Dr. Clement Adrienne BME

Hasonló dokumentumok
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok

Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Tahy Ágnes

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások

Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

és s felszín n alatti vizek

Általános tájékoztatás a Vízgyűjtő-gazdálkodás Terv felülvizsgálata feladat állásáról

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI

Vizeink állapota 2015

Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai

Víz az élet gondozzuk közösen

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

A BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA FELSZÍNI VIZEK MINŐSÉGE ÉS TERHELÉS CSÖKKENTÉSI INTÉZKEDÉSEK A BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐN

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A Velencei-tó vízgazdálkodása, gyakorlat és célok

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI


Javaslatok a Felső-Tisza alegységet. get zkedésekre. (Illés Lajos Viziterv Environ) és s felszín n alatti vizek

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft

A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv közbenső jelentés kirendeltségi munkarésze elkészítésének eredménye, tapasztalatai

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv céljai, a mezőgazdasággal való kapcsolata

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben

A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Vízgyőjtı gazdálkodási tervek

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Javaslatok a Dráva részr zkedésekre

A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM

Jegyzőkönyv. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés települési vízgazdálkodással kapcsolatos eredményei, az intézkedések programja című fórumot

Tahy Ágnes. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése

A Víz Keretirányelv végrehajtása

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő

területekre vonatkozó egyedi védett területekre

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége. Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI

VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN

XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL. Zöldi Irma OVF

KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE SZENNYVÍZ A KISTELEPÜLÉSEKEN QUO VADIS? BUZÁS KÁLMÁN NEMZETI VÍZTECHNOLV

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A felszín alatti víz minőségi állapota

A Víz Keretirányelv végrehajtási tapasztalatai az EU Tagállamokban

km 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I.

Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Gondolatok egy szennyvizes jogszabály módosítást megelőzően

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

FELSZÍNI VÍZMINİSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN

Gyöngyös, Lovas Attila igazgató KÖTI-KÖVIZIG Tisza-Konferencia Szolnok, május 20.

8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre

Javaslatok a Hernád, Takta alegységet. zkedésekre. és s felszín n alatti vizek. (KSzI Kft) Előadó : Kissné Jáger Erika

VGT intézkedések végrehajtása

Emlékeztető Készült a VGT2 társadalmasítása keretében Szombathelyen 2015 július 2 án tartott fórumról.

Kármentesítés az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben

Javaslatok a LónyayL alegységet. zkedésekre. és s felszín n alatti vizek. Előadó neve (Öko Zrt. vezette Konzorcium vagy KÖVIZIG)

Előadást megalapozó NFÜ értékelések

Az emberi. Fekete-Kert. Ildikó

A HALÁSZATOT ÉS A HORGÁSZATOT ÉRINTŐ SZABÁLYOZÁSI JAVASLATOK A VGT-BEN ÖSSZEFOGLALÁS

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

VÁRADI Tamás (Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRAT

A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései

AZ EU VÍZ KERETIRÁNYELV HAZAI ALKALMAZÁSA VÍZTESTEK KIJELÖLÉSE BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Zárójelentés, Budapest, 2003.

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Velencei-tó (1-14 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest egyéb vízfolyás állóvíz víztest egyéb állóvíz vizes élőhely

"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Átírás:

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készk szítésese KEOP-2.5.0 projekt Önkormányzati nyzati fórumf 2009. szeptember 15. A Víz-Keretirányelv és s a településeket érintő intézked zkedési programok általános bemutatása Dr. Clement Adrienne BME

2000: EU Víz V z Keretirányelv (VKI) Víz z Keretirányelv nyelv (2000/60/EK) 2000. december 22-én n lépett l hatályba az EU tagországaiban gaiban Az EU vízügyi v politikájának célja c a fenntartható vízhasználatok megvalósítása: sa: A vizek jó állapotának elérése 2015-ig felszíni vizek: jó ökológiai állapot jó kémiai állapot felszín n alatti vizek: jó mennyiségi állapot jó kémiai állapot Vízgazdálkodás: Emberi igények kielégítése VKI: : emberi igények miatt a célokban c eltérések lehetnek, de indokolni kell! (jó állapot potenciál) Hosszútávon csak az egészs szséges ökoszisztémák biztosítj tják k a fenntartható vízhasználatok kielégítését

Mit jelent a jó állapot? Viszonyítási si alap: zavartalan (antropogén hatásokt soktól mentes) állapot Víztípusok (tipológia) Típus-specifikus specifikus referencia viszonyok A biológiai, hidrológiai és s a morfológiai jellemzők k nem jeleznek emberi beavatkozást; a szennyező-anyagok koncentráci ciója megfelel a természetes háttérértékeknek, szintetikus anyagok nem mutathatók k ki; a vízhez v kötődők élőhelyek számára biztosított tott a megfelelő vízmennyiség.

