28. szám 122. évfolyam 2007. augusztus 24. TARTALOM

28. szám 122. évfolyam 2007. augusztus 24. ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Utasítások 20/2007. (VIII. 24. MÁV Ért. 28.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV ZRt vasúti közlekedési tevékenységeinek 2007. évi számviteli elkülönítési szabályzatáról... 19/2007. (VIII. 24. MÁV Ért. 28.) PÁVIGH. sz. portfólió-kezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a havi adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének eljárási ügyrendjéről... Oldal 945 977 Utasítások 20/2007. (VIII. 24. MÁV Ért. 28.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV ZRt vasúti közlekedési tevékenységeinek 2007. évi számviteli elkülönítési szabályzatáról 1.0 UTASÍTÁS CÉLJA A vasúti közlekedési tevékenységek MÁV ZRt-én (továbbiakban: Társaságon) belüli számviteli elkülönítésének szabályozása a 2005. évi CLXXXIII. sz. vasúti törvény (továbbiakban: Vtv.) és az 50/2007.(IV.26.) GKM- PM együttes rendelet (továbbiakban: Rend.) előírásai alapján. 2. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya a Társaság valamennyi szervezetére kiterjed. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A Számviteli Főosztály vezetője. 3.0 FOGALMAK 3.1. Tevékenység A Társaság által idegen felek részére végzett szolgáltatások és termékértékesítések, valamint a Társaságon belül a szervezetek által egymás részére végzett szolgáltatások (továbbiakban a szolgáltatások és termékértékesítések együtt: szolgáltatások), beleértve az e szolgáltatások végzéséhez szükséges eszközök működtetését is. A Társaság szempontjából idegen félnek minősülnek a MÁV csoportba tartozó társaságok. Az elkülönítendő tevékenységhez a szervezet által külső vagy belső fél részére nyújtott szolgáltatásokat soroljuk be. A szervezet a külső vagy belső fél részére nyújtott szolgáltatásokat saját eszközeivel és létszámával végzi, illetve külső és belső szolgáltatásokat vesz igénybe, melyek e szolgáltatások költségének minősülnek. Az idegen fél részére szerződés alapján végzett tevékenység külső szolgáltatásnak, a MÁV ZRt-én belüli szervezetek által belső megrendelés alapján egymás részére végzett tevékenység belső szolgáltatásnak minősül.

946 A MÁV ZRt. Értesítője 28. szám A belső szolgáltatásokat az igénybevevő szervezetek az általuk végzett külső illetve belső szolgáltatások elvégzéséhez veszik igénybe. A belső szolgáltatások Társaság szinten a külső szolgáltatásokban térülnek meg. 3.1.1. Vasúti közlekedési tevékenység 3.1.1.a) Vasúti pályahálózat működtetése (a Vtv. 2 (2). 2. pont és 2.. (4). 1-3. pontok szerint) Vasúti pályahálózat (vasúti pálya, vasúti pálya tartozékai és vasúti üzemi létesítményei) üzemeltetése és fenntartása, létesítése, felújítás, fejlesztése, megszüntetése valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek, továbbá a vasúti pályahálózat használatával összefüggő a Vtv. 3. sz. mellékletében meghatározott egyéb szolgáltatások nyújtása. Vasúti pályahálózat (Vtv. 2 (4). 10. pont) egy vasúti társaság által működtetett összefüggő rendszer, amely az 1970. december 18-ai 1108/70/EGK bizottsági rendelet I. mellékletében található számlaforma egyes rovataiban feltüntetendő tételek meghatározásáról szóló, 1970. december 18-ai 2598/70/EGK bizottsági rendelet I. mellékletének A. részében (1. sz. melléklet) felsorolt elemekből áll, azzal az eltéréssel, hogy az utolsó bekezdésben foglaltak helyett A pályavasúti részleg által használt épületek -et kell érteni. aa) A vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférés keretében nyújtott szolgáltatásokat (továbbiakban együtt: pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások) a Hálózati Üzletszabályzatban előírt tartalommal: idegen fél részére külső bevételért (árbevétel), Társaságon belül a személyszállítási és a vontatási tevékenységhez kapcsolódó vonatokhoz (HÜSZ.6.1. pont) belső bevételért végzi a Társaság. ab) A vasúti pályahálózathoz való nem nyílt hozzáférés keretében Társaságon belül nyújtott szolgáltatás a keskeny nyomközű térségi vasúti pályahálózat-hozzáférés az MVH által meghatározott térségi vasúti pályaszakaszok esetében Idegen fél részére végzett szolgáltatás a saját célú és összekötő vágány esetében a saját célú és összekötő vágány használat saját célú és összekötő vágány belső tolatás saját célú és összekötő vágányra személyzetbiztosítás E szolgáltatásokat a továbbiakban együtt: egyéb vasúti pályahálózat működtetésnek nevezzük. 3.1.1.b) Vasúti személyszállítás, ezen belül a vasúti közszolgáltatásként végzett személyszállítás Személyszállító vonatokkal és vonatpótló autóbusszal a Személyszállítási Üzletszabályzat alapján díj ellenében végzett személyszállítás. A vasúti közszolgáltatásként végzett személyszállítást a Társaság a gazdasági és közlekedési miniszter által adott évre jóváhagyott személyszállítási menetrend alapján a hatályos menetrendi utasításban megjelölt személyszállító vonatokkal végzi (10.1. kivonat tartalmazza). Személyszállító vonatok (a normál nyomközű személyszállítás MÁV START Zrt-be történő kihelyezéséig): ba) Vasúti közszolgáltatást végző személyszállító vonatok: Minőségi belföldi távolsági vonat Standard belföldi távolsági vonat Budapesti elővárosi vonat Vidéki elővárosi vonat Térségi vonat bb) Vasúti közszolgáltatásnak nem minősülő személyszállító vonatok: Nemzetközi vonat Belföldi nem közszolgáltatási vonat Személyzeti vonat A személyszállító vonatok 2007. június 30-ig mind a normál nyomközű, mind a keskeny nyomközű vasúti személyszállítást tartalmazzák. A normál nyomközű személyszállítás MÁV START Zrt-be történő kihelyezése után a Társaság kizárólag a keskenynyomközű vasúti személyszállítást végzi. A keskeny nyomközű személyszállítás az MVH határozata alapján térségi személyszállításként történik. A vasúti személyszállítást: idegen fél részére külső bevételért (árbevétel), MÁV ZRt-én belül a dolgozók szállításához belső bevételért (a normál nyomközű személyszállítás MÁV START Zrt-be történő kihelyezéséig) végzi a Társaság. 3.1.1.c) Vontatás Vasúti jármű továbbítása, amely lehet személyvonat tehervonat vontatása, valamint személykocsi teherkocsi mozdony tolatása. A vontatást: idegen fél részére külső bevételért (árbevétel), MÁV ZRt-én belül személyszállításhoz, vasúti pá-

28. szám A MÁV ZRt. Értesítője 947 lyahálózat-hozzáférési szolgáltatáshoz és vasúti jármű karbantartáshoz belső bevételért végzi a Társaság. 3.1.2. Egyéb tevékenység A vasúti közlekedési tevékenységen kívüli egyéb tevékenységnek minősül a) az egyéb vasúti tevékenység b) a nem vasúti tevékenység Az egyéb tevékenységeket: idegen fél részére külső bevételért (árbevétel), MÁV ZRt-én belül vasúti és nem vasúti tevékenységekhez belső bevételért végzi a Társaság. 3.1.2.a) Egyéb vasúti tevékenység aa) Vasúti járműkarbantartás személykocsi, villamos motorvonat, dízel motorkocsi karbantartás teherkocsi karbantartás mozdonykarbantartás ab) Vonat és járművizsgálat személyvonat és személykocsi vizsgálat tehervonat és teherkocsi vizsgálat ac) Vasúti jármű- és személyzetbiztosítás ad) Logisztikai szolgáltatás (a szolgáltatás külső cégbe történő kihelyezéséig) rakodás átrakás mérlegelés egyéb logisztikai szolgáltatás ae) Pályavasút által végzett menetjegyeladás af) Egyéb vasúti tevékenységek (tolatógép eseti biztosítása, előfűtési energia biztosítása mozdonnyal, közreműködés a hómentesítésében, balesetelhárítási és vegyvédelmi készenlét, mérnöki és kutatási szolgáltatások, vasúti jármű tisztítása gépi kocsimosó berendezéssel, stb.) 3.1.2.b) Nem vasúti tevékenység ba) Központi szolgáltatás humán szolgáltatások (általános humán szolgáltatás, humán partneri szolgáltatás, tanfolyami képzések) társasági szolgáltatások (vontatási és általános célú gázolaj beszerzés és készletezés, vontatási és általános célú vezetékes energia beszerzés, egyéb anyag beszerzés és készletezés, ruhaügyintézés, energetikai tevékenység, leltározás és selejtezés, hulladékkezelés, szolgáltatás beszerzés, központi közbeszerzés) egyéb szolgáltatások (számviteli szolgáltatás, környezetvédelmi és munkabiztonsági szolgáltatás, ingatlan kezelési és építésfelügyeleti szolgáltatás, ügykezelési és dokumentációs szolgáltatás, marketing kommunikációs ügynöki tevékenység bb) Egyéb nem vasúti tevékenység ipari szolgáltatás építőipari szolgáltatás vendéglátás kereskedelem számítástechnikai szolgáltatás bérbeadás jóléti tevékenység (üdülés, oktatás, étkeztetés, egészségügy, lakás, segély, stb.), egyéb szolgáltatás 3.1.3. Központi irányítás Az elkülönítendő tevékenységek szempontjából központi irányítás: az elkülönítendő tevékenységet végző szervezet, valamint az elkülönítendő tevékenységet végző szervezeteket irányító szervezetek társaság egészét irányító szervezetek, üzletági irányító szervezetek irányítási és igazgatási tevékenysége. A továbbiakban a központi irányítás részei a tevékenységi irányítás: az elkülönítendő tevékenységet végző szervezet üzletági irányítás: az üzletági irányító szervezet társasági irányítás: a társaság egészét irányító szervezet irányítási és igazgatási tevékenysége. 3.2. Főkönyv A főkönyv egy önmagában zárt, elkülönült számviteli nyilvántartási rendszer, amely elkülönítetten tartja nyilván az eszközöket és forrásokat, a költségeket, ráfordításokat és bevételeket, s ezzel gazdálkodási és számviteli beszámolók, kimutatások (különösen a mérleg, cash-flow és eredmény-kimutatás) elkészítésére szolgál. A Társaság az elkülönült főkönyvekben a hozzárendelt szervezetek elszámolását végzi. A Társaság minden szervezete főkönyvhöz van rendelve oly módon, hogy egy szervezet csak egy főkönyvhöz tartozik. 3.3. Költség, ráfordítás, bevétel Az utasítás a számviteli törvény szerinti fogalmakat az alábbi tartalommal alkalmazza.

