Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont Éves jelentés 2007. A projekt a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával valósult meg.
2 Tartalomjegyzék Küldetésnyilatkozat 3. oldal Vezetői összefoglaló 4. oldal Szervezeti felépítés 5. oldal Konzorciumi partnerek 6. oldal 1. A régió erdőhasznosításának fejlesztése 7. oldal 1.1. A régió erdővagyon-gazdálkodásának fejlesztése 9. oldal 1.2. Természetközeli erdőgazdálkodás, erdővédelem 12. oldal 1.3. Erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése 14. oldal 1.4. Tartamos vadgazdálkodás feltételeinek megteremtése 18. oldal 2. A régió fahasznosításának fejlesztése 21. oldal 2.1. Minőségi hengeresfák és sarangolt választékok hasznosítása 23. oldal 2.2. A fahasznosítás, mint művészeti tevékenység 26. oldal 2.3 Fahasznosítás cellulóz- és papírgyártási célokra 27. oldal 2.4. Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem 29. oldal 2.5. Informatikai támogató tevékenység 31. oldal 3. Tudás- és technológiatranszfer 33. oldal Együttműködések 35. oldal Oktatási és képzési program - tudástranszfer 36. oldal A kutatómunkába bevont hallgatók 37. oldal Technológiatranszfer 39. oldal Publikációk 40. oldal Kommunikáció 42. oldal Munkaidő ráfordítás 43. oldal Teljesítményindikátorok 44. oldal Összesített pénzügyi mutatók 45. oldal Rövidítések 46. oldal
Az Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont küldetése, hogy a Nyugat-dunántúli Régió kiemelkedő erdészeti és faipari szellemi központjaként vezető szerepet töltsön be a térség innovációjában. Célunk olyan ipari kapcsolattartó, koordinációs és kooperációs tudás- és technológiatranszfer szol gáltató szervezet működtetése, mely lehetővé teszi, hogy partnereinkkel közösen magas színvona lú kutatás-fejlesztési (K+F) és innovációs tevékenység valósuljon meg, mely hosszútávon biztosítja a Nyugat-dunántúli Régió fejlődését. Vállaljuk, hogy olyan kiemelkedő oktatási, kutatás-fejlesztési (K+F) és innovatív hátteret biztosítunk, mellyel az erdészeti és faipari szakmáknak, a régió kis és középvállalkozásainak, a Nyugat-magyarországi Egyetem hallgatóinak és doktoranduszainak versenyképessége nyugat-európai szintre növekedhet. Hisszük, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem, mint tudományos háttér, hogy a fa, mint megújuló nyersanyag és energiaforrás, hogy Magyarország természeti, logisztikai és gazdasági adottságai hosszútávon lehetővé teszik, hogy az ERFARET Európa meghatározó erdészeti és faipari tudásközpontjává váljon. Filozófiánk, hogy ahol a tudás, a technológia és egy nagyszerű gondolat találkozik, ott világszínvonalú értékteremtés valósítható meg. Küldetésnyilatkozat 3
4 Vezetői összefoglaló Az Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont (ERFARET) 2005. január 1. óta eredményesen tevékenykedik a Nyugat-magyarországi Egyetemen, Sopronban. Az ERFARET két szakmai ( A régió erdőhasznosításának fejlesztése és A régió fahasznosításának fejlesztése ), valamint egy horizontális ( Tudás- és technológiatranszfer ) programban dolgozik. A két szakmai programban kilenc alprogram kutatásait fogja össze. Az ERFARET-et létrehozó konzorcium tagjai erdő- és fagazdasági nagyvállalatok, közép- és kis vállalkozások, egyéni vállalkozók, egyetemi karok egyesítették tudásukat, innovációs céljaik megvalósítása érdekében. Sajnálattal kell hírt adnunk arról, hogy 2007-ben az ERFARET-et nagy veszteség érte. Június 25-én, hosszú betegség után, de mégis váratlanul elhunyt Prof. Dr. Mészáros Károly, az ERFARET korábbi programvezetője, egyik alprogramjának szakmai irányítója, a Nyugat-magyarországi Egyetem általános rektorhelyettese. Nagy szakértelmű kollégánkra, mint meghatározó szakemberre és vezetőre, kegyelettel emlékezünk. Az ERFARET eddigi három éves működése során megvalósította a létrehozásakor kitűzött célok jelentős részét, nevezetesen, hogy az egyetem érintett két kara a 12 külső partnerrel együtt olyan komplex alkalmazásorientált K+F projekteket valósít meg, melyek eredménye a magas színvonalú tudományos alap- és alkalmazott kutatás, valamint új termékek, technológiák, szolgáltatások, szabadalmak létrehozása, innovációs környezet kialakítása, tudás- és technológiatranszfer működtetése, spin-off vállalkozások, gyakorlatorientált innovatív munkahelyek létrehozása. Jelentős siker, hogy a Nyugat-dunántúli Régióból induló erdő- és fahasznosítási K+F tevékenység egyre inkább országos hatókörűvé válik. Az ERFARET a 2007. évben tovább folytatta a korábbi két évben megkezdett kutatási infrastruktúra kiépítését, nevezetesen befejezte a Fertő-tavi vadbiológiai kutatóállomás felépítését, valamint több területen fejlesztette eszköz- és műszerparkját (UV degradátor, mobil nagyvadbefogó, rádiótelemetriás nyakörvek, vízi megfigyelésekhez motorcsónak, papír- és nyomdaipari mintakészítő plotter stb.). 2007-ben is jelentős eredményeket értünk el valamennyi kutatási területünkön, de különösen fontosnak ítéljük: azt a három új fejlesztést (Kezdődő erdőtüzek oltására alkalmas nagynyomású, vízzel működő gyorsbeavatkozó mobil erdőtűz-oltó berendezés; A sarangolt hengeres fa választékok /papírfa, rostfa, tűzifa/ mennyiségének meghatározása fotoanalitikai módszerrel; Faanyagok tárolása légmentesen lezárt fóliában és vákuumban), amelyeknek szabadalmaztatását kezdeményeztük, továbbá a Vállalkozói magatartás az erdőgazdálkodásban és a fafeldolgozásban című szakkönyvet; a csökkentett permetlé mennyiségen alapuló új erdővédelmi technológiákat; az erdészeti utak dinamikus forgalomelemzési módszerét; az egyes vadfajok élőhely-térképeit, valamint habitat-választásának és habitat-használatának adatbázisát; a nyár alapanyag-bázisú cementkötésű forgácslapok gyártási technológiáját; a konyha és ebédlő bútorok új, piacképes termékcsaládjának termékkoncepcióját; a kerékpár utakhoz kapcsolódó gyalogoshidak tervkoncepcióját; az ASA eljárással feltárt cellulózlapokat (melyek szabadalmaztatása előkészületi fázisban van); valamint a mobil szenzor alapú alkalmazási keretrendszert. Fontosnak tartjuk, hogy a kezdetben meghatározott programok mellett az ERFARET működéséhez és célkitűzéséhez jól kapcsolódó két új projektet (Széndioxidos fatárolás és Fahiba adattár címmel) eredményesen fejeztünk be a Baross Gábor Program keretében, továbbá több, vállalati megbízások alapján indult kutatási projektünk működik, melyeknek nagy szakmai jelentősége van. Az ERFRET Központ koordinálja a marketing, a tudás- és a technológiatranszfer feladatokat a programok és az alprogramok között. Az egységes arculat (egyre szélesebb körben használt arculati kézikönyvvel rendelkezünk), a tudatos marketing-kommunikációs tevékenység eredményeként az eddigiek során egyértelműen sikerült az erdészeti és faipari szakma érdeklődését felkelteni a tudásközpontunk iránt, és új kapcsolati rendszert építeni. Összességében megállapítható, hogy az ERFARET az előzetes célkitűzéseknek megfelelően zárta a harmadik évet. Prof. Dr. Horváth Béla igazgató
Tudományos Tanács ERFARET Központ Program Tanács Szervezeti felépítés 5 Prof. Dr. Solymos Rezső akadémikus, Tudományos Tanács elnöke Prof. Dr. Dr. h.c. Bariska Mihály nyugalmazott egyetemi tanár Institut für Baustoffe Prof. Dr. Bondor Antal nyugalmazott egyetemi tanár Nyugat-magyarországi Egyetem Dr. Führer Ernő főigazgató Erdészeti Tudományos Intézet Káldy József vezérigazgató Mecseki Erdészeti Zrt. Prof. Dr. Dr. h.c. Kozák Antal nyugalmazott egyetemi tanár University of British Columbia Dr. Kovács Pál kereskedelmi igazgató Bútoripari Vállalkozási Kft. Kurusa László klaszterbizottsági társelnök Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter Dr. Nyárs József miniszteri vezető főtanácsos, címzetes egyetemi tanár Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Főosztály Prof. Dr. Horváth Béla igazgató Bartha Eszter adminisztrátor Epergyes Katalin pénzügyi koordinátor Farkas Péter marketing menedzser Nyul Zsuzsanna pénzügyi előadó Dr. Pásztory Zoltán műszaki menedzser Varga Dénes műszaki menedzser Prof. Dr. Faragó Sándor rektor, Program Tanács elnöke Ajkay Adrián, PP Dr. Jámbor László, TAEG Dr. Jánoska Ferenc, NYME EMK Dr. Magas László, KAEG Dr. Péterfalvi József, NYME EMK Feiszt Ottó, ZEF Fekete Lajos, FALCO Győrffy Gábor, NYDRFÜ Horváth László, BEF Kiss Béla, KEFAG Kronekker József, SZE Mészáros György, NYME FMK Nagy Zsolt, LAJTA Nyull Balázs, DigiTerra Prof. Dr. Horváth Béla, NYME EMK Prof. Dr. Jereb László, NYME FMK Prof. Dr. Lett Béla, NYME EMK Prof. Dr. Mészáros Károly, NYME EMK Prof. Dr. Molnár Sándor, NYME FMK Prof. Dr. Németh József, NYME FMK Prof. Dr. Varga Szabolcs, NYME EMK Prof. Dr. Winkler András, NYME FMK Szabó Vendel, egyéni vállalkozó Kutatási programok Program- és alprogramvezetők: 1. Prof. Dr. Náhlik András 1.1. Prof. Dr. Mészáros Károly Prof. Dr. Lett Béla 1.2. Prof. Dr. Varga Szabolcs 1.3. Dr. Péterfalvi József 1.4. Dr. Jánoska Ferenc 2. Prof. Dr. Molnár Sándor 2.1. Prof. Dr. Németh József 2.2. Mészáros György 2.3. Prof. Dr. Winkler András 2.4. Prof. Dr. Winkler András 2.5. Prof. Dr. Jereb László 3. Prof. Dr. Horváth Béla Dr. Pásztory Zoltán Farkas Péter Varga Dénes
6 Konzorciumi partnerek Nyugat-magyarországi Egyetem 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4., www.nyme.hu Az erdő- és fagazdálkodási ágazat egyedülálló magyarországi egyetemeként, a konzorcium vezetőjeként működik. Fő feladata, hogy háttérintézményként tudásbázisával, infrastrukturális és laboratóriumi felszereltségével biztosítsa a magas színvonalú K+F és innovációs hátteret az ERFARET számára. Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. 8500 Pápa, Jókai u. 46., www.bakonyerdo.hu Erdőgazdálkodás (62 ezer ha), iparifa kitermelés és feldolgozás, parketta előállítás, vadgazdálkodás jellemzi tevékenységét. Területének közel 35%-a természetvédelmi terület, mely miatt jelentős közjóléti szerepet vállal. Parkettagyártása és erdei iskola programja miatt jelentős partner a tudás- és technológiatranszferben. DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft. 1021 Budapest, Széher u. 15. 2/3., www.digiterra.hu Szoftverfejlesztő cég, erdészeti és térképészeti területen kínál megoldásokat és szolgáltatásokat. Az alapító tagok soproni egyetemi éveik alatt kezdték el fejleszteni termékeiket erdőmérnök hallgatóként, megoldást keresve az erdészeti digitális térképkezelésre, és térinformatikai problémákra. Szoftvereit használja az Állami Erdészeti Szolgálat és az erdőgazdaságok is. Stratégiai partner az innovációban. FALCO Forgácslapgyártó Zrt. 9700 Szombathely, Zanati út 26., www.falco.hu Magyarország legjelentősebb faforgácslap-, felületkezelt faforgácslap-gyártó vállalata. Nagy arányban, termelési volumenének 50%-ban, ipari fahulladékot hasznosít. Az ERFARET stratégiai innovációs partnere. Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. 9023 Győr, Corvin u. 9., www.kaeg.hu Erdő- és vadgazdálkodása (35 ezer ha) kiterjed a Duna szigetközi szakászára, a hansági erdőkre, valamint a világörökség részét képező pannonhalmi tájra. Fűrészipari alapanyag-feldolgozó tevékenységet is folytat. Földrajzi elhelyezkedése rendkívül előnyös síkvidéki és ártéri erdő- és vadgazdálkodás K+F projektjeinek megvalósítására a Nyugat-dunántúli Régióban. Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 6000 Kecskemét, József Attila u. 2., www.kefag.hu Erdőgazdálkodás (59 ezer ha), fahasználat, vadgazdálkodás, rakodólap, szőlészeti karó- és oszlopgyártás, erdészeti szaporítóanyag termesztés és értékesítés a fő profilja. Duna-Tisza közén, homokos alföldi területen gazdálkodik. Jelentős szerepet vállal az Alföld-fásítás nemzetgazdasági programjában. Lajta-Hanság Zrt. 9200 Mosonmagyaróvár, Mosonszentjánosi út 1., www.mezort.hu A MEZORT Zrt. részeként működik. A kisalföld mosoni és hansági területein jelentős mezőgazdasági, erdőgazdasági és vadgazdálkodási tevékenységet folytat. Földrajzi adottságai és apróvadállománya miatt fontos konzorciumi partner a vadgazdálkodási K+F projektekben. Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 9400 Sopron, Új u. 12., www.westpa.hu A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács munkaszervezete, a Regionális Területfejlesztési Program célkitűzéseinek konkrét megvalósítója. Fő tevékenységei: a régió területfejlesztésében érintett szereplők együttműködésének elősegítése, a közös érdekek és feladatok feltárására. A hálózatelvű működés, valamint a feladatok végrehajtásában is gyakorolt nyitott partnerségi gyakorlat lehetővé teszi, hogy munkájában számos régióbéli szervezet támogató közreműködésére támaszkodhat. Pannon Projekt Gazdasági Tanácsadó és Műszaki Termék Gyártó Kft. 9700 Szombathely, Árpád u. 39., www.pannonprojekt.hu Feladata a kistérségi gazdaságfejlesztési projektek menedzselése a Nyugat-dunántúli Régióban, melyekben a hangsúly a munkaadói szféra és a felsőoktatás közötti együttműködési lehetőségeken van. Jelentős partnere az ERFARET tudás- és technológiatranszfer programjának. Szabó Vendel egyéni vállalkozó 9131 Mórichida, Tekepuszta 2., www.fagosz.hu/szabo_vendel Csemetetermesztés 18 ha-on, talaj-előkészítés, ápolás, erdőtelepítés, erdőfelújítás, fakitermelés, fafeldolgozás, faanyag export-import, erdészeti szakirányítás, szaktanácsadás jellemzi tevékenységét. Fontos, hogy az ERFARET konzorciumában erdészeti és faipari szakemberként dolgozó egyéni vállalkozó is képviselje a KKV-kat. Szombathelyi Erdészeti Zrt. 9700 Szombathely, Zanati u. 26., www.szherdeszet.hu Erdő- és vadgazdálkodása (47 ezer ha) szubalpin, illetve dombvidéken történik, mely miatt megközelítőleg 50% a fenyő részaránya gazdálkodásában. Hozzátartozik a Kőszegi Tájvédelmi Körzet és az Őrségi Nemzeti Park. Különleges elhelyezkedése miatt értékes konzorciumi partnere az ERFARET-nek. Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. 9400 Sopron, Honvéd u. 1., www.taegrt.hu Az erdőgazdaságok között egyedülálló és sajátos a tanulmányi jellege, a felső- és középfokú szakirányú intézmények diákjai részére a szakmai tevékenységek üzemi körülmények között történő bemutatása, valamint a tudományos kutatás feltételeinek biztosítása miatt az ERFARET tudás- és technológiatranszfer programjának stratégiai partnere. Erdőgazdálkodása a Sopron környéki erdőkre terjed ki. Zalai Erdészeti és Faipari Zrt. 8800 Nagykanizsa, Múzeum tér 6., www.zalaerdo.hu Erdő- és vadgazdálkodás (56 ezer ha), elsődleges faipar, fakereskedelem a fő tevékenységei. Jellemzően dombvidéki gazdálkodó. Nagy alapanyag kapacitása, jellemző zalai bükkös állományai, és jó minőségű nagyvad állománya miatt, több K+F projektben ideális partner az ERFARET-ben.
1. A régió erdőhasznosításának fejlesztése Programvezető: Prof. Dr. Náhlik András 7 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. A program alprogramjai: A régió erdővagyongazdálkodásának fejlesztése Természetközeli erdőgazdálkodás; erdővédelem Erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése Tartamos vadgazdálkodás feltételeinek megteremtése
1.1. A régió erdővagyongazdálkodásának fejlesztése Alprogramvezető: Prof. Dr. Mészáros Károly Prof. Dr. Lett Béla Együttműködő konzorciumi partnerek: DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft., Budapest Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., Győr Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., Sopron Pannon Projekt Gazdasági Tanácsadó és Műszaki Termék Gyártó Kft., Szombathely Szabó Vendel egyéni vállalkozó, Mórichida Szombathelyi Erdészeti Zrt., Szombathely Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., Sopron Zalai Erdészeti és Faipari Zrt., Nagykanizsa Külső együttműködő partnerek: Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság, Szombathely Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság, Zalaegerszeg Erdészeti Tudományos Intézet, Sopron 8 1.2. Természetközeli erdő - gazdálkodás, erdővédelem Alprogramvezető: Prof. Dr. Varga Szabolcs Együttműködő konzorciumi partnerek: Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., Győr Szombathelyi Erdészeti Zrt., Szombathely Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., Sopron Zalai Erdészeti és Faipari Zrt., Nagykanizsa Külső együttműködő partnerek: BASF Hungaria Kft., Budapest Chemtura Europe Ltd. Magyarországi Fióktelepe, Nyíregyháza Dow Agrosciences Hungary Kft., Budapest Coridalis Bt., Budaörs SM Consulting Kft, Mohács Magyar Kwizda Kft., Budapest Makhteshim AGAN Hungary Zrt., Budapest Mecseki Erdészeti Zrt., Pécs Somogyi Erdészeti és Faipari Zrt., Kaposvár Syngenta Kft, Budapest Summit-Agro Hungaria Kft., Budapest Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság, Budapest Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt., Tatabánya 1.3. Erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése Alprogramvezető: Dr. Péterfalvi József Együttműködő konzorciumi partnerek: DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft., Budapest Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., Győr Szombathelyi Erdészeti Zrt., Szombathely Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., Sopron Zalai Erdészeti és Faipari Zrt., Nagykanizsa Külső együttműködő partnerek: Carmeuse Hungária Kft., Beremend Észak-Dunántúli Környezetvédemi és Vízügyi Igazgatóság, Győr Gevex Bt.Budapest Kútvölgy Bt., Tök MGT-2000 Bt., Perbál Naturtech Inc., Dover, USA Ryno Kft., Nagykanizsa 1.4. Tartamos vadgazdálkodás feltételeinek megteremtése Alprogramvezető: Dr. Jánoska Ferenc Együttműködő konzorciumi partnerek: Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., Győr Lajta-Hanság Zrt., Mosonmagyaróvár Szombathelyi Erdészeti Zrt., Szombathely Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., Sopron Zalai Erdészeti és Faipari Zrt., Nagykanizsa Külső együttműködő partnerek: Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt., Pápa Pilisi Parkerdő Zrt., Visegrád Somogyi Erdészeti és Faipari Zrt., Kaposvár
A magán erdőgazdálkodás témakörében kiemelt kutatási területként foglalkoztunk a rendezetlen erdőgazdálkodójú erdőkkel. A korábbi munkaszakaszokban folytatott, egy erdőrendezési körzeten belüli, statisztikai vizsgálatokat a régió más területeire is kiterjesztettük. Emellett kérdőíves felméréssel vizsgálatot indítottunk a tulajdonosi motivációk és szándékok feltárására, valamint abból a célból, hogy a tulajdonosi csoportokat tipizálni és több szempont alapján jellemezni tudjuk. A Nyugat-dunántúli Régióban a rendezetlen gazdálkodójú területek csökkentésében jó eredményeket ért el a Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága, ahol e probléma megoldására kiemelt figyelmet fordítottak. A felhalmozódott tapasztalatokat és az eljárás során alkalmazott eszközöket megvizsgáltuk, és esettanulmányban foglaltuk össze, ami alapján az eddig e témában tett javaslatainkat kiegészíthetjük, és országos alkalmazásukra javaslatot tehetünk. A hátralékos erdősítések kiterjedése az erdőgazdálkodás egyik számszerűsíthető jellemzője, és mivel a magán erdőgazdálkodás területén mennyisége eléri az éves erdőfelújítás mértékét, kutatást indítottunk a háttérfolyamatok feltárására. Kérdéses, hogy a fennálló hátralékos állomány a privatizáció időszakában keletkezett-e, és esetleg éppen a rendezetlenség, vagy más tényezők hatására nehezen csökken, vagy pedig folyamatosan újratermelődik. A folyamatok naturális mértékeinek nyomon követése mellett fontosnak tartjuk ezen erdők gazdasági helyzetének felmérését, elsősorban a befejezésig felmerülő többletköltségek megbecslését. Alprogramunk az ERFARET program keretében és egyéb kutatásokban végzett eredményeket felhasználva javaslatot tesz az erdőtörvény közelgő módosítására, ezen belül is kiemelten foglalkozunk a tulajdonosgazdálkodó-szakirányító-hatóság kapcsolatrendszerének rendezésével, a rendezetlen erdőterületek felszámolásával és az erdőgazdálkodás üzemtervezési és hatósági felügyeleti rendszerével. Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények 2008. évre tervezett feladatok MÖI, MGSZH EI, SZV MÖI, MGSZH EI, SZV Birtok és tulajdonviszony feltárása. Rendezetlen erdőtuladonok jellemzése. Birtok és tulajdonviszony tanulmány. Rendezetlenség javítása. Idős és hátralékos állományok értékvesztésének megállapítása. Birtok és tulajdonviszony javítási javaslat. Rendezetlenség hátrányai. Rendezetlenség további javítása. A regionális tervezés egyre növekvő jelentőségét kihasználva folyamatos kapcsolatot tartunk az ezen a téren tevékenykedő szervezetekkel. Korábban, együttműködve a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséggel, javaslatot tettünk az erdőgazdálkodásra vonatkozó tervek Regionális Operatív Programban történő szerepeltetésére. Ennek folytatásaként tevékenységünket két tervezési szint felé bővítettük. Egyrészt tovább nyitottunk a kistérségi tervek felé, és a Csepreg és vonzáskörzetének erdészeti térségfejlesztési terve után részt vettünk / veszünk a Szigetközben, az Őrségben és az Alpokalján kivitelezésre kerülő fejlesztési tervek kidolgozásában. A fejlesztési tervek ezen formája jól hasznosítható a kistérségi és regionális szintű, de egyéb tematikájú fejlesztési tervek összeállításakor, így különösen közjólét, a turizmusfejlesztés, a földhasználat, a munkaerő menedzsment stb. tervezésekor. Az erdőgazdálkodási szektor elemi érdeke, hogy ilyen tervek rendelkezésre álljanak, ezek nélkül ugyanis nincs esély arra, hogy regionális szinten fejlesztési programok induljanak, és fejlesztési források álljanak rendelkezésre erdészeti célokra. A tervezés másik szintje, amelyben korábbi tevékenységünket bővítettük, az országos tervek kidolgozása. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv, illetve ennek programozása jelentette a legfontosabb számunkra releváns országos tervezési folyamatot, amelyben a korábbiakhoz hasonlóan részt vállaltunk, és a korábbi általános észrevételek mellett most konkrét intézkedéseket véleményeztünk, illetve az egyes intézkedések részletes kidolgozásában vettünk részt. 1.1.1. A magán-erdőgazdálkodás fejlesztése, működési zavarainak elhárítása 1.1. 20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% 11,8% 19,1% 18,2% 17,3% 15,8% 14,0% 12,5% 1930 1950 1960 1970 1980 1990 2000 Az erdősültség változása Magyarországon, terület %-ban kifejezve 1.1.2. A Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Programban az erdészeti jellegű projektek szerepeltetése, ezzel az erdészeti szakma adszorpciós képességének erősítése, fejlesztése év 9 Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények 2008. évre tervezett feladatok MÖI, MGSZH EI, NYDRFÜ, PP, KAEG SZE, TAEG, ZEG Erdészet beilleszkedésének elemzése a térségfejlesztésben. A 2007-2013-as időszak tervébe ajánlás. Kistérségi erdészeti fejlesztési tervek. MÖI, MGSZH EI, NYDRFÜ, PP, KAEG SZE, TAEG, ZEG Erdészet beilleszkedésének vizsgálata az ÚMVP-ben. Javaslat a civil szervezetek véleményének beépítésével. Az intézkedések bevezetésénél az ökonómiai rész erősítése. Egyeztetés az erdőgazdálkodókkal az ÚMVT-ről.