A víztestek v Vízfolyások: > 10 km 2 -es vízgyv zgyűjtő - 25 típust 869 vízfolyv zfolyás s víztest v (folyók, patakok, csatornák) 393 természetes, 476 erősen módosm dosított, vagy mesterséges víztest. v Állóvizek: > 50 hektár - 18 típust 296 állóvíz z víztest v (tavak, tározt rozók, mentett oldali holtágak) 75 természetes, 221 erősen módosm dosított, vagy mesterséges víztest. v Felszín n alatti vizek: 6 típust 185 felszín n alatti víztest v 22 sekély hegyvidéki, 55 sekély porózus, 23 hegyvidéki, 48 porózus, 29 karszt (14 db hideg karszt és s 15 db termál l karszt) 8 porózus termál

Víztestek Víztestek állapotának állapotának meghatározása meghatározása Környezeti Környezeti célkitűzések célkitűzések meghatározása meghatározása Társadalmi Társadalmi szempontok szempontok A problémák problémák és és okaik okaik megállapítása megállapítása Természettudományos és műszaki szempontok Lehetséges Lehetséges intézkedések intézkedések a a problémák problémák okainak okainak megszűntetésére megszűntetésére Gazdasági szempontok Intézked zkedések programja Monitoring

A VKI megvalósításának eszköze ze a VízgyV zgyűjtő- gazdálkod lkodási Terv 2009. december 22-ig VízgyV zgyűjtő-gazdálkodási Tervet (VGT) kell készk szíteni Magyarország g teljes terület letére a VGT három h ciklusa: 2015, 2021 és s 2027 Jól l megalapozott természeti, társadalmi t és s gazdasági gi indokokkal a 2015-ös határid ridő kitolható,, a célkitc lkitűzések enyhébbek is lehetnek. A 2015-ig megvalósítand tandó intézked zkedéseket 2012-ig be kell indítani A VGT-nek tartalmaznia kell: a vizek állapotának jellemzését t (a szüks kséges monitoring programmal együtt); a környezeti k célkitc lkitűzéseket,, illetve a célkitc lkitűzések elérése érdekében tett és s teendő intézked zkedéseket. Ha az állapot nem jó, j, az intézked zkedés s kötelezk telező!

Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve (Duna vízgyv zgyűjtőkerület ICPDR) Részvízgyűjtők Duna vgy. Balaton Tisza vgy. Dráva vgy. Tervezési alegységek

Prioritások ( ( ütemezés) Elsődleges prioritása van a VKI szerinti alapintézked zkedésekben foglalt előírások végrehajtásának (szennyvízprogram, zprogram, ivóvízprogram stb.) Előnyben kell részesr szesíteni a védett területek jó állapotának eléréséhez szüks kséges intézked zkedéseket, mert azok esetében a 2015-ös s határid ridő alól l nincs felmentés. Konkétan tan: az ivóvízb zbázisok zisok védőterv területén n a veszélyes szennyezőforr források feltárása és s felszámol molása a vizes probléma miatt nem megfelelő állapotú védett természeti területekre megállap llapított intézked zkedések a természetes fürdőhelyek nem megfelelő állapotát okozó szennyezőforr források felszámol molása a halas vizekre vonatkozó esetleges különleges k intézked zkedések Tápanyag- és nitrátérz rzékeny területekre vonatkozó intézked zkedések

