A MAGYAR CSALÁD- ÉS NŐVÉDELMI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG ÉLETÉBŐL

158 FIGYELŐ A MAGYAR CSALÁD- ÉS NŐVÉDELMI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG ÉLETÉBŐL A MAGYAR CSALÁD- ÉS NŐVÉDELMI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG (MCSNTT) 1982. ÉVI TEVÉKENYSÉGE A MCSNTT tevékenységét az elnökség és operatív bizottsága irányító, szervező és koordináló szerepe m ellett a területi szekciók m unkáján keresztül fejti ki. A társaság elnöksége és operatív bizottsága 1982. évben a fenti irá nyító és szervező felad atán kívül az alábbi tevékenységet fejtette ki: N em zetközi kapcsolatok T ársaságunk 1982-ben, a Nemzetközi Családtervezési Szövetség egy ren dezvényén képviseltette m agát. Ezenkívül két európai családtervezési szövetség rendezvényén vettek részt társaságunk képviselői, míg 1982 októberében tudományos kongresszusunkon vett részt több külföldi vendég. 1. Nemzetközi Családtervezési Szövetség Európai Régió Tanácsülése 1982. m ájus 23 26. N oordw ijkerhout, Hollandia. A társaságot az ülésen dr. Zsolnai Béla elnök és dr. K linger András főtitk ár képviselte. 2. Dán Családtervezési Szövetség A serdülő korúak szexualitása című szem inárium a, 1982. szeptem ber 6 10. Koppenhága, Dánia. A szem inárium on a társaságot M észáros Árpád, az operatív bizottság tág ja képviselte. 3. Az NDK Szociálhigiéniai Társaság Házasság és Család Szekciójának szem inárium a, 1982. október 18 22. Lipcse, NDK. A társaságot a szem inárium on dr. A szódi Imre, Gaál Erzsébet, az operatív bizottság tagjai, és dr. G aram völgyi György, a budapesti és pest megyei régió titk ára képviselték. 4. T ársaságunk októberi tudom ányos kongresszusán a N emzetközi Családtervezési Szövetség Regionális Tanácsa képviseletében részt vettek: J. Heinrichs (a régió elnöke), J. Heddy (a régió igazgatója), F. Deven (a regionális végrehajtó bizottság tagja) és P. K estelm an (a régió orvosi bizottságának titkára). Hasonlóan részt vettek a kongresszuson a Szovjetunió, a Ném et D em okratikus K öztársaság és D ánia megfelelő szerveinek képviselői. K épviseltette m agát a Szovjetunió Összövetségi A nya- és Gyermekegészségvédelmi Tudományos K utató Központja, ahonnan Kuznyecova T. V. és Torganova I. G., a Jereváni és a Taskenti Szülészeti és Nőgyógyászati Tudom ányos K utató Intézetek, ahonnan Burnazjan 1. G., H acsikjan M. A., illetve Abduzsam ilova Sz. M. és Uszm anova R. M. vettek részt. A N ém et D em okratikus K öztársaságból a C saládtervezési Szövetség képviseletében Beata W egner és K arl H einz M ehlan tartózkodott Budapesten, míg ugyancsak az NDK-ból Joachim R othe és Bernhard G rindel a W ilhelm Pick Egyetem Szociál-

FIGYELŐ 159 higiéniai Tanszékéről A nita W eissbach-r iegert, a Humbold Egyetem Női K linikájáról és a Központi M unka-orvostudom ányi Intézetből Siegfried K ruschw itz vett részt a kongresszuson. D ániából a Dán Családtervezési Szövetség V égrehajtó B izottságának tagja, Otto Andersen képviselte a szövetséget. K özponti rendezvények 1. A term ékenység, családtervezés, születésszabályozás jelene és jövője cím ű tudom ányos kongresszus. A kongresszust 1982. október 5 6-án, a Semmelweis Orvostudom ányi Egyetem díszterm ében rendezte a társaság. A kongresszuson a társaságnak m integy 300 tagja, és a Nemzetközi kapcsolatok cím ű fejezet 4. pontja alatt felsorolt külföldi vendégek vettek részt. A kongresszuson m integy kilencven előadás hangzott el a hazai és a külföldi szerzők előadásában. Az előadások anyagát önálló kiadvány form ájában kív ánja a társaság m egjelentetni. 2. A családi életre nevelés című kerekasztal konferencia. A kerekasztal konferenciát 1982. ja n u ár 13-án, a Sem m elw eis Orvostudom ányi Egyetem II. Női K lin ik ájának term eiben rendezte a tá rsaság. (Az előző évről áthúzódó rendezvény.) A konferencián a családi életre nevelés területén dolgozó orvosok és pedagógusok vettek részt. A konferencia hozzájárult a társaság elnöksége állásfoglalásának kialakításához, a családi életre nevelés gyakorlatáról. Társasági állásfoglalások A társaság elnöksége és operatív bizottsága együttes ülésen állást foglalt a családi életre nevelés gyakorlatáról és állásfoglalását elju ttatta az illetékes egészségügyi és oktatási szervekhez. Publikációs tevékenység A társaság elnöksége a D em ográfia című folyóirat A M agyar Családés Nővédelmi Tudományos Társaság életéből című rovatában rendszeresen közzé tesz társasági híreket és ism ertetéseket. A társaság területi szekcióinak m unkájáról: B udapesti és Pest m egyei szekció, Budapest A régió 1982-ben önálló rendezvényt nem szervezett, tagjai részt vettek a Családi életre nevelés című kerekasztal konferencia, valam int a társaság tudom ányos kongresszusának szervezésében, előkészítésében. A regionális szervezet tag jai kidolgozták a családsegítő hálózat kialakításáról szóló tervtanulm ányt. A regionális szervezet tagjai szakirodalm i bibliográfiát állítottak össze A korrekciós nevelésről címmel, az OPI kiadásában. É szakkelet-m agyarországi szekció, M iskolc A családi életre nevelés társadalm i és orvosi lehetőségei és feladatai című tudom ányos ülés, 1982. m ájus 19. Eger.