948 A MÁV ZRt. Értesítője 28. szám 3.3.1. Költség a.) Összes költség a saját költség és a közvetlen belső költség együttes összege. b.) Saját költség a főkönyvi szervezet által végzett tevékenységhez elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás, aktivált saját teljesítményi érték együttes összege. Ebből: Általános célú gázolaj költség: a nem vontatáshoz (pl. gépjárművekben, gépekben, berendezésekben) felhasznált gázolaj költsége Általános célú vezetékes energia költség: a nem vontatáshoz (pl. épületekben, gépekben, berendezésekben) felhasznált vezetékes áram és gáz költsége Egyéb anyagköltség: a vontatási és általános célú gázolajon, illetve vezetékes energián kívüli anyagköltség Szolgáltatási költség: az igénybevett szolgáltatások és az egyéb szolgáltatások együttes összege c.) Belső költség a főkönyvi szervezet által végzett tevékenységhez igénybevett belső szolgáltatások költsége, mely lehet: Közvetlen belső költség: a főkönyvi szervezet tevékenységéhez közvetlenül megrendelt belső szolgáltatások igénybevett belső költsége BTSZ belső költség: a főkönyvi szervezet tevékenységéhez a BTSZ szerint megrendelt belső szolgáltatások igénybevett belső költsége Társasági irányítási belső költség: az irányított főkönyvi szervezetre, illetve tevékenységére megosztott társasági irányítási belső költség d.) Számviteli törvény szerinti közvetlen költség a szolgáltatásokhoz közvetlenül felmerült, a szolgáltatással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban volt, a szolgáltatásokra megfelelő mutatók, jellemzők alapján belső áttételezéssel elszámolt költség. Szolgáltatásokhoz igénybevett közvetlen belső költség és a BTSZ belső költségek közül az üzletági főkönyvi szervezetek által végzett BTSZ belső szolgáltatások költsége a szolgáltatásokhoz közvetlenül hozzárendelt költségnek minősül. e.) Irányítási költség a tevékenységi, az üzletági és a társasági irányítás esetében az értékesítés és forgalmazás költsége az igazgatási költség, az egyéb általános költség, az irányítási és igazgatási tevékenységekhez igénybevett közvetlen belső költség, a központi szolgáltatási szervezetek által végzett BTSZ belső központi szolgáltatások költsége. Az irányítás költségébe tartozik még a társasági irányítás belső költsége is. 3.3.2. Ráfordítás Az egyéb ráfordítás, a pénzügyi ráfordítás, a rendkívüli ráfordítás és a társasági adó együttes összege. 3.3.3. Bevétel Árbevétel: az értékesítés nettó árbevétele Belső bevétel a főkönyvi szervezet által más szervezet tevékenységhez végzett belső szolgáltatások bevétele, mely lehet: Közvetlen belső bevétel: a főkönyvi szervezet tevékenységéhez közvetlenül megrendelt belső szolgáltatásoknak a szolgáltatást végző szervezet egyéb tevékenységébe tartozó belső bevétele BTSZ belső bevétel: a főkönyvi szervezet tevékenységéhez a BTSZ szerint megrendelt belső szolgáltatásoknak a szolgáltatást végző szervezetnél elszámolt belső bevétele Társasági irányítás belső bevétele: az irányított főkönyvi szervezetekre, illetve tevékenységekre megosztott társasági irányítási belső költséggel megegyező öszszeg Bevétel az egyéb bevétel, a pénzügyi bevétel és a rendkívüli bevétel együttes összege. 3.3.4. Elkülönítendő tevékenységek közvetlen hozzárendelésű és megosztott költsége, ráfordítása, bevétele Az elkülönítendő tevékenységhez közvetlen hozzárendelésű: az árbevétel, a belső bevétel, a számviteli törvény szerinti közvetlen költség és az utasításban meghatározott egyes BTSZ belső költségek, ráfordítások és bevételek. Az elkülönítendő tevékenységre megosztott: az utasításban meghatározott egyéb BTSZ belső költségek, ráfordítások és bevételek, valamint az irányítási költség (kivéve egyes BTSZ belső költségeket). 3.4. BTSZ A Társaság hatályos Belső Teljesítményi Szolgáltatások Szabályzata: mely meghatározza az elkülönítendő tevékenységeket végző főkönyvi szervezetek közötti központilag kezelt belső szolgáltatásokat; előírja e szolgáltatások belső díjának meghatározásának módját; a belső megállapodások megkötésének, valamint a belső szolgáltatások megrendelésének, elismerésének, elszámolásra történő feladásának folyamatát.

28. szám A MÁV ZRt. Értesítője 949 4.0 UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Elkülönített tevékenységek A számviteli elkülönítést a vasúti pályahálózat működtetésére, a vasúti személyszállításra, azon belül a vasúti közszolgáltatásként végzett személyszállításra, a vontatásra az egyéb tevékenységekre végezzük el oly módon, hogy a központi (tevékenységi, üzletági és társasági) irányítás a tevékenységek között megosztásra kerül. Az elkülönítendő tevékenységeket a Társaság Működési és Szervezeti Szabályzatában (MSZSZ) előírt szervezetek végzik a szervezethez rendelt eszközökkel, forrásokkal és létszámmal. A Társaság az MSZSZ alapján a vasúti közlekedési tevékenységeket és az egyéb tevékenységeket végző szervezeteit az alábbi főkönyvekhez rendeli oly módon, hogy egy főkönyvben csak egy elkülönítendő vasúti tevékenység kerül elszámolásra: Pályavasúti főkönyvhöz tartozó szervezetek által végzett tevékenységek: vasúti pályahálózat működtetés egyéb tevékenységek valamint az előzőek között megosztandó tevékenységi és üzletági irányítás. Személyszállítási főkönyvhöz tartozó szervezetek által végzett tevékenységek (egész évre vonatkozóan): vasúti személyszállítás: közszolgáltatásnak minősülő és közszolgáltatásnak nem minősülő vasúti személyszállítás egyéb tevékenységek valamint az előzőek között megosztandó tevékenységi és üzletági irányítás. A főkönyv 2007. II. félévben csak az I. félévi személyszállítással kapcsolatos, illetve a korábban megkötött szerződésekből, megállapodásokból és egyéb módon keletkező kötelezettség és követelés miatti elszámolásokat tartalmazhatja. Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvhöz tartozó szervezetek által végzett tevékenységek (2007. július 1-től): vasúti személyszállítás: közszolgáltatásnak minősülő és közszolgáltatásnak nem minősülő vasúti személyszállítás egyéb tevékenységek valamint az előzőek között megosztandó tevékenységi és üzletági irányítás. Gépészeti főkönyvhöz tartozó szervezetek által végzett tevékenységek: vontatás egyéb tevékenységek valamint az előzőek között megosztandó tevékenységi és üzletági irányítás. Központi irányítás és szolgáltatási főkönyvhöz (továbbiakban: Központi főkönyvhöz) tartozó szervezetek által végzett tevékenységek: társasági irányítás központi belső szolgáltatás egyéb tevékenységek A főkönyvekhez tartozó szervezetek felsorolását a Társaság hatályos számlarendje szervezeti egység értékkészlete írja elő. A szervezetek által végzett és igénybevett elkülönítendő tevékenységek részletezését a 2. sz. melléklet tartalmazza. 4.2. Számviteli elkülönítés előírásai A Társaság számviteli rendszerében az elkülönítendő tevékenységek eszközeit és forrásait főkönyvekhez rendelten (Rend. 11..(3) bek.), költségeit, ráfordításait és bevételeit elkülönítendő tevékenységhez rendelten mutatja ki. Az elkülönített tevékenységekre vonatkozóan: a.) Az eszközök és források: a vasúti pályahálózat működtetés vonatkozásában a Pályavasúti főkönyv, a személyszállítás vonatkozásában a Személyszállítás főkönyv és a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyv, a vontatás vonatkozásában a Gépészeti főkönyv, az egyéb tevékenység vonatkozásában a Központi főkönyv egészének adataival egyeznek meg. b.) A költségek, ráfordítások és bevételek: a vasúti pályahálózat működtetés vonatkozásában a Pályavasúti főkönyvből, a személyszállítás vonatkozásában a Személyszállítási és a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvből, a közszolgáltatási személyszállítás vonatkozásában a Személyszállítási és a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvből, a vontatás vonatkozásában a Gépészeti főkönyvből, az egyéb tevékenység vonatkozásában a Központi főkönyv egésze, valamint a Pályavasúti, a Személyszállítási, a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási és a Gépészeti főkönyvből az e tevékenységre elkülönített adatokkal egyeznek meg. c.) A főkönyvek adatai alapján az éves felügyeleti jelentéshez négy mérleg és cash-flow kimutatás kerül összeállításra főkönyvenként (a Személyszállítási és a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvekre együtt).

950 A MÁV ZRt. Értesítője 28. szám A mérleg és cash-flow kimutatások az alábbiak: vasúti pályahálózat működtetés mérlege és cash-flow kimutatása = Pályavasúti főkönyv mérlege és cash-flow kimutatása személyszállítás mérlege és cash-flow kimutatása = a Személyszállítási és a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvekre együtt készített mérleg és cash-flow kimutatás vontatás mérlege és cash-flow kimutatása = Gépészeti főkönyv mérlege és cash-flow kimutatása egyéb tevékenység mérlege és cash-flow kimutatása = Központi főkönyv mérlege és cash-flow kimutatása. d.) A főkönyvek adatai alapján az éves felügyeleti jelentéshez öt eredmény-kimutatás kerül összeállításra. Az eredmény-kimutatások az alábbiak: vasúti pályahálózat működtetés eredmény-kimutatása = Pályavasúti főkönyv eredmény-kimutatásából a vasúti pályahálózat működtetésre elkülönített eredmény-kimutatás személyszállítás eredmény-kimutatása = a Személyszállítási és a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvekre együtt készített eredmény-kimutatásból a személyszállításra elkülönített eredmény-kimutatás közszolgáltatási személyszállítás eredmény-kimutatása = a Személyszállítási és a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvekre együtt készített eredménykimutatásból a közszolgáltatási személyszállításra elkülönített eredmény-kimutatás vontatás eredmény-kimutatása = Gépészeti főkönyv eredmény-kimutatásából a vontatásra elkülönített eredmény-kimutatás egyéb tevékenység eredmény-kimutatása = + Pályavasúti főkönyv eredmény-kimutatásából az egyéb tevékenységre elkülönített eredmény-kimutatás + Személyszállítási és a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvekre együtt készített eredménykimutatásból az egyéb tevékenységre elkülönített eredmény-kimutatás + Gépészeti főkönyv eredmény-kimutatásából az egyéb tevékenységre elkülönített eredmény-kimutatás + Központi főkönyv eredmény-kimutatása elkülönített eredmény-kimutatás adataival egyezik meg. Fentiek alapján az elkülönítendő tevékenységek mérlegének és eredmény-kimutatásának adattartalma eltér egymástól, de a számviteli nyilvántartás biztosítja az azonos adattartalmú kimutatások elkészítését és ellenőrizhetőségét is. 4.2.1. Eszközök és források elkülönítése A Társaság mérlege az egyes főkönyvek mérlegének összesítésével áll elő. A Társaság szintű mérleg a belső elszámolások, illetve a főkönyvek közötti követelések és kötelezettségek miatti halmozódások összegeit nem tartalmazza, mivel azok a Társaság szintjén nulla egyenleget mutatnak. Az erőforráshoz kapcsolódó valamennyi eszközt és forrást az erőforrás (eszköz, létszám) besorolása alapján kell elkülöníteni. Az alapügyletetek esetében (szerződéskötés, döntés, határozat, stb.) a keletkeztető főkönyvi szervezet a besorolás alapja. Egyéb esetben, amikor az ügylet jövőbeni üzleti eseményhez kapcsolódik (pl. céltartalék képzés, működési hitel), az üzleti eseménnyel várhatóan érintett főkönyvi szervezethez kell azt rendelni. 4.2.1.a) Tárgyi eszközök és immateriális javak főkönyvekhez rendelése A főkönyvekhez rendelt tárgyi eszközök főbb csoportjait a 3. sz. melléklet tartalmazza. A Pályavasúti főkönyvben kerülnek kimutatásra a vasúti pályahálózat működtetéséhez, illetve a keskeny nyomközű (nem nyílt hozzáférésű) térségi vasúti pályahasználathoz igénybevett kincstári tulajdonban lévő vagyonkezelési szerződéssel átadott eszközök és a kincstári tulajdont működtető eszközök, a saját célú és összekötő vágányok, a logisztikai tevékenység eszközei. A Pályavasúti főkönyvben a vasúti pályahálózat működtetési tevékenységhez tartozó eszközök különösen: a hozzáférhetőség elve alapján az az épület, építmény, amelynek igénybevételét a pályavasút köteles lehetővé tenni hozzáférésre jogosult vasúti társaság részére, a szétválaszthatatlanság elve alapján az az épület, építmény, amely a kincstári tulajdonnal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy az elválasztott rész működésképtelenné válna vagy értéke, illetve használhatósága számottevően csökkenne, a pályavasúti szervezet által használt (a központi ingatlangazdálkodás gazdálkodási körébe be nem vont) ingatlanok, gépek, berendezések, járművek, A nyílt hozzáférésű és az egyéb vasúti pályát és tartozékait, továbbá a felsővezetéki, a biztosítóberendezési, a távközlési, adatátviteli rendszereket egy műszakilag értelmezhető pontnál (szakaszoló, kábelrendező, főkapcsoló stb.) kell elválasztani, a helyi adottságok figyelembevételével. A vasúti személyszállítási tevékenység ellátását szolgáló eszközök a Személyszállítási főkönyvben, a keskeny nyomközű térségi vasúti személyszállítási tevékenység ellátását szolgáló eszközök a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvben, a vontatási, jármű-karbantartási és egyéb gépészeti szolgáltatások ellátását szolgáló eszközök a Gépészeti főkönyvben kerülnek kimutatásra. Minden egyéb eszköz a Központ főkönyvében van. Idetartoznak különösen a Társaság által nem használt, hasznosításra felkínált, bérbe adott (különálló) ingatla-

