Német társasági jog Szikora Veronika Polgári Jogi Tanszék
Társasági formák A tágabb értelemben vett társaságokhoz tartozó személyközösségekre a BGB két alapformát ad az egyesület (Verein) Eingetragener Verein (ev) bejegyzett egyesület nichtsrechtsfähiger Verein nem jogképes egyesület Többnyire sporttal kapcsolatos, illetve politikai, jóléti, vallási tudományos célokra hozzák létre. Saját neve alatt vesz részt a jogviszonyokban, jogügyletekben, ahol az igazgatóság képviseli. A léte független a tagjai cserélődésétől, tagjai számának változásától. A társaság tagjai annak ellenére nem felelnek személyesen a társaság kötelezettségeiért, hogy e társasági formára vonatkozóan nincsen törvényi tőkeminimum meghatározva. a polgári jogi társaság (Gesellschaft bürgerlichen Rechts) (GbR vagy BGB-G) Polgári jogi társaság: bármilyen célra alapítható az üzletszerű gazdasági tevékenység (Handelsgewerbe) kivételével, és ez esetben a társaság minden tagja korlátlanul és teljes vagyonával személyesen felelős a társaság kötelezettségeiért.
Közkereseti társaság (offene Handelsgesellschaft, OHG) Üzletszerű gazdasági tevékenység (Handelsgewerbe) céljára alapított szervezet a társaság tagjai teljes vagyonukkal korlátlanul és személyesen felelnek a társaság kötelezettségeiért.
Betéti társaság (Kommanditgesellschaft, KG) Üzletszerű gazdasági tevékenység (Handelsgewerbe) végzése céljából létrehozott forma, legalább egy tagnak korlátlanul és teljes vagyonával, személyesen kell felelni a társaság kötelezettségeiért (Komplementär beltag), a társaság legalább egy tagja csupán korlátozottan felelős (Kommanditist kültag).
Csendes társaság (stille Gesellschaft, StG), A csendestárs azáltal részesedik az üzletszerű gazdasági tevékenység (Handelsgewerbe) nyereségéből, hogy olyan vagyoni hozzájárulást teljesít, amely azután az üzlet tulajdonosának vagyonába kerül.
Részvénytársaság (Aktiengesellschaft, AG), Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amely részvényekben megtestesülő alaptőkével rendelkezik, és amelynek törvényi minimuma 50.000. A társaság kötelezettségeiért csak a társasági vagyon nyújt fedezetet. Többnyire a nagyvállalatok kedvelt társasági formája.
Betéti részvénytársaság (Kommanditgesellschaft auf Aktien, KGaA) Kommanditgesellschaft auf Aktien (KGaA) A betéti részvénytársaság az AG és a KG keveréke, mely esetben van - legalább egy személyesen felelős beltag, - a társaság többi tagjai a betéti részvényesek (Kommanditaktionären) felelőssége csupán a részvények által meghatározott vagyoni hozzájárulás szolgáltatásában merül ki.
Korlátolt felelősségű társaság (Gesellschaft mit beschränkter Haftung, GmbH) A korlátolt felelősségű társaság jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, minden jogilag megengedett célra alapítható. A társaság tagjai a törzstőke arányos részére (Stammanteil) vonatkozó betéteik alapján részesednek a társaságból anélkül, hogy személyes felelősségük fennállna. A törvény alapján a törzstőke legkisebb értéke 25.000.
Bejegyzett szövetkezet (eingetragene Genossenschaft, eg) A bejegyzett szövetkezet olyan változó taglétszámú társaság, mely nem a saját érdekeit követi, hanem az a célja, hogy elősegítse tagjai gazdasági és jövedelemszerző helyzetének javítását
partnerség/partneri társaság (Partnerschaft/Partnerschaftsgesellschaft) A Partnerschaftgesellschaft szabadfoglalkozásúak egyesülését jelenti a foglalkozás közös végzése céljából, mely esetben a hibás foglalkozásgyakorlásból (fehlerhafter Berufsausübung) eredő személyes felelősség a társaságnak csak azt a tagját érinti, aki az adott megbízás teljesítésével foglalkozott. új társasági formák léteznek mind nemzeti, mind pedig európai síkon. A nemzeti oldalon a partnerségen (Partnerschaft) van a hangsúly, amely a szabadfoglalkozásúaknak belépést kíván biztosítani egy személyegyesítő kereskedelmi társasághoz hasonló társaságtípushoz.
