A hôségriasztás hazai tapasztalatai

Eredeti Közlemények A hôségriasztás hazai tapasztalatai PÁLDY ANNA 1, KISHONTI KRISZTINA 1, MOLNÁR KORNÉLIA 2, VÁMOS ADRIENN 3, SZEDRESI ISTVÁN 3, GRAMANTIK PÉTER 3, CSABA KÁROLY 3, BOBVOS JÁNOS 3, GOROVE LÁSZLÓ 4, BURÁNSZKYNÉ SALLAI MÁRTA 5 FODOR JÓZSEF ORSZÁGOS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT, ORSZÁGOS KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZETE 1 ORSZÁGOS TISZTIFÔORVOSI HIVATAL 2 ÁNTSZ FÔVÁROSI INTÉZETE 3 ORSZÁGOS MENTÔ SZOLGÁLAT 4 ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT 5 Bevezetés A világ tudósainak döntô többsége egyetért abban, hogy megkezdôdött a globális felmelegedés idôszaka. Nemzetközi adatok szerint 1950 és 2003 között a Föld felszínének átlaghômérséklete 13,87 C-ról 14,52 Cra növekedett. A fosszilis energiaforrásokból 1950-ben 1612 millió tonna szén jutott a légkörbe, 2003-ban pedig 6999 millió tonna. A viták ma már arra koncentrálódnak, hogy a globális felmelegedés csupán természeti jelenség-e, vagy pedig antropogén hatások következménye is. Valószínû, hogy mindkét tényezô együttesen érvényesül, és kölcsönösen felerôsítik a hatást. A globális felmelegedés következménye a szélsôséges meteorológiai események számának és intenzitásának növekedése, ami a globális és regionális klíma megváltozását eredményezheti. A kedvezôtlen meteorológiai és környezeti események pénzben is kifejezhetô káros hatásai számottevôek. Az évi ingadozások jelentôsek. Az információk nem teljes körûek, de valószínû, hogy több év átlagában a károk, a szükséges védekezés és a helyreállítás költségeinek éves összege eléri a 150-180 milliárd forintot, ami megközelíti a GDP 1%-át. A globális felmelegedés azzal járhat, hogy bizonyos szélsôséges jelenségek gyakoribbá, intenzívebbé válhatnak, és a károk mértéke jelentôsen megemelkedhet. Ezen kívül, vannak még közvetett, idôben elhúzódó és pénzben nem, vagy nehezen kifejezhetô káros hatások is [1]. A Föld éghajlatában bekövetkezô változások befolyásolják az ökoszisztémákat, azok egyedeit, és ezzel együtt az emberi egészséget is. A hatások egy része elônyös is lehet, például az enyhébb telek következtében csökken a téli hideg rovására írható halálozások száma a mérsékelt éghajlati övezetbe tartozó országokban, a forró égövi országokban pedig a további melegedés csökkentheti a betegséget átvivô szúnyogok életképességét. Összességét tekintve azonban a tudósok szerint az egészségi állapotot károsan befolyásolja a klímaváltozás [2]. A klímaváltozás hatásai érzékenyen érintik az emberi szervezetet, nemcsak a krónikus betegeket, idôseket, hanem az egészségeseket is a szélsôséges idôjárási jelenségek gyakoriságának fokozódása következtében, mert a szélsôségek különösen a hôség érzékeny, majd sérülékeny állapotot idéznek elô. Hazánkban a figyelem a hôhullámok egészségkárosító hatásaira, az allergén pollentermelô növények pollinációjának sajátosságaira, a kullancsok által terjesztett ecephalitis és Lyme-kór, valamint az UVB sugárzás okozta melanoma morbiditásra összpontosult [11]. Legfontosabb kihívásnak a felmelegedés tekinthetô, amit a hazai és nemzetközi tapasztalatok egyaránt bizonyítanak. Az extrém meleg idôjárási események okozta káros egészségi hatások 2003-ban nagyon sok ember halálát okozták Európában. Különösen 2003. augusztus 04. augusztus 12. között Franciaországban, ahol a francia meteorológiai állomások 2/3-a 35 C-ot meghaladó, a városok 15%-ban 40 C-ot elérô hômérsékletet mértek. Párizsban több mint 10 napig 35 C-nál volt magasabb hômérséklet, és augusztus 11 12-én éjszaka 25,5 C volt az éjszakai minimum hômérséklet. A többlethalálozás 14 802 fô volt 2003. augusztus 1. és augusztus 20. között (3). Szintén nagyon sok ember halálát okozták az extrém meleg idôjárási események Olaszországban is, ahol 3134 fô volt a többlethalálozás 2003. június 1. és augusztus 15. között [4]. A klímaváltozás egészségre gyakorolt hatásainak megelôzésében nemzetközi tapasztalatok alapján [5], [6], [7], [8] jelentôs szerepet játszik a hôségriasztás. Nemzetközi viszonylatban hôségriadó tervet elôször 1981-ben Lisszabon készített, amikor is 1981. június 15-én 63-an vesztették életüket a fôvárosban, és 1906 fô volt a többlethalálozás egész Portugáliában a 99

BUDAPESTI NÉPEGÉSZSÉGÜGY 2006. 2. SZÁM 43 C maximum hômérséklet következtében. Majd az 1995-ben bekövetkezett hôhullám hatására az Egyesült Államokbeli Philadelphiában állítottak fel hôségriadó tervet [9]. Magyarországon a klímaváltozás egészségkárosító hatásainak vizsgálata 2000-ben kezdôdött. A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1997 2002) részeként nagy volumenû program keretében került sor elsôsorban a klímaváltozás következtében gyakoribbá és intenzívebbé váló hôhullámok egészségkárosító hatásainak felmérésére. Ezt Budapest halálozási és meteorológiai adatainak összevetésével az 1970 2000 évek közötti idôszakra vonatkozóan végezték el [11]. 2004- ben az OKI irányításával kiépítésre került, 2005-ben pedig mûködni kezdett az EU által támogatott PHEWE * kutatási program keretében az idôjárás-egészségi hatás elôrejelzô rendszer Budapesten. A jelen cikkben szeretnénk bemutatni a hôségriasztó rendszer 2005. évi mûködése során nyert tapasztalatokat. Anyag és módszer A hôségriasztási modellt a PHEWE kutatási program keretében öt város részére London, Budapest, Párizs, Róma, Barcelona, dolgozták ki. A Birmingham-i Egyetem Meteorológiai Tanszéke 1992 2000-re vonatkozó budapesti egészségi és meteorológiai adatsor, valamint a magyar idôjárási elôrejelzési adatok alapján, idôjárás-egészségi hatás elôrejelzô rendszert dolgozott ki és az elôrejelzéseket hozzáférhetôvé tette a magyar fél számára az interneten keresztül. Mivel sem a Meteorológiai Világszervezet (WMO) sem pedig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem határozta meg egységesen a hôhullám definícióját, így a hômérséklet szignifikáns egészségkárosító hatás vizsgálatának alapján az általunk felállított definíciót használtuk. Budapestre vonatkozóan az 1992 2000. idôszak meteorológiai és halálozási adatainak elemzése alapján definiáltuk a hôhullám kritériumát, amely szerint hôhullámról akkor beszélünk, ha az átlaghômérséklet három napon át meghaladja a 26,5 C-ot (98% gyakoriság felett mért átlagérték) [8]. Ennek alapján három fokozatú hôségriasztási rendszert dolgoztunk ki. 2004. és 2005 nyarán a birminghami központ és az Országos Meteorológiai Szolgálattól származó elôrejelzések minden munkanapon 9 óráig érkeztek be az Országos Környezet-egészségügyi Intézethez (OKI), amelyek három napos idôintervallumra elôre jelezték az idôjárási viszonyok alakulását és a várható egészségi kockázat mértékét. Ennek alapján mérlegeltük a hôségriasztás egyes fokozatainak elrendelését. Az információ továbbítás folyamatát a 2004. évi tapasztalatok * PHEWE 2003 2005, Prevention of acute health effects of weather conditions in Europe, EU/QLK-CT-2001-00152SZ. felhasználásával dolgoztuk ki, mely, tartalmazza az egészségügyi ellátó rendszerek és a lakosság tájékoztatását is. A felvilágosító tevékenység és a hôségriasztás hatékonyságának értékelése céljából 2005. november utolsó hetében telefonos megkeresésen alapuló, 2500 fôs deskriptív felmérésre került sor az öt legnépesebb magyar városban (Budapest, Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs) a 18 éven felüli, telefonnal rendelkezô háztartásban élô lakosok körében. A felmérés során minden városban 500-500 fôt kérdeztünk meg. Az ÁNTSZ Fôvárosi Intézete összegyûjtötte a 2005. június 30. július 24. közötti idôszak, illetve a hôségriasztás idején 2005. július 28 31. Budapest 13 kórházába a hôséggel kapcsolatba hozható diagnózisokkal (trauma, infarktus, stroke, szülés, kiszáradás, pszichiátriai megbetegedés) sürgôsségi okok miatt felvett betegek adatait. Ennek alapján vizsgáltuk, hogy mely diagnózisok gyakorisága változott meg a hôhullám idején, illetve hogyan alakult a halálozás. Eredmények A hôségriasztás szintjei A hôségriasztás egyes fokozatai a hômérséklet szignifikáns egészségkárosító hatásán alapszanak. Budapest 30 éves (1970 2000) halálozási és meteorológiai adatainak idôsoros elemzése szerint a nyáron a hômérséklet 5 C-os növekedése jelentôsen, mintegy 10 15%- kal növeli az összes halálok,valamint a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozások kockázatát [11]. A legnagyobb kockázatnak a szív- és érrendszeri betegségben szenvedô 65 év feletti lakosság van kitéve. Ennek alapján határoztuk meg a hôségriasztás fokozatait: Figyelmeztetô jelzés belsô használatra (1. fok): Amennyiben várhatóan legalább egy napra a halálozás napi értékeinek kb. 15%-os növekedését jelzi elôre a rendszer, a mentôszolgálat felkészülhet a várhatóan megnövekvô betegforgalomra. Ez a kockázat kb. napi 25 C-os, vagy azt meghaladó középhômérséklet esetén valószínûsíthetô. Készültség jelzés riasztás a lakosság számára (2. fok): Amennyiben várhatóan legalább három egymást követô napon eléri (vagy meghaladja) a napi középhômérséklet a 25 C-ot (kb. 15%-os növekedés a napi halálozásban). Ez a fokozat lép életbe akkor is, ha legalább egy napra eléri a napi középhômérséklet a 27 C-ot, ami pedig kb. 30%-os napi halálozás növekedésnek felel meg. Riadó jelzés (3. fok): Amennyiben várhatóan legalább három egymást követô napon a napi középhômérséklet eléri vagy meghaladja a 27 C-ot (kb. 30%-os egészségi kockázat növekedés). Ez a kánikula helyzet megfelel a 179/1999. (XII. 10) Korm. rende- 100

