2?5 A LEGELTETES BIOLOGIAI FIATASA Berl Bela Az eh-alit nehany eytizedben a hazai szarvasmarhatenyesztesben a novelcv6 fajlagos hozamok hajszolasa es az iparszerl, esetenkent a termeszetellenes tartas volt a jellen-176_.a.novek-v6 fidgyasztls es a cs6kken6 fili-atietszarn indokolta a fa)lagok noveleset, a tartasi- es takarmanyozisi technologia viszont indokolatlanul ten el egyre inkabb' a szarvasrnarha szannara nlegszokottol..ennek at it a szaporodisbiologiai paranneterek teriileten dragan megfizetta, A megvaltozott fogyasztis a tetertnel6s bazai es europai helyzete napjainkban eloterbe helyezik a koltsegtakarekosabb es termeszetszerobb tartzisi takannanyozasi technologkit, A fiildhasznalatban beknyetke:fett tolaidonosi valtozis, a racionilisabb tertnelesszerkezet is indokofia, hogy az eddig mertatlanul mell6zott gyepterulet elfogialja az 6t megiilet6 helyet a szarvasmarha tartisi es mkarrnanyozasi technologiaban. Az olcs6 \takarinanyozas Es a\ Wgeltetes kedvez6 hatisar6i szirnos publikaci6 szgrriol be (Vinczeiry 1973, Babinszky et al. 1986), kozismert elonyeit ezideig hazankban inkabb az iiszoneveles es a bftsmarhatartas teraleten haszniltuk ki. A teihasznositisban tobb, r6szben szubjektiv tenyez6 miatt hazinkban nern terjedt el. Vitathatatlan, bogy hazankigyepteraletenek csak mintegy 20-30 %a alkaimas magasabb szinten termel6 allomanyok szakseglereteinek kielegitesere_ Hektarok tizezrei igazolyik azonban vilagszerte (Vinczeffy 1992, Kennedy 1984, StockdoLe 1986), logy a pr tiolagos befektetessel kialakitott intenziv gyepen maps szinal szarva_smarhatenyesztes es intenziv tejterineles forytathat6_ A gyep kedvez6 hatis6 a tejterrnelesre (Colcalves 1977, Mott 1985), de el6- nyeit eisi5sorban a szaptprodasbiologia teraleten kamatortathatjuk_ Lorant 1987, Kvap(ik 1988 kternelik a tert-nszetszera tartar, a sttesszmentes kornyezet pozitiv batasat az egyes szaporosaggal kapcsolatos ert6kiner6kre. Az alacsonyabb selejtezes (Csontos 1986), a kedvez6 service periodus es a jó foganvis (Marschang 1985) mind hozzajarul a hatekonyabb es gazdasagosabb termeleshez. Anyag es modszer A legeltetes bioitigiai hatasinak elemzesere het nagyazemben inditottunk tobb eves kiserletet, Afebergyarmati Tsz-ben 73-73 az abonyi tizernben pedig 50-50 tebenet valasztott-unk ki 1987-ben, illetve 1988-ban. A genotipus, kor, teiterrnele,s atapjin kijel0it egyedeket ket csoportba osztottuk. A legeltetett csoport zetprilist.61
- 2 6 - oktoberig napkozben a DATE Gyepgazdalkodisi csoportja kttal kia1akitott legek3 n 5ziiks6glet6t legei6 lave biztositotta, amo yet tart6zkodott, tornegtakarrminy takarininy fogyasztotta az istalloban, az iparszerii technoi6gia akal biztositott fehetelek kozott_ A csaportokb.61 selejtezesre lrerrilt egyedek helyere figyelern veve az asszehasonlithatosigot, mindket kizemben else). laktkios tehenek N6gy Mime harom.6vig elemeztilk az egyes csoportok termeiesi eredrn 6nyeit (tejrnennyiseg, tejzsir, tejfeherje) es szaporodisbiologial parametereit (terrneke-' nyitesi index, k&t eiles kozott eltelt Ida, borjazisok szama, selejtezesi kor). Ez utobbi parameterek gyajteset a kiserlet za. rasakor nern feleztuk be, mert tigy lreltu meg, hogy a legeltetes kedvez6 vagy.kedvezotlen hatasat c teriileten evek miiiva is triegfi. gyelhetjuk. szakaszos legeltetes forrniijaban kaport meg, A kontroll csoport ugyanezt a Az eredrnenyek ertekelese, megillapitasok Az 1. es 2. t-ablazatban kozioni a ket nagyuzernben vegzett kiserlet Qredmenyeit, valamint osszegezve, a teljes adatbazisb61 is ertekelem az egyes szapo odasbiologiai parametereket.az uzernek ki3zotti variancia elemzeset neap vegeztem el, mivel a kiserlet szempontiabot nern tartom lenyegesnek. Ugyanakkor: az uzernenkenti osszehasonlitis azert fontos, mivel ket eltero termelesi szinni allomlnynal ii ern 5000 I, 2. tizem 6500 1) k-ilionbseg lehet a legeltetes hatasaban. Ismetelten