1.1.3. Az erdőgazdálkodás jövedelemtermelő képessége 10 1.1. Az erdőgazdálkodás és az erdei erőforrásokra alapuló gazdasági ágazatok jövedelmezőségét és gazdasági helyzetét az APEH adatok alapján vizsgáltuk, és képet kaptunk az erdőgazdálkodás tágabb gazdasági környezetben elfoglalt helyéről és gazdasági kapcsolatrendszeréről. Az erdei melléktermékek és szolgáltatások piaci helyzetét, a kereslet és a kínálat alakulását, a ható tényezőket feltáró kutatás különös tekintettel volt a marketing eszközökre. Az erdőgazdálkodáson belüli innovációval magyar és külföldi diákok számára szervezett kéthetes rendezvény keretében foglalkoztunk. Az erdő és kárérték számítás iránt továbbra is jelentős a gyakorlat igénye, a megismertetésére szervezett erdőértékelési tanfolyamon több mint 50 fő, a vadkárbecslési tanfolyamon pedig 39 fő vett részt. Az erdőgazdálkodás átmenetileg elfeledett, de nagyon fontos szegmensének, az erdőgazdálkodási kivitelezésnek a vizsgálatát kezdtük meg, amelynek keretében a munkabiztonsági helyzet feltárására került sor. A kérdőíves és interjúkra alapuló felmérés mellett egy új kiadványsorozatot is elindítottunk, amely az erdészeti munkabiztonság kérdésköreivel foglalkozik. Az erdőrendezés és erdőértékelés korszerűsítése érdekében egy integrált terepi felmérő eszközt szereztünk be (harmonizálunk az igazgatással), amelynek segítségével az erdészeti témájú terepi adatfelvételek lényegesen pontosabbak és gyorsabbak lesznek. A bejelentett szabályozó változások újra előtérbe hozták az erdészeti alap problémáját, amely klasszikus értelemben ágazati marketing finanszírozást szolgál. A jelenleg működő költségvetési kapcsolati rendszer most már a kinyilvánított szándék szerint is módosul, az erdőfenntartási járulék 2008. január 1-jével megszűnik, és ez az erdőgazdálkodók jövedelmi helyzetét, az erdővagyon értékét is átrendezi. Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények 2008. évre tervezett feladatok MÖI, MGSZH EI, KAEG, SZE, TAEG, ZEG, ERTI, SZV Erdőgazdálkodási, fakitermelési jövedelem megoszlás vizsgálata. Fakitermelési jövedelem megoszlás modell. A szabályozás módosítás hatása az erdőgazdálkodás jövedelmezőségére. Innoforest 2007 - erdészeti innovációs rendezvény résztvevői MÖI, MGSZH EI, KAEG, SZE, TAEG, ZEG, ERTI, SZV Az erdőföld és faállomány értékelése. Az erdőföld és faállomány értékviszonyai. A szabályozás módosítás hatása az erdőföld és a faállomány értékére. 1.1.4. Az erdőtelepítés helyzete és lehetőségei A beszámolási időszakban tovább vizsgáltuk az erdőtelepítések szakmai, szociális, financiális és szervezeti hátterét. Feltártuk az erdőtelepítők motivációit, valamint az erdőtelepítést segítő és akadályozó tényezőket. A szakértői véleményezés, a kérdőíves felmérés, valamint a személyes interjúk késztése alapján magyarázatot kaptunk a 2004/2005-ös időszak nyertes pályázatainál a tölgy fafajú telepítések felfutására, a magánszemélyként (őstermelő, családi gazdálkodó, egyéni vállalkozó) pályázás előnyére, a regionális eloszlás indítékaira. A kapott eredményekből kiindulva, a térségi erdőtelepítés helyzetét az országos állapotokhoz viszonyítva, a csekély erdőtelepítési kedv továbbélésével kell számolni. A Nyugat-dunántúli Régióban folyó erdőtelepítési tevékenység vizsgálata során az akadályozó tényezőket tártuk fel nyolc erdőtelepítési kiviteli tervvel rendelkező kistérség földtulajdonosainak kérdőíves felmérésével. A kapott eredmények alapján javaslatot teszünk az erdőtelepítések tervezési, szervezési és PR tevékenységének javítására. Körvonalaztuk a 2007-2013-as időszakra vonatkozó megváltozott jogszabályi, illetve támogatási környezet hatásait, melyek a támogatott területre, a támogatási összegekre, illetve a fafajpolitikai szabályozásra vonatkoznak. A következő időszakban célunk, hogy a megismert hátráltató tényezők megszüntetésére javaslatot tegyünk, segítsük a kistérségi tervezést és az erdőtelepítések szervezését, információs adatbázist állítsunk fel, és szaktanácsadással segítsük az erdőtelepítők munkáját, ugyanakkor nyitunk az energetikai fás szárú ültetvények felé. Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények 2008. évre tervezett feladatok MÖI, MGSZH EI, SZV Erdőtelepítések jellemzése. Az EU konform erdőtelepítések volumene. A szabályozós módosítás hatása az erdőtelepítésekre. Adatfelvétel erdőértékeléshez a Field Map eszközzel MÖI, MGSZH EI, SZV Kistérségi erdőtelepítési terv meghiúsulásának feltárása. Kistérségi erdőtelepítési terv meghiúsulásának okai tanulmány.
A Nyugat-dunántúli Régió erdő-turisztikai szolgáltatásai tájékoztató honlap: Bővítettük az erdei turisztikai kiadvány tartalmát és az elérhetőséget internet és DVD formájában. Az MGSZH Szombathelyi és Zalai Erdészeti Igazgatóságának közjóléti adatbázisát egészítettük ki a konzorciumi tagok szakmai anyagával. Az informatikai szerkesztést a DigiTerra konzorciumi tag vállalta magára. PEFC erdőtanúsítási rendszer: Az erdőtanúsítási rendszerekkel, magyarországi alkalmazásával a MÖI hosszabb ideje foglalkozik. A PEFC erdőtanúsítási rendszer magyarországi meghonosítása folyamatában 2007-ben a nemzeti szabvány kidolgozása kezdődött meg. A szabványtervezet Nyugat-dunántúli Régióban való üzemi tesztelésének előkészítésére került sor. Magán-erdészeti ismeretterjesztés és információs szolgáltatás: A Magán-erdőgazdálkodási Tájékoztató Iroda (MATI) szolgáltatásai jelenleg három funkción keresztül vehetők igénybe: az NYME MÖI épületében kialakított folyosórészben internet csatlakozással rendelkező számítógépek állnak az ügyfelek rendelkezésére, a személyes tanácsadást ügyeleti rendszerben látjuk el szintén soproni székhellyel, internetes információszolgáltatás (maganerdo.hu weboldal). Környezetünk az erdő továbbképző program: Az erdészeti erdei iskolák vezetőinek, munkatársainak a továbbképzését és konzultációját szervezzük meg Ravazdon az FVM pályázati támogatása segítségével. Az erdészeti PR fontos eleme az azonos üzenetek küldése, amelyet programunk jelmondatai tartalmaznak. Ennek a szélesebb körű képviseletét szorgalmazzuk, amely az erdészeti erdei iskolák hálózatában megsokszorozódhat. Vállalkozói magatartás az erdőgazdálkodásban és a fafeldolgozásban című könyv: Az erdőgazdálkodás és a faipar területén működő vállalkozásokról és az üzemszervezési ismeretekről szakés tankönyvet adtunk ki a szakmai közönség, illetve a hallgatóság számára. 1.1.5. Tudástranszfer erdővagyongazdálkodási elemeinek kiterjesztése 1.1. Erdészeti turisztikai kiadvány 11 Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények 2008. évre tervezett feladatok MÖI, MGSZH EI, SZE, KAEG, TAEG, ZEG, PP, ERTI, DigiTerra, SZV MÖI, MGSZH EI, SZE, KAEG, TAEG, ZEG, PP, ERTI, DigiTerra, SZV MÖI, MGSZH EI, SZE, KAEG, TAEG, ZEG, PP, ERTI, DigiTerra, SZV MÖI, MGSZH EI, SZE, KAEG, TAEG, ZEG, PP, ERTI, DigiTerra, SZV MÖI, MGSZH EI, SZE, KAEG, TAEG, ZEG, PP, ERTI, DigiTerra, SZV A Nyugat-Dunántúli Régió erdő turisztikai tájékoztató kiadvány. PEFC erdőtanúsítás rendszerének előkészítése. Magánerdészeti és erdőtelepítési információ nyújtás. Környezetünk az erdő továbbképző program. Vállalkozói magatartás az erdőgazdálkodásban és a fafeldolgozásban című könyv kiadása. NYDTUL erdészeti turisztikai internetes ajánló. PEFC erdőtanúsítás magyarországi rendszerének megalapozása. Magánerdészeti és erdőtelepítési multimédiás tájékoztatás. 12 fő kiképzett erdészeti erdei-iskola vezető. Vállalkozói magatartás az erdőgazdálkodásban és a fafeldolgozásban című szak- és tankönyv. NYDTUL erdészeti turisztikai internetes ajánló fejlesztése. PEFC erdőtanúsítás magyarországi rendszerének kidolgozása, nyugat-dunántúli tesztelése. Magánerdészeti és erdőtelepítési multimédiás tájékoztatás, Szakmai Szaktanácsadási Központ megpályázása. Környezetünk az erdő továbbképző program folytatása. Vállalkozói magatartás az erdőgazdálkodásban és a fafeldolgozásban című szak- és tankönyv terjesztése. A Páneurópai Erdőtanúsítási Rendszer jelképe
1.2.1. A természetközeli erdőgazdálkodás módszereinek továbbfejlesztése Napjainkban az erdő közjóléti szolgáltatásaival szemben a társadalom részéről egyre nagyobb az elvárás. Az ezirányú kutatások sokrétűek, hosszú időtartamúak. Az Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet évtizedekkel korábban megkezdett kutatásokkal rendelkezik, melyek folytatása, valamint új kísérleti területek beállítása elengedhetetlen a természetközeli erdőművelési módszerek kidolgozásához, továbbfejlesztéséhez. Bükkös faállományok szálalóvágásos erdőfelújítása a Soproni-hegységben: Az 1936-ban elkezdett, és ezzel Magyarország legrégebbi szálalóvágási kísérlete az utolsó fázisába érkezett, mai feladat a bontások kijelölése majd szakszerű elvégzése, a felújulás erélyének évenkénti ellenőrzése, azaz a faállományszerkezet szálaló szerkezet irányába történő átmenetének, és a folyamat fatermési vonatkozásainak vizsgálata. 