Mindig van választás A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése - TÁMOP 2.2.2. Összesítés a Regionális Szakmai Hálózat (RSzH) humán szakembereinek bb jellemzőiről - 1. negyedév
Összesítés A regionális Szakmai hálózat (RSZH) humán szakembereinek bb jellemzőiről AZ ELSŐ NEGYEDÉVES HÁLÓZATÉPÍTŐ TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE 2009. JÚLIUS - SZEPTEMBER Budapest, 2009 1
Tartalomjegyzék Bevezető 1. táblázat: Nemek szerinti megoszlás... 12 1. ábra: A szakemberek régiók szerinti megoszlása... 13 2. táblázat: Kor szerinti megoszlás regionálisan... 14 2. ábra: 25 év alatti szakemberek aránya a régiókban... 15 3. ábra: 26-35 éves szakemberek aránya a régiókban... 15 4. ábra: 36-45 éves szakemberek aránya a régiókban... 16 5. ábra: 46-55 éves szakemberek aránya a régiókban... 16 6. ábra: 56-62 éves szakemberek aránya a régiókban... 17 7. ábra: 62 év feletti szakemberek aránya a régiókban... 17 3. táblázat: A szakemberek iskolai végzettség szerinti megoszlása, régiónként... 19 8. ábra: Az iskolai végzettség szerinti megoszlás... 20 4. táblázat: A szakemberek szakirányú végzettség szerinti megoszlása... 21 9. ábra: Szakirányú végzettség szerinti megoszlás... 22 5. táblázat: A gyakorlottság szerinti megoszlás, régiónként... 23 10. ábra: A gyakorlottság szerinti megoszlás... 24 6. táblázat: Státusz szerinti megoszlás, régiónként... 26 11. ábra: Alkalmazottak aránya... 27 12. ábra: Státusz szerinti megoszlás... 28 7. táblázat: Munkahely-típus szerinti megoszlás, régiónként... 29 13. ábra: Munkahely szerinti megoszlás... 30 8. táblázat: E-pálya szakemberek régiók szerinti megoszlása... 32 14. ábra: E-pálya szakemberek aránya a régiókban... 33 9. táblázat: Szolgáltatások megoszlás országosan és regionálisan... 34 10. táblázat: Szolgáltatások megoszlása a régiók között... 35 11. táblázat: Szolgáltatások megoszlása a régiókon belül... 36 15. ábra: A szolgáltatások régiók szerinti megoszlása... 37 16. ábra: A tájékoztatás szolgáltatás eloszlása a régiók között... 38 17. ábra: Az egyéni tanácsadás szolgáltatás eloszlása a régiók között... 39 18. ábra: A csoportos tanácsadás szolgáltatás eloszlása a régiók között... 40 19. ábra: A csoportos fejlesztés szolgáltatás eloszlása a régiók között... 41 20. ábra: A távtanácsadás szolgáltatás eloszlása a régiók között... 42 2
21. ábra: Az elérő programok szolgáltatás eloszlása a régiók között... 43 12. táblázat: Szolgáltatások tartalma szerinti megoszlás... 45 13. táblázat: Szolgáltatások tartalma szerinti megoszlás, régiónként... 46 22. ábra: Az egyes szolgáltatási tartalmak aránya régiókon belül... 47 14. táblázat: A szolgáltatások jellege szerinti megoszlás... 48 23. ábra: A szolgáltatások jellege szerinti megoszlás... 49 15. táblázat: A szolgáltatások nyelve szerinti megoszlás... 50 24. ábra: Nyelvtudás és régiók szerinti megoszlás... 51 16. táblázat: A szolgáltatások nyelve szerinti megoszlás... 52 25. ábra: Az angol nyelvű szolgáltatások megoszlása régiók szerint... 53 26. ábra: A német nyelvű szolgáltatások megoszlása régiók szerint... 54 27. ábra: A francia nyelvű szolgáltatások megoszlása régiók szerint... 55 28. ábra: A lovári nyelvű szolgáltatások megoszlása régiók szerint... 56 29. ábra: A jelnyelvű nyelvű szolgáltatások megoszlása régiók szerint... 56 17. táblázat: Szolgáltatások célcsoportja szerinti megoszlás... 58 18. táblázat: A szolgáltatások célcsoportja szerinti megoszlás... 59 30. ábra: A szolgáltatások célcsoportja szerinti megoszlás... 60 19. táblázat: Tanácsadási díjak szerinti megoszlás... 61 31. ábra: Díjazás szerinti megoszlás... 62 20. táblázat: Módszertani orientáció szerinti megoszlás... 63 32. ábra: Módszertani orientáció szerinti megoszlás... 64 3
Összefoglaló a hálózatépítés célja, szakmai alapjai A TÁMOP 2.2.2 A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése c. projekt egyik alprogramja egy olyan regionális szakmai hálózat kiépítésére irányul (RSZH), melyben a bejelentkezett szakemberek különböző életpálya-építési szaktémákban adnak tanácsokat, illetve állnak az érdeklődők rendelkezésére. A regionális szakmai hálózat (RSZH) kiépítésének céljai a (szakképzett) pályatanácsadók és pályaorientációs részfeladatokat ellátó humán szakemberek (tanítók, tanárok, szociális munkások, vállalati HR szakemberek, üzleti leépítési tanácsadók, közművelődési szakemberek, munkaközvetítők, a felnőttképzésben és szakképzésben dolgozók, stb.) hálózatba szervezése. Az RSZH megszületésével és működésével könnyebbé és hatékonyabbá válik a szakmai érdekvédelem, közösen kialakításra kerül az egységes módszertan, szélesebb körben elérhetővé válnak a szupervíziós szolgáltatások, továbbképzések. Fontos célkitűzés a pályaorientációs feladatokkal érintett humán szakemberek (például tanárok, orvosok, szociális munkások, andragógusok) érzékenyítése a pályaorientációs tevékenységekre. E cél érdekében a TÁMOP 2.2.2. program első szerződéses időszakában 2000 részére ingyenes, 2x3 napos (30 órás, bentlakásos) akkreditált képzéseket szervezünk 10+1 témakörben. A képzési témák, valamint a jelentkezés módja megismerhető az ÁFSZ weboldalán. Mindezek mellett az RSZH működésének fontos eredménye lehet, hogy mind a TÁMOP 2.2.2 projekt, mind pedig az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN- European Lifelong Guidance Policy Network) aktuális fejlesztései, eredményei hatékonyabban tudnak eljutni a programon kívül dolgozó pályaorientációs szakemberekhez. A regionális szakmai hálózatba bevont szakemberek 2010 első negyedévében automatikusan be tudnak kapcsolódni az új Nemzeti Pályaorientációs Portál keretében létrejövő Tanácsadók Virtuális Közösségébe (TVK). A TVK amellett, hogy felületet biztosít a hálózat tagjainak egymással történő szakmai kapcsolattartására, azt is lehetővé teszi, hogy a pályaorientációs tanácsadást igénylők, hatékonyan meg tudják találni az igényeiknek és lehetőségeiknek leginkább megfelelő tanácsadó szakembert. A RSZH keretében feltárt szakmai kapacitást az EU-OECD (2004) három illetékességi és kompetencia szintje alapján soroljuk be. A három szint az alábbiakat jelenti: 4