EREDETI KÖZLEMÉNYEK Rövidítések OKK-OKI: Országos Közegészségügyi Kp. Országos Környezet-egészségügyi Intézete OMFI: Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet OTH: Országos Tisztifôorvosi Hivatal OMSZ: Országos Meteorológiai Szolgálat OMSZ: Országos Mentôszolgálat MMF: Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelôség PHEWE: Az idôjárási helyzetek akut egészségkárosító hatásainak megelôzése, 2003 2005 ( Prevention of acute health effects of weather conditions in Europe ), EU/QLK-CT-2001-00152SZ. 1. ábra Döntés a hôhullám elrendelésérôl, információáramlás let 5 2. bk. a) pontjában megfogalmazott rendkívüli idôjárási helyzet -nek, ami a hivatkozott rendeletben elôírt intézkedések elrendelését indokolja. Idôjárás-egészségi hatás elôrejelzô rendszer mûködése 2005-ben A birminghami központ naponta frissítette az elôrejelzéseket. Ezen kívül az Országos Meteorológiai Szolgálat közvetlenül küldött figyelmeztetést abban az esetben, amikor a következô három napra 25 C feletti középhômérséklet jeleztek. Az OKI az OKK munkaegészségügyi szakembereivel együtt értékelte az információkat, és a hôségriasztás 2. fokozatának elôrejelzésekor (július 26- án) értesítette az Országos Tisztifôorvosi Hivatalt. Az országos tisztifôorvos ennek alapján július 28 31. idôszakra hôségriasztást rendelt el. A riasztás kiterjedt a fekvôbeteg intézmények várható megnövekvô betegforgalmára, a betegellátás sajátos problémáira, valamint a lakosság tájékoztatására. A riasztás során alkalmazott információs rendszert az 1. ábra mutatja be. Az országos tisztifôorvos értesítette a megyei ÁNTSZ intézeteket, a Fôvárosi Intézet a kapott információt továbbította a Központi Ágygazdálkodási Osztály, valamint a Közegészségügyi Fôosztály felé és Budapest Fôváros Védelmi Bizottság titkársága részére. A Védelmi Bizottság titkársága a kapott információkat és a hôségriasztás elrendelését, a várható kezdô és befejezô nap megjelölésével to- 101

BUDAPESTI NÉPEGÉSZSÉGÜGY 2006. 2. SZÁM vábbította a Fôvárosi Önkormányzat érintett osztályai, valamint a Fôvárosi Polgári Védelmi Igazgatóság felé. Ugyanakkor a Fôvárosi Intézet azonnal továbbította a hôségriasztás elrendelésérôl szóló értesítést a fôvárosi kerületi tisztifôorvosok részére, akik felvették a kapcsolatot a helyi önkormányzatokkal, valamint területüket ellátó háziorvosokkal. A Központi Ágygazdálkodási Osztály azonnal továbbította az értesítést a fôvárosi fekvôbeteg ellátó intézmények részére, melyben meghatározásra került a fokozat fenntartásának elôrelátható idôtartama, valamint az intézmények által teendô intézkedésekre vonatkozó, az Egészségügyi Igazgatási és Szakfelügyeleti Fôosztály által elkészített javaslatok is. A hôségriasztáshoz kapcsolódó tájékoztató és felvilágosító anyagok Egészségügyi Igazgatási és Szakfelügyeleti Fôosztály által elkészített javaslatok a kórházi betegellátással kapcsolatosan: gyakoribb hômérôzés (a testhômérséklet emelkedésének ellenôrzése, illetve annak meggátlása borogatás, gyakori test lemosás) a fokozott perspiráció miatt megnövelt folyadékpótlás per os, illetve parenterálisan gyakoribb ágynemûcsere a meleget kísérô ájulásos tünetek fokozott figyelemmel kísérése a hôség miatti bôrkiütések figyelemmel kísérése és annak ellátása a krónikus betegségben szenvedôk (hypertonia, krónikus vese- és májbetegek, cukorbetegek, stb.) fokozott figyelemmel kísérése az egyes kórképekben alkalmazott gyógyszerek a hôség miatt kialakuló hatásváltozásának figyelemmel kísérése (pl.: béta blokkolók, antihistaminok, antidepresszánsok) a nem sürgôs mûtétek a beteggel történt megbeszélés után esetleges halasztása az elektrolitok ellenôrzése mindazon betegségekben, ahol a fokozott sóvesztés kockázati tényezôt jelent a szakmai szabályok figyelembe vételével, a fokozott környezeti hôhatás miatt kerüljön elôtérbe az adott kórképek ellátása a munkabeosztás ésszerû megszervezése, a munkatársak megfelelô pihenésének biztosítása a túlzott megterhelés elkerülése miatt az osztályokon szellôztetés a kora reggeli órákban, ventillátorok beállítása, korai sötétítés a déli oldalakon a súlyos betegek légkondicionált ôrzôben történô elhelyezése a mûtétre váró esetek légkondicionált elôkészítôben, illetve az ambuláns ellátásra szorulók légkondicionált folyosón történô elhelyezése megfelelô mennyiségû védôital kiosztása az ápoló személyzet és az ápoltak között, ill. a hûtôkapacitás megnövelése mûszaki ügyelet megerôsítése, a folyamatosan mûködô légkondicionálók meghibásodása esetére Tájékoztatás és javaslatok a lakosság részére Az Országos Tisztifôorvosi Hivatal az alábbi tájékoztatást adta közre a hôségriasztás elrendelésével egy idôben: A kánikulai meleg, a tartósan magas hômérséklet károsan befolyásolja az egészségi állapotot. Kedvezôtlenül hat mindenkire, de elsôsorban a fizikai munkát végzôk szervezetére, mind a szabadban, mind a zárt térben dolgozóknál. Az idôsek körében a tartósan magas hômérséklet szív-, érrendszeri panaszokat, okozhat. Ezek jelentkezésekor javasoljuk, hogy haladéktalanul keressék fel kezelôorvosukat. Szívgyógyszereket szedô betegek kérjék ki ezzel kapcsolatban kezelôorvosuk tanácsát. Az idôsek kánikula idején tartózkodjanak hûvös helyen, kerüljék a szervezetüket terhelô fizikai munkát. Zuhanyozzanak naponta többször langyos vízzel. A kánikula idején mindenkinek ügyelnie kell a fokozott folyadékbevitelre, szükség szerint a szokásos mennyiség többszörösére is szükség lehet. Kerüljük a tûzô napon való tartózkodást 11 és 15 óra között, mivel ilyenkor fokozódik a napszúrás veszélye. A káros UVB sugárzás ellen védjük bôrünket napvédô krémmel és megfelelô, világos színû, természetes alapanyagú ruházattal, széles karimájú vagy ellenzôs sapkát, kalapot viseljünk a szemünk védelmére. Ne hagyjunk kisgyermeket, állatot bezárt gépkocsiban! A szabadban végzett sportolást is korlátozzuk a reggeli vagy kora esti órákra! A fizikai munkát végzô dolgozóknál ilyen idôjárási/hômérsékleti viszonyok mellett szükséges, hogy a munkáltatók a munkavállalóik számára igény szerint, de legalább félóránként védôitalként 14 16 C hômérsékletû ivóvizet vagy azonos hômérsékletû alkoholmentes italt, valamint az elôírtaknak megfelelô pihenôidôt biztosítsanak. A különösen veszélyeztetett célcsoportok (kisgyermekes anyukák, fiatalok, idôsek) részére külön tájékoztató plakátokat készítettünk. A plakátok terjesztése gyermek- és felnôtt háziorvosi rendelôkben, gyógyszertárakban, önkormányzati információs irodákban történt az ÁNTSZ Fôvárosi Intézet és a Fôvárosi Önkormányzat közremûködésével. 102

