EU Víz Keretirányelv hazai alkalmazása Felszín alatti víztestek felülvizsgálata

EU Víz Keretirányelv hazai alkalmazása Felszín alatti víztestek felülvizsgálata Zárójelentés 2007. december 22.

Zárójelentést összeállította: Hegyi Róbert VKKI Tahy Ágnes VKKI Tóth Tünde VKKI Közreműködtek: Ágoston Bence ATI-KÖVIZIG Kőváriné Gulyás Erzsébet KDV-KÖVIZIG Bakos Barnáné TI-KÖVIZIG Liebe Pál VITUKI Balásházy László dr. KvVM Lossos László TI-KÖVIZIG Bányai Péter NyuD-KÖVIZIG Ludányi Csaba Bükki NPI Barabás Imre KöTi-KÖVIZIG Maginecz János VITUKI Bartókné Hajnali Beáta ÉDU-KTVF Mérész Enikő KDV-KÖVIZIG Bencsik Imre KÖR-KÖVIZIG Mohácsiné Simon Gabriella ÉDU-KÖVIZIG Berényi Üveges István DD-KÖVIZIG Nád Béla KDT-KÖVIZIG Béres Lászlóné TI-KÖVIZIG Nagy Tamás ADU-KÖVIZIG Csapó Csaba ÉDU-KÖVIZIG Perger László dr. VKKI Csegény József FeTi-KÖVIZIG Sághiné Juhász Ildikó DD-KÖVIZIG Csengeri Tamás FeTi-KÖVIZIG Seres Éva É-KÖVIZIG Csicsákné Somody Ágnes DD-KTVF Simonffy Zoltán BME Dervaderics Mária Borbála VITUKI Stetináné Tatár Hajnalka ADU-KÖVIZIG Dina Gábor KÖR-KÖVIZIG Székely Edgár NyuD-KÖVIZIG Erdős Attiláné KDT-KÖVIZIG Szemes Ildikó KDV-KTVF Gaul Réka KvVM Tardos András ÉDU-KÖVIZIG Havasné Szilágyi Eszter KvVM Tóth Laura NyuD-KÖVIZIG Hojdákné Kovács Eleonóra É-KTVF Tóth Tamás KöTi-KÖVIZIG Jelinek Gabriella KvVM Török József ATI-KÖVIZIG Koleszár Judit É-KÖVIZIG Vincze Péter KDV-KÖVIZIG Magyar Állami Földtani Intézetben a Víztest Projekt résztvevői Babinszki Edit MÁFI Magyari Árpád MÁFI Bedő Gabriella MÁFI Makk Ágnes MÁFI Budai Tamás MÁFI Marsi István MÁFI Chikán Géza MÁFI Marsó Károly MÁFI Cserny Tibor MÁFI Müller Tamás MÁFI Csillag Gábor MÁFI Nádor Annamária MÁFI Don György MÁFI Pocsai Tamás MÁFI Dudko Antonyina MÁFI Rálish Erzsébet MÁFI Fodor László MÁFI Róth László MÁFI Fügedi Ubul MÁFI Sásdi László MÁFI Gál Nóra MÁFI Scharek Péter MÁFI Gyalog László MÁFI Szegő Éva MÁFI Gyuricza György MÁFI Szentpétery Ildikó MÁFI Jakus Péter MÁFI Szőcs Teodóra MÁFI Jámbor Áron MÁFI Szurkos Gábor MÁFI Jocháné Edelényi Emőke MÁFI Tóth György MÁFI Juhász Györgyi MÁFI Tullner Tibor MÁFI Kercsmár Zsolt MÁFI Turczi Gábor MÁFI Koloszár László MÁFI Vatai József MÁFI Kuti László MÁFI Zsámbok István MÁFI 1

Összefoglaló 2007-ben a víztestek előzetes jellemzésének eredményei alapján szükségessé vált a 2004-ben meghatározott felszín alatti víztestek kijelölésének módszertani felülvizsgálata és a víztest határok pontosítása. A módosítást az alábbi ismeretek támogatták: o 2007 júniusában készült el az 1: 100.000 méretarányú, részletesebb földtani alapanyag; o 2004-ben még nem állt rendelkezésre a felszíni vízgyűjtők részletes térképe; o 2005-ben új vízföldtani térképek készültek (pl. rétegvíz domborzat); o A határvízi egyeztetések eredményei. A kijelölési módszertan változtatásának hangsúlyos eleme a sekély víztest leválasztása, melynek indokai a következők: o a meteorológiai hatás alatt álló felszín alatti vizek vízjárása különbözik a mélységi vizekétől; o a sekély vízadók a felszíni vizekkel közvetlen kapcsolatban állnak (kiemelt jelentőségük van a FAVÖKO-k esetében); o a légköri kapcsolatuk miatt természetes vízminőségük különbözik a mélyebben lévő vizektől (sótartalom, oxigén háztartás, hőmérséklet, ion összetétel); o emberi hatásoknak való kitettségük miatt ténylegesen, illetve potenciálisan szennyezettek (fennáll annak a lehetősége, hogy kémiai állapotuk rossz). A sekély víztesteknél az sp - sekély porózus víztest, és az sh - sekély hegyvidéki víztest jelölést/elnevezést használjuk, amelynek angol megfelelője a shallow (porous/mountainous) groundwater. A kijelölés módszertani alapelvei: I. Geológia: o medencebeli, uralkodóan porózus kőzetek o karszt (csak a főkarszt) o hegyvidéki területek vegyes összetételű kőzetei (kivéve az előző csoportba sorolt karszt) 2

A geológiai szemponton belül a módszertani elvekben változás nem történt. II. Vertikális felosztás: o sekély porózus, sekély hegyvidéki (kivétel a hasadékos kőzetek) o porózus, hegyvidéki (kivétel a főkarszt) A sekély víztest teteje a telített és telítetlen zóna határa, azaz a talajvíz színe. A víztest alja a vízföldtani helyzettől függ: o Ha a felső 50 m-ben van vízzáró, vízrekesztő képződmény, akkor a víztest alsó határát az első vízadóösszlet feküjében kell megállapítani (vízföldtani határ). o Ha a felső 50 m-ben nincs vízzáró, vízrekesztő képződmény, vagy nincs elég ismeret róla, akkor a víztest alsó határa a talajvíz szintje alatt 30 m-rel húzandó meg. o Kivételes esetben az előzőektől eltérő szintben is kijelölhető, külön indoklással. A 2004. évi vertikális felosztáshoz képest új, hangsúlyos elem a sekély víztest leválasztása. III. Vízhőmérséklet: o Hideg vizek (kitermelt víz < 30 C) o Termálvizek (kitermelt víz >= 30 C) A vízhőmérséklet szemponton belül a módszertani elvekben változás nem történt. IV. Vízgyűjtő (horizontális felosztás): o Síkvidéki és dombvidéki porózus víztesteknél a felszíni vízgyűjtő határa o Karszt víztesteknél a nagyobb forrásokhoz köthető felszín alatti vízgyűjtő határa o Hegyvidéki víztesteknél a felszíni vízgyűjtő határa o Termál víztesteknél a felszín alatti vízgyűjtő határa A 2004. évi elvekhez képest változás nem történt. V. Beszivárgási és megcsapolási területek szétválasztása: o Leáramlási területek o Feláramlási területek o Vegyes hidrodinamikájú területek A hidrodinamikai elvű lehatárolási szemponton belül érdemi változás nem történt. 3