28. szám A MÁV ZRt. Értesítője 951 nok, valamint a Központ tevékenységeinek teljesítéséhez szükséges ingatlanok, létesítmények, gépek, berendezések. A tevékenységhez használt immateriális javakat, a beruházásokat és a beruházásokra adott előlegeket a tárgyi eszközökkel megegyező módon kell a főkönyvekhez rendelni. 4.2.1.b) Hosszú lejáratú kötelezettségek főkönyvekhez történő hozzárendelése A hosszú lejáratú kötelezettségek és az ahhoz kapcsolódó elszámolások az alábbi elvek alapján kerülnek a főkönyvekhez hozzárendelésre: A beruházási és fejlesztési hitelek, valamint a pénzügyi lízing kötelezettség, a hitelből megvalósított illetve megvalósítandó eszköz alapján az eszközt tevékenységéhez igénybevevő szervezetek főkönyvében kerülnek elszámolásra. A működési hitelek a hitelfelvétel évében a főkönyvhöz tartozó szervezetek likviditási tervében tervezett likvid pénzeszköz hiánya alapján kerülnek a főkönyvben elszámolásra. Megszűnő tevékenység esetében a működési hitel a Központ főkönyvébe kerül át a tevékenység megszűnésének időpontjában. Az egyéb hosszúlejáratú kötelezettségek közül a kincstári vagyon miatti kötelezettséget a Pályavasúti főkönyvben a vasúti pályahálózat működtetésén kell kimutatni. A többi hosszúlejáratú kötelezettség (tartozás kötvénykibocsátásból, biztosítékként átvett pénzeszközök) a kötelezettséget keletkeztető szervezet főkönyvhöz tartozása alapján kezelendő. A beruházási és fejlesztési, valamint a működési hitelekhez, pénzügyi lízinghez, kapcsolódó egyéb elszámolások (kamat, céltartalék képzés és felhasználás, nem realizált árfolyamveszteség) főkönyvhöz rendelése megegyezik a hiteleknél leírt elvekkel. 4.2.1.c) Egyéb eszközök és források főkönyvhöz történő hozzárendelése Az egyéb eszközök és források főkönyvhöz való hozzárendelését a szerződést kötő, tevékenységet végző szervezet főkönyvhöz való tartozása határozza meg. ca) A részesedéseket, az értékpapírokat, a pénzeszközöket az üzletági főkönyvi szervezetek banki számlái és pénztárai kivételével a Központi főkönyvben kell elszámolni. cb) Az adott kölcsönöket, rövid lejáratú követeléseket és kötelezettségeket, az időbeli elhatárolásokat a szerződést kötő, tevékenységet végző, létszámban tartó szervezet főkönyvében kell kimutatni, azaz: a kincstári beruházásra adott előleg, a Magyar Államkincstár beruházási szállítói és folyósításai a pályavasúti főkönyvben, a költségvetési támogatási igény és teljesítése a vasúti pályahálózat működtetése esetében a Pályavasúti főkönyvben, a vasúti közszolgáltatási személyszállításnál a Személyszállítási főkönyvben a kizárólag MÁV ZRt egészére értelmezhető, központilag bevallott adókat a Központ főkönyvében, minden egyéb követelés és kötelezettség a szerződést kötő, tevékenységet, végző, létszámban tartó szervezet főkönyvében. cc) A készletek a nyilvántartó szervezet főkönyvében kerülnek elszámolásra. A készleteken belül: Az első kiszerelési anyagok a vasúti pályahálózat működtetését végző eszközök esetében a Pályavasúti főkönyvben, a dízel motorkocsik esetében a Személyszállítási főkönyvben, a dízel és a gőzmozdonyok esetében a Gépészeti főkönyvben kerülnek figyelembe vételre. A kereskedelmi áruk és a befejezetlen termelés a tevékenységet végző szervezet főkönyvében van. cd) A céltartalékot: korengedményes nyugdíj, végkielégítés, szociális juttatás és ezek járulékai fedezetére felhasznált céltartalék esetében a szervezetek tervezett létszámváltozása alapján a szervezet főkönyvében, egyes eszközök karbantartására, bontására, kárhelyreállítás esetében az eszközt tevékenységéhez igénybevevő szervezet főkönyvében, az egyéb várható kötelezettségek (környezetvédelem, kezességvállalás, peresített ügyek) esetében a Központ főkönyvében kell elszámolni. Az egyéb várható kötelezettségekre és jövőbeni költségekre képzett céltartalékokat, a képzés okául szolgáló üzleti eseménnyel várhatóan érintett főkönyvi szervezethez kell rendelni. 4.2.1.d) Saját tőke főkönyvhöz történő hozzárendelése da) A saját tőke nyitó állapotának a 2007. január 1-én a főkönyvekben kimutatott tőkét tekintjük, a saját tőke főkönyvek közötti megosztása során az üzleti események hatásait csak a 2007. évtől vesszük figyelembe. db) Tőkeemelés, tőkeleszállítás esetén a jegyzett tőke változását a gazdasági társaságokról szóló 2006.évi IV. tv. 245. szerinti tőkehiány arányában osztjuk meg a főkönyvek között. A jegyzett tőke változásával egyidejűleg történő ill. ahhoz kapcsolódó egyéb tőkeelemek változását is a jegyzett tőke változás megosztási arányával azonosan kell megosztani.

952 A MÁV ZRt. Értesítője 28. szám dc) Az eredménytartalékot (beleértve az előző évek eredményét érintő elszámolások miatti változásokat) és a mérleg szerinti eredményt abban a főkönyvben kell kimutatni, amelyben az eredmény képződött. dd) Fentieken túl valamennyi tőkeelemben bekövetkezett változást, a változás alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezés, döntés, eszköz vagy tranzakció célja ill. főkönyvi besorolása szerint kell megosztani a főkönyvek között. 4.2.2. Elkülönített cash-flow A cash-flow kimutatások elkülönítése a jelen szabályzatban foglalt szabályok szerint elkülönített mérleg, eredmény-kimutatás valamint egyéb adatok alapján történik. A cash-flow kimutatás mérleg és eredmény-kimutatással összefüggő sorainak, valamint a figyelembe veendő korrekciós tételeknek az elkülönítésére az eszközök, bevételek, költségek és ráfordítások elkülönítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 4.2.3. Költségek, ráfordítások és bevételek elkülönítése A Társaság eredmény-kimutatása az elkülönítendő tevékenységek együttes eredmény-kimutatásával egyezik meg. Az elkülönítendő tevékenységek közötti belső költség és belső bevétel elszámolások (külön eredménykimutatás sorokon) kerülnek kimutatásra, melyek Társaság szinten megegyeznek egymással, ezáltal a számviteli elkülönítés miatt keletkező halmozódás kiszűrésre kerül. A költségek, ráfordítások és bevételek az elkülönítendő tevékenységeket végző szervezetek alapján kerülnek a főkönyvben elszámolásra szervezetre, főkönyvi számlára és tevékenységi sorra (vasúti pályán végzett tevékenység esetében ezen belül pályaszakaszra). A főkönyvben elszámolt költségek, ráfordítások és bevételek a vasúti pályahálózat működtetési és a személyszállítási tevékenység esetében a főkönyvi számla és a tevékenységi sor, a vontatási tevékenység esetében a szervezet és a tevékenységi sor, az egyéb tevékenységek közül a járműkarbantartás és a kocsivizsgálat esetében a szervezet és a tevékenységi sor, a többi egyéb tevékenység a tevékenységi sor alapján kerül az elkülönítendő tevékenységhez hozzárendelésre. Az elkülönített tevékenységhez közvetlenül hozzárendelt illetve megosztott költségek, ráfordítások és bevételek a Társaság számlarendjében alkalmazott. vasúti pályahálózat működtetés esetében: az EPP (vágányút használat szerinti pályahálózat-hozzáférési szolgáltatás), EPF (egyéb pályahálózat-hozzáférési szolgáltatás) és EPT (egyéb vasúti pályahálózat működtetés), személyszállítás esetében: az ESK (közszolgáltatási személyszállítás) és ESN (közszolgáltatásnak nem minősülő személyszállítás), vontatás esetében: az EGV, egyéb tevékenység esetében: Pályavasúti főkönyvben az EPE (Pályavasúti szervezetek egyéb tevékenysége), Személyszállítási főkönyvben az ESE (Személyszállítási szervezetek egyéb tevékenysége), Gépészeti főkönyvben az EGE (Gépészeti szervezetek egyéb tevékenysége) Központi főkönyvben az EKE (a szervezetek központi szolgáltatási és egyéb tevékenysége) a társasági irányítás esetében az EKI kóddal kerülnek elkülönítésre. A vasúti pályahálózat működtetés vágányút használat szerinti pályahálózat-hozzáférési szolgáltatás (EPP), egyéb pályahálózat-hozzáférési szolgáltatás (EPF) és egyéb vasúti pályahálózat működtetés (EPT) szerinti elkülönítésére az alábbi indokok miatt van szükség: a.) A vasúti pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások elszámolása során biztosítani kell a belső megállapodások végrehajtásának ellenőrzését. b.) Év végén a pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások (EPP+EPF) belső költségét és belső bevételét a HÜSZ szerinti díjakon, míg az egyéb vasúti pályahálózat működtetés belső költségét és belső bevételét év végén az utókalkuláció szerinti tényleges önköltségen kell elszámolni. c.) A pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások közül az EPP szolgáltatások esetében az e szolgáltatásokra együttesen osztott EPP irányítási költség, ráfordítás és bevétel a vágányút használat összetett teljesítményi mutatója alapján kerül megosztásra a szolgáltatások között a részletes önköltségszámítás során. A többi pályahálózat-hozzáférési szolgáltatásra osztott EPF és az egyéb vasúti pályahálózat működtetésre osztott EPT irányítási költség, ráfordítás és bevétel a szolgáltatások elkülönített költsége (illetve árbevétele) vetítési alapok alapján kerül megosztásra. A pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások közül: az alapszolgáltatások, a személyvonat, tehervonat és teherkocsi állomáshasználattal kapcsolatos szolgáltatásai, és a teherkocsi tolatási szolgáltatások tartoznak a vágányút használat szerinti (EPP), az egyéb HÜSZ-ben felsorolt szolgáltatások tartoznak az egyéb (EPF) pályahálózat-hozzáférési szolgáltatás közé.