EREDETI KÖZLEMÉNYEK 2. ábra Idén nyáron júliusban az országos tisztifôorvos hôségriasztást rendelt el országszerte. Hallott Ön errôl? (Forrás: www.marketincentrum.hu) Elkészült egyéb kommunikációs anyag. Men s Health Magazin: Védje ki a világvégét! Mentor Média: 15 mp-es reklámszpot (hôhullám) amely 2005. augusztusában 80 alkalommal került vetítésre a National Geographic csatornán. A felsorolt tájékoztató anyagok elektronikus változata felkerült a www.efrirk.antsz.hu/oki honlapra. A rendszer gyakorlati mûködtetésének 2005. évi tapasztalatai Felvilágosító tevékenység hatékonyságának értékelése a 2500 fôs telefonos kikérdezés alapján A lakosság hôségriasztással kapcsolatos ismereteit illetôen elmondható, hogy a megkérdezettek valamivel több, mint fele hallott arról, hogy júliusban az országos tisztifôorvos hôségriasztást rendelt el országszerte: leginkább a 30 59 év közöttiek és a magasabb iskolai végzettségûek értesültek errôl (2. ábra). A hôséggel kapcsolatban a megkérdezettek átlagosan 1-2 káros hatást említettek meg. Jellemzôen a 30 59 év közöttiek és a magasabb iskolai végzettségûek értesültek a nyári hôségriasztásról, és általában elégedettek voltak a tájékoztatással. A tartalmi elemeket (informatív jelleg, segített védekezni) a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezôk értékelték inkább (63%), míg a külalakot az alacsonyabb iskolai végzettségûek (55%) tartották fontosabbnak. A megkeresettek 40%-a nyilatkozott úgy, hogy szeretne többet tudni a hôség okozta káros egészségi hatásokról, jellemzôen inkább a nôk és a fiatalabbak igénylik ezt, és elsôsorban a televízión keresztül. Legkevesebben az internetet jelölték meg információs forrásként, de még ezt is a válaszolók több, mint harmada választotta. A kórházi adatok elemzése 2005. június 30 július 24 és a hôségriasztás idején bekövetkezett (2005. július 28 július 31.) 13 budapesti kórház betegfelvételi adatainak összevetése alapján megállapítottuk, hogy hôhullám idején a viszonyítási idôszakhoz képest kis mértékben nôtt a trauma és kiszáradás miatti felvételek száma, a többi megbetegedés esetén nem volt egyértelmû a tendencia. A halálozás a hôhullám idején több mint 30%-kal nôtt a megelôzô vizsgált napok átlagához képest (3. ábra). Megbeszélés Az idôjárási viszonyok egészségkárosító hatásaira már az 1970-es években is felfigyeltek, azonban nem csak akkor, hanem még az 1990-es években sem volt a kérdés a figyelem elôterében. Ezt bizonyítják a 1. táblázatban szereplô példák. Az utóbbi években több ország is kialakított hôségriasztási rendszert különbözô riasztási küszöbértékek alapján. Például Angliában a hôségriasztás elrendelése akkor történik, ha a nappali hômérséklet eléri a küszöbhômérsékletet (nappal 30 C, este 15 C) két egymást követô napon és a közbeesô éjszakán. Párizsban akkor rendelnek el hôségriadót, ha egymást követô három napon a minimum, maximum hômérséklet meghaladja a küszöbhômérsékletet. Portugáliában az ICARO index alapján hôhullámról beszélünk akkor, ha a napi átlaghômérséklet egymást követô két napon meghaladja a 32 C-ot. Olaszországban a hôségriasztás elrendelése város specifikus. Háromfé- 103

BUDAPESTI NÉPEGÉSZSÉGÜGY 2006. 2. SZÁM 3. ábra 3. ábra A hôségriasztás tapasztalatai Budapest 13 kórházában, 2005. június 30 július 31. (Forrás: ÁNTSZ Budapest Fôvárosi Intézete) le modellt dolgoztak ki a hôhullámnak tulajdonítható többlethalálozás becslésére. A városok a szinoptikus klímamodell (Michelozzi, Nogueira, 2004), az ún. küszöbmodell (de Donato, 2005) és a Poisson regressziós modell (de Donato, 2005) közül választhatják ki a legmegfelelôbbet. A hôségriasztó rendszerek általában három- illetve négyszintûek. A budapesti háromszintû rendszerhez hasonló az olasz rendszer : Figyelmeztetô, Készültség, Riadó jelzés. Angliában négyszintû rendszer mûködik: Tájékoztató, Figyelmeztetô, Hôhullám, Vészhelyzet. Párizsban is Angliához hasonlóan négyszintû a rendszer: Éberség, Elô-figyelmeztetô, Figyelmeztetô, Vészhelyzet. Németországban a figyelmeztetés csak kétszintû: Erôs hôterhelés, Extrém hôterhelés. A hôségriasztó rendszert hazánkban az Országos Környezet-egészségügyi Intézet és az Országos Meteorológiai Szolgálat június 1 augusztus 31. között mûködteti. Nemzetközi viszonylatban sok helyen a Meteorológiai Szolgálat felelôs a rendszer mûködtetéséért, mint pl. Angliában, Németországban. Portugáliában, Franciaországban és Olaszországban a közegészségügyi intézetek felelôsek a mûködésért. A mûködés idôtartama eltérô, Angliában június 1 szeptember 15, Németországban június 1 szeptember 30, Portugáliában május 15 szeptember 30. A hôségriasztó rendszer hatékonyságának értékelése egyre fontosabbá válik. Például Portugáliában a rendszer felállításakor a legfontosabb problémaként a lakosság nem idôben történô tájékoztatása merült fel, amiért a média érdektelensége tehetô felelôsé. A 2003. évi hôhullám után a tájékoztatás hatékonyságát újra vizsgálták. Ekkor az információk a médián keresztül a lakosság 90%-át érték el, a leggyakrabban használt médium a TV, majd a rádió és a helyi újság volt. Kevesebb, mint 5% használta az internetet, illetve kevesebb, mint 2% vette igénybe a zöld vonal nyújtotta tájékoztatást. Magyarországon is lemértük a 2005. évi tájékoztatás eredményét, melynek során hasonló eredményeket kaptuk, mint a portugálok. Nálunk is legnépszerûbb kommunikációs eszköz a televízió volt ezt a válaszadók 90%-a jelölte meg. A legkevesebben az internetet választották, de még ezt is a válaszolók több, mint harmada választotta. A hôségriasztás elsô és második fokozatának elrendelése mely elsôsorban a kockázat tudatosítása mind 1. táblázat Hôhullám okozta halálesetek Európában az 1970-es 1980-as években Hôhullám Mortalitás Hivatkozás Birmingham, Anglia 1976 10%-al növekedett a halálozás, fôkénta 70 79 éves nôi és férfi lakosok körében. Ellis et al. (1980) London, Anglia 1976 9,7%-al növekedett a halálozás. Lye and Kamal (1977) Portugália, 1981 Többlethalálozás Portugália: 1906 fô. Lisszabon: 63 fô. Garcia et al (1999) Róma, Olaszország 1983 Hôguta okozta halálesetek: 65 fô, többlethalálozás 35%. Todisco (1983) Athén, Görögország 1987 Többlethalálozás >2000.Hôség okozta halálozás: 926 fô, 2690 ember került kórházba. Katsouyanni et al (1988) London, Anglia 1995 Többlethalálozás 619 fô 8,9%-al növekedett a halálozás. Rooney et al (1998) 104