12 1.2. Mesterséges és természetes erdőfelújítási, valamint különböző gyérítési eljárások összehasonlító vizsgálata a sárvári Farkaserdőn: A 2005-ben indított erdőfelújítási kísérlet a tarvágást követő mesterséges erdőfelújítást kívánja összehasonlítani különböző, tarvágás nélküli felújítási lehetőségekkel. A technológiák értékelése fatermesztési és természetvédelmi szempontok alapján történik. Szálaló szerkezet kialakítása erdeifenyves faállományokban a szentgyörgyvölgyi szálalóerdőben: Az 1995-ben kezdődött kutatás keretében a szálalószerkezet kialakítása, és az erdeifenyő természetes felújítási feltételeinek kialakítása az elsődleges cél. A kísérlet kiemelkedő fontosságú, mivel a Fertő-Hanság Nemzeti Park szálaló üzemmódra kívánja átalakítani a szentgyörgyvölgyi erdőtömböt. Természetszerű erdők kialakítása erdőfelújítással és erdőtelepítéssel: A kutatás célja a több erdőrészletben, különböző eljárásokkal végrehajtott mesterséges felújítási technológiák összehasonlítása. A kísérlet a későbbiekben a fafajok elegyítési lehetőségeit vizsgálja, melynek eredményeként technológiai javaslatok készülnek természetszerű állományok kialakítására Szálaló szerkezet kialakítása Hagyásfák a mesterséges erdőfelújítási területen Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények 2008. évre tervezett feladatok EMEVI, TAEG EMEVI, SZE EMEVI, ZEG EMEVI, KAEG Rudas állományrészek nevelése terén a rossz alakú, beteg és sérült, a bükk növekedését gátló, az ígéretes csemeték növőterét csökkentő faegyedek, az újulatot erősen árnyaló fiatal egyedek eltávolítása. Szálalóvágásos gazdálkodási mód nevelési technológiájának pontosítása. Újulatfelvétel állandósított fel- Korai stádiumban a különböző vételi pontokon a különböző felújításokban. Az újulat mennyiségi zött sincs szignifikáns különbség. módon felújított állományok kö- és minőségi vizsgálata a vegetációs időszak elején és végén. A kísérleti területen talajfelszín szaggatás, szerkezetalakító bontás, a terület bekerítése. Több mintaterületen az erdeifenyő újulat felvétele. Tavasszal ápolás, melyet szükség szerint további sorközi művelések követettek. A csemeték magassági mérése a kitűzött mintaterületeken. A gyakorlat számára eredményes technológia. Optimális ápolási technológiák definiálása és alkalmazása. A felújulás vizsgálata, szükség esetén a következő bontás kijelölése, végrehajtása. A felújítási módok összehasonlítása, esetleges ápolások és pótlások. Szükség esetén további bontóvágás kijelölése. Első gazdaságossági elemzés elkészítése. A felújulás további vizsgálata, a művelet eddigi gazdasági kiértékelése, bontóvágások kijelölése további erdőrészletekben. A mesterséges erdőfelújítás növekedésmenetének további elemzése, a szükséges ápolási feladatok elvégezése. 1.2.2. Környezetkímélő erdővédelmi technológiák fejlesztése Az erdészeti növényvédelem jelentős mértékben támaszkodik a mezőgazdaságban szerzett tapasztalatokra, pedig az erdei körülmények egészen eltérőek a szántóföldi kultúráktól. Az erdei károsítók elleni védekezés soha nem jelenti a károsítók totális eltüntetését. Célunk a kártevők számának oly mértékű csökkentése, ami mellett a gazdálkodás biztonsággal folytatható. Az erdészeti sajátosságok mellett az uniós engedélyeztetési folyamatok is új technológiák kidolgozását teszik szükségessé, mivel a korábban széles körben alkalmazott készítmények jelentős része kivonásra került. 2005. során a gyapjaslepke elleni védekezés, majd 2006-ban és 2007-ben az egyszikű gyomok, valamint a cserebogár pajor és imágó elleni védekezés jelentették kutatásaink főbb irányát. A készítmények és adalékanyagok összehasonlító kísérletei során nem csak azok eredményességét és az élővilágra gyakorolt
mellékhatásait értékeltük, hanem ökonómiai elemzéseket is végeztünk. A kísérletek bebizonyították, hogy az erdészeti gyakorlat által alkalmazottakon túl más készítmények is hatékonyak, és az egységnyi területek szerköltségében jelentős különbségek vannak. Az adalékanyagokkal történő kísérleteknek különösen nagy szerepe van a kijuttatott hatóanyag csökkentésében, ami ökológiai és ökonómiai szempontból is kívánatos. A környezetkímélő erdővédelemben igen nagy hangsúlyt fektetünk az erdők önfenntartó képességére, amelynek alaposabb megismerése érdekében kutatások folynak az elhalt faanyag erdővédelemben betöltött szerepével kapcsolatban. A kísérletek bonyolításában és értékelésében több hallgató is részt vett, melynek eredményeként diploma- és szakdolgozatok készültek, és kerülnek védésre 2008-ban. A kutatási eredményekből várhatóan két doktori disszertáció is készül. Az előzetes eredményeket folyamatosan publikáljuk. A szakma részéről tapasztalható komoly érdeklődés miatt a mintaterületeket szakmai rendezvények keretében és az oktatás során évente többször bemutatjuk. Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények 2008. évre tervezett feladatok 1.2. 13 EMEVI, TAEG, SM, COR, MGSZH-NTA, CHE, DOW, SYN, MKW, BASF Egyszikűirtó szerek és adalékanyagok összehasonlító vizsgálata különböző dózisokban, párhuzamosan teljes területen légi technikával, és földi kijuttatású sorcsík-kezeléssel. Mellékhatás-vizsgálatok. Hatásos készítmények jegyzéke gyakorlati felhasználóknak. Dózis- és adalékanyag-kísérletek folytatása. Kísérletek a készítmények kijuttatási idejének módosításával. További mellékhatás-vizsgálatok. EMEVI, MEFA, VEF Teljes területen végzett hidraulikus cseppképzésű, ellenőrzött cseppméretű (CDA) kezelések egyszikűirtó szerekkel. A csökkentett permetlé mennyiség alkalmazásával új védekezési technológia. További hatóanyag vizsgálatok. EMEVI, SEFAG, ZEG, SAH, MAK Légi védekezési kísérlet cserbogár imágó ellen. Vegyszer és adalékanyag-összehasonlító, valamint dóziskísérletek. Mellékhatás-vizsgálatok. Hatásos készítmények jegyzéke gyakorlati felhasználóknak. 2008-ban nem várható jelentős rajzás, a kutatás szünetel. EMEVI, SEFAG, ZEG Cserebogár pajorok ellen kifejlesztett biológiai ágensek (fonalféreg-készítmények) tesztelése tenyészedényes és szabadföldi keretek között. Konkrét eredmények definiálásához, a vizsgálatok további folytatása szükséges. Az áthúzódó hatás vizsgálata. Cserebogár peték EMEVI, TAEG A gazdasági erdőkben és az erdőrezervátu-mokban kihelyezett mintadarabok begyűjtése, a kirepülő rovarok folyamatos határozása. Konkrét eredmények definiálásához a vizsgálatok további folytatása szükséges. Újabb mintadarabok gyűjtése, és a bennük élő rovarfauna meghatározása. Hosszú távon a holtfa erdei ökoszisztémában betöltött szerepének tisztázása. EMEVI, SZE Szúkárosított lucfenyő területeken a károsítás csökkentésére, illetve előrejelzésére szolgáló módszerek bevezetése, csalogató anyag tesztelése. Kárcsökkentési módszerek, kárfelszámolási irányelvek. Kártételi előrejelzési monitorozás folytatása. Cserebogár lárva Siskanád elleni védekezés Cserebogár imágók
1.2.3. Továbbhasznosítható anyagok kinyerése lignocellulóz alapanyagokból Kutatásaink célja a fafeldolgozás során keletkező fahulladék hasznosításának vizsgálata. A fakitermelés- és feldolgozás során hulladéknak minősülő anyagok ugyanis értékes járulékos anyagokat (extrakt anyagokat) tartalmaznak, melyek célirányos kutatással gyógyszerek, táplálék kiegészítők, finom vegyszerek előállítására is felhasználhatók. Vizsgált fafajok: nyír (Betula pendula), európai vörösfenyő (Larix decidua), csertölgy (Quercus cerris), erdeifenyő (Pinus sylvestris), lucfenyő (Picea abies) és akác (Robina pseudoacacia). A fafajok kérgét vizsgáltuk, mivel a legtöbb fa kérge jelentős mennyiségben tartalmaz járulékos anyagokat és a kéreg a fa feldolgozása során általában hulladéknak minősül. 14 1.2. 1.3. Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények 2008. évre tervezett feladatok KTI, TAEG KTI A kéregmintákból különböző extrakciós módszerrel járulékos anyagok kivonása. A csertölgy, a lucfenyő, a vörösfenyő és az erdeifenyő kérgéből fenolos jellegű járulékos anyagok kivonási technológiája. Összevetettük három extrakciós Az optimális kivonási módszer hatékonyságát, valamint technológia definiálása. elvégeztük a kioldott vegyületek minőségi és mennyiségi analízisét. További extrakciós vizsgálatok, új anyagok keresése. A technikák optimalizálása költség- és munkaidőigényszámításokkal. 1.3.1. Erdészeti vízgazdálkodás fejlesztése Az erdészeti vízgazdálkodás fejlesztésének alapvető bázisa a hidegvíz-völgyi erdészeti hidrológiai kutatóhely, amely lehetőséget teremt az erdő élettartamához igazodó hosszú távú vizsgálatokra, s azok kapcsán olyan elméleti és gyakorlati kérdések megválaszolására, amelyek a vízviszonyokhoz kötődő különféle műszaki és ökológiai feladatok megoldásához egyaránt szükségesek. A kutatóhely a tudástranszfernek is fontos eleme, konferenciák, tudományos rendezvények terepi programjainak, egyetemi hallgatók terepi mérőgyakorlatainak, valamint tudományos diákköri dolgozatok, diplomamunkák és doktori disszertációk kimunkálásának színtere. A kutatóhely adatbázisán, a folyamatos adatfeldolgozás mellett, több gyakorlati módszer kidolgozása és tesztelése folyik. Ebben az évben vált lehetővé egy, a vízfolyások menti zónákra vonatkozó evapotranszspiráció számítására alkalmas eljárás kidolgozása, az alapvízhozam és a talajvízszint adatok felhasználásával. Ez az eredmény nemzetközi tudományos szaklapban (Journal of Hydrology) való publikálásra is alkalmas. A kísérleti vízgyűjtőn folytatott vizsgálatok eredményei nagytérségi feladatok megoldásához is felhasználhatók. Ez év őszén fogalmazódott meg egy olyan felkérés, amely a numerikus modellezésre épülő, nagytérségi felhasználásra tervezett, vízgazdálkodási döntés-előkészítő rendszer kidolgozásával kapcsolatban egyes modulok fejlesztésére és kalibrálására irányul. A numerikus modellezés alapvető követelménye a hidrológiai szempontból ellentmondás mentes digitális terepmodell. A rendelkezésre álló alapadatok pontosítására több alkalommal végeztünk terepi geodéziai Talajvíz megfigyelő kút Vízhozam mérő műtárgy A hidegvíz-völgyi erdészeti hidrológiai kutatóhely
