CSAPADÉK ÁLTAL OLDOTT ANYAGOK MOZGÁSA EGY KISVÍZGYŰJTŐN ÉS SZEREPÜK AZ ERÓZIÓ FOLYAMATÁBAN



Hasonló dokumentumok
FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

ÉGHAJLAT. Északi oldal

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

Féléves hidrometeorológiai értékelés

Éves hidrometeorológiai tájékoztató

2014. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Hidrometeorológiai értékelés

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

2018.augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

Folyóvízminőség becslés térinformatikai módszerekkel. Nagy Zoltán Geográfus Msc. Szegedi Tudományegyetem

BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK

A folyóvíz felszínformáló munkája

2014. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2014 hidrometeorológiai értékelése

Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége. Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJTÍPUS-TÉRKÉP KÉSZÍTÉSE ÉS GYAKORLATI HASZNA EGY KISVÍZGYŰJTŐ PÉLDÁJÁN TÓTH ADRIENN 87 BEVEZETÉS

Kun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Éves hidrometeorológiai tájékoztató

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

4.1. Balaton-medence

Környezeti elemek állapota

2018. április. Havi hidrometeorológiai tájékoztató. 1. Meteorológiai értékelés

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Biológiai nitrogén- és foszforeltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen

Havi hidrometeorológiai tájékoztató január

Hidrometeorológiai értékelés Készült január 27.

2015. február havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

Rugalmas állandók mérése

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

2013. február havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

2012. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés TIVIZIG

2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon

A április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól

2014. május havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

Az öntözés gyakorlati problémái, az öntözésfejlesztés lehetőségei és korlátai

Nitrogén és foszfor eltávolítás folyamatának optimalizálása az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen


INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29.

2015. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Adszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból

BUDAPEST VII. KERÜLET

A Maros hordalékkúp felszín alatti vizeinek elméleti hasznosítása öntözésre

Az őszi biológiai vízminősítés a Magyulában

A év agrometeorológiai sajátosságai

Térinformatikai elemzések. A Klimatológusok csoport beszámolója

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

Topográfiai térképszolgáltatás és talaj információs rendszer a környezetkímélő mezőgazdaság szolgálatában

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

VAHAVA március 9. FELTÉTELEZETT KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A TALAJPUSZTULÁSRA MODELLSZÁMÍTÁSOK ALAPJÁN

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft

Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

2015. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása

A május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az májusi átlagtól

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

MSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),

Átírás:

Földrajzi Konferencia, Szeged 1. CSAPADÉK ÁLTAL OLDOTT ANYAGOK MOZGÁSA EGY KISVÍZGYŰJTŐN ÉS SZEREPÜK AZ ERÓZIÓ FOLYAMATÁBAN Tóth Adrienn Jakab Gergely Madarász Balázs Mészáros Erzsébet 1 Abstract Méréseinket a Tetves-patak vízgyűjtő területén végeztük, mely a Balaton D-i vízgyűjtőjéhez tartozik. A területen több évtizede folyik eróziós kutatás, mely jellemzően az elhordott talaj mennyiségének mérésére, és a Balaton terhelésének vizsgálatára irányul. Az oldott és szuszpendált anyagok vizsgálatára a patakon felállított két automata mintavevő műszer szolgáltat adatokat, a patakban mért oldott és szuszpendált anyagok származási helyéről eddig nem voltak információink. E hiány pótlására a következő kísérletet állítottuk be 1. februárban. A patakvölgy egy jellemző keresztszelvénye mentén a természetes csapadékok hatására kialakuló felszíni elfolyást vizsgáltuk csapadékeseményenként. Az elfolyás csapdázására a talaj felszínéig lesüllyesztett edényeket használtunk. Az ily módon nyert mintákat kiegészítettük az elfolyást okozó csapadékból, a talajvízből és a völgyszelvény metszéspontjában a patakból vett mintákkal. A talajvizet a szelvényben létesített két kútból mintáztuk. A vizsgálatok megkezdése előtt a mintavételi helyeken talajmintákat vettünk, melyekből meghatároztuk az adott ponton jellemző, potenciálisan oldható, illetve erodálható tápanyagok mennyiségét. A kiválasztott völgyszelvény tartalmazza a vízgyűjtő egészére jellemző borítottságot, földhasználatot, valamint megtalálható benne a vízgyűjtő felszínén többfelé előforduló eróziós árok. Méréseink az alábbi anyagok mennyiségi meghatározására terjednek ki. Összes nitrogén, nitrit, nitrát, ammónium, összes foszfor, foszfát. A nitrogén és foszfor formák vizsgálatát a Balaton eutrofizációjában játszott szerepük indokolta. A vizsgálati eredményekből képet kapunk a természetes csapadékok beltartalmi értékeiről, ill. az esésvonal mentén lefelé haladva az oldatba vitt anyagok koncentráció változásairól. A kutatás célja A felszíni vizeket világszerte veszélyeztető civilizációs eredetű jelenség, az eutrofizáció a Balatont az 19-as évektől kezdve, jelenleg is leginkább veszélyeztető folyamat. Okai, befolyásoló tényezői sokrétűek; ezek vizsgálata az 197-es évektől folyik. Az eutrofizáció elleni védekezés a Liebig törvényen alapul; már a kezdeti kutatások bebizonyították (OLÁH et al. 1977), hogy a Balatonban a foszfor a limitáló tényező, ez határozza meg az elsődleges algatermelést. Később az is bebizonyosodott, hogy bizonyos körülmények között a nitrogén és a fény is limitáló tényezővé válhat, ez azonban nem változtat azon, hogy a vízminőség szabályozásában a foszfor játssza a főszerepet (SISÁK I. MÁTÉ F. 1993). A tóba érkező vízfolyások tápanyag-szállítása oldott és lebegtetett formában széles körben vizsgált és többé-kevésbé ismert. 1 Tóth Adrienn tudományos segédmunkatárs MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, 111 Bp. Budaörsi út 3-5. Jakab Gergely tudományos segédmunkatárs, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Madarász Balázs, tudományos segédmunkatárs, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Mészáros Erzsébet tudományos segédmunkatárs, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet 1

