Földhasználati tervezés és monitoring 2.

Hasonló dokumentumok
Földhasználati tervezés és monitoring 2.

A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 60:40 (kredit%)

A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága

Talajtani adatbázis kialakítása kedvezőtlen adottságú és degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését bemutató térképsorozathoz

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

ALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel

Talajok Talajképződés Magyarországon Magyarország talajai

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

HOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése

Nagyméretarányú talajtérképek digitalizálása az MgSzH NTI-nél

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN

Távérzékelés a precíziós gazdálkodás szolgálatában : látvány vagy tudomány. Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán

Földminőség, földértékelés és földhasználati információ Keszthely, november

Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése

A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 75/25. (kredit%)

Talajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon

A talaj, mint természeti erőforrás adottságainak agrár-környezeti szempontú területi készletezése és jellemzése

Az öntözés tízparancsolata

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

IT megoldások a 4F rendszerben

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A talaj funkciói. A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe.

Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén

A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR

A VÍZERÓZIÓ (kiváltó, befolyásoló tényezők, mérésének és becslésének lehetőségei, védekezési lehetőségek)

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

Új földminősítési rendszer megalapozása Magyarországon

A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Magyarország 1: méretarányú agrotopográfiai térképe

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 1. Bevezetés, alapfogalmak

A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei

A termőföld helye és szerepe

Gyenge adottságú és szárazodó termőhelyen történő fa alapanyag termelésének megalapozása VM determinációs projekt

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Földhasználati kérdések a Velencei-tó vízgyűjtőjén

Földművelésügyi Minisztérium augusztus 24. TájGazda ORSZÁGOS TANÚSÍTOTT TÁJJELLEGŰ GAZDÁLKODÁS, TERMÉKPROGRAM ÉS TANÚSÍTÓ VÉDJEGY

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

Csathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma?

Helyes Gazdálkodási Gyakorlat a felszíni vizeink növényvédő szer szennyezésének csökkentésére (TOPPS Water Protection project, ECPA) Dr.

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

A magyarországi termőhely-osztályozásról

Geoinformatikai rendszerek

TALAJTAN I. Cziráki László 1014.

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR

Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

Összefoglalás. Summary. Bevezetés

A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései

2. Hazai talajinformációs rendszerek

Mikor minden csoport kitöltötte a rá osztott talajszelvény jellemzőiről a mátrixot, körbejártuk a másik két gödröt, ahol az adott talajszelvényhez

TDR országos felmérés előzetes eredményeinek értékelése. Dombos Miklós

A NATéR Projekt általános bemutatása

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése

Termőképességi térkép (KITErkep) alapján optimalizált termesztéstechnológia

I. A terepi munka térinformatikai előkészítése - Elérhető, ingyenes adatbázisok. Hol kell talaj-felvételezést végeznünk?

ALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Ingatlan adatai (megbízó által megadottak) Művelési ága: Szántó Tulajdoni hányad: 1/1. megye Mérete: 33,8486 HA Kataszteri jövedelme: 624,5 AK

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

műszaki főigazgató helyettes Dátum: június 15. Helyszín: Országos Vízügyi Főigazgatóság

Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás

Ingatlan adatai (megbízó által megadottak) Művelési ága: Szántó Tulajdoni hányad: 1/1. megye Mérete: 33,8486 HA Kataszteri jövedelme: 624,5 AK

Széleróziótól veszélyetetett területek

Két lábbal a földön. A talaj környezeti funkciói, helye a bioszférában. Dr. KOÓS Sándor. Két lábbal a földön

Vidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források

Talajtan. Mirıl lesz szó: A talajok kialakulása: Talajtípus kialakulása: Fı talajtípusok Mo-on: 1. Fizikai mállás. 2.

Matematikai geodéziai számítások 3.

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Aszálykezelés a vízügyi szolgálat védelmi rendszerében LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG

A FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI

Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe PhD kurzus

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

Folyóvízminőség becslés térinformatikai módszerekkel. Nagy Zoltán Geográfus Msc. Szegedi Tudományegyetem

Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

A 2015 Talajok Nemzetközi Éve c. rendezvénysorozat eredményei és a talajvédelem kihívásai

Talajerőforrás gazdálkodás

A mezőgazdaság és természetvédelem

Átírás:

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Verőné Wojtaszek Malgorzata Földhasználati tervezés és monitoring 2. FHT2 modul Földminőség kérdései SZÉKESFEHÉRVÁR 2010

Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény védi. Egészének vagy részeinek másolása, felhasználás kizárólag a szerző írásos engedélyével lehetséges. Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027 Tananyagfejlesztéssel a GEO-ért projekt keretében készült. A projektet az Európai Unió és a Magyar Állam 44 706 488 Ft összegben támogatta. Lektor: Szabóné Kelle Gabriella Projektvezető: Dr. hc. Dr. Szepes András A projekt szakmai vezetője: Dr. Mélykúti Gábor dékán Copyright Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar 2010

Tartalom 2. Földminőség kérdései... 1 2.1 Bevezetés... 1 2.2 A talaj, mint természeti erőforrás... 1 2.2.1 A termőföld tulajdonságai... 1 2.2.2 Talajtermékenységet gátló tényezők... 1 2.3 Magyarország talajviszonyai... 3 2.4 A talajdegradáció... 4 2.4.1 Az erózió, mint talajpusztulási folyamat... 6 2.5 Talajjavítás... 8 2.6 A termőföld értékelése... 10 2.7 Összefoglalás... 12

