Semmelweis Egyetem Gyógyszerterápiás Bizottság munkája és annak tanú(ul)ságai Hankó Balázs Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2016. január 30.
Tartalom 1. Milyen keretek vonatkoznak a GYTB működésekre 2. Semmelweis Egyetem tapasztalatai 3. Mitől működhet jól egy GYTB 4. Feladat az alaplistákhoz 5. Közbeszerzések és ehhez kapcsolódó feladat
1.1. Hazai szabályozás I. Fekvőbetegellátó intézmény GYTB 41/2007 EüM rendelt 35. (1) A fekvőbeteggyógyintézet az e rendeletben, illetve a külön jogszabályokban meghatározott gyógyszerellátási feladatai összehangolása érdekében Gyógyszerterápiás Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) működtet.
1.1. Hazai szabályozás II. GYTB feladatai (41/2007 35 ) javaslatokat dolgoz ki a hatékony, biztonságos és gazdaságos gyógyszerterápiás elvek érvényesítésére; szakmai és gazdasági szempontból elemzi és értékeli a kórház gyógyszerfelhasználását, gyógyszerbeszerzését, és javaslatot tesz az esetleges hiányosságok kiküszöbölésére és az indokolatlannak minősített beszerzések és felhasználások csökkentésére; a helyes terápiás gyakorlatokra vonatkozó szabályok, illetve a gyógyszerrendelés ösztönzéséről szóló jogszabályban foglaltak alapján véleményezi az új gyógyszerterápiás eljárások kórházon belüli bevezetését és szakszerűségét, valamint meghatározza az új gyógyszerterápiás eljárások gyógyszerszükségletét; az új gyógyszerek forgalomba hozatalára is figyelemmel javaslatot tesz a kórház gyógyszerkészletének összetételére, valamint ellenőrzi a kórház gyógyszerellátással kapcsolatos minőségbiztosítási feladatait, a szolgáltatások minőségét és az esetleges hiányosságok esetén javaslatot tesz azok megszüntetésére.
1.1. Hazai szabályozás III. GYTB egyéb szabályozók (41/2007 35 ) A Bizottság elnöke a kórház szakmai vezetője vagy az általa megbízott osztályvezető főorvos, illetve klinikai igazgató, titkára a főgyógyszerész. Ha a fekvőbeteg-gyógyintézetnek nincs főgyógyszerésze, a Bizottság titkára a - intézeti gyógyszertári feladatokat ellátó intézeti gyógyszertárgyógyszerész. A Bizottság összetétele, feladata és működési rendje - e rendeletben nem szereplő - szabályait a működési szabályzat tartalmazza. A kórház gyógyszerfelhasználásának, új gyógyszerterápiáknak az elemzése, valamint a Bizottság egyéb feladatainak elvégzése a helyes terápiás gyakorlatokra vonatkozó szabályok, illetve a gyógyszerrendelés ösztönzéséről szóló jogszabályban foglaltak figyelembevételével történik.