killangstilycizarn, Nagy a ket csoport keizott csak a takarnirinyiehre tel rnodiaban volt killonhseg, valamint hogy a legeltetes csak a ket fejes kozotti it_16re korlato6dott. A termekenyitesi index mindket Ozemben JO klagosnak mondhat6, A Fehergyarmaton (1. iizem) tapasztait kinf3nbseg szarnottev6, s ez 1 % szinten szignifikansnak bizonyult. Az abonyi (2_ tizerro kiserietnel a legcltetett csoport : szimszertrien jobb eredmenyt eft el, de a viszonylag nagy szoris is szercpet jkszott abban, bogy a killonbseg itt nem szignifikans. A ket iizetrr egyates elernzese alapian a legeltetett csoport maternatikailag is igazolhataan kevesebh termekenyitest' igenyeit egy eredmenyes fogamz5shoz, A mai spermadrak mellett a termekenyitesi indexhen elert javuhis hwzajarul a gazdasagosabh terrnekeloallitashoz- Az egyik legfonrosabb grazdasigi mutat6 a ket cites kozott elicit Ida, ami koztudortan a magyarotsrigi tejel6 kllornanynal joval 400 nap feleu van. Kiser;. letiinkben a legelo, a tobb mozgis es a stressmentes kornyezet hatisara jelentos javuust tapasztalrunk mindket ilzemben_ A ket csoport kozotti kiilonbseg (12 e.s nap) igazolta, hogy e fontos pararneterben meg az evszakra es napszakra korlatozptt legeltetessel is erecfmenyt rebet eferni. A magasabb terrnefesi szint1.1 fizemben 2
.1! 27 N Co 0.1 If) Kont roll csopor t, Kai (roll csoport Z-0 1.17 a-j Loge ' Let e csoport YV C...1 CC 1-1-a c:z7 N CJ nzl 1=1 Cs.) a.) N
CX) ri EC 4.0 C'i..r ILE4- + Cr-) -L-K En.71 Kontroll csop ort en c- N c. -, eo CI C \ Fi. CYi Cri Kontro ll esoport Va< -I Ellkek szima ( db) "Ttr 11.a. Cr-) Selej tez6s kora (ho) C"D LEge itete tt csoport..z1+.1 1 R I.1 1 1---. 4 CI 1 in Ci Legeltetett csoport Cu r3 In
- 299 - legeltetes kedvez6hb etedtne.nyt actmt, arni igazolja, hogy a nagy termelestl teheneknel a fogarnzis szernpontjiihef mozgalsichetoseg, a termeszet,szeril tarps rag fotitosah, a legeltetes efedmenyescbb lehet, mint a kevesebb tejet tertneloknel_ A. ma )ellemz() elhazal6 laktacio helyett igy gazdasagosabban es tobb tejet Jehet az elettartarn alatt produkcilni. Szorosan Osszeitigg a hasznos elettartarnnial az ellesek szaina. Mivel olygn egyedek tetiesitmeray6t is riprelettthe vetsjik, attt el (tie% tetc eettek, 1,,tg5.1.16w,vjA. (2. iizemi dflornanyn61 tapaszta1t 4 k6riill lid g kivfitoriak mondhato. Mindkk iizemben es bsszesitve is tapasztathato a jaimlis, sainus a ma gas sz6r5s rtek Es a viszonylag kl adatszam rnfatt a csoportok kozotti kult3nbseg nem szignifikins. Nagyobb egyedszam eseten a sz6mszertien tapasztalt 0,3 es 0,62-es atlagos novekedes az ellesek szimaban figyelemre melt6 eredrneny lenne. A kiserlet kezdetetol napjainkig 2z egyes csoportokb61 sok allatot setejteztek kalonboz6 okok miatt, igy merheti5 volt az altatok selejtezesi ktjca. A j6 konstitekio feltetere, hogy teheneink hosszti hasznos elettartarnot produkaljanak_ A ket vizsg61t iizernben a.z orszigos attagot meghaladt5 6-7 eves selejtezesi kort regisztralhattuk. A tegeltetes kedoievni hatlisa eivfirfisaink es az eddigl szaldrodalmi ismereteink szerint e parameterberi is tapasztalhati5 volt_ A 7 illlerve 9 honapos maternatikailag is igazothato kiliconbs6g elgondolkocitato es ismetelten felhlyja a rigyeimet a terrneszetszerii tartasmod koostituciora es ezaltat a hasznos etettartamra gyakorott pozitiv hatasira. Osszefoglalis A tnezdgazdasjg Atalakulasa, a tolzott mennris6gi szemlelet vliftozasa elc3terbe hozza a koltsegtakarekos tartastechnologi5k terjedeset_ A szarvasmarha szamira termel6si ki5rnyezet, a legelo ellenz61 elyesztettek azt a korabban is vitatott erviiket, hogy C5(2csterrneresre legelon nincs lehetclseg. A teitithermeles kovetkezmenyekent az inteziv tejtermeiest tobb hetyen felvfift-, ja az essierden ntegvilasztott gazda.s.l.gps tmentlisewl Es kival6 Tobb eve tart kisertetankben igamljuk, hogy a legelcin iaz -tas nern jar ltejcs6kkenessel, Intenziv (5-6000 1) tejterrnefes eseten is alkalmas az allatok tomegtakarmany-szoksegietenek biztositasara. A megoitozott gazdalkodisi fettetelek melletc i5 els6rentit.1 feladat a borjaszaporulat novetese, a ket elks ido c sokkentese. Tartamkiserlettinkben jelent6s javtas tapasztalhato a legelo Allatok szaporulati mutataihan is. A legel6rt tartott a telbh mozgis, a stresszmentes kdrnyezet hatasira jetentos javu- 14st erti.ink el a terrnekenyitesi indexben e a ket elles kbzotti icalben. 3atematikait-4 nem igazolhati3an ugrn, de nott az ellesek sz6ma is. A legelon tar,