Hajózási vállalat (Reederei) A Reederei hajótulajdonosok közössége: a társaság egy tagja hajóját a társaság rendelkezésére bocsátja tengeri szállítás céljából közös számlára, ahol a társaság tagjai a részesedésükkel arányosan ugyan, de személyesen felelősek.
Kölcsönös biztosító egyesület (Versicherungsverein auf Gegenseitigkeit, VVaG) A kölcsönösségen alapuló biztosító egyesület: olyan egyesület, amely a tagjai biztosítását a kölcsönösség elve alapján valósítja meg. Minden tag biztosító és biztosított is egyben.
Bánya(jogi)társaság (bergrechtliche Gewerkschaft) A bánya üzemeltetésének egy különleges társasági formája. Nem tévesztendő össze a bányászati dolgozók szakszervezeti összekapcsolódásaival, mindenek előtt az IG-bányászat és energiával (IG Bergbau und Energie). Bányajogi társaságot nem lehet újonnan alapítani; a meglévő bányajogi bányatársaságokat 1994. január elsejéig más jogi formájú társasággá kellett átalakítani, hasonló társaságokkal egybeolvasztani vagy feloszlatni.
Európai gazdasági érdekegyesülés (Europäische wirtschaftliche Interessenvereinigung), EWIV Az európai gazdasági érdekegyesülés határokon átívelő tagkörének gazdasági tevékenységét támogató társasági forma, amelyben a társaság tagjainak személyes felelőssége a társaság kötelezettségeiért természetesen az egyesülés elsődleges felelősségét kiegészítve korlátlan. az európai részvénytársaság (Europäische Aktiengesellschaft)
. Az összes ilyen speciális forma a gazdasági élet igényeit szolgálja. A szövetkezetek és az európai gazdasági érdekegyesülés kivételével jövedelemszerzési célokat (Erwerbszwecke) követnek és ezért kereső (szerzésre törekvő) társaságokként (Erwerbsgesellschaften) lehet őket megjelölni. A szövetkezeteknek ugyan önállóan nem szükséges jövedelemre törekedni, azonban a jövedelem vagy a gazdaság támogatását szolgálják a tagjaik számára. Az EWIV tagjainak gazdasági kooperációjának támogatására szolgál, a határokon túl és az európai közösségen belül; alapvetően a maga nemében nem jövedelemre orientált.
A társasági jog jogforrásai nemzetközi és nemzeti szinten A német társasági jog nincs kodifikálva, hanem több törvényen és jogszabályon alapul. A német társasági jog jogforrásait három alapegységre oszthatjuk: - Német Polgári Törvénykönyv (BGB), amely az egyesületek alapformájára és a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályozást tartalmazza. - A kereskedelmi jogi személyegyesítő társaságokat érintő rendelkezések fellelhetők a Kereskedelmi Törvénykönyvben (Handelsgesetzbuch). - Ezen túlmenően vannak olyan törvények, amelyeket speciálisan meghatározott társasági formákra alkottak, és azok a törvények, amelyek a gazdaság meghatározott ágára vonatkoznak.
A társasági jog jogforrásai Elsőként jegyezhető meg a BGB- ben szabályozott két alapvető társasági jogi forma - az egyesület (Verein, BGB) és - a társaság ( Gesellschaft ) Az egyesületek jogában különbséget kell tenni - a bejegyzett egyesület ( eingetragenen Verein, ev) és - a nem jogképes egyesület ( nichtsrechtfähigen Verein, nrv) között. A polgári jogi társaság a szűkebb értelemben vett társaság alapmintájául szolgál. A Kereskedelmi törvénykönyv (HGB) szól - a közkereseti társaságról (OHG), - a betéti társaságról (KG), - a csendes társaságról (StG) és - a tengeri kereskedelem jogához tartozó hajózási vállalatról (Reederei). Néhány, különösen fontos társaságfajtát a speciálisan, kizárólag erre a célra létrehozott (egyéb) törvények szabályoznak. Végezetül léteznek az egy gazdasági ágazatra korlátozódó társaságtípusok, amelyeknek a jogi szabályozása olyan törvényekben található meg, melyek az érintett szektorra vonatkozó egyéb előírásokat is tartalmaznak.