28. szám A MÁV ZRt. Értesítője 953 A Központ főkönyvéből az irányítási szervezetek értékesítési tevékenységen kívüli költsége, ráfordítása és bevétele a társasági irányítás megosztandó költségébe, az irányítási szervezetek értékesítési tevékenységéhez tartozó, valamint a többi szervezet költsége, ráfordítása és bevétele az egyéb tevékenységhez tartozik. Az üzletági főkönyvek költségeinek, ráfordításainak és bevételeinek elkülönítendő tevékenységekhez történő hozzárendelését vagy megosztását az alábbi elvek alapján a 4-6. sz. mellékletek, a Központi főkönyv esetében a 7. sz. melléklet tartalmazza. A mellékletekben megjelölt főkönyvi számlák és tevékenységi sorok tartalmát a Társaság számlarendje írja elő a 4.3.1. pontban leírt módon. 4.2.3.a) Elkülönítendő tevékenységek közvetlen hozzárendelésű külső bevételei Az elkülönítendő tevékenységek közvetlen hozzárendelésű külső bevételeit a 4-6. sz. mellékletek 5.1. pontja és az 5.3. pont egyes alpontjai tartalmazzák az alábbi elvek alapján: aa) A tevékenység végzése során a szervezet által számlázott árbevételek. ab) A tevékenység végzéséhez címzetten igénybevett költségvetési juttatás: közszolgáltatási személyszállítási tevékenységbe tartozik a Személyszállítási főkönyvben és a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvben elszámolt személyszállítási közszolgáltatás költségtérítése, fogyasztói árkiegészítés, egyéb költségvetési juttatás és a kormány által elengedett tartozások, vasúti pályahálózat működtetési tevékenységbe tartozik a Pályavasúti főkönyvben elszámolt pályahálózat működtetés költségtérítése, egyéb költségvetési juttatás és a kormány által elengedett tartozások, vontatási tevékenységbe tartozik a Gépészeti főkönyvben a vontatási szervezeten, és az egyéb tevékenységbe tartozik az egyéb vontatási szervezeten elszámolt egyéb költségvetési juttatás és a kormány által elengedett tartozások ac) A hitelek veszteségére képzett céltartalék felhasználása: közszolgáltatási tevékenységbe tartozik a Személyszállítási főkönyvben, vasúti pályahálózat működtetési tevékenységbe tartozik a Pályavasúti főkönyvben, vontatási tevékenységbe tartozik a Gépészeti főkönyvben a vontatási szervezeten és az egyéb tevékenységbe tartozik az egyéb vontatási szervezeten mivel a hitelek az elkülönítendő vasúti tevékenység eszközeinek beszerzése, felújítása finanszírozására kerültek felvételre. ad) A kincstári eszközök káreseményével kapcsolatos bevételek a vasúti pályahálózat működtetési tevékenységbe tartoznak a Pályavasúti főkönyvben elszámolva. 4.2.3.b) Elkülönítendő tevékenységek közvetlen hozzárendelésű saját költségei, ráfordításai Az elkülönítendő tevékenységek közvetlen hozzárendelésű saját költségeit és ráfordításait a 4-6. sz. mellékletek 1. és 2.1. pontjai tartalmazzák az alábbi elvek alapján: ba) A tevékenységhez felhasznált anyagok: a felhasznált anyagok költsége utalványozás alapján a tevékenységre kerül elszámolásra. bb) A tevékenységhez vagy tevékenységekhez külső féltől megrendelt szolgáltatások: a tevékenység végzése során igénybevett szolgáltatások utalványozása a tevékenységre történik. Az egyes tevékenységek végzésére közösen igénybe vett szolgáltatások (távközlés, adatátvitel, áram, víz, csatorna, fűtés stb.) költségei az igénybe vett mért, mérés hiányában éves megállapodásban rögzített, becsült mennyiség arányában kerülnek a tevékenységekre közvetlenül elszámolásra. bc) A tevékenység eszközeinek értékcsökkenési leírása: az eszközök tevékenységen történő nyilvántartása alapján a tevékenységre kerül közvetlenül elszámolásra. bd) A tevékenységet végző dolgozók személyi jellegű ráfordításai: az eszközök üzemeltetésével és karbantartásával illetve egyéb tevékenységgel foglalkozó dolgozók munkaórájának utalványozása tevékenységre történik és a bérelszámolási rendszer a dolgozók személyi jellegű ráfordításait a munkaóra alapján (valamint a bérelemek főkönyvi számlához történő rendelésével) biztosítja a tevékenységre történő bérelszámolást. be) A vasúti elkülönítendő és egyéb tevékenységekhez kapcsolódó saját áttételezendő tevékenységi költségeket a tevékenységeket végző szervezeti egységen belül havonta naturális mutatók alapján tételezik át a számviteli törvény szerinti közvetlen költségek (4-7. sz. mellékletek 1. pontja) és a tevékenységi és üzletági irányítási költségek (4-7. sz. mellékletek 2.1.1. pontja) közé. Az áttételezés bizonylatolását és megvalósítását a Társaság Számviteli Szabályzata, elszámolását az 5. és X. számlaosztály magyarázata írja elő (10.2. kivonat tartalmazza). bf) A hitelek után fizetett kamat: közszolgáltatási tevékenységbe tartozik a Személyszállítási főkönyvben, vasúti pályahálózat működtetési tevékenységbe tartozik a Pályavasúti főkönyvben, vontatási tevékenységbe tartozik a Gépészeti főkönyvben a vontatási szervezeten és az egyéb tevékenységbe tartozik az egyéb vontatási szervezeten

954 A MÁV ZRt. Értesítője 28. szám mivel a hitelek az elkülönítendő vasúti tevékenység eszközeinek beszerzése, felújítása finanszírozására kerültek felvételre. bg) A kincstári eszközök selejtezésével és káreseményével kapcsolatos ráfordítások a vasúti pályahálózat működtetési tevékenységbe tartoznak a Pályavasúti főkönyvben elszámolva. bh) A káresemények (balesetek, környezeti károk stb.) költségei a főkönyvek között a főkönyvhöz tartozó szervezetek tényleges felelősségének arányában kerülnek megosztásra és közvetlenül elszámolásra. A vasúti szervezet részére fel nem róható, elháríthatatlan esemény (vismajor), külső károkozó esetén, vagy olyan esetben, amelynél a káresemény okozójának szervezeti vagy személyi felelőssége nem határozható meg, a kár a károsultat terheli. 4.2.3.c) Az elkülönítendő tevékenységek közötti belső elszámolások Az elkülönítendő tevékenységek között belső elszámolások lehetnek BTSZ szerinti, illetve közvetlen belső szolgáltatások. 4.2.3.c1) BTSZ szerinti szolgáltatások Az elkülönítendő tevékenységek által főkönyvek között, illetve a Gépészeti főkönyvön belül végzett belső központilag szabályozott szolgáltatások belső díjának meghatározása, belső megállapodásának megkötése, megrendelése, elismerése, elszámolásra történő feladása folyamatát a BTSZ írja elő (10.3. kivonat tartalmazza). A belső szolgáltatások felsorolását a szolgáltatást végző és igénybe vevő főkönyvi szervezetek meghatározásával a 2. sz. melléklet azon sorai tartalmazzák, amely tevékenységek esetében van MÁV szervezet igénybevevőként megjelölve. A belső szolgáltatások megrendelése a főkönyvi szervezetek közötti éves (a szolgáltatás volumenére és színvonalára vonatkozó) keret megállapodások alapján történik. A belső szolgáltatás elszámolása havonta történik az éves szinten üzleti tervben meghatározott normatív díj (tervár) és a megrendelő főkönyvi szervezet által elismert tényleges mennyiség szorzata alapján. A szolgáltatás elszámolt összege: a megrendelő szervezet főkönyvében BTSZ belső költségként, a szolgáltatást végző szervezet főkönyvében BTSZ belső bevételként kerül elszámolásra. A főkönyvekben elszámolt BTSZ belső költség és BTSZ belső bevétel elkülönítendő tevékenységekhez történő hozzárendelését vagy megosztását a 4-6. sz. mellékletek 2.2., 3., 4. és 5.2. pontjai tartalmazzák az alábbi elvek alapján: az igénybevett vasúti közlekedési tevékenységek (pályavasúti, gépészeti és személyszállítási belső szolgáltatások), valamint az igénybevett központi szolgáltatások közül az elkülönítendő tevékenységhez közvetlenül igénybevett központi szolgáltatás (pl. vontatási célú gázolaj és vezetékes energia beszerzés és készletezés belső költsége a vontatásnál) az igénybevevő elkülönítendő tevékenységekre közvetlenül kerülnek hozzárendelésre, az egyéb igénybevett központi szolgáltatások BTSZ belső költsége esetében vetítési alapok: humán szolgáltatások: az elkülönítendő tevékenységek számviteli törvény szerinti közvetlen költségéből a személyi jellegű ráfordítások, általános célú gázolaj beszerzési és készletezési szolgáltatások: az elkülönítendő tevékenységek számviteli törvény szerinti közvetlen költségéből az általános célú gázolajköltség, általános célú vezetékes energia beszerzési szolgáltatások: az elkülönítendő tevékenységek számviteli törvény szerinti közvetlen költségéből az általános célú vezetékes energia költség, energiagazdálkodási szolgáltatás: az elkülönítendő tevékenységek számviteli törvény szerinti közvetlen költségéből az energia költség, ruhaügyintézés: az elkülönítendő tevékenységek számviteli törvény szerinti közvetlen költségéből a munka-, egyen- és védőruhaköltség, egyéb anyagbeszerzési és készletezési szolgáltatások: az elkülönítendő tevékenységek számviteli törvény szerinti közvetlen költségéből az energia, víz- és csatorna, valamint ruha költségeket nem tartalmazó anyagköltség, szolgáltatás beszerzés: az elkülönítendő tevékenységek számviteli törvény szerinti közvetlen költségéből az igénybevett szolgáltatások költsége, egyéb központi szolgáltatások: az elkülönítendő tevékenységek számviteli törvény szerinti közvetlen költsége alkalmazásával kerül megosztásra az elkülönítendő tevékenységek között, a nyújtott elkülönítendő tevékenységek BTSZ belső bevétele közvetlenül kerül elszámolásra az elkülönítendő tevékenységekre. A BTSZ szerinti belső díj alkalmazásában: a.) A vasúti pályahálózat-hozzáférési (nyílt hozzáférés keretében nyújtott) szolgáltatások (a 2. sz. mellékletben HÜSZ jelölésűek) BTSZ belső költsége és BTSZ belső bevétele a HÜSZ-ben meghirdetett díjakon kerül elszámolásra havonta és az éves beszámolóban is. b.) A vállalkozó vasúti belső tevékenységeket (a 2. sz. mellékletben VÁLL jelölésűek), mint piacorientált tevékenységeket a BTSZ-ben meghatározott belső normatív díjakon számoljuk el havonta. Amennyiben e tevékenysé-