160 FIGYELŐ D él-magyarországi szekció, Szeged H um án reprodukció szabályozás és gyakorlati vonatkozásai című to vábbképző tanfolyam, am elyet a SZOTE Női K linikáján működő WHO K linikai K utató K özponttal közösen szerveztek a CSNT am bulanciákon dolgozó asszisztensek részére. A tanfolyam egy hetes, bentlakásos volt, és a régió négy m e gyéjéből 20 fő vett részt rajta. Időpontja: 1982. ja n u ár 18 22. Szeged. A női és férfi fertilitás zavarainak vizsgálata, kezelése című továbbképző tanfolyam, am elyet a SZOTE Női K linikáján működő WHO Klinikai K utató Központtal közösen szerveztek a család- és nővédelm i m unkakörökben dolgozó egészségügyi szakdolgozók részére. A tanfolyam egy hetes, bentlakásos volt, és a régió területéről 31 fő vett részt rajta, orvosok, asszisztensek és védőnők. Időpontja: 1982. novem ber 8 12. Szeged. A hátrányos helyzetű cigány lakosság szociális és egészségügyi helyzetéről című tudom ányos ülés, 1982. június 1. Szeged. Az ülést a Pest megyei Tanács Ráckevei Járási H ivatal Szakorvosi R endelőintézetével közösen ren dezte a régió. A m unkatervben szereplő, korábban m egkezdett tudom ányos ku tatóm unka folytatása. N yugat-dunántúli szekció, Szom bathely Tizenévesek szexuális élettel és fogam zásgátlással kapcsolatos m otiváltságának, ism eretanyagának és gyakorlatának vizsgálata középiskolások, ipari tanulók és főiskolások körében című vizsgálat adatgyűjtésének előkészítése és az adatfelvétel megkezdése. Kelet-m agyarországi szekció, Debrecen Egészséges életm ódra nevelés című konferencia, 1982. szeptem ber 23. Debrecen. A konferenciát a szekció közösen rendezte a megyei tanács egészségnevelési osztályával. Kidolgozásra került egy, az egészségügyi szakdolgozók részére tervezett, továbbképző tanfolyam terve. E terv kidolgozására az UNFPA/WHO illetékeseinek felkérésére kerü lt sor. Kidolgozásra került a tanfolyam rendszerű kísérleti házasság előtti tanácsadás terve, am elyet az Egészségügyi M inisztérium felkérésére készítettek el. Továbbra is segítették a korábbi évekhez hasonlóan az iskolai családi életre nevelést részben közvetlenül az előadók biztosításával, részben közvetve, az oktatók felkészítése révén. E feladat megoldása során a szekció együttm űködött a V öröskereszt szervezettel. Folytatódott az orvosok és egészségügyi dolgozók képzésének tám ogatása mind az egyéni, m ind pedig a csoportos továbbképzés lehetőségeinek biztosításával. Az új típusú házasság előtti tanácsadás tervezetének kidolgozása és a kutatási tevékenység során szorosabb együttm űködés alakult ki a megyei egészségnevelési osztállyal és a V öröskereszttel, valam int a Debreceni A kadémiai Bizottsággal, és m egtörtént a kapcsolatfelvétel az egészségügyi szervezők északkelet-m agyarországi szekciójával. A korábban elkezdett kutatóm unka folytatása. Új vizsgálatként elkezdődött az új IUD összehasonlító vizsgálat (Nova T Ag T Cu 200 Ag) a finn Leiras céggel együttm űködve, illetve egy újabb a K őbányai Gyógyszerárugyár által gyártott tablettás fogam zásgátló klinikai tesztelése.

FIGYELŐ 161 É szak-dunántúli szekció, Győr A rosszindulatú nőgyógyászati daganatos m egbetegedések megelőzése céljából a korábban Győr városában bevezetett nőgyógyászati cytológiai szűrés kiterjesztése a megye területére. A házasság előtti tanácsadás hatékonyságának m érésére longitudinális felm érés végzése K om árom megye család- és nővédelm i tanácsadóiban. A koraszülés és az alacsony születési súly előrejelzését szolgáló program beindítása. D él-dunántúli szekció, Pécs A regionális szervezet tagjai részt vettek a családi életre nevelés oktatásának segítésében orvostanhallgatók és pedagógusok részére ta rto tt m etodikai előadásokkal. A regionális szervezet a megyei és a városi tanács egészségügyi osztályaival közösen, kiállítást szervezett Guggolj le m ellém! (Gyerm ek a családban) címmel. Pécs, 1892. m ájus. A korábban m egkezdett kutatások folytatása, a ku tatási eredm ények publikálása. ДЕЯТЕЛЬНОСТЬ 1982 ГГ. ВЕНГЕРСКОГО НАУЧНОГО ОБЧЕСТВА ПО ОХРАНЕ СЕМЕЙ И ЖЕНЩИН THE 1982 ACTIVITY OF THE HUNGARIAN SCIENTIFIC SOCIETY FOR FAMILY- AND WOMEN S WELFARE

162 FIGYELŐ A MAGYAR CSALÁD- ÉS NŐVÉDELMI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG 1983. ÉVI MUNKATERVE A társaság 1983. évben az alábbi központi rendezvényeket tervezi: 1. A szocialista jog eszközei és lehetőségei a családi élet m egszilárdításában címmel a társaság elnöksége, az operatív bizottsága és a M agyar Jogászszövetség Családjogi Bizottsága együttes ülése. Budapest, 1983. I. negyedév. (1982-ről áthúzódó rendezvény.) 2. A terhességm egszakítás m ódszereinek összehasonlítása cím m el kerekasztal megbeszélés a társaság és a M agyar Nőorvos Társaság közös szervezésében, Budapest. 3. A szociálpolitika hosszútávú koncepciója cím ű kerekasztal konferencia. Közös rendezvény a Szociológiai Társasággal. Budapest, 1983. II. félév. N emzetközi kapcsolatok: 1. A társaság képviselteti m agát a Nemzetközi Családtervezési Szövetség Regionális T anácsának ülésén. 2. Az európai régió tanácsülése ajánlásainak megfelelően, a társaság törekszik bilaterális kapcsolatok kiépítésére a régió más szövetségeivel. Ezen belül 1983. év folyam án a kapcsolat felvétele a Belga Családtervezési Szövetséggel. A társaság regionális szervezeteinek tevékenysége: B udapesti és Pest m egyei szekció, Budapest A sikertelen terhességek utáni praeconceptionalis gondozás tém akörében kerekasztal beszélgetés megszervezése. A lassabban fejlődő óvodások kiszűrésére alkalm as m ódszerek kidolgozása. T apasztalatok gyűjtése az iskolai családi életre nevelés oktatásáról, szükség esetén újabb módszerek, irányelvek kidolgozása. Családvédelm i m ódszerek kidolgozása és integrálása a meglevő gondozási form ákban. A serdülő korban levő problém ás koraszülöttek anyagrészeinek összegyűjtése és értékelése. (A fővárosi nevelési tanácsadókkal és gyerm ekideggondozókkal közös feladat.) A budapesti újszülöttek 1970. évi reprezentatív m intájának nyomonkövetéses vizsgálatának folytatása. A taglétszám növelése érdekében új tagfelvételek szervezése.

