Hasznos tudnivalók exportőrök és befektetők számára UKRAJNA 2005. május 31. 1
Az üzleti érintkezés normái, szokásai A piacot kereső vállalatok Ukrajnában sajátos közegbe kerülnek, az ukrán gazdasági szabályozások is sok specifikus elemet tartalmaz. A megszokott, európai normákhoz szokott külföldinek ezeket az eltérő tényeket mindenféleképpen tanácsos figyelembe kell vennie ukrajnai üzleti tevékenysége során. Az Ukrajnában eladni szándékozó félnek figyelembe kell vennie az ukrán mentalitást és üzletvitelt: gyakran fordul elő, hogy egyes fogalmakat gyakran másként értelmeznek, ezek előzetes tisztázása időt kímél. Hangsúlyosan fontos a partnerrel a személyes kapcsolat kiépítése. Telefonon, faxon, elektronikusan csak kisebb jelentőségű ügyek intézhetők. Szinte minden külföldi konzultáns cég javasolja helyi jogász és könyvelő alkalmazását. Tárgyalási munkanyelvként az ukrán vagy orosz ajánlható. Fizetési feltételek és fegyelem Ukrajnában elfogadottak és bevezetésre kerültek a nemzetközi fizetési eszközök: a csekk, a váltó, az akkreditív, az inkasszó. A pénzügyi műveletek során figyelemreméltó sajátosságok: Mind az állami szervek, mind a vállalatok alacsony pénzügyi fegyelme. Az exportár tartalmazza az áfát is, melyet elvileg visszatérítenek, de a költségvetési hiány miatt azonban ez rendre elmarad. Az Ukrajnában bejegyzett vállalatok valutabevételük 50%-át kötelesek a bankközi tőzsdén napi árfolyamon értékesíteni. Az ukrán partnerek többsége elfogadja az előrefizetési igényt, ez esetben mindenképpen meg kell várni a vételár beérkezését. Nem ajánlott elfogadni a faxon megküldött átutalási bizonylatot, késleltetett fizetés esetén pedig még megbízhatónak ítélt partner esetén is ragaszkodni kell a bankgaranciához. A partner (ha vevő) szerződést, vagy proforma számlát kérhet, mert csak ezek felmutatása mellett vásárolhat valutát a bankközi valutatőzsdén. Banki és egyéb szolgáltatások A banki szolgáltatások elterjedtsége közép-európai átlagos 60% helyett mindössze a GDP 20-25%-át teszi ki. Az igénybe vehető szolgáltatások köre is elmarad az európaitól, bár több bank is kínál Internet-banking lehetőséget. Az ATM-ek kezdenek elterjedni, a jobb ATM hálózatok már valutát is váltanak, mobiltelefon-számla feltöltést is bonyolítanak. A banki szférában nem várható sem viharos növekedés, sem a nyereség, sem a pénzügyi műveletek és pénzügyi tartalékok hirtelen csökkenése. A banki műveleteket A bankokról és a banki tevékenységről szóló törvény szabályozza. A Nemzeti Bank az ország központi bankja, hatásköre a pénzügyi tevékenység normatív szabályozása, a bankfelügyelet, engedélyével lehet kereskedelmi bankokat létesíteni. 2004. évi adatok szerint Ukrajnában 159 bankot tartottak nyilván. Ukrajnában a bankok többsége nagyvárosokban, ipari központokban található. Kijevet követően a legnagyobb pénzügyi központ Dnyepropetrovszk, Donyeck és Harkov. A legmegbízhatóbb bankok közé sorolhatók az AVAL, az AZSIO, a Finanszi i Kredit Bank, a NADRA Bank, a PravexBank, a PrivatBank, a PromInvesztBank és az UkrSzocBank. Két kereskedelmi banknak VABANK és NADRA Bank Magyarországon is van képviselete. 2
A külföldi befektetések és a tőkekivitel szabályozása Ukrajnában A külföldi befektetőkre Ukrajnában a nemzeti elbánás elve érvényes, vagyis a hazai befektetőkkel azonos feltételek vonatkoznak rájuk. A külföldi befektetők tevékenységét leginkább az instabilitás, a jogi bázis tökéletlensége akadályozza. Ukrajna befektetői klímáját kevéssé lehet vonzónak tekinteni, ami azt eredményezi, hogy a stratégiai befektetők (főleg a közepes és nagy tőke tekintetében) várakozó álláspontra helyezkednek. A már jelenlevő befektetők részéről is bizonytalanság tapasztalható a további együttműködést illetően. A törvények gyakorlati alkalmazását akadályozza azok nem egyértelmű értelmezése, a felelős posztokat betöltő hivatalnokok végrehajtással