Előzmények Az EU Víz Keretirányelve (2000/60/EK) által meghatározott felszín alatti víztestek előzetes kijelölése Magyarországon 2004. december 22-ével készült el. Az akkori kijelölés alapelvét és módszertanát a 2005. március 22-i jelentés tartalmazza: Magyarországon valamennyi felszín alatti víz része valamely víztestnek. Felszín alatti vizeinket széleskörűen hasznosítjuk, így az átlagosan 10 m 3 /nap-nál nagyobb hozammal megcsapolt vízadók az ország teljes területén előfordulnak. A víztestek legalsó határa a kőolajtároló kőzetek, vagy a medence aljzat. A felszín alatti víztestek lehatárolásának alapja a 2005. évi jelentés, valamint a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló 30/2004. (XII.30.) KvVM rendelet 3. -a szerinti következő szempontok: 1. geológia (hegyvidéki/porózus/karszt) 2. vízhőmérséklet (hideg/termál) 3. vízgyűjtő 4. áramlási rendszer (leáramlás/feláramlás) A víztestek kijelölése 2004-ben a következő hierarchikus rendszerben történt a geológiaihidrogeológiai szempontok alapján: 1. Medencebeli, uralkodóan porózus kőzetekben lévő vizek 1.1. Hideg vizek 1.1.1. Felszín alatti vízgyűjtők 1.1.1.1. Leáramlási területek alatti víztestek 1.1.1.2. Feláramlási területek alatti víztestek 1.2. Termálvizek 1.2.1. Főbb hidrodinamikai egységek szerinti víztestek 2. Karsztvizek 2.1. Szerkezeti egységek 2.1.1. Hideg vizek 2.1.1.1. Források vízgyűjtői szerinti víztestek 4

2.1.2. Termálvizek 2.1.2.1. Főbb hidrodinamikai egységek szerinti víztestek 3. Hegyvidéki területek vegyes összetételű kőzeteiben lévő vizek (kivéve az előző csoportba sorolt karsztvizeket) 3.2. Szerkezeti egységek, felszíni vízgyűjtők szerinti víztestek Víztest kijelölés módszertana 2004-ben Medencebeli porózus víztestek Magyarország legnagyobb kiterjedésű, hidraulikailag összefüggő felszín alatti víztestcsoportja. Alsó határát a paleozoós, mezozoós alaphegység alkotja, bár vastagságának megállapításakor annak esetleg víznyerésre alkalmas felső néhány 10 m-es repedezett zónáját is figyelembe vették. Peremét (a hegyvidéki víztest-csoporttal közös határát) az alsó- és felsőpannon határ felszíni metszése adja. A síkvidéki és dombvidéki területeken több rétegben vízadó és vízrekesztő üledékek váltakoznak, amelyekben lokális, intermedier és regionális áramlási rendszerek alakultak ki. A felszín alatti vízgyűjtőhatárok a dombvidéki és a síkvidéki hátsági területekre eső hideg vizű víztestek esetén általában megegyeznek a felszíni vízgyűjtőkével, a síkvidéki feláramlási területeken belüli határok viszont bizonytalanok. A vízgyűjtőkön belül elkülönülnek a zömében leáramlással, illetve feláramlással jellemezhető területek; a dombvidéki területek vegyes hidrodinamikai jellegűek. A hideg és termál víztesteket a 30 C-os izoterma felület választja el. A termál víztestek horizontális kiterjedésének lehatárolása a főbb hidrodinamikai egységek figyelembevételével történt. 5

Medencebeli porózus víztestek elvi modellje (Tóth József ábrája nyomán) Karszt víztestek Magyarország területén, a porózus mellett a másik regionális jelentőségű vízadó képződmény a mezozoós elsősorban triász korú karbonátos, karsztosodott összlet, az ún. főkarsztvíztároló. A velük szoros hidraulikai kapcsolatban álló eocén mészkövekkel együtt, ezek a képződmények alkotják a karszt víztestek csoportját. Alárendelten júra és kréta, valamint paleozoós mészkövek is a főkarsztba sorolhatók. A karszt víztestek amelyeknek részei a lezökkent, mélyben futó karszt nyúlványok is - lehatárolásában tükröződnek a hagyományos vízföldtani tájegységek. A karszt víztestek esetében is a 30 C-os izoterma felület választja el a hideg és a termál karszt víztesteket. A hegységek tektonikai szerkezetéből adódóan a hideg és a termál karszt víztesteket - az egyszerűbb kezelhetőség érdekében - egymás mellett elhelyezkedőknek tételezték fel. A Dunántúli-középhegység területén a hideg karszt-víztároló felosztása a forrás-csoportokhoz tartozó vízgyűjtők alapján történt. Ezekhez kapcsolódik a termál karszt víztestek lehatárolása is. A karsztvíz-testek beágyazódnak a hegyvidéki víztestek eocénnél fiatalabb és paleozoós képződményei közé. A hideg -, de főleg a termál karszt víztestek a medencebeli porózus víztestek alá nyúlhatnak. 6

Hegyvidéki víztestek A hegyvidéki területeken a karszt víztestek csoportjába soroltakon kívül változatos képződmények találhatók, amelyek kora a quartertől a mezozoikumon át a paleozoikumig terjed, egyaránt előfordulnak porózus, repedezett és karsztosodott (a karszt víztestekhez nem sorolt) vízadók. Ezek a képződmények alkotják a hegyvidéki víztestek csoportját. Tekintettel arra, hogy a felszín alatti vízmozgások ezekben a képződményekben főként a felszín közelében történnek, a felszín alatti vízválasztó közelítőleg egyezik a felszínivel. A hegyvidékeken belül ezért a további felosztás alapvetően a felszíni vízgyűjtők szerint történt. A fő-karsztvíztárolóhoz nem sorolt karbonátos képződmények a hegyvidéki víztest részei. A karszt víztestek felszíni kibúvásai a hegyvidéki víztestek térképén folytonossági hiányként jelennek meg. A hegyvidéki víztesteknél nem különböztetünk meg termál víztesteket, mivel azok, csekély előfordulásuk miatt, a porózus termál víztestekhez kerültek besorolásra. A felszín alatti víztestek kijelölésének végeredménye 2005. március 22.: Hegyvidéki és karszt víztestek elvi modellje o Medencebeli porózus hideg víztestek száma 52 db, porózus termál víztesteké 6 db. o Hideg karszt víztestek száma 13 db, a termál karszt víztesteké 15 db. o Hegyvidéki víztestek száma 22 db. Felszín alatti víztestek száma összesen: 108 db. 7

Víztestek kijelölés módszertanának felülvizsgálata 2007-ben a víztestek előzetes jellemzésének eredményei alapján szükségessé vált a 2004-ben meghatározott felszín alatti víztestek kijelölésének módszertani felülvizsgálata és a víztest határok pontosítása. A módosítást az alábbi ismeretek támogatták: o 2007 júniusában készült el az 1 : 100.000 méretarányú, részletesebb földtani alapanyag; o 2004-ben még nem állt rendelkezésre a felszíni vízgyűjtők részletes térképe; o 2005-ben új vízföldtani térképek készültek (pl. rétegvíz domborzat); o A határvízi egyeztetések eredményei. Részben módosult a korábbi kijelölési módszertan, ennek következményeként, pedig változtak a korábbi (2004-es) víztestek határai, valamint darabszámai. A víztest kijelölésben koncepcionális változást jelentett a sekély víztestek leválasztásának igénye, melynek indokai a következők: o a meteorológiai hatás alatt álló felszín alatti vizek vízjárása különbözik a mélységi vizekétől; o a sekély vízadók a felszíni vizekkel közvetlen kapcsolatban állnak (kiemelt jelentőségük van a FAVÖKO-k esetében); o a légköri kapcsolatuk miatt természetes vízminőségük különbözik a mélyebben lévő vizektől (sótartalom, oxigén háztartás, hőmérséklet, ion összetétel); o emberi hatásoknak való kitettségük miatt ténylegesen, illetve potenciálisan szennyezettek (fennáll annak a lehetősége, hogy kémiai állapotuk rossz). A sekély vízkészlet lehatárolása csak a porózus vízadók esetében valósítható meg, mivel a hasadékos kőzetek a porózus kőzetektől eltérő keveredési és egyéb hidraulikai (pl. irányultság) tulajdonságai miatt a vertikális lehatárolás nem lehetséges. Végeredményben a sekély víztest (vagy sérülékeny víztest) lehatárolása szükséges ahhoz, hogy a társadalom, a politikusok és a döntéshozók felé a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben egyértelmű jellemzést tudjunk adni vizeink állapotáról. A VKI állapotértékelésnél csak két kategóriába (jó, vagy rossz) lehet besorolni a víztesteket. 8

