Szenzorhálózatok Útvonalválasztás ( )

Hasonló dokumentumok
Szenzorhálózatok Útvonalválasztás II. ( ) Vidács Attila Távközlési és Médiainformatikai Tanszék I.B.228, T:19-25,

Hálózati réteg. WSN topológia. Útvonalválasztás.

Szenzorhálózatok Szenzor MAC (folyt.), Hálózati réteg, topológia, útvonalválasztás ( )

Számítógépes Hálózatok

Szenzorhálózatok LEACH esettanulmány ( ) Vidács Attila Távközlési és Médiainformatikai Tanszék I.B.325, T:19-25,

V2V - routing. Intelligens közlekedési rendszerek. VITMMA10 Okos város MSc mellékspecializáció. Simon Csaba

Hálózati Technológiák és Alkalmazások. Vida Rolland, BME TMIT október 29. HSNLab SINCE 1992

Szenzorhálózatok Mobilitás (folyt.) Szállítási és alkalmazási réteg ( )

Routing. Számítógép-hálózatok. Dr. Lencse Gábor. egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék

Mobilitás és MANET (II)

FORGALOMIRÁNYÍTÓK. 6. Forgalomirányítás és irányító protokollok CISCO HÁLÓZATI AKADÉMIA PROGRAM IRINYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA

Infokommunikáció a közlekedésben (VITMJV27)

Autóipari beágyazott rendszerek. Local Interconnection Network

Számítógép hálózatok gyakorlat

Számítógépes Hálózatok. 6. gyakorlat

Forgalomirányítás (Routing)

Kommunikációs rendszerek programozása. Routing Information Protocol (RIP)

Hálózati réteg. Feladata: a csomag eljusson a célig Több útválasztó Ez a legalacsonyabb rétek, mely a két végpont

Hálózati Technológiák és Alkalmazások

Hálózati Technológiák és Alkalmazások

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak

Statikus routing. Hoszt kommunikáció. Router működési vázlata. Hálózatok közötti kommunikáció. (A) Partnerek azonos hálózatban

Összefoglalás és gyakorlás

Teljesen elosztott adatbányászat alprojekt

Szállítási és alkalmazási réteg Lokalizáció. Útvonalválasztás (folytatás); Architektúrák, megoldások; Lokalizációs technikák

Újdonságok Nexus Platformon

Keresés képi jellemzők alapján. Dr. Balázs Péter SZTE, Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Tanszék

Teljesen elosztott adatbányászat pletyka algoritmusokkal. Jelasity Márk Ormándi Róbert, Hegedűs István

Hálózatok II. A hálózati réteg forgalomirányítása

Unicast. Broadcast. Multicast. A célállomás egy hoszt. A célállomás az összes hoszt egy adott hálózaton

Unicast A célállomás egy hoszt. Broadcast A célállomás az összes hoszt egy adott hálózaton

Hálózatok II. A hálózati réteg funkciói, szervezése

HÁLÓZATI RÉTEG A SZENZORHÁLÓZATOKBAN

Útvonalválasztó protokollok vezeték nélküli szenzorhálózatokban

Számítógépes képelemzés 7. előadás. Dr. Balázs Péter SZTE, Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Tanszék

Útvonalválasztó protokollok vezeték nélküli szenzorhálózatokban

Felhő alapú hálózatok (VITMMA02) Hálózati megoldások a felhőben

Minőségbiztosítás IP hálózatokon (vitt9181)

Számítógépes Hálózatok. 4. gyakorlat

routing packet forwarding node routerek routing table

Address Resolution Protocol (ARP)

Szenzorhálózatok és alkalmazásaik. Útvonalválasztás (hierarchikus routing). Lokalizáció.