FIGYELŐ 163 É szakkelet-m agyarországi szekció, M iskolc C saládtervezés a gyakorlatban című kerekasztal sym posium m egrendezése, M iskolc Tapolca, 1983. m ájus 12 14. Dél-m agyarországi szekció, Szeged A CSNT asszisztensnők továbbképzése érdekében a SZOTE Női K lin ik á ján m űködő WHO K linikai K utató K özponttal közös rendezésben a H um án reprodukció szabályozás és gyakorlati vonatkozásai, illetve A női és férfi fertilitás zavarainak vizsgálata, kezelése cím ű tanfolyam ok megrendezése. A családi életre nevelés tém akörében előadások tartása az Egészségügyi Szabadegyetem en. A pedagógusok, illetve a szülésznők továbbképzése során előadások megta rtása a családi életre nevelésről. A Pedagógiai Főiskola, illetve a SZOTE hallgatóinak előadássorozaton történő felkészítése a családi életre nevelésre. Rendszeres előadások ta rtása általános iskolások és középiskolások részére, a családi életre való felkészülésre. A korábban m egkezdett k utatóm unkák folytatása. N yuga t-dunántúli szekció, Szom bathely Tizenévesek szexuális élettel és fogam zásgátlással kapcsolatos m otiváltságának, ism eretanyagának és gyakorlatának vizsgálata a középiskolások, az ipari tanulók és a főiskolások körében című vizsgálat eredm ényeinek értékelése. Regionális tudom ányos ülés szervezése, a fent ism ertetett vizsgálat eredm ényeinek m egvitatására. K ísérleti jelleggel, középiskolások 3 4. osztályaiban kétéves tanfolyam beindítása a családi életre nevelés tan tárgy kiegészítése és az ilyen irányú ism eretek elm élyítésére. É szak-dunántúli szekció, Győr A z em lődaganatok korai kiszűrése érdekében első lépésként a megfelelő m ódszerek feltárása és ezzel párhuzam osan a cytológiai szűrés további kiterjesztésének kidolgozása. A házasság előtti tanácsadás hatékonyságának m érésére beindított longitudinális felm érés folytatása K om árom megye család- és nővédelm i tanácsadóiban. A koraszülés és a m unkahelyi körülm ények összefüggéseinek vizsgálata F ejér megye üzemeiben. A gyerm ektelen házasságok okainak vizsgálata K om árom megyében. Családjogi tanácsadás bevezetése a család- és nővédelm i tanácsadó m unkájába Győr városban. A koraszülés és az alacsony születési súly előrejelzését szolgáló program folytatása. A VEAB-al együttm űködve a cigány újszülöttekre vonatkozó súlypercentilisek kidolgozása. A szekció m unkájának széleskörű m egism ertetése érdekében a helyi sajtó és egyéb töm egtájékoztatási eszközök segítségével fokozzák a családvédelem m el és a társasági élettel kapcsolatos hírek m egjelentetését. N ovem ber hónapban regionális plenáris ülés szervezése, am elynek tém á ja a következőkben kerül m eghatározásra.

164 FIGYELŐ Kelet-m agyarországi szekció, Debrecen A szekció tagjai részt vesznek az egészséges életm ódra nevelésben álta lános, közép- és szakm unkástanuló iskolákban, illetve az üzem i fiatalok körében m egtartott előadásokkal, valam int az előadók egyéni, illetve csoportos felkészítésével. Segítik az orvos- és szakkáderképzést és továbbképzést a társaság profiljába vágó tém ákban (családtervezés, születésszabályozás, egészséges életm ódra nevelés). 1983 ja n u árjáb a n a DOTE, a megyei egészségnevelési osztállyal együttm űködve a kísérleti jellegű, tanfolyam i rendszerű házasságkötés előtti tanácsadás beindítása. A szekció tagjai, m in t előadók, részt vesznek a W HO/UNFPA együttm ű ködéssel, a női klinikán m egrendezésre kerülő nem zetközi családtervezési ta n folyamon, am elyeket a fejlődő országokból érkező orvosok, illetve egészségügyi szakdolgozók részére tartan ak. A korábban m egkezdett k utatóm unkák folytatása. Új k u ta tásk én t az értelm iségi nők családtervezési szándéka vizsgálatának beindítása. Az év folyam án egynapos tudom ányos ülés szervezése Szabolcs-Szatm ár megyében, am elynek tém ája később kerül m eghatározásra. D él-dunántúli szekció, Pécs A családi életre nevelés oktatásának segítése orvostanhallgatók és pedagógusok részére ta rto tt didaktikai felkészítő előadások, valam int felvilágosító előadások tartásával. Ennek során együttm űködés a megyei tanács, a Vöröskereszt, a H azafias N épfront és a TIT megfelelő szerveivel. A korábban m egkezdett kutatások folytatása és az eredm ények publikálása. ПЛАН РАБОТЫ HA 1983 ГГ. ВЕНГЕРСКОГО НАУЧНОГО ОБЧЕСТВА ПО ОХРАНЕ СЕМЕЙ И ЖЕНЩИН THE 1983 PLAN OF WORK OF THE HUNGARIAN SCIENTIFIC SOCIETY FOR FAMILY- AND WOMEN S WELFARE

FIGYELŐ 165 KESSEL, E.: Sterilizáció: ú j m ódszerek a szükségletek kielégítése érdekében. (Sterilization: n ew techniques to m eet demand.) Pepole. Vol. 9. No. 3. 1982. 36. p. Becslések szerint ebben az évtizedben a világ fejlődő országaiban m in t egy 180 millió sterilizálást kellene végrehajtani a várható igények kielégítésére. (Ez a szám nem tartalm azza a K ínai N épköztársaság adatait.) A jelenlegi eszközökkel a várható igényeknek csak m integy harm adát lehetne kielégíteni, ugyanakkor figyelem be véve a fejlődő országok népességeloszlását, a vidéki területeken, ahol a népesség m integy 80 százaléka él, nem biztosíthatók a beavatkozás szükséges feltételei. Ezen igények kielégítésére lehetőséget biztosíthatnak a jelenleg klinikai kipróbálás stádium ában levő nem -sebészi sterilizációs módszerek. Egyik ilyen módszer folyékony szilikongum inak hysteroscoppal történő felhelyezése a tubába, ahol az anyag kis dugót képez. E módszer kipróbálása lassan a végéhez közeledik, eredm ényei biztatók. H átránya, hogy alkalm azása speciális m űszerezettséget és nagy szakértelm et igényel. Így elterjedése esetén sem oldaná meg a fejlődő országokban a kórházaktól távolabb eső területek problém áit. További két m ódszer azon alapul, hogy vegyi anyagot [quinacrine, illetve m ethylcyanoacrylate (továbbiakban MCA)] ju ttatn a k el a tubába, illetve m éhüregbe, ahol az hegesedést okozva elzárja a vezetékeket. E m ódszerek jelentőségét az adja meg, hogy egyszerűségük m iatt nem csak orvos alkalm azh atja és a jelenlegi m egfigyelések szerint kom plikációt nem okoznak. Az MCA egy tapadó anyag, am elyet a k ürtbe helyeznek fel. Az hegesedést okoz, így elzárva a k ü rt átjárhatóságát, önm aga három hónap alatt elim inálódik. Á llatkísérletek szerint nem fejt ki káros hatást a hasüregben, de klinikai kipróbálását még meg kell hogy előzze több dolog tisztázása, egyebek közöt a m éhen kívüli terhességgel való viszonya. A m ásik m ódszerrel korábban m ár Zipper is foglalkozott. Először 1,5 mg quinacrine-t helyezett a m éhüregbe. Ekkor a terhességek előfordulása igen magas volt, és a nők két százalékánál fordult elő potenciálisan veszélyes szövődmény. Ezt követően egy 250 mg quinacrine-t tartalm azó golyócskát helyezett fel a m éhüregbe három alkalom m al, egyhónapi szüneteket tartva. Így kiküszöbölte a veszélyes m ellékhatásokat, és a terhességi arán y 100 női életévre szám ítva 2,5 volt. Más vizsgálatok a terhesség gyakoriságát még alacsonyabbnak találták. Ez utóbbi módszer, életet is veszélyeztető m ellékhatásait tekintve, veszélytelenebb a m űtéti sterilizációnál. A rendelkezésre álló adatok szerint nem em elte a m éhen kívüli terhesség előfordulását sem. Ez az eljárás bíztat a legnagyobb rem ényekkel arra nézve, hogy a következő tíz évben a sterilizáció megfelelő m értékben elterjedhessen azokon a területeken is, ahol a jelenleg alkalm azott beavatkozások végreh ajtására a körülm ények nincsenek meg. Postcoital contraception British sym posium. (Brit szim pozion a postcoitalis fogamzásgátlásról.) IPPF M edical Bulletin. Vol. 16. No. 3. June 1982. A Nemzetközi Családtervezési Szövetség orvosi tanácsadó bizottságának a fogam zásgátlás különböző m ódjairól kibocsátott állásfoglalását követően az angol Terhességi Tanácsadó Szolgálat szimpoziont rendezett a postcoitalis fogam zásgátlásról. (A Nemzetközi Családtervezési Szövetség állásfoglalását lásd a D em ográfia 1982. évi 2 3. számában.) A szimpozion résztvevői a fenti állásfoglalásban is em lített fogam zásgátló m ódszerekről fejtették ki vélem ényüket. Az előadások hangsúlyozták, hogy a postcoitalis oralis és a postcoitalis m éhen belüli fogam zásgátló módszereket csak előre nem látható esetekben (nemi erőszak, condom szakadása stb.) alkalm azandó m ódszernek kell tekinteni. A lkalm azásakor ki kell zárni esetleges terhesség fennállását. Az IUD postcoitalis alkalm azásának előnye, hogy noha szükséghelyzetben kerül felhelyezésre hosszú időre biztosítja