1.2. Nemzetközi iránymutatások GYTB-WHO elvárások http://apps.who.int/medicinedocs /en/d/js4882e/
1.2.1. GYTB - cél Racionális gyógyszerfelhasználás A beteg számára a klinikai szükségleteinek megfelelő gyógyszert, egyéni szükségleteinek megfelelő adagolásban (helyes dózis, frekvencia, időtartam) kell biztosítani. A gyógyszer megfelelő minőségben, állandóan elérhetően, a beteg és a társadalom számára legkedvezőbb költséggel álljon rendelkezésre. Problémák Gyógyszerkiválasztás (mi van az alaplistán) Gyógyszerfelírás (mit rendel az orvos) Gyógyszerellátás (mi van a gyógyszertárban, mit adnak be a betegnek)
1.2.2. GYTB - feladatai Gyógyszeralaplista megalkotása, felülvizsgálata Gyógyszer manuális Terápiás protokollok implementálása Biztonságos, minőségi gyógyszerellátás kontrollja Gyógyszerfelhasználás elemzése Racionális gyógyszerhasználat elősegítése
1.2.3. GYTB tevékenységi folyamata Intervenció oktatás gyógyszer-információs központ alaplista, kezelési protokoll felülvizsgálat szabályzati módosítások Standardok kezelési protokollok gyógyszeralaplista gyógyszerpromóciós szabályok gyógyszerellátási szabályzat Diagnózis standardok érvényesülési akadályai: logisztikai eü. személyzet gyógyszergyártói befolyás információhiány Vizsgálat utilizációs vizsgálatok antibiotikum felhasználás gyógyszermh.,gyógyszerelési problémák felmérése beszerzési igények felmérés költség-hatékonyság vizsgálatok
1.2.4. GYTB felépítés Megszervezni egyszerű, de működtetni is kell Multidiszciplináris csapat Orvosok Szakterületek vezető szakemberei Elnök Gyógyszerész Intézeti főgyógyszerész titkár Klinikai gyógyszerész Gazdasági szakember Vezető ápoló Transzparencia Érdekeltségek tisztázása Jegyzőkönyvek, döntések közzététele
1.2.5. Mennyit ér a GYTB az intézményben? 1. Van-e a GYTB-nek alapszabálya ami meghatározza a célokat, feladatokat, tagokat? 2. Szerepel-e a GYTB funkciója az intézményi SZMSZ-ben? 3. Van-e elkülönített pénzkerete a GYTB-nek? 4. Milyen gyógyszerkiválasztási módszereket alkalmaz? - Hány gyógyszer van az alaplistán? - Van-e működő szabályzat az alaplista bővítésére, szűkítésére? - A használt gyógyszerek hány %-a alaplistás? 5. Aktív-e a GYTB a terápiás irányelvek megalkotásában? - Van-e saját terápiás protokoll az intézményben? - Végeztek-e utilizációs vizsgálatokat ennek betartatására vonatkozólag? 6. Szervez-e oktatást a GYTB? - Végez-e oktatást az Eü- személyzetnek? - Van-e folyamatos továbbképzés? - Van-e gyógyszerinformációs központ? 7. Végzett-e a GYTB intervenciós gyógyszerfelhasználási vizsgálatokat? 8. A GYTB részt vesz-e a gyógyszerkeret meghatározásban, elosztásban? - A GYTB részt vesz a keret meghatározásban? - Kell-e a GYTB jóváhagyása a gyógyszerkeretekhez? 9. Szabályozta-e a gyógyszerpromóciót a GYTB az intézményen belül?
Tartalom 1. Milyen keretek vonatkoznak a GYTB működésekre 2. Semmelweis Egyetem tapasztalatai 3. Mitől működhet jól egy GYTB