ellenkező gazdasági érdeke. Sokszor (és többször egymásnak ellentmondóan) módosítják az érvényben levő rendelkezéseket, az is gyakran előfordul, hogy eseti problémák megoldására olyan változásokat eszközölnek a törvényhozásban, ami annak jogi alapjait sérti. Az instabilitást kiváltó egyik fő tényező a külföldi befektetések után járó kedvezményeket szabályozó törvény állandó változása. Kezdetben a külföldi tőke vonzására különböző kedvezményeket juttattak a befektetőknek, melyek mennyisége azonban a pénzügyi válság mélyülésével egyre csökkent. Hét év alatt hétszer módosították a külföldi befektetésekre vonatkozó törvényt, melynek eredményeképpen az igénybe vehető kedvezmények köre mára már csak a kiemelt fejlesztésű, és különleges gazdasági területekre korlátozódik. A befektetés lejárta utáni tőkekivitelre vonatkozóan hivatalosan nincsen korlátozás. Problematikusnak nevezhető ugyanakkor, hogy az állam a védőmechanizmusok tökéletlensége, a bírósági eljárások során elkövetett hibák előfordulása miatt nem tudja garantálni a befektetett tőke repatriálását, akkor sem, ha erre törvény kötelezi. A tőkekivitelt egy sor nemzeti banki intézkedés is hátráltatja, pl. hogy külföldi bankban bankszámlát nyitni csak engedéllyel lehet, a jogi személyeknek pedig nagyszámú elszámolási kötelezettsége van a Nemzeti Bank felé. A kivihető valuta mennyiségét szintén szigorúan korlátozzák, mint ahogy a devizában történő pénzátutalásokat is. Ez félig legális, illetve illegális pénzkivitelhez vezet, általában off-shore zónákon keresztüli pénzátutalásokkal. A cégbejegyzés rendje Ukrajnában Mintegy három-négy hét alatt lehet bejegyeztetni egy vállalatot Ukrajnában. Egy tapasztalt helyi jogász, ügyvédi iroda segítsége, közreműködése ajánlott. Amennyiben egy magyar jogi személy (kft., rt.) alapít céget Ukrajnában, egy cégkivonat, egy szándéknyilatkozat a vállalat alapításáról, illetve egy ukrán jogásznak szóló és a helyi vezető kinevezéséről rendelkező megbízólevél szükséges, amelyeket közjegyző által kell hitelesíttetni. A helyi ügyvédi irodák azt is pontosan meg tudják mondani, hogy a hatóságok milyen szövegezéssel kérik ezeket a dokumentumokat. Cégbíróság Ukrajnában nem létezik, a helyi adminisztrációnál (önkormányzatnál) kell kérni a vállalat bejegyzését, és a cégadatokat is itt lehet lekérni. A kft. minimális alaptőkéje az ukrán minimálbér százszorosa, míg zárt rt. esetén a minimálbér 1250- szerese. Jelenleg az ukrán minimálbér 262 hrivnya. Az alaptőke 50%-át a bejegyzés előtt egy ideiglenes számlán kell elhelyezni, míg a maradékot a következő egy évben. A cég bejegyzése után az ideiglenes számla állandó számlává válik úgy, hogy a számlaszám marad a régi. 3
A bejegyzett vállalatnak először be kell jelentkeznie a helyi adóhatóságnál, regisztrációs számot kell kérnie a statisztikai hivatalnál. Ezután a munkaügyi központban, a nyugdíjalapnál és a társadalombiztosítónál is be kell jelentkezni. Akkreditáltatni kell a céget a vámhivatalnál, és a rendőrségtől kell engedélyt kérni a pecsétkészítésre és használatra. Bevett szokás szerint csak a kerek bélyegzőt fogadják el hivatalosként a vállalatoktól, amelyen fel kell tüntetni a város, telephely nevét, a cég nevét és formáját, illetve a statisztikai hivataltól kapott regisztrációs számot. A költségeket illetően elég nagy a szórás, mintegy 1000-5000 euróért vállalja egy ügyvédi iroda az ügyintézést. Ebben az összegben már benne vannak a bejegyzés költségei is. Vegyes, vagy száz százalékban külföldi tulajdonú vállalat alapításának szabályozása A vegyesvállalatok alapítását és tevékenységét a "Társasági törvény", valamint a "Vállalatokról szóló törvény" szabályozzák. A jelenleg érvényben levő szabályozás értelmében a külföldi befektetők és kereskedelmi, vagy más tevékenységet végző, külföldi tőkével működő vállalatok a hazai vállalatokkal azonos elbánásban és elbírálásban