A táblázatok listája 2-2. Az eróziót kiváltó és befolyásoló tényezők... 6 2.2. 2-3. Táblázat Talajjavítás legfontosabb típusai (Stefanovits P. 1981)... 9

2. fejezet - Földminőség kérdései 2.1 Bevezetés A modulban a termőföldet úgy közelítjük meg, mint hazánk egyik legfontosabb természeti erőforrását. A tananyag átfogó ismereteket ad a termőföld sajátos tulajdonságairól és az ország talajviszonyairól, valamint a termőföld minőségét befolyásoló tényezőkről. A talaj minőségét befolyásoló tényezők között különös hangsúlyt fektetünk a talaj degradációra. Az egyes talajpusztulási formákat és fokozatokat űrfelvételeken mutatjuk be. Összefoglaljuk a földminősítés, földértékelés hazai irányzatait és módszereit. 2.2 A talaj, mint természeti erőforrás A talaj hazánk legfontosabb feltételesen megújuló és megújítható természeti erőforrása. (Várallyay Gy. 2001). A megújulás egyik alapvető feltétele olyan földhasználat megteremtése, amely egyensúlyban van a terület természeti adottságaival. Ehhez nélkülözhetetlen a terület talajtani adottságainak, a talaj állapotának, a terület jellemzőinek felmérése, és olyan térinformatikai adatbázis létrehozása, amely aktuális, objektív, pontos és több szinten felhasználható adatokat biztosít. A talajkészlet a nemzeti vagyonnak több mint egyötödét alkotja (Magda R., 2001). Így a talaj termékenységének megőrzése és megújuló képességének hosszú távú fenntartása a gazdaság egyik alapja és társadalmi érdek is egyben. Az utóbbi évtizedekben a talaj degradáció világméretű problémának tekinthető, és mind hazai, mind nemzetközi szinten egyre többet foglalkoznak a fenntarthatóság kérdéseivel. A talaj megújuló képessége nagymértékben az emberi tevékenységtől függ, így a jelenben és a jövőben a következőkre kell figyelmet fordítani: a föld racionális hasznosítására (ésszerű és fenntartható használatára) a talaj védelmére a talaj minőségének (állagának) megóvására sokoldalú funkcióképességének fenntartására (Várallyay Gy. 2010) 2.2.1 A termőföld tulajdonságai Az emberiség jövője, az élet feltételei alapvetően a természeti erőforrásokkal történő tudatos, fenntartható használatára alapozható. A talaj, mint az egyik legfontosabb természeti erőforrás nem áll rendelkezésünkre korlátlan mennyiségben. Termékenysége állandóan változik és elsősorban a benne lévő szerves anyag, azaz a humusz mennyiségével és minőségével függ össze. A humusz tápanyagot szolgáltat, javítja a talaj szerkezetét. A nem megfelelő földhasználattal felgyorsíthatók, vagy előidézhetők olyan folyamatok, amelyek a talajdegradációt és végső sorban a talaj terméketlenné válását idézik elő. Ebből adódóan a hasznosításban nagyon fontos a tervezés, a helyspecifikus (precíziós) gazdálkodás. A talaj termőképessége az ésszerű hasznosítás mellett amely figyelembe veszi a területi adottságokat megújítható. A termőterület az egyik már említett speciális tulajdonsága a termékenység, mely több szempontból közelíthető meg. A legáltalánosabb fogalom a természetes és a gazdasági (befolyásolt) termékenység. A talaj természetes termékenysége azt jelenti, hogy más környezeti feltételek (éghajlat, éves csapadékmennyiség, stb.) mellett, a talaj képes emberi beavatkozás nélkül ellátni a növényeket a fejlődéshez szükséges mennyiségű vízzel és tápanyaggal. A mezőgazdaságban alkalmazott agrotechnikai eljárások nagymértékben befolyásolják a talajtulajdonságokat, így hatással vannak a talajok termékenységére. A különféle ráfordításokkal elérhető növényi termés a talaj gazdasági termékenységére vezethető vissza. 2.2.2 Talajtermékenységet gátló tényezők A talaj a felszín természetes eredetű, ásványi és szerves anyagokból álló, laza szerkezetű, bonyolult összetételű képződménye, amely a természetes tényezők (talajképző tényezők) hatására jött létre. Kialakulásában a fizikai, kémiai és biológiai folyamatoknak (pl. fizikai aprózódás, kémiai mállás, biológiai folyamatok) van