EREDETI KÖZLEMÉNYEK az egészségügyi ellátó rendszerben, mind a lakosságban nincs jogszabályhoz kötve. A riasztás 3. fokozata megfelel a 179/1999 (XII.10) kormányrendelet 5.. 2 bk. a) pontjában megfogalmazott extrém idôjárási helyzetnek. Szükséges azonban a jövôben a részletes teendôk kiegészítô jogi szabályozása. A budapesti egészségügyi intézményektôl, valamint a hôségriasztás rendszerébe bevont fôvárosi együttmûködô partnerek részérôl egyértelmûen pozitív visszajelzéseket kaptunk a hôségriasztó rendszer mûködésérôl. Néhány fôvárosi fekvôbeteg ellátó intézménybôl érkezett vélemény szerint: A hôségriasztás rendszerének kialakítását és mûködtetését a szakai tapasztalatok alapján megfelelônek tartjuk. Az idôbeni riasztás lehetôvé tette az érintett osztályok valamint a Sürgôsségi Betegellátó Osztály szervezett felkészülését a betegek fogadására. Az idôbeli tájékoztatás mellett a Sürgôsségi Betegellátó Osztály szervezetten fel tudott készülni a betegek fogadására és ellátására. A továbbiakba is igényt tartunk erre a rendkívül jó kezdeményezésre, melyben értesítenek bennünket a különbözô fokozatú hôségriasztásról. A lakossági felmérés szerint nagy az igény a tájékoztatásra. Az eredmények is alátámasztják, hogy az általános ismeretek hiányosak a megkérdezettek 25%-a nincs tisztában a hôség okozta káros egészségi hatásokkal. A jövôben tovább kell vizsgálni annak lehetôségét, hogy a leginkább kedvelt információs csatornán, a televízión keresztül hogyan lehet eredményesebben elérni a lakosságot. A globális felmelegedés és az azt követô éghajlatváltozás növekvô kockázatára való tekintettel egyre fontosabbá válik a klímaváltozás egészségre gyakorolt káros hatásainak megelôzése, kivédése, a hatások csökkentése (VAHAVA projekt). Ennek érdekében célszerû Klíma-egészségügyi Prevenciós Stratégia kidolgozása, amely a következôket foglalná magában: Klíma-egészségügyi hálózat létesítésének feladatait, lépéseit A lehetséges megbetegedések jellemzôinek és megelôzési lehetôségeinek feltárását A megelôzés elôtérbe állítását, a mentés, betegellátás, rehabilitáció mellett Társadalmi tudat formálását elôsegítô eszköztár kialakítását. F ELHASZNÁLT IRODALOM [1] Láng I: A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok, KvVM-MTA- VAHAVA projekt összefoglalás, 2006, Budapest, p: 5 6., [2] Páldy A, Erdei E, Bobvos J. és tsai: A klímaváltozás egészségi hatásai, Egészségtudomány, 48, 2 3: 220 236, 2004 [3] Hémon D, Jougla E. Surmortalité liée à la canicule d aou t 2003- Rapport d étape (1/3). Estimation de la surmortalité et principales caractéristiques epidemiologiques. Paris: Institut national de la santé et de la recherché médicale (INSERM); 25 September 2003. (http://www.sante.gouv.fr/htm/actu/surmort_canicule /avant_propos.pdf) [accessed 10 March 2004] [4] Centro Nazionale de Epidemiologia, Sorveglianza e Promozione della Salute, Ufficio di Statistica. Indagine Epidemiologica sulla Mortalità Estiva. Presentazione dei dati finali (Susanna Conti). Rome: Istituto Superiore di Sanità; 2003. (http://www.epicentro.iss.it/mortalita /presentazione%20mortalità%20estiva2.pdf) [5] J. Tan, Kalkstein, J.Huang et al: An operational heat/health warning system in Shanghai, International Journal of Biometeorology, vol 48., No3., February 2004., p.: 157 162 [6] M. Pascal, K. Laaidi, M. Ledrans et al: France s heat health watch warning system, International Journal of Biometeorology (2006) 50: 144 153. [7] K.L. Ebi, T.J. Teisberg, L.S. Kalkstein: Heat watch warning systems save lives, American Meteorological Society, 2004, p.: 1067 1073. [8] K. Smoyer Tomic, D. Rainham et al: Beating the heat: development and evaluation of a canadian hot weather health response plan, Environmental Health Perspectives, vol 109, No 12, december 2001., p.: 1241 1247 [9] C. Koppe., S. Kovats., G. Jendritzky., B. Menne.: Heatwaves: risks and responses, Health and Global Environmental Change, series No.2., WHO, 2004 [10] W. Kirch, B. Menne, R. Bertollini: Extreme weather events and public health responses, WHO for Europe, 2005. in Páldy et al: A hômérséklet és a hôhullámok hatása a napi halálozásra Budapesten, 1970 2000., p.:99 109 [11] Páldy A., Erdei E., Bobvos J.: A klímaváltozás egészségi hatásai, AGRO Füzetek., 2003. 32 szám., p.: 62 77 [12] S. Kovats et al (2003) Heatwaves of August 2003 in Europe: provisional estimates of the impact on mortality (www.eurosurveillance.org) [13] Centro Nazionale de Epidemiologia, Sorveglianza e Promozione della Salute, Ufficio di Statistica. Indagine Epidemiologica sulla Mortalità Estiva. Presentazione dei dati finali (Susanna Conti). Rome: Istituto Superiore di Sanità; 2003 (http://www.epicentro.iss.it/mortalita/ presentazione%20mortalità%20estiva2.pdf) [14] Páldy A, Bobvos J, Vámos A, Kishonti K: Többlethalálozás a nyári hôhullámok idején Budapesten 2001 és 2003 során, Egészségtudomány, 49, 299 310 (2005). [15] Michelozzi: Impact of heat waves on mortality Rome, Italy, June-August, 2003., MMWR 2004: 53:369 371. 105

BUDAPESTI NÉPEGÉSZSÉGÜGY 2006. 2. SZÁM A dohányzással összefüggésbe hozható korai halálozás halmozódása és annak szocioökonómiai kapcsolatai Budapesten, 1994 2004. JUHÁSZ ATTILA NAGY CSILLA PÁLDY ANNA* ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT BUDAPEST FÔVÁROSI INTÉZETE *FODOR JÓZSEF ORSZÁGOS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT ORSZÁGOS KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZETE Összefoglalás Az egészségi állapotot befolyásoló környezeti tényezôk közül a dohányzás az egyik legjelentôsebb kockázati tényezô, mely a világban bekövetkezô halálesetek mintegy tizedében tehetô felelôssé. Sajnálatos, hogy Európában még az ezredforduló utáni években is a magyar férfiak és nôk dohányzással összefüggésbe hozható korai halálozási mutatói a legmagasabb mutatók közé tartoztak, illetve mind a két nem esetében a halálozás szintje meghaladta Európai Uniós országok átlagának két és félszeresét. Figyelemfelkeltô, hogy hazánkon belül a nôk körében 2003-ban a dohányzással szoros összefüggést mutató tüdôrákos korai halálozás tekintetében Budapesten lehetett megfigyelni az egyik legmagasabb halálozást. Jelen vizsgálat eredményei szerint összességében a budapesti férfiak körében az országos átlagnak felelt meg a légcsô, a hörgô és a tüdô rosszindulatú daganata miatt bekövetkezô korai halálozás, de a nôk körében az országos átlag másfélszerese körüli halálozási többlet volt megfigyelhetô. Megdöbbentô képet kaptunk a tüdôrákos halálozás kerületi szintû elemzésekor. A nôk tüdôrák miatti korai halálozása 5 kerület kivételével (I., II., XVI., XXII., XXIII. kerület) az országos átlag másfél és kétszerese. A fôvárosi férfiak halálozása majdnem minden kerületben az országos szint körülinek bizonyult. A légcsô, hörgô és tüdô rosszindulatú daganatai miatti korai halálozás területi eloszlása mindkét nem esetében szignifikáns kapcsolatot mutatott az alacsony iskolai végzettség, a nem megfelelô lakáskörülmények és a csonka családok arányának Budapest kerületeiben való eloszlásával. A férfiak esetében további pozitív kapcsolat volt kimutatható a munkanélküliek arányának és az elváltak arányának területi halmozódásával. Fordított területi eloszlás volt kimutatható mindkét nem esetében a társas kapcsolaton alapuló családok (házasság és élettársi viszony együtt) arányának területi eloszlásával. Jelen vizsgálat eredményei rámutattak a kerületek döntô többségében élô fôvárosi nôk tüdôrák miatti korai halálozásának halmozódására és felhívták a figyelmet e halálozás halmozódásával kapcsolatot mutató, néhány lehetséges kockázati tényezô feltárására, mely további részletes vizsgálatokat sürget. A talált összefüggések elôsegíthetik helyi szintû, célzott egészségvédelmi-egészségfejlesztési stratégiák tervezését, egészségfejlesztési programok lebonyolítását, melyek kapcsán a dohányzás visszaszorításával a megbetegedési és halálozási viszonyok kedvezôen befolyásolhatók lennének. Bevezetés Az egészségi állapotot befolyásoló környezeti tényezôk közül a dohányzás az egyik legjelentôsebb kockázati tényezô, mely a világban bekövetkezô halálesetek 8,8%-áért tehetô felelôssé. Közismert az is, hogy a dohányzásnak kiemelkedô szerep jut mint kockázati tényezônek a szív-érrendszeri és a légzôrendszeri betegségek kialakulásában, valamint a dohányfüst bizonyítottan tartalmaz olyan kémiai rákkeltô anyagokat, melyek felelôsek lehetnek a tüdôrák, az ajak-szájüregi daganatok és egyéb krónikus tüdôbetegségek elôidézéséért [1]. A dohányosok dohányzással összefüggô többlethalálozásának fele a szív-érrendszeri betegségek miatt következik be, továbbá a koszorúér betegség által okozott összes halálozás 30 40%-a tulajdonítható a cigarettázás késôi hatásának [2, 3, 4]. 106

