A szervezet vízterei, anyagforgalom 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék)
Állati sejtek általános felépítése sejtmag ostor RER SER centromer maghártya sejtmagvacska kromatin sejthártya mikrofilamentumok mikrotubulusok riboszómák mikroszőrök Golgi apparátus mitokondrium lizoszóma
Neurontípusok bemeneti zóna dendritek Információáramlás iránya vezetési zóna sejttest integrációs zóna (axondomb) axon dendritek axon kimeneti zóna axonvégződés axon végződés multipoláris neuron: bipoláris neuron: ál-unipoláris neuron: sok dendritág,egy axon egy dendrit, egy axon egy axon két fő ággal legtöbb neuron ilyen pl. retina bipoláris gerincvelő érződúc sejtjei szenzoros neuronjai
Az idegi kapcsolatok szerveződése Az idegi kapcsolatok szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt (interneuron) végrehajtó sejt (projekciós neuron) végrehajtó idegsejt végrehajtó (effektor) szerv központi idegrendszer
Neuronális integráció
Az idegrendszer szerveződése
A keringési rendszer felépítése
Összkeresztmetszet és áramlási sebesség az érrendszerben
Standard EKG görbe szinuszcsomó aktivációja nem látható (kevés sejt) P hullám: pitvari depolarizáció, pitvari szisztole kezdete PQ intervallum (P kezdete-q kezdete): pitvar-kamrai átvezetés P hullám csúcsa-q hullám csúcsa: pitvar kontrakciója QRS komplex: kamrai depolarizáció (pitvari repolarizáció). ST-szakasz: kamrai izomsejtek platófázisa. Gyorsabb szívfrekvencia ST-szakasz megrövidül Q hullám csúcsa T hullám csúcsa: kamrai kontrakció QT intervallum (QRS kezdete-t vége): kamrai szisztole T hullám: kamrai repolarizáció. Elnyújtott (~0,2 s ezért kisebb az amplitúdója a QRS-nél). TR-szakasz (T hullám végétől a következő R-ig): kamrai diasztole
A szív ingerületképző és -vezető rendszere
Légzési térfogatok, vitálkapacitás TV (TIDAL VOLUME): nyugalmi belégzési térfogat ~ 500 ml nyugodt légzés során egy légvétel alkalmával megmozgatott levegőmennyiség IRV (INSPIRATORY RESERVE VOLUME): belégzési rezerv térfogat ~ 1900-3100 ml nyugodt belégzést követően erőltetett belégzéssel beszívható további levegőmennyiség ERV (EXPIRATORY RESERVE VOLUME): kilégzési rezerv térfogat ~ 800-1200 ml nyugodt kilégzést követően erőltetett kilégzéssel a tüdőből még kilélegezhető térfogat vitálkapacitás: TV + IRV + ERV ~ 3200-4800 ml maximális belégzést követően maximális kilégzéssel kifújható levegő térfogata RV (RESIDUAL VOLUME): REZIDUÁLIS TÉRFOGAT ~ 1000 ml maximális kilégzést követően a tüdőben állandóan megmaradó térfogat; a tüdő összeesését akadályozza meg FRC (funkcionális reziduális kapacitás): RV + ERV ~ 1800-2400 ml nyugodt kilégzés végén a tüdőben maradó gáztérfogat TLC (TOTAL LUNG CAPACITY): teljes tüdőkapacitás; IRV + ERV + TV + RV ~6000 ml
A tápcsatorna általános felépítése Szerkezet: táplálék felvétel Működés: feji régió előbéli régió felvétel továbbítás, tárolás, emésztés középbéli régió emésztés (savas körülmények) emésztés (semleges körülmények) felszívás hátsóbéli régió salakanyag tárolás salakanyag ürítés
A bélbolyhok szerkezete
Sejtek közti kémiai komunikáció autokrin hatás parakrin hatás neuroendokrin hatás endokrin hatás véráram hormonok receptorok a célsejteken
Kissejtes neuroszekréciós rész releasing hormonok release-inhibiting faktorok portális erek Hypothalamo-hypophysealis rendszer Adenohipofízis trophormonok termelése Nagysejtes neuroszekréciós rész nucleus supraopticus (oxitocin termelés) nucleus paraventricularis (antidiuretikus hormon termelés) eminentia mediana hipofízisnyél neurohipofízis eminentia mediana területén átfutó kapillárisokon nincs vér-agy gát a kissejtes neuroszekréciós sejtek axonjai itt közvetlenül a vérbe ürítik a releasing és inhibiting faktorokat
Ca2+-forgalom szabályozása calcitonin kibocsájtás pajzsmirigy C-sejtek a calcitonin stimulálja a csontok Ca 2+ -tartalmának emelkedését vér Ca 2+ -szint növekedés vér Ca 2+ -szint homeosztázis vér Ca 2+ -szint csökkenés az, oszteoklasztok a csontállományt degradálják, a vérbe Ca 2+ kerül mellékpajzsmirigy parathormon (PTH) kibocsájtás
Motoros egység és rángási görbe
Az összehúzódások aktiválási frekvencia függése Alapjelenségek Izomrángás: egyszeri inger hatására történő összehúzódás (ingerküszöb inger szummáció) Kontrakció- szummáció: az előző inger által okozott kontrakciós hullám felszálló ágának megfelelő periódusban újabb ingert adunk, a kapott kontrakció amplitúdója nagyobb lesz, mint az egyetlen ingert követő kontrakcióé Inkomplett tetanusz: kisebb ingerlési frekvencia mellett a kontrakciós görbén kisebbnagyobb hullámokjelzik a nem teljesen fuzionált kontrakciót (részleges relaxációk) Komplett tetanusz: megfelelő intervallumokban alkalmazott szupramaximális inger (ingersorozat) fenntartott kontrakció-szummációt eredményez tetanuszos összehűzódás. A kontrakciós görbe teljesen összeolvadt vonalat képez, nincsenek relaxációk.
Agykérgi érzőterületek
Sejtaktiváció a retinában
Látópálya
A hallószerv felépítése
Specifikus és nem-specifikus érzőpályák
Miotatikus reflex
Flexor reflex
Az EEG genezise
Hipnogram
Kondícionált reflex íve