Meteorológus Vándorgyőlés 2010. augusztus 30-31. - Eger --------------------------------------------------------------------------------------------------------- Doktori képzés a 375 éves Eötvös Loránd Tudományegyetemen, s a 65 éves ELTE Meteorológiai Tanszékén Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék
Pázmány Péter esztergomi érsek, az Egyetem alapítója
ALAPÍTÓ OKIRAT Nagyszombat, 1635 május 12.
Az ELTE rövid története Pázmány Péter 1635 Alapító: Pázmány Péter esztergomi érsek karok: mővészetek és teológia 1667 Jogi Kar 1769 Orvosi Kar 1777 Budára, majd Pestre költözik 18.-19. sz. a világ 15 legnagyobb egyeteme közt 1949 Természettudományi Kar 1950 Név: Eötvös Loránd (1848-1919) 2001 Lágymányosi Campus átadása 2000-2003 Új Karok csatlakozása Eötvös Loránd
Az ELTE új egyetemi struktúrája (2005 júliustól) Egyetem Karok Intézetek Intézeti Tanszékek Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Bárczi G. Gyógyp.Fıisk. Informatikai Pedagógiai és Pszichológiai Tanító- és Óvóképzı Fıisk. Természettudományi Társadalomtudományi Bölcsészettudományi Matematikai Fizikai Kémiai Biológiai Földrajz- és Földtudományi Földrajztudományi Központ Regionális Földrajzi Társadalom és Gazdaságföldrajzi Természetföldrajzi Fıiskolai Földrajzi Geológiai és Környezetfizikai Kp. Alkalmazott és Környezetföldtani Általános és Történeti Földtani Ásványtani Kızettani-Geokémiai İslénytani Geofizikai Csillagászati Meteorológiai
karonként A hallgatók megoszlása Tanító és óvónıképzı ( 9.3% ) Gyógypedagógia ( 6.3% ) Jog (15.3%) informatika ( 8.9% ) Bölcsész ( 26.8% ) Természettudomány ( 17.8% ) Társadalomtudomány ( 7.1% ) Pedagógia és pszichológia ( 8.5% )
A 2009-ben az ELTE-re felvett hallgatók képzés állami költségtérítéses össz. alap 4753 1519 6272 mester 1613 149 1762 posztgrad. 582 663 1908 DOKTORI 185 380 565 összesen 7133 2711 9844 132 %-kal több felvett hallgató 140,5%-kal több ÁF hallgató 112,5%-kal több K hallgató
Mesterszakos hallgatók 2009/2010 ELTE 1762 SZTE 1302 NYME 488 DE 1178 PTE 1115 EKF 651 SZIE 732 BCE 899 BME 777
Erasmus hallgatói mobilitási adatok összehasonlítása 600 500 400 300 200 ELTE Corvinus Szeged Pécs 100 0 2004/05 2005/06 2006/07 2007/08 2008/09
Nemzetközi Kapcsolatok, Egyetemi Hálózatokban való tagság EUA (European University Association), UNICA (Universities from Capitals of Europe), Coimbra Csoport, Utrecht Hálózat Dunamenti Országok Rektori Konferenciája CEI UniNet (Central European Initiative University Network) IAUP (International Association of University Presidents)
Nobel díjas tudósok az ELTE-n Lénárd Fülöp 1905 fizikus Hevesy György 1943 kémikus Szent-Györgyi Albert 1937 biokémikus Békésy György 1961 biofizikus Harsányi János 1994 közgazdász
Neves matematikusok az ELTE-n Lipót Fejér (1880-1959 Lovász László (- 1948 ) Neumann János ( 1903-1957 ) Erdıs Pál ( 1913-1996 )
ELTE hallgatók létszámarányai BSc (33.9%) MSc (51.5%) PhD (5.1%) Posztgrad. (9.1%)
Magyarországon szerzett tudományos PhD fokozatok, s doktorandusz hallgatók száma ELTE 32 000 (7 %) Σ: 377 000 PhD hallgatók száma 357 ( 33% ) 377 000 710 Σ: 1 067 PhD fokozatot szerzett hallgatók száma