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Adott: VPN topológia tervezés. Költségmodell: fix szakaszköltség VPN végpontok

Tartalom. Router és routing. A 2. réteg és a 3. réteg működése. Forgalomirányító (router) A forgalomirányító összetevői

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. A hálókártya képe

Közösség detektálás gráfokban

18. fejezet A hálózati réteg és Az útválasztás

1. Mit jelent a /24 címmel azonosított alhálózat?

Autóipari beágyazott rendszerek. A kommunikáció alapjai

Számítógép-hálózatok zárthelyi feladat. Mik az ISO-OSI hálózati referenciamodell hálózati rétegének főbb feladatai? (1 pont)

Betekintés a komplex hálózatok világába

Internet Protokoll 6-os verzió. Varga Tamás

Hálózati alapismeretek

Forgalomirányítás, irányító protokollok (segédlet az internet technológiák 1 laborgyakorlathoz) Készítette: Kolluti Tamás RZI3QZ

Számítógépes Hálózatok. 5. gyakorlat

10: Peer-To-Peer Hálózatok I. HálózatokII, 2007

Kollektív tanulás milliós hálózatokban. Jelasity Márk

Hálózati Technológiák és Alkalmazások. Vida Rolland, BME TMIT november 5. HSNLab SINCE 1992

Új típusú döntési fa építés és annak alkalmazása többtényezős döntés területén

Műszaki Melléklet. METRO Kereskedelmi Kft... Elektronikus adatcsere (EDI) rendszer alkalmazásával való számlatovábbításról 1.

Alapszintű formalizmusok

A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze

A számítástudomány alapjai

Hálózatszámítási modellek

Csoportos üzenetszórás optimalizálása klaszter rendszerekben

15. Multi-Protocol Label Switching

Vincze Zoltán, Vida Roland Mobil eszközök alkalmazása szenzorhálózatokban 12

Vállalati modellek. Előadásvázlat. dr. Kovács László

Szenzorhálózatok III.

OSI-ISO modell. Az OSI rétegek feladatai: Adatkapcsolati réteg (data link layer) Hálózati réteg (network layer)

2017 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

1: Bevezetés: Internet, rétegmodell Alapok: aszimptótika, gráfok. HálózatokII, 2007

Szenzorhálózatok Szenzor MAC ( ) Vidács Attila Távközlési és Médiainformatikai Tanszék I.B.228, T:19-25,

Tisztán kivehetı tendencia: kommunikációs hálózatok egyre bonyolultabbakká válnak Hálózat bonyolultsága

Hálózatok I. A tárgy célkitűzése

Exact inference in general Bayesian networks

BEÁGYAZOTT RENDSZEREK TERVEZÉSE UDP csomag küldése és fogadása beágyazott rendszerrel példa

Min. , ha =, , ha = 0 egyébként. Forrás és cél csp-ra vonatkozó kényszerek Köztes csp-ra vonatozó, folyammegmaradási kényszer

Hálózati architektúrák és Protokollok GI 8. Kocsis Gergely

Építésikivitelezés-Vállalkozás / 2: Gráftechnikai alapfogalmak VÁLLALKOZÁS. javított háttöltés

Szenzorkommunikációs lehetőségek az IoT világában. Dr. Fehér Gábor BME Távközlési és Médiainformatikai Egyetem

RHadoop. Kocsis Imre Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

VIRTUAL NETWORK EMBEDDING VIRTUÁLIS HÁLÓZAT BEÁGYAZÁS

Számítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak.

Gráfok 2. Legrövidebb utak, feszítőfák. Szoftvertervezés és -fejlesztés II. előadás. Szénási Sándor

Kommunikáció. 3. előadás

Teljesítmény Mérés. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Teljesítmény Mérés / 20

ICT ÉS BP RENDSZEREK HATÉKONY TELJESÍTMÉNY SZIMULÁCIÓJA DR. MUKA LÁSZLÓ

Hálózati Technológiák és Alkalmazások

Történet John Little (1970) (Management Science cikk)

Hálózati architektúrák és Protokollok GI 7. Kocsis Gergely

Két típusú összeköttetés PVC Permanent Virtual Circuits Szolgáltató hozza létre Operátor manuálisan hozza létre a végpontok között (PVI,PCI)

Multiprotocol encapsulation (RFC1483) - IETF Classical IP over ATM (RFC1577) - IETF LAN Emulation (LANE) - ATM Forum Multiprotocol over ATM (MPOA) -

Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök

VANET útválasztás Intelligens közlekedési rendszerek

Mobilitás és MANET Intelligens közlekedési rendszerek

állomás két címmel rendelkezik

Elnevezési rendszerek. Szinkronizálás

Számítógép hálózatok, osztott rendszerek 2009

Átírás:

Szenzorhálózatok Útvonalválasztás (2007.03.29) Vidács Attila Távközlési és Médiainformatikai Tanszék I.B.228, T:19-25, vidacs@tmit.bme.hu Hálózat és routing modellezése Hálózat gráfja Az élek irányítottak vagy irányítatlanok lehetnek pl. Egy állomás nem vesz részt üzenet továbbításában A távolság fogalma két csomópont között értelmezhető pl. Meghatározható a link költsége vagy minősége Jelölések: G(N, A), ahol a G gráfban N a csomópontok halmaza, A pedig az élek halmaza. 1 2 3 N={1,2,3,4,5} A={(1,2), (1,3), (2,3), (3,4), (2,4), (2,5)} 4 5 1

Példa: Legrövidebb út keresése Feladat: Legrövidebb út keresése a G(N, A) gráfban az s (forrás) és t (nyelő) között. Az élekhez súlyokat rendelünk: d i j d i j d i, R ( i, j) A, = ( i, j) A, i = 0 Keresendő az az L útvonal s és t között, melynek súlyösszege minimális (shortest path). Egy lehetséges megoldás: Dijkstra algoritmus Példa: Dijkstra algoritmus Jelölés: D i = az i. csomópont iterált távolsága s-től (s= 1 ) P = feldolgozott csomópontok halmaza Algoritmus: 1. inicializálás: P = {1}; D j = d 1j minden j-re D i = min D j P 2. iteráció: keressük i-t, melyre 3. legyen: P = P { i} 4. leállás: Ha N = P, STOP else GOTO 2. { D d D } D = min, + j j ij i 1 P D i i D j d ij j 2

Útvonalválasztási paradigmák Hálózati struktúra alapú protokollok Elosztott (flat) Hierarchikus Elhelyezkedés alapú (location based) Elosztott (flat) routing A hálózat csomópontjai egyenrangú szerepet töltenek be. A szenzorok együttműködnek a feladat ellátásában. A node-ok nagy száma miatt nem mindig lehetséges önálló ID hozzárendelés. => adatközpontú útvonalválasztás Adatközpontú útvonalválasztás: A BS lekérdezéseket küld bizonyos területek felé, és várja a választ az adott területen elhelyezkedő szenzoroktól. Attribútum alapú címzés szükséges a várt adatok típusának meghatározásához. 3

Elosztott routing algoritmusok SPIN Sensor Protocols for Information via Negotiation Irányított diffúzió (directed diffusion) Pletyka (rumor) routing Minimális költségű továbbítás (MCFA Minimum Cost Forwarding Algorithm) Gradiens alapú (gradient-based) routing Információ-vezérelt szenzor lekérdezés (IDSQ Information-driven Sensor Querying) COUGAR (Puma) ACQUIRE ACtive QUery forwarding In sensor networks Energiatudatos routing SPIN SPIN Sensor Protocols for Information via Negotiation Minden adatot szétterjeszt az összes node számára, így a keresett információ bármelyik csomóponttól azonnal megkapható. Egy protokollcsalád, amely Képes adaptálódni a node-ok erőforrásaihoz. Előzetes adat-egyeztetésen alapul. Idővezérelt. Alapötlet: A közeli szenzorok nagyon hasonló (vagy azonos) adatokkal rendelkeznek, így elég csak azokat az adatokat terjeszteni, ami még nincs meg a szomszédoknál. 4