EREDETI KÖZLEMÉNYEK A magyar férfiak és nôk tüdôrák miatti halálozási mutatói a legkedvezôtlenebbek közé tartoznak még jelen pillanatban is Európában. Hazánkon belül pedig a fôvárosi nôk esetében magyar nôk rendkívül kedvezôtlen halálozási szintjének megfelelô volt még az ezredfordulón is a halálozás [5, 6]. A budapesti lakosság korai halálozásának területi különbségeit kerületenként a népegészségügyi szempontból jelentôs haláloki fôcsoportok és néhány konkrét halálok így a dohányzással összefüggésbe hozható haláloki csoport tekintetében a Szerzôk már eddigiekben is vizsgálták Eredményeik majdnem minden esetben jelezték a pesti oldal kerületeiben élô nôk fokozott korai halálozási veszélyeztetettségét [7 14]. E leíró epidemiológiai vizsgálat elkészítésének célja az volt, hogy a dohányzással leginkább összefüggésbe hozható és egyben leggyakoribb rosszindulatú daganatos haláloknak tekintendô a légcsô, a hörgô és a tüdô rosszindulatú daganata miatti korai halálozás egyenlôtlenségeit kerületi szinten feltérképezze, valamint vizsgálja e halálok esetében az eltérô társadalmigazdasági-környezeti tényezôk befolyását a halálozás halmozódására. Adat és módszer A dohányzással összefüggésbe hozható korai halálozás nemzetközi összehasonlítása az Egészségügyi Világszervezet Health For All (HFA) adatbázisának standardizált halálozási arányszámai (SHA) alapján történt. A dohányzással összefüggésbe hozható halálokok HFA adatbázis meghatározott defníciója szerint (BNO-10 Nemzetközi Haláloki Közbülsô Névjegyzék alapján) a következô indikátorok tartoznak: ajak-, szájüreg és garat rosszindulatú daganata (C00-C14), gége-, légcsô a hörgôk és a tüdô rosszindulatú daganata (C32-C34), nyelôcsô rosszindulatú daganata (C15), ischaemiás szívbetegségek (I20-I25), cerebrovasculáris betegségek (I60-I69), idült alsó légúti betegségek (J40-J47. Az Európai Uniós országok átlaga a 2004. május 1. elôtti 15 tagállam lakossága halálozási adatainak átlagát jelentette [5]. A légcsô, a hörgô és a tüdô rosszindulatú daganata miatti korai halálozás Magyarországon belüli területi egyenlôtlenségeinek vizsgálata a Magyar Egészségadattár Standardizált Halálozási arányszámainak segítségével történt [6]. Elemzésre kerültek 1994 2004. között kerületi szinten Budapest lakosságának a légcsô, a hörgô és a tüdô rosszindulatú daganata (BNO-X: C33-C34) miatti korai halálozásának területi egyenlôtlenségei. A halandóság területi egyenlôtlenségeinek vizsgálata a standardizált halálozási hányados (SHH) mutató segítségével történt, mely számításához a kerületenkénti állandó lakóhely szerinti létszámadatokat kor és nem szerint, valamint a halálesetek számát kor, nem, kerület, halálok szerinti bontásban, valamint a szükséges országos korspecifikus halálozási arányszámokat a KSH adatforrások felhasználásával a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezet-egészségügyi Intézete (továbbiakban OKK-OKI) biztosította számunkra. A halandósági különbségek vizsgálatához az indirekt standardizálás módszerét alkalmaztuk, amelyben a viszonyítási alapot az ország nôi lakosságának korspecifikus halálozási arányszámai képezték. A vizsgált népességcsoport korosztályaiban az országos halálozási 1. ábra A DOHÁNYZÁSSAL ÖSSZEFÜGGÉSBE HOZHATÓ korai halálozás* alakulása Magyarországon, Budapesten, Csehországban és az EU országok átlagában, 1979 2003. 107

BUDAPESTI NÉPEGÉSZSÉGÜGY 2006. 2. SZÁM FÉRFIAK NÔK Országos 64,7 SHA /100 000 fô < = 100 < = 88 < = 76 < = 64 < = 52 Min = 40 Standard: a standard europai 0-64 éves népesség (1976) kormegoszlása Országos 20,72 SHA /100 000 fô < = 30 < = 26 < = 22 < = 18 < = 14 Min = 10 Forrás: Magyar Egészségadattár 2. ábra Magyarország lakosságának LÉGCSÔ, HÖRGÔ ÉS A TÜDÔ ROSSZINDULATÚ DAGANATAI (BNO-10:C33-C34) miatti standardizált halálozása, 2003. FÉRFIAK NÔK SHH magas, p < 0,05 magas, p > 0,05 átlagos alacsony, p > 0,05 alacsony, p < 0,05 3. ábra Budapest lakosságának LÉGCSÔ, HÖRGÔ ÉS TÜDÔ ROSSZINDUALATÚ DAGANATAI (BNO-10 : C33-C34) miatti korai halálozása, 1994 2000. szint szerint várható halálesetek számát a megfelelô országos korspecifikus halálozási arányszám és a vizsgált korosztályhoz tartozó lakosság évközepi számának szorzata adta. Az egyes korosztályokban várható halálesetek számának korosztályok szerinti összege eredményezi a vizsgált lakosságcsoportban a halálesetek várható számát. Az elemzésben alkalmazott standardizált halálozási hányados (SHH) mutató a vizsgált lakosságcsoportban bekövetkezett halálesetek tényleges számát (T) viszonyítja a halálesetek várható számához (V) százalékos formában [15,16]. Amennyiben a vizsgált népességcsoportban az 108

EREDETI KÖZLEMÉNYEK SHH = 100,0%, akkor az országos szinttôl nem különbözik a halandóság; SHH < 100,0%, akkor az országos szintnél alacsonyabb a halandóság; SHH > 100,0%, akkor az országos szintnél magasabb a halandóság. Az országos átlagtól való eltérést Z-próbával teszteltük [15,16]. A vizsgált idôszakban a halálozás évi véletlenszerû ingadozásainak csökkentésére stabilizálást [15, 16] alkalmaztunk, azaz többéves (11 éves) idôtartamra összevonva történt az elemzés. Ezen összevonások alapját az évenkénti, részletes korcsoportokra számolt várható esetszámok, illetve tényleges esetszámok képezték. A halálozás és a szocio-ökonómiai faktorok közötti kapcsolatot negatív binomiális regresszióval modelleztük. A kapcsolatot indcidenciasûrûség hányadossal jellemeztük, mely vizsgálatunkban azt mutatja, hogy a modell szerint az adott szocio-ökonómiai faktor 1%-os emelkedése hányszorosára változtatja a halálozást. A hányados hipotézisvizsgálatát α = 5%-os szignifikancia szinten (H 0 : ISH = 1) Z-próbával végeztük, konfidencia intervallummal jellemeztük. A modellezést és a hipotézisvizsgálatot Stata for Windows 8.2 statisztikai programmal végeztük [16, 17]. Eredmények A magyar férfiak és nôk dohányzás eredetû halálozása a vizsgált idôszakban mindvégig jóval magasabb volt, mint az Európai Uniós országok átlaga. Az utóbbi néhány évben ugyan enyhe csökkenés volt megfigyelhetô, de mindezek ellenére még 2002-ben is az EU átlag két és félszerese körüli volt mind a két nem esetében halálozás (1. ábra). A fôvárosi férfiak dohányzással összefüggésbe hozható halálozása a magyar férfiak halálozási szintjénél jóval alacsonyabb volt, ugyanakkor a fôvárosi nôk halálozása a rendkívül kedvezôtlen magyar nôi halálozásnak felelt meg. (1. ábra). Vizsgálatra került a dohányzással leginkább összefüggésbe hozható tüdôrák miatti korai halálozás hazánkon belüli területi eloszlása 2003. évben. Az eredmények jelezték, hogy a fôvárosi férfiak halálozása a magyar férfiak halálozási szintje körülinek bizonyult. A budapesti nôk halálozása pedig másik öt megyei (Baranya, Tolna, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Nógrád) halálozási szinttel együtt az országos halálozási szintnél magasabb volt (2. ábra). Budapest kerületi szintû elemzésekor a 15 64 éves nôi lakosság tüdôrák miatti halálozásának vizsgálatakor drámai volt a kép, ugyanis 5 kerület (I, II., XVI., XXII., XXIII. kerület) kivételével az országos átlag 1,5 2-szeresét is meghaladó halálozást tapasztaltunk. A halálozási többlet a kerületek döntô többségében statisztikailag bizonyítható volt. A fôvárosi férfiak tüdôrák miatti korai halálozása az országos átlag körüli vagy annál kismértékben volt magasabb a belsô pesti kerületek esetében. Az országos szintnél szignifikánsan magasabb halálozást csupán a VIII. és a XXI. kerületi férfiak esetében találtunk (3. ábra, 1. táblázat). 1. táblázat A légcsô, a hörgô és a tüdô rosszindulatú daganata miatt bekövetkezô korai halálozás miatt legveszélyeztetettebb lakosság halálozása kerületek és nem szerint, 1994-2004. Kerületek SHH (%) (zárójelben a halálesetek száma) FÉRFIAK NÔK Budapest 86.9 131,2* (4412) (2240) IV. 103.1 159,3* (281) (146) V. 68,3* 127.9 (57) (39) VI. 105.8 164,1* (124) (68) VII. 114.9 206,3* (188) (118) VIII. 115,6* 214,9* (241) (151) IX. 107.4 179,9* (173) (102) X. 106.9 140,7* (249) (108) XI. 63,6* 103.4 (257) (149) XII. 84,7* 157,9* (170) (108) XIII. 89.1 128,9* (277) (140) XIV. 80,7* 128,4+* (281) (157) XV. 89.4 121.4 (227) (103) XVII. 76,7* 112.6 (178) (81) XVIII. 88.6 127,4* (257) (119) XIX. 95.8 108.07 (178) (67) XX. 103.1 158,7* (206) (103) XXI. 115,3* 142,6* (270) (108) * p<0,05 A légcsô, hörgô és tüdô rosszindulatú daganatai miatti korai halálozás területi eloszlása mindkét nem esetében szignifikáns kapcsolatot mutatott az alacsony iskolai végzettség, a nem megfelelô lakáskörülmények 109