A sekély víztesteknél az sp - sekély porózus víztest, és az sh - sekély hegyvidéki víztest jelölést/elnevezést használjuk, amelynek angol megfelelője a shallow (porous/mountainous) groundwater. 2004. 2007. Víztest határok pontosítása A felszín alatti víztestek határainak módosítását a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) által végzett Víztest Projekt alapozta meg. A földtani szelvények nyomvonalának kiválasztása során a vezérlő elv Magyarország földtani szerkezetét és felépítését leginkább reprezentáló metszetek elkészítése volt. A projekt során elkészült digitális sekély- (50 m mélységig, 34 db), közép- (400-600 m mélységig, 38 db) és mély (2000-5000 m mélységig, 67 db) földtani szelvények feltárják az ország felszín alatti közegét, jelentősen kibővítve, és egyberendezve a korábbi ismereteket. Valamennyi szelvény horizontális 100 000-es méretarányú. Vertikálisan a szelvények torzítottak, a terület relatív magasságkülönbségeinek és a földtani felépítés ábrázolhatóságának függvényében: 2-szeres, 5-szörös, 10-szereres vagy 100-szorosos mértékben. A szelvényeken kívül a Víztest Projekt további eredménye még az ország teljes területére kiterjedő 1 : 100.000 méretarányú felszíni földtani térkép, a 2004-ben megállapított víztestek földtani és regionális vízföldtani jellemzése valamint a víztestekre általánosan leírható 119 db elvi földtani rétegoszlop is. A MÁFI által nyújtott jelentős szakmai támogatás alapvetően elősegítette a víztest határok pontosítását, javítását. 9

Az új alapelvek, valamint a kibővült ismeretek alapján a következő felszín alatti víztest kijelölési metodika született: Első lehatárolási szempont a geológia: o Medencebeli, uralkodóan porózus kőzetek o Karszt (csak a főkarszt) o Hegyvidéki területek vegyes összetételű kőzetei (kivéve a főkarszt) A geológiai szemponton belül a módszertani elvek nem változtak. A pontosabb (1:100.000- es) földtani térképek és a földtani szelvények segítségével a 2007. évi lehatároláskor a 2004. évi állapothoz képest javítások történtek. A hegyvidéki és porózus víztest határoknál változott a víztest térkép. A sekély és a mélyebb rétegvíztest határok a földtani felépítést követik, ezért nem mindenhol esik egybe egymás fölött a hegyvidéki/porózus határ (pl. Szentendrei-sziget, Budapest környéke, Tatai-rög, Balaton alatt). A nagyobb felbontású földtani térképek lehetővé tették, hogy a jelentősebb, szélesebb hegyközi porózus völgyek elkülönüljenek (Marcal-völgy, Sajó-völgy). 10

A főkarszt kőzetek, azaz a karszt víztestek lehatárolására külön vízföldtani elemzés készült, melynek eredménye a nyílt karsztos területek fedvénye. A Dunántúli-középhegység területén a karsztos képződmények elterjedési, azaz a karszt víztestek határát Jocháné Edelényi Emőke (MÁFI) még publikálatlan térképe alapján határoztuk meg. A hegyvidéki területeken a porózus és a hasadékos területek szétválogatása szintén földtani alapokon történt, az eredménytérkép a hasadékos területek fedvénye. porózus víztest hegyvidéki víztest karszt víztest sekély hegyvidéki víztest Példa arra, ahol a sekély porózus víztest sekély és a mély víztest határai nem esnek egybe: Hegyvidéki területen a felszínen alsó-pannon, vagy annál idősebb hegyvidéki víztest rétegek találhatóak. Ahol felső-pannon van a karszt víztest felszínen és alatta megtalálhatóak az alsópannon rétegek, az sekély porózus víztest lesz, de a mélyben hegyvidéki víztest. Ha a medencebeli terület vastagabb, mint a sekély 11

víztest, akkor a medence területen az alsó-pannon és az idősebb kőzetek is porózus vízadóba sorolódnak. Az egyszerűsítés indoka az volt, hogy a víztestek között ne legyen átfedés, a víztest határ függőleges síkként legyen értelmezhető. hegyvidéki víztest karszt víztest Példa arra, ahol a hegyvidéki víztestben lévő karbonátos képződmény (kréta mészkő) függő karszt és ezért nem része a karszt víztestnek (főkarszt.) hegyvidéki víztest karszt víztest sekély hegyvidéki víztest karszt víztest Példák az eocén karbonátos képződmények besorolására: hidraulikailag független, vagy főkarszttal összefüggő. Második lehatárolási szempont a vertikális felosztás: o Sekély porózus, sekély hegyvidéki (kivétel a hasadékos kőzetek) o Porózus, hegyvidéki (kivétel főkarszt) 12

A sekély víztestek lehatárolásának módszertana: A porózus medencebeli, dombvidéki és a hegyvidéki sekély víztestek lehatárolásánál is ugyanazt a módszertant kellett követni. A felszín közeli vízadó réteg fedőjével együtt alkotja a víztest földtani közegét. A fedő hiányozhat (ha a vízadó a felszínen van), lehet pár méteres talajtakaró, illetve néhány méteres féligáteresztő, vízrekesztő képződmény is, valamint ezek térbeli kombinációja. Hasadékos kőzetek nem részei a sekély víztesteknek. A víztest teteje a telített és háromfázisú zóna határa, azaz a talajvíz színe. A víztest alja a vízföldtani helyzettől függ: o Ha a felső kb. 50 m-ben van vízzáró, vízrekesztő képződmény, akkor a víztest alsó határát az első vízadóösszlet feküjében kell megállapítani (vízföldtani határ). o Ha a felső 50 m-ben nincs vízzáró, vízrekesztő képződmény, vagy nincs elég ismeret róla, akkor - és csakis akkor a víztest alsó határa a talajvíz szintje alatt 30 m-rel húzandó meg. o Kivételes esetben a fenti kettőtől eltérő szintben is kijelölhető külön indoklással. Példa a vízföldtani határ alkalmazására: Duna-Tisza közi Hátság Kalocsánál A sekély víztest alsó és felső határának meghatározása a MÁFI által készített 50 m-es szelvények alapján és a helyi ismeretek maximális figyelembe vételével történt. Szükség volt ezen kívül a talajvíz domborzat, illetve a talajvíz terep alatti mélység térképek használatára is. A sekély hegyvidéki víztestekben folytonossági hiányként jelentkeznek a hasadékos kőzetek, valamint a nyílt karsztok területei. 13