a) a legnépesebb szint a pályainformációs tanácsadó az információs terület (munkaerőpiac, szakképzés, felnőttképzés, stb.) megjelölésével ezt a feladatot önálló pályatanácsadó diploma nélkül is el lehet látni, ide értendőek a 30-120 órás tanfolyam továbbképzések (pl. pályaorientációs konzulens, felnőttképzési konzulens stb.); b) a második szint a szakképzett pályatanácsadó / pályaorientációs tanácsadóké. E szinten dolgozó szakemberek 3-6 üléses egyéni tanácsadási beszélgetéseket vezetnek, amelyek elején problémadefiníciót alkotnak a klienssel, a beszélgetéssorozat végét egyéni cselekvési terv zárja. Az egyéni beszélgetés mellett az e szinten tevékenykedő pályatanácsadók három vagy több napos csoportos strukturált foglalkozásokat vagy csoportos fejlesztéseket tartanak, amely csoportok középpontjában a tanácskérő képzéssel, szakképzéssel, felnőttképzéssel és a munkaerő-piaci kimenetekkel összekötött nondirektív technikákon alapuló felderítése áll. A csoportos tanácsadás, tehát nem önismereti tréning, de nem is oktatás. E szinthez kapcsolódó diplomák: munkavállalási tanácsadó, pályaorientációs tanár, diáktanácsadó, tanácsadó szakpszichológus -munka- és pályatanácsadás specializáció, vagy munka és szervezetpszichológus, emberi erőforrás tanácsadó (MA), andragógus- munkavállalási tanácsadó szakirány (BA); c) a harmadik szinten tevékenykedő pályatanácsadók pszichológus mesterdiplomával és lehetőség szerint munka vagy tanácsadó szakpszichológus szakdiplomával rendelkeznek. A tanácskérők 2-5 %-át látják csak el olyan esetekben, amikor a pedagógiai- andragógiai alapokra építkező, a kliens önfeltárására épített segítő stratégia nem hatékony. Az egyes szinteken dolgozók szakmai kompetenciája jellemzően az alsóbb szinteken is alkalmazható, de egyes speciális esetekben lehetnek kivételek (pl. beiskolázás esetében konkrét intézményi ismeretek); d) Az RSZH kiszélesítése és a pályatanácsadást körülvevő humán szolgáltató közeg megteremtése érdekében bevezetünk egy negyedik kategóriát is azon humán szakemberek számára, akik a felsorolt három szint egyikét sem képviselik, de érzékenyítésük és folyamatos informálásuk a pályaorientáció területén meghatározó. Többségükben ők alkotják a program jelen szakaszában megvalósuló 2000 képzés elsődleges célcsoportját. 5
Pályatanácsadók és pályaorientációs részfeladatokat ellátó humán szakemberek hálózatba szervezése - magyarországi szakképzett pályatanácsadók összegyűjtése - szakmai érdekvédelem, - egységes módszertan, - továbbképzés, szupervízió - elérhetővé válás a tanácskérők felé - létszám:??? ~ 1500 A tanácskérő (felhasználó) védelme! Pályaorientációs feladatokkal érintett humán szakemberek érzékenyítése a pályaorientációs tevékenységekre (háziorvosok, tanárok, szociális munkások ) Létszámuk:??? 42.000 5000 első 24 hónap alatt 2000 képzése Borbély-Pecze Tibor Bors borbelytibor@lab.hu A szakmai hálózat kialakításának végső célja a tanácskérők védelme, a korszerű és minőségi pálya-tanácsadási/ életpálya-tanácsadási szolgáltatások minden állampolgár és vállalat számára történő elérhetővé tétele. (ld. ábra) Az RSZH felépítése szektor és ágazat semleges. A feltárható szakemberek számának nincsen felső határa. A szakmai hálózat kiépülését a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, mint TÁMOP 2.2.2 projektgazda irányítja. A megvalósítást a LightHouse Training Kft. (mint a feladatra kiírt közbeszerzés nyertese) és a regionális képző központok bevont szakemberei végzik. Az RSZH alapját az alábbi intézmények és ezen intézményekben tevékenykedő szakemberek alkotják; o oktatási intézmények (alapfokú, középfokú, felsőfokú, valamint felnőttképző intézmények egyaránt) o közművelődési intézmények o munkaügyi központok o magán munkaerő-kölcsönzők, - közvetítők o szakszervezeti és munkaadói pályaorientációs projektszervezetek o szociális és egészségügyi intézmények 6
Szakmai koncepció SZMM, HEPIH FSZH TÁMOP 2.2.2. Az RSZH munkavégzés folyamata LH+RKK az RSZH megvalósítók felsőoktatás felnőttképzők általános iskolák munkaügyi központok szakszervezeti és munkaadói pályaorientációs projekt szervezetek szociális intézmények egészségügy középiskolák közművelődési intézmények magán munkaerő kölcsönzők, közvetítők Borbély-Pecze Tibor Bors borbelytibor@lab.hu A hálózat kiépítése negyedéves látogatási tervek alapján 2009. júliusa és 2010 júniusa között történik. A program, illetve az alprogram irányítója a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, mely a hálózatépítés első lépéseként adatszolgáltatást kért a bejelentkező szakemberektől. A 2009. szeptember 30-ig jelentkezett 1132 szakember adatainak feldolgozása alapján az alábbi bb megállapítások tehetők. 1. A szakemberek megoszlása az egyes régiók között viszonylag egyenletes, kb. 130-190 között mozog. Feltűnő ugyanakkor, hogy a magyarországi régióból jelentkeztek a legkevesebben - 129! Tekintettel arra, hogy a régiós felderítettségi értékek a hálózatépítést végző szervezetek tevékenységének honorálásával erősen összefüggnek ezen adatokból még korai bármiféle következetését levonni. Fontos lenne a program még hátralévő 9 hónapja során, hogy a megadott telefonszám, weblap és a hálózatépítést végző majd 20 szakember megkeresésével a pályatanácsadók pályainformációt nyújtó szakemberek most már maguk is jelentkezzenek a hálózatba, ill. egymást ajánlják. Amennyiben a TVK 2010 január - februárjában megkezdi működését az on-line szakmai közösségépítő felület komoly segítséget jelenthet e feltáró munka maradéktalan 7