Földhasználati tervezés és monitoring 2. 2010 meghatározó szerepe. A világ különböző területein más és más talajok képződtek. A talaj a környezetnek azt a részét képezi, amely biztosítja az anyagok biológiai körforgását, vagyis fogadja a felszínre érkező energiaés anyagáramlásokat. További funkcióihoz tartozik a termőhely biztosítása a természetes vegetáció és a termesztett kultúrák részére, valamint életteret jelent a benne zajló biológiai élettevékenységnek. A talajképzési folyamat semmi esetre nem tekinthető befejezettnek és napjainkban is folyamatos. A természetben lezajló folyamatok azonban egyre nagyobb antropogén hatás alatt állnak, amelyek lehetnek kedvezőek (pl. talajjavítás) vagy kedvezőtlenek. Az emberi tevékenység hatásának negatív példája a talajok elsavanyodása, vagy biológiai aktivitásának csökkenése az elmúlt évtizedek intenzív kemizálásának következtében. Magyarország talajainak viszonylag kedvező agroökológiai adottságait elsősorban az alábbi tényezők veszélyeztetik (Várallyay Gy. 2010): talajdegradációs folyamatok (erózió, defláció, szikesedés, stb.) szélsőséges vízháztartási helyzetek (vízfelesleg: árvíz, belvíz, túlnedvesedés, szárazság: aszály, vízhiány) szennyezés (öntözés, műtrágyázás, növényvédő szer használat, városiasodás, szemét elhelyezés, meddőhányók, gyárak, stb.) A talaj termelékenyégét gátló tényezőket a 2-1. ábra foglalja össze. 2-1. ábra A talaj termékenységét gátló tényezők. Forrás: Várallyay Gy. 2010. A legfontosabb talaj termékenységet korlátozó tényezők Magyarországon a következőkben foglalhatók össze (Várallyay Gy. 2010): 1. Nagy homoktartalom: a kis szerves- és ásványi kolloidtartalom miatt, ezekre a talajokra jellemző gyenge víztartó képesség, ami aszályérzékenységet vált ki, gyenge tápanyag szolgáltató képesség, szélerózió-érzékenység, savanyodás érzékenység. 2. Erősen savanyú kémhatás és kedvezőtlen következményei: tápanyag -fixáció és -immobilizáció; gyenge mikrobiális tevékenység. 3. Szikesedés és kedvezőtlen következményei: erős lúgosság; szélsőséges vízgazdálkodás (belvízveszély és aszályérzékenység), kedvezőtlen mikroorganizmus tevékenység és tápanyagállapot. 4. Láposodás, mocsarasodás, időszakos felszíni vízborítás. 5. Erózió, defláció és következményei: szervesanyag- és tápanyag- veszteségek. 6. Sekély termőréteg és kedvezőtlen következményei. FHT2-2

Verőné Wojtaszek Malgorzata Földminőség kérdései 2.3 Magyarország talajviszonyai A talajképző folyamatok (kémiai és fizikai mállás, humuszképződés, kilúgzás, agyagosodás stb.) hatására különböző alapkőzeteken az éghajlat és a növényzet befolyása alatt különféle talajtípusok alakultak ki. A talaj állandóan alakuló, így változó képződménynek tekinthető. Az egyik legfontosabb tulajdonsága a termékenység. A föld termőképessége nagymértékben függ annak eredetétől, fizikai és kémiai tulajdonságaitól és a gazdálkodás módjától. Magyarország változatos éghajlati, vízrajzi, domborzati viszonyai között sokféle, kedvező tulajdonságú talaj keletkezett. A magyarországi mezőgazdasági adottságok nem csak Európához képest, de világviszonylatban is kedvezőek. Ez vonatkozik nem csak a talaj, de a domborzati és éghajlati adottságokra is. Az összes területhez képest nagy az alföldek aránya, ami kedvező a mezőgazdasági termesztés szempontjából. Hazánk a száraz és nedves kontinentális éghajlat határvidékén helyezkedik el, így a csapadékviszonyok kedvezőtlenek, különösen a csapadék mennyiségének éves eloszlása, gyakori az aszályos időszak. Növénytermesztés szempontjából előnyt jelent a napsütéses órák száma. A talaj általában jó minőségű, az ország jelentős területén mezőségi, illetve barna erdőtalaj található (2-2. ábra). 2-2. ábra A hazai talajviszonyok. Forrás: http://www.uni-miskolc.hu/~ecodobos/ktmcd1/terkep.htm Az ország talajainak 34,6%-át barna erdőtalajok alkotják. Az ebben a főtípusban egyesített talajokra jellemző folyamatok a kilúgozás, az agyagosodás, savanyodás. Ennek következtében viszonylag kevés bennük a tápanyag, és a humuszuk savanyú hatású. Az agyagosodás következménye a kedvezőbb vízgazdálkodás és tápanyagmegkötés, mert az agyag sok vizet és tápanyagot képes tárolni. Az ide tartozó talajoknak több típusa (pl. csernozjom barna erdőtalajok, karbonátmaradványos barna erdőtalajok, barnaföldek) kedvező víz- és tápanyag gazdálkodással rendelkezik (Stefanovits P., 1981). A szakszerűen végzett talajművelésnek kedvező hatása lehet a talaj szerkezetére, így könnyen megművelhetővé válik. Az ország területének 22,4%-át csernozjom (mezőségi) talajok borítják. Különösen jó termőképességű talajok, melyeknek a humuszréteg vastagsága sok esetben eléri 100-150 cm. A csernozjom talajok jellemzője a gazdag tápanyag-készlet (nitrogén, foszfor, kálium) és kiváló vízgazdálkodás (jó vízmegkötő és egyben jó vízáteresztő képesség is). Morzsás szerkezetének és jó vízgazdálkodásának köszönhetően könnyen művelhetők. Mezőgazdasági művelésre azonban igen érzékenyek, a helytelen, azonos mélységben végzett talajművelés eredményeképpen sok esetben leromlottak, tápanyagkészletük csökken, kedvező talajszerkezetük degradálódik. A réti talajok területi kiterjedése: 13,1%. Tulajdonságaikat a tapadós humuszanyagokkal, a nehéz művelhetőséggel, a foszfor erős megkötődésével, valamint a nitrogén tavaszi nehéz feltáródásával jellemezhet- FHT2-3

