NAGY TIBOR dandártábornok 1 A MAGYAR HONVÉDSÉG SZÁRAZFÖLDI HADERŐNEM TŰZTÁMOGATÁSÁNAK HELYZETE, JÖVŐBENI ELKÉPZELÉSEK A NEMZETI ÉS SZÖVETSÉGES FELADATOK VÉGREHAJTÁSA SORÁN Köszönöm a megtiszteltetést, hogy jelen fórumon összfegyvernemi parancsnokként tájékoztatást adhatok a Magyar Honvédség Szárazföldi Haderőnem (a továbbiakban SZFH) tűztámogatásának jelenlegi helyzetéről és a jövőbeni elképzelésekről, a nemzeti és szövetséges feladatok végrehajtása során. Az elmúlt évek különböző továbbképzésein, foglalkozásain kiemelt feladatként kezeltük a hadművelet-, harc tűztámogatásának, valamint a tűztámogatási rendszer működtetésének alapvető kérdéseit. Az 1998-ban tudományos igénnyel megfogalmazott elveinket már többször alkalmaztuk az alárendeltek alaprendeltetésre történő felkészítése rendszerében. Kipróbáltuk az új tűztámogatási elveket a gépesített lövész dandárok számítógéppel támogatott Elektron 2000, 2001., a DELTA 2001