Tóth Adrienn et al: Csapadék által oldott Vizsgálataink során arra kerestük a választ, hogy a csapadékesemények után kialakuló felszíni illetve felszín alatti elfolyás foszfor és nitrogén tartalma hogyan változik a vízválasztótól a patakig. Az irodalomból jól ismert, hogy a foszfor mozgása elsősorban talajrészekhez kötötten, lebegtetett formában történik (STEFANOVITS P. 199), azonban oldódását bizonyos ionok jelenléte és a ph nagyban befolyásolja (WEDEPOHL K. H. 197, LINDSAY et al. 199). Méréseinkkel megpróbálunk az oldott formában szállított foszfor jelentőségéről és viselkedéséről képet kapni. A vizsgált terület leírása A Balaton déli vízgyűjtőjéhez tartozó Tetves-patak vízgyűjtőjének legnagyobb része a Nyugat-Külső-Somogy kistájhoz tartozik, csak az északi, torkolatkörnyéki szakasz nyúlik a Somogyi Parti Síkba. A vízgyűjtő 1, km kiterjedésű. A patak egy meridionális völgyben, a völgyi vízválasztó északi oldalán ered és Balatonlellétől keletre torkollik a Balatonba. Főmedrének hossza 5,1 km, folyásiránya D-É. A vízgyűjtő talajainak elterjedése szoros összefüggést mutat a domborzattal: a magasabb térszín löszhátain az agyagbemosódásos barna erdőtalajok különböző mértékben erodált változatai fedik a felszínt. A mélyebben fekvő, nagyrészt homokosabb részeket a barnaföld típushoz tartozó talajok jellemzik. A völgyben, a vízfolyás partján az öntésréti talaj a legjellemzőbb talajtípus. A sokéves csapadékátlag 7 mm, éves megoszlását a júniusi főmaximum és a júliusi másodmaximum jellemzi. Az évi középhőmérséklet 1,1 o C. A fagyos napok száma sok év átlagában 95, a hótakarós napoké 35-. A jellemző szélirány É-ÉNy. Az átlagos evapotranspiráció értéke 55 mm. Anyag és módszer A mintavételi helyeket a völgy egy Somogybabodot átszelő keresztszelvényének Ny-i kitettségű lejtőjén jelöltük ki (1. ábra). A vízválasztón és a lejtő felső szakaszán nagyüzemileg művelt szántóföld található, az inflexiós sávot magába foglaló lejtőszakasz tagolt, párhuzamosan megtalálható itt a háztáji szántó és a nagymértékű vonalas erózió miatt művelésből kivont terület (jelenleg akácerdő). Az ellaposodó lejtő aljánál található Kisbabod település, majd szántóföld, illetve nádas-csalitos terület a patakig. A felszíni elfolyás vizsgálatára 5 mintavételi helyet létesítettünk ( V jelű pontok). Peremükig leásott vödröket helyeztünk el oda, ahol a mikro-, illetve makro-domborzat miatt az elfolyás lineárissá vált. Az első vödröt a szántó aljára helyeztük el, amely egyúttal egy vízmosás kezdete is. E vízmosás hossza eléri a 3 métert, legnagyobb mélysége pedig a métert. A második és a harmadik vödröket rendre a vízmosás közepén és végén ástuk le. A negyediket egy lejtőirányban művelt szántó (párhuzamos a vízmosással) alján, míg az ötödiket a patakhoz közel, az út menti árokban helyeztük el. Két helyen létesítettünk talajvíz mintavételére alkalmas kutakat ( K jelű pontok), valamint mintákat vettünk a csapadékból és a patakból (. ábra). A V1 jelű vödröt a mérések megkezdése után ellopták, így ennek értékeiről nem tudunk beszámolni.