2.1. Semmelweis Egyetem gyógyszerellátási szabályzata I. 5.3. Gyógyszerterápiás Bizottság (GYTB) Az Egyetem a 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet vonatkozó előírásai szerint a gyógyszerellátási feladatok összehangolása érdekében Gyógyszerterápiás Bizottságot működtet. A Semmelweis Egyetem Gyógyszerterápiás Bizottság szakmai munkájának alapja a bizonyítékokon alapuló betegellátás és gyógyszerterápia. A vonatkozó rendelkezések alapján a Semmelweis Egyetem Gyógyszerterápiás Bizottság főbb feladatai: az Egyetem gyógyszerellátási feladatainak szakmai összehangolása; javaslatok kidolgozása a hatékony, biztonságos és gazdaságos gyógyszerterápiás elvek érvényesítésülése érdekében; szakmai és gazdasági szempontból az Egyetem gyógyszerfelhasználásának, gyógyszerbeszerzéseinek elemzése és értékelése, valamint javaslattétel az esetleges hiányosságok kiküszöbölésére, és az indokolatlannak minősített beszerzések és felhasználások csökkentésére;
2.1. Semmelweis Egyetem gyógyszerellátási szabályzata II. GYTB feladatai a helyes terápiás gyakorlatokra vonatkozó szabályok, az új gyógyszerterápiás eljárások kórházon belüli bevezetésének és szakszerűségének értékelése; az új gyógyszerek forgalomba hozatalára is figyelemmel javaslattétel az Egyetem gyógyszerkészletének összetételére; a kórház gyógyszerellátással kapcsolatos minőségbiztosítási feladatainak ellenőrzése, az esetleges hiányosságok esetén javaslattétel annak megszüntetésére; a Semmelweis Egyetem gyógyszer-alaplistájának elkészítése; a gyógyszer tender kiírásához szükséges gyógyszerlista szakmai értékelése; a megfelelő minőségű, generikus, illetve biohasonló termékek alkalmazásának előmozdítása és folyamatos ellenőrzése az Egyetemen; azonos ATC 5-ös csoportba tartozó szükséges analógok szakmai konszenzus alapján történő kiválasztása, alkalmazásuk ellenőrzése;
2.1. Semmelweis Egyetem gyógyszerellátási szabályzata III. GYTB feladatai: újonnan forgalomba hozott, innovatív gyógyszerek felvételének mérlegelése a gyógyszer alaplistára; elavult gyógyszerek törlése az alaplistáról; az alaplistától eltérő rendelések időszakos szakmai értékelése; szakmai profilok szerinti gyógyszerlisták (formulary system) kialakítása a terápiás szakmai irányelveknek megfelelően; magisztrális készítmények alkalmazásának szakmai támogatása, vonatkozó kórházi formulária orvos-szakmai véleményezése; Egyetemi farmakovigilancia rendszer szakmai támogatása, koordinálása; Egyetem biztonságos betegszintű gyógyszerelésére vonatkozó szakmai javaslatok megfogalmazása, folyamatok értékelése.
2.2. Semmelweis Egyetem gyógyszerellátási szabályzata IV. GYTB struktúrája A GYTB elnökét és tagjait a Semmelweis Egyetem Szenátusa jelöli ki, titkára a az egyetemi főgyógyszerész. Minden klinika gyógyszerfelelős gyógyszerésze, orvosa, szükség szerint adott szakmai téma jellegéből fakadóan- szavazati jog nélkül - részt vesz a Bizottság munkájában. A gyógyszerfelelős gyógyszerészek, orvosok feladata továbbá a klinika és az Egyetem Gyógyszerterápiás Bizottsága közötti kapcsolattartás. A Gyógyszerterápiás Bizottság albizottságokat működtet, ezen albizottságok a nagyobb felhasználású gyógyszercsoportok szerinti szakmai bontásban, illetve a gyógyszer és betegbiztonsági szempontok, valamint az Egyetemi farmakovigilancia rendszer koordinálására vonatkozóan kerülnek kialakításra. Az albizottságok vezetője a GYTB tagja, az adott szakmai terület referense.