28. szám A MÁV ZRt. Értesítője 955 gek piaci ára alacsonyabb a belső normatív díjnál, a belső szolgáltatás éves szintű piaci áron számított értéke és normatív díj alapján elszámolt értékének különbözete év végén elszámolásra kerül a szolgáltatást igénybevevő elkülönítendő tevékenységnél BTSZ belső költség csökkenésként, valamint az adott szolgáltatásnál BTSZ belső bevétel csökkentésként. Amennyiben e tevékenységek piaci ára magasabb a belső normatív díjnál, a belső elszámolás nem változik. c.) A nem vállalkozó vasúti belső szolgáltatások (a 2. sz. mellékletben NEM PROF jelölésűek) esetében a jelentős mértékű külső árbevételt a Társaság éves üzleti terve szerint elérő belső szolgáltatásokat tekinti a Társaság profitorientált belső szolgáltatásnak. A Társaság éves nettó árbevételének 10%-át elérő, illetve meghaladó éves nettó árbevételt minősíti jelentős mértékűnek. A profitorientált belső szolgáltatások BTSZ belső költségének és BTSZ belső bevételének számviteli elszámolása a b.) pontban leírtak szerint történik. d.) A c.) pont alá nem tartozó belső szolgáltatások BTSZ belső költsége és BTSZ belső bevétele havonta a BTSZ-ben meghatározott belső normatív díjakon kerül elszámolásra. Év végén az önköltségszámítási szabályzatban előírt módon elvégzett utókalkuláció során kerül meghatározásra e szolgáltatások adott évre vonatkozó tényleges önköltsége. A belső szolgáltatások éves: nyeresége a belső szolgáltatást igénybe vevő elkülönítendő tevékenységén elszámolt BTSZ belső költséget, valamint a belső szolgáltatás BTSZ belső bevételét csökkentő, vesztesége a belső szolgáltatást igénybe vevő elkülönítendő tevékenységén elszámolt BTSZ belső költséget, valamint a belső szolgáltatás BTSZ belső bevételét növelő módon kerül elszámolásra. 4.2.3.c2. Főkönyvi szervezetek által végzett tevékenységek között közvetlenül elszámolt belső szolgáltatások Kizárólag egyéb tevékenység esetében a szervezetek között közvetlenül, esetenként (azaz nem rendszeresen) végzett egyes olyan tevékenységek, amelyek belső költsége közvetlen költségen az igénybevevő elkülönítendő (vagy irányítási) tevékenységek költségébe épülnek be, gyakoriságuk és költségük nem teszi lehetővé központi kezelésüket. A megrendelő főkönyvi szervezet belső megrendelő levél alapján rendeli meg közvetlenül tevékenységéhez a szolgáltatás elvégzését a szolgáltató üzletági szervezettől. A szolgáltatás elszámolása havonta tényleges előállítási költségen a megrendelő és szolgáltatást végző főkönyvi szervezet főkönyve között, a két szervezetre közvetlenül kerül elszámolásra. A szolgáltatás elvégzését és költségét a megrendelő főkönyvi szervezet a megrendelő levél szerinti átterhelési bizonylaton ismeri el. A szolgáltatás elszámolt összege: a megrendelő főkönyvi szervezet elkülönítendő (vagy irányítási) tevékenységében közvetlen belső költségként, a szolgáltatást végző főkönyvi szervezetnél közvetlen belső bevételként kerül kimutatásra. A közvetlenül elszámolt belső szolgáltatás a szolgáltatást végző szervezet főkönyvében egyéb tevékenységen kerül elszámolásra. Mivel a belső elszámolás közvetlen költségen történik, a szolgáltatást végző szervezet egyéb tevékenységen elszámolt költsége megegyezik a közvetlen belső bevétele összegével. A közvetlenül elszámolt belső szolgáltatás közvetlen belső költsége az igénybevevő szervezetnél az elkülönítendő (vagy irányítási) tevékenysége számviteli törvény szerinti közvetlen költsége között kerül elszámolásra. 4.2.3.d) Tevékenységi, üzletági és társasági irányítás költségének, ráfordításának és bevételének elkülönítendő tevékenységekre történő megosztása és elszámolása Az irányítási tevékenységek (2. melléklet 3.a) és 3.c) pontok) esetében az elkülönítendő tevékenységek között megosztandó költség, ráfordítás és bevétel tartalmát, valamint a megosztás módját a 4-7. sz. mellékletek 2.1., 2.3. és 5.3. pontjai tartalmazzák az alábbi elvek alapján: da) A tevékenységi és az üzletági irányítás (2. melléklet 3.a) pont) Társaság számlarendje szerinti megosztandó: költségei (4-7. sz. mellékletek 2.1.1. pont), ráfordításai (4-7. sz. mellékletek 2.1.2. pontja) és bevételei (4-7. sz. mellékletek 5.3. pontja) kigyűjtésének módja: a Pályavasúti, a Személyszállítási és a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvben a főkönyv egészére, a Gépészeti főkönyvben a vontatást, illetve az egyéb tevékenységet végző, valamint a valamennyi szervezetet irányító szervezetekre elkülönítve, a Központ főkönyvében a központi szolgáltatást végző szervezetekre elkülönítve. A kigyűjtött tevékenységi és üzletági irányítási költségek, ráfordítások és bevételek elkülönítendő tevékenységre történő megosztása a főkönyvek és szervezetek vonatkozásában az alábbi módszer alapján történik: A Pályavasúti és a Személyszállítási és a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyv esetében az elkülönítendő tevékenységek közötti megosztás főkönyvi szinten történik. A Gépészeti főkönyv esetében a vontatás és az egyéb tevékenységet végző szervezetek irányítási költsége az adott szervezet által végzett elkülönítendő tevékenységekre kerül megosztásra. A valamennyi szervezetet irányító szervezet irányítási költsége az irányított vontatási

956 A MÁV ZRt. Értesítője 28. szám és egyéb szervezetek által végzett elkülönítendő tevékenységekre kerül megosztásra. A kigyűjtött tevékenységi és üzletági irányítási költségek, ráfordítások és bevételek elkülönítendő tevékenységek közötti megosztásának vetítési alapja: A tevékenységi és üzletági irányítási költségek: az elkülönítendő tevékenységek számviteli törvény szerinti közvetlen költségei, a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése, selejtezése, értékvesztése és káreseménye ráfordításai és bevételei: elkülönítendő tevékenységek számviteli törvény szerinti közvetlen költségéből az értékcsökkenési leírási költségek, a készletek selejtezése és értékvesztése ráfordításai és bevételei: az elkülönítendő tevékenységek számviteli törvény szerinti közvetlen költségéből az anyagköltségek, a követelések értékvesztése és leírása ráfordításai és bevételei: az elkülönítendő tevékenységek értékesítési nettó árbevétele, az összes többi megosztandó ráfordítás és bevétel: az elkülönítendő tevékenységek számviteli törvény szerinti közvetlen költsége. db) A társasági irányítás megosztandó költségei (2. melléklet 3.c) pont) a Központ főkönyvében meghatározott társasági irányító szervezetek irányítási költségét, ráfordítását és bevételét tartalmazza a 7. sz. mellékletben meghatározott módon. A társasági irányító szervezetek a gazdálkodási szervezeti hierarchia szerint meghatározott irányító szervezetek az alábbi kivételekkel: Amennyiben a szervezeti hierarchia szerinti irányító szervezet a gazdálkodási előírások alapján belső szolgáltatást végez (pl. Számviteli Főosztály), akkor ez a szervezet a központi szolgáltató szervezetek közé kerül besorolásra. Amennyiben a szervezeti hierarchia alapján meghatározott irányító szervezethez olyan végrehajtó szervezet tartozik a szervezeti hierarchiában, amely nem végez belső szolgáltatást, ez a szervezet a társasági irányító szervezetek közé kerül besorolásra. A Központ főkönyvébe tartozó szervezetek társasági irányításhoz vagy központi szolgáltatáshoz történő besorolását a MÁV ZRt számlarendje határozza meg. A társasági irányítás költségei, ráfordításai és bevételei a Társaság valamennyi elkülönítendő tevékenységét végző főkönyv között kerül megosztásra és elszámolásra az elkülönítendő tevékenységek összes igénybevett és egyéb szolgáltatásainak költsége és személyi jellegű ráfordítása együttes összege arányában. Az elkülönítendő tevékenységek társasági irányítása alapvetően a tevékenységek létszámától és a szakképzettséggel is összefüggő költségeitől, a tevékenységekhez igénybevett szolgáltatások mértékétől függ. A tevékenységek anyag- és eszközigényessége (anyagköltség és értékcsökkenési leírás) a társasági irányítás igénybevételének arányát torzíthatja. 4.2.4. Létszám elkülönítése A Társaság létszáma a Pályavasúti, a Személyszállítási, a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási, a Gépészeti, valamint a Központi főkönyvi szervezetekhez van hozzárendelve. A Társaság a számviteli nyilvántartásaiban a személyi jellegű ráfordítások létszámhoz köthető elemei esetében a munkaórát is nyilvántartja és elszámolja az e személyi jellegű ráfordításokkal megegyező módon az adott szervezeten. a.) A számviteli elkülönítési előírások alapján a 4.2.3. pontban leírt módon a munkaórák is kigyűjtésre, illetve megosztásra kerülnek főkönyvenként az elkülönítendő tevékenységekre. A munkaóra elkülönítése során a központi irányítási szervezeteken elszámolt munkaóra nem kerül megosztásra az elkülönítendő tevékenységek között. b.) Az Informatikai Humán Irányítási Rendszer (IHIR) adatai alapján év végén meghatározásra kerül a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók éves átlagos statisztikai létszáma az alábbi szervezet csoportokra vonatkozóan b1) Pályavasúti főkönyvi szervezetekre összesen b2) Személyszállítási főkönyvi szervezetekre összesen b3) Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvi szervezetekre összesen b4) Gépészeti főkönyvi szervezetekre az alábbi bontásban Gépészeti közös irányító szervezetekre összesen Gépészeti vontatási irányító és végrehajtó szervezetekre összesen Gépészeti egyéb irányító és végrehajtó szervezetekre összesen b5) Központi főkönyvi szervezetekre az alábbi bontásban Társasági irányítási szervezetekre összesen Központi egyéb szervezetekre összesen c.) Az elkülönítendő tevékenységekre elkülönítetten elszámolt munkaóra a b.) pont szerinti szervezeti csoportosításban kerül kimutatásra. d.) A tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók éves átlagos statisztikai létszámát szervezetcsoportonként az alábbi módon rendeljük hozzá az elkülönítendő tevékenységhez: A b1)-b3) szervezet csoportok létszámát szervezet csoportonként, az azonos szervezetcsoport elkülönítendő tevékenységhez rendelt munkaórái arányában megosztjuk a tevékenységek között.