felmérést, melyek segítségével kiegészítettük a domborzatmodellt. Az elmúlt évben végzett légi felmérések a domborzatmodell pontosítására felhasználhatók. A hidegvíz-völgyi kutatóhelyen szerzett ismeretek jelentős mértékben segítik a gyakorlatban közvetlenül hasznosuló feladatok megoldását, amelyekre ebben az évben is voltak példák: egy zalai vaddisznóskert vízviszonyainak vizsgálata, a Dera-patak szurdokvölgy fölötti és alatti szakaszának vízikörnyezet-fejlesztése, többcélú erdei kistározók tervezése a Börzsönyben. Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények 2008. évre tervezett feladatok GEVI, TAEG, ÉDKVI GEVI, ZEG A hidegvíz-völgyi erdészeti hidrológiai kutatóhely működtetése. A Hidegvíz-völgy geoinformatikai adatbázisának létrehozása. Vadaskert vízellátásának vizsgálata. Folyamatos hidrológiai elemzések lehetőségének megteremtése. Evapotranszspiráció számítására alkalmas módszer. Pontosított terepmodell. Javaslatok a vadaskertek vízellátásának biztosítására. A hidegvíz-völgyi erdészeti hidrológiai kutatóhely működtetése. Csapadék-lefolyás kapcsolat modellezése. Kiadvány a hidegvíz-völgyi kutatásokról. Irányelvek a vadaskertek vízellátásának biztosítására. 1.3. 15 Kötött talajú földműre épített kísérleti útpályaszerkezetek: A részfeladat kitűzött céljának megfelelően ebben az évben a tavaly megépített kísérleti útpályaszerkezetek forgalomállóságának vizsgálatát kezdtük el. A kötött talajú földmű különböző vastagságú mészstabilizációs felső rétegére kerültek a különféle vastagságú, de hasonló teherbírású zúzottkő és aszfalt pályaszerkezetek. Vizsgáltuk az egyes pályaszerkezet-variációk állapotának műforgalom hatására bekövetkező változását az erdőgazdaságnál jellemzően alkalmazott tehergépkocsi típusok (IFA, KAMAZ, MAN) felhasználásával. A műforgalom eddigi lezajlása alapján megállapítható, hogy a mészstabilizációs rétegek rendkívül kedvezően befolyásolják a pályaszerkezet teherbírását. A 2008. év során befejeződő műforgalmat követően meg tudjuk határozni az összes pályaszerkezet-variáció forgalomállóságát. Ezzel lehetőség nyílik a kisforgalmú és kötött talajra épülő erdészeti utak gazdaságos típus-pályaszerkezet katalógusának kidolgozására. A kutatás várható eredményei alapján a kötött talajú földműre épülő erdészeti feltáróutak fajlagos költségei lecsökkenhetnek, ami jelentős megtakarítást jelenthet az érintett erdőgazdaságok számára, valamint a kevesebb anyagfelhasználás környezetvédelmi szempontból is számos előnnyel jár. 1.3.2. Erdészeti feltáróhálózatok fejlesztése A Szombathelyi Erdészeti Zrt. feltáróhálózata információs rendszerének kialakítása: Az eddig eltelt időszak felméréseinek és az adatok DigiTerra Map geoinformatikai rendszerben történő ábrázolásának eredményeként elkészítettük a Szombathelyi Erdészeti Zrt. erdészeti útügyi információs rendszerét. Ebben az évben az erdőgazdaság nyilvántartásában még nem szereplő utak felmérésével és állapotának felvételével teljessé tettük az adatbázist. A tavaly kidolgozott dinamikus forgalomelemzési módszer további finomításával és az erdészeti útügyi rendszerbe integrálásával egy hatékony döntéstámogató rendszert hoztunk létre. Műforgalom - útterhelés vizsgálat Műforgalom - tengelyterhelés mérés Szombathelyi Erdészeti Zrt. erdészeti útügyi információs rendszer
A kidolgozott rendszer 2008. évi továbbfejlesztésével lehetőség nyílik az erdőgazdaság feltáróhálózata bővítési lehetőségeinek vizsgálatára. A GIS szoftver segítségével a digitális domborzatmodellen több variációban felkereshetők a tervezendő új utak nyomvonalai, amelyek megvalósíthatóságát a terepen is ellenőrizzük. Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények 2008. évre tervezett feladatok GEVI, ZEG,CH Kísérleti útszakasz állapotértékelése a ZALAERDŐ Zrt. területén. Kísérleti útszakasz állapotának adatbázisa. Kísérleti útszakasz állapotértékelése és az összegyűjtött adatok elemzése a ZALAERDŐ Zrt. területén. Erdészeti utak gazdaságos típus-pályaszerkezet katalógusának kidolgozása. 16 1.3. GEVI, SZE A Szombathelyi Erdészeti Zrt. útügyi információs rendszerének kialakítása. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. útügyi információs rendszere. Erdészeti utak dinamikus forgalomelemzési módszere. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. feltáróhálózata fejlesztésének tervezése. 1.3.3. Erdőtűz-oltási technikák műszaki fejlesztése 2007-ben elkészítettük azokat a fejlesztési terveket, amelyek alapján a VÍZÖNTŐ megtartva az építőszekrény-elvet kisterepjáróhoz, illetve mezőgazdasági használatra kialakított quad -hoz csatlakoztatható és azokkal üzemeltethető. Elvégeztük a VÍZÖNTŐ prototípusának alkalmazástechnikai próbáit, melyek alapján megállapítottuk, hogy a berendezés alkalmas kezdődő erdőtüzek, valamint olyan felszíni erdőtüzek (avartűz, bozóttűz) oltására, amelyek tűzvonal-intenzítása az 1700 kw/m értéket nem haladja meg. Megállapítottuk, hogy a berendezés műszakilag teljesíti azokat az elvárásokat, amelyeket a fejlesztésekor kitűztünk. Eredményesebbé válik a VÍZÖNTŐ oltási munkája, ha impulzusos önfelszívóval és póttartály gyorscsatlakozóval egészül ki, valamint ha a szállítóeszközén a tűzoltást segítő kézi eszközök kerülnek málházásra. Teszteléseket, vizsgálatokat folytattunk a kis- és középkategóriás erdőtűz-oltó gyorsbeavatkozó eszközök és felszerelések közül földszórókkal és ventilátorokkal. Megállapítottuk, hogy a földszórók (árokásók) közül a 400 m 3 /h teljesítmény fölötti berendezések jöhetnek szóba az erdőtűz-oltásnál. A permetezésre használt ventilátorok közül a nagy légszállítású (min. 8 m 3 /s) és legalább közepes légsebességgel (min. 40 m/s) rendelkező axiálventilátorok jöhetnek szóba az erdőtűz-oltásnál, ellentűzek keltésére. Az axiálventilátoros permetezőgépek erdőtűz-oltásra közvetlenül nem alkalmazhatók, mert nem elég koncentrált a vízcseppeket hordozó légsugár, valamint nem megfelelő eloszlásban és mennyiségben kerül a légáramba a porlasztott víz. Vizsgálatokat végeztünk gyorsbeavatkozó kézi eszközök (robbanó oltókészülék, motoros és kézi működtetésű háti permetezők, csákány-balta szerszám) alkalmazására az erdőtűz-oltásban. Megállapítottuk, hogy a robbanó oltókészülék széleskörűen a lángmentesítésben és a tűz tovaterjedésének megakadályozásában, a továbbiak pedig elsősorban a feketítési munkálatokban alkalmazhatók eredményesen. Lépéseket tettünk kísérleti erdőtűz-figyelő rendszer kiépítésére, tesztelése. Próbatűz oltás a VÍZÖNTŐ-vel Robbanó oltókészülékek VÍZÖNTŐ erdőtűzoltó berendezés quadhoz csatlakoztatva (vázlat)
Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények 2008. évre tervezett feladatok EMKI, GEVEX EMKI, MGT, KAEG EMKI, MGT, KAEG EMKI, MGT, KAEG, NI VÍZÖNTŐ fejlesztési tervek bővítése az építőszekrény-elv alapján. A VÍZÖNTŐ prototípusának alkalmazástechnikai próbái. Kis- és középkategóriás erdőtűz-oltó gyorsbeavatkozó eszközök és felszerelések tesztelése, vizsgálata. Gyorsbeavatkozó kézi eszközök tesztelése, vizsgálata. Kisterepjáró, illetve mezőgazdasági használatra kialakított quad alapú VÍZÖNTŐ. A VÍZÖNTŐ alkalmazási területének definiálása. Földszórók és ventilátorok alkalmazhatósági határai az erdőtűz-oltásban. Robbanó oltókészülék, motoros és kézi működtetésű háti permetezők, csákány-balta szerszám optimális alkalmazhatósági határai az erdőtűz-oltásban. - Erdőtűz-oltási kézikönyv összeállítása, különös tekintettel a gyorsbeavatkozó eszközök alkalmazására. Technológia-fejlesztések: kis- és középkategóriás erdőtűz-oltó eszközökkel megvalósítható oltástechnológiák kidolgozása. Kísérleti erdőtűz-figyelő rendszer tesztelése. Ebben az évben az erdészeti térinformatikán belül a felületmodellezési és képfeldolgozási eszközök fejlesztése és alkalmazásuk vizsgálata folyt. A felületmodellezés és a képfeldolgozás, mint elemző eszközök, fontos szerepet töltenek be az alprogram másik három témakörében is. A felületmodellező algoritmusok fejlesztésénél az erdészeti feladatok megoldására koncentráltunk. A szabálytalan háromszög alapú felületeket (TIN) egy új és gyors, háromszög topológiát alkalmazó algoritmussal generáljuk. Az algoritmus képes nagy pont és vonalas állományokat is valós időben feldolgozni, szerkeszteni, azokra felületet illeszteni. A háromszögön belül harmadfokú rekurzív Bézier felületekkel finomítjuk a globális felületmodellt. A felületmodell mindenegyes háromszögéhez attribútumokat tudunk rendelni, amelyek alapján a háromszögeket kikapcsolhatjuk, színezhetjük. A felületmodellezéshez hatékony OpenGL alapú térbeli megjelenítő kapcsolódik. A képfeldolgozó eljárásoknál a valós időben dolgozó képi szűrőket, képi algebra és osztályozó eljárásokat korszerűsítettük. Nagy hangsúlyt fektettünk az eltérő időpontban készült felvételek alapján történő változások felderítésére, az erdőterületek űrfelvételek alapján történő nagyobb pontosságú lehatárolására. Ezen a területen az egyik legfontosabb előrelépés egy területnövesztő képszegmentáló algoritmus kifejlesztése, mely képes a nagyfelbontású felvételeken a lombkorona alakját felismerni, a textúrával rendelkező képobjektumokat osztályozni és kisebb felbontású felvételeken pedig az erdőkárokat, erdőtüzeket térképezni. 1.3. 1.3.4. Erdészeti térinformatika fejlesztése 17 Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények 2008. évre tervezett feladatok GEVI, DigiTerra GEVI, DigiTerra Felületmodellező algoritmusok korszerűsítése erdészeti feladatok megoldásához. Képfeldolgozó algoritmusok korszerűsítése, képszegmentáló eljárás kidolgozása erdészeti feladatok megoldásához. Korszerű szabálytalan háromszög hálózat (TIN) alapú felület-modellező famagasság-, termőhely-, és klímaparaméterek térbeli modellezéséhez, hidrológiai- és úttervezési számításokhoz. Valós idejű képfeldolgozó algoritmusok (változás detektálás, erdőterületek térképezése, erdőtüzek felismerése, képszegmentálás). Digitális fotogrammetria erdészeti alkalmazásának korszerűsítése, új algoritmusok kidolgozása, új mérési módszerek definiálása, pontossági vizsgálatok. Vizsgált területek: famagasság mérés, faállomány térbeli modelljének előállítása, faegyedek számlálása, fakoronák térbeli alakjának meghatározása, digitális erdészeti térképek aktualizálása. Mobile Mapper és a DigiTerra Explorer program DigiTerra Map v4 tesztelése ERFARET az erdőgazdálkodás szolgálatában konferencia