2.2. SE GYTB struktúrája
2.3. GYTB megjelenés, kommunikáció
2.3. GYTB megjelenés, kommunikáció
2.3. GYTB megjelenés, kommunikáció
2.4.1. A kezdetek
2.4.2. A jelen
2.5.1. Gyógyszerfelhasználás értékelése
2.5.2. Egyéb elemzések
2.5.4. Szakmai felülvizsgálat
GYTB tagoknak kiküldött táblázat, melyet az EGYGYSZI is párhuzamosan értékel
2.5.5. Szakmai ajánlások I.
2.5.5. Szakmai ajánlások II.
2.5.5. Szakmai ajánlások III.
2.5.6. Semmelweis Egyetem Formulae Nosocomiales
2.5.7. Minőségirányítási kérdések
2.5.7.1. Gyógyszerelési lap projekt
Tartalom 1. Milyen keretek vonatkoznak a GYTB működésekre 2. Semmelweis Egyetem tapasztalatai 3. Mitől működhet jól egy GYTB
3.1. Mennyit ér a GYTB a Semmelweis Egyetemen? 1. Van-e a GYTB-nek alapszabálya ami meghatározza a célokat, feladatokat, tagokat? Igen 2. Szerepel-e a GYTB funkciója az intézményi SZMSZ-ben? Igen 3. Van-e elkülönített pénzkerete a GYTB-nek? Nincs 4. Milyen gyógyszerkiválasztási módszereket alkalmaz? - Hány gyógyszer van az alaplistán? 1200 - Van-e működő szabályzat az alaplista bővítésére, szűkítésére? Igen - A használt gyógyszerek hány %-a alaplistás? 85% 5. Aktív-e a GYTB a terápiás irányelvek megalkotásában? - Van-e saját terápiás protokoll az intézményben? Igen - Végeztek-e utilizációs vizsgálatokat ennek betartatására vonatkozólag? Igen 6. Szervez-e oktatást a GYTB? - Végez-e oktatást az Eü- személyzetnek? Igen 2015-ben először - Van-e folyamatos továbbképzés? Gyógyszerfelelős tájékoztató - Van-e gyógyszerinformációs központ? EGYGYSZI 7. Végzett-e a GYTB intervenciós gyógyszerfelhasználási vizsgálatokat? Igen 8. A GYTB részt vesz-e a gyógyszerkeret meghatározásban, elosztásban? - A GYTB részt vesz a keret meghatározásban? Javaslatot tehet - Kell-e a GYTB jóváhagyása a gyógyszerkeretekhez? Szakmai alapú emelésnél véleménykérés, kockázatelemzés 9. Szabályozta-e a gyógyszerpromóciót a GYTB az intézményen belül? Igen
3.2. Mitől működik jól egy GYTB? Belső tényezők Személyi kérdések elnök elfogadott és a gyakorlatot ismerő titkár irányító középpályás tagok elismertek, de dolgozzanak is nem klinikus tagok (!) menedzsment Meghatározott feladat és felelősségkör Intézményen belüli támogatottság Jelenlét és támogató funkció a beteg és gyógyszerellátás során Azaz GYTB mint a gyógyszerellátási kérdések megoldását támogató szakmai háttér. Használni kell!
3. Feladat alaplista elkészítése Készítse el az alábbi szakmai profilú klinika-osztály (belgyógyászat/fül-orrgégészet/gyermekgyógyászat/sebészet/szülészet) alaplistáját az előbb ismertetett elvek szerint elemzések ABC analízis VEN kategorizálás Elvek - Milyen gyógyszerek szerepeljenek az alaplistán? Gyakori betegségek gyógyszerei Megfelelő evidenciákkal rendelkező gyógyszerek Analógok közötti összehasonlító elemzés Teljes kezelési költség figyelembe vétele Egykomponensű készítményeket kell előnyben részesíteni Nemzetközi szabadnéven kell szerepeltetni
3.3.1. Gyógyszeralaplista megalkotása Kórházi beavatkozások gyakorisága betegségek, problémák szerint Terápiás lehetőségek Gyógyszerterápiás protokollok Gyógyszeralaplista gyógyszermanuális Oktatás, felülvizsgálat Gyógyszerellátás folyamata Minőségi gyógyszerhasználat
3.3.1. Gyógyszeralaplista megalkotása Sok vagy kevesebb hatóanyag legyen alaplistás? Milyen gyógyszerek szerepeljenek az alaplistán? Gyakori betegségek gyógyszerei Megfelelő evidenciákkal rendelkező gyógyszerek Analógok közötti összehasonlító elemzés Teljes kezelési költség figyelembe vétele Egykomponensű készítményeket kell előnyben részesíteni Nemzetközi szabadnéven kell szerepeltetni