Harmadik lehatárolási szempont a vízhőmérséklet: o Hideg vizek (kitermelt víz < 30 C) o Termálvizek (kitermelt víz >= 30 C) A vízhőmérséklet szemponton belül a módszertani elvekben változás nem történt. Ennek ellenére, a többlet információk következtében, változtak a karszt termál és a hideg karszt víztestek között húzott határvonal, valamint a porózus termál víztestek elterjedési területei. Egyes karszt termál víztestek területe csökkent; két víztestet pedig törölni kellett: Aggtelekitermálkarszt és Alföldi-termálkarszt. A porózus termál víztestek területe és száma is növekedett. Új víztestek az Északi-középhegység medencéi termál víztest, valamint a Délnyugat-Alföld felosztásával létrejött Dél-Alföld porózus termál, és Nyugat-Alföld porózus termál víztest. Negyedik lehatárolási szempont a vízgyűjtő: o Síkvidéki és dombvidéki porózus (sekély és réteg) víztesteknél a felszíni vízgyűjtő határa. o Karszt víztesteknél a nagyobb forrásokhoz köthető felszín alatti vízgyűjtő határa. o Hegyvidéki víztesteknél (sekély és hasadékos) a felszíni vízgyűjtő határa. o Termál víztesteknél a felszín alatti vízgyűjtő határa. A felszín alatti víztesteket - a Víz Keretirányelv szerint - a felszíni vízgyűjtőkhöz kell rendelni, ezért adminisztratív szempontból egyszerűsíti a helyzetet, ha - ahol lehetséges és értelme van - a felszín alatti víztestek felszíni vízgyűjtők szerint tovább osztódnak. A 2004. évi elvekhez képest változás alapjaiban nem történt, csak annak következetes végrehajtása valósult meg. Az azóta elkészült felszíni vízgyűjtő határ térkép felhasználásával a hegyvidéki és porózus víztest határokat pontosítottuk. A karszt - és a porózus termál víztesteknél a felszín alatti vízgyűjtő határokat a rendelkezésre álló földtani ismeretekből, valamint a különböző vízföldtani tájegységeknél rendelkezésre álló részletesebb - esetenként kéziratos - vízszint térképek alapján alakítottuk ki. A hideg karszt-víztároló felosztása a forrás-csoportokhoz tartozó vízgyűjtők alapján történt (Hévízi- és Tapolcai-források, Balaton-felvidék forrásai, Dunántúli-középhegység déli forrásai, Tatai és Fényes-források, Budai-források, Tettyeforrás, Egri- és Szalajka-források, Miskolci-források, Jósva-forrás). Ezekhez igazodik a termál karszt víztestek lehatárolása is. 14

Ötödik lehatárolási szempont a beszivárgási és megcsapolási területek szétválasztása: o Leáramlási területek o Feláramlási területek o Vegyes áramlási rendszerű dombvidéki és hegylábi területek A hidrodinamikai elvű lehatárolási szemponton belül érdemi változás nem történt. A leáramlási és feláramlási területek közötti határvonal esetében az átmeneti területek továbbra sem értelmezettek. A kijelölésnél a lokális áramlási rendszerek is figyelmen kívül hagyottak még a sekély víztestek esetében is -, annak ellenére, hogy a mennyiségi és kémiai jellemzők mozaikossága ennek a következménye. Feláramlással jellemezhető víztestek kijelölése ott történt, ahol jelentős a párolgás útján történő megcsapolás. A sekély hegyvidéki és dombvidéki területeken a feláramlási területek a völgyekben húzódnak, amelyek olyan keskenyek (kivétel a szélesebb völgyek, mint a Hernád, Sajó, és a Marcal), hogy a víztestek 100.000-es méretarányú felbontásában nem kezelhetőek. Ezért a hegy-, és dombvidéki víztestek hidrodinamikai típusa: vegyes (beszivárgási és feláramlási is). A feláramlási/beszivárgási területek közötti határvonal meghúzásához a talaj- és rétegvízszint, a földtani, talajtani és szikes foltok elterjedési, valamint a vízgyűjtő határ és felszíni domborzat térképek nyújtottak segítséget. Az adott víztest egyéni koncepcionális modelljének figyelembe vételével általános elvként használható, hogy két beszivárgási víztest között a vízgyűjtőn, két feláramlási víztest között pedig jelentős felszíni víznél (vízfolyás, vagy tó) húzható meg a víztest határa. A porózus víztesteken belül áramlási pályák mentén is húzható határvonal, hogy elkerüljük a túlzottan nagyméretű víztestek lehatárolását. Az áramvonalak a le/fel áramlási határt merőlegesen metszik, így általánosságban a feláramlási/beszivárgási határvonal is merőleges lesz a vízgyűjtő határra. A fenti módszertan alkalmazását követően a felszín alatti víztestek száma a következők szerint alakul 2007. december 22-től: o Sekély hegyvidéki víztest: 22 db o Sekély porózus víztest: 55 db Sekély víztest összesen: 77 db o Hegyvidéki víztest: 23 db o Porózus víztest: 48 db 15

Hegyvidéki és porózus víztest összesen: 71 db o Karszt, hideg víztest: 14 db o Karszt, termál víztest: 15 db Karszt víztest összesen: 29 db Porózus termál víztest: 8 db Felszín alatti víztestek száma összesen: 185 db A vízügyi térinformatikai rendszerben (VÍZ-TÉR) a felszín alatti víztestek négy fedvényben a Terkepserver:\eu_vki\Fa_viztest alkönyvtárban és a FAV.mdb adatbázisban találhatóak. Felszín alatti víztest fedvények rétegsorrendje 16

Felhasznált irodalom 2000/60/EK Víz Keretirányelv (VKI), II. melléklet 2. fejezet, V. melléklet 2. fejezet Az EU Víz Keretirányelv hazai alkalmazása víztestek kijelölése - Zárójelentés, 2003: BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, Budapest Az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK sz. Az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén c. irányelvben 2005. március 22.-ei határidővel előírt JELENTÉS a Duna vízgyűjtőkerület magyarországi területének jellemzőiről, az emberi tevékenységek környezeti hatásairól és a vízhasználatok gazdasági elemzéséről, 2005: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Identification of Water Bodies, 2003: Guidance Document No. 2 - Common Implementation Strategy for the Water Framework Directive (2000/60/EC) Implementing the Geographical Information System Elements (GIS) of the Water Framework Directive, 2003: Guidance Document No. 9 - Common Implementation Strategy for the Water Framework Directive (2000/60/EC) Guidance on Groundwater Monitoring, 2007: Guidance Document No. 15 - Common Implementation Strategy for the Water Framework Directive (2000/60/EC) 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodásegyes szabályairól 30/2004. (XII.30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól Magyar Állami Földtani Intézet, 2007: Víztest Projekt - felszín alatti víztestek földtani és vízföldtani jellemzése Dr. Urbancsek János, 1977: Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere VII. kötet, A pannóniai medence mélységi víztározói - Budapest, Országos Vízügyi Hivatal, Vízgazdálkodási Intézet Dr. Urbancsek János: Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere - több kötet Gyalog László, 1996: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása - Budapest, Magyar Állami Földtani Intézet Császár Géza, 1997: Magyarország litosztatigráfiai alapegységei - Budapest, Magyar Állami Földtani Intézet Dr. Erdélyi Mihály, 1979: A magyar medence hidrodinamikája - Budapest, VITUKI közlemények Mihály Erdélyi, 1994: Hydrogeology of the Hungarian upper Danube section - Hungarian Natural History Museum 17

Dr. Rónai András, 1985: Az Alföld negyedidőszaki földtana - Geologica Hungarica István Almási, 2001: Petroleum Hydrogeology of the Great Hungarian Plain, Eastern Pannonian Basin, Hungary - University of Alberta Juhász Györgyi, Pogácsás György, Magyar Imre, Vakarcs Gábor, 2006: Integráltsztratigráfiai és fejlődéstörténeti vizsgálatok az Alföld pannóniai s.l. rétegsorában - Földtani Közlöny 136/1 Felhasznált adatbázisok Vízgazdálkodási Információs Rendszer (VIZIR) Magyar Állami Földtani Intézet fúrási adatbázisa Felhasznált térképek, térinformatikai állományok 2004. december 22-től érvényes felszín alatti víztestek térinformatikai fedvénye Földtani szelvények Víztest Projekt, 2007: Magyar Állami Földtani Intézet Magyarország 1: 100.000-es földtani térképsorozata és magyarázója - Magyar Állami Földtani Intézet Magyarország 1: 500.000-es földtani térképsorozata és magyarázója - Magyar Állami Földtani Intézet o talajvíz mbf o talajvízforgalom o tektonika felszíni földtanhoz o felszíni földtan o felső 10 méter o felső-pannon kifejlődés o felső-pannon szintvonal o felső-pannon talp o tektonika a kainozóos kifejlődéshez o feltételezett kainozóos kifejlődés o kainozóos kifejlődés o kainozóos talp o kainozóoikum nélkül 18