végrehajtásában. A TVK működésével a két ajánlásos rendszer kialakításával szakemberek már megkezdhetik az önszerveződést. Az összes szakember 73%-a nő, a legnagyobb arányban 76% Dél-Alföldről, a legkisebb arányban Dél-ról (69%) jelentkeztek be. 2. A szakemberek 81%-a a 26-55 éves korcsoportba tartozik, a 25 év alattiak aránya 8%, a 62 év felettiek aránya mindössze 2%. A 26-35, a 36-45, illetve a 46-55 korosztályok aránya a régiók között relatíve - viszonylag jelentős eltéréseket mutat: 26-37, 18-35, illetve 19-31 százalék között mozog. 3. A szakemberek 60% rendelkezik felsőfokú végzettséggel; az egyes régiókban 28-75 % között mozog. Érdekes, hogy a hét régióból ötben az országos átlag feletti arányban van a felsőfokú végzettségű szakemberek száma, ugyanakkor a i régióban a legalacsonyabb (28%). 4. A szakirányú végzettséget vizsgálva szembetűnő, hogy a regisztrációba jelentkezett szakemberek 15%-a rendelkezik szakirányú végzettséggel, 1132 ből 168. Az országos átlagot csak és haladja meg, majdnem kétszeresen (28% és 29%). Ezzel szemben a legalacsonyabb arányú a szakirányú végzettségűek száma Dél-Alföldön (mindössze 5 a 194 regisztrált szakemberből). Ide tartozóan lehet megemlíteni az E-pálya szakemberek régiók szerinti megoszlását, melynek alapproblémája, hogy rendkívül kevesen dolgoznak ezen a szakterületen ( 15 ). 5. A gyakorlottság szerint vizsgálva a szakemberek régiók szerinti megoszlását, megállapítható, hogy az egyes gyakorlottsági kategóriák (1-5, 5-10, és 10 év felett) aránya - országos átlagban - viszonylag egyenletes, 28-35 százalék között szóródik, az eltérések az egyes régiók között azonban nagyok. (Például: az 1-5 év közötti gyakorlattal rendelkezők aránya on az átlagnál jóval magasabb, 52%; az 5-10 év gyakorlottal rendelkezők aránya on csak 13%; ugyanakkor a 10 év feletti gyakorlattal rendelkezők aránya viszont 49% ). 8
6. A szakemberek státusz szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy az egész országban az alkalmazotti státusz dominál (81%), a nyugdíjasok (2%) és a vállalkozók (9%) aránya is elenyésző az alkalmazottakéhoz képest. E jellemző vonatkozásában is vannak jelentős eltérések, például a szakemberek alkalmazotti státuszban a legmagasabb arányban on találhatók (93%); on viszont a legmagasabb a vállalkozók aránya (22%). 7. A szakemberek munkahely-típus szerinti megoszlása központi költségvetési szerv, önkormányzatok, non-profit szervezetek, illetve vállalkozások, azt mutatja, hogy a versenyszférában működők aránya (12%) jóval elmarad a másik három kategóriától, melyek aránya 25-33% között mozog. Régiónként vizsgálva jelentősek az eltérések, így például: az önkormányzatok alkalmazásában a legnagyobb arányban Dél-Alföldön dolgoznak (52%); a non-profit szervezetek alkalmazásában a legnagyobb arányban on (47%); a versenyszférában viszont a legnagyobb arányt képviselő on is csupán a szakemberek 29%-a dolgozik. 8. A szakemberek tevékenységének szolgáltatások szerinti régión belüli megoszlása azt mutatja, hogy legnagyobb arányban egyéni tanácsadást nyújtanak (29%), de jelentős a csoportos tanácsadás (18%), és az elérő programok aránya is (21%). A régiók között a szolgáltatások vonatkozásában is nagyok az eltérések, így például: az egyéni és a csoportos tanácsadást legnagyobb arányban on nyújtják (34%, illetve 26%); on azonban ennek a szolgáltatásnak az aránya csupán 21, illetve 13 %. Lényeges jellemző, hogy a távtanácsadás legmagasabb aránya csupán 14% ( Alföld), míg ez a szolgáltatás on a legalacsonyabb arányú (8%). 9. A szakemberek tevékenységének a szolgáltatások tartalma szerinti megoszlása azt mutatja, hogy munka világára, illetve a képzésekre vonatkozó információgyűjtés aránya körülbelül azonos mértékben 40-45 százalékban oszlik meg a szakemberek tevékenységében. Ugyanakkor mindkét területen belül a felnőttképzési tevékenység a domináns, ennek aránya. relatíve kb 50 százalékkal nagyobb, mint az ifjúsági képzéseké. E vonatkozásban is nagyok a régiók közötti eltérések, például a munka világában a felnőttképzésről információt nyújtók aránya on a legmagasabb (80%), on a legalacsonyabb (47%); vagy: a képzések világában 9
felnőttképzésekről információt nyújtók aránya Alföldön a legmagasabb (77%), a legalacsonyabb viszont on (34%). 10. A szolgáltatások jellege - a munka-, pálya-, karriertanácsadás (I. csoport), illetve a munka-,pálya-,és szakpszichológiai tanácsadás (II. csoport) - szerinti megoszlás adatai alapján az alábbi bb megállapítások tehetők, megjegyezve, hogy e két szolgáltatáscsoportot a bejelentkezett szakemberek csupán 38 százaléka jelölte meg (431 ). Országos szinten vizsgálva a kétféle szolgáltatás-csoport arányát, látható, hogy az I. csoportba tartozó szolgáltatások dominálnak, e szolgáltatás-csoport aránya 81%, amely körül nem nagy eltéréssel szóródnak a régiók arányai (77-86 % közötti értékek). A régiók közötti különbségeket vizsgálva jól látható, hogy mindkét szolgáltatási csoportban a szakemberek kb. egyötöde a városban működik (23, ill. 22 %), a többi régió részesedése a szakemberek köréből kb. 10-21 százalék között mozog. Ki lehet emelni a régiók köréből Dél-t, amely mindkét szolgáltatási csoportban a város után a legnagyobb létszámú szakember-állományt jelezte (17, ill. 21 %). 