3.3.1. Gyógyszeralaplista megalkotása A kórházban leggyakrabban kezelt betegségek priorizálása, az első választandó kezelés meghatározása Nemzetközi, nemzeti, intézményi protokollok WHO alaplista felhasználása Előző alaplista, társintézmények alaplistái (nem javasolt!) Gyógyszeralaplista tervezet széleskörű véleményeztetése VEN analízis Vélemények visszacsatolása A gyógyszeralaplista szabályzati hátterének megalkotása Kiknek kell a listát használni Felülvizsgálat ideje, módja Alaplista bővítés, törlés mechanizmusa Gyógyszer-alaplistától való eltérés kezelése Oktatás, monitorozás
3.3.1. Hogyan lehet mindezt betartatni? Széles konszenzus biztosítása Transzparencia Jogos igények kezelése, módosítás Megfelelő helyettesítési rendszer kidolgozása (ATC5!) Alaplista könnyű, gyakorlatias elérhetősége Módosítások széleskörű ismertetése Nem alaplistás gyógyszerminta nem fogadható el Nem alaplistás gyógyszerekkel folytatott klinikai vizsgálatok szigorú szabályozása
Szakmai felülvizsgálat
Feladat alaplista elkészítése Készítse el az alábbi szakmai profilú klinika-osztály (belgyógyászat/fül-orrgégészet/gyermekgyógyászat/sebészet/szülészet) alaplistáját az előbb ismertetett elvek szerint elemzések ABC analízis VEN kategorizálás Elvek - Milyen gyógyszerek szerepeljenek az alaplistán? Gyakori betegségek gyógyszerei Megfelelő evidenciákkal rendelkező gyógyszerek Analógok közötti összehasonlító elemzés Teljes kezelési költség figyelembe vétele Egykomponensű készítményeket kell előnyben részesíteni Nemzetközi szabadnéven kell szerepeltetni
4. Röviden a gyógyszer közbeszerzésről Miért is van szükség a közbeszerzésre? Tudja-e kezelni a közbeszerzés az egészségügyi ellátórendszer specialitásait? Igaz-e az az állítás, hogy a közbeszerzéstől csak drágább lesz minden?
4.1. Közbeszerzés jogi háttere Jogszabályok: 2015. évi CXLIII. törvény - a közbeszerzésekről Eljárásrendek: Uniós: nagyobb értékű beszerzéseknél, kötöttebb szabályok. Nemzeti módosított eljásárend
Eljárás fajta Uniós értékhatárt elérő nyílt meghívásos gyorsított meghívásos eljárás tárgyalásos eljárás hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás versenypárbeszéd innovációs partnerség Új Kbt. szerint hirdetmény feladását követő 35 nap részvételi határidő: hirdetmény feladását követő 30 nap elektronikus úton történő benyújtás esetén: 25 nap ajánlattételi határidő: felhívás megküldésétől számított 10 nap nem központi ajánlatkérő esetén (előzetes tájékoztató megküldését követően) megállapodás alapján, vagy felhívás megküldésétől számított 10nap részvételi határidő: hirdetmény feladását követő 15 nap ajánlattételi határidő: felhívás megküldésétől számított 10 nap részvételi határidő: hirdetmény feladását követő 30 nap ajánlattételi határidő: felhívás megküldésétől számított 30 nap elektronikus úton történő benyújtás esetén: 25 nap ajánlattételi határidő: felhívás megküldésétől számított 10 nap nem központi ajánlatkérő esetén (előzetes tájékoztató megküldését követően): megállapodás alapján, vagy felhívás megküldésétől számított 10nap ajánlattételi határidő: felhívás megküldésétől számított 30 nap részvételi határidő: hirdetmény feladását követő 30 nap részvételi határidő: hirdetmény feladását követő 30 nap ajánlattételi határidő: felhívás megküldésétől számított
Nemzeti értékhatárt elérő nyílt árubeszerzés és szolg. megrendelés esetén. 10 nap építési beruházás esetén: 15 nap meghívásos eljárás árubeszerzés és szolg. megrendelés esetén. 10 nap építési beruházás esetén: 15 nap Tárgyalásos eljárás versenypárbeszéd innovációs partnerség annyi részvételi határidőt kell biztosítani, amely alatt megfelelően lehet részvételre jelentkezni.