Jocháné Edelényi Emőke, 2007: A dunántúli-középhegységi zóna hidrogeológiai rendszere Magyar Állami Földtani Intézet, kéziratos digitális térkép 1: 100.000 Cserny Tibor: A Balaton limnogeológiai vizsgálata Magyar Állami Földtani Intézet Szikes területek elterjedése 1: 100.000-es térinformatikai fedvény Magyarország Nemzeti Atlasza, 1989 Budapest Magyarország hidrogeológiai atlasza Hidrogeológiai térképek Karszt-vízföldtani térképek Magyarország domborzatmodellje, Shuttle Radar Topography Mission (SRTM100) Quarter vastagság térinformatikai fedvény 1: 500.000, VITUKI 30 -os izoterma térinformatikai fedvény 1: 500.000, VITUKI Talajvíz domborzat és talajvíz mélysége térinformatikai fedvény 1: 500.000, VITUKI Rétegvíz-szint Erdélyi Mihály szerinti eloszlása térinformatikai fedvény 1: 500.000, VITUKI Vízfolyások és vízgyűjtőik térinformatikai fedvény 1: 100.000, VKKI 19

MELLÉKLETEK 1. térkép Sekély porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek 2. térkép - Porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek 3. térkép Karszt felszín alatti víztestek 4. térkép Porózus termál felszín alatti víztestek 5. térkép Sekély porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek koordináló KÖVÍZIG-ek szerint 6. térkép - Porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek koordináló KÖVÍZIG-ek szerint 7. térkép Karszt felszín alatti víztestek koordináló KÖVÍZIG-ek szerint 8. térkép Porózus termál felszín alatti víztestek koordináló KÖVÍZIG-ek szerint 9. térkép Sekély porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek alegységek szerint 10. térkép - Porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek alegységek szerint 11. térkép Karszt felszín alatti víztestek alegységek szerint 12. térkép Porózus termál felszín alatti víztestek alegységek szerint 1. táblázat Felszín alatti víztestek listája

1. térkép

2. térkép

3. térkép

4. térkép

5. térkép

6. térkép

7. térkép

8. térkép

9. térkép

10. térkép

11. térkép

12. térkép

Azonosító Víztest kód Víztest név Határvízi Víztest terület Fedetlen terület km 2 km 2 Felelős Alegység kód AIQ653 sp.1.1.1 Szigetköz igen 469,84 469,84 ÉDU-KÖVÍZIG 1-1 AIQ573 sp.1.1.2 Hanság, Rábca-völgy északi része igen 681,80 681,80 ÉDU-KÖVÍZIG 1-2 AIQ581 sp.1.2.1 Ikva-vízgyűjtő, Répce felső vízgyűjtője igen 1 672,64 1 672,64 ÉDU-KÖVÍZIG 1-2 AIQ628 sp.1.2.2 Rábca-völgy déli része igen 974,34 974,34 ÉDU-KÖVÍZIG 1-2 AIQ625 sp.1.3.1 Rába-Gyöngyös-vízgyűjtő igen 1 654,65 1 654,65 NYUDU-KÖVÍZIG 1-3 AIQ560 sp.1.4.1 Dunántúli-középhegység északi peremvidéke 1 455,03 1 455,03 ÉDU-KÖVÍZIG 1-5 AIQ562 sp.1.4.2 Dunántúli-középhegység északi peremvidéke hordalékterasz igen 512,14 512,14 ÉDU-KÖVÍZIG 1-5 AIQ603 sp.1.5.1 Marcal-völgy 1 546,53 1 546,53 KÖDU-KÖVÍZIG 1-4 AIQ586 sp.1.6.1 Kapos-vízgyűjtő 3 078,52 3 078,52 DÉDU-KÖVÍZIG 1-12 AIQ643 sp.1.7.1 Séd-Nádor-Sárvíz-vízgyűjtő 3 036,42 3 036,42 KÖDU-KÖVÍZIG 1-13 AIQ640 sp.1.8.1 Sárvíz, Sió-vízgyűjtő 1 295,94 1 295,94 KÖDU-KÖVÍZIG 1-11 AIQ537 sp.1.9.1 Duna jobb parti vízgyűjtő - Budapest-Paks 1 032,69 1 032,69 KDV-KÖVÍZIG 1-9 AIQ540 sp.1.10.1 Duna jobb parti vízgyűjtő - Paks alatt 662,27 662,27 KÖDU-KÖVÍZIG 1-11 AIQ498 sp.1.10.2 Bölcske-Bogyiszlói-öblözet 334,22 334,22 KÖDU-KÖVÍZIG 1-11 AIQ589 sp.1.11.1 Karasica-vízgyűjtő igen 1 100,65 1 100,65 DÉDU-KÖVÍZIG 1-15 AIQ651 sp.1.11.2 Szekszárd-Bátai- és Kölkedi-öblözet igen 543,02 543,02 DÉDU-KÖVÍZIG 1-15 AIQ583 sp.1.12.2 Ipoly-völgy igen 145,86 145,86 KDV-KÖVÍZIG 1-8 AIQ536 sp.1.13.1 Duna bal parti vízgyűjtő - Vác-Budapest 1 123,11 1 123,11 KDV-KÖVÍZIG 1-9 AIQ652 sp.1.13.2 Szentendrei-sziget és egyéb dunai szigetek 96,33 96,33 KDV-KÖVÍZIG 1-9 AIQ531 sp.1.14.1 Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő északi rész 1 193,30 1 193,30 ADU-KÖVÍZIG 1-10 AIQ525 sp.1.14.2 Duna-Tisza köze - Duna-völgy északi rész 1 688,31 1 688,31 ADU-KÖVÍZIG 1-10 AIQ529 sp.1.15.1 Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő déli rész igen 1 437,59 1 437,59 ADU-KÖVÍZIG 1-10 AIQ522 sp.1.15.2 Duna-Tisza köze - Duna-völgy déli rész igen 1 594,93 1 594,93 ADU-KÖVÍZIG 1-10 AIQ649 sp.2.1.2 Szatmári-sík igen 491,53 491,53 FETI-KÖVÍZIG 2-1 AIQ835 sp.2.2.2 Beregi-sík igen 730,28 730,28 FETI-KÖVÍZIG 2-1 AIQ621 sp.2.3.1 Nyírség keleti perem igen 607,18 607,18 FETI-KÖVÍZIG 2-2 AIQ600 sp.2.3.2 Kraszna-völgy, Szamos-völgy igen 542,66 542,03 FETI-KÖVÍZIG 2-2 AIQ618 sp.2.4.1 Nyírség - Lónyay-főcsatorna-vízgyűjtő 2 264,16 2 264,16 FETI-KÖVÍZIG 2-3 AIQ630 sp.2.4.2 Rétköz igen 665,51 665,51 FETI-KÖVÍZIG 2-1 AIQ496 sp.2.5.2 Bodrogköz igen 750,07 750,07 É-KÖVÍZIG 2-4 AIQ620 sp.2.6.1 Nyírség déli rész, Hajdúság igen 1 693,75 1 693,75 TI-KÖVÍZIG 2-17 AIQ579 sp.2.6.2 Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész igen 3 147,81 3 147,81 TI-KÖVÍZIG 2-17 AIQ576 sp.2.7.1 Cserehát igen 816,03 816,03 É-KÖVÍZIG 2-7 AIQ634 sp.2.8.1 Sajó-Hernád-völgy igen 973,04 973,04 É-KÖVÍZIG 2-7 AIQ637 sp.2.8.2 Sajó-Takta-völgy, Hortobágy 1 429,13 1 429,13 TI-KÖVÍZIG 2-17 AIQ566 sp.2.9.1 Északi-középhegység peremvidék 2 203,89 2 203,89 É-KÖVÍZIG 2-11 1. táblázat Felszín alatti víztestek listája 1/6