BUDAPESTI NÉPEGÉSZSÉGÜGY 2006. 2. SZÁM A 15 64 éves lakosság LÉGCSÔ, HÖRGÔ ÉS TÜDÔ ROSSZINDUALATÚ DAGANATAI miatti korai halálozása a fôvárosban, 1994 2004. FÉRFIAK NÔK Legalább az általános iskola 8 osztályát végzettek aránya a fôvárosban, 2001. SHH V. kvartilis IV. kvartilis III. kvartilis II. kvartilis I. kvartilis Társas kapcsolaton alapuló családok aránya a fôvárosban, 2001. % V. kvartilis IV. kvartilis III. kvartilis II. kvartilis I. kvartilis 4. ábra és a csonka családok arányának Budapest kerületeiben való eloszlásával. A férfiak esetében további pozitív kapcsolat volt kimutatható a munkanélküliek arányának és az elváltak arányának területi halmozódásával. Fordított területi eloszlás volt kimutatható mindkét nem esetében a társas kapcsolaton alapuló családok (házasság és élettársi viszony együtt) arányának területi eloszlásával (4. ábra, 2. táblázat). 110

EREDETI KÖZLEMÉNYEK 2. táblázat A 15-64 éves fôvárosi férfiak és nôk körében a LÉGCSÔ, HÖRGÔ ÉS A TÜDÔ ROSSZINDULATÚ DAGANATAI miatti halálozás halmozódását befolyásoló tényezôk, 1994-2004. Szocio-ökonómiai faktor Incidenciasûrûség hányados [95%-os konfidencia intervallum] Férfiak Nôk Általános iskolát végzettek aránya 1.027 1.098 [1,001-1,054] [1,059-1,139] Munkanélküli férfiak/nôk aránya 1.141 - [1,029-1,256] Félkomfortos lakások aránya 1.038 1.074 [1,012-1,064] [1,046-1,103] Komfort nélküli lakások aránya 1.046 1.066 [1,007-1,086] [1,018-1,116] Társas kapcsolaton alapú 0.965 0.946 családok aránya [0,945-0,986] [0,920-0,971] Gyermekét egyedül nevelô apával/ anyával rendelkezô családok 1.534 1.061 aránya [1,168-2,015] [1,031-1,091] Elváltak aránya 1.005 - [1,019-1,083] Megbeszélés A dohányzás elterjedtségét, illetve az egészségre gyakorolt hatásait tekintve napjainkban súlyos népbetegségnek számít. A dohányzás következményei az egészségre sokrétûek, a dohányzás a szív-érrendszeri betegségek és a rák legjelentôsebb önálló külsô és éppen ezért elkerülhetô kóroki tényezôje [15, 18]. Európában az egyik legmagasabb a magyar férfiak és nôk tüdôrák miatti halálozása, és hazánk viszonylagos helyzete a minimális csökkenés ellenére folyamatosan romlott az elmúlt években, hiszen a felnôtt nôk és a tizenévesek körében növekszik a dohányzók aránya [4, 19]. Sajnálatos, hogy az ezredforduló utáni években a magyar férfiak és nôk dohányzással összefüggésbe hozható halálozás szintje mind a két nem esetében meghaladta Európai Uniós országok átlagának két és félszeresét. Hazánkon belül e témában eddig végzett különbözô hazai epidemiológiai elemzések eredményeinek megfelelôen [7, 11, 20] a nôk körében 2003-ban a dohányzással szoros összefüggést mutató tüdôrákos korai halálozás tekintetében Budapesten lehetett megfigyelni az egyik legmagasabb halálozást. Eredményeink alapján a fôvárosi nôk körében az országos átlag másfélszerese körüli halálozási többlet volt megfigyelhetô. Megdöbbentô képet kaptunk a tüdôrákos halálozás kerületi szintû elemzésekor, amikor 5 kerület kivételével (I., II., XVI., XXII., XXIII. kerület) az országos átlag másfél és kétszerese körülinek bizonyult a halálozási szint. A fôvárosi férfiak halálozása majdnem minden kerületben az országos szint körülinek bizonyult. A fôvárosi kerületek kétharmadát kitevô, szociálisan és gazdaságilag kedvezôtlenebb helyzetû [21], pesti kerületekben volt megfigyelhetô leginkább a légcsô, a hörgô és a tüdô rosszindulatú daganata miatti korai halálozás halmozódása. Jelen vizsgálat eredményei szerint a tüdôrák miatti korai halálozás területi eloszlása mindkét nem esetében szignifikáns kapcsolatot mutatott az alacsony iskolai végzettség, a nem megfelelô lakáskörülmények és a csonka családok arányának Budapest kerületeiben való eloszlásával. A férfiak esetében további pozitív kapcsolat volt kimutatható a munkanélküliek arányának és az elváltak arányának területi halmozódásával. Fordított területi eloszlás volt kimutatható mindkét nem esetében a társas kapcsolaton alapuló családok (házasság és élettársi viszony együtt) arányának területi eloszlásával. E vizsgálat eredményei ismételten [7,11,22 23] rámutattak a kerületek döntô többségében élô fôvárosi nôk tüdôrák miatti korai halálozásának halmozódására és felhívták a figyelmet e halálozás halmozódásával kapcsolatot mutató, néhány lehetséges kockázati tényezô feltárására, mely további részletes vizsgálatokat sürget. A talált összefüggések elôsegíthetik helyi szintû, célzott egészségvédelmi-egészségfejlesztési stratégiák tervezését, egészségfejlesztési programok lebonyolítását, melyek kapcsán a dohányzás visszaszorításával a megbetegedési és halálozási viszonyok kedvezôen befolyásolhatók lennének. S ZAKIRODALOM [1] WORLD HEALTH ORGANIZATION: The World Health Report 2002. http://www.who.ins [2] JÓZAN P.: A halálozási viszonyok fôbb jellemzôi Magyarországon és azok nemzetközi vonatkozásai az 1980- as években. A Népegészségügy idôszerû kérdései 1. Literatura Medicina, Budapest 1991. 8 21. [3] BOJÁN F., VARGÁNÉ HAJDÚ P., BELICZA É.: Az elkerülhetô halálozás I. Átfogó tendenciák. Népegészségügy, 1991. 72:187 192. [4] EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK ÉS AZ EVSZ EURÓPAI REGIONÁLIS IRODA: Reflektorfényben az egészség: Magyarország Tanulmány, 2000. [5] HFA DATABASE. WHO Regional Office for Europe, Copenhagen 2000. [6] MAGYAR EGÉSZSÉGADATTÁR, 1985 2003. Országos Epidemiológiai Központ, Budapest 2004.. [7] Közép-Magyarországi Regionális Népegészségügyi Jelentés OEK, Budapest, 2005. [8] NAGY CS. JUHÁSZ A. PÁLDY A. BAKACS M.: A rosszindulatú daganatok miatti halandóság területi egyenlôtlenségei a budapesti nôk körében, 1994 2003. Egészségtudomány, 2005, 3, 178 190. 111