4.1. Közbeszerzés rövid jogi háttere 16/2012. (II. 16.) Korm. rendelet hatálya kiterjed általános gyógyszerbeszerzési szempontok, OEP közbeszerzések (különkeretbe tartozó készítmények; tételes gyógyszer és eszköz) Speciális elemei előírhatja árurabatt adásának kötelezettségét és annak mértékét a közbeszerzés mennyiségétől történő eltérés mértékét szabadon határozhatja meg, A közbeszerzési műszaki leírás követelményét teljesítik: Gyógyszer: ATC kód; OENO kód, orvostechnikai eszközök: ISO kód, GMDN kód, EAN kód, OENO kód ajánlatkérő a szállítás költségeit és a beteg adott gyógyszerre történő beállításának, átállításának költségeit is figyelembe veheti.a is teljesíti.
4.1. Közbeszerzés rövid jogi háttere 46/2012. (III. 28.) Korm. rendelet: A fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmények részére történő gyógyszer-, orvostechnikai eszköz és fertőtlenítőszer beszerzések országos központosított rendszeréről Intézményi kör E-alapból finanszírozott: állami, önkormányzati tulajdonban lévő fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmények Termékkör Megfelelő elkülönítés az OEP által közbeszerzett termékkörtől Folyamatosan bővülő kör Kórházi gyógyszer alaplista Orvostechnikai eszköz alaplista Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóág volt termékköre
4.1. Közbeszerzés rövid jogi háttere 46/2012. (III. 28.) Korm. rendelet Országos Gyógyszerterápiás Tanács (1503/2011. (XII.29.) Korm. határozat alapján) ésegészségügyi Szakmai Kollégium szerepe Eljárások közötti szabad választási lehetőség Gyártók közötti és nagykereskedők közötti verseny kialakításának lehetősége közbeszerzés az országos alaplista alapján felhasználások alapján évente megújításra kerül alaplista kör fokozatosan bővíthető Országos közbeszerzésben nem szereplők intézményi szintű beszerzése ha országos közbeszerzés kerül kiírásra át kell térni Sürgős esetben intézményi kiírás lehetőségének biztosítása Intézményi eltérési időarányos kvóta az országos tendertől 30%-ban ha az ára kedvezőbb, mint az országos tenderben Adomány gyógyszerek elfogadásának lehetősége Hatályba lépést követően indított közbeszerzéseknél a szerződésben szerepelnie kell a zökkenőmentes átmenet biztosításának
4.2. Közbeszerzések a gyógyszerellátásban Járóbetegellátás Különkeret - OEP Haemofilia Hepatitis C Fekvőbetegellátás Tételes gyógyszer -OEP Természetben biztosított Pénzügyi keret Országos közbeszerzés AEEK Központosított közbeszerzések (meghosszabbítva pl.: kontrasztanyag) Intézményi közbeszerzések Intézmény Oltóanyagellátás Kötelező védőoltások OTH Kötelezően felajánlott - OTH Nagy kérdés, hogy hogyan teremthető harmónia az egyes finanszírozási elemek között (KIEMELTEN JÁRÓBETEG gyógyszertámogatás és FEKVŐBETEG között)
4.3. Közbeszerzések a gyógyszerellátásban példák Hagyományos generikus verseny Ekvivalencia keresés különböző hatóanyagok között (echinocandinok, moxifloxacin-levofloxacin stb.) Hepatitis C - kezelési algoritmusok versenyeztetése Ár minőség, eredményesség versenyeztetése Biohasonló készítmények térnyerése DE A SZAKMAISÁG MELLÉ (aminek konszenzuson kell alapulnia (!)) MEGFELELŐ ELJÁRÁSI FORMÁT IS KELL VÁLASZTANI
4.4. Országos Kórházi gyógyszerközbeszerzés 2013. szeptember 1-től négy eljárásban, 35 hatóanyagra és 70 gyógyszerre terjed ki 25 hatóanyag esetében folyamatban van az eljárás ténylegesen 3,77 Mrd Ft megtakarítás eljárások összesített értéke 6,9 Mrd Ft folyamatos ellátás biztosított, nemzetközi szinten akadozó ellátású hatóanyagokból is ellátási garanciák beemelése kedvező fizetési határidő 60* + 45 nap * 1997. évi LXXXIII. törvény 9/A a) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:130. -ában foglaltakat a finanszírozott egészségügyi szolgáltatók és a 30. (2) bekezdése szerinti szerződéssel rendelkező szolgáltatók vonatkozásában azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy esetükben a) a pénztartozás teljesítésére a Ptk. 6:130. (1) és (2) bekezdésében meghatározott határidő hatvan nap, b) a pénztartozás teljesítésére szerződésben kikötött határidő a hatvan napot meghaladó részében semmis.