Azonosító Víztest kód Víztest név Határvízi Víztest terület Fedetlen terület km 2 km 2 Felelős Alegység kód AIQ585 sp.2.9.2 Jászság, Nagykunság 3 864,27 3 864,27 KÖTI_KÖVÍZIG 2-9 AIQ535 sp.2.10.1 Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő északi rész 2 303,66 2 303,66 KÖTI_KÖVÍZIG 2-12 AIQ526 sp.2.10.2 Duna-Tisza köze - Közép-Tisza-völgy 5 037,38 5 037,38 KÖTI_KÖVÍZIG 2-18 AIQ533 sp.2.11.1 Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő déli rész igen 1 669,36 1 669,36 ATI-KÖVÍZIG 2-20 AIQ486 sp.2.11.2 Alsó-Tisza-völgy igen 1 423,09 1 423,09 ATI-KÖVÍZIG 2-20 AIQ596 sp.2.12.2 Körös-vidék, Sárrét igen 4 161,76 4 161,76 KÖR-KÖVÍZIG 2-15 AIQ605 sp.2.13.1 Maros-hordalékkúp igen 1 245,26 1 245,26 ATI-KÖVÍZIG 2-21 AIQ594 sp.2.13.2 Körös-Maros köze igen 3 744,15 3 744,15 KÖR-KÖVÍZIG 2-19 AIQ591 sp.2.16.1 Kígyós-vízgyűjtő igen 972,73 972,73 ADU-KÖVÍZIG 2-20 AIQ613 sp.3.1.1 Mura-vidék igen 1 947,25 1 947,25 NYUDU-KÖVÍZIG 3-1 AIQ633 sp.3.2.1 Rinya-mente - vízgyűjtő 1 445,45 1 445,45 DÉDU-KÖVÍZIG 3-2 AIQ521 sp.3.2.2 Dráva-völgy Barcs felett igen 224,15 224,15 DÉDU-KÖVÍZIG 3-2 AIQ570 sp.3.3.1 Feketevíz-vízgyűjtő 1 540,07 1 540,07 DÉDU-KÖVÍZIG 3-3 AIQ518 sp.3.3.2 Dráva-völgy Barcs alatt igen 749,35 749,35 DÉDU-KÖVÍZIG 3-2 AIQ662 sp.4.1.1 Zala-vízgyűjtő igen 1 524,13 1 524,13 NYUDU-KÖVÍZIG 4-1 AIQ664 sp.4.2.1 Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő 819,11 819,11 NYUDU-KÖVÍZIG 4-1 AIQ592 sp.4.2.2 Kis-Balaton 188,99 188,99 NYUDU-KÖVÍZIG 4-1 AIQ494 sp.4.3.1 Balaton déli vízgyűjtő 1 269,79 1 269,79 DÉDU-KÖVÍZIG 4-2 AIQ492 sp.4.3.2 Balaton a Berekkel 871,18 871,18 KÖDU-KÖVÍZIG 4-2 AIQ555 sh.1.1 Dunántúli-középhegység - Marcal-vízgyűjtő 610,01 610,01 KÖDU-KÖVÍZIG 1-4 AIQ556 sh.1.2 Dunántúli-középhegység - Séd-Nádor-vízgyűjtő 775,70 775,70 KÖDU-KÖVÍZIG 1-13 AIQ548 sh.1.3 Dunántúli-középhegység - Duna-vízgyűjtő Mosoni-Duna - Által-értorkolat 903,76 903,76 ÉDU-KÖVÍZIG 1-6 AIQ544 sh.1.4 Dunántúli-középhegység - Duna-vízgyűjtő Által-ér-torkolat - Visegrád 490,37 490,37 ÉDU-KÖVÍZIG 1-7 AIQ546 sh.1.5 Dunántúli-középhegység - Duna-vízgyűjtő Budapest alatt 610,87 610,87 KDV-KÖVÍZIG 1-9 AIQ550 sh.1.6 Dunántúli-középhegység - Duna-vízgyűjtő Visegrád - Budapest 241,66 241,66 KDV-KÖVÍZIG 1-9 AIQ501 sh.1.7 Börzsöny, Gödöllői-dombvidék - Duna-vízgyűjtő 274,33 274,33 KDV-KÖVÍZIG 1-9 AIQ500 sh.1.8 Börzsöny, Cserhát - Ipoly-vízgyűjtő igen 918,62 918,46 KDV-KÖVÍZIG 1-8 AIQ655 sh.1.9 Velencei-hegység 26,55 26,55 KÖDU-KÖVÍZIG 1-14 AIQ645 sh.1.10 Soproni-hegység, Fertő-vidék igen 131,96 131,96 ÉDU-KÖVÍZIG 1-2 AIQ597 sh.1.11 Kőszegi-hegység, Vas-hegy igen 16,75 16,75 NYUDU-KÖVÍZIG 1-3 AIQ609 sh.1.12 Mecsek 501,64 501,64 DÉDU-KÖVÍZIG 1-15 AIQ513 sh.2.1 Cserhát, Karancs, Medves - Zagyva-vízgyűjtő igen 536,32 536,32 KDV-KÖVÍZIG 2-10 AIQ606 sh.2.2 Mátra 63,07 73,55 É-KÖVÍZIG 2-11 AIQ578 sh.2.3 Hevesi-dombság - Tarna-vízgyűjtő igen 294,83 294,83 É-KÖVÍZIG 2-11 1. táblázat Felszín alatti víztestek listája 2/6