Doktori iskolákhoz tartozó tudományterületek Földtudományi Doktori Ásványtan Földtan Geofizika Hidrogeológia Kızettan-geokémia Meteorológia İslénytan Társadalomföldrajz Térképtudomány Természetföldrajz Környezettudományi Doktori Iskola Környezeti biológia Környezeti fizika Környezeti földtudomány Környezeti kémia
A Föld- és Környezettudományi Doktori iskolák programjai Földtudományi Doktori Iskola Földrajz-Meteorológia Doktori Program Földtan-Geofizika Doktori Program Térképészet Doktori Program Környezettudományi Doktori Iskola Környezetbiológia Doktori Program Környezetfizika Doktori Program Környezetkémia Doktori Program Környezeti földtudomány Doktori Program
Az ELTE doktori iskoláinak hallgatói adatai (18 -- 6) Doktori Iskola Neve Összes felvett doktorandusz Doktori Iskola alapítása óta Abszolutóriumot szerzett (fı) Fokozatot szerzett (fı) A 2009/ 2010 tanév hallgatói létszáma 2009-es felvételi eredmények felvett doktoranduszok száma felvett ösztöndíjas doktoranduszok száma Állam- és Jogtudományi DI 970 316 69 133 33 9 Biológia DI 665 299 66 125 66 24 Filozófiatudományi DI 172 64 14 59 19 6 Fizika DI 248 109 46 74 26 13 Földtudományi DI 303 156 21 63 26 11 Informatika DI 268 101 20 68 29 9 Irodalomtudományi DI 652 268 35 141 42 18 Kémia DI 285 149 66 76 32 16 Környezettudományi DI 75 11 0 39 29 8 Matematika DI 159 66 13 34 14 8 Mővészettörténet-tudományi DI 105 45 5 29 8 2 Néprajztudományi DI 90 43 8 15 0 0 Neveléstudományi DI 484 370 223 123 49 4 Nyelvtudományi DI 557 234 43 140 62 19 Politikatudományi DI 154 48 18 13 3 1 Pszichológiai DI 237 77 11 72 29 10 Szociológia DI 198 61 57 56 28 6 Történelemtudományi DI 584 255 45 170 70 21 Összesen 6206 2672 760 1330 565 185
65 ÉVES AZ ELTE METEOROLÓGIAI TANSZÉK 1890: Rendszeres meteorológia oktatás az egyetemen (meteorológia, klimatológia) 1945: Megalakul a Légkörtani és Éghajlattani Tanszék 1950: A tanszéken elindul a meteorológusképzés 1953: A tanszék új neve: Meteorológiai Tanszék 1950 1953: Négy népes évfolyam (113 hallgató) 1953 1957: Nem indul új évfolyam 1958 1974: A meteorológia csak második szakként vehetı föl 1975 1977: Összevont földtudományi szak 1978 2005: Önálló meteorológus szak 2006 : Hároméves BSC képzés
Diplomázók a Meteorológiai Tanszéken Bartholy Judit-Kettos jubileum-cikk-vegleges.doc
Az utóbbi évek hallgatói létszámai 140 120 jelentkezı felvett végzıs 100 80 60 40 20 0 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005
A Meteorológiai Tanszék oktatási feladatai 2006-ig Földrajz tanár szak I. évf. (60) Meteorológus szak I. V. évfolyam (126) Doktori képzés I. III. évfolyam (6+7) Katonai szaktanfolyam (8) Az oktatott szakok és a hallgatói létszám: 11 oktató (8 teljes állású) szervízoktatás Geográfus szak I. évf. (60), V. évf. (15) Térképész szak I. évf. (30) Geofizikus szak I. évf. (15), II. évf. (10) Környezettan tanár szak I. évf. (60), IV. évf. (40) Környezettudományi szak I. évf. (60) Geológus szak I. évf. (40) Környezetmérnök szak BMGE, II. évf. (55)
A Meteorológiai Tanszék új oktatási feladatai 2006-tól VÁLTOZATLAN OKTATÓI LÉTSZÁM!!!! 11 oktató (8 teljes állású) Földtudomány BSC (180) Környezettudomány BSC (180) Fizika BSC (40) Földrajz BSC (145) Kémia BSC (90)