4.4. Ami ennek hátterében van I. - szakmai előkészítés speciális versenyfeltételek - OGYTT szakmai előkészítés nemcsak generikus verseny levofloxacin - moxifloxacin Közösségben szerzett pneumónia: levofloxacin 2x500 mg v. 400 mg moxifloxacin 1x500 mg nettó egységár: 488,-Ft botulinum A toxin clostridium botulinum toxin type A (Botox 100E Dysport 500NE), terápiás egység: 100 E Botox 375 E Dysport készítménynek felel meg echinocandinok invazív candidiasis/ candidaemia neutropéniás felnőtt kezelésére; 1 terápiás egységnek megfelel: 70 mg+50 mg caspofungin vagy 100+100 mg micafungin invazív candidiasis/ candidaemia nem neutropéniás felnőtt kezelésére; 1 terápiás egységnek megfelel: 200 mg+100 mg anidulafungin vagy 70 mg+50 mg caspofungin vagy 100+100 mg micafungin micafungin: 1X100 mg nettó egységár: 54.850 Ft (100.950 Ft) anidulafungin: 1x100 mg nettó egységár: 29.900 Ft (110.985 Ft)
4.4. Ami ennek hátterében van II. - speciális közbeszerzési kiírások - speciális eljárási formák nyílt eljárás alkalmazása jellemzően ha a versenyhelyzet biztosított két eljárási forma lefolytatása ellátásbiztonság erősítése érdekében speciális kéthavi, negyedéves időszakú eljárások nemzetközi ellátási zavarban érintett hatóanyagok tárgyalásos eljárás monopol helyzetben lévő készítményeknél változó piaci környezethez pl.: capecitabin alap és opció lehívása Felkészülési idő fontossága
4.4. Folyamatos monitorozás Kórházi Patikai Adatszolgáltatás (KOPASZ) hetenkénti beszerzési jelentések
5. Gyakorlati feladatok Tervezze meg, hogy az alábbi hatóanyagokat, figyelembe véve a jelenlegi hazai és nemzetközi ellátási viszonyokat hogyan biztosítaná az ellátás számára! Ennek során kiemelten az alábbi kérdésekre adjon választ: Milyen beszerzési szinten lenne optimális az adott hatóanyag ellátásának biztosítása (kórházi, térségi, országos, tételes stb.) Milyen szakmai szempontok szerint kell kiírni a beszerzést? Milyen versenyfeltételeket kell biztosítani, és milyen bírálati szempontokat, súlyokat? Milyen mennyiséget írna ki, milyen eltéréssel ( tényleges felhasználás arányaiban alap, opció mértéke stb.)? Milyen közbeszerzési eljárási formát választana (nyílt, hirdetmény közzétételével tárgyalásos, keretmegállapodás stb.)
5. Gyakorlati feladatok 1. csoport: LMWH-k beszerzése 2. csoport: 2 éves kor alatti gyermekek részére pneumococcus védőoltás biztosítása 3. csoport: infliximab biztosítása crohn, colitis, RA betegek részére 4. csoport: IVIG kezelése biztosítása primer immunhiányos betegek részére 5. csoport: Antithymocyta immunglobulin (ATG-Thymoglobulin) 6. csoport: Human albumin
Köszönöm a figyelmet!