166 FIGYELŐ a fogam zásgátlást. U gyanakkor h átrán y a a következm ényes kism edencei gyulladások előfordulásának nagyobb valószínűsége, mivel a felhelyezés előtt a rendelkezésre álló idő rövidsége m iatt nincs lehetőség az infectiók kezelésére. U gyancsak hátránya, hogy nem alkalm azhatók nu llip arák esetében, akiknél pedig nagyobb a postcoitalis fogam zásgátlás iránti igény. Az alkalm azáshoz rendelkezésre álló rövid idő m egköveteli e szolgáltatás megfelelő szervezettségét és a nők ez irányú tájékozottságát. A fogam zásgátlás e m ódszerének jogi problém ái is felm erültek. Az általánosan elfogadott vélem ény szerint e m ódszer nem esik az abortusz törvény alá, m ivel az em brionális élet kezdetének nem a conceptiót, hanem az im plantatiót tekintik. A szimpozion résztvevői egyetértettek abban, hogy a postcoitalis contraceptio alkalm azását az orvosok és nők szélesebb körében kellene tudatosítani, hogy an nak m ódszereit a jelenleginél sokkal hatékonyabban lehessen alk almazni a család- és nővédelem területén. G yerm ekegészségügy és családtervezés. (Child health and fa m ily planning.) People. Vol. 9. No. 2. 1982. 35. p. Az UNICEF éves jelentésében azt olvashatjuk, hogy a csecsem őhalandóság csökkentésére irányuló erőfeszítések csökkenteni fogják a term ékenységet is a világ fejlődő régióiban. Az UNICEF célként azt jelölte meg, hogy az ezredfordulóra a világ csecsem őhalandósági arányszám át 50 ezrelékre kellene csökkenteni, am i egyben évi 12 20 m illióval csökkentené a születések szám át is. Az elm últ évben naponta 40 ezer gyerm ek halt meg, 100 millió éhezett, 10 m illió vált testi vagy szellemi fogyatékossá és 200 millió nem já r h atott iskolába. Az elm últ évben m eghalt 17 m illió gyerm ek közül 5 m illiót meg lehete tt volna m enteni az alapvető életszükségletek biztosításával. E körülm ények biztosítása elsősorban pénz kérdése, ezzel szemben a nem zetközi segélyek m értéke csökkenő. Tizenöt évvel ezelőtt a gazdag országok bruttó nem zeti term ékének 0,49 százalékát, jelenleg csak 0,37 százalékát költik ilyen célokra. A rendelkezésre álló pénzeszközök jobb felhasználásával mégis lehetne javítani a jelenlegi helyzeten. Így javasolja az egészségügyi középkáderek képzésének fokozását. E szakdolgozók tevékenysége jelentősen jav íth atn á a városokon kívüli területeken az egészségügyi alapellátást. Jelenleg ugyanis a segélyek 80 százalékát városi kórházak létesítésére és fen n tartására fo rd ítják. E kórházakat a továbbiakban fel lehet használni képzési, továbbképzési célokra is. Másik teendő a lakosság m egnyerése és aktív bekapcsolása a fejlesztési program okba. Számos program bukott m ár el a helyi érdektelenség m iatt. A fenti élveknek megfelelően az elm últ évben az UNICEF segítséget nyújtott közel három negyed m illió egészségügyi középkáder kiképzéséhez, és együttm űködött a közegészségügyi-járványügyi szem pontokat is kielégítő víznyerő és szennyvízelvezető rendszerek létrehozásában.

FIGYELŐ 167 HÍREK A B erlini H um boldt Egyetem Dem ográfiai Tanszéke 1982. október 17 22 között nem zetközi dem ográfiai szem inárium ot rendezett a népességi optim um p ro b lem atikájának m egvitatása céljából. A szem inárium on a KSH Népességtudom ányi K utató Intézetét Valkovics Em il tudom ányos tanácsadó és Hablicsek László tudom ányos titk á r képviselte. A szem inárium on V alkovics Em il: A z optim ális stabil népesség-struktúrák és intrinsic szaporodási ráták meghatározására irányuló kutatóm unka néhány m ellékterm ékéről címmel, H ablicsek László: O ptimális népességek meghatározása cím m el ta rto tt angol nyelven előadást. 1982. október 23-án ünnepelte a Berlini H um boldt Egyetem Dem ográfiai K utató Egysége fennállásának tizedik évfordulóját. Az ebből az alkalom ból rendezett ünnepségen Valkovics Emil tolm ácsolta a m agyar kollégák elism erését és jókívánságait. * 1982. október 26 28 között K ijevben rendezte meg a Szovjetunió Tudományos A kadém iája m ellett működő A népesedés társadalm i-gazdasági problém ái -val foglalkozó Tudományos Tanács és az Ukrán Tudományos A kadém ia a II. összszövetségi népesedési konferenciát. A konferencia fő célja az volt, hogy a tudom ányos kutatás eredm ényei és a népesedés átfogó megközelítése alapján ajánlásokat fogadjon el a következő évtizedek népesedéspolitikájának kidolgozásához. A konferencia szekcióülésein az alábbi tém ák szerepeltek: 1. A népesedéspolitika elm életi problém ái. 2. N épesedéspolitika és a család. 3. N épesedéspolitika és a népesség egészségi állapota. 4. A m u nk aerő-tartalék ok újraterm elésének problém ái a népesedéspolitika rendszerében. 5. A vándorlási politika időszerű problém ái a Szovjetunióban. 6. A népesedéspolitika regionális vonatkozásai; elm élet és gyakorlat. A konferencián m egfigyelőként jelen voltak az európai szocialista országok képviselői; előadásaikkal az egyes szekciók m unkájában vettek részt. A hazai dem ográfia tekintélyét és megbecsülését jelzi, hogy a konferencián részt vevő m agyar küldöttek K linger A ndrás és M onigl István közös előadásával K iinger A ndrás a rendezők felkérése alapján a konferencia plenáris ülésén szerepelhetett. A konferencia előadásai alapján előreláthatóan 1983-ban a V. Sztesenkó szerkesztőségben kötet jelenik meg. A konferencián lehetőség n yílt arra, hogy a résztvevő szovjet és külföldi delegációkkal a jövőbeni együttm űködést érintő m egbeszéléseket folytassanak a m agyar résztvevők; a megbeszélések azt m utatták, hogy a kapcsolatok bővítése kölcsönös érdek, gyümölcsöző és sokoldalú fejlődésre e te rü leten a jövőben reális lehetőségek nyílnak.