Polgári Törvénykönyv (Bürgerliches Gesetzbuch von 1896, BGB) az egyesület (Verein): jogképes és nem jogképes fajtája a szűk értelemben vett társaság, a polgári jogi társaság
Kereskedelmi Törvényköny (Handelsgesetzbuch von 1897, HGB) a közkereseti társaság (offene Handelsgesellschaft, OHG) a betéti társaság (Kommanditgesellschaft, KG) a csendestársaság (stille Gesellschaft, StG) a hajózási társaság (Reederei)
A korlátolt felelősségű társaságról szóló törvény (Gesetz betreffend die Gesellschaften mit beschränkter Haftung von 1892, GmbHG) Korlátolt felelősségű társaság (Gesellschaft mit beschränkter Haftung, GmbH)
A Részvénytörvény (Aktiengesetz von 1965, AktG) a részvénytársaság (Aktiengesellschaft, AG) a betéti részvénytársaság (Kommanditgesellschaft auf Aktien, KGaA) Részvénytörvény = Aktiengesetz vom 6. September 1965 (AktG). A részvénytörvény (AktG) előtt is ismerte a német jog a részvénytársasági formát, akkoriban azonban még nem volt külön törvénye, hanem a HGB szabályozta. Ezután 1937-ben alkották meg az első részvénytörvényt (AktG 1937), majd jelentős módosításon esett át 1965-ben (AktG 1965). Azóta az 1994-es módosítást is figyelembe véve hatályban van.
A kereskedelmi és gazdasági szövetkezetekre vonatkozó törvény (Gesetz betreffend die Erwerb- und Wirtschaftsgenossen-schaften von 1889 i.d.f. von 1994 GenG) a bejegyzett szövetkezet (eingetragene Genossenschaft, eg)
A biztosításfelügyeleti törvény (Versicherungsaufsichtsgesetz von 1992, VAG) a kölcsönös biztosító egyesület (Versicherungs-verein auf Gegenseitigkeit, VVaG)
. A szabadfoglalkozásúak partneri társaságáról szóló törvény (Gesetz über Partnerschaftsgesellschaften Angehöriger freier Berufe von 1994, PartGG) a partneri társaság (die Partnerschaftsgesellschaft)
A személyegyesülések (Personenvereinigungen) jogalanyiságának kérdése A jogi személyiség nélküli személyegyesülések közé tartoznak: a polgári jogi társaság (BGB-G), a nem jogképes egyesület (nv), a közkereseti társaság (OHG), a betéti társaság (KG), a csendes társaság (StG), a hajózási vállalat (Reederei), az európai gazdasági érdekegyesülés (EWIV). (Amennyiben székhelye a német EWIV-végrehajtási törvény területi hatálya alá tartozik.)
A jogi személyiségű személyegyesülések (Personenvereinigung mit Rechtspersönlichkeit) [jogi személyek, (juristische Personen)] közé tartoznak: a bejegyzett (jogképes) egyesület (ev), a részvénytársaság (AG), a betéti részvénytársaság (KGaA), a korlátolt felelősségű társaság (GmbH), a szövetkezet (Gen), a kölcsönös biztosító egyesület (VVaG), a bányajogi társaság [kivétel: régebbi porosz általános bányatörvény (Preuß. Allg. Berggesetz) alá tartozó bányatársaság].
A személyegyesítő és a tőkeegyesítő társaságok A társaságok csoportosításánál talán a leggyakrabban használt kategória a személyegyesítő társaságok és a tőkeegyesítő társaságok szerinti megkülönböztetés, annak alapján, hogy a társaság létrehozásával a tagok - tevékenységüket vagy - inkább vagyonukat kívánják egyesíteni.
.. Személyegyesítő társaságok Nem jogi személyek, nem jogképesek. Tőkeegyesítő társaságok Jogi személyek, jogképesek. Nincs szervezeti struktúrájuk. Szervezeti hierarchiával és önálló szerveikkel rendelkeznek. Nincs a társaságnak elkülönült vagyona, (osztatlan) társasági vagyonközösség. A társaság tőkéjének nincsen törvényi minimuma. A társaságnak tagjai vagyonától független, saját vagyona van (alapvagy törzstőke) A tőke (alaptőke, törzstőke) legkisebb nagyságát törvény írja elő.
.. A tagok személyes közreműködése jellemző.. A tagságban bekövetkező változások erőteljesen kihatnak a társaságra is. a személyes összefogás áll előtérben Nem jellemző a tagok személyes közreműködése. A tagságban bekövetkező változások nem hatnak ki közvetlenül a társaság működésére. a tőkeszerzés és -részesedés az elsődleges, nem a személyhez kötöttség