Azonosító Víztest kód Víztest név Határvízi Víztest terület Fedetlen terület km 2 km 2 Felelős Alegység kód AIQ506 sh.2.4 Bükk - Tisza-vízgyűjtő 238,77 238,77 É-KÖVÍZIG 2-8 AIQ510 sh.2.5 Bükk, Borsodi-dombság - Sajó-vízgyűjtő igen 1 253,32 1 253,32 É-KÖVÍZIG 2-6 AIQ668 sh.2.6 Zempléni-hegység - Hernád-vízgyűjtő igen 219,41 219,41 É-KÖVÍZIG 2-7 AIQ665 sh.2.7 Zempléni-hegység - Bodrog-vízgyűjtő igen 217,51 217,51 É-KÖVÍZIG 2-5 AIQ659 sh.3.1 Villányi-hegység 48,66 48,66 DÉDU-KÖVÍZIG 3-3 AIQ541 sh.4.1 Dunántúli-középhegység - Balaton északnyugati-vízgyűjtő 379,41 379,41 KÖDU-KÖVÍZIG 4-2 AIQ489 sh.4.2 Balaton-felvidék 264,28 258,65 KÖDU-KÖVÍZIG 4-2 AIQ654 p.1.1.1 Szigetköz igen 469,84 0,00 ÉDU-KÖVÍZIG 1-1 AIQ572 p.1.1.2 Hanság, Rábca-völgy északi része igen 681,80 0,00 ÉDU-KÖVÍZIG 1-2 AIQ582 p.1.2.1 Ikva-vízgyűjtő, Répce felső vízgyűjtője igen 1 672,64 0,00 ÉDU-KÖVÍZIG 1-2 AIQ627 p.1.2.2 Rábca-völgy déli része igen 933,50 0,00 ÉDU-KÖVÍZIG 1-2 AIQ626 p.1.3.1 Rába-Gyöngyös-vízgyűjtő igen 1 654,65 0,00 NYUDU-KÖVÍZIG 1-3 AIQ561 p.1.4.1 Dunántúli-középhegység északi peremvidéke igen 1 791,59 0,00 ÉDU-KÖVÍZIG 1-5 AIQ602 p.1.5.1 Marcal-völgy 1 390,43 0,00 KÖDU-KÖVÍZIG 1-4 AIQ587 p.1.6.1 Kapos-vízgyűjtő 3 078,52 0,00 DÉDU-KÖVÍZIG 1-12 AIQ642 p.1.7.1 Séd-Nádor-Sárvíz-vízgyűjtő 3 036,42 0,00 KÖDU-KÖVÍZIG 1-13 AIQ641 p.1.8.1 Sárvíz, Sió-vízgyűjtő 1 295,94 0,00 KÖDU-KÖVÍZIG 1-11 AIQ538 p.1.9.1 Duna jobb parti vízgyűjtő - Budapest-Paks 1 032,69 0,00 KDV-KÖVÍZIG 1-9 AIQ539 p.1.10.1 Duna jobb parti vízgyűjtő - Paks alatt 662,27 0,00 KÖDU-KÖVÍZIG 1-11 AIQ497 p.1.10.2 Bölcske-Bogyiszlói-öblözet 334,22 0,00 KÖDU-KÖVÍZIG 1-11 AIQ588 p.1.11.1 Karasica-vízgyűjtő igen 1 100,65 0,00 DÉDU-KÖVÍZIG 1-15 AIQ650 p.1.11.2 Szekszárd-Bátai- és Kölkedi-öblözet igen 543,02 0,00 DÉDU-KÖVÍZIG 1-15 AIQ530 p.1.14.1 Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő északi rész 1 982,23 0,00 ADU-KÖVÍZIG 1-10 AIQ524 p.1.14.2 Duna-Tisza köze - Duna-völgy északi rész 1 736,58 0,00 ADU-KÖVÍZIG 1-10 AIQ528 p.1.15.1 Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő déli rész igen 1 437,59 0,00 ADU-KÖVÍZIG 1-10 AIQ523 p.1.15.2 Duna-Tisza köze - Duna-völgy déli rész igen 1 594,93 0,00 ADU-KÖVÍZIG 1-10 AIQ648 p.2.1.2 Szatmári-sík igen 491,53 491,15 FETI-KÖVÍZIG 2-1 AIQ834 p.2.2.2 Beregi-sík igen 730,28 731,28 FETI-KÖVÍZIG 2-1 AIQ622 p.2.3.1 Nyírség keleti perem igen 607,18 0,00 FETI-KÖVÍZIG 2-2 AIQ601 p.2.3.2 Kraszna-völgy, Szamos-völgy igen 542,66 542,03 FETI-KÖVÍZIG 2-2 AIQ617 p.2.4.1 Nyírség - Lónyay-főcsatorna-vízgyűjtő 2 264,16 0,00 FETI-KÖVÍZIG 2-3 AIQ631 p.2.4.2 Rétköz igen 665,51 0,00 FETI-KÖVÍZIG 2-1 AIQ495 p.2.5.2 Bodrogköz igen 750,07 0,00 É-KÖVÍZIG 2-4 AIQ619 p.2.6.1 Nyírség déli rész, Hajdúság igen 1 693,75 0,00 TI-KÖVÍZIG 2-17 AIQ580 p.2.6.2 Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész igen 3 147,81 0,00 TI-KÖVÍZIG 2-17 AIQ635 p.2.8.1 Sajó-Hernád-völgy igen 748,66 0,00 É-KÖVÍZIG 2-7 1. táblázat Felszín alatti víztestek listája 3/6

Azonosító Víztest kód Víztest név Határvízi Víztest terület Fedetlen terület km 2 km 2 Felelős Alegység kód AIQ636 p.2.8.2 Sajó-Takta-völgy, Hortobágy 2 145,37 0,00 TI-KÖVÍZIG 2-17 AIQ567 p.2.9.1 Északi-középhegység peremvidék 2 203,89 0,00 É-KÖVÍZIG 2-11 AIQ584 p.2.9.2 Jászság, Nagykunság 3 148,03 0,00 KÖTI_KÖVÍZIG 2-9 AIQ534 p.2.10.1 Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő északi rész 2 303,66 0,00 KÖTI_KÖVÍZIG 2-12 AIQ527 p.2.10.2 Duna-Tisza köze - Közép-Tisza-völgy 5 037,38 0,00 KÖTI_KÖVÍZIG 2-18 AIQ532 p.2.11.1 Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő déli rész igen 1 669,36 0,00 ATI-KÖVÍZIG 2-20 AIQ487 p.2.11.2 Alsó-Tisza-völgy igen 1 423,09 0,00 ATI-KÖVÍZIG 2-20 AIQ595 p.2.12.2 Körös-vidék, Sárrét igen 4 161,76 0,00 KÖR-KÖVÍZIG 2-15 AIQ604 p.2.13.1 Maros-hordalékkúp igen 1 245,26 0,00 ATI-KÖVÍZIG 2-21 AIQ593 p.2.13.2 Körös-Maros köze igen 3 744,15 0,00 KÖR-KÖVÍZIG 2-19 AIQ590 p.2.16.1 Kígyós-vízgyűjtő igen 972,73 0,00 ADU-KÖVÍZIG 2-20 AIQ614 p.3.1.1 Mura-vidék igen 1 947,25 0,00 NYUDU-KÖVÍZIG 3-1 AIQ632 p.3.2.1 Rinya-mente - vízgyűjtő 1 445,45 0,00 DÉDU-KÖVÍZIG 3-2 AIQ520 p.3.2.2 Dráva-völgy Barcs felett igen 224,15 0,00 DÉDU-KÖVÍZIG 3-2 AIQ571 p.3.3.1 Feketevíz - vízgyűjtő 1 540,07 0,00 DÉDU-KÖVÍZIG 3-3 AIQ519 p.3.3.2 Dráva-völgy Barcs alatt igen 749,35 0,00 DÉDU-KÖVÍZIG 3-2 AIQ661 p.4.1.1 Zala-vízgyűjtő igen 1 524,13 0,00 NYUDU-KÖVÍZIG 4-1 AIQ663 p.4.2.1 Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő 988,68 0,00 NYUDU-KÖVÍZIG 4-1 AIQ493 p.4.3.1 Balaton déli vízgyűjtő 1 718,81 0,00 DÉDU-KÖVÍZIG 4-2 AIQ554 h.1.1 Dunántúli-középhegység - Marcal-vízgyűjtő 858,80 92,70 KÖDU-KÖVÍZIG 1-4 AIQ557 h.1.2 Dunántúli-középhegység - Séd-Nádor-vízgyűjtő 820,50 44,80 KÖDU-KÖVÍZIG 1-13 AIQ549 h.1.3 Dunántúli-középhegység - Duna-vízgyűjtő Mosoni-Duna - Által-értorkolat 1 028,28 38,69 ÉDU-KÖVÍZIG 1-5 AIQ545 h.1.4 Dunántúli-középhegység - Duna-vízgyűjtő Által-ér-torkolat - Visegrád igen 632,83 52,71 ÉDU-KÖVÍZIG 1-7 AIQ547 h.1.5 Dunántúli-középhegység - Duna-vízgyűjtő Budapest alatt 709,15 98,28 KDV-KÖVÍZIG 1-9 AIQ551 h.1.6 Dunántúli-középhegység - Duna-vízgyűjtő Visegrád - Budapest 435,50 110,73 KDV-KÖVÍZIG 1-9 AIQ502 h.1.7 Börzsöny, Gödöllői-dombvidék - Duna-vízgyűjtő 731,49 157,58 KDV-KÖVÍZIG 1-9 AIQ499 h.1.8 Börzsöny, Cserhát - Ipoly-vízgyűjtő igen 1 503,36 442,06 KDV-KÖVÍZIG 1-8 AIQ656 h.1.9 Velencei-hegység 52,06 25,51 KÖDU-KÖVÍZIG 1-14 AIQ644 h.1.10 Soproni-hegység, Fertő-vidék igen 215,80 42,99 ÉDU-KÖVÍZIG 1-2 AIQ598 h.1.11 Kőszegi-hegység, Vas-hegy igen 52,73 35,98 NYUDU-KÖVÍZIG 1-3 AIQ610 h.1.12 Mecsek 692,29 190,65 DÉDU-KÖVÍZIG 1-15 AIQ512 h.2.1 Cserhát, Karancs, Medves - Zagyva-vízgyűjtő igen 861,80 332,37 KDV-KÖVÍZIG 2-10 AIQ607 h.2.2 Mátra 540,32 466,77 É-KÖVÍZIG 2-11 AIQ577 h.2.3 Hevesi-dombság - Tarna-vízgyűjtő igen 486,25 191,66 É-KÖVÍZIG 2-11 1. táblázat Felszín alatti víztestek listája 4/6