28. szám A MÁV ZRt. Értesítője 957 A b4) szervezetek esetében Először a közös irányító szervezeten kívüli szervezetek létszámát szervezetenként, az azonos szervezet elkülönítendő tevékenységhez rendelt munkaórái arányában osztjuk meg a tevékenységek között. Utána a közös irányító szervezet létszámát megosztjuk az összes b4) szervezet tevékenységekre elkülönített munkaórájának arányában. A b5) szervezetek esetében Először a központi egyéb szervezetek létszámát hozzárendeljük az egyéb tevékenységhez. Utána a társasági irányítási szervezet létszámát megosztjuk az eddigi lépések során tevékenységekre elkülönített létszám arányában. e.) A tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók éves átlagos statisztikai létszámát a fenti adatok alapján az elkülönítendő tevékenységekre az alábbi bontásban mutatjuk be: Vasúti pályahálózat működtetés Személyszállítás Közszolgáltatási személyszállítás Vontatás Egyéb tevékenység 4.2.5. A vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférés elkülönített elszámolása A Pályavasúti főkönyvben a 4.2.3. pontban és a 4. sz. mellékletben leírt módon elkülönítésre kerül a HÜSZben előírt nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetés, illetve azon belül: a pályahálózat hozzáférési szolgáltatások (EPP + EPF jelöléssel) az egyéb vasúti pályahálózat működtetés (EPT jelöléssel) költsége, ráfordítása és bevétele. A Pályavasút a HÜSZ pályahálózat-hozzáférési szolgáltatásokat (EPP+EPF): a.) a vasútvállalatokkal kötött szerződés alapján külső szolgáltatásként b.) a Társaságon belül belső megállapodás alapján BTSZ belső szolgáltatásként (4.2.3.c1. pont), nyújtja a HÜSZ-ben előírt díjak alkalmazásával a pályahálózat-hozzáférést igénybevevő szervezetek részére. A pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások teljesítményeinek nyilvántartása, egyeztetése: a.) Külső szolgáltatások esetében a tehervonatok és teherkocsikra, nem üzleti célú vonatokra vonatkozóan a SZIR és a ZAIR rendszer, a személyvonatokra vonatkozóan VPE elektronikus megrendelés- és menetvonal nyilvántartó rendszere biztosítja a teljesítményi adatokat mind a megrendelő, mind a szolgáltató részére. b.) Belső szolgáltatások esetében A teljesítmények a személyvonatok és a mozdonyvonatok esetében a MÁV START ZRt megalakulásáig a Forgalmi- Vontatási Statisztikai Rendszerben, illetve a menetrendi törzsadat állományban kerülnek nyilvántartásra. Az adatok havi rendszerességgel átadásra kerülnek a VPE Kft. részére, aki a megrendelt szolgáltatások alapján a tényadatokat ellenőrzi, majd a HÜSZ-ben meghirdetett szolgáltatás típusra és vonatnemre, adott formában öszszesíti. A szolgáltató havonta a tárgyhónapra vonatkozó számviteli zárásban előírt időpontig a GIR BTSZ Modulja szerinti fogadótáblában rögzíti a belső pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások elvégzett tény mennyiségét. A szolgáltatás elvégzését és mennyiségét a megrendelő a szolgáltató által rögzített adatok jóváhagyásával ismeri el. A folyamat részletes leírását a BTSZ írja elő, melynek kivonatát jelen utasítás 10. sz. melléklete tartalmazza. A pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások árbevételének és belső bevételének elszámolása a szolgáltató Pályavasúti főkönyvben: a.) Külső szolgáltatások esetében A pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások árbevételét, kedvezményét és felárát HÜSZ-ben előírt szolgáltatásonként részletezve a főkönyvi számla és a tevékenységi sorok kombinációjának alkalmazása biztosítja, melyben: a főkönyvi számlák teszik lehetővé az árbevétel, kedvezmény és felár elkülönítését, a tevékenységi sorok a szolgáltatásokat a HÜSZ szerinti részletezik. b.) Belső szolgáltatások esetében A belső pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások esetében a belső megállapodásokban kedvezmény és felár nem került alkalmazásra. A belső bevétel HÜSZ-ben előírt szolgáltatásonkénti részletezését a főkönyvi számla és a tevékenységi sorok kombinációjának alkalmazása biztosítja, melyben: a főkönyvi számlák teszik lehetővé a belső bevételek HÜSZ szerinti főbb szolgáltatás csoportjainak elkülönítését, a tevékenységi sorok a HÜSZ szerinti szolgáltatás csoportokon belül részletezik az egyes HÜSZ szolgáltatásokat. A pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások belső költségének elszámolása a megrendelő szervezet főkönyvében: A Társaság BTSZ rendszere biztosítja valamennyi BTSZ belső szolgáltatásra vonatkozóan, hogy a szolgáltatónál figyelembevett belső bevétellel megegyező összegben kerüljön elszámolásra a belső költség a megrendelőnél. Az egyezőség utólagos ellenőrzését az azonos tartalmú belső bevétel és belső költség főkönyvi számlák alkalmazása is segíti.

958 A MÁV ZRt. Értesítője 28. szám A belső költség HÜSZ-ben előírt szolgáltatásonkénti részletezését a főkönyvi számla és a tevékenységi sorok kombinációjának alkalmazása biztosítja, melyben: a főkönyvi számlák teszik lehetővé a belső bevételek HÜSZ szerinti főbb szolgáltatás csoportjainak elkülönítését, a tevékenységi sorok a HÜSZ szerinti szolgáltatás csoportokon belül részletezik a megrendelő tevékenység részére szükséges szolgáltatásokat: a személyszállítás esetében a személyszállító vonattípusokat, a vontatás esetében a mozdonykategóriákat. A belső pályahálózat-hozzáférési megállapodásokban rögzített szolgáltatások és kötelezettségek teljesítését és végrehajtását a Társaság Általános Ellenőrzési Utasításban előírt vezetői- és munkafolyamati ellenőrzések keretében kell ellenőrizni. Az ellenőrzésre kötelezetteket, feladataikat a Társaság MSZSZ szabályozza, a munkafolyamati ellenőrzési kötelezettségeket a munkafolyamatokban érintett munkavállalók munkaköri leírásai tartalmazzák. A költségek, ráfordítások és bevételek elkülönítését, elszámolását biztosító informatikai rendszerekben kialakított kontrollpontok biztosítják, hogy a teljes gyűjtési és megosztási folyamat, az azokban szereplő adatok a valóságnak megfelelnek. 4.3. Elkülönítendő tevékenységek számviteli elszámolása 4.3.1. Főkönyvi elkülönített elszámolás a.) Általános elszámolási előírások A Társaság a számlarendjében előírt öt főkönyvben (Pályavasúti, Személyszállítási, Keskeny nyomközű térségi személyszállítási, Gépészeti és Központi főkönyvek) végzi a főkönyvhöz rendelt szervezetek elkülönített elszámolását. Az eszközök és források a főkönyvekben a Társaság 1-4. számlaosztálya szerinti főkönyvi számlák alapján kerülnek elszámolásra. A költségek, ráfordítások és bevételek a főkönyveken belül: főkönyvi számlák (5, 8. és 9. számlaosztály) főkönyvi szervezetek tevékenységi sorok (X. számlaosztály) pályaszakaszok kombinációjára kerülnek elszámolásra. E főkönyvi számlák esetében Kft kód kerül alkalmazása, mely a kapcsolt vállalkozásokkal szemben elszámolt költségeket, ráfordításokat és bevételeket jelöli kapcsolt vállalkozásonként. Az 5, 8. és 9. számalosztályok főkönyvi számlái és a tevékenységi sorok esetében az egységes alkalmazás érdekében a X. számlaosztály magyarázatában előírt módon meghatározásra kerül, hogy mely főkönyvi számlák (számlacsoportok) esetében mely tevékenységi sorok alkalmazhatók az elszámolás során. Egyes tevékenységi sorokhoz pályaszakasz tartományok kerülnek hozzárendelésre a X. számlaosztály magyarázatában előírt módon. A pályaszakaszokra alkalmazott csoportosítások határozzák meg, hogy mely pályaszakaszok tartoznak a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz, illetve a keskeny nyomközű (nem nyílt hozzáférésű) térségi vasúti pályához. A főkönyvi számlák, főkönyvi szervezetek, tevékenységi sorok és pályaszakaszok értékkészletét és tartalmát a Társaság számlarendje írja elő. A Társaság számlarendjének felépítését a Társaság számviteli szabályzata tartalmazza (10.4. kivonat szerint). b.) Elkülönítendő tevékenységekhez alkalmazott speciális előírások A főkönyvi számlák és tevékenységi sorok számlarendben előírt megengedett kombinációján belül: ba) A számviteli törvény szerinti közvetlen költségnek megfelelő tevékenységi sorok (2150-6999, 7150-9999) és pályaszakaszok kombinációjából: vasúti pályahálózat működtetés közül a vágányút használat szerinti pályahálózat-hozzáférési szolgáltatás (HÜSZ) esetében XPP, egyéb pályahálózat-hozzáférési szolgáltatás (HÜSZ) esetében az XPF, egyéb vasúti pályahálózat működtetés esetében XPT, személyszállítás és a keskeny nyomközű térségi személyszállítás esetében az XSK (közszolgáltatási személyszállítás) és XSN (közszolgáltatásnak nem minősülő személyszállítás), vontatás esetében az XGS (az XGV szervezetek esetében), egyéb tevékenység esetében Pályavasúti főkönyvben az XPE (Pályavasúti szervezetek egyéb tevékenysége), Személyszállítási főkönyvben az XSE (Személyszállítási szervezetek egyéb tevékenysége), Gépészeti főkönyvben az XGS (a XGE és XGM szervezetek esetében) és az XGE (minden gépészeti szervezet esetében) kóddal kerülnek elkülönítésre a számlarendben. bb) Az irányítási költségeknek megfelelő tevékenységi sorok az értékesítés és forgalmazás költsége (1500-2149) az igazgatási költség és az egyéb általános költség (0001-1499) az e tevékenységi sorok mellett alkalmazott X21 kóddal kerülnek a megosztandó költségek közé. bc) Az irányítási költségek részét képező központi belső szolgáltatási és társasági irányítási tevékenységi sorok (7000-7149), a tevékenységi sorok mellett alkalmazott X22 kóddal kerülnek a megosztandó költségek között elkülönítésre.