részesülnek. Külföldi befektetésekkel járó kedvezmények ma már csak a különleges gazdasági- és a kiemelt fejlesztésű területeken vehetők igénybe. A vegyesvállalatok szervezeti illetve tulajdonformája tekintetében nincs korlátozás, elvileg nem kizárt a 100%-os külföldi tulajdonú vegyesvállalat alapítása sem. A külföldi tőkével működő vegyesvállalat az ukrán törvények szerint csak abban az esetben minősül külföldi beruházásnak, amennyiben a külföldi tőke részesedése az alaptőkében legalább 20%, illetve aránytól függetlenül meghaladja a 100 ezer dollárt. A külföldi részesedés alapján igénybe vehető kedvezmények, állami garanciák csak a formai előírásoknak megfelelő, a hatóságoknál bejegyzett vállalatokra vonatkoznak. Külföldi befektetésnek minősül tulajdonrész szerzése már működő ukrán vállalatban, ukrán partnerrel vegyesvállalat létrehozása (akár jogi személyiség nélküli ebben az esetben a Gazdasági és Európai Integrációs Minisztériumban kell bejegyezni), létező ukrán vállalat felvásárlása, földterület használati jogának megszerzése, stb. Az alaptőkébe a következő aktívákat lehet bevinni: keményvaluta, reinvesztálás esetében helyi valuta, ingó és ingatlan vagyon, tulajdonjog (szellemi is), értékpapír, kemény valutában váltó, kötelezvény, stb. A vegyesvállalatok leggyakoribb formája részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, és képviselet. Az ukrán törvényhozás lehetővé teszi más típusú vállalatok alapítását is, ezeket azonban ritkán választják az alapítókra háruló nagyobb felelősség miatt. Részvénytársaság alapítása esetén a kötelezően előírt alaptőke nagysága a mindenkor érvényben lévő minimális bér 1250-szerese, az egyéb társaságok kötelező alaptőkéje az alapítás idején aktuális minimálbér 625-szörös értéke. Kft. esetében kb. 2160 dollár nagyságrendű alaptőkét kell létrehozni, melynek 25%-ából kötelező tartalékot kell képezni (amely rendszeresen kiegészítendő az éves nyereség legalább 5%ával) míg a fennmaradó összeget felmerülő szükségletek (felszerelés, berendezések stb.) kielégítésére lehet fordítani. Minden, az alaptőkéhez hozzájáruló alapító tag a regisztrációkor köteles befizetni a ráeső rész minimum 30%-át a, a fennmaradó összeget pedig 1 éven belül. Az alapító tagságot igazoló dokumentumot minden alapító tag a ráeső rész maradéktalan rendezésekor kapja meg. 4
A vegyesvállalatok alaptőkéjébe apportként bevitt ingóságokra a törvény vám- és áfamentességet biztosít, ugyanez vonatkozik egyes kivételtől eltekintve (pl. jövedéki termékek) a termeléshez szükséges nyers- és alapanyagokra, a vegyesvállalat külföldi dolgozóinak személyes szükségleteként az országba behozott ingóságokra és tulajdontárgyakra. A vegyesvállalatok mint jogi személyek bejegyzése a városi vagy a megyei önkormányzati hivatalok hatáskörébe tartozik (cégbíróság Ukrajnában nincs). A cégtulajdonosnak, vagy megbízottjának személyesen eljárva kell benyújtania a társaság alapító okiratát, az alapszabályt (ha az adott szervezetre jogszabály előírja), a nyilvántartó lapot, a bejegyzési illeték befizetésének igazolását, a törzstőke befizetéséről szóló banki igazolást, szükség esetén a versenyhivatal (Monopóliumellenes Bizottság) igazolását. Ha az alapító jogi személy, be kell nyújtania a szervezet állami nyilvántartásáról szóló, közjegyzőileg hitelesített iratot, külföldi jogi személynek a honi cégnyilvántartásról (kereskedelmi, banki nyilvántartásról) szóló okiratot, és hitelesített ukrán fordítását. Magánszemélyek esetében az alapító okiraton szereplő aláírást közjegyzővel kell hitelesíttetni. Az iratokat egy eredeti és egy hiteles másolati példányban kell beadni. Az iratok hiánytalan beadásától számított öt nap alatt megtörténik a társaság bejegyzése. Esetleges elutasítás (pl. ha a társasági szerződés vagy egyéb iratok szerint a társaság működése törvénysértő) esetén a határozatot bíróság előtt meg lehet támadni. 5