Földrajzi Konferencia, Szeged 1. 1. ábra. A vizsgált terület légifotója mintavételi pontokkal.. ábra. Mintavételi pontok a vizsgált területen. 3

Tóth Adrienn et al: Csapadék által oldott A mintavételeket március hónapban végeztük. Minden olyan csapadékeseményt mintavétel követett, mely után a felszíni csapdákban minimum 5 ml folyadék volt. Az elfolyás megszűnése után a felfogott anyagot ülepedni hagytuk, majd a folyadék felső részéből Falcon-csövekbe mintát vettünk. A felszíni elfolyást okozó csapadékesemények után akkor is, ha az elfolyás mennyisége nem érte el a kívánt mennyiséget a csapdák tisztításra kerültek (hordalék, folyadék eltávolítása, majd szárazra törlés). A hónap során kilenc olyan csapadékesemény volt melyek következtében teljes mintasorozatot tudtunk venni. E kilenc mintasorozatból négyet választottunk ki teljes vizsgálatra, a többinél csak részleges méréseket végeztünk. A mintákból oldott nitrát, nitrit, ammónium, foszfát tartalmat határoztunk meg. A terület jellemző feltalajaiból, így a nagyüzemileg művelt szántóból, a háztáji szántóból és vízmosás aljából talajmintákat vettünk. A talajokat feltárás nélkül 15 percen illetve órán át rázattuk desztillált vízben, modellezendő a csapadék maximális kioldó hatását (BUZÁS I. 19.). A mérés Merck SQ 11 típusú spektrofotométerrel történt. A mintákat három párhuzamos mérés átlagával jellemeztük. A csapadékesemények rögzítésére a Kisbárapáti csapadék-mérő állomáson került sor, mely a vizsgált szelvénytől 9 km-re fekszik, DK-i irányban. A márciusban hullott csapadékok mennyiségét a 3. ábra szemlélteti. A vizsgált csapadékok az alábbi jellemzőkkel bírnak (1. táblázat): 1. táblázat. A vizsgált csapadékok főbb jellemzői. Dátum Összeg Intenzitás ( mm ) ( mm/h ) 1. 3.. 1.3 1.3 1. 3. 17. 7 1. 1. 3.. 3.3. 1. 3. 7. 1.1 3. ábra. Napi csapadékösszegek márciusban (a vizsgált esők zölddel jelölve). mm 1 1 1 1 1 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 1 3 5 7 9 31 nap