28. szám A MÁV ZRt. Értesítője 959 bd) A főkönyvi számlák közül a ráfordítások (86-89 fk) és bevételek (96-98 fk) esetében: az elkülönítendő tevékenységhez közvetlenül hozzárendelt ráfordítások és bevételek a X_VA_5K a kincstári eszközök értékcsökkenési leírási költség arányában megosztandó ráfordításai és bevételei az X_ VA_55P, a nem kincstári eszközök értékcsökkenési leírási költség arányában megosztandó ráfordításai és bevételei az X_VA_55E, az anyagköltség arányában megosztandó ráfordítások és bevételek a X_VA_511, a nettó árbevétel arányában megosztandó ráfordítások és bevételek a X_VA_9, az összes költség arányában megosztandó ráfordítások és bevételek a X_VA_5E kóddal kerülnek elkülönítésre a számlarendben. be) A szervezetek közül a Gépészeti főkönyvben a vontatási szervezetek az XGV, az egyéb gépészeti tevékenységet végző szervezetek az XGE, az irányítási szervezetek az XGM a Központ főkönyvében a társasági irányítási szervezetek az XKI a központi szolgáltatási szervezetek az XKS az egyéb központi szervezetek az XKE kóddal kerülnek elkülönítésre a számlarendben. 4.3.2. Tevékenységi elkülönítés megvalósításának és elszámolásának folyamata A költségek, ráfordítások és bevételek elkülönítendő tevékenységhez történő hozzárendelését a megvalósítás sorrendjében az alábbiakban leírt módon történik. A teljes gyűjtési és megosztási folyamat a GIR-ben (Gazdálkodási Irányítási Rendszer) kerül megvalósításra és elszámolásra főkönyvenként elkülönítve. A gyűjtés és megosztás a tárgynegyedév utolsó hónapja elszámolásának előzetes havi zárása után, a tárgyév elejétől a tárgynegyedév végéig göngyölített adatok alapján történik. Az elkülönítés során végzett elszámolás a tárgynegyedév utolsó hónapjának végleges elszámolásában szerepel. Ez az elszámolás a tárgynegyedévet követően sztornózásra kerül a halmozódás elkerülése érdekében. 4.3.2.a) A társasági irányítás költségének megosztása A társasági irányítás megosztandó költségét a Központi főkönyv szervezetei közül a számlarendben XKI kóddal megjelölt társasági irányító szervezetek 7. sz. mellékletben megjelölt költségei, bevétellel nem fedezett ráfordításai együttes összege képezi, azaz: valamennyi költsége (5, 812-813 fk, amelyet nem a 9000-9999 tevékenységi sorokon számolt el) pozitív előjellel, valamennyi ráfordítása (86-89 fk) pozitív előjellel, valamennyi bevétele (96-98 fk) negatív előjellel. A társasági irányítás költségei az üzletági főkönyvi szervezetek, valamint a Központi főkönyvhöz tartozó nem irányító szervezetek által végzett valamennyi elkülönítendő tevékenység és a saját irányítás összes költségei közül a személyi jellegű ráfordítások (52 fk) és az igénybe vett szolgáltatások (516-518 fk) összesített értéke szerinti vetítési alap alkalmazásával kerül megosztásra. A társasági irányítás megosztott költsége az üzletági főkönyvekben és Központi főkönyvben a társasági irányítási belső költségeként, a Központi főkönyvben a társasági irányítás belső bevételeként kerül elszámolásra az alábbi módon: 1. lépés: a társasági irányítási belső költségek elszámolása a vetítési alap arányában a főkönyvekben: T: minden főkönyv / 50 / 596,9 / a vetítési alap szerinti szervezet) 7149 K: minden főkönyv / 50 / 36595 2. lépés: a belső bevételek elszámolása a Központi főkönyvben az egyes irányító szervezetek megosztandó társasági irányítás költségével megegyező összegben: T: K / 50 / 36595 K: K / 50 / 597,9 / társasági irányító szervezetek / 7149 4.3.2.b) Tevékenységhez közvetlenül hozzárendelt költségek, árbevételek gyűjtése A közvetlenül elkülönítendő tevékenységhez rendelhető közvetlen költségeket (a 4-7. sz. mellékletek 1., 3., 4. pontjai) és árbevételeket (5.1 pont) a Társaság számlarendjében alkalmazott jelölések alapján kigyűjtjük, és az elkülönítendő tevékenységhez rendeljük. 4.3.2.b1) Tevékenységhez közvetlenül hozzárendelt költségek és bevételek gyűjtése a Pályavasúti főkönyv elkülönítendő tevékenységei esetében A Pályavasúti főkönyvben elszámolt költségeket és árbevételek a Társaság számlarendjében megjelölt alábbi tevékenységi kód csoportok alapján gyűjtjük ki, és rendeljük elkülönítendő tevékenységekhez: Tevékenységi kód csoport Elkülönítendő tevékenység XPP EPP (vágányút használat szerinti pályahálózat-hozzáférés) XPF EPF (egyéb pályahálózat-hozzáférés)

960 A MÁV ZRt. Értesítője 28. szám Tevékenységi kód csoport Elkülönítendő tevékenység XPT EPT (egyéb vasúti pályahálózat működtetés) XPE EPE (pályavasút egyéb tevékenysége) 4.3.2.b2) Tevékenységhez közvetlenül hozzárendelt költségek és árbevételek gyűjtése a Személyszállítási és a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyv elkülönítendő tevékenységei esetében A Személyszállítási és a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvben elszámolt költségeket és árbevételek a Társaság számlarendjében megjelölt alábbi tevékenységi kód csoportok alapján gyűjtjük ki, és rendeljük elkülönítendő tevékenységekhez: Tevékenységi kód csoport Elkülönítendő tevékenység XSK ESK (közszolgáltatásként végzett személyszállítás) Tevékenységi kód csoport Elkülönítendő tevékenység XSN ESN (nem közszolgáltatásként végzett személyszállítás) XSE ESE (személyszállítás egyéb tevékenysége) 4.3.2.b3) Tevékenységhez közvetlenül hozzárendelt költségek és bevételek gyűjtése a Gépészeti főkönyv elkülönítendő tevékenységei esetében A Gépészeti főkönyv esetén a számlarendben: XGS kóddal megjelölt tevékenységi sorok esetén a szervezetcsoport határozza meg a költségek elkülönítendő tevékenységhez gyűjtését, azaz vontatási szervezet esetében a vontatási tevékenységhez, egyéb szervezet esetében az egyéb tevékenységhez rendeltek, XGE kóddal megjelölt tevékenységi sorok valamenynyi főkönyvi szervezet esetében közvetlenül az egyéb tevékenységhez rendeltek: Szervezet csoport Tevékenységi kód csoport Elkülönítendő tevékenység XGV XGS EGV (vontatás) XGE+XGM XGS EGE (gépészet egyéb tevékenysége) Minden XGE EGE (gépészet egyéb tevékenysége) 4.3.2.b4) Tevékenységhez közvetlenül hozzárendelt költségek és bevételek gyűjtése a Központnál A Központ esetén a számlarendben: XKI kóddal megjelölt szervezetek (társasági irányítás szervezetei) esetén a szervezetek egyéb (idegen fél részére végzett) tevékenységén kívüli költségei és bevételei a társasági irányítás költségét képezik a szervezetek egyéb (idegen fél részére végzett) tevékenységének költségei és bevételei a központ egyéb tevékenységéhez rendeltek, XKE és XKS kóddal megjelölt szervezetek minden költsége és bevétele a központ egyéb tevékenységéhez rendeltek: Szervezet csoport Tevékenységi kód csoport Elkülönítendő tevékenység XKI 0000-8999 EKI (társasági irányítás) XKI 9000-9999 EKE (központ egyéb tevékenysége) XKS+XKE minden EKE (központ egyéb tevékenysége) 4.3.2.b5) Tevékenységhez közvetlenül hozzárendelt, az elkülönítendő tevékenységre gyűjtött költségek és árbevételek elszámolása A főkönyvekben előzőekben leírt módon elkülönített költségeket az elkülönítendő tevékenységek kimutatására szolgáló E tevékenységi kódokra, az eredeti főkönyv, főkönyvi számla, szervezet, kftkód megtartásával, a 00 KE kód és a 0000 pályaszakasz kód alkalmazásával számoljuk el az alábbiak szerint: T: főkönyv / 00 / fk.számla / szervezet / E / 0000 / kft-kód K: főkönyv / 00 / fk.számla / szervezet / E99 / 0000 / kft-kód

28. szám A MÁV ZRt. Értesítője 961 4.3.2.c) A tevékenységi és az üzletági irányítási költségek, a ráfordítások és bevételek elkülönítendő tevékenységekhez rendelése Megosztandó a főkönyvekben elszámolt tevékenységi és üzletági irányítás költsége (X21) ráfordítások, bevételek (S_VA_.) igénybe vett központi szolgáltatás költsége (X22) kapott társasági irányítás költsége (X22). A megosztandó költségek, ráfordítások és bevételek teljes körűségének ellenőrizhetősége, áttekinthetősége érdekében a megvalósítás során e csoportban történik a 4.2.3.a) és 4.2.3.b.) pontok szerint közvetlenül elkülönítendő tevékenységhez rendelt ráfordítások, bevételek, igénybe vett központi szolgáltatások BTSZ belső költségének adott tevékenységhez történő közvetlen hozzárendelése és elszámolása. Az elkülönítendő tevékenységek közötti megosztás a Pályavasúti, a Személyszállítási és a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyv esetében az elkülönítendő tevékenységekre 4.3.2.b) pont szerint kigyűjtött és elszámolt közvetlen költségek és árbevételek közül a vetítési alapként meghatározott adatok arányában történik. A Gépészeti főkönyv esetében: a vontatási (a számlarendben XGV jelöléssel ellátott) szervezetek megosztandó adatai a vontatási szervezetek, az egyéb (a számlarendben XGE jelöléssel ellátott) szervezetek megosztandó adatai az egyéb szervezetek, az irányítási (a számlarendben XGM jelöléssel ellátott) szervezetek megosztandó adatai esetében a vontatási és az egyéb szervezetek elkülönítendő tevékenységére kigyűjtött számviteli törvény szerinti közvetlen költségek és árbevételek közül a vetítési alapként meghatározott adatok alapján történik a megosztás. A megosztandó, illetve az elkülönítendő tevékenységekhez rendelt költségek, ráfordítások és bevételek gyűjtőkódjait és a megosztandó tételek esetében a megosztás során alkalmazott vetítési alapok főkönyvi számláit az alábbi táblázat tartalmazza (a betűs kódok a számlarendben alkalmazott csoportosító jelölések): Megosztandó költségek, ráfordítások, bevételek Főkönyvi Megnevezés Tev. sor számla 1. Tevékenységi és üzletági irányítási költségek Tevékenységi és üzletági irányítási költségek 2. Ráfordítások és bevételek Kincstári ráfordítások és bevételek Közvetlen écs. leírás alapján megosztandó ráfordítások és bevételek Közvetlen anyagköltség alapján megosztandó ráfordítások és bevételek Közvetlen árbevétel alapján megosztandó ráfordítások és bevételek Összes közvetlen költség alapján megosztandó ráfordítások és bevételek Közvetlenül tevékenységhez rendelhető ráfordítások és bevételek Megnevezés Vetítési alap Főkönyvi számla SKTG1 X21 Összes költség SKTG1 Megjegyzés S_VA_55P Értékcsökkenés 55 Pálya: EPP + EPF + EPT S_VA_55E Értékcsökkenés 55 S_VA_511 Anyagköltség 511-515 S_VA_91 Árbevételek 91-94 S_VA_5E Összes költség SKTG1 S_VA_5K - - Pálya: EPP + EPF + EPT Személy: ESK Gépész: EGV 3. Központi szolgáltatások BTSZ belső költsége és a társasági irányítás belső költsége (tev. sorok az X22-ből) Vontatási célú gázolaj és vezetékes energia beszerzés, készletezés SBKTGK 7106, 7138 - - Gépész: EGV