12. A szolgáltatások nyelve szerinti kérdéskörre sem érkezett teljes körű válasz (összes válaszadó 1084 ). Általános észrevételként elmondható, hogy az idegen nyelvű szolgáltatás igen alacsony arányban érhető el, az összes megjelölt nyelven szolgáltatást nyújtók aránya 10 százalék. A legmagasabb arányú - angol nyelven történő - szolgáltatások átlagos aránya is csupán 5%, ezt jóval meghaladó mértékű on (14%), a többi régióban max. az országos átlagot éri el ez a jellemző; a legalacsonyabb on (1%). A német nyelven történő szolgáltatás aránya 1-4 % között mozog, a francia nyelvű szolgáltatás aránya az országban mindenhol elenyésző (0-1%). A jelnyelvet beszélők száma mindössze 6. 13. A szolgáltatások célcsoportja szerinti megoszlásban kilenc célcsoportra vonatkozóan kaptunk adatokat, a kb. 1130 szakember 3455 db szolgáltatást kíván nyújtani. A regisztrált álláskeresők és a felnőttképzésben résztvevők az a két kategória, amely a legmagasabb arányú célcsoportja a szolgáltatásoknak (18, illetve 15 %). A felnőttképzésben résztvevők aránya on mutatja a legmagasabb célcsoport-arányt (61%). A szülőket Dél-Alföldön jelölték meg legmagasabb arányban (39%) célcsoportként, a tanulókat Dél-Alföldön és Dél-on (51%). 10
14. A tanácsadói díjakra vonatkozó adatok azt mutatták, hogy az országban elenyésző a költségtérítéses díjazásúak aránya (mindössze 8%), a régiók több mint felében a szakemberek díjazás nélkül nyújtják a szolgáltatásokat. (A kérdésre mindössze 353 válaszolt, az összes bejelentkezett szakember 31 százaléka.) 15. A módszertani orientáció szerinti megoszlás adatai alapján látható, hogy a legtöbb válaszadó az eklektikus válaszlehetőséget jelölte meg (67%), ezt követi az affektív (11 százalék). A behaviorista és a pszichoanalitikus módszer megjelölése az összes módszer-válasz 2%-át teszik ki. Az eklektikus módszert megjelölők aránya legnagyobb a i régióban (81%). Összességében megállapítható, hogy az életpálya-építési (pályainformációs/ pályaorientációs) szakemberek személyes felkészültségének és szolgáltatási tevékenységének adatbázisának elemzése változatos képet mutat, az egyes régiókban élő, tevékenykedő szakemberek száma is eltérő értékelést kap, ha például a régiók népességére, területére, stb. vetítjük. Az adatbázis segítségével ugyanakkor meg lehet határozni az egyes területek szakember-fejlesztési, illetve képzési feladatait. 11
1. táblázat megoszlása nemek szerint összes szakember összes szakember férfi férfi nő nő 129 11 36 28 93 72 155 14 40 26 115 74 Alföld 183 16 52 28 131 72 Dél-Alföld 194 17 47 24 146 77 154 14 44 29 110 71 Dél- 166 15 52 31 114 69 151 13 39 26 112 74 Mind 1132 100 310 27 821 73 12
1. ábra megoszlása nemek szerint 154 151 129 155 Alföld Dél-Alföld Dél- 166 194 183 Elemzés A nemek régiók szerinti megoszlásának adatai alapján az alábbi bb megállapítások tehetők: 1. Az 1132 szakember közül 310 férfi (27%), és 821 nő (73%), a nők száma, illetve aránya a férfiakhoz képest több mint két és félszeres. 2. A nők aránya a régiókban 69-76%, a) a legalacsonyabb arányú Dél-on (69%), b) a legmagasabb arányú Dél-Alföldön (76%). 3. A férfiak aránya a régiók között 24-31 %, a) legmagasabb arányú Dél-on (31%), b) legalacsonyabb arányú Dél-Alföldön (24%). 13
2. táblázat megoszlása korév szerint >25 év 26-35 év 36-45 év 46-55 év 56-62 év 62> év mind 4 3 32 27 21 18 30 25 26 22 7 6 120 20 14 39 28 29 21 43 31 7 5 0 0 138 Alföld 9 6 42 26 50 31 36 22 21 13 5 3 163 Dél-Alföld 8 5 54 31 62 35 46 26 6 3 0 0 176 Dél- 11 7 56 37 39 25 39 25 6 4 2 1 153 13 10 37 27 30 22 40 29 14 10 2 1 136 Mind 12 9 40 30 42 31 26 19 13 10 2 1 135 77 8 300 29 273 27 260 25 93 9 18 2 1021 14
2. ábra megoszlása 25 év alatti kor szerint 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% Dél- Alföld Dél-Alföld 3. ábra megoszlása 26-35 éves kor szerint 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Dél- Dél-Alföld Alföld 15
4. ábra megoszlása 36-45 éves kor szerint 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Dél-Alföld Alföld Dél- 5. ábra megoszlása 46-55 éves kor szerint 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Dél-Alföld Dél- Alföld 16
6. ábra megoszlása 56-62 éves kor szerint 25% 20% 15% 10% 5% 0% Alföld Dél- Dél-Alföld 7. ábra megoszlása 62 éves kor felett 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% Alföld Dél- Dél-Alföld 17
Elemzés A kor-megoszlás adatai alapján az alábbi bb megállapítások tehetők, megjegyezve, hogy ilyen adatot 1021 szolgáltatott: 1. A szakemberek 81%-a a 26-55 éves korcsoportba tartozik. 2. A legnagyobb arányú a 26-35 éves korcsoport (29%), az utána következő két korcsoport 36-45; ill. 46-55 év aránya két-két százalékkal kisebb (27, illetve 25 százalék). A legkisebb arányban a 62 év felettiek vannak(2%). 3. A 25 év alattiak aránya 8%, azonban nagy az eltérés a két szélső érték között ( - 3%, - 14%). 4. A 26-35 évesek aránya 26-37 % között mozog; a legalacsonyabb Alföldön (26%), a legmagasabb arányú Dél-on (37%). 5. A 36-45 évesek aránya 18-35 % között mozog; a legalacsonyabb arányú on (18%), a legnagyobb Dél-Alföldön (35%). 6. A 46-55 éves korcsoport aránya 19-31 % között mozog; a legalacsonyabb arányú on (19%), a legmagasabb on (31%). 7. Az 56-62 éves korcsoport aránya 3-22 % között mozog; a legalacsonyabb Dél-Alföldön (3%), a legmagasabb on (22%). 8. A 62 év felettiek aránya a régiókban 0-6% között mozog. Hasonlóan az 56-62 éves korosztályéhoz, ebben a kategóriában is a legalacsonyabb arány Dél-Alföldön mérhető (0), a legmagasabb on (6%). 18