SPIN (folyt) Meta-adat (meta-data): Az adathoz hozzárendelődik egy leíró (meta-data), amely pontosan leírja az adatot. A tényleges adatcsere előtt a meta-adatok alapján egyeznek meg a node-ok a kommunikáció szükségességéről, így a redundáns adatátvitel elkerülhető. A meta-adat szemantikája alkalmazásfüggő, a SPINben nem specifikált. Pl: Egy szenzor egyedi ID-je használható meta-adatként, amely megadja, hogy a szenzor milyen területet figyel meg. SPIN (folyt.) A SPIN protokoll 3 állapotú: adathirdetés: ADV advertise new data adatkérés: REQ request data adatküldés: DATA A protokoll működése: Ha egy szenzor új adat birtokába kerül, meghirdeti annak meta-adatát egy ADV üzenetszórással. Ha egy szomszédja érdeklődik az adat iránt, egy REQ üzenettel jelzi azt, amit a forrás elküld egy DATA üzenetben. Ha a szomszéd megkapta a (számára új) adatot, elkezdi hirdetni azt a szomszédainak. (GOTO 1) Az üzenetküldések eredményeképp egy idő után az adat az egész hálózatban szétterjed. 5

SPIN (folyt.) A SPIN protokollcsalád variánsai: SPIN-1: ld. fent SPIN-2: Az 1-es verzió kiegészítve egy küszöbértéken alapuló erőforrástudatos tárgyalási fázissal: Ha túl kevés az energia, nem vesz részt minden üzenettovábbításban. SPIN-BC: Üzenetszórásos csatornákra optimalizált SPIN-PP: Pont-pont (hop-by-hop) kommunikációra optimalizált SPIN-EC: A SPIN-PP egy variánsa, energia-heurisztika hozzáadásával. SPIN-RL: Sokat hibázó ( lossy ) csatornára optimalizált. SPIN (folyt.) Előnyök: A klasszikus elárasztással szemben az átvitt adatmennyiség kisebb a meta-adatok egyeztetésének köszönhetően. (nincs adatrobbanás ) Az energia-adaptivitás energiahatékony működést eredményez. Jól alkalmazható pl. akkor, ha a szenzorok mozoghatnak. Nincs szükség csak a közvetlen szomszédok ismeretére. Hátrányok: Az adatok nem biztos, hogy eljutnak azokhoz a nodeokhoz, amelyek érdekesnek találnák azt. Pl. Ha a közvetlen szomszédok nem érdekeltek, akkor nem fogják elkérni az új adatokat. 6

Irányított diffúzió DD - Directed Diffusion Adatcentrikus (DC) és alkalmazástudatos protokoll. A szenzorokban keletkező adatokat egy attribútum-érték párossal írja le. Több forrástól továbbít adatokat egyetlen célállomás (BS - bázisállomás) felé. A folyamok összefogása lehetőséget ad az aggregálásra! Alapötlet: A különböző forrásoktól származó adatokat a hálózaton belül aggregáljuk. Irányított diffúzió A kommunikáció menete: Ha a BS-nek információra van szüksége, egy kérést küld a hálózatba üzenetszórással. kérés = egy hálózat által végrehajtandó feladat A kérés végig diffundál a hálózaton lépésről lépésre, minden állomás továbbítja azt szomszédainak (hop-byhop). A node-ok gradienseket állítanak fel: gradiens = attribútum-érték pár + irány Pl. minden állomás arra állítja a gradiensét, ahonnan a kérés érkezett hozzá. A gradiens nagysága a szomszédoktól függően más-más lehet. Adatküldés visszafelé a legnagyobb gradiens irányába. A nyelő felé haladva az adatok aggregálhatók. 7

Irányított diffúzió Irányított diffúzió A BS a kérést periódikusan ismételgeti akkor is, amikor elkezdi az információt begyűjteni. Pl. ha nem mindig garantált az információ továbbítása. Ha a gradiensek (útvonalak) kiépültek, a kérések terjesztéséhez már nincs szügség elárasztásra. A cél egy olyan hatékony fa kiépítése, amely mentén az információ aggregálható. Az adat aggregáció hatékonysága függ: a node-ok elhelyezkedésétől, a node-ok számától, a hálózati kommunikációs topológiától, az eseménymodelltől. 8