Földhasználati tervezés és monitoring 2. 2010 jük. Ennek következtében vízgazdálkodásuk rossz. A réti talajokon a termés különösen nedves években kicsi, száraz években viszont jó. A többnyire nehezen művelhető, erős kötöttségű öntés talajok az ország területének 11,2%-án találhatók. A humuszos réteg vastagsága a talajtípustól függően változik, a szerves anyag mennyisége nem haladja meg az 1-2%-ot. Vízgazdálkodásuk általában kedvező, de erősen függ az üledék szemcseösszetételétől. Tápanyaggazdálkodásuk közepes. Területileg kisebb a kiterjedése a szikes talajoknak (6%), a váztalajoknak (8.3%), a kőzethatású talajoknak (2,8%) és a láptalajoknak (1,6%) (http://www.uni-miskolc.hu/~ecodobos/ktmcd1/lap/lap.htm). 2.4 A talajdegradáció Az emberiség jövője, életfeltételei és életminősége alapvetően a természeti erőforrások tudatos, fenntartható használatára alapozható. Talajkészleteink mint legfontosabb feltételesen megújuló természeti erőforrás racionális hasznosítása, védelme, állagának megóvása, minőségének megőrzése vagy fokozása és sokoldalú funkcióképességének biztosítása a fenntartható fejlődés alapfontosságú része (Várallyay Gy. 2005). A környezetkímélő gazdálkodás céljai gyakran ellentétesek a nyereségcentrikus gazdaság céljaival. A konfliktusteremtő érdekek összehangolásának fontosságát mutatja, hogy egyre több nemzetközi (globális szinten) program foglalkozik a probléma felmérésével és a megoldására irányuló stratégia kidolgozásával. Az EU talajvédelmi stratégiájának (EU Thematic Strategy for Soil Protection) alapdokumentuma a talajkészleteket fenyegető veszélyeket határozza meg, valamint azokat az alapvető feladatokat fogalmazza meg, amelyek az európai talajdegradációs folyamatok (2-3.ábra) megelőzésére, kivédésére és mérséklésére szolgálnak. 2-3. ábra Talajdegradációs folyamatok Európában. Forrás: http:// www.avacongress.net/ava2005/presentations/plenary_iii/1.pdf A talajvédelmi stratégia kidolgozása nemzetközi szakértői csoportok közreműködésével történik. A szakértői csoportok - a társadalmi elvárások és tudományos igények elemzése alapján meghatározzák e szakterület fő feladatait, problémákat vetnek fel és ajánlásokat dolgoznak ki a problémák megoldására. A talajvédelmi stratégia egymásra épülő feladatlépcsői a következők (http://www.avacongress.net/ava2005/presentations/plenary_iii/1.pdf): FHT2-4

Verőné Wojtaszek Malgorzata Földminőség kérdései a talajt fenyegető veszélyek, stresszek (természeti okok, emberi beavatkozások) jelenlegi helyzetének részletes és sokoldalú értékelése (környezeti állapotfelmérés), az adott helyzetet létrehozó okok, folyamatok és azok mechanizmusának tisztázása (folyamatelemzés), a folyamatok szabályozási lehetőségeinek feltárása, azok várható hatásának előrejelzése (hatás-elemzés, prognózis), a kedvezőtlen hatások és káros következmények lehetőség szerinti megelőzése (prevenció), a bekövetkezett károk megszüntetése, csökkentése (kárelhárítás). A talajdegradáció globális problémájának kezelésére a UNEP (United NationEnvironmental Program) világméretű programot kezdeményezett az emberi tevékenység okozta talajdegradációs folyamatok felmérésére. A GLASOD (Global Assessment of SOil Degradation, http://gcmd.nasa.gov/records/gcmd_gnv00018_171.html) program keretében egy 1:5 000 000 méretarányú térkép készült és egy ezt kiegészítő adatbázis. Az adatbázisba beépítették a talajdegradáció típusát, mértékét, a talajdegradációt okozó tényezőket és a jelenlegi degradáció súlyára, sebességére és veszélyére vonatkozó adatokat. A talajdegradációs folyamat túlnyomó része Magyarországon is előfordul. Mivel az erózió egyik kiváltó tényezője a domborzat, így a dombvidéken erózióval kell számolni, amit az intenzív mezőgazdasági művelés még tovább gyorsíthat. A síkvidéken a rétegerózió és a defláció mellett inkább más jellegű talajdegradációs problémák lépnek fel, mint pl. talajszerkezet romlás, szikesedés, padkásodás. Továbbá felléphetnek időszakos jellegű problémák, mint a belvíz, az árvíz és az ezzel járó talaj átnedvesedés, ami művelési gondokat okoz. A talajpusztulás egyes folyamatai során a víz vagy szél elszállítja a talajrészecskéket, ezért a termőréteg állandóan vékonyodik, ami a földminőség romlásához is vezet. A talajok természetes termékenysége csökken, esetleg a talajtakaró teljesen megsemmisül. Hazánkban a legnagyobb problémát okozó talajdegradáció típusokat és kiterjedésüket a 2-1. táblázat és a 2-3. ábra mutatja be. 2-1. táblázat Főbb talajdegradáció típusok és kiterjedésük Magyarországon Talajpusztulás Kiterjedés (ezer ha) Kiterjedés (%, az ország területéhez viszonyítva) Erózió 2 300 25% Defláció 1 500 16% Szikesedés 960 10% Fizikai degradáció 4 000 53% FHT2-5