Földrajzi Konferencia, Szeged 1. Eredmények A talajmintákból desztillált vízzel oldható foszfor és nitrogénformák mennyiségét az alábbi táblázat tartalmazza (. táblázat):. táblázat. A talajokból desztillált vízzel oldatba vihető foszfor és nitrogén mennyisége, = kimutathatóság alatt (mg/g). 15 perces oldás órás oldás Szántó Háztáji Lösz Szántó Háztáji Lösz Oldott P,33 3,,9,7,59 Oldott NO -N,11,1,,37,91 Oldott NO 3 -N,93,,7,5,9,1 Oldott NH -N Össz. oldott N,93,51,1,5,37,51 Foszfor tekintetében megállapíthatjuk, hogy kiugróan magas oldott értéket csak a rendszeresen műtrágyázott, kisüzemileg művelt szántóföld talajából mutattunk ki. E feltalaj esetében pozitív összefüggés van az oldás ideje és az oldott foszfor mennyisége között, ami a másik két talajról nem mondható el. Ezeknek viszonylag csekély és talajhoz erősen kötött foszfortartalma nem oldódik jobban az idő múlásával, az ingadozások a mérési és mintavételi hibahatáron belül mozognak. A nitrogénformákról elmondható, hogy ammóniumot egyáltalán nem sikerült kimutatnunk, a nitrit tartalom csekély, a nitrát is csak kevéssel haladja meg a nitrit értékét. Tekintettel a felszín jó oxigénellátottságára, az oldatba vihető nitrogén a talajban oxidált formában van jelen, a redukált formák részaránya csekély. Az oldott foszfor esetében az összes felszíni csapda 1 mg/l alatti értékeket mutatott kivéve a V3 pontot, mely a vízmosás hordalékkúpján található (. ábra). Itt egyértelmű maximum mutatkozik 5 mg/l feletti értékekkel. A vízmosás oldalait és fenekét alkotó löszből nem tudtunk jelentős mennyiségű foszfort oldatba vinni (. táblázat), a jelenség oka még nem tisztázott. A felszíni elfolyás másodmaximumát a V ponton mértük, a foszforral jobban feltöltött szántó aljában. Az oldott foszfor felszín alatti mozgásáról a következőket mondhatjuk el: A magasabb értékeket a patakhoz közelebbi kútban mértük:,5- mg/l. A másik kút oldott foszfor tartalma a felszíni elfolyáshoz képest szintén magasnak mondható: - 3 mg/l. A két kút között direkt lineáris összefüggést lehet kimutatni (5. ábra). Egzakt magyarázatot nem tudunk adni a K kút következetesen magasabb oldott foszfortartalmára, feltételezhetően a talajvíz mozgása állhat a háttérben. Méréseink szerint a talajvíz alapvetően K-Ny irányban mozog, a felszíni lejtésnek megfelelően. Valószínűsíthetően a patakhoz közelebbi kútnál e mozgáshoz hozzáadódik egy D-É irányú áramlás, mely a talajvizet a patakkal párhuzamosan a Balaton felé szállítja. E jelenség magyarázná a kisebb oldott foszfortartalmat a K1 kútban, hiszen oda az erdő alól érkezik a talajvíz (a V3 pontban a talajvíz mélyebben van, mint méter). A K kút esetében a talajvíz mozgásának eredője ÉNy irányú, tehát a szántóföld alól folyik, ezzel magyarázható magasabb oldott foszfor tartalma. Az esők által okozott elfolyások oldott foszfor tartalma viszonylag ugyanazt az alakot veszi fel, és azonos tartományban mozog, ebből arra következtethetünk, hogy az oldott foszfor elhordása független a hullott csapadék intenzitásától, alapvetően az elfolyás mennyiségétől függ. 5

Tóth Adrienn et al: Csapadék által oldott. ábra Az oldott foszfor mennyisége a mintavételi pontokon. mg/l 5 3 1 esö v v3 v v5 k1 k patak mérohely 1.3.. 1.3.17. 1.3.. 1.3.. 5. ábra A talajvízkutakban mért oldott foszfor mennyiségek összefüggése. K 3.5 3.5 y =.3171e.155x R =.779 1.5 1 1 1.5.5 3 3.5 K1

Földrajzi Konferencia, Szeged 1. A kutakban az oldott nitrogénformák közül szinte kizárólagosan csak a nitrát jelenik meg. Egyértelmű maximum mutatható ki a K1 kútban, mely meghaladja a 1 mg/l értéket, míg az összes többi mérőhely értékei kisebb-nagyobb szórással mg/l alatt maradnak (. ábra). A kiugrás oka valószínűleg a Kisbabod település derítőiből származó, talajvízzel mozgó nitrát. Hatása a K kútban már azért nem mutatható ki, mert ott már a talajvíz a patak irányával megegyezően mozog a Balaton felé. Ebből adódóan minimális szórása van az itt mért értékeknek az összes oldott nitrogén tekintetében is (7. ábra). Azonban itt már a többi oldott nitrogénforma módosítja az eddigi eloszlást. Egyértelmű maximum jelenik meg a vízmosás hordalékkúpján mért mintákban. A magas oldott nitrogéntartalmat itt az ammónium ionok nagyobb koncentrációja okozza (. ábra), mely a talaj részleges savanyodásának következménye is lehet (FEKETE Z. 195). A területen alkalmazott szerves- és műtrágyák ismeretében az oldott nitrogén oxidált vagy redukált változatainak elkülönítésével elméleti lehetőség van a mezőgazdasági és a humán környezetterhelés elkülönítésére. A felszín alatti elfolyás csakúgy, mint a felszíni a patakhoz közeledve egyre inkább felhígul, veszít nitrogéntartalmából.. ábra A nitrát tartalom alakulása a mintavételi pontokon mg/l 1 1 1 v v3 v v5 k1 k esö patak 1.3.. 1.3.17. 1.3.. 1.3.7. 7