168 FIGYELŐ A francia Á llam i S tatisztikai és G azdaságkutató Intézet (INSEE) m eghívására Barta Barnabás, a Központi Statisztikai H ivatal elnökhelyettese és dr. V ukovich György, a H ivatal főosztályvezetője 1982. novem ber 1 5. között látogatást te tt az Intézetben, v alam int a francia K örnyezetvédelm i M inisztérium ban, az Egészségügyi M inisztérium ban és az Á llam i D em ográfiai K utatóintézetben (INED). A látogatás tap asztalatainak néhány főbb m egállapítása a következő: A megbeszélések négy nagy tém a köré csoportosultak: a társadalm i statisztika terén végzett reprezentatív lakossági felvételek, a m egbetegedési (morbiditási) adatgyűjtések, a környezeti statisztika helyzete és fejlesztésének főbb irányai, végül pedig a népességnyilvántartás és a népesedési statisztika közötti kapcsolatról vallott francia vélemények. A társadalom statisztikai felvételek A reprezentatív felvételeket az INSEE rendkívül fontosnak ta rtja a háztartások jövedelm einek és kiadásainak, az életm ódnak, az egészségi állapotnak, a lakáskörülm ényeknek és más jelenségeknek a megfigyelése szem pontjából, m ert csak ezeknek a segítségével tudnak országos inform ációhoz ju tn i az egyének és a háztartások helyzetéről, viselkedéséről. Ezért a felvételek szám át és a m egfigyelt jelenségek körét az utóbbi években bővítették, ezen belül azonban részben anyagi m egfontolásokból bizonyos felvételek gyakoriságát a hatvanas évek folyam án csökkentették. Így a háztartásstatisztikai felvételekből csak az élelm iszerre fordított kiadásokat figyelik meg továbbra is rövidebb időközökben (eddig m inden évben, ezután kétévenként), más kiadásfajtákat változó gyakorisággal, teljes háztartási kiadási stru k tú rát pedig csak ötévenként figyelnek meg. K orábban ezt éves gyakorisággal te t ték. A teljes kiadási stru k tú ra megfigyelési időszakainak csökkentését az is indokolta, hogy főleg az iparcikkekre vonatkozó háztartási kiadások az in tézm ényi statisztikával és más forrásokkal való összehasonlítás alapján egyre inkább alulbecsültté váltak, teh át nagy valószínűséggel nem tükrözték a tényleges kiadásokat. Ennek okát a háztartások fáradásában, a válaszadási készségnek az idővel arányos rom lásával m agyarázták. Az INSEE által végzett, életkörülm ényekre vonatkozó vizsgálatok a következő főbb csoportokba sorolhatók: a lakosság vélem énye a gazdasági és a pénzügyi helyzetről (conjoncture auprés des ménages), am elyet évente rendszeresen három alkalom m al végeznek egyazon m intán. Az így nyert ad a tokat egybevetve a gazdasági helyzetre vonatkozó inform ációkkal, az ország gazdasági fejlődésének árnyaltabb megítélésére, oknyom ozásra, diagnózisok jobb m eghatározására nyílik mód; a háztartások fogyasztását az élelmezési kiadások egy-, illetve kétéves gyakoriságú megfigyelése m ellett speciális, egy-egy kiadási körre irányuló vizsgálatokkal is közelítik. Így am int erre u taltu n k az egészségügyi kiadásokat, a ru h ázatra fordíto tt kiadásokat, a tartós fogyasztási cikkek vásárlására fordított kiadásokat, a lakással, valam int a közlekedéssel kapcsolatos kiadásokat igen nagy részletességgel figyelik meg, változó (5 10 éves) időszakonként; a felhalm ozás, m egtakarítások és a lakókörnyezet, az ennek ja vítása érdekében végzett tevékenységek megfigyelése nem csak pénzügyi, hanem egyéb jellegű, az okokra, m ódozatokra, szubjek tív vélem ényekre is kiterjedő inform ációkat ad. Külön csoportba sorolhatók a napi tevékenységekre vonatkozó felvételek is. Ezeknek kérdés- és inform ációtartalm a kiterjed az időm érlegre, az interperszonális kapcsolatokra, valam int a m unkakörülm ényekre és a szabadidő eltöltésének, ezen belül az éves szabadság eltöltésének részletes tudakolására. A felvételek feldolgozásakor a legfontosabb m agyarázó ism érvek a foglalkozás, iskolai végzettség, családnagyság és -összetétel, a lakóhely jellege, az életkor.

FIGYELŐ 169 A francia társadalom statisztikai felvételeknél a m axim ális m intanagyság 10 ezer háztartás, a kiválasztást az INSEE végzi a népszám lás anyagából, megfelelő korrekciókkal. M inden felvételre új m intát választanak ki. Az öszszeírók (számuk az egész országban összesen kb. 300) az INSEE igazgatóságainak alkalm azottai, kiválasztásuk, a felvételek végrehajtása, az ellenőrzés az igazgatóságok felad atát képezi. A központ szakértői term észetesen részt vesznek az ellenőrzésekben, és ha szükséges, kiegészítik az összeírási utasítást. A feldolgozás központilag történik. Az összeírok képzettsége és minősége beszélgető p artn ereik vélem énye szerint közepes. A m egbetegedési adatgyűjtések A teljes, teh át a látens m orbiditásra is kiterjedő megbetegedési felvételeket F ranciaországban eddig nem végeztek. A m orbiditásról azonban bizonyos vonatkozásban vannak lakossági összeírásból szárm azó adataik az egészségügyi kiadásokra vonatkozó felvételekből, m ert itt az orvoshoz fordulások, gyógykezelések és gyógyintézeti kezelések szám át és okát, a gyógyszerfogyasztás részletes adatait is kérdezik, a valószínű okokat pedig egy orvosokból álló m unkacsoport vizsgálja felül és kódolja. Az INSEE és az Egészségügyi M inisztérium szakértői szerint szűrővizsg álattal egybekötött m orbiditási felvétel szervezésére, részben az anyagiak hiánya, részben pedig a lakosság várható ellenállása m iatt a jövőben sem lesz lehetőség. A kórházi m orbiditást term észetesen ők is megfigyelik, nagyjából a nálunk is alkalm azott módon, de csak a közkórházakban, a m agán kórházakban és intézm ényekben nem. V annak egyéb, adm inisztratív fo rrásokból szárm azó megbetegedési adatgyűjtések is, így az újszülöttekre vonatkozó teljes körű adatok, valam int az üzemi balesetekre és a foglalkozási megbetegedésekre vonatkozó, kötelező bejelentéseken alapuló inform ációk. A m i nisztérium statisztikus m unkatársai szerint nagy igény lenne a teljes m orbiditást felölelő adatokra, de a sajátos francia viszonyok között ezek gyűjtésére nincs mód. Nagy érdeklődéssel fogadták a M agyarországon végzett felvételekről szóló ism ertetést. Népesedési statisztika, dem ográfia Az INSEE illetékeseinek véleménye szerint Franciaországban még hosszú ideig nem lesz állam i népességnyilvántartás, kifejezték azonban azt a vélem ényüket, hogy a népességnyilvántartás azokban az országokban, ahol ilyen rendszer van, jellegénél fogva nem pótolhatja a népszám lálást, legfeljebb a népm ozgalm i statisztikával kapcsolható egybe. A népszám lálások során tudakolt ism érvek rendkívül fontosak az ország gazdasági és társadalm i helyzetének megítéléséhez, ezeknek az ism érveknek túlnyom ó többsége a n yilván tartásba nem vonható be, különösen folyam atában nem. Jól m ű ködő népességnyilvántartás azonban nagyon jó alapsokaságot ad reprezentatív, vagy egyéb m inták kiválasztásához, így a népességstatisztikának is hasznára válik. E rre több országban van példa. A Dem ográfiai K utató Intézetben (INED) ism ertették az egyes országok term ékenységét elemző, jelenleg folyó m unka eddigi fázisait és arról is szó esett, hogy célszerű lenne a halandóság alaposabb vizsgálatával foglalkozni. Az IN ED-ben m egkezdődtek az előkészületek, és a két ország a m ár korábban m egkötött m egállapodás alapján szorosan együtt fog e téren m űködni. M agyar szakértő részt vesz a jövő tavasszal a Nemzetközi Népességtudom ányi Unió és az INED közös rendezésében sorra kerülő, a halandóság szociálpolitikai és egészségügyi aspektusaival foglalkozó szem inárium m unkájában is.