BUDAPESTI NÉPEGÉSZSÉGÜGY 2006. 2. SZÁM [9] JUHÁSZ A. NAGY CS. PÁLDY A.: A Fôvárosi lakosság emésztôrendszeri daganatok miatt bekövetkezô korai halálozásának területi egyenlôtlenségei, 1994 2003. Egészségtudomány, 2005, 4, 270 286. [10] NAGY CSILLA ÉS MTSAI: Budapest lakosságának túlzott alkoholfogyasztásra visszavezethetô korai halálozása, 1994 2000. Budapesti Népegészségügy, 2003, 1, 20 24. [11] RAJCSÁNYI ÁGNES ÉS MTSAI: A dohányzás, mint kockázati tényezô a fôvárosi lakosság halálozásának alakulásában 1994 2000. Budapesti Népegészségügy, 2003, 1, 15 19. [12] BAKACS MÁRTA ÉS MTSAI:A méhnyak rosszindulatú daganata miatti korai és idôskori halandóság Budapesten, 1986 2000. Budapesti Népegészségügy, 2003, 1, 25 29. [13] BITÓ KATALIN JUHÁSZ ATTILA NAGY CSILLA: A magyar nôk emlôrák halálozása az élelmiszerfogyasztás tükrében, 1985 2001. Budapesti Népegészségügy, 2004, 3, 227 235. [14] JUHÁSZ ATTILA ÉS MTSAI: Az emésztôrendszeri daganatok miatti halálozás területi különbségei Budapesten, 1994 2002. Budapesti Népegészségügy, 2005, 1 [15] VARGÁNÉ HAJDÚ P., BOJÁN F.: Demográfiai és epidemiológiai módszerek a népegészségügyben. Literatura Medica Kiadó, Budapest, 1996. [16] V. HAJDÚ P., ÁDÁNY R. (SZERK.): Epidemiológiai szótár Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2003. [17] VOKÓ Z.: Többszörös regressziós módszerek az epidemiológiában DE OEC Népegészségügyi Iskola Jegyzet, Debrecen, 2003. [18] Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon 1986 1997. NEKAP Budapest, 2000. [19] SZILÁGYI T.:Hatékony intervenciók és kommunikáció a dohányzás elleni küzdelemben, Egészségünkért a XXI. században Alapítvány kiadvány Budapest, 2001. [20] Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon 1986 1997. NEKAP Budapest, 2000. [21] JUHÁSZ A. NAGY CS. PÁLDY A.: Az egészségi állapotot befolyásoló társadalmi és gazdasági tényezôk által meghatározható területi egyenlôtlenségek Budapesten, a 2001.évi népszámlálás adatai alapján. Budapesti Népegészségügy, 2005, 3, 217 229. [22] KOPP M. SKRABSKI Á. KAWACHI I. ADLER N.: Low socioeconomic status of the opposite sex a risk factor for middle aged mortality. J.Epidsemiol. Community Health 2005;59;675 678. [23] BOKOR Á.: Depriváció és szegénység. Rétegzôdés-modell vizsgálat VI., Társadalomtudományi Intézet Budapest 1985. 112

EREDETI KÖZLEMÉNYEK Néhány társadalmi-gazdasági tényezô befolyása a túlzott alkoholfogyasztásra visszavezethetô korai halálozás halmozódására Budapesten, 1994 2004. NAGY CSILLA JUHÁSZ ATTILA PÁLDY ANNA* ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT BUDAPEST FÔVÁROSI INTÉZETE *FODOR JÓZSEF ORSZÁGOS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT ORSZÁGOS KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZETE Összefoglalás Az elmúlt évek nemzetközi és hazai szakirodalmi adatai szerint a túlzott alkoholfogyasztásra visszavezethetô népegészségügyi problémák tekintetében így a halálozásban is hazánk Európában a legkedvezôtlenebb helyzetû országok közé tartozott. Magyarországon belül az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozás esetében Budapest nem tartozott ugyan a legrosszabb halálozással rendelkezô területek közé, azonban az eredmények alapján egyes kerületekben, fôként a nôk körében, jelentôs volt a halálozási többlet. Míg a férfiak esetében alkoholos májbetegség miatt összességében és majdnem minden kerületben is az országos átlagnál szignifikánsan alacsonyabb volt a halálozási szint, addig a fôvárosi nôk halálozását szignifikáns halálozási többlet jellemezte. Megdöbbentô volt a kerületek harmadában, kizárólag a pesti oldal kerületeiben (IV, VII, VIII, IX, X, XVIII, XX, XXI.kerület) élô nôk az alkoholfogyasztást egyértelmûen igazoló alkoholos májbetegségek és májzsugor miatti magas halandósága. Eredményeink szerint az alkoholos májbetegségek miatti halálozás területi halmozódása szignifikánsan pozitív összefüggést mutatott férfiak és nôk esetében is az alacsony iskolai végzettség (általános iskola 8.osztálya), a munkanélküliség, a rossz higiénés körülmények (félkomfortos és komfort nélküli lakások) arányával. Továbbá férfiak esetében szintén pozitív volt a kapcsolat az elváltak arányával. Azonban mindkét nem esetében a halálozás halmozódása fordított elrendezôdést mutatott az érettségizettek, valamint a felsôfokú végzettségûek arányával. E vizsgálat eredményei ismételten felhívják a figyelmet Budapest egyes kerületeiben élô nôk kifejezett érintettségére és ez kiindulópontként szolgálhat a veszélyeztetô tényezôk további célzott, részletes, helyi feltárásához. Továbbá a leírt összefüggések elôsegíthetik helyi szinten, a célzott egészségvédelmi-egészségfejlesztési stratégiák tervezését. Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Szervezete több mint harminc éve megállapította, hogy az alkoholfüggôségben, illetve az ez irányú veszélyeztetettségben Földünk minden negyedik(!) lakója érintett. A WHO 1980. évi állásfoglalása szerint pedig az alkoholfüggôség az éhinség után az emberiség legnagyobb társadalmi és egészségügyi problémáját jelenti [1]. Magyarország, még napjainkban is, a mértéktelen alkoholfogyasztásra visszavezethetô népegészségügyi problémák tekintetében a legkedvezôtlenebb helyzetû országok közé tartozik Európában. Hazánkban még ma is az alkoholizmus jelenti a tradícionális szenvedélybetegséget. Hozzáférhetôsége tolerált, fogyasztása azzal is társul, hogy az alkoholizmus betegség jellegét nemcsak a beteg, de gyakran a társadalom és az egészségügy sem ismeri fel. Ismert tény, hogy az alkoholfüggôségben szenvedôk között kifejezett halálozási többlet mutatkozik, ami az egyes haláloki csoportokban a nem alkoholistákénak sokszorosa. Míg az elmúlt három évtizedben Európa legtöbb országában stagnált ( legfeljebb mérsékelten emelkedett) az egy fôre esô alkoholfogyasztás, addig hazánkban ebben az idôszakban megkétszerezôdött ez a mennyiség, az alkoholos májzsugorban meghaltak száma pedig közel 100-szoros gyakoriságnövekedést mutatott [1]. A budapesti lakosság korai halálozásának területi különbségeit kerületenként a népegészségügyi szempontból jelentôs haláloki fôcsoportok és néhány 113