Irányított diffúzió - példa Eseménymodellek: Esemény-sugár (ER Event Radius) Véletlen források (RS Random Sources) Az ER modell esetén az aggregálás jobb hatásfokkal végezhető el. Irányított diffúzió Előnyök: Nincs szükség a teljes topológia ismeretére. Az adatforgalom csak igény szerinti. Hátrányok: Az adatforgalom csak igény szerinti. A kérés elárasztásos módon jut el a címzetthez, még akkor is, ha az állomások csak nagyon kis csoportja érdekelt a kérés megválaszolásában. A kérések egyeztetése a meglévő adatokkal energiát von el. 9

Pletyka routing Rumor routing Az irányított diffúzió egy variánsa. Kiküszöböli a kérések elárasztásos terjesztését. Alapötlet: Elárasztás helyett a kérést csak azokhoz a node-okhoz elég irányítani, amelyek az adott eseményt megfigyelték vagy tudnak róla. Azon alkalmazások számára hasznos, ahol... az események száma kicsi, a kérések száma pedig nagy; a geográfiai routing nem alkalmazható. Pletyka routing Megolodás: Terjesszük az eseményt (is) ne (csak) a kérést. Ha egy node egy eseményt érzékel, hozzáadja azt a lokális eseménytáblájához. Létrehoz egy hosszú életű ügynök(agent) csomagot. Az ügynökök a hálózatban utazva terjesztik az információt. Egy ügynököt fogadó állomás megjegyzi azt. Ha egy kérés érkezik, üzenetszórás helyett bármely node megválaszolhatja, ha ismeri az utat a forráshoz (azaz járt nála az ügynök). 10

Pletyka routing A node-ok csak egy útvonalat kezelnek a forrás és cél között, ellentétben az irányított diffúzióval. A kérések és ügynökök élettartama a protokoll paramétere (pl. TTL mezők) Az ügynökök útvonalának meghatározása nem egyszerű, és nagyban befolyásolja a teljesítményt. Előny: Az üzenetszórás elkerülésével energia takarítható meg. Hátrány: Csak akkor működik, ha az események száma kicsi. Nagy eseményszám esetén az eseménytáblák karbantartása túl költséges, ha nincs elég érdeklődés az események iránt. MCFA - Minimális költségű továbbítás MCFA Minimal Cost Forwarding Algorithm Feltételezi, hogy az üzenetek továbbításának iránya mindig ismert. (pl. fix BS). Nincs szükség routing táblák karbantartására. Nincs szükség egyedi azonosítókra (ID) a node-oknál. Minden állomás ismeri (ill. becsli) a saját költségtávolságát a BS-től. A kommunikáció menete: Ha egy node üzenetet akar küldeni, elküldi azt az összes szomszédjának. Ha egy állomás vesz egy üzenetet, megnézi, hogy rajta van-e a legkisebb költségű úton. Ha igen, továbbítja a csomagot az összes szomszédjának. 11

MCFA Minimális költségű továbbítás Kérdés: De honnan tudják a minimális költségű utakat? Megoldás: Először mindenki végtelenre állítja távolságát a BS-től. A BS küld egy csomagot üzenetszórással, a költséget nullára állítva. Ha egy node megkapja a csomagot, összehasonlítja az eddigi tárolt távolságát a BS-től a csomagban kapott érték plussz a használt link költségével. Ha az kisebb, módosítja a saját távolságát és elküldi a csomagot szomszédainak. Probléma: Minél távolabb van egy állomás a BS-től, annál több frissitést fog kapni. Megoldás: Ha egy állomás egy frissitést küldött, akkor a*l c ideig nem küld újat, ahol a egy konstans, l c pedig az útvonal költsége ahonnan a frissités származik. GBR Gradiens alapú routing GBR Gradient Based Routing Az irányított diffúzió egy másik variánsa. Alapötlet: Az állomások megjegyzik a hop-számot amikor a kérést a hálózat terjeszti. Ebből minden állomás meghatározhatja a magasságát (height), azaz hány ugrásnyira van a BS-től. A gradiensek kiszámításához az állomás kivonja a saját magasságát a szomszédja magasságából. A csomagot az állomás a legnagyob gradiens irányába továbbítja. 12