Földhasználati tervezés és monitoring 2. 2010 2-4. ábra Talajdegradációs régiók Magyarországon. Forrás: http://sdt.sulinet.hu/player/ Default.aspx?g=01a49995-d284-4aa4-8153-d467a10459a6&cid=acf3c996-396c-4bd5-b297-ed8c73168482 2.4.1 Az erózió, mint talajpusztulási folyamat A talaj degradációjának egyik típusa az erózió, amely a Földön 1,2 milliárd ha területet veszélyeztet (megközelítőleg Magyarország területének 130 szorosa). Magyarország mezőgazdasági területének 35%-át, összesen 2,3 millió hektár hegy- és dombvidéki lejtős területet károsít. Ennek a 2,3 millió ha-nak 26%-a erősen, 38%-a közepesen, míg 36%-a gyengén erodált. Az erózió a talaj mennyiségi és minőségi veszteségét okozza. A víz (defláció esetében szél) talajlehordó hatását és mértékét a topográfiai tényezők, az éghajlat, a növényborítottság és az emberi tevékenység befolyásolja (2-2. táblázat). 2-2. táblázat - Az eróziót kiváltó és befolyásoló tényezők Kiváltó tényezők Befolyásoló tényezők csapadék Cseppnagyság, hevesség, tartam, hómennyiség és olvadás ideje lejtő Meredekség, hosszúság, alak, kitettség talajtípus Talajnedvesség tartalma, vízgazdálkodása, szerkezete növényborítottság 2.4.1.1 Az erózió formái Az erózió folyamata a természeti viszonyoktól és az emberi tevékenység hatásától függően különböző formában (alakban) jelenik meg (2-5. ábra). A felületi (réteg-) erózió hatására a felszínen egyenletes talajlehordás jelentkezik. A rétegerózió kifejlődésének mértékét erózió fokozattal jelöljük, és az adott talajtípus nem erodált állapotához viszonyítva %-ban fejezzük ki. Egy másik forma a barázdás erózió, amikor a felszínen képződött kisebb vízerek egymással egyesülnek, és összefüggő sekély érhálózatok képződnek, melyek mentén a talaj kimosódik, és vonalszerű mélyedések keletkeznek. Mértéke a lehordott talaj mennyiségével fejezhető ki (t/ha). A FHT2-6

Verőné Wojtaszek Malgorzata Földminőség kérdései barázdás erózió erőteljesebb formája a vízmosásos erózió. A kettő közötti különbséget jól tükrözi a tény, hogy amíg az előző egyszerű talajművelő eszközökkel elművelhető, addig az utóbbi megakadályozza a szintvonalas talajművelést. Fokozatát az 1 km2-re eső vízmosások hosszával mérik (Dömsödi J. 2006). 2-5. ábra Az erózió különböző formái. Forrás: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/7186, http:// suplirahim.multiply.com/journal/item/168/soil_erosion, http://plantandsoil.unl.edu/ croptechnology2005/pagesincludes/printmodule.jsp?informationmoduleid=1086025423 2.4.1.2 Az erózió megfigyelése (térképezése, felderítése) távérzékeléssel Az elmúlt évtizedekben a talajtérképezésben nagy fejlődés ment végbe világszerte, a korszerű talajosztályozási rendszerek kidolgozásától, a különböző célú, tartalmú és léptékű hagyományos talajtérképezéstől kezdve a számítógépes technika és távérzékelés új eredményeit is felhasználó számítógépes adatbázisokig, információs és monitoring rendszerekig. Ezek lehetővé teszik a talajról szerzett információk különböző célokra történő, egyszerű, gyors és sokoldalú felhasználását (pl. földértékelés, talajhasználat-tervezés, környezetvédelem). A távérzékelési adatok talajtani célú interpretációja azon felszíni tulajdonságok megfigyelésén, értelmezésén alapszik, amelyek jellemzőek az adott talajviszonyokra, vagy valamilyen módon összefüggésben vannak a talaj kialakulásával, megjelenésével. A felületi rétegerózió pusztításaként felszínre kerülő talajrétegek legtöbbször eltérnek színben a nem erodált változatuktól, így a felvételeken elkülöníthetők (2-6. ábra). Az erózió alakulását, változását a hosszabb időszakot átfogó multitemporális felvételeken lehet követni. A 2-7. ábra egy 1955-ben készült légifényképet mutat, ami az akkori talajállapotot tükrözi. Jól láthatók a felületi erózió kezdődő nyomai. Kiterjedése kisebb, mint a későbbi felvételeken. Helyenként élesen kitűnik az árkos erózió. Az évek során kivágott erdősávok, a megszüntetett utak helyén az 1987-es felvételen vonalas erózió nyomai láthatók. FHT2-7