Felszíni víztestek v ökológiai állapota Vízfolyások Integrált ökológiai minősítés Hossz Darabszám 0% 20% 40% 60% 80% 100% Kiváló Jó Mérsékelt Gyenge Rossz Adathiány 869 vízfolyv zfolyás víztest, 12% jój állapotú 90%-ban hidro- morfológiai hatások 50%-ban vízminőség terület Állóvizek Integrált ökológiai minősítés Kiváló Jó Mérsékelt Gyenge 213 állóvíz víztest, Minősítettek 48%-a a kiváló-jó állapotú Rossz db Adathiány 0% 20% 40% 60% 80% 100%

Szennyezések okai: Tápanyagterhelés megoszlása források szerint Szennyvízterhelés a nagy városokra koncentrálódik Dombvidék: terhelés 70%-ban diffúz Síkvidék: pontszerű diffúz arány 50% - 50%

Felszín alatti víztestek kémiai állapota Víztestek típusa víztestek száma Az egyes tesztek esetén nem megfelelő víztestek száma túllépések (vízbázisok) diffúz nitrát szennyezettség felszíni víz szennyezése összesen (átfedés nélkül) Trend (kockázat) karszt 14 3 3 1 4 0 sekély 22 2 5 3 8 0 hegyvidéki hegyvidéki 23 1 1 0 2 0 sekély porózus porózus 55 7 21 6 23 7(5) 48 2 0 0 2 0 porózus 8 0 0 0 0 0 termál termálkarszt 15 0 0 0 0 0 Összes 185 15 30 10 39 7 21% gyenge kémiai k állapotú,, ezek döntd ntő része (23 db, 42%) sekély porózus vagy sekély hegyvidéki víztest v (9 db, 36%). A karszt víztestek v közül k l 4 db. (30%) gyenge kémiai k állapotú A hegyvidéki és s a porózus víztestek v általában védettek, v közülük k csak három h gyenge állapotú vízbázis zis veszélyeztetetts lyeztetettsége miatt.

50 mg/l-nél nagyobb nitrát tartalmú kutak/források aránya A nitrát határérték túllépések (>50 mg/l) gyakorisága a VKI monitoring pontjain 35% >50 mg/l nitrát tartalmú pontok gyakorisága 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 0-5 5-10 10-20 20-30 szűrőzés mélysége [m-m] 30-50 50-100 >100 települési mezőgazdasági erdő

60% 50% 40% Belterületi leti nitrát t szennyezés állattartás kommunális szennyvíz z derítés/elsziv s/elszivárogtatás kiskerti növénytermeln nytermelés az 50 mg/l-t meghaladó nitrát tartalmú kutak aránya a különböző típusú belterületeken 30% 20% 10% 0% kiskertes városias 0-5 m 5-10 m 10-20 m >20 m ipari A belterületeken leteken belül l a kiskertes típust pusú területek a leginkább szennyezettek, ahol házth ztáji állattartás és/vagy intenzív v mező- gazdasági gi tevékenys kenység g folyik (sok esetben már m r csak folyt)

Intézked zkedési Program Alap intézked zkedések (EU irányelvek, hazai működő jogszabályok) és s ezt segítő intézked zkedések (pl. támogatt mogatás, ösztönzés). Ezeket kötelezk telező megvalósítani. Kiegész szítő intézked zkedések (akkor szüks kségesek, ha az alapintézked zkedésekkel nem lehet elérni a célokat) c A tervezés erre koncentrál. Intézked zkedési Program: Szabályoz lyozási és műszaki intézked zkedések 15 Intézked zkedési csomag 73 intézked zkedési elem

Önkormányzatokat nyzatokat kiemelten érintő intézked zkedési csomagok települési intézked zkedési csomag kommunális szennyvízelhelyez zelhelyezésre vonatkozó intézked zkedési csomag felszíni vizeket érintő intézked zkedések felszíni alatti vizeket érintő intézked zkedések az ivóvízell zellátás s minőségét és s biztonságát t javító intézked zkedések (ivóvízmin zminőség-javító program, vízbázisvédelem vízfolyások és állóvizek medrét érintő intézked zkedési csomag települési, ill. üdülőterületi mederszakaszok rehabilitáci ciója völgyzárógátas tározt rozókra vonatkozó intézked zkedési csomag (jó halászati és s horgászati gyakorlat)

Települési intézked zkedési csomag TE1: Kommunális hulladéklerak klerakók rekultiváci ciója, új j hulladéklerak klerakók k kialakítása megfelelő műszaki védelemmel v (már r működő) m TE2: Belterületi leti csapadékv kvíz-elvezetés és elhelyezés s (VKI követelmk vetelmények: kiegész szítő elemek, hordalékfog kfogók, k, szűrőmez mezők) TE3: Belterületi leti jó j (vízv zvédelmi) gyakorlatok (pl. települési növénytermesztn nytermesztés és állattartás módja, a közterk zterületek használata és fenntartása, magas talajvízáll llású területeken a temetkezési eljárás s módosm dosítása). sa).

