Kisebbségi kétnyelvűség Az élőnyelvi vizsgálatok és az iskola
Kiindulópont A kisebbségi helyzetben beszélt magyar nyelv más, mint a magyarországi. Ez ellen a helyzet ellen kell-e, illetve lehet-e tenni valamit? vagy El kell fogadni, mert természetes, és inkább arra kell megoldást találni, hogy a magyarországi és a határon túli magyar nyelvváltozatok ne távolodjanak el egymástól annyira, hogy az már zavarokat okozzon a kölcsönös érthetőségben?
Kiindulópont El kell érni, hogy a határon túli magyar anyanyelvűek anyanyelve továbbra is a magyar maradjon. Milyen eszközökkel? az anyanyelv tisztaságának fenntartása érdekében alkalmazott hagyományos nyelvművelés VS. az élőnyelvi vizsgálatok eredményeire alapuló nyelvtervezés
Az élőnyelvi (szekuláris) vizsgálatok valódi nyelvi adatokra épül valódi nyelvhasználóktól olyan beszédhelyzetekből, amelyekben azok a nyelvet a legtermészetesebben használják kérdőíves felmérések és magnetofonnal fölvett interjúk az adatok statisztikailag értékelhetők, rögzítve vannak, ellenőrizhetők, megismételhetők megfigyelői paradoxon leküzdése
Az élőnyelvi/szekuláris vizsgálatok célja Egy beszélőközösség nyelvi állapotának és nyelvhasználati szokásainak a leírása, azaz hogy az adott közösségben milyen nyelvváltozatokat használnak, és milyen normák irányítják ezek használatát, illetve, hogy az egyes nyelvváltozatoknak milyen nyelvi jellegzetességei vannak. E vizsgálatok eredményeit többek között a nyelvtervezési folyamatok során, például nyelvtanok, szótárak szerkesztésekor vagy tankönyvek írásakor lehet fölhasználni.
Az élőnyelvi vizsgálatok tapasztalatai Közömbös, hogy a nyelvészek helyesnek vagy helytelennek ítélnek-e egy-egy nyelvi elemet, mert a nyelvhasználatot nem a nyelvészek, hanem a nyelvközösségben megtalálható normák irányítják. Ezek a normák különbözőek, különböző helyzetekben más-más normák érvényesülnek, és e normáknak csak töredéke esik egybe azzal, amit egy-egy nyelvész - egyébként önkényesen, saját ízléséből kiindulva helyesnek vél.
A hagyományos nyelvművelés és az élőnyelvi vizsgálatokon alapuló nyelvtervezés eltérései kiindulópontja szemlélete értékelése módszere hozzáállása célja eszménye hatása
Hagyományos nyelvművelés kiindulópont szemlélet értékelés módszer hozzáállás cél eszmény hatás a nyelv homogén egynyelvűségen alapul; van egy eszményi változat van: a nyelv javul vagy romlik intuitív preskriptív művelt nyelvhasználók nevelése az ideális beszélő NINCS vagy NEGATÍV
Élőnyelvi vizsgálatokon alapuló nyelvtervezés kiindulópont szemlélet értékelés módszer hozzáállás cél eszmény hatás a nyelv homogén egynyelvűségen alapul; egy eszményi változat a nyelv javul vagy romlik intuitív preskriptív művelt nyelvhasználók nevelése az ideális beszélő NINCS vagy NEGATÍV a nyelv heterogén a többnyelvűség minden változat egyenértékű nincs: a nyelv változik deskriptív szuggesztív az anyanyelvükkel jól boldoguló nyelvhasználók nevelése a nyelv működése NINCS vagy POZITÍV
Kétnyelvűség > bomlott gondolkodás? A kétnyelvűség körülményei között élő külföldi magyarok nyelvhasználatának sajátos vonásai - még e hézagos és vázlatos áttekintésben is azt mutatják, hogy a két nyelvi rendszer az állandó érintkezésben könnyen egymásba fonódik, keveredik az egyén tudatában, a nyelvérzék nemegyszer bizonytalanná válik, az egyik nyelv kategóriái hozzáidomulnak a másikhoz, a sajátságok megritkulnak, s fennáll a veszélye a nyelvi rendszer megbomlásának. Ez pedig - a megértést ugyan nem, de - a fogalomrendszer kialakítását, a dolgok logikájába való behatolást, az alkotó gondolkodást veszélyezteti. A nyelvi rendszer felbomlásával ugyanis a gondolkodás maga válik az egyénben szervetlenné, bomlottá, felemássá. (NyKk I: 1291).
Folyamatos kölcsönhatás Interferencia kölcsönzés
Fölösleges kölcsönzés a romániai magyarok navétáznak a szabadkai magyar gyerek szokk-ot iszik, a kolozsvári vagy a székelyudvarhelyi szukk-ot vagy hűsítőt Dunaszerdahelyen tyepláki-t, Újvidéken viszont trénerká-t vesznek föl
Magyar szemlélet? skót, sport, staféta Ágnes, fotel anyag
A magyar nyelv kétnyelvű változatai A kétnyelvűséggel foglalkozó vizsgálatok egyik alaptétele, hogy a kétnyelvűek, akár egyik, akár másik nyelvüket beszélik, soha nem pontosan azt a nyelvet használják, amit az adott nyelvek egynyelvű beszélői: a két nyelv folyamatosan hat egymásra, így a nyelvi érintkezések megszokott kísérőjelenségei (az interferencia és a kölcsönzés) szintén folyamatosan vannak jelen.