962 A MÁV ZRt. Értesítője 28. szám Megosztandó költségek, ráfordítások, bevételek Megnevezés Általános célú gázolaj beszerzés, készletezés Általános célú vezetékes energia beszerzés Főkönyvi számla Tev. sor Megnevezés Vetítési alap SBKTGK 7105, 7107 Általános célú gázolaj költség SBKTGK 7139 Általános célú vezetékes energia költség Főkönyvi számla 51222 51412, 51413, 5143 Energiagazdálkodás SBKTGK 7140 Energia költség 5141, 5143-5145 Ruhaügyintézés SBKTGK 7134 Ruha költség 513 Egyéb anyagbeszerzés és készletezés SBKTGK 7104, 7131-7133 Egyéb anyagköltség Szolgáltatás beszerzés SBKTGK 7103 Igénybevett szolgáltatás költsége Humán szolgáltatások SBKTGK 7102, 7116-7120, 7128-7130 Üzemi épület kezelés és felügyelet Összes közvetlen költség arányában osztandó Személyi jellegű költségek 511, 51221, 51223, 515 516-517 52 Megjegyzés SBKTGK 7121-7124 Összes költség SKTG1 Pálya: EPP + EPF + EPT SBKTGK 7000-7101, Összes költség SKTG1 7108-7115, 7125-7127, 7135-7137, 7141-7149 A vetítési alapok alapján megosztott, illetve a közvetlenül elkülönítendő tevékenységhez rendelt költségeket, ráfordításokat és bevételeket: az elkülönítendő tevékenységek E tevékenységi kódjaira, az eredeti főkönyv, főkönyvi számla, szervezet, kftkód megtartásával, a 00 KE kód és a 3007 pályaszakasz kód alkalmazásával számoljuk el az alábbiak szerint: T: főkönyv / 00 / fk.számla / szervezet / E / 3007 / kft-kód K: főkönyv / 00 / fk.számla / szervezet / E99 / 3007 / kft-kód 4.4. Számviteli elkülönítés adatszolgáltatása Az elkülönített tevékenységekre vonatkozó adatszolgáltatásokat a Társaság szintjén kell elkészíteni ezer Ftban. a.) Az eszközök és források adatai = a vasúti pályahálózat működtetés vonatkozásában a Pályavasúti főkönyv a személyszállítás vonatkozásában a Személyszállítás főkönyv és a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyv a vontatás vonatkozásában a Gépészeti főkönyv az egyéb tevékenység vonatkozásában a Központi főkönyv eszköz és forrás főkönyvi számlák adataival egyezik meg. b.) A költség, ráfordítás és bevétel adatok = a vasúti pályahálózat működtetés vonatkozásában a Pályavasúti főkönyvből a tevékenységre elkülönített a személyszállítás vonatkozásában a Személyszállítási és a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvből a tevékenységre elkülönített a közszolgáltatási személyszállítás vonatkozásában a Személyszállítási főkönyvből és a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási főkönyvből a tevékenységre elkülönített a vontatás vonatkozásában a Gépészeti főkönyvből a tevékenységre elkülönített az egyéb tevékenység vonatkozásában a Központi főkönyv egésze, valamint a Pályavasúti, a Személyszállítási, a Keskeny nyomközű térségi személyszállítási és a Gépészeti főkönyv tevékenységre elkülönített költség, ráfordítás és bevétel főkönyvi számla, szervezet, tevékenységi (és Kft. kód) kombináció adataival egyezik meg. Az adatok alapján kerül összeállításra az éves felügyeleti jelentés, valamint az I-III. negyedév adatait tartalmazó negyedéves felügyeleti jelentés.

28. szám A MÁV ZRt. Értesítője 963 4.4.1. Éves felügyeleti jelentés Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének részeként összeállított éves felügyeleti jelentéshez az alábbi kimutatások kerülnek összeállításra a kimutatások adatainak szöveges értékelésével együtt elkülönítendő tevékenységenként s Társaság szinten együtt a rendelet 11..(3) bekezdésében előírtaknak megfelelően: mérleg, cash-flow kimutatás, eredmény-kimutatás, tevékenységi kimutatás, a költségvetési támogatások jogcímenként, a kapcsolt vállalkozástól kapott bevételek és a velük szemben felmerült költségek kapcsolt vállalkozásonként, a tevékenységek belső elszámolása miatti halmozódás a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók éves átlagos statisztikai létszáma. A kimutatások adattartalma az alábbi: a mérleg, cash-flow kimutatás és eredmény-kimutatás a számviteli törvény szerinti adattartalommal kerül összeállításra, a tevékenységi kimutatás esetében a Társaság számlarendjében előírt főkönyvi számlák kerülnek figyelembe vételre a 8. sz. mellékletben leírt tartalommal, a költségvetési támogatás jogcímenkénti felsorolása a Társaság számlarendjében jogcímenként részletezett főkönyvi számlák alapján kerül összeállításra, a kapcsolt vállalkozásoktól kapott bevételek és velük szemben felmerült költségek a kapcsolt vállalkozás Társaság számlarendjében előírt Kft. kódja alapján kerül kitöltésre az alábbi bontásban: árbevétel bevétel összes költség ráfordítás eredmény a tevékenységek belső elszámolása miatti halmozódást tartalmazó kimutatás sorai és oszlopai egyaránt: a vasúti pályahálózat-működtetés, a közszolgáltatási személyszállítás a nem közszolgáltatási személyszállítás a vontatás az egyéb tevékenység (tartalmazza a társasági irányítás belső bevételét) a fenti tevékenységek Társaság összesen adatokat tartalmazzák a Társaság számlarendben előírt főkönyvi számlák adatai alapján a 9.sz. mellékletben leírt tartalommal. A kimutatásban a BTSZ és társasági irányítási belső bevétel negatív számmal, a BTSZ és társasági irányítási belső költség pozitív számmal szerepel. a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók éves átlagos statisztikai létszáma a Társaság munkaügyi rendszere által biztosított adat. Az éves felügyeleti jelentés adatait szöveges értékeléssel együtt az éves beszámoló letétbe helyezésével egyide- jűleg küldi meg a Társaság Számviteli Főosztálya a Magyar Vasúti Hivatal részére. 4.4.2. Negyedéves felügyeleti jelentés A negyedéves felügyeleti jelentés a 8. sz. mellékletben leírt tartalommal és a kimutatások adatainak szöveges értékelésével együtt kerül összeállításra. A negyedéves felügyeleti jelentésben a belső szolgáltatások belső költsége és belső bevétele a számviteli nyilvántartás alapján a BTSZ-ben előírt normatív díjon kerül kimutatásra. A negyedéves felügyeleti jelentés adatait szöveges értékeléssel együtt a tárgynegyedév utolsó napját követő 45 napon belül küldi meg a Társaság Számviteli Főosztálya a Magyar Vasúti Hivatal részére. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁ- LYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen utasítás hatályba lépésével együtt a 36/2004. (MÁV Ért. 42.) PVH utasítás hatályát veszti. 6.0 HATÁLYBALÉPTETÉS Jelen szabályozás megjelenésének napján lép hatályba, előírásait 2007. évben kell alkalmazni. 7.0 MELLÉKLETEK 1. A közlekedési infrastruktúra meghatározása és fogalomköre 2. A főkönyvi szervezetek által végzett és igénybevett elkülönítendő tevékenységek 3. A tárgyi eszközök és immateriális javak főkönyvi szervezethez történő hozzárendelése 4. Pályavasúti főkönyv költségeinek, ráfordításainak és bevételeinek elkülönítendő vasúti tevékenységhez történő hozzárendelése illetve megosztása 5. Személyszállítási főkönyv költségeinek, ráfordításainak és bevételeinek elkülönítendő vasúti tevékenységhez történő hozzárendelése illetve megosztása 6. Gépészeti főkönyv költségeinek, ráfordításainak és bevételeinek elkülönítendő vasúti tevékenységhez történő hozzárendelése illetve megosztása 7. Központi főkönyv költségeinek, ráfordításainak és bevételeinek elkülönítendő vasúti tevékenységhez történő hozzárendelése illetve megosztása 8. A tevékenységi kimutatás sorai esetében alkalmazott főkönyvi számlák 9. Az elkülönítendő belső tevékenységek elszámolása miatti halmozódás kimutatása 10. A számviteli elkülönítési szabályzatban hivatkozott más szabályzatok Magyar Vasúti Hivatal részére megküldendő vonatkozó részei kivonatainak felsorolása Heinczinger István s. k. vezérigazgató

964 A MÁV ZRt. Értesítője 28. szám 1. sz. melléklet A közlekedési infrastruktúra kifejezés meghatározása és fogalomköre Az 1970. június 4-i 1108/70/EGK tanácsi rendelet 1. cikke alkalmazásában a közlekedési infrastruktúra a háromféle közlekedési mód mindazon útjait és rögzített létesítményeit jelenti, amelyek a forgalom folyamatosságához és biztonsághoz szükségesek. A. VASÚT A vasúti infrastruktúra a következő tételekből áll amennyiben azok az állandó útvonal részét képezik beleértve a mellékvágányokat, azonban a vasúti javítóműhelyekben, depókban vagy mozdonyszínekben található vágányok, illetve a magántulajdonú szárnyvonalak vagy mellékvágányok kivételével: földterület; pályatest és pálya alépítmény, különösen a töltések, bevágások, vízlevezető csatornák és árkok, falazott árkok, csőátereszek, bélésfalak, oldalrézsűk védelmére ültetett növényzet, stb.; utas és áruperonok; normál sínköz és járdák; kerítésfalak, sövény, kerítések; tűzvédelmi sávok; fűtőmű berendezések; átjárók stb.; hófogó rácsok; műtárgyak: hidak, csőátereszek és egyéb átmenő szerkezetek, alagutak, fedett bevágások és egyéb aluljárók; támfalak, valamint lavina, kőomlás, stb. ellen védő műtárgyak; vasúti átjárók, beleértve a közúti forgalom biztonságát szolgáló berendezéseket; felépítmények, így különösen: vágányok, peremes sínek, terelősínek; talpgerendák és hosszanti talpfák, az állandó pálya kisebb szerelvényei, ballasztanyag, beleértve a kavicsot és homokot; váltók, átszelések stb.; mozdonyfordító korongok és tolópadok (kivéve a kizárólag mozdonyok számára fenntartott tolópadokat); bekötőutak az utasok és az áruszállítás számára, beleértve a közúti bekötőutakat is; biztonsági, jelző és távközlő berendezések a nyílt pályán, állomásokon és rendező-pályaudvarokon, beleértve a jelző és távközlő rendszerek működtetéséhez használt elektromos áram termeléséhez, átalakításához és elosztásához szükséges létesítményeket; az ilyen létesítményekhez vagy üzemekhez szolgáló épületek; sínfékek; forgalmi és biztonsági célú világító berendezések; vontatáshoz használt elektromos áram átalakításához és továbbításához használatos üzem: alállomások, az alállomások közötti tápkábelek és csatlakozó vezetékek, hosszlánc-rendszerű felső vezetékek és tartóoszlopok; áramvezető sín tartóelemekkel; Az infrastrukturális részleg által használt épületek, beleértve a szállítási díjak beszedésére használatos létesítmények egy meghatározott részarányát.