170 FIGYELŐ ИЗВЕСТИЯ Кафедра демографии Берлинского университета им. Гумбольдта организовала Международный демографический семинар с 17 по 22 октября 1982 г. для обсуждения проблематики оптимума населения. На семинаре Исследовательский институт по демографии Центрального статистического управления ВНР был представлен научным консультантом Эмил Валковичем и научным секретарем Ласло Габличеком. Н а семинаре Эмил Валкович читал доклад О некоторых побочных продуктах исследовательской работы для определения оптимальных стабильных структур населения и свойственных коэффициентов размножения", а Ласло Габличек доклад под названием Ретерминация оптимальных населений" на английском языке. 23 октября 1982 г. была десятилетняя годовщина создания Исследовательской единицы по демографии Берлинского университета им. Гумбольдта. На Торжестве, организованном по этому поводу, Эмил Валкович выразил признание и добрые пожелания венгерских коллег. * Научный совет АН СССР Социально-экономические проблемы народонаселения1' и Академия наук УССР организовали вторую всесоюзную демографическую конференцию но теме Проблемы демографической политики в социалистическом обществе". Главной целью конференции считалось принять рекоммендации, на основе результатов научных исследований и универсального прибли. кения к демографическим вопросам, для разработки демографической политики на следующие десятилетия. В секциях конференции были обсуждены следующие темы: 1. Теоретические проблемы демографической политики. 2. Совершенствование демографической политики в области формирования и развития семьи. 3. Демографическая политика в области укрепления здоровья населения. 4. Проблемы воспроизводства трудовых резервов в системе демографической политики. 5. Актуальные проблемы миграционной политики в СССР. 6. Региональные и организационные аспекты демографической политики: теория и практика. На конференции присутствовали как наблюдатели представители европейских социалистических стран; со своими докладами они участвовали в работе отдельных секций. Престиж и увалсение венгерской демографии выразились тем, что по просьбе организаторов Андраш Клингер мог выступить своим докладом, составленным совместно с демографом Иштван Монигл, на пленарном заседании конференции. Доклады конференции под редакцией В. Стешенко будут изданы в томе вероятно в 1983 г. Конференция предоставила возможность венгерским участникам говорить о сотрудничестве с присутствующими советскими и иностранными делегациями. Разговоры показали, что расширение связей представляет совой взаимный интерес и имеюутся реальные возможности для успешного и разнообразного развития в этой области в будущем. *

FIGYELŐ 171 По приглашению французского Национального института статистики и экономических исследований (ИНСЕЕ) заместитель председателя Центрального статистического управления ВНР Барнабаш Барта и начальник главотдела ЦСУ д-р Дьэрдь 'Вукович были в г. Париже с 1 по 5 ноября 1982 г. и посетили Институт, н также французские Министерство охраны окружающей среды. Министерство здравоохранения и Национольный институт демографических исследований (ИНЕД). NEWS The D em ographic D epartm ent of the B erlin H um boldt U niversity organized and In tern atio n al D em ographic S em inar on 17 22 O ctober 1982 to discuss the problem s of th e population optim um. A t the Sem inar the Demographic Research Institute of the H ungarian C entral S tatistical Office was represented by Em il Valkovics scientific consultant and László Hablicsek scientific secretary. At the Sem inar Em il Valkovics read a paper On some by-products of the research w ork for stating the optim um stable population structures and the intrinsic reproduction rates and László H ablicsek a paper under the title Determination the optim um populations in Englisch language. On 23 October the Dem ographic Research U nit of th e Berlin H um boldt U niversity celebrated the tenth anniversary of its existence. A t the ceremony organized on this occasion Emil Valkovics expressed the H ungarian colleagues apprecation and good wishes. * The Scientific Council Socio-Economic Problem s of the Population at the Academ y of Sciences of the Soviet Union jointly w ith the Academ y of Sciences of the U krainian SSR organized the II. F ederal D em ographic Conference. The m ain purpose of the Conference was to adopt recom m endations on basis of the findings of the scientific research and the com prehensive approach of dem ographic questions for the form ulation of the population policy of th e following decades. A t the section sessions of the Conference the follow ing topics w ere discussed : 1. T heoretical problem s of population policy. 2. Population policy and th e family. 3. Population policy and health condition of the population. 4. Reproduction problem s of labour reserves in the population policy system. 5. Topical problem s of m igration policy in th e USSR. 6. Regional aspects of population policy: theory and practice. The representatives of the socialist countries of Europe w ere present as representatives at the Conference; w ith their papers they participated in the w ork of the individual sections. The prestige and appreciation of the H ungarian dem ography is proved by the fact th a t at the invitation of th e organizers A n drás K linger read his paper w ritten jointly w ith István M onigl a t the plenary session of the Conference. The papers of the Conference will be published in a volum e edited by V. Steshenko presum ably in 1983. At the Conference the H ungarian participants had an opportunity to discuss the future co-operation w ith the Soviet and foreign delegations; the discussions showed the m utual interest in w idening the relations and in the future there will be real possibilities for a successful and various developm ent in this field. *