Provincializmus? az egyközpontú-egynyelvű szemlélet, senki által nem beszélt igényes magyar nyelv az egy-egy nyelvterület szélein beszélt nyelvjárások jobban különböznek mind egymástól, mind a központi nyelvjárásoktól, mint a nyelvterület belsejében beszélt nyelvjárások; esélyük sincs a határon túli területek nyelvváltozatainak arra, hogy sajátosságaik a sztenderd részévé váljanak; a közelmúltig nem lehetett fogni a magyar rádió és televízió adásait, így ennek egységesítő szerepe sem lehetett; nemigen van módjuk arra, hogy a hivatalos, a sztenderd magyar nyelvet használják: azokban a nyelvhasználati tartományokban, amelyekben Magyarországon általában a sztenderd a használatos a kisebbségi magyarok többnyire az államnyelvet kényszerülnek használni.
Egységes nyelv? >> nyelvi türelem Norvégia: egyazon nyelv változatai Finnország: finn, svéd
Társadalmi következmények anyanyelvüknek szintén nem egynyelvű, hanem kétnyelvű nyelvváltozatait használják egy-egy szituációban nemcsak anyanyelvük különböző változatai közül választhatnak, hanem anyanyelvük és egy másik nyelv között is
A nyelvválasztást befolyásoló tényezők gazdasági tényezők politikai presztízs kulturális tényezők egyéni tényezők: nyelvtudás, esztétika, pozitív és negatív élmények
A nyelvmegtartás elősegítése pozitív attitűd politikai tényezők gazdasági tényezők kulturális tényezők
50 erdélyi adatközlő 1) minden hétköznapi nyelvhasználati funkció ellátására alkalmas 2) szépirodalmi, publicisztikai, tudományos, hivatalos nyelvként is alkalmas 3) sok benne a nyelvjárásiasság 4) kevert nyelv : nagyon sok benne az idegen hatásra létrejött jelenség 5) aki ezt beszéli anyanyelvként, nehezen érti meg a magyarországi magyart 6) egyre romlik az állapota 1 2 3 4 5 6 4,7 3,46 3,2 2,44 1,8 2,74
Megoldás? A saját nyelvváltozat elfogadtatása, megerősítése, használatának bátorítása még fontosabb lenne a kisebbségi magyar területeken, ahol kevesebb az olyan alkalom, amely az anyanyelv sztenderd változatának alkalmazását követelné.
Megoldás? Az oktatás során - legalábbis az alsóbb osztályokban - mindenki azt a nyelvváltozatot használhatná, amelyet lakóhelyén beszélnek, anélkül, hogy az adott nyelvváltozatot csökkent értékűnek érez(het)né. A sztenderd nyelvet csak fokozatosan vezetnék be az oktatási folyamat egy második fázisában, sőt a kisebbségi területeken területenként némiképpen eltérő sztenderdváltozatot, amely egyben bizonyos mértékben a magyarországi sztenderdtől is különbözik.
Többközpontú (pluricentrikus) nyelvek teljes és elsődleges központ részleges és másodlagos központok >> megszűnésének formái 1. egyetemes sztenderd 2. különálló nyelvek
Diglosszia Charles Ferguson Ugyanannak a beszélőközösségnek a mindennapi használatában két, egymástól nyelvileg és funkció szempontjából is élesen elhatárolható változatban élnek emelkedett változat: politikai, vallási, tudományos életben, az országos tömegtájékoztatásban használják, és ez a szépirodalom nyelve közönséges változat: a magánéletben, a helyi lapokban és tömegtájékoztatásban, a szórakoztatásban használják, és ez a népi irodalom nyelve
Diglosszia kiterjesztése Joshua Fishman az olyan nyelvi szituációkra is, amelyekben az E- és a K-funkciók ugyanígy elkülönülnek egymástól, de az E- és a K-változat nem egyazon nyelv két változata, hanem két különböző nyelv
A kettősnyelvűség csak a hagyományos nyelvjárásokat (a sztenderd által alig befolyásolt dialektusokat) tolerálja, más nem sztenderd nyelvváltozatokat (például a kőbányai munkáskerületekben beszéltet) nem
A kétkódúság; a kétkódú a bármilyen nem sztenderd és sztenderd nyelvváltozat ismeretét és a kettő közötti váltás képessége
A kétkódúság tényét figyelembe vevő és azon alapuló oktatáspolitika Nem azt jelenti, hogy a sztenderd elsajátítását egyáltalán nem követelné meg az iskola, viszont tény, hogy föl kellene adni az eszményített magyar nyelv elsajátíttatására tett törekvéseket, ennek megfelelően az eddigi gyakorlattól eltérően nem lehetne erkölcsi alapon, hatalmi szóval számon kérni a sztenderd megtanulását. A sztenderd és az adott nem sztenderd változat pontos nyelvi ismeretére, státusuk és funkciójuk különbségeinek bemutatására lenne e helyett szükség.