Földhasználati tervezés és monitoring 2. 2010 2-6. ábra Az erózió különböző formái LANDSAT TM felvétel részleten. 2.5 Talajjavítás A talajjavítás tágabb értelemben olyan fizikai, kémiai, biológiai vízgazdálkodási és műszaki beavatkozás, amely a talaj termékenységének fenntartását, növelését és valamely talajhiba (pl. a szikesség, a savanyúság, mészkőpad, tömör talajképző kőzet stb.) megszüntetését szolgálja. A talajjavítás célja mesterséges beavatkozások ré- FHT2-8

Verőné Wojtaszek Malgorzata Földminőség kérdései vén úgy szabályozni a talaj funkcióképességét meghatározó talajtulajdonságokat, illetve az ezeket kialakító folyamatokat, hogy ezek: 1. minél jobban biztosítsák a növények (talaj) ökológiai igényeinek kielégítését, a talajtermékenység fenntartását és fokozását, a talaj zavartalan funkcióképességét, a talajt érő különböző stresszhatások minél hatékonyabb pufferolását; 2. teremtsenek kedvező körülményeket a talaj biológiai tevékenységének optimalizálásához, energiatakarékos és környezetkímélő termesztési technológiák bevezetéséhez és végrehajtásához (Várallyay Gy. 2010). 2.2. táblázat - 2-3. Táblázat Talajjavítás legfontosabb típusai (Stefanovits P. 1981) Talajjavítás típusa és célja Alkalmazott eljárások Fizikai talajjavítás: a talajhibák mechanikai hatásokkal való meg- A mélyforgatás, az altalajlazítás, a dréneszüntetése vagy az adott talajszelvényben nem található anyagokkal zés, a lecsapolás, a réteges homokjavítás, a való javítás homokozás, a márgázás, a rónázás, az öntözés Kémiai talajjavítás: talaj hibák kémiai anyagokkal történő megszüntetése, illetve káros hatásuk csökkentése Savanyú talajokon: a meszezés, az altalajterítés. Szikes talajokon: a meszezés, az altalajterítés, a gipszezés Biológiai talajjavítás: a talaj kedvezőtlen tulajdonságainak termesztett növények segítségével történő mérséklése, megszüntetése A Westisk-féle zöldtrágyázásos homokjavítás, az erőteljes gyökérzetet fejlesztő növények termesztése A táblázatban összefoglalt talajjavítási eljárásokat a gyakorlatban egymástól nem lehet elválasztani, mert ha ezeket a beavatkozásokat külön-külön alkalmazzuk, akkor a hatásuk csak részleges lesz és nem maradandó. A talaj termékenység fenntartása, illetve fokozása a fent említett javítási eljárások együttes (egymás közötti kombinációk) alkalmazásával, valamint a talaj helyes művelésével és talajvédelmi beavatkozásokkal érhető el. Ennek megfelelően a talajjavításhoz tágabb értelemben sorolható: erózió és defláció elleni talajvédelem vízrendezés területrendezés Nagyobb területekre vonatkozó, több javítási eljárást magába foglaló beavatkozásokat komplex meliorációnak nevezzük. A melioráció olyan beavatkozást jelent, amelynek célja a talaj termőképességének megtartása, illetve fokozása. A komplex beavatkozás kiterjed a táblásításra és az ehhez kapcsolódó területrendezési feladatokra, vízrendezésre (lecsapolás, drénezés, öntözés stb.), a talajdegradáció elleni védekezési módokra stb. A térségi melioráció tervezéséhez pontos, megbízható adatok szükségesek. A távérzékelési eljárások valóságos helyzetfelmérési lehetőséget adnak, ami mind a tervezésben, mind a kivételezésben és a munka hatékonyságának felmérésében használható. A légifelvételek és a nagy felbontású űrfelvételek segítséget nyújthatnak az alaptérképek felújításához vagy szerkesztéséhez, a tematikus térképek és adatok aktualizálásához. A távérzékelés az aktuális földhasználat mellett segíti a táblán belüli talajhibák (pl. vizenyősség, erodáltság) és terepakadályok (pl. vízmosás) feltárását. A vízmosások térfogatának meghatározásában cm-es pontosság érhető el a sztereo felvételek és a fotogrammetriai szoftverek alkalmazásával. A színes infravörös felvételeken nem csak a vizes és a száraz terület elkülönítése, hanem a talaj különböző nedvességi fokozatainak kimutatása is lehetséges, ami nagyon fontos a melioráció egyes munkáinak (pl. drénezés) tervezéséhez. Az űrfelvételek felhasználhatók nagy FHT2-9