- 300 - tzis, a terrneszetszerii tartistechnologia elonyei a seleitez&i kor novekedeseben is regisztralhato. A Cobb mine sega tertnek, a kedvez6bb szaporulati mutat6k es a koltseg_ takarekosabb takartnanyozas bizonyitja, hogy a szarvasntarha szamira evszazadokig termeszetes tartismod a mai elvarisoknak is megielel6, a jov6 szarvasmarhatenyesztesenek alternativ techno!6gifla khet. Iroclalorn Babinszky M.-Der F.-Stefler.1.-Kutas Cs.; 1986, A boszenfal gyepre aiapozoit teheneszet of eves eredmenyei. Szaktandcsok, Kaposvar. 15/2. 5-12, Coicalves, 1977. Inlluencla da pastegem culivada na producco leiteira. Pequ. Agropec. BasilBrasilia 12/1. 240-245. Csontos J.-Nagy 1.: 1983. Legelteteses teitermeles. Magyar Mez6gazdasag, 38/29. 15-17. Kvapilik, 1988. Osszefilgges a tehenailomany termekenysegi, terrnelesi mutatol klizott nagyiizeml teiteneszetekben. Sci. Agric. Baltem. Praha. 20/3. 193-202_ Kennedy, I.P.: 1984. Dairy cows at grass. Agric. a Ireland Belfast, 59/2. 34-36, Larint T.; 1987. Szaporodasbiologia a telieaszeti telepeken. Magyar Mez6gazdasig. 42/34. 10-11. Marschang, F.: 1985. Szaporod5sbiologial zavarok a szarvasmarh5nal nagyletszarral allomawkbah. Prakt. Tierart. flannover- 66/3. 197-216. Mott, N.-Ernst, P.-Coerien, J.: 1985. istalloths vagy iegeitets oyiron. Tierziichter. 30/2. 17-19. Stockdale, C.R.: 1986. A legelok produktivitasat befolyisolo tenyez61.: elemzese. Aust. J. Exp. Agric. Melbourne. 26/3. 305-313. Vinctegy 1_973. A gyepre alapozutt lakirrnanyoza.s. DATE TertnelEsfelesztEsi 1ntezet Kozleinenyei, Debrecen. Vinczefly I.. 1992. Legelteteses allattartis. Debrecen! Gyepgazdalkoclasi Kapok 10. 241.258. Szerz6I Dr. Berl Bela egyetemi adjunlaus AgrArtudornanyi Egyetes -n, Debrecen, 4015. PI. 36. (Agricultural University, Debrecen, 4015. P013. 36, Hungary)
GIVING OF DAIRY CATILE B, Beni The transformation of the agriculture and the change in the excessive quantitative attitude emphasize the spreading of the management technologies with low costs. Pastures provide ideal conditions for the cattle and the opponents of grazing have lost their shaky argument that grass is not suitable inr intensive production, Due to the milk over-production intensive technologies have been changed into profitable quality milk production, It has been grooved by our long-term experiments that grazing will not cause a reduction in the milk yields and that it is able to meet the forage demands of the animals even by intensive milk production (5-60(30 //day), We did not observe any significant difference between the milk ingredients of the pasture cattle and that of the stamed control cattle. The milk, produced by pasture cattle has better somatic cell counts and germ cell counts, than the milk of the housed cattle, The present market gives preferences to these parameters reflecting better hygienic states of the udder, The main task is to increase calf crop percentage and to reduce intercalving periods even under recent transitory economic conditions. Our long-term trials show considerable improvement in productivity parameters as well. The higher quality products, the better productivity parameters and the economy of feeding prove that the conventional cattle raising technologies are able to meet modern demands and can become an alternative technology of the future.