172 FIGYELŐ A t the invitation of the French N ational In stitu te of Statistics and Economic Studies (INSEE) Barnabás Barta, Deputy- P resident of the H ungarian C entral Statistical Office and dr. György Vukovich, Head of D epartm ent of the HCSO w ere in P aris from 1 to 5 Novem ber 1982 and visited the INSEE as well as the French M inistry of Environm ent Protection, M inistry of H ealth and the N ational In stitu te of D em ographic Studies (INED). TÁJÉKOZTATÓ A KSH INFORMÁCIÓSZOLGÁLAT LÉTREHOZÁSÁRÓL A Központi Statisztikai H ivatalban rendelkezésre álló adatok állandóan növekvő mennyisége, a szám ítógépes adatfeldolgozásba bevont, ezen belül az adatbázisban táro lt adatok egyre nagyobb volum ene szükségessé tette az adatok közötti tájékozódás m egkönnyítése, segítése céljából inform ációszolgálat létrehozását. Az inform ációszolgálat az egységes statisztikai adatdokum entációs rendszerre tám aszkodva felvilágosítást ad az adatok forrásáról, az elérhetőség m ódjáról, feltételeiről, a szám itástecnikai lehetőségekről, az engedélyezési eljárásról; segíti az érdeklődőt igényének pontos m egfogalm azásában; elősegíti a szükséges m unkakapcsolat kialakítását az illetékes szakem berek között; ellátja a m ágnesszalagon történő adatcserék, adatátadások során az ügyfélszolgálati teendőket, a felelős kapcsolattartó, ügyintéző feladatát. Az inform ációszolgálat adatot nem ad ki. Az inform ációszolgálati teendőket Garai P etem é csoportvezető látja el. Cím: II., Buday László u. 1 3. IV. 401. Telefon: 358-530 vagy 159-240.

FIGYELŐ 173 A NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KÖZLEMÉNYEI A Népességtudom ányi K utató Intézet közleményei sorozatban eddig az alábbi kötetek jelentek meg: 1. M agyarország m egyénkénti népességének várható alakulása, 1960. I. 1980. I. között, 1963/1. 2. A nyugdíjasok helyzete, 1963/2. 3. A korbevallás m egbízhatóságának vizsgálatai az 1960. évi népszám lálásnál, 1964/1. 4. M agyarország népességének dem ográfiai jellem zői régiónként, 1965/1. 5. A válások okai, 1965/2. 6. A budapesti nyugdíjasok helyzete és problém ái, 1965/3. 7. A társadalm i átrétegződés és dem ográfiai hatása, I. Budapesten és a városokban, 1965/4. 8. A népesség foglalkozásának változása 1960 1963 között, 1965/5. 9. V izsgálatok a népesség területi eloszlásának alakulásáról M agyarországon. 1900 1960, 1966/1. 10. L akásdem ográfiai adatok, 1966/2. 11. A szociális intézetek és gondozottaik helyzete, 1966/3. 12. M agyarország népességének területi előreszám ítása, 1966/4. 13. A m agyar leíró statisztika fejlődése, 1966/5. 14. Term ékenységi adatok, 1966/6. 15. A dem ográfiai tényezők hatása a m űvelődésre, 1967/1. 16. Iskolai végzettség és szakképzettség, 1967/2. 17. M agyarország népességének gazdasági korfái, 1967/3. 18. Nem zetiségek dem ográfiai sajátosságai B aranya megyében, 1968/1. 19. M agyarország népességének előreszám ítása, 1966 2001, 1968/2. 20. A m agyar történeti dem ográfia a II. világháború után, 1968/3, (angol nyelven). 21. Történeti dem ográfiai kollokvium. Budapest, 1965. 1968/4, (francia, angol és ném et nyelven). 22. Dem ográfiai jellem zők a települések nagyságcsoportja szerint, 1900 1960, 1968/5. 23. A Központi Statisztikai H ivatal N épességtudom ányi K utató Intézetének évkönyve, 1963 1968, 1968/6, (m agyar és angol nyelven). 24. Alkoholizmus, 1968/7. 25. G yerm ekgondozási segély, 1969/1. 26. K utatási módszerek a term ékenység és a családtervezés vizsgálatára: M agyar tapasztalatok, 1969/2, (angol nyelven). 27. Családtervezés M agyarországon. Az 1966. évi term ékenységi és családtervezési vizsgálat (TCS) fontosabb adatai, 1970/1. 28. G yerm ekgondozási segély, 1970/2. 29. 1966. évben egyetemi (főiskolai) felvételre jelentkezettek dem ográfiai és testfejlettségi vizsgálata, 1970/3. 30. T ársadalm i átrétegződés és dem ográfiai hatásai. II. M agyarországon, 1970/4. 31. Családtervezés M agyarországon. Az 1966. évi term ékenységi és családtervezési vizsgálat (TCS) fontosabb adatai, 1970/1, (angol nyelven).

174 FIGYELŐ 32. A IX. Biológiai V ándorgyűlésen elhangzott előadások tartalm i kivonatai. Budapest, 1970. m ájus 6 8., 1970/6, (angol nyelven). 33. M agyarország népességének 1957 óta történt belföldi vándorlásának vizsgálata néhány szempontból, 1971/1, (angol nyelven). 34. M agyarország halandósági táblái 1900/01-től 1967/68-ig, 1971/2. 35. N épesedéspolitika M agyarországon, 1972/1. 36. M agyarország népességének előreszám ítása (1972 2001), 1973/1. 37. Nemzetiségek dem ográfiai sajátosságai B aranya megyében. II., 1973/2. 38: M agyarország népessége, 1974/1, (angol nyelven). 39. A budapesti alkoholisták és leszárm azottaik biodem ográfiai vizsgálata (Első szakasz) (Előzetes jelentés), 1974/2. 40. K rim inalitási táblák, 1974/3. 41. A gazdasági korfák m ódszertani ap p arátusán ak felhasználása optim á lis stabil népességek m eghatározására, 1974/4. 42. A társadalm i térbeliség néhány elm életi és gyakorlati problém ája, 1975/1. 43. Népesedési kérdésekkel kapcsolatos közvélem énykutatás, 1976/1. 44. Budapesti öngyilkosok vizsgálata 1972, 1976/2. 45. Az 1 60 hónapos budapesti gyerm ekek testi fejlettsége, szociodemográfiai és m orbiditási viszonyai (Előzetes jelentés), 1977/1. 46. A fiatal gyerm ekes özvegy nők helyzete, 1979/1. 47. A 16 29 éves fiatalok különböző gazdasági aktivitású csoportjainak helyzetét jellem ző adatok, 1979/2. 48. A gyerm ekvállalásról és a népesedéspolitikáról alkotott vélem ények több gyerm eket gondozó anyák körében, 1980/1. 49. M agyarország népessége 1980 2021, 1980/2. 50. A budapesti 0 éves népesség dem ográfiai, egészségügyi és antropom etriai vizsgálata, 1981/1. 51. S tabil populációk és szubpopulációk néhány újonnan feltárt tu lajdo n ságáról, 1981/2. ПУБЛИКАЦИИ ИССЛЕДОВАТЕЛЬСКОГО ИНСТИТУТА ПО ДЕМОГРАФИИ ЦСУ В серии публикаций Исследовательского института по демографии до настоящего времени вышли следующие тома: 1. Ожидаемая динамика населения комитатов Венгрии между 1. 1960 и 1. 1980 г. 1963/1. 2. Положение пенсионеров. 1963/2. 3. Исследования относительно достоверности ответов о возрасте при переписи населения i960 года. 1964/1. 4. Демографические характеристики народонаселения Венгрии по региям 1965/1. 5. Причины разводов. 1965/2. 6. Положение и проблемы Будапештских пенсионеров. 1965/3. 7. Общественная рестратификация и ее демографические последствия, в Будапеште и в других городах. 1965/4. 8. Изменения в занятиях населения в период между 1960 и 1963 гг., 1965/5. 9. Исследования в области динамики территориального распределения населения в Венгрии. 1900 1960. 1966/1. 10. Жилищно-демографические данные. 1966/2. И. Положение социальных учреждений и лиц, проживающих в них. 1966/3. 12. Территориальный прогноз населения Венгрии. 1966/4. 13. Развитие венгерского направления описательной статистики. 1966/5. 14. Данные о плодовитости. 1966/6. 15. Влияние демографических факторов на образование. 1967/1. 16. Школьное образование профессиональное образование. 1967/2. 17. Экономические возрастные пирамиды населения Венгрии. 1967/3.