Kommunális szennyvíz- elhelyezés, felszíni vizek SZ1: Szennyvíztiszt ztisztítás s megoldása a Szennyvíz Program szerint (alap) SZ2: Meglévő szennyvíztiszt ztisztító telep hatásfok sfokának növeln velése a Szennyvíz Programban előírtakon felül l (kiegész szítő) SZ3: A hígítási h viszonyok szempontjából kedvezőbb befogadóba ba törtt rténő szennyvízbevezet zbevezetés s (kiegész szítő) SZ4: Kommunális rendszerbe törtt rténő ipari használt lt- és s szennyvízbevezet zbevezetések felülvizsg lvizsgálata, lata, módosm dosítása sa (kiegész szítő) SZ5: Illegális lis szennyvízbevezet zbevezetések megszüntet ntetése

Kommunális szennyvíz- elhelyezés, felszíni alatti vizek CS1: Települések csatornázása Szennyvíz Program szerint CS2: Egyéb b csatornázás s a Szennyvíz z Programon felül l (FAV vízminv zminőségi okokból) CS3 További rákötések r megvalósítása sa CS4: Csatornahálózatok rekonstrukciója CS5: Zárt Z tárolt rolók k + elszáll llítás és s elhelyezés (fogadó telepek kiépítése) CS6: Szakszerű egyedi, település s szintű természetk szetközelizeli szennyvíztiszt ztisztítás és s elhelyezés CS8: Szakszerű szennyvíziszap ziszap elhelyezés és hasznosítás s megoldása (mezőgazdas gazdaság, g, energetika, kertészet)

Csatornázás, s, egyedi szennyvíz Szennyvíz z Program: 2015-ig 89%-os ellátotts tottság 330 Mrd Ft) elhelyezés Csatornázott lakások aránya, % 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 51 70 89 2000 2007 2015 Programon kívül k csatornázás s vízminv zminőségi szempontból Vízbázis zis védőterv területek, FAV veszélyeztetetts lyeztetettsége miatt (250 db < 2000 LE település, 75-80 Mrd Ft) Üdülőterületek, FEV veszélyeztetetts lyeztetettsége miatt (parti sáv!) s 250 településen szikkasztásra sra alkalmatlan talaj, vagy magas talajvíz z miatt javasolt a csatornázás s hosszútávon - közegészségügyi gyi szempontok, VKI peremfeltételeket teleket szab! Egyedi szennyvíz z elhelyezés: Minden < 2000 LE településen alternatíva!!! 2000 5000 LE között k vizsgáland landó Összesen: 220-300 Mrd Ft

Szennyvíztiszt ztisztítás, s, szennyvíziszap ziszap kezelés és s elhelyezés Szennyvíz z Program: Új j szennyvíztiszt ztisztítók és s meglévő telepek bővítése, b korszerűsítése se (450 Mrd Ft) Programon kívül: k Kiegész szítő tisztítás: s: 120-130 130 működőm és s 30 új szennyvíztelepen ztelepen (45-50 50 Mrd Ft) Hígítási viszonyok szempontjából l kedvezőbb befogadóba ba vezetés: 30 telep (8-15 Mrd Ft) Ütemezés: jogszabály (2010-2011), 2011), megvalósítás s (2015-2021) Telepek üzemeltetési gyakorlatának javítása, a hatékony üzemirányítás s megvalósítása, sa, az üzembiztonság g növeln velése Szennyvíziszap ziszap Növekvő mennyiség Mezőgazdas gazdasági gi felhasználás s mellett erdészeti, városgazdálkodási és s energetikai célúc hasznosítás

Köszönöm m a figyelmet!