Földhasználati tervezés és monitoring 2. 2010 területek jelenségeinek, összefüggéseinek tanulmányozásához, hiszen a melioráció tervezésénél figyelembe kell venni a környezet- és tájrendezési szempontokat. A kivitelezési munkák nyomon követésében, a meliorációs beavatkozások ütemes megvalósításának ellenőrzésében a távérzékelési adatok térségi áttekintési lehetőséget adnak. A több időpontban készült felvételek ütemét és az elvégzett munkák minőségét archiválják, s ez lehetőséget ad az esetleges korrekciók elvégzésére. A megvalósult melioráció funkcióképességét, az esetleges hibák felfedezését megkönnyíti a távérzékelés. A térségi meliorációs tervezésekhez a távérzékelés által nyújtott információk nemcsak gazdaságosabbá teszik a meliorációs tervezési munkát, a kivitelezési feladatokat, hanem az elvégzett beavatkozások hatékonyságának folyamatos ellenőrzésére is alkalmasak. A mezőgazdasági szervezetek 1991 és 2007 között mintegy 286 ezer hektáron végeztek meliorációt, ebből területrendezést 49 ezer, talajvédelmi munkálatokat 3 ezer, vízrendezést 58 ezer és talajjavítást 179 ezer hektáron (KSH, 2008). A múlt és jelen században talajjavítás alá vetett terület nagyságát a 2-8. ábra mutatja. Fontos megjegyzés, hogy az 1991-2007 közötti időszakban a új térségi melioráció már nem folyt, csak korábban megkezdett munkákat fejezték be. 2-8. ábra Talajjavítás Magyarországon 1901-2010 között. Forrás: Németh T. 2010 2.6 A termőföld értékelése A termőföld minőségének értékben való kifejezésére alkalmas módszerek kifejlesztésével évszázadok óta foglalkoznak. Ilyen célú kutatások különösen mezőgazdasági területekre vonatkoznak. Különböző országokban más-más mutatókkal, de hasonló céllal megkísérelték kifejezni a föld értékét. Ennek eredményeként a hazai és nemzetközi gyakorlatban a földértékelésre több módszert és elnevezést fejlesztettek ki. A magyar irodalomban a természetföldrajzi tájértékelés, agroökológiai felmérés, termőhely-értékelés és a földrajzi környezet minősítés elnevezéseket használják (Lóczy D. 2002). Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete által kibocsátott irányelvek (FAO 1976) hatására nemzetközi viszonylatban a földértékelés (land evaluation) terjedt el a leginkább. Jelenleg azonban nincs egységes termőföld-értékelési módszertan és erre alapozott összehangolt alkalmazás. A föld értékének meghatározása két részből tevődik össze: a földminősítésből (ökológiai értékelés) és a föld gazdasági (pénzbeli) értékeléséből. A földminősítés során a talaj termőképességét, valamint a földterület növénytermesztésre való ökológiai alkalmasságát vizsgálják, amit a talajok természetes földminősége fejez ki. Ez történhet az aranykorona-érték figyelembevételével vagy a talajmintavételt követő laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján. Az ökológiai értékelés során a talajokat minőségi osztályokba sorolják. A besorolás célja: az egyes földterületek termőképességének elhatárolása FHT2-10

Verőné Wojtaszek Malgorzata Földminőség kérdései támpontot nyújtani a földadó alapját képező kataszter kidolgozásához a mezőgazdasági termelés és térségi fejlesztések ökológiai feltételeinek a feltárása A földértékelésben a földminőségi adatságok mellett az ökonómiai szempontok is fontos szerepet játszanak. Az ingatlan piaci értékét leginkább a következő tényezők befolyásolják: az ingatlan fekvése, megközelíthetősége (közúthoz való közelsége, az út minősége), infrastrukturális ellátottsága (közművesítés szintje, jövőbeli fejlesztés lehetősége), a terület nagysága, az esetleges felépítmények műszaki szerkezete, állapota, nagysága, az ingatlan tulajdoni viszonyai, piacképessége, bejegyzett jogok (pl. gázvezeték-fektetés miatt bejegyzett vezetékjog), esetleges környezetvédelmi besorolás (Natura 2000, Érzékeny Természeti Terület, Kedvezőtlen Adottságú Terület), piaci viszonyok. Földértékelés aranykoronában Az aranykorona földértékelési rendszer előzményének az első földadó kataszter (nyilvántartás) tekinthető, melynek kidolgozását ideiglenes jelleggel 1850-ben kezdték el. A föld tiszta hozadékon alapuló aranykorona értékének nyilvántartásba vételét az 1875. évi VII. törvénycikk értelmében rendelték el. A mai napig érvényben lévő rendszer (hozadékkataszter) alapja az egységnyi területen elérhető nettó jövedelem, vagyis a megtermelt érték ráfordítási költséggel csökkentett értéke. Ez a rendszer a földek közötti minőségi különbségeket aranykorona-értékben fejezi ki. Az aranykorona eredetileg egy komplex mutatószám, amely a terület ökológiai és a közgazdasági adatai együttes elemzésen alapul, az értékét becsléssel határozták meg. Ennek értelmében az aranykorona érték a föld minőség és termőképesség mellett figyelembe vette a mezőgazdasági termelés közgazdasági tényezőit (ráfordítás, értékesítés, piactól való távolság). Az 1960-as évektől kezdve több kutatást indítottak az aranykorona (AK) rendszer hibáinak javítására, illetve egy olyan új mutató kifejlesztésére, amely nemcsak helyettesítené az aranykoronát, hanem a fenntartható fejlődést elősegítve komplex alapot is szolgáltatna a földértékelésnek. Ilyen például a mintateres-genetikus földminősítés vagy a száz-pontos földértékelési rendszer. Az első talajtérképezésen alapuló mezőgazdasági célú országos környezetminősítést (Géczy G. 1968) az 1960-as években végezték. A terület növénytermesztésre való alkalmasságát a talajadottságok, a fekvés és az éghajlat szempontjából vizsgálták. Az elavult kataszteri földértékelés javítására irányuló első kísérletnek 1980-ban az ún. mintateres-genetikus módszer tekinthető. A módszer lényege abból állt, hogy a korszerű genetikus talaj felvételezési metodikát a régi, becslőjárásokra, mintaterekre, művelési ágakra, (minőségi osztályokra) alkalmazták. A munka során egyértelművé vált, hogy a korábban kijelölt, ritkán elhelyezkedő (községi, járási) mintaterek vizsgálata alapján a talajminősítést nem lehetett elvégezni. A kutatás eredményeit azonban beépítették a termőhelyi értékszám rendszerbe. Ez, a talajtérképezésen alapuló rendszer a talaj termékenységének minősítésére 1-től 100-ig terjedő értéket használja. A termőhelyi értékszám a talaj értéken kívül az éghajlati, domborzati és vízviszonyokat is figyelembe veszi. A nagyméretarányú talajtérképekre alapozott (új) földminősítés. A korszerű földminősítéshez felhasználható nagyméretarányú (1:10 000) talajtérképek azonos méretű szelvényhatáros rendszerben, vagyis az Egységes Országos Térképrendszer (EOTR) alapján készültek. A talajtérképezés során a talajtípusok, illetve altípusok lényeges tulajdonságainak, alaptermékenységének megállapítása a talajszelvény feltárása és vizsgálata alapján történt. A felmérés fontos szempontja, hogy ezek az adatok felhasználhatók legyenek a termőfölddel kapcsolatos alapvető feladatok (földminősítés, melioráció, földvédelem, földrendezés, talajkészlet-gazdálkodás) ellátásához. FHT2-11