FIGYELŐ 175 18. Демографические особенности национальностей в комитате Баранья. 1968/1. 19. Перспективы развития населения Венгрии, 1966 2001. 1968/2. 20. Венгерская историческая демография после второй мировой войны. 1968/3. (На английском языке.) 21. Совещание по исторической демографии. Будапешт. 1965. 1968/4. (На французском, английском и немецком языках.) 22. Демографические характеристики поселений по их величине, 1900 1960. 1968/5. 23. Ежегодник Исследовательского Института по демографии ЦСУ ВНР, 1963 1968 гг. 1968/6. (На венгерском и английском языках.) 24. Алкоголизм. 1968/7. 25. Пособие по воспитанию детей. 1969/1. 26. Методы исследования плодовитости и семейного планирования. Венгерский опыт. 1969/2. (На английском языке.) 27. Планирование семьи в Венгрии. Важнейшие данные исследования по фертильности и семейному планированию (ТЧ) 1966 года. 1970/1. 28. Пособие по воспитанию детей. 1970/2. 29. Исследование демографических характеристик и характеристик физического развития желавших поступить в университет (ВУЗ) в 1966 году. 1970/3. 30. Общественная рестратификация и ее демографические последствия в Венгрии. 1970/4. 31. Планирование семьи в Венгрии. Важнейшие результаты исследования по фертильности и планированию семьи. (ТЧ) 1966 года. 1970/5. (На английском языке.) 32. Резюме лекций, прочитанных на X Биологической выездной сессии. Будапешт, 6 8 мая 1970 г. 1970/6. (На английском языке.) 33. Несколько аспектов исследования внутренней миграпии населения в Венгрии с 1975 года. 1971/1. (На английском языке.) 34. Таблицы смертности населения Венгрии с 1900/01 г. по 1967/68 гг. 1971/2. 35. Политика народонаселения в Венгрии. 1972/1. 36. Прогнозы населения Венгрии (1972 2001). 1973/1. 37. Демографические особенности национальностей в комитате Баранья. 1973/2. 38. Население Венгрии. 1974/Í. (На английском языке.) 39. Биодемографическое исследование будапештских алкоголиков и их потомства. (Первая фаза.) (Предварительный доклад.) 1972/2. 40. Таблицы криминальности. 1974/3. 41. Использование методологического аппарата возрастных пирамид экономических событий для определения оптимальных стабильных населений. 1974/4. 42. Несколько теоретических и практических проблем общественной пространственности. 1975/1. 43. Исследование общественного мнения о демографических вопросах. 1976/1. 44. Исследование самоубийц города Будапешта, 1972 г. 1976/2. 45. Физическое развитие, социально-демографические условия и условия заболеваемости Будапештских детей в возрасте 1 60 месяцев (Предварительный отчет) 1977/1. 46. Положение молодых вдовых женщин с детьми 1979/1. 47. Данные характеризующие положение молодых в возрасте 16 29 лет, с различной экономической активностью. 1979/2. 48. Мнения о ребёнке и политике народонаселения у женщин, воспитывающих несколько детей, 1980/1. 49. Численность населения Венгрии в 1980 2021, 1980/2. 50. Демографическое, медицинское и антропометрическое исследование О-летних нонулуш Будапешта. 1981/1. 51. О некоторых вновь установленных характеристиках стабильных популяций и субпопуляний 1981/2.

176 FIGYELŐ PUBLICATIONS OF THE DEMOGRAPHIC RESEARCH INSTITUTE In the series of the Publications of the Demographic Research Institute the follow ing volumes have been published: 1. Population Projections for H ungary by Counties betw een Jan u ary 1. 1960. and Ja n u ary 1, 1980., 1963/1. 2. The Situation of Pensioners, 1963/2. 3. Investigation on the Reliability of Age-Admissions in the Population Census of 1960., 1964/1. 4. Demographic C haracteristics of the Population in H ungary by Regions, 1965/1. 5. Causes of Divorces, 1965/2. 6. Situation and Problem s of the Pensioners of Budapest, 1965/3. 7. Social M obility and its Dem ographic Effects in B udapest and in the Towns I, 1965/4. 8. Change in Occupation of the Population between 1960 and 1963., 1965/5. 9 A Study on the Regional D istribution of H ungary s Population 1900 I960., 1966/1. 10 H ousing-d em ographic Data, 1966/2. 11 S ituation of Social Institutes and Their D ependants, 1966/3. 1? Regional Projections of the Population of H ungary, 1966/4. 13. The D evelopm ent of the H ungarian D escriptive Statistics, 1966/5. 14. F ertility Data, 1966/6. 15. The Im pact of Demographic Factors on Culture, 1967/1. 16. School Q ualification and Professional Training, 1967/2. 17. The Economic A ge-pyram ids of H ungary s Population, 1967/3. 18. The Demographic C haracteristics of the N ationalities of the County of Baranya, 1968/1. 19. Population Projection for H ungary, 1966 2001. 1968/2. 20. H ungarian H istorical D em ography after W orld W ar II., 1968/3. (In English) 21. Colloquium on H istorical Demography. Budapest, 1965., 1968/4. (In French, English and German) 22. Demographic C haracteristics by Size of Settlem ents, 1900 1960. 1968/5. 23. A nnals of the D em ographic Research Institu te of the C entral S tatistical Office, 1963 1966., 1968/6. (In H ungarian and English) 24. Alcoholism, 1968/7. 25. Allow ance for C hild s Care, 1969/1. 26. Survey Techniques in F ertility and Fam ily P lanning Research: Experience in H ungary, 1969/2. (In English) 27. Fam ily P lanning in Hungary. M ain Results of the TCS-66 Study, 1970/1. 28. Allow ance for C hild s Care, 1970/2. 29. D em ographic and Physical-D evelopm ental Study of Those Who A pplied for Admission to U niversites (Higher Schools) in 1966., 1970/3. 30. Social M obility and its D em ographic Effects in H ungary. II., 1970/4. 31. Fam ily Planning in Hungary. M ain Results of the 1966 Fertility and Fam ily Planning (TCS) Study, 1970,5. (In English) 32. A bstract of the Lectures Delivered at the 9th H ungarian Congress of Biology. Budapest 6 7 8 May, 1970/6. (In English) 33. Some Aspects of the Internal M igration of Population in H ungary since 1957., 1971/1. (In English) 34. Life Tables of H ungary from 1900/01 to 1967/68. 1971/72. 35. Population Policy in H ungary, 1972/1. 36. Population Projections of H ungary. (1972 2001)., 1973/1. 37. The Dem ographic C haracteristics of the N ationalities of the County of B aranya. II., 1973/2. 38. The Population of H ungary, 1974/1.