1.4.1. Mezei élőhely mozaikkomplexek gerinces állat - világának vizsgálata 18 1.4. Mezei élőhelyek ökológiai adottságainak tér-idő mintázata: A meteorológiai viszonyok vizsgálata: Automata mérőállomásunk, illetve két másik mérőállomás adatait elemezve feldolgoztuk az aktuális időjárási viszonyokat. Élőhely térképezés, terület kimutatás: Tematikus térképeken ábrázoltuk a vetésterület, illetve az élőhely-védelmet szolgáló területek aktuális havi élőhely-adatait. Kidolgoztuk a digitális térképezést lehetővé tevő szoftvert. Élőhelyfejlesztések tér-idő mintázata: A területen folyó komplex élőhely-fejlesztési beavatkozások mintázatának alakulását a fenti módszerekkel GIS alapon rögzítettük. A területek átfogó madártani vizsgálata: 2007-ben folytatódott az erdősávok és agrárterületek fészkelő madárközösségeinek kvalitatív és kvantitatív felmérése és összehasonlító vizsgálata. Az összdenzitás, a fajszám és a diverzitás értékei a parlag és gyepterületeken adódtak magasabbnak. A túzok (Otis tarda) 2007. évi tavaszi (április) szinkronszámlálása során a Mosoni-sík Hanság területén összesen 98 példányt (43 kakas, 55 tyúk) regisztráltunk. Kétéltű- és hüllőfauna monitorozása a Mosoni-síkság területén: A kétéltű-felmérés során legnagyobb egyedszámban a Pelophylax komplex fajai fordultak elő, dominánsan a kecskebéka (Pelophylax kl. esculentus). A farkos kétéltűek közül kiemelendő a dunai gőte (Triturus dobrogicus) jelenléte a Moson-Projekt terület csatornarendszerében. Új faj egy juvenilis rézsikló (Coronella austriaca) példány megfigyelése a Lajta-Project területéről. Fogoly gyűrűzése Vízivad monitoring működtetése: A Fertő-tó 7 monitoring területén és a Nyirkai-Hany területén a vízivad számlálások 51 fajra terjedtek ki, augusztustól-áprilisig tartó időszakban. A vízivad fajok esetében összefüggéseket keresünk a különböző élőhelyi paraméterekkel. Elkészült a Fertő-tavi Kutatóház, valamint beszerzésre került egy motorcsónak, amely a vizsgálatok zavartalan megvalósítását teszi lehetővé. Kisemlősfauna csapdázásos vizsgálata: A mezei pocok (Microtus arvalis) mellett a többi rágcsáló faj esetében is stabil populációkat tapasztaltunk. A kisragadozók közül legnagyobb számban a menyét (Mustela nivalis) és a nyest (Martes foina) jelenlétét mutattuk ki, továbbá a molnárgörény (Mustela eversmanni) több példányát is területen. A mezei nyúl állománynagyság és élőhely-használat vizsgálata: Négy alkalommal elvégeztük a mezei nyúl állomány éjszakai lámpázásos sávos becslését. Elvégeztük a területi diszperzió, valamint az élőhely-használat meghatározását is. Mindezek az Fácán a vadföldön Mezei nyúl A fertő-tavi vadbiológiai kutatóállomás
élőhelyfejlesztések megvalósításához adnak érdemi információkat. Az őz otthonterületének és élőhely-használatának vizsgálata: Vizsgáltuk az őzbefogás hálós és altatópuskás módszerrel történő befogásának lehetőségeit. 2007-ben újabb 3 őzre került rádióadó. Folyamatosan, egyedenként heti 4-5 alkalommal rádiótelemetriás beméréseket, rákereséseket végeztünk adókkal megjelölt őzeinknél. Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények 2008. évre tervezett feladatok VGI, LAJTA Mezei élőhelyek ökológiai adottságainak tér-idő mintázati térképezése. Havonkénti élőhely- és tér-idő mintázat térkép.. Elemzések folytatása. VGI, LAJTA Őzek befogása és rádióadókkal történő megjelölése, elemzése, kiértékelése. Őzek habitat-választásának és habitat-használatának adatbázisa. Monitoring folytatása, élőhely-fejlesztési javaslatok és technológia kidolgozása. 1.4. 19 VGI, LAJTA Mezei élettér gerinces faunájának felmérése, adatok összeállítása és elemzése. Kétéltű-, hüllő-, madár- és emlős-faunisztikai adatbázis. Monitoring folytatása, élőhely-fejlesztési javaslatok és technológia kidolgozása. VGI Fertő és a Nyirkai-Hany vízivad-monitoringja. Havi szinkronnapok vízivadállományának, éves állomá- élőhely-fejlesztési javaslatok Monitoring folytatása, nyának és húzásdinamikájának és technológia kidolgozása. adtbázisa, húzásdinamikai térkép. VGI, LAJTA Mezei nyúl reflektoros éjszakai állománybecslése, habitat-használat vizsgálata. Populáció-változási és habitat-használati alapadatok állomány hasznosításhoz és vadföld tervezéshez. Monitoring folytatása, élőhely-fejlesztési javaslatok és technológia kidolgozása. A GPS-technológia felhasználásával végzett kutatásunk eredményeinek birtokában kidolgozunk egy olyan gazdálkodási rendszert, amely alkalmazásával csökkenthető a vad károkozása, javítható az ágazatok közötti viszony. A vizsgálat során élővad-befogás segítségével gímszarvasokat jelölünk meg GPS-adókkal ellátott nyakörvekkel. A jelölt egyedek által használt területről óránként nyerünk információkat. Felmérjük a terület növényzetének összetételét, vizsgáljuk az erdészeti munkák, vadászatok időpontját és helyét, a kiegészítő takarmányozást, az időjárási adatokat. Az adatokat térinformatikai és statisztikai programokkal elemezzük. A tartózkodási pontok ismeretében megállapítjuk az egyes egyedek otthonterületének kiterjedését, illetve szezonális változását. Élőhely-használatuk megismerésének érdekében összevetjük az észlelési pontokat a terület növényzetével és egyéb zavaró hatásokkal. Vizsgáljuk az erdőfelújítások és mezőgazdasági kultúrák szerepét, összefüggéseket keresünk a vadkárral. Megállapítottuk, hogy a bikák mozgáskörzete jelentősen nagyobb, mint a teheneké, valamint a nyári hónapokban a mozgáskörzet jelentősen beszűkül. A téli hónapokban a mozgáskörzet nagysága 1.4.2. Szabadterületi tartamos nagyvad-gazdálkodás ökológiai feltételeinek meghatározása Gímszarvas GPS adóval Gímszarvas mezei és erdei élőhelyhasználata GPS mérési eredmények Vadbefogó háló
megnő. A vegetációs időszak elején a fiatalkorú erdőállományok fontossága kiemelkedő. Ezekben a szarvas a búvóhely mellett elegendő mennyiségű táplálékhoz jut hozzá. A táplálékkínálat csökkenését követően a felújítások, fiatalosok, szálas és lábas állományok veszik át a főszerepet. Megtörtént a mezőgazdasági területek adatainak kiértékelése is. A vegetációs időszak előrehaladtával a gímszarvasok mezőgazdasági előfordulási gyakorisága is nő. A tartózkodás rendszeres, az éjszakai és hajnali órákra tehető. Az eredmények birtokában egy olyan gazdálkodási rendszer kidolgozásán munkálkodunk, amely mind a vad, mind pedig a gazdálkodó számára a legoptimálisabb. 20 1.4. Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények 2008. évre tervezett feladatok VGI, ZEG, TAEG VGI Növelt elemszámú gímszavas mozgásvizsgálat. Mezőgazdasági területhasználat megismerése, otthonterület nagyságának és térbeli változásának vizsgálata. Gímszavasok otthonterületi- és területhasználati térképei, mozgáskörzet nagyságának megállapítása, annak időszakos változásai. Élőhely-használatmegállapítása. Az élőhely-használat és a vadkár összefüggéseinek feltárása. Elkészült, megjelenés alatt álló tanulmány a vadkár csökkentésének módozataira. Újabb gímszarvasok GPS-adóval történő megjelölése, vadkár-csökkentési javaslatok kidolgozása. Saját módszer kifejlesztése az otthonterület-vizsgálatára. Napi mozgásmintázat részletes elemzése. Az eredmények felhasználása a gyakorlat számára használható javaslatok megtételéhez. 1.4.3. Zárttéri tartamos nagyvad-gazdálkodás ökológiai feltételeinek meghatározása Kutatásaink során a gazdálkodók számára tartás-technológiai segítséget szeretnénk nyújtani az eredményes és tartamos vadaskerti gazdálkodás érdekében. A kiválasztott vadaskertekben a tavaszi, nyári és őszi aszpektusban elvégeztük a vegetációs szintek degradációját ellenőrző felvételeket a korábbi években kijelölt és állandósított mintaterületeken. Eredményeink szerint tovább folytatódott a bolygatásra érzékeny lágyszárú fajok borításának csökkenése, illetve a nitrogénkedvelő fajok eluralkodása egyes mintaterületeken. A kedvezőtlen időjárási viszonyok (elsősorban a csapadékhiány) következtében az őszi időszak eredményei nehezen értékelhetők. A téli vadászatok során mindhárom vizsgálati területen vemhesülési, kondíciós és állategészségügyi vizsgálatokat végeztünk, összesen 94 példány testméret- és kondíció-adatait, illetve 36 koca vehem-adatait elemeztük. Ezek során megállapítottuk, hogy a vadaskertekben alkalmazott takarmányozási és vadföldművelési technológiák alkalmasak a vaddisznó megfelelő kondícióban tartására, jelentősen hozzájárulnak a megszületett malacok túléléséhez, ezáltal az eredményes gazdálkodáshoz. A vizsgálati protokollt más gazdálkodók számára is kiajánlottuk, és több vadgazdálkodási egység területén is alkalmaztuk. Megjelenés alatt áll a teljes vaddisznóskerti gazdálkodás folyamatát áttekintő és tartástechnológiai leírásokkal szolgáló kiadványunk. Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények 2008. évre tervezett feladatok Testméretek felvétele VGI, ZEG, KAEG, SZE, SEFAG, BEFAG Ökológiai állapotfelvételek elvégzése különböző aspektusokban vaddisznóskertekben. Előző évi felvételekhez képest bekövetkezett degradációs folyamatok adatbázisa. Monitoring folytatása, technológiai javaslatok kidolgozása. VGI, ZEG, KAEG, SZE, PPE Teríték-vizsgálatok. Kondíció, állat-egészségügyi állapot, testméretek, vehem nagyság adatbázisa. Monitoring folytatása, technológiai javaslatok kidolgozása.
