A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem
Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu
Az elmúlt 100 év hőmérséklet változás értéke megfigyelt természetes anropogén és természetes
Szélsőséges időjárási helyzetek extrém alacsony éves csapadék: 203mm (Szeged) - 2000 extrém magas éves csapadék: : 1554 mm (Miskolc) - 2010 hirtelen lezúduló, nagy intenzitású csapadék: 1988 augusztus: 60 perces csapadékösszeg: 120mm 2013 tavasz: hosszú hótakaró belvíz (Heves megye) nyár: árvíz aszály
Talajaink vízgazdálkodási tulajdonságai 43% kedvezőtlen 26% közepes 31% jó szélsőségesen nagy homoktartalom nagy agyagtartalom szikesedés láposodás sekély termőréteg tompítás Víztározó Vízbefogadó képesség felerősítés
A szélsőséges időjárási helyzetek szélsőséges hidrológiai helyzetek 2013 június: eddigi legnagyobb árvíz a Dunán Foto: Hir24 Az évszázad árvizei: 2002, 2010 Foto: Cseh Róbert
2013. június 8. : 8 m feletti vízállás augusztus 21. 50cm-es vízállás 2013. ősz Foto: Ipolyi Isván
Múlt évszázad hatásai a Dunára 1. Hagyományos ártéri gazdálkodás megszűnése Folyószabályozás - árvízvédelem megbízható CÉL: víz levezetése: nincs víztartalék képzés a talajokban nincs szerves anyag utánpótlás
2. Mezőgazdasági termelés szerkezetének átalakulása Hagyományos nagyüzemi termelés megszűnése kis méretű, nadrágszíjparcellák Szentendrei sziget Magyarország legfontosabb vízbázisa parti szűrésű kutak Budapest vízellátásának 70%-a 5600 ha 2000 ha mezőgazdasági művelés alatt több, mint 200 ha: szabadföldi eper intenzív kultúra magas vízigény, öntözés N terhelés Illegális kutak
Vízbázist veszélyezteti Illegális szemétlerakások csatornázatlanság
3. Földhasználat váltás Erdőírtás növénytakaró átalakulása hegyvidéki területeken az erdőirtás hatása: Növényzet talajvédő funkciója elvész Talajok vízvisszatartó képessége csökken Erózió Hirtelen, gyorsabban történő hóolvadás, talaj sem tudja megtartani árvízveszély Gyepek termelésbe vonása Talajszerkezet romlása Talajtermékenység csökkenése
Üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése 1970 és 2004 között: kibocsátás 70 %-kal nőtt 1970-1994: 0.43 Gt CO 2 -eq/év 1994-2004: 0.92 Gt CO 2 -eq/év Mauna Loa: 2013. május 9. > 400ppm utóbbi 1 millió évben: koncentráció <280ppm Forrás:Scripps Institution of Oceanography, UC San Diego
Antropogén hatások Fosszilis tüzelőanyagok égetése 270±30 Pg C Földhasználat váltás 136±55 Pg C Mezőgazdaság energiafelhasználás, szállítás erdőirtás természetes területek termesztésbe vonása talajművelés biomassza égetés
Saját kutatás Talajművelés talaj vízháztartása talaj hő forgalma talaj CO 2 kibocsátása
Kísérleti terület 2002 6 talajművelés - szántás - direktvetés - sekély kultivátor - mély kultivátor - tárcsázás - tárcsázás mélylazítással 2005 CO 2 emisszió mérések
CO 2 emisszió 2013 heti gyakoriság statikus kamrás mérés
Talajhőmérséklet és talajnedvesség - 5 mélység - 10 percenként Meteorológiai állomás - csapadékösszeg - csapadék intenzitás - szélirány, szélsebesség - sugárzás
Mélység (cm) Eltérő talajművelési rendszerekben mért talajnedvesség-tartalom - 1 0-1 0-2 0-2 0-3 0-3 0-4 0-5 0 P - 4 0-5 0 C_1-6 0 May June July Aug. - 6 0 May June July Aug. - 1 0-1 0-2 0-2 0-3 0-3 0-4 0-5 0-6 0 NT May June July Aug. - 4 0-5 0-6 0 C_2 May June July Aug. - 1 0-1 0-2 0-2 0-3 0-4 0-5 0-6 0 D May June July Aug. - 3 0-4 0-5 0-6 0 L+D May June July Aug. 4 9 14 19 24 29 34 Talajnedvesség-tartalom (v%) P: Szántás (26 30cm) C_1: Kultivátor (12 16 cm); NT: Direktvetés C_2: kultivátor (16 20 cm) D: Tárcsázás (16-20cm) L+D: Lazítás (35) tárcsás (16-20cm)
Talaj CO Soil CO2 emission [mg -2 s -1 2 emissziója [mg m -2 s -1 ] ] CO 2 emisszió 3 3 2 No-till direktvetés Ploughing szántás 2 1 1 0 04.16 05.07 0.2mm csapadék 05.12 05.22 05.28 06.12 150mm csapadék 06.18 Date 07.02 07.15 07.21 07.28 08.28 Intenzív csapadék
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!