GBR Gradiens alapú routing Adat aggregáció: Ha egy állomáson több útvonal halad át, dönthet a folyamok aggregálásáról. Forgalom szétosztás: A megoldások célja, hogy a forgalmat egyenletesebben osszák szét a hálózatban. Sztochasztikus módszer: Több azonos gradiens közül véletlenszerűen választ. Energia-alapú módszer Ha egy állomás energiája csökken, megnövelheti magasságát, így a szonszédok egyre kevésbé fogják őt választani. Folyam-alapú módszer Új folyamok nem arra irányítódnak, amerre már van aktív adatfolyam. Előny: A GBR megoldás az irányított diffúziónál energiahatékonyabb. COUGAR Adatközpontú protokoll, az egész hálózatott elosztott adatbázisként kezeli. Alapötlet: Deklaratív lekérdezések használata, amely segítségével a kérés feldolgozása kivonható a hálózati réteg feladatköréből. Egy, a hálózati- és adatkapcsolati-réteg közé ékelt lekérdezési-réteg (query layer) végzi a lekérdezések feldolgozását. A COUGAR specifikálja a szenzor-adatbázis architektúrát is, ahol a node-ok egy vezetőt választanak az adatok aggregálásához és továbbításához. Lehetőség van hálózaton belüli számítások elvégzésével az adatmennyiség csökkentésére. 13

COUGAR A BS felelős a lekérdezés-terv előállításáért: Specifikálja a szükséges információt az adatfolyamokhoz és a kérés-feldolgozáshoz szükséges hálózaton belüli számítások elvégzéséhez. Leírja, hogyan kell vezetőt választani az adott kéréshez. Hátrányok: A hozzáadott lekérdezés-réteg növeli a node-ok komplexitását, energiaszükségletét. A sikeres hálózaton belüli adatfeldolgozáshoz szükséges a node-ok szinkronizálása. A vezető szerep dinamikus újrakiosztása szükséges a sérülékenység kiküszöbölésére. ACQUIRE ACQUIRE Active Query Forwarding in Sensor Netw. A COUGAR-hoz hasonlóan a hálózatot elosztott adatbázisként kezeli, ahol komplex lekérdezések tovább bonthatók al-kérdésekre. A protokoll működése: A BS elindít egy lekérdezést. A kérést vevő szenzorok megpróbálják megválaszolni a kérést a rendelkezésükre álló (átmenetileg tárolt) adatokból. Ha a rendelkezésre álló adatok elavultak, vagy nem elégségesek, akkor továbbítják a kérést maximum d hopra lévő állomásoknak. Ha összeállt a teljes válasz, visszaküldik az a BS-nek. 14

ACQUIRE Előny: Komplex lekérdezések is lehetségesek nagyon sok node megszólításával. Kiküszöböli a DD elárasztásos lépését. A hatékonyság az előretekintés (d) paraméterrel állítható. Pl. Kísérletek szerint d = kb. 4 Hátrány: Bonyolultság. Megjegyzés: ha d egyenlő a hálózat átmérőjével, a protokoll az elárasztásos protokollá válik. Energiatudatos routing Az irányított diffúzióhoz hasonló, de... Nem egyetlen útvonalat tárol, hanem útvonalak egy halmazát. A tárolt útvonalak halmazából adott eloszlással választ, ahol a valószínűségek az egyes útvonalak energiaszükséglete alapján állíthatók be. Az egyes útvonalinformációkat karban kell tartani. A fő cél a hálózat élettartamának növelése az energiafelhasználás egyneletes elosztásával. A node-ok ún. osztály alapon címezhetők, ami tartalmazza a node típusát és helyzetét. A protokoll egy lokalizált elárasztás alapján feltérképezi a lehetséges utakat a forrás és cél között, és felállítja a routing táblát. 15

Energiatudatos routing Előny: Energiatakarékosság. Hátrány: A node-ok helyzetét meg kell határozni. Node azonosítókat (ID) kell használni. Be kell gyűjteni az útvonalak információit. Az útvonalak meghatározása időigényes. 16