3. táblázat megoszlása iskolai végzettség szerint Régiók Szakember Középfokú Végzettségű Középfokú végzettségű Középfokú végzettségű mind Felsőfokú Végzettségű Felsőfokú végzettségű Felsőfokú végzettségű mind 129 93 72 21 36 28 5 155 50 32 11 105 68 15 Alföld 183 68 37 15 115 63 17 Dél-Alföld 194 49 25 11 145 75 21 Dél- 166 49 30 11 117 70 17 Mind 154 89 58 20 65 42 10 151 53 35 12 98 65 14 1132 451 40 100 681 60 100 19
8. ábra megoszlása az iskolai végzettség szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% középfokú felsőfokú 30% 20% 10% 0% Mind Alföld Dél- Dél-Alföld Elemzés A iskolai végzettség régiók szerinti megoszlásának adatai alapján az alábbi bb megállapítások tehetők: 1. Országosan tekintve, a szakemberek 60% rendelkezik felsőfokú végzettséggel; az egyes régiókban ez 28-75 % között van, a) a legalacsonyabb a i régióban (28%), b) a legmagasabb Dél-Alföldön (75%). A hét régióból ötben az országos átlag feletti van a felsőfokú végzettségű szakemberek száma. 2..A középfokú végzettségűek aránya 40 %, 100%-ra egészíti ki az országos átlagot, és az egyes régiókban 25-72 % között van a) a legalacsonyabb értékű Dél-Alföldön (25%), b) a legmagasabb on (72%). 3. Az összes felsőfokú képzettségű szakember régiók közötti megoszlását tekintve látható, hogy a) a legnagyobb arányú ez a mutató Dél-Alföldön (21 %), b) a legkisebb arányú on1 (5 %). 4. Az összes középfokú végzettségű szakember régiók közötti megoszlását tekintve látható, hogy a) a legnagyobb arányú ez a mutató on (21 %), b) a legkisebb arányú on, Dél-Alföldön, és Dél-on (11 %). 20
4. táblázat megoszlása szakirányú végzettség szerint szakember tanácsadói végzettség van van van mind tanácsadói végzettség nincs nincs nincs mind 129 36 28 21 93 72 10 155 26 17 15 129 83 13 Alföld 183 20 11 12 163 89 17 Dél-Alföld 194 5 3 3 189 97 20 Dél- 166 22 13 13 144 87 15 Mind 154 45 29 27 109 71 11 151 14 9 8 137 91 14 1132 168 15 100 964 85 100 21
9. ábra megoszlása szakirányú végzettség szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% nincs van 40% 30% 20% 10% 0% Dél-Alföld Alföld Dél- Elemzés A szakirányú végzettség régiók szerinti megoszlásának adatai alapján az alábbi bb megállapítások tehetők: 1. Országos szinten tekintve, a regisztrációba jelentkezett szakemberek 15%-a rendelkezik szakirányú végzettséggel, 1132 ből 168. a) Az országos átlagot és haladja csak meg, majdnem kétszeresen (28% és 29%); b) Az országos átlag alatt van a szakirányú végzettségű szakemberek aránya 4 régióban (3-13 százalék között). ba) A legalacsonyabb arányú a szakirányú végzettségűek száma Dél-Alföldön (3%), amely mindössze 5 t jelent a 194 regisztrált szakemberből. 2. Az összes szakirányú végzettségű szakembert tekintve, a) a legnagyobb arányban on vannak (29%), b) a legkisebb arányban Dél-Alföldön (3%). 22
5. táblázat megoszlása gyakorlottság szerint max. 1 év 1-5 év 5-10 év 10 év felett összes összes összes összes régió összes 7 8 48 52 26 28 31 34 92 3 4 24 34 9 13 35 49 71 Alföld 7 4 48 29 44 27 66 40 165 Dél-Alföld 9 6 52 34 57 38 34 22 152 Dél- 7 5 59 42 42 30 31 22 139 Mind 1 1 26 26 29 29 44 44 100 13 10 47 38 37 30 28 22 125 47 5 304 35 244 28 269 31 864 23
10. ábra megoszlása a gyakorlottság szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10 év felett 5-10 év 1-5 év Max 1 év 10% 0% Alföld Dél-Alföld Dél- 24
Elemzés A gyakorlottság régiók szerinti megoszlásának adatai alapján az alábbi megállapítások tehetők: 1. on az 1-5 év közötti gyakorlat a legdominánsabb (35%), de körülbelül ilyen szinten van az 5-10 (28%), illetve a 10 év feletti (31%) szakmai gyakorlattal rendelkezők aránya is. 2. A maximum 1 év gyakorlattal rendelkezők aránya 1-10 százalék között mozog, az országos átlag 5%, ezen belül a) a legkisebb arányú on, mindössze 1%, b) a legmagasabb arányú on 10%. 3. Az 1-5 év közötti gyakorlattal rendelkezők aránya 38-52 százalék között mozog, az országos átlag 35%, ezen belül a) a legkisebb arányú Dél-Alföldön (38%), b) a legnagyobb arányú on (52%). 4. Az 5-10 év gyakorlottal rendelkezők aránya 13-38 százalék között mozog, az országos átlag 28%, ezen belül a) a legkisebb arányú on (13%), b) a legmagasabb arányú Dél-Alföldön (38%). 5. A 10 év feletti gyakorlattal rendelkezők aránya 13-38 százalék között mozog, az országos átlag 31%, ezen belül a) a legkisebb arányban Dél-Alföldön, Dél-, és on (22%), b) a legmagasabb arányú vannak (49%). 25
6. táblázat megoszlása státusz szerint alkalmazott alkalmazott nyugdíjas nyugdíjas vállalkozó vállalkozó régió szakember 91 72% 7 6% 28 22% 126 129 125 88% 2 1% 15 11% 142 155 Alföld 129 81% 11 7% 19 12% 159 183 Dél-Alföld 161 88% 3 2% 18 10% 182 194 Dél- 152 96% 0 0% 6 4% 158 166 Mind 143 97% 0 0% 5 3% 148 154 114 92% 1 1% 9 7% 124 151 915 88% 24 2% 100 10% 1039 1132 26
11. ábra megoszlása az alkalmazottak aránya szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Alföld Dél-Alföld Dél- 27
12. ábra megoszlása státusz szerint 100% 80% 60% 40% 20% vállalkozó nyugdíjas alkalmazott 0% Alföld Dél-Alföld Dél- Elemzés A szakemberek státusz szerinti megoszlása - régiónként - az alábbi jellemzőket mutatja, figyelembe véve, hogy ilyen adatot 1039 szolgáltatott: 1. Az alkalmazotti státusz dominál az egész országban (88 %), míg a nyugdíjasok 2 %, a vállalkozók 9 % arányt képviselnek. 2. on vannak a legmagasabb arányban alkalmazotti státuszban (97%), a legalacsonyabb arányban on (72 %). 3. A vállalkozók aránya a legmagasabb on (22%), a legalacsonyabb Dél-on (4%). 4. Nyugdíjas szakemberek legmagasabb arányban Alföldön dolgoznak (7 %), két régióban pedig egyáltalán nincsenek ilyen státusszal rendelkezők (Dél- és ). 28