2. A régió fahasznosításának fejlesztése Programvezető: Prof. Dr. Molnár Sándor 21 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. A program alprogramjai: A minőségi hengeresfák és a sarangolt választékok hasznosítása A fahasznosítás, mint művészeti tevékenység Fahasznosítás cellulózés papírgyártási célokra Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem Informatikai támogató tevékenység
2.1. A minőségi hengeresfák és sarangolt választékok hasznosítása Alprogramvezető: Prof. Dr. Németh József Együttműködő konzorciumi partnerek: Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt., Pápa FALCO Forgácslapgyártó Zrt., Szombathely Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., Sopron KIsalföldi Erdőgazdaság Zrt.,Győr Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt., Kecskemét Zalai Erdészeti és Faipari Zrt., Nagykanizsa Külső együttműködő partnerek: Swedwood Sopron Bútor Kft., Sopron Technische Universitaet Wien, Wien Újkígyósi Falemezüzem Bt., Újkígyós 22 2.2. Fahasznosítás, mint művészeti tevékenység Alprogramvezető: Mészáros György Külső együttműködő partnerek: BMGE Építészmérnöki Kar Városépítési Tanszék, Budapest 2.3. Fahasznosítás cellulózés papírgyártási célokra Alprogramvezető: Prof. Dr. Winkler András Külső együttműködő partnerek: Institut für Holzchemie und chemische Technologie des Holzes, Hamburg Institute for Microtechnology, Louisiana Tech University, Ruston, LA, USA UPM-Kymmene Pulp and Paper Mill, Tervassari 2.4. Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem Alprogramvezető: Prof. Dr. Winkler András Együttműködő konzorciumi partnerek: FALCO Forgácslapgyártó Zrt., Szombathely Külső együttműködő partnerek: Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft., Sopron 2.5. Informatikai támogató tevékenység Alprogramvezető: Prof. Dr. Jereb László Külső együttműködő partnerek: Albacomp Zrt.,Székesfehérvár Bormarketing Műhely Kht., Sopron Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest BW 2005. Kft., Sopron ECWins, Sopron ETH Zürich, Communication Systems Group, Zürich Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Győr Faipari Tudományos Alapítvány, Sopron Faipari Tudományos Alapítvány, Sopron Gyulasi Ferenc, Ausztria IBM Data Storage Systems Kft., Vác Magyar Telekom, Budapest University of Texas at Arlington, Arlington
Az EU által is támogatott magánerdő telepítések fő fafaja a nyár mellett az akác lesz. Az akác fajták, klónok anyagvizsgálata, mind az építészeti jellegű, mind a lemezgyártás jellegű termékek felhasználhatóságát alapvetően befolyásolja. A kutatási időszakban elkészült a szelektált új fajták (árbócakácok) anyagtulajdonságainak feltárása és az optimális ipari felhasználás területeinek meghatározása. Akác fajták és klónok anyagvizsgálata: Szelektált új fajták (árbocakácok) anyagtulajdonságainak feltárása. Az új fajták erdészeti igényeinek (termőhely, talaj, növekedési, morfológiai adottságok) tisztázása mellett fontos annak ismerete, hogy az egyes fajták milyen faanyagminőséget képviselnek. A műszaki jellemzők pontos ismerete nélkülözhetetlen a további feldolgozás és a hasznosíthatóság területeinek meghatározásánál. Sarangolt választékok átvételi rendszerének továbbfejlesztése: A fakitermelés során keletkező, eltérő magasságig rakásolt erdei faválasztékok képezik a sarangot. Az erdei faválasztékok legnagyobb része, mint papírfa, rostfa, tűzifa kerül értékesítésre. A sarangolt hengeresfa választékok pontos mennyisége, méretbeli, alaki és fafaji sajátosságaiknál fogva nehezen mérhető. A felhasználók számára a kihozatalt az abszolút száraz tömeg határozza meg a legpontosabban, az erdőgazdaságok, erdőtulajdonosok számára viszont az űrméterben történő nyilvántartás a legkönnyebben kivitelezhető. A sarangolt faanyag pontos számbavételére nincs elfogadott, egységesen alkalmazott eljárás. A sarangolt választékok (tonnában kifejezett) tömör m3-re való számítása szakmai vita tárgya. A sarangolt választékok atrosúly alapján történő értékesítéséhez olyan pontos módszer kialakítása, amely az erdészeti gyakorlatra jellemző űrméterben tárolt, illetve számba vett faanyag szárazanyag-tartalmát a lehető legpontosabban meghatározza. A program keretében kidolgozott módszer a fotoanalitikus tömörségi tényező meghatározása során a sarangolt választékok bütüfelületéről készült fotók számítógépes analizálása történik. Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények 2008. évre tervezett feladatok FAT, KEFAG, KAEG Anyagminták begyűjtése, a faanyag előkészítése vizsgálatokhoz, makroszkópos szöveti vizsgálatok, fizikai és mechanikai vizsgálatok, eredmények értékelése, kutatási jelentés összeállítása, eredmények publikálása. A vizsgált öt-öt fajta tulajdonságai alapján adatbázis készült, amely segítséget nyújt az erdőtelepítések során a fajta kiválasztásához.. Az adatbázis alapján tervezési szempontok kidolgozása a jövőbeni erdőtelepítésekhez. Sarangok kijelölése, helyszíni felvételek készítése, mintavétel, a beszállított mintaanyag felfűrészelése, próbatestek készítése, laboratóriumi vizsgálatok, számítógépes képelemző program továbbfejlesztése, számítógépes elemzések elvégzése választék és fafaj szerint, eredmények értékelése, kutatási jelentés összeállítása, eredmények publikálása. A kifejlesztett szoftver Az eljárás és szoftver segítségével az eddigi átvételi hasznosítása, marketingje. módszereknél alkalmazott tömörödési tényezőnél lényegesen pontosabb értékeket tudunk megállapítani a konkrét fafajra és választékra vonatkozóan. Eljárás szabadalmi bejelentése. FAT, II, KEFAG, KAEG, TAEG 2.1.1. Anyagvizsgálatok 2.1. Közönséges akác Az akác elterjedése Magyarországon 0 50 HITACHI S-3400N elektronmikroszóp (2007-ben üzembe helyezve) 100 km Jelmagyarázat Az erdőterület arányában: 1-5% 6-25 % 26-50 % 51-70 % 71-100 % 1 raszteregység = 287,7 ha Készítette: ÁESZ Térképészeti Osztály 2006. Az akác elterjedése Magyarországon Fotoalalitikus sarangolt famennyiség mérési módszer 23
2.1.2. Fűrész- és lemezipari hasznosítás 24 2.1. Akác furnér 9 rétegű akác rétegelt lemez prototípus Vázas faházrendszer innovációs lehetőségeinek vizsgálata: A részfeladat célja, hogy a hazai faházépítő cégek korszerűbb, a megváltozott szabályozásokhoz igazodó termékeket tudjanak előállítani. A projekt keretében megtervezésre került egy olyan faházpanel, ami igazodik az életbe lépett új hőtechnikai előírásokhoz. A faházgyártó cégek az egyik legfontosabb célként jelölték meg, hogy kerüljön megváltoztatásra a többszintes favázszerkezetű épületek engedélyeztetése. Ehhez kísérletsorozatot dolgoztunk ki a szerkezeti elemek és kapcsolataik tűzvédelmi vizsgálatára. A kapcsolóelemeknek és a panelrendszer csomópontjainak a számítógépes rajzai elkészültek, azok folyamatos tesztelése megtörtént mind statikai, mind hőtechnikai modellező programokon. A vizsgálatok eredményeként megállapítottuk, hogy a jelenleg szokásos tetőtéri szerkezetkialakítások nem elégítik ki kellő mértékben a hőtechnikai szabvány igényeit. Kidolgoztunk egy olyan energetikai táblázatot, ami segíti a kivitelezőket az egyes tájolásokhoz tartozó kellő szigetelés-vastagság meghatározásához. A segédletet az internet segítségével minden érdeklődő számára elérhetővé tesszük. A csomópontok hőhídmentes kialakítása még csak részben sikerült. A lefuttatott tesztek kiértékelése teszi lehetővé a csomópontok áttervezését. A modellezett faház-szerkezet 1:1-es falpaneljeit a következő évben (2008.) szeretnénk laboratóriumi vizsgálatoknak alávetni. A kötőelemek vizsgálata jelenleg is tart, a csomópontok legyártása megtörtént, a törésteszteket és a tűzvédelmi próbát azonban csak 2007 november 30-án fogjuk befejezni, mert azt a vizsgálatokban közreműködő Bécsi Műszaki Egyetem kérésére erre az időpontra időzítettük. Raklapvizsgálatok: A raklapok szegezési helyein a faanyag elszíneződött, a szegek pedig jelentősen rozsdásodtak. A csurgalékvíz a méréseink szerint semleges (6,58 ph) ami egyértelműen igazolja, hogy nem a savkoncentráció mértékéből adódik az erős korrózió, hanem az oldatban lévő fából kioldott ionokból (fenol származékok). Az oldat pufferkapacitása 0,7 ml/mol NaOH 1 dm 3. A szög beütésekor a feltorlódó víz az oxidáció feltételét biztosítja és a korrózió sebességét a magasabb szárítási hőmérséklet nagyban elősegíti. A szögfej nagyon erős korróziós foka arra enged következtetni, hogy a rövid szárítási periódus alatt (3-4 nap) elektrolitikus korrózió is fellép a magas ionkoncentráció miatt. Ehhez a vizes oldat, mint elektrolit biztosít közvetítő és szállító közeget. A leírt problémák megoldására kidolgoztunk több technológiai lehetőséget, amelyek gyakorlati kipróbálására a KEFAG Zrt. raklapgyártó üzemének területén nyílhat lehetőség a későbbiek során. A furnér és lemezipari kutatások: A furnér és lemezipari kutatások célja nagyszilárdságú és nagy ellenállóképességű rétegelt termékek kifejlesztése volt, akác alapanyagbázison (tervezés, technológizálás). A kutatási programterv alapján a következőket végeztük el: akác alapanyag hámozási paramétereinek vizsgálata laboratóriumi és üzemi kísérletek alapján; hámozott akác műszaki furnérok tulajdonságvizsgálata és hasznosítási lehetőségeinek meghatározása; akác műszaki furnérokból készült nagy ellenállóképességű rétegelt falemezek tervezése, műszaki tulajdonságainak meghatározása. Összefoglalóan megállapítást nyert, hogy az akác műszaki furnérok szilárdsági és rugalmassági tulajdonságai lehetővé teszik, hogy felhasználásukkal megfelelő ragasztóanyag és gyártási technológia alkalmazásával nagyszilárdságú és időjárásálló rétegelt termékeket lehet készíteni. A kísérleti eredmények alapján elkészítettünk egy olyan gyártástechnológiát, amelynek alkalmazásával az Újkígyósi Falemezgyár meglévő hőpréseivel akáclemezeket tud gyártani. Akác rétegelt lemez hajlítószilárdsági vizsgálat
Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények 2008. évre tervezett feladatok ÉT, TUW Vázas faszerkezeti rendszer modellezése. A vázas faszerkezeti rendszerek megvalósíthatóságának igazolása. További faépítészeti megoldások megalapozása. FPI, ÚFA Nagyszilárdságú és időjárásállóságú falemezek kifejlesztése. Üzemi technológia dokumentációja.átadás a hasznosító üzem számára. Szervetlen szálak alkalmazása a lemeztermékekben. A könnyűszerkezetű építészet egyik bevált alapanyaga a régióban tevékenykedő FALCO által gyártott cementkötésű faforgácslap. A gyártási alapanyagbázis bővítése folyamatos kutatási feladat. A FALCO Zrt. cementkötésű faforgácslap gyártósorán több ízben végeztünk üzemi körülmények között gyártást. Ezen kísérletek során először 100% 75% részarányban használtunk vegyes nyár forgácsot az erdeifenyő mellett vízüveg kötésgyorsító (2%) hozzáadásával, majd a rossz eredmények miatt a nyár arányát lecsökkentettük (50%, illetve 25%-ra) valamint a vízüveg adalék arányát megemeltük 5,4%-ra. További gyártást végeztünk 25% I-214 nyár és 75% erdeifenyő felhasználásával kalcium-klorid és kalciumformiát kötésgyorsítóval. A kalcium-klorid és kalcium-formiát felhasználásával végzett kísérlet során kiváló minőségű lemezeket sikerült készíteni. A lemezek szilárdsága meghaladta a szokásos termelés átlagos értékeit. Összegzésként elmondható, hogy a kalcium-klorid és kalcium-formiát kombinációjú kötésgyorsító adalékanyag felhasználásával igen magas fizikai és mechanikai tulajdonságú lapokat tudtunk gyártani mind tisztán erdei fenyő, mind pedig maximum 60%-os I-214-es olasznyár felhasználásával. 2.1.3. Agglomerált lemezipari hasznosítás 2.1. 25 Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények 2008. évre tervezett feladatok FPI, FALCO CK lemezek gyártása nyár alapanyagbázison, technológiai paraméterek meghatározása. Üzemi technológia dokumentációja. Átadás a hasznosító üzem számára. Üzemi gyártás. Faőrlemény minták cementkötésű forgácslaphoz A részfeladat keretében az álgesztes bükk faanyagból készíthető termékek bútoripari kifejlesztése volt a kutatási cél. A projekt célja egy Magyarországon újdonságnak számító konyha és étkezőbútor család kifejlesztése álgesztes bükk alapanyagból. Egyedülálló mert olyan hazai faanyagból álgesztes bükkből készül, melyet eddig inhomogén rajzolata és színe miatt alacsony minőségi kategóriába soroltak, és e miatt bútoripari célra nem használtak. Ebből a hátrányból erényt kovácsolva, a tömörfa karaktert kiemelve magas minőségű, exportképes késztermék fejlesztését tűztük ki célul. Az álgesztes bükk műszaki, szilárdsági szempontból teljes értékű faanyag, ára azonban lényegesen alacsonyabb a bútoripari fűrészárukénál. Mivel az életteli, mozgalmas felületek sok potenciális vásárlónak tetszenek, ez a fahiba megfelelő tálalásban markáns esztétikai elemként használható. Feladatok: a megcélzandó használati funkciók, a jelen és várható trendek, divatirányok meghatározására; a Magyarországon forgalomba kerülő konyha- és ebédlőbútorok színvonalelemzése, szín és formaelemzés; konyha- és ebédlő bútorok funkció- és értékelemezése; az álgesztes bükk alapanyag feldolgozott választékainak elemzése a termékbe való beépíthetőség megítélésére, az álgeszt okozta elszíneződések csoportosítása; design szempontú elemzés a fasajátosságok kihasználására; kísérletek termék-építőelemek előállítására (modellezés, különböző felületek, rajzolatok előállítása, frontfelületek képzése); új, piacképes termékcsalád termékkoncepciójának kidolgozása; a termékcsalád elemkészletének megtervezése, látványtervezés, berendezés-variációk kidolgozása. 2.1.4. Bútoripari hasznosítás Cementkötésű forgácslap gyártási kísérlet
Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények 2008. évre tervezett feladatok TGYI A Magyarországon forgalomba kerülő konyha és ebédlőbútorok színvonalelemzése. A jelenleg használt anyagok, felületkezelő rendszerek, szerkezeti megoldások, szín és formavilág dokumentáció. Piaci rés feltárása alapján termékkoncepció és marketingtevékenység. 26 2.1. 2.2. 2.2.1. Építőművészet TGYI TGYI, ZEG, BEFAG, SW, TGYI TGYI, ZEG, BEFAG, SW TGYI, ZEG, BEFAG, SW Konyha és ebédlő bútorok funkció- és értékelemezése. Az optimális választékok kiválasztása, rajzolat elemzés. Kísérletek termék-építőelemek előállítására modellezés. különböző felületek, rajzolatok előállítása, frontfelületek képzése. Design szempontú elemzés a fasajátosságok kihasználására. Terméktervezés. Javaslat optimális funkció/ költség megoldásokra. Rajzolat-tár dokumentáció, vágáskép javaslatok. Az anyag válogatása után egyszerű táblás elemeket, és keretbetétes szerkezeteket gyártottunk. Tetszetős és esztétikus rajzolatú elemek, hagyományos technológiával táblásítva. Állgesztes bükk termékcsalád tervek, berendezés-variációk. A gyártási technológia kidolgozása, prototípuskészítés, elemzés, javítás, mintaoltalom bejegyzése. Kiállításokon való részvétel. Marketing tevékenységek. A kutatások célja: a Nyugat-dunántúli Régió épített környezete védelmében és fejlesztésében az alkalmazható faanyagok korszerű felhasználásán alapuló építészeti elemek, termékek fejlesztése. A részfeladat idei célja: A 2006-ban elkezdett kutatás összefoglalása, a fejlesztés összehangolása a régió turisztikai- fejlesztési koncepcióival. Egy, a régióban felhasználható fahíd tervezési segédlet összeállításához szükséges kutatások elvégzése. Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények 2008. évre tervezett feladatok BME-ÉK, AMI BME-ÉK, AMI Kőszeg-Gyöngyöspatak városrész rehabilitációs kutatás részeként -fa gyalogoshidak alkalmazása (tanulmányi feladat keretében). Kerékpár út hidak tervkoncepció, igényelemzés, funkcióelemzés. Tervek. Tervbemutató kiállítás Kőszeg Önkormányzat részére. Kerékpár utakhoz kapcsolódó gyalogoshidak tervkoncepciója, követelmény és funkciórendszer. Tervkoncepció alapján kiválasztott típusok formai és műszaki megoldása diplomatervek keretében. Katalógus összeállítás. A megvalósítás logisztikai tervezése. 2.2.2. Formatervezés A részfeladat célja: A design tevékenység fejlesztése a fa feldolgozottsági szintjének, a fa piaci értékének emelésére, a szellemi tudás integrálása a fából készült tárgyakban. Diplomafeladatok és évközi feladatok keretében kutatások végzése: a bölcsődei eszközrendszer fejlesztésére; kárpitos bútorok korszerűsítése a választék bővítésére; közösségi kültéri bútorok fejlesztésére; az organikus design szemlélet felhasználására. Pannon Design 2007 kiállítás Óvodabútor (Lukács Nikoletta munkája)
Feladatot végzők Elvégzett feladatok Elért eredmények 2008. évre tervezett feladatok AMI Bölcsődei eszközrendszer fejlesztése. Tervek, prototípus példányok. Piacbevezetés szervezése. AMI Variálható bútor kifejlesztése. Az aranymetszésen alapuló mechanizmus (szabadalmi bejelentés folyamatban). Piacbevezetés szervezése. AMI Kulturális szolgáltató hajó kialakítása. A kiállítóhajó komplex terve és modellje. - AMI Kárpitos-bútorok választékbővítő kutatásai. Prototípusok, gyártási tervek. Üzleti tervek kidolgozása. A kutatások folytatása, az életmód alakulását figyelembe véve. AMI Közösségi felhasználású kültéri bútorok fejlesztése. Modellek. Kísérleti példányok. Fejlesztési koncepció. AMI Organikus design kutatások Nagyteljesítményű hangsugárzó idioton eszközök modelljei. A fa- és papír-kompozitanyagok felhasználási lehetőségeinek kutatása. Tömörfa felhasználásának kutatása. Menedzsereszközök, ajándéktárgyak kialakítása, turisztikai tárgyak fejlesztése. 2.2. 2.3. 27 AMI Eredmények bemutatása régiós Installációs eszközök, tárgyak, és országos kiállításokon (Pannon kiállítási tablók stb. Design, Termékvilág stb.). Terveink szerint a 2007. évihez hasonló feladatok ellátása. A rövid vágásfordulójú nemesített nyárak a mezőgazdasági termelőknek új, biztos piacot jelentő termelési ágazatot kínálnak. Megfelelő fajták választása esetén, pionír jellegéből adódóan a termelés időjárási kockázatai sokkal alacsonyabb, a szélsőséges termőhelyeket jól bírja, összehasonlítva a hagyományos szántóföldi növényekkel. A nyárak az alacsony vágásforduló révén a cellulózipar alapanyag lehetőségei lehetnének az elkövetkező évtizedekben. A rezgőnyár hazánkban a Tiszántúl kivételével elszórtan mindenhol jelen van, de nagyobb mennyiségben a hegyvidéken található. Sokáig gyomfának tekintették, pedig homogén, színes geszt nélküli, világos fáját sokoldalúan lehet hasznosítáni (papíripar, lemezipar, csomagolóipar stb.) A nyárfa feltárását a korábbi években bemutatott, módosított ASA eljárással végeztük, fehérítését pedig oxigénes-peroxidos szekvenciával. Az eljárással 55-60%-os hozam érhető el, 19%-os ISO fehérség, ami magasnak mondható, fehérítéssel 88%-ra sikerült világosítani, miközben a viszkozitás, azaz a polimerizációs fok csak kis mértékben csökkent. A fehérítési eljárás újdonságtartalma még az is, hogy az elért fehérség termikusan is stabil marad, mivel a fém ionokat sikerült szinte teljesen eltávolítanunk. A rostok ASA feltárás esetén gyorsabban őrölhetők, mint KRAFT eljárással. A több mint 11 km-es szakadási hossz kiváló szilárdsági tulajdonságokra enged következtetni, melyek a magas xylan tartalomra vezethetők vissza. Az üzemi kísérletet Finnországban a Valkeakoskiban található, Tervassari cellulózgyárban végeztük, amely az UPM-Kymmene korszerű része. Az üzemi kísérletek során ipari körülmények között alkalmazhattuk a módosított ASA eljárást lombos fafajok feltárására. 2.3.1. Kísérletek nyárfa feltárására üzemi kísérletek az ASA eljárás alkalmazására Tárcsás őrlőberendezés feltöltése (IHTCH laboratóriuma) Papírprototípusok, ASA eljárással készítve Papír szakítási szilárdságmérő műszer