Azonosító Víztest kód Víztest név Határvízi Víztest terület Fedetlen terület km 2 km 2 Felelős Alegység kód AIQ505 h.2.4 Bükk - Tisza-vízgyűjtő 633,75 394,97 É-KÖVÍZIG 2-8 AIQ509 h.2.5 Bükk, Borsodi-dombság - Sajó-, Hernád-vízgyűjtő igen 1 954,87 297,51 É-KÖVÍZIG 2-6 AIQ667 h.2.6 Zempléni-hegység - Hernád-vízgyűjtő igen 651,21 279,72 É-KÖVÍZIG 2-7 AIQ666 h.2.7 Zempléni-hegység - Bodrog-vízgyűjtő igen 615,12 397,61 É-KÖVÍZIG 2-5 AIQ575 h.2.8 Cserehát - Hernád-vízgyűjtő igen 504,13 0,00 É-KÖVÍZIG 2-7 AIQ658 h.3.1 Villányi-hegység 51,36 2,69 DÉDU-KÖVÍZIG 3-3 AIQ542 h.4.1 Dunántúli-középhegység - Balaton észak-nyugati-vízgyűjtő 572,81 106,59 KÖDU-KÖVÍZIG 4-2 AIQ490 h.4.2 Balaton-felvidék 665,29 51,90 KÖDU-KÖVÍZIG 4-2 AIQ559 k.1.1 Dunántúli-középhegység -Veszprém, Várpalota, Vértes déli források vízgyűjtője 1 121,38 332,27 KÖDU-KÖVÍZIG 1-13 AIQ558 k.1.2 Dunántúli-középhegység - Tatai- és Fényes-források vízgyűjtője igen 2 062,95 125,44 ÉDU-KÖVÍZIG 1-5 AIQ543 k.1.3 Dunántúli-középhegység - Budai-források vízgyűjtője 668,58 85,33 KDV-KÖVÍZIG 1-9 AIQ552 k.1.4 Dunántúli-középhegység - Esztergomi-források vízgyűjtője igen 629,14 48,79 ÉDU-KÖVÍZIG 1-7 AIQ615 k.1.5 Naszály, Nógrádi-rögök 285,43 9,03 KDV-KÖVÍZIG 1-9 AIQ647 k.1.6 Szabadbattyányi-karsztrögök 114,86 1,46 KÖDU-KÖVÍZIG 1-13 AIQ608 k.1.8 Mecsek - karszt 396,73 51,28 DÉDU-KÖVÍZIG 1-12 AIQ612 k.1.9 Mohácsi-rögök 197,02 0,10 DÉDU-KÖVÍZIG 1-15 AIQ508 k.2.1 Bükk nyugati karszt 534,36 100,86 É-KÖVÍZIG 2-8 AIQ485 k.2.2 Aggteleki-hegység igen 492,79 181,85 É-KÖVÍZIG 2-6 AIQ507 k.2.3 Bükk keleti karszt 289,32 128,56 É-KÖVÍZIG 2-6 AIQ657 k.3.1 Villányi-hegység - karszt 242,06 6,36 DÉDU-KÖVÍZIG 3-3 AIQ553 k.4.1 Dunántúli-középhegység - Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafő-források vízgyűjtője 1 732,07 241,30 KÖDU-KÖVÍZIG 1-4 AIQ491 k.4.2 Balaton-felvidéki karszt 472,93 168,04 KÖDU-KÖVÍZIG 4-2 AIQ564 kt.1.2 Észak-dunántúli termálkarszt igen 556,04 0,00 ÉDU-KÖVÍZIG 1-5 AIQ503 kt.1.3 Budapest környéki termálkarszt 1 712,38 0,26 KDV-KÖVÍZIG 1-9 AIQ660 kt.1.4 Visegrád-Veresegyháza termálkarszt igen 1 240,96 0,03 KDV-KÖVÍZIG 1-9 AIQ616 kt.1.5 Nógrádi termálkarszt 1 468,43 0,00 KDV-KÖVÍZIG 2-10 AIQ646 kt.1.6 Szabadbattyáni termálkarszt 676,66 0,00 KÖDU-KÖVÍZIG 1-13 AIQ599 kt.1.7 Közép-dunántúli termálkarszt igen 4 634,33 0,00 NYUDU-KÖVÍZIG 4-1 AIQ611 kt.1.8 Mecseki termálkarszt 1 595,06 0,00 DÉDU-KÖVÍZIG 1-12 AIQ515 kt.1.9 Dél-Baranya, Bácska termálkarszt igen 2 073,32 0,00 DÉDU-KÖVÍZIG 1-15 AIQ639 kt.1.10 Sárvári termálkarszt 132,94 0,00 NYUDU-KÖVÍZIG 1-3 AIQ504 kt.1.11 Büki termálkarszt igen 96,03 0,00 NYUDU-KÖVÍZIG 1-2 AIQ511 kt.2.1 Bükki termálkarszt 4 286,40 0,00 É-KÖVÍZIG 2-8 AIQ638 kt.2.3 Sárospataki termálkarszt igen 153,79 0,00 É-KÖVÍZIG 2-5 1. táblázat Felszín alatti víztestek listája 5/6

Azonosító Víztest kód Víztest név Határvízi Víztest terület Fedetlen terület km 2 km 2 Felelős Alegység kód AIQ629 kt.2.5 Recsk-Bükkszék termálkarszt 291,62 0,00 É-KÖVÍZIG 2-11 AIQ574 kt.3.1 Harkány és környezete termálkarszt igen 515,94 0,00 DÉDU-KÖVÍZIG 3-3 AIQ624 kt.4.1 Nyugat-dunántúli termálkarszt 2 885,34 0,00 NYUDU-KÖVÍZIG 4-1 AIQ569 pt.1.1 Északnyugat-Dunántúl igen 7 253,63 0,00 ÉDU-KÖVÍZIG 1-2 AIQ623 pt.1.2 Nyugat-Alföld igen 10 705,90 0,00 ADU-KÖVÍZIG 1-10 AIQ514 pt.2.1 Dél-Alföld igen 7 585,27 0,00 ATI-KÖVÍZIG 2-20 AIQ563 pt.2.2 Észak-Alföld 9 832,73 0,00 KÖTI_KÖVÍZIG 2-9 AIQ516 pt.2.3 Délkelet-Alföld igen 8 422,03 0,00 KÖR-KÖVÍZIG 2-13 AIQ568 pt.2.4 Északkelet-Alföld igen 8 861,45 0,00 TI-KÖVÍZIG 2-17 AIQ565 pt.2.5 Északi-középhegység medencéi igen 2 503,29 0,00 É-KÖVÍZIG 2-7 AIQ517 pt.3.1 Délnyugat-Dunántúl igen 13 602,20 0,00 DÉDU-KÖVÍZIG 3-2 1. táblázat Felszín alatti víztestek listája 6/6