7. táblázat megoszlása munkahely-típus szerint központi költségvetés szerv régió összes önkormányzat versenyszféra régió összes régió összes non-profit szervezet régió összes régió összes szakember mind 29 24 25 21 34 29 31 26 119 129 55 49 37 34 5 4 15 13 112 155 Alföld 35 27 53 41 16 12 26 20 130 183 Dél-Alföld 47 28 89 52 15 9 19 11 170 194 Dél- 30 27 26 23 6 5 51 45 113 166 42 47 11 13 12 14 23 26 88 154 Mind 10 13 22 29 8 11 36 47 76 151 248 30 263 33 96 12 201 25 808 1132 29
13. ábra megoszlása munkahely szerint 100% 80% 60% 40% 20% non-profit szervezet versenyszféra önkormányzat központi ktsgv. szerv. 0% Alföld Dél-Alföld Dél- 30
Elemzés A régiók és munkahely-típus szerinti megoszlás adatai alapján az alábbi bb megállapítások tehetők, figyelembe véve, hogy ennek a szempontrendszernek az elemzéséhez 808 választ vehettünk figyelembe, mert a többi szakember nem sorolta be magát a megadott munkáltatói kategóriákba. 1. Országos szinten szembetűnő, a versenyszférában működők aránya (12%) jóval elmarad a másik három kategóriától, melyek aránya 25-33% között mozog. Ezen belül a) a legnagyobb arányban dolgoznak az önkormányzatoknál (33%), b) valamivel kisebb arányban a központi költségvetési szerveknél (31%), c) a legkisebb arányban a non-profit szervezeteknél (25%). 2. Régiónként tekintve az egyes munkáltatói kategóriákat megállapítható, hogy a) az önkormányzatok alkalmazásában a szakemberek 13-52 százaléka dolgozik, ezen belül ba) a legnagyobb arányban Dél-Alföldön (52%), bb) a legkisebb arányban on (13%) dolgoznak; b) központi költségvetési szerv alkalmazásában a szakemberek 13-49 százaléka dolgozik, ezen belül aa) a legnagyobb arányban on (49%), ab) a legkisebb arányban on (13%) dolgoznak; c) a non-profit szervezetek alkalmazásában a szakemberek 13-47 százaléka dolgozik, ezen belül aa) a legnagyobb arányban on (47%), ab) a legkisebb arányban on (13%) dolgoznak; d) a régiókon belül a versenyszférában dolgozik a legkevesebb szakember, az összesnek 4-29 százaléka, ezen belül aa) a legnagyobb arányban on (29%), ab) a legkisebb arányban on (4%) dolgoznak; 31
8. táblázat e- pálya szakértelem szerint E-pálya szakember? "igen" "igen" szakember szakember régió-"igen" igen 1 1 129 7 0 0 155 0 Alföld 4 2 183 27 Dél-Alföld 7 4 194 46 Dél- 2 1 166 13 1 1 154 7 0 0 151 0 Összesen 15 1 1132 100 32
14. ábra megoszlása E-pálya szakértés szerint 50% 45% 46% 40% 35% 30% 26% 25% 20% 13% 15% 10% 6% 6% 5% 0% 0% 0% Alföld Dél-Alföld Dél- Elemzés Az E-pálya szakemberek régiók szerinti megoszlási adatai alapján (8.táblázat) az alábbi bb megállapítások tehetők: 1. Az E-pálya szakemberek aránya országosan elenyésző (kerekítve 1%). a) A legmagasabb az arány Dél-Alföldön, de itt is csak 4%, b) a legalacsonyabb az i és i régióban, ahol egyáltalán nincs ilyen felkészültségű szakember. 2. Az összes szakember majdnem fele (7 ) Dél-Alföldön működik (46%). 33
9. táblázat megoszlása szolgáltatások szerint régió tájékoztatás egyéni tanácsadás csoportos tanácsadás csoportos fejlesztés távtanácsadás elérő programok szolg. nyújtás (db) szakember mind 20 91 57 38 40 49 295 129 8 100 78 36 25 47 294 155 Alföld 38 71 61 28 41 61 300 183 Dél-Alföld 51 131 76 36 49 87 430 194 Dél- 39 96 47 35 31 58 306 166 Mind 24 77 28 8 19 76 232 154 31 55 35 19 58 75 273 151 211 621 382 200 263 453 2130 1132 34
10. táblázat megoszlása szolgáltatások szerint régió tájékoztatás egyéni tanácsadás csoportos tanácsadás csoportos fejlesztés távtanácsadás elérő programok szolg. nyújtás (db) 10 15 15 19 15 11 24 295 4 16 20 18 10 10 14 294 Alföld 18 11 16 14 15 13 14 300 Dél-Alföld 24 22 20 18 19 19 20 430 Dél- 18 15 13 17 12 13 14 306 Mind 11 12 7 4 7 17 11 232 15 9 9 10 22 17 13 273 100 100 100 100 100 100 100 2130 35
11. táblázat megoszlása szolgáltatások szerint, régión belül régió tájékoztatás egyéni tanácsadás csoportos tanácsadás csoportos fejlesztés távtanácsadás elérő programok szolg. nyújtás (db) 7 31 19 13 13 17 100 295 3 34 26 12 9 16 100 294 Alföld 13 24 20 9 14 20 100 300 Dél-Alföld 12 30 18 8 12 20 100 430 Dél- 13 32 15 11 10 19 100 306 Mind 10 33 12 3 8 34 100 232 11 21 13 7 21 27 100 273 10 29 18 9 13 21 100 2130 36
15. ábra megoszlása a szolgáltatások szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% elérő programok távtanácsadás csoportos fejlesztés csoportos tanácsadás egyéni tanácsadás tájékoztatás 0% Alföld Dél-Alföld Dél- 37
16. ábra megoszlása a tájékoztatás szolgáltatás szerint 25 20 15 10 5 0 Alföld Dél-Alföld Dél- 38
17. ábra megoszlása az egyéni tanácsadás szolgáltatás szerint 25 20 15 10 5 0 Alföld Dél-Alföld Dél- 39
18. ábra megoszlása a csoportos tanácsadás szolgáltatás szerint 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 Alföld Dél-Alföld Dél- 40
19. ábra megoszlása a csoportos fejlesztés szolgáltatás szerint 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 Alföld Dél-Alföld Dél- 41
20. ábra megoszlása a távtanácsadás szolgáltatás szerint 25 20 15 10 5 0 Alföld Dél-Alföld Dél- 42
21. ábra megoszlása az elérő programok szolgáltatás szerint 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 Alföld Dél-Alföld Dél- 43