Földhasználati tervezés és monitoring 2. 2010 Napjainkban olyan földértékelési rendszerek fejlesztése várható, amelyekben a digitális technikák alkalmazásával olyan rendszer építhető, mely képes valósidejű online számításokat végezni egy komplex indikátorérték felállítására. Példaként megemlíthető a D-e-Meter projekt, amely egy földminősítési rendszer és a mezőgazdasági adatszolgáltatás internet-alapú integrált fejlesztését tűzte ki célul. Vagyis egy olyan térinformatikai rendszer kidolgozása volt a cél, amely lehetővé teszi a földminőség térképi megjelenítését, a szántóföldi földhasználattal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének támogatását, valamint az ágazati irányítással való közvetlen kommunikáció biztosítását (Gaál Z. et al. 2003). 2.7 Összefoglalás Ebben a fejezetben ön megismerkedhet hazánk kiemelkedően fontos természeti erőforrásával, a termőfölddel. A modul átfogó ismereteket ad a termőföld sajátos tulajdonságairól és az ország talajviszonyairól, valamint a termőföld minőségét befolyásoló tényezőkről. Különös hangsúlyt fektetünk a talajdegradációra és a talajjavításra. A tananyag elsajátítása után ön alapismeretekkel rendelkezik a földminősítés és a földértékelés témakörében. Önellenőrző kérdések 1. Sorolja fel a talaj sajátos tulajdonságait! 2. Mi a különbség a talaj természetes és gazdasági termelékenysége között? 3. Mit jelent az erózió? 4. Sorolja fel a talaj termékenységét gátló tényezőit, és röviden jellemezze azokat! 5. Jellemezze Magyarország talajtani adottságait! 6. Mi a talajjavítás célja, és milyen módszerei vannak? 7. Mi a földértékelés célja? 8. Jellemezze a földértékelést ökológiai és ökonómiai szempontból! 9. Mit jelent az aranykorona fogalma? 10.Foglalja össze a hazai földértékelési irányzatokat! Irodalomjegyzék Dömsödi János: Földhasználat. Dialóg Campus. Budapest Pécs. 2006 Dömsödi János: A földértékelés, földminősítés módszertani elemzése (rendszerezése) és továbbfejlesztése. http:// www.fomi.hu/honlap/magyar/szaklap/2007/03/4.pdf Géczy G.: Magyarország mezőgazdasági területe. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1968 Gaál Zoltán, Máté Ferenc, Tóth Gergely: Földminősítés és földhasználati információ, Konferencia Kiadvány, Keszthely 2003 Lóczy Dénes: Tájértékelés, földértékelés. Dialóg Campus Kiadó. Budapest Pécs, 2002 Magda Róbert: A magyarországi természeti erőforrások gazdaságtana és hasznosítása. Mezőgazda Kiadó. Budapest. 2001 Németh Tamás: Előadás anyag. Székesfehérvár, 2010 Stefanovits Pál: Talajtan. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. 1981 Németh Tamás: A talajjavítás helyzete és lehetőségei. Előadás anyag. 2010 FHT2-12

Verőné Wojtaszek Malgorzata Földminőség kérdései Várallyay György: Szemléletváltozások a magyarországi talajjavítás történetében. Agrokémia és Talajtan. 2001 Várallyay György: Szemléletváltozások a magyar talajjavítás történetében, Előadás anyag, Székesfehérvár, 2010 Varallyay György: 2005, http://www.avacongress.net/ava2005/presentations/plenary_iii/1.pdf. Talajtípus: http://www.unimiskolc.hu/~ecodobos/ktmcd1/lap/lap.htm Genetikus talajtérkép http://www.uni-miskolc.hu/~ecodobos/ktmcd1/terkep.htm Erózió: GLASOD http://gcmd.nasa.gov/records/gcmd_gnv00018_171.html FHT2-13