Tóth Adrienn et al: Csapadék által oldott 7. ábra. Az összes oldott nitrogén mennyiségének alakulása a mintavételi pontokon. 1 1 1 1 mg/l V V3 V V5 K1 K esö patak 1.3.. 1.3.17. 1.3.. 1.3.7.. ábra. Az összes oldott ammónium mennyiségének alakulása a mintavételi pontokon. mg/l 1 1 v v3 v v5 k1 k esö patak 1.3.. 1.3.17. 1.3.. 1.3.7.

Földrajzi Konferencia, Szeged 1. A patak és a csapadék összes oldott nitrogéntartalmát összehasonlítva nem tapasztaltunk jelentős különbséget, az érték mg/l körül ingadozott, vagyis a patakban mérhető oldott nitrogén mennyisége már a lehulló csapadékban is megtalálható volt. A nitrogén formái azonban eltérést mutatnak. Míg a patakban az oxidált forma, vagyis a nitrát dominál, addig a csapadékokban a redukált formák, a nitrit és az ammónium a jellemző. Összefoglalás Vizsgálataink alapján kijelenthetjük, hogy a foszfor oldott formában is mozog, megjelenik a felszíni elfolyásban csakúgy, mint a talajvízben. A patak oldott foszfor tartalma jellemzően alatta marad a felszíni elfolyásban mért értékeknek, ám a talajvízben mért koncentráció a patak közelében magas. Valószínűsíthetően az oldott foszfor főleg a felszín alatt távozik a területről és a talajvízbe bemosódva mozdul el a Balaton felé. A vízmosás hordalékkúpján mért kiugróan magas oldott foszfor és ammónium koncentráció magyarázatára további mérések szükségesek. Az oldott foszfor- és nitrogénformák vizsgálatakor nem tudtunk összefüggést kimutatni a csapadékok mennyisége vagy intenzitása és az oldott anyagok mennyisége között. A talajvízben az oldott nitrogénformák közül szinte kizárólagosan csak a nitrát jelenik meg, amelynek magas értékei valószínűleg Kisbabod település derítőiből származnak; valószínűsíthetően a humán nitrát-terhelés meghaladja a mezőgazdaság által okozott terhelés mértékét. A felszíni elfolyásban mért oldott nitrogénformák közül magas arányban szerepelt az ammónium, míg a felszín alatt a nitrát volt a jellemző. A területen alkalmazott szerves- és műtrágyák ismeretében az oldott nitrogén oxidált vagy redukált változatainak elkülönítésével elvi lehetőség nyílhat a mezőgazdasági és a humán környezetterhelés elkülönítésére. Irodalom Buzás I. 19. Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv p. 155. Fekete Z. 195.Talaj és trágyázástan Mezőgazdasági Kiadó Budapest p. 5. Lindsay, W. L. Vlek, P. L. G. Chien S. H. 199. Phosphate minerals in Minerals in Soil Environments Soil Science Society of America Madison, USA pp.111-1113. Oláh J. et al. 1977. A Balaton foszfor anyagcseréje. MTA Biológiai Oszt. Közlem.. 11-139. Sisák I. - Máté F. 1993. A foszfor mozgása a Balaton vízgyűjtőjében Agrokémia és Talajtan Tom.. No. 3-. p. 57. Stefanovits P. 199. Talajtan Mezőgazda Kiadó, Budapest pp. 17-179. Wedepohl, K. H. (editor) 197. Handbook of Geochemistry Vol. /II. Springer-Verlag Berlin p. 15- H-5. 9