Elemzés A szolgáltatások régiók szerinti megoszlásának adatai alapján az alábbi bb megállapítások tehetők, megjegyezve, hogy 2130 db szolgáltatást jelölt meg az 1132 szakember. 1. Tájékoztatást legnagyobb arányban (13%) Alföldön és Dél-on, legkisebb arányban (3%) on végeznek. 2. Az egyéni tanácsadás szélsőértékei között jelentős differencia figyelhető meg: on 34%, on 21% az arányuk. 3. A csoportos tanácsadás szélsőértékei között szintén jelentős különbségek mutatkoznak:: on 26%, on 12% az arányuk. 4. Csoportos fejlesztést legmagasabb arányban on kínálnak, itt ez az érték 139%, míg on csupán 3%. 5. Távtanácsadással a legmagasabb arányban (14%) Alföldön, legalacsonyabb arányban on (8%) foglalkoznak. 6. Az elérő programok nyújtását az összes válasz 34%-ban jelölték meg a szakemberek on, 16%-uk (és ezzel legkevesebb) on. 44
12. táblázat megoszlása a szolgáltatások tartalma szerint Régió Információ gyűjtés a munka világáról felnőtt képzés ifjúsági képzés Információ gyűjtés a képzésekről felnőtt képzés ifjúsági képzés Információ nyújtás mindről válaszok szakember mind 61 28 44 28 18 179 129 124 68 83 55 62 392 155 Alföld 114 69 140 87 58 468 183 Dél-Alföld 130 81 98 56 59 424 194 Dél- 114 84 118 81 69 466 166 94 66 89 63 41 353 154 109 44 102 46 38 339 151 Mind 746 440 674 416 345 2621 1132 45
13. táblázat megoszlása a szolgáltatások tartalma szerint régió Információ gyűjtés a munka világáról felnőtt képzés ifjúsági képzés Információ gyűjtés a képzésekről felnőtt képzés ifjúsági képzés információ nyújtás mindről válaszok mind 34 16 25 15 10 100 179 32 17 21 14 16 100 392 Alföld 24 15 30 19 12 100 468 Dél-Alföld 31 19 23 13 14 100 424 Dél- 24 18 25 17 16 100 466 26 19 25 18 12 100 353 Mind 32 13 30 14 11 100 339 28 17 26 16 13 100 2621 46
22. ábra megoszlása az egyes szolgáltatási tartalmak szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Alföld Dél-Alföld Dél- információnyújtás mindről információnyújtás a képzésekről - ifjúsági képzés információnyújtás a képzésekről - felnőtt képzés információnyújtás a munka világáról - ifjúsági képzés információnyújtás a munka világáról - felnőtt képzés Elemzés A szolgáltatások tartalma szerinti megoszlás adatai alapján az alábbi bb megállapítások tehetők, megjegyezve, hogy 2621 db szolgáltatást jelölt meg az 1132 szakember. 1. A munka világában a felnőttképzésről információt gyűjtők aránya on a legmagasabb (34%), Alföldön a legalacsonyabb (24%). 2. Az ifjúsági képzéssel kapcsolatban információt gyűjtők aránya on a legalacsonyabb (13%), a legmagasabb pedig Dél-Alföldön illetve on (19%). 3. A képzéseken belül a felnőttképzésekről információt gyűjtők aránya Alföldön a legmagasabb (30%), legalacsonyabb on (21%). 4. A képzéseken belül az ifjúsági képzésekről információt gyűjtők arányainak szélsőértékei: 13% Dél-Alföld, 19% Alföld. 47
14. táblázat megoszlása a szolgáltatások jellege szerint ( és %) Régió szakképzett munka-,pálya-, karriertanácsadás I. csoport munka-,pálya-, szakpszichológiai tanácsadás, pszichológiai tanácsadás II. csoport válaszadók I.csoport régió (350 ) II.csoport régió (81 ) szakember mind 82 82 18 18 100 23 22 129 38 83 8 17 46 11 10 155 Alföld 36 80 9 20 45 10 11 183 Dél-Alföld 51 78 14 22 65 15 17 194 Dél- 43 86 7 14 50 12 9 166 58 77 17 23 75 17 21 154 42 84 8 16 50 12 10 151 Összesen 350 81 81 19 431 100 100 1132 48
23. ábra megoszlása a szolgáltatások jellege szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Alföld Dél-Alföld Dél- munka-,pálya-, szakpszichológiai tanácsadás, pszichológiai tanácsadás szakképzett munka-,pálya-, karrier-tanácsadás Elemzés A régiók és a szolgáltatások jellege szerinti megoszlás adatai alapján az alábbi bb megállapítások tehetők, megjegyezve, hogy e két szolgáltatás-csoportot a bejelentkezett szakemberek csupán 38 százaléka jelölte meg (431 ): 1. Országos szinten vizsgálva a kétféle szolgáltatás-csoport arányát, látható, hogy a munka-, pálya-, karriertanácsadás dominál, e szolgáltatás aránya 81%, amely körül nem nagy eltéréssel szóródnak a régiók arányai (77-86 % közötti értékek). 2. Hasonlóan egyenletes arányú a munka-,pálya-,és szakpszichológiai tanácsadás megoszlása (14-23 %). 3. A régiók közötti különbségeket vizsgálva jól látható, hogy mindkét szolgáltatási csoportban a szakemberek kb. egyötöde a városban működik (23, ill. 22 %), a többi régió részesedése a szakemberek köréből kb. 10-21 százalék között mozog. Ki lehet emelni a régiók köréből Dél-t, amely mindkét szolgáltatási csoportban a város után a legnagyobb létszámú szakember-állományt jelezte (17, ill. 21 %). 49
15. táblázat megoszlása a szolgáltatások nyelve szerint régió magyar angol német francia lovári egyéb összes idegen nyelv jelnyelv Szakember 129 18 3 2 0 7 30 1 129 149 4 3 2 0 0 9 0 155 Alföld 181 5 1 1 2 0 9 1 183 Dél-Alföld 183 9 5 0 2 2 18 2 194 Dél- 155 6 3 0 3 4 16 1 166 152 2 1 1 1 2 7 1 154 135 6 6 0 2 1 15 0 151 Összesen 1084 50 22 6 10 16 104 6 1132 50
24. ábra megoszlása nyelvtudás szolgáltatás szerint 100% 80% 60% 40% 20% Dél- Dél-Alföld Alföld 0% magyar angol német francia lovári jelnyelv egyéb 51
16. táblázat megoszlása a szolgáltatások nyelve szerint magyar angol német francia lovári jelnyelv egyéb szakember mind - 14 2 1 0 1 5 129-2 2 1 0 0 0 155 Alföld - 3 1 1 1 1 0 183 Dél-Alföld - 5 3 0 1 1 1 194 Dél- - 4 2 0 2 1 2 166 Mind - 1 1 1 1 1 1 154-4 4 0 1 0 1 151-5 2 1 0,5 1,5 10 1132 52
25. ábra megoszlása az angol nyelvű szolgáltatás szerint 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% Alföld Dél-Alföld Dél- 53
26. ábra megoszlása a német nyelvű szolgáltatás szerint 4,0% 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0% 0,5% 0,0% Alföld Dél-Alföld Dél- 54