Hallgatói létszámok az új képzésben 50 45 40 35 Földtudomány Környezettan Fizika Meteorológia MSc 30 létszám 25 20 15 10 5 0 2007/2008 2008/2009 2009/2010 20102011
Az ELTE Meteorológiai Tanszék néhány kutatási témája, melyekben PhD hallgatók is közremőködnek A Kárpát-medence éghajlatának múltbeli és jövıbeli tendenciái Magyarország jövıbeli éghajlatának dinamikai vizsgálata Szélenergia hasznosítás potenciális lehetıségeinek feltérképezése A városi hısziget probléma új módszertani közelítései Magyarország vegetációjának vizsgálata mőholdas mérések alapján Körkörös adatok statisztikai elemzése és meteorológiai alkalmazása Felszín-bioszféra-légkör közötti kölcsönhatások mérése és modellezése A bioszféra és a légkör közötti szén-dioxid forgalom mérése A bioszféra és a légkör közötti ózon forgalom mérése és modellezése Légköri szennyezıanyag terjedés modellezése lokális és regionális skálán A párolgás becslése tenyészidıszakban lokális skálán Felhıfizikai folyamatok mezoskálájú modellezése Lágköri határréteg folyamatai, talaj-légkör kölcsönhatásának modellezése, éghajlatdinamikai modellezés, városi hısziget hatás elemzése, statisztikus klimatológiai vizsgálatok, szennyezıanyag modellezés
Hazai kapcsolatok (oktatás-kutatás)
Nemzetközi kapcsolatok (oktatás-kutatás)
A PhD képzés rendelkezésére álló infrastruktúra Mőszerek - KLÍMAÁLLOMÁS Az Országos Meteorológiai Szolgálat QLC50 típusú klímaállomása Az adatok használata csak oktatási célra Meteorológiai állomás az egyetemen (1999-tıl)
A PhD képzés rendelkezésére álló infrastruktúra Mőszerek - MŐHOLDVEVİ 2002 óta az ELTE Őrkutató Csoport és a Meteorológiai Tanszék közösen dolgozza föl a beérkezı adatokat Az adatok használata oktatási és kutatási célra Mőholdvevı berendezés
A PhD képzés rendelkezésére álló infrastruktúra Mőszerpark EXPEDÍCIÓS MÉRÉSEK Terepgyakorlat 2000-ben a Hortobágyi Nemzeti Park területén kárpátaljai diákok részvételével Európai Uniós keretprogramhoz kapcsolódó mikrometeorológiai mérések főfelszín felett Mikrometeorológiai mőszerpark
A PhD képzés rendelkezésére álló infrastruktúra Számítástechnikai háttér Tanszéki szerver http://nimbus.elte.hu Hallgatói számítástechnikai labor 11 számítógép Elırejelzési labor 3 számítógép Fejlesztések: kutatási pályázatok terhére 3 nagyteljesítményő számítógép modellfuttatáshoz Karbantartás: jelentıs hallgatói segítség Új fejlesztés (2009): Meteorológiai munkaállomás telepítése
A PhD képzés rendelkezésére álló infrastruktúra Könyvek - folyóiratok Szakkönyvtár (beolvadva a fizikus könyvtárba: több mint 10 000 kötet, nemzetközi folyóiratok, hazai folyóiratok (Idıjárás, Légkör), idıjárási napijelentések 1871-tıl, szakdolgozatok, doktori disszertációk leépítés fejlesztés Folyamatos, kényszerő folyóirat lemondások központi támogatás hiányában EISZ (Elektronikus Információ Szolgáltatás): ingyenes hozzáférés az Elsevier Kiadó folyóirataihoz és hazai tudományos folyóiratokhoz
A Meteorológiai Tanszék, s PhD képzés jövıje Az oktatási szerkezet gyökeres átlakulása Kihívás A Természettudományi Kar szerkezetváltása Csökkenı állami támogatás Növekvı hallgatói létszám Alkalmazkodás Az oktatás és kutatás színvonalának megırzése Túlélés Integrácós törekvések Gazdasági háttér Önálló tanszék megırzése Tudományos szempontok