BUDAPESTI NÉPEGÉSZSÉGÜGY 2006. 2. SZÁM konkrét halálok így a túlzott alkoholfogyasztásra visszavezethetô haláloki csoport tekintetében a Szerzôk már eddigiekben is vizsgálták Eredményeik majdnem minden esetben jelezték a pesti oldal kerületeiben élô nôk fokozott korai halálozási veszélyeztetettségét [3 9]. Jelen vizsgálatunk elkészítésének célja az volt, hogy az alkoholfogyasztást egyértelmûen igazoló alkoholos májbetegségek és májzsugor miatti korai halálozás egyenlôtlenségeit kerületi szinten feltérképezze és áttekintse e halálok esetében az eltérô társadalmi-gazdasági-környezeti tényezôk kapcsolatát a halálozás halmozódásával. Anyag és módszer A túlzott alkoholfogyasztásra visszavezethetô korai halálozás nemzetközi összehasonlítása az Egészségügyi VilágszervezetHealth For All (HFA) adatbázisának standardizált halálozási arányszámai (SHA) alapján történt. Az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálokok csoportjának képzésekor szintén: HFA) adatbázisának meghatározását vettük figyelembe, mely szerint a következô halálokok tartoztak e csoportba (BNO X. Nemzetközi Haláloki Közbülsô Névjegyzék alapján): a nyelôcsô rosszindulatú daganata (C15), a gége rosszindulatú daganata (C32), alkohol okozta mentális- és viselkedészavarok (F10), alkoholos májbetegség (K70), idült májgyulladás (K73), májfibrosis és májzsugorodás (K74), egyéb májbetegségek (K76), erôszakos (külsô ok szerinti) halálokok (V01- Y99). Az Európai Uniós országok átlaga a 2004. május 1. elôtti 15 tagállam lakossága halálozási adatainak átlagát jelentette [10]. Elemzésre kerültek 1994 2004. között kerületi szinten Budapest lakosságának alkoholos májbetegségek és májzsugor (BNO-X: K70) miatti halálozásának területi egyenlôtlenségei. A halandóság területi egyenlôtlenségeinek vizsgálata a standardizált halálozási hányados (SHH) mutató segítségével történt, mely számításához a kerületenkénti állandó lakóhely szerinti létszámadatokat kor és nem szerint, valamint a halálesetek számát kor, nem, kerület, halálok szerinti bontásban, valamint a szükséges országos korspecifikus halálozási arányszámokat a KSH adatforrások felhasználásával a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezet-egészségügyi Intézete (továbbiakban OKK-OKI) biztosította számunkra. A halandósági különbségek vizsgálatához az indirekt standardizálás módszerét alkalmaztuk, amelyben a viszonyítási alapot az ország nôi lakosságának korspecifikus halálozási arányszámai képezték. A vizsgált népességcsoport korosztályaiban az országos halálozási szint szerint várható halálesetek számát a megfelelô országos korspecifikus halálozási arányszám és a vizsgált korosztályhoz tartozó lakosság évközepi számának szorzata adta. Az egyes korosztályokban várható halálesetek számának korosztályok szerinti összege eredményezi a vizsgált lakosságcsoportban a halálesetek várható számát. Az elemzésben alkalmazott standardizált halálozási hányados (SHH) mutató a vizsgált lakosságcsoportban bekövetkezett halálesetek tényleges számát (T) viszonyítja a halálesetek várható számához (V) százalékos formában [11 12]. Amennyiben a vizsgált népességcsoportban az SHH = 100,0%, akkor az országos szinttôl nem különbözik a halandóság; SHH < 100,0%, akkor az országos szintnél alacsonyabb a halandóság; SHH > 100,0%, akkor az országos szintnél magasabb a halandóság. Az országos átlagtól való eltérést Z-próbával teszteltük [11 12]. A vizsgált idôszakban a halálozás évi véletlenszerû ingadozásainak csökkentésére stabilizálást [11 12] alkalmaztunk, azaz többéves (11 éves) idôtartamra összevonva történt az elemzés. Ezen összevonások alapját az évenkénti, részletes korcsoportokra számolt várható esetszámok, illetve tényleges esetszámok képezték. A halálozás és a szocio-ökonómiai faktorok közötti kapcsolatot negatív binomiális regresszióval modelleztük. A kapcsolatot indcidenciasûrûség hányadossal jellemeztük, mely vizsgálatunkban azt mutatja, hogy a modell szerint az adott szocio-ökonómiai faktor 1%-os emelkedése hányszorosára változtatja a halálozást. A hányados hipotézisvizsgálatát α=5%-os szignifikancia szinten (H 0 : ISH=1) Z-próbával végeztük, konfidencia intervallummal jellemeztük. A modellezést és a hipotézisvizsgálatot Stata for Windows 8.2 statisztikai programmal végeztük [11, 13]. Eredmények A túlzott alkoholfogyasztás miatt a magyar férfi és nôi lakosság korai halálozását 1979 1995 között folyamatos emelkedés jellemezte. Csupán 1995 után volt mindkét nem esetében tapasztalható csökkenés, de még így is a halálozás 2002-ben szintén férfiak és nôk esetében is az Európai Uniós országok átlagának (továbbiakban EU átlag) pedig több mint két és félszerese volt. A budapesti férfiak és nôk mértéktelen alkoholfogyasztás miatti korai halálozása az utolsó vizsgált években egyértelmûen csökkenô volt és a férfiaknál jóval alacsonyabbnak mutatkozott a magyar férfiak halálozásától. Sajnálatos, hogy a rendkívül kedvezôtlen magyar nôi halálozásnál is magasabb halandóság volt megfigyelhetô a fôvárosi nôk körében a vizsgált idôszakban (1. ábra). 114

EREDETI KÖZLEMÉNYEK 1. ábra A túlzott alkoholfogyasztás miatti korai halálozás* alakulása Magyarországon, Budapesten, néhány európai országban és az EU országok átlagában, 1979 2003. Magyarországon belül megyék szerint kerületek vizsgáltra az alkoholos veszélyeztetettséget egyértelmûen igazoló alkoholos májbetegségek és májzsugor miatti korai halálozás területi egyenlôtlenségei. A férfiak esetében egy összefüggô Közép-Magyarországi (Nógrád, Pest Bács-Kiskun megye) régióban, valamint Zala megye esetében találtunk az országos átlagtól szignifikánsan magasabb halandóságú területet. Nôk vonatkozásában a szignifikánsan magasabb halálozású összefüggô terület Közép-Magyarország északi részén volt megfigyelhetô (Nógrád, Komárom-Esztergom, Pest megye és Budapest) (2. ábra). Kiemelendô, hogy míg az alkoholos májbetegségek miatt összességében a budapesti férfiak korai halálozása a vizsgált idôszakban az országos átlaghoz képest szignifikánsan alacsonyabbnak bizonyult (SHH=82,0%; P<0,05), addig nôk körében mintegy 5%-os szignifikáns halálozás többletet találtunk és 109-cel több 15 64 éves fôvárosi nô halt meg ugyanezen idôszak alatt, mint az az országos szint szerint várható lett volna (2. ábra). FÉRFIAK NÔK SHH magas, p < 0,05 magas, p > 0,05 átlagos alacsony, p > 0,05 alacsony, p < 0,05 2. ábra Magyarország lakosságának ALKOHOLOS MÁJBETEGSÉG (BNO-10:K70) okozta korai halálozása, 1994 2000. 115

BUDAPESTI NÉPEGÉSZSÉGÜGY 2006. 2. SZÁM FÉRFIAK NÔK SHH magas, p < 0,05 magas, p > 0,05 átlagos alacsony, p > 0,05 alacsony, p < 0,05 3. ábra Budapest lakosságának ALKOHOLOS MÁJBETEGSÉG (BNO-10:K70) okozta korai halálozása, 1994 2003. 1. táblázat Az alkoholos májbetegség okozta korai halálozás miatt legveszélyeztetettebb lakosság halálozása kerületek és nem szerint, 1994 2004. 2.táblázat A 15-64 éves fôvárosi férfiak és nôk körében az ALKOHOLOS MÁJBETEGSÉGEK miatti halálozás halmozódását befolyásoló tényezôk, 1994 2004. Kerületek SHH (%) (zárójelben a halálesetek száma) Szocio-ökonómiai faktor Incidenciasûrûség hányados [95%-os konfidencia intervallum] FÉRFIAK NÔK Férfiak Nôk Budapest 82,0* 105,1* (4866) (2251) IV. 106.3 136,8* (362) (162) VII. 127,7* 163,7* (259) (119) VIII. 107.6 142,8* (278) (127) IX. 112.3 128,3* (220) (91) X. 97.2 130,4* (286) (126) XVIII. 82.9 122,5* (276) (143) XX. 126,4* 145,2* (289) (117) XXI. 113,4* 136,2* (316) (131) p* < 0,05 Általános iskolát végzettek aránya 1.053 1.065 [1,041-1,065] [1,030-1,100] Szakmunkásképzôt végzettek aránya 1.046 1.041 [1,025-1,067] [1,030-1,052] Érettségizettek aránya 0.901 0.914 [0,854-0,949] [0,864-0,966] Felsôfokú végzettségûek aránya 0.975 0.98 [0,968-0,982] [0,974-0,986] Munkanélküli férfiak/nôk aránya 1.282 1.433 [1,226-1,340] [1,327-1,547] Félkomfortos lakások aránya 1.071 1.054 [1,029-1,115] [1,025-1,084] Komfort nélküli lakások aránya 1.099 1.078 [1,052-1,149] [1,041-1,117] Házasság alapú családok aránya 0.969 0.973 [0,955-0,983] [0,965-0,981] Gyermekét egyedül nevelô apával/ anyával rendelkezô családok 1.647 1.045 aránya [1,085-2,499] [1,023-1,068] Elváltak aránya 1.075 - [1,029-1,123] 116

EREDETI KÖZLEMÉNYEK Budapesten belül kerületek szerint vizsgálva az alkoholos májbetegségek és májzsugor miatti korai halálozás területi különbségeit a férfiak körében a kerületek döntô többségében az országos átlagnál alacsonyabb, vagy szignifikánsan alacsonyabb halálozás volt megfigyelhetô, azonban figyelemfelkeltô a VII, XX. és XXI. kerületi férfiak körében az országos szinttôl jóval magasabb halálozása (3. ábra, 1. táblázat). Riasztónak tûnt, a kerületek harmadában (IV, VII, VIII, IX, X, XVIII, XX, XXI.kerület) a 15 64 éves fôvárosi nôk halálozási többlete (3. ábra, 1. táblázat). Az alkoholos májbetegségek miatti halálozás területi halmozódása. szignifikánsan pozitív összefüggést mutatott férfiak és nôk esetében is az alacsony iskolai végzettség (általános iskola 8. osztálya), szakmunkásképzôt végzettek, a munkanélküliség, a rossz higiénés körülmények (félkomfortos és komfort nélküli lakások), a gyermekét gyedül nevelô apa/anya arányának területi halmozódásával. Továbbá férfiak esetében szintén pozitív volt a kapcsolat az elváltak arányával. Azonban mindkét nem esetében a halálozás halmozódása fordított elrendezôdést mutatott az érettségizettek, valamint a felsôfokú végzettségûek arányával (4. ábra, 2. táblázat). A 15 64 éves lakosság ALKOHOLOS MÁJBETEGSÉG miatti halálozása a fôvárosban, 1994 2004. FÉRFIAK NÔK SHH V. kvartilis IV. kvartilis III. kvartilis II. kvartilis I. kvartilis Legalább az általános iskola 8 osztályát végzettek aránya a fôvárosban, 2001. Felsôfokú végzettségûek aránya a fôvárosban, 2001. % V. kvartilis IV. kvartilis III. kvartilis II. kvartilis I. kvartilis 4. ábra 117