27. ábra megoszlása a francia nyelvű szolgáltatás szerint 1,0% 0,9% 0,8% 0,7% 0,6% 0,5% 0,4% 0,3% 0,2% 0,1% 0,0% Alföld Dél-Alföld Dél- 55
28. ábra megoszlása a lovári nyelvű szolgáltatás szerint 2,0% 1,8% 1,6% 1,4% 1,2% 1,0% 0,8% 0,6% 0,4% 0,2% 0,0% Alföld Dél-Alföld Dél- 29. ábra 56
megoszlása a jelnyelvi szolgáltatás szerint 1,0% 0,9% 0,8% 0,7% 0,6% 0,5% 0,4% 0,3% 0,2% 0,1% 0,0% Alföld Dél-Alföld Dél- Elemzés A szolgáltatások nyelve szerinti megoszlás adatai alapján az alábbi bb megállapítások tehetők, megjegyezve, hogy erre a kérdéskörre sem érkezett teljes körű válasz (összes válaszadó 1084 ): 1. Országos szinten elmondható, hogy idegen nyelvű szolgáltatás igen alacsony arányban érhető el, az összes megjelölt nyelven szolgáltatást nyújtók aránya 10 százalék. 2. A magyar nyelv aránya vélhetően a válaszadások hiányosságából fakadóan térhet el 100%- tól. 3. Az angol nyelven történő szolgáltatás átlagos aránya csupán 5% (!), ezt jóval meghaladó mértékű on (14%), a többi régióban max. az országos átlagot éri el ez a jellemző; a legalacsonyabb on (1%). 4. A német nyelven történő szolgáltatás aránya 1-4 % között mozog, a on a legmagasabb (4%). 5. A francia nyelvű szolgáltatás aránya az országban mindenhol elenyésző: 0-1%; hat jelzete a nyelvtudást; 6. A lovári nyelven történő szolgáltatások aránya is alacsony, 0-2 % (két régióban 0 ). 7. A jelnyelvet beszélők száma mindössze 6, mely a régiókban 0-1 százalékot jelent. 57
17. táblázat megoszlása a szolgáltatások célcsoportja szerint tanulók szülők felsőoktatási hallgató csellengők felnőtt képzési hallgató regisztrált álláskeresők RÁT RSZS foglalkoztatottak vállalatok válaszok szakember mind 49 37 50 18 67 69 48 50 26 414 129 69 40 28 16 63 69 67 44 16 412 155 Alföld 92 70 54 29 111 102 72 66 34 630 183 Dél-Alföld 98 76 65 44 84 108 76 41 14 606 194 Dél- 85 56 38 50 64 96 89 40 16 534 166 Mind 66 40 23 4 49 68 40 22 21 333 154 45 39 60 16 75 101 79 86 25 526 151 504 358 318 177 513 613 471 349 152 3455 1132 58
18. táblázat megoszlása a szolgáltatások célcsoportja szerint Régió tanulók szülők felsőokt. hallgató csellengők felnőtt képz. hallgató regisztrált álláskeresők RÁT RSZS foglalkoztatottak vállalatok 12 9 12 4 16 17 12 12 6 100 17 10 7 4 15 17 16 11 4 100 Alföld 15 11 9 5 18 16 11 10 5 100 Dél-Alföld 16 13 11 7 14 18 13 7 2 100 Dél- 16 10 7 9 12 18 18 7 3 100 20 12 7 1 15 20 12 7 6 100 9 7 11 3 14 19 16 16 5 100 Mind 15 10 9 5 15 18 14 10 4 100 59
30. ábra megoszlása a szolgáltatások célcsoportja szerint 100% 80% 60% vállalatok foglalkoztatottak RÁT RSZS 40% regisztrált álláskeresők felnőtt képz. hallgató csellengők 20% felsőokt. hallgató szülők 0% Alföld Dél-Alföld Dél- tanulók Elemzés A régiók és a szolgáltatások célcsoportja szerinti megoszlás adatai alapján az alábbi bb megállapítások tehetők, megjegyezve, hogy 3455 db szolgáltatást jelölt meg az 1132 szakember. 1. A szolgáltatások legmagasabb arányú célcsoportjai a regisztrált álláskeresők (18%), a felnőttképzésben résztvevők (15%), és a tanulók (15%). 2. A legalacsonyabb arányban a csellengőket (5%), illetve a vállalatokat (4%) jelölték meg a szolgáltatások célcsoportjaként. 3. A regisztrált álláskeresőket on jelölték meg legmagasabb arányban (20%) szolgáltatás célcsoportként, de a többi régióban is 16-20% közötti ez az érték. 4. A felnőttképzésben hallgatók aránya, mint a szolgáltatás célcsoportja Alföldön belül mutatja a legmagasabb arányt (18%). 60
19. táblázat megoszlása a tanácsadási díjak szerint régió díjazás ingyenes díjazás ktg.-térítéses válaszadók szakember mind 66 79 18 20 84 129 25 100 0 0 25 155 Alföld 64 100 0 0 64 183 Dél-Alföld 34 100 0 0 34 194 Dél- 33 97 1 3 34 166 Mind 63 100 0 0 63 154 40 98 1 2 41 151 325 92 20 8 353 1132 61
31. ábra megoszlása a díjazás szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% díjazás ktg.-térítéses díjazás ingyenes 20% 10% 0% Alföld Dél-Alföld Dél- Elemzés A tanácsadói díjak szerinti megoszlás adatai alapján az alábbi bb megállapítások tehetők, annak figyelembe vételével, hogy a kérdésre mindössze 353 válaszolt, az összes bejelentkezett szakember 31 százaléka:. 1. Megállapítható, hogy az országban elenyésző a költségtérítéses díjazásúak aránya. Országos átlagban ez mindössze 8%-ot jelent. 2. Az országos átlagot nagymértékben befolyásolja, hiszen itt a költségtérítésesek aránya 20%, a többi régióban pedig 0-3%. 3. A régiók több mint felében az összes szakember szolgáltatását ingyen végzi. 62
20. táblázat megoszlása a módszertani orientáció szerint régió pszichoanalitikus affektiv kognitiv behaviorista eklektikus összes válasz szakember mind 0 15 5 3 105 128 129 0 8 16 1 117 142 155 Alföld 0 20 17 0 134 171 183 Dél-Alföld 2 24 14 8 125 173 194 Dél- 0 11 3 0 134 148 166 2 15 17 3 71 108 154 Mind 5 32 12 0 91 140 151 9 125 84 15 777 1010 1132 63
32. ábra megoszlása a módszertani orientáció szerint 100% 80% 60% 40% 20% behaviorista kognitiv affektiv pszichoanalitikus eklektikus 0% Alföld Dél-Alföld Dél- Elemzés A módszertani orientáció szerinti megoszlás adatai alapján az alábbi bb megállapítások tehetők, figyelembe véve, hogy erre a kérdéscsoportra 1010 szakember adott választ. 1. A legtöbb válaszadó (67%) az eklektikus válaszlehetőséget jelölte meg, ezt követi az affektív mind 11 százalékkal 2. A behaviorista és a pszichoanalitikus az összes válasz 2%-át teszik ki. 3. Az affektív választ megjelölők aránya a legnagyobb a i régióban (21%). 4. A kognitív választ megjelölők aránya a legnagyobb a i régióban (11%). 5. Az eklektikus választ megjelölők aránya legnagyobb a i régióban (81%). 64