MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV A mérés megnevezése: A laboratórium rendje, munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás, villamos biztonságtechnika, szabványismeret A mérés helye: Irinyi János Szakközépiskola és Kollégium 156-os labor A mérést készítette: A mérés időpontja: A mérést összeállította: Kiss László
A mérés (gyakorlat) elmélete: A villamos szerelési, mérési, üzemeltetési tevékenységek különleges előírások betartását igénylik. A villamos laboratóriumban végzett munkákra, mérésekre is ezeket a szabályokat kell alkalmazni. Jelen gyakorlat során megismerkedünk: 1. A villamos áram élettani hatásaival 2. Az elsősegélynyújtással, különös tekintettel a villamos áramütött személyre vonatkozóan 3. Az érintésvédelemmel és az érintésvédelmi módokkal 4. A szabványismerettel 5. A feszültségszintek definícióival 6. A tűzvédelemmel A részletek: 1. A villamos áram élettani hatási a. áramütéses baleset akkor következik be, ha az emberi test úgy kerül az áramkörbe, hogy azon áram folyik keresztül (miért nem kap áramütést a madár, amelyik a nagyfeszültségű vezetékre száll le?) b. az emberi test áramütésekor a veszélyesség szempontjából az alábbi tényezők döntő jelentőségűek: i. az emberi szervezeten átfolyó áram erőssége (érzékküszöb, elengedési áram) ii. az árambehatás időtartama iii. az áram útja az emberi testen belül (nyolc féle lehetőség) iv. az emberi test ellenállása v. az áthidalt feszültség nagysága (mi az a lépésfeszültség?) vi. az áram neme és frekvenciája DC, AC, és f vii. az ember talpponti ellenállása, ha az áram be vagy kilépési pontja a láb viii. az ember pszichikai állapota c. a villamos áram emberre gyakorolt hatásai i. az idegrendszerre gyakorolt hatás (agy, szív) ii. az izomzatra gyakorolt hatás (izomgörcs) iii. a vázrendszerre gyakorolt hatás (csonttörés) 2
iv. a hőhatás (bőr) v. a fényhatás (szem, bőr) vi. a vegyi hatás (vér, vese) 2. Az elsősegélynyújtás, különös tekintettel a villamos áramütött személyre vonatkozóan a. A villamos áramütés még otthonunkban is bekövetkezhet. A villamos laboratóriumokban ez a veszély nagyobb valószínűséggel van jelen. Ha a szabályokat, szabványelőírásokat, óvó-védő rendszabályokat betartjuk, áramütést nem szenvedünk. A villamos áramütéses személy azonnali segítségnyújtással az esetek többségében megmenthető. Ha eszméletvesztett áramütöttet egy percen belül kezdik újraéleszteni, akkor 80% valósínűséggel megmenthető. b. A mentés és segélynyújtás sorrendje fontos és nem cserélhető fel. i. a legelső teendő az áramütött személy gyors kiszabadítása az áramkörből úgy, hogy közben saját testi épségünket ne veszélyeztessük (lekapcsolás, feszültség alatti kiszabadítás, a sérült és saját testi épségünk megóvása, segédeszközök a kiszabadításhoz) ii. azonnal meg kell kezdeni az elsősegélynyújtást, és ha szükséges meg kell kezdeni az újraélesztést (a sérült elhelyezése, az újraélesztés feltételei, légzés és vérkeringés ellenőrzése, mesterséges légzés, szívmaszszázs, szabad légút biztosítása, a helytelen szívmasszázs veszélye, a mesterséges légzés és szívmasszázs egyszerre történő alkalmazása) iii. a segélynyújtó egyedül van, az áramütöttet egy pillanatra sem hagyhatja egyedül, kiabálással hívjon segítséget (orvos, mentő, munkahelyi vezető értesítése, meddig kell alkalmazni az elsősegélyt?) 3. Az érintésvédelem és az érintésvédelmi módok a. az érintésvédelem célja, hogy ha a villamos berendezés üzemszerűen feszültség alatt nem álló része meghibásodás folytán feszültség alá kerül, akkor az a kezelőszemélyzetre nézve áramütést ne okozzon (az áramütés megakadályozása) b. az érintésvédelmi módokat két csoportra osztjuk, a védővezetőt igénylő és a védővezetőt nem igénylő érintésvédelmi módokra c. a védővezetőt igénylő érintésvédelmi módok 3
i. Védőföldelés közvetlenül földelt rendszerben (TT rendszer) ii. Nullázás (általánosan: TN rendszer, balra a TN-C, jobbra a TN-S) iii. Nullázás (TN-C-S rendszer) iv. Áramvédő kapcsoló alkalmazása (ÁVK, angolul: RCD, németül: FI) 4
v. Védőföldelés közvetlenül nem földelt rendszerben (IT rendszer) d. a védővezetőt nem igénylő érintésvédelmi módok i. a környezet elszigetelése (elkerítés, burkolás) ii. a villamos szerkezet elszigetelése (kettősszigetelés) iii. védőelválasztás alkalmazása iv. érintésvédelmi törpefeszültség alkalmazása v. földeletlen egyen potenciálra hozás vi. korlátozott zárlati teljesítményű áramkör alkalmazása Burkolás Kettősszigetelés Védőelválasztás alkalmazása (készülék) Védőelválasztás elvi megvalósítása 5
Érintésvédelmi törpefeszültség előállítására alkalmas transzformátorok Az érintésvédelmi osztályok: Földeletlen egyen potenciálra hozás, pl. orvosi műtőkben 6
4. Szabványismeret a. 35/1996. (XII.29.) BM rendelet Országos Tűzvédelmi Szabályzat b. 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet Országos Tűzvédelmi Szabályzat c. MSZ EN 62305 villámvédelmi szabvány d. MSZ 2364 szabvány sorozat Legfeljebb 1000 V névleges feszültségű erősáramú villamos berendezések létesítése e. MSZ 4852:1977 Villamos berendezések szigetelési ellenállásának mérése f. MSZ 4851-1-6 szabvány sorozat Érintésvédelmi vizsgálati módszerek g. ME-04-115:1982 Az egyenlő potenciálra hozás hálózatának kialakítása h. 8/1981. (XII.27.) IpM rendelet Kommunális és lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról (KLÉSZ) i. MSZ EN 1585:2001 Erősáramú üzemi szabályzat j. MSZ 1600 1-16. szabvány sorozat Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V- nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára k. MSZ 172-1:1986 Érintésvédelmi szabályzat l. MSZ 172-1:1986/1M(1989) Érintésvédelmi szabályzat (módosítás) m. MSZ EN 60529:2001 Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségi fokozatok (IP kód) n. MSZ 595 szabvány sorozat Építmények tűzvédelme o. MSZ 447:1998 Közcélú kisfeszültségű hálózatra kapcsolás p. MSZ EN 50110-1...2:1999 Villamos berendezések üzemeltetése q. MSZ 1:2002 Szabványos villamos feszültségek r. MSZ 171-1:1984 Villamos gyártmányok közös biztonsági előírásai. Érintésvédelmi osztályozás s. MSZ EN 60742:1999: (MSZ 9229.) elválasztó transzformátorok és biztonsági elválasztó transzformátorok, törpefeszültség előállítás. 5. Feszültségszintek definíciói Kisfeszültségű az a villamos berendezés vagy hálózat, amelynek bármely két fázisvezetője, vagy bármely fázisvezetője és a föld között mérhető feszültség 1000V-nál nem nagyobb. Törpefeszültségű az a villamos berendezés vagy hálózat, amelynek bármely két fázisvezetője, vagy bármely fázisvezetője és a föld között mérhető feszültség 50V-nál nem nagyobb. (Érintésvédelmi törpefeszültséget csak az erre alkalmas transzformátorral lehet előállítani 4/s pont.) Nagyfeszültségű az a villamos berendezés vagy hálózat, amelynek bármely két fázisvezetője, vagy bármely fázisvezetője és a föld között mérhető feszültség 1000V-nál nagyobb. 6. Tűzvédelem A laboratóriumi tüzek esetén a teendők a következők: A villamos hálózat áramtalanítása (főkapcsoló lekapcsolása, ha lehetőség van rá) Minden lehetséges módon és eszközzel jelzés adása, hogy tűz van (segítségkérés) Az oltás megkezdése a laboratóriumban rendelkezésre álló tűzoltó készülékkel. Villamos tüzek oltására alkalmas a porral oltó, és a CO 2 gázzal oltó. 7
Villamos tüzet vízzel oltani szigorúan tilos. Minden tűzesetet a tűzoltóságnak be kell jelenteni. A tűzjelzésnél az alábbiakat kell közölni: o a tüzet bejelentő személy nevét, beosztását, telefonszámát, o a tűzeset pontos címét (helyiség, utca, házszám, megközelíthetőség) o az észlelés pontos idejét, o mi ég, mekkora kiterjedésű a tűz, melyik szinten keletkezett, illetve terjed, és mi van veszélyeztetve, o történt-e személyi sérülés, van-e emberélet veszélyeztetve, o amennyiben személyi sérülés történt, a mentőket is értesíteni kell a 104-es hívószámon. Kiegészítés a tűzvédelemhez: Csak a jogszabályi előírásoknak megfelelően szerelt, hibamentes elektromos berendezéseket szabad használni. Villamos berendezés és az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, hogy az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. A villamos berendezéseket, elektromos vezetékeket a rendeltetéstől eltérő módon használni, szerelni tilos. Villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket, a munka befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén, a villamos hálózatról le kell választani. A villamos berendezések figyelmeztető és azonosító feliratait és jelzéseit (adat tábláit) eltávolítani tilos. Tűzoltó készüléket, anyagot, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani, helyéről eltávolítani, vagy rendeltetéstől eltérő célra használni nem szabad. Tűzvédelmi bírság szabható ki azon személyekkel szemben, akik a jogszabályban előírt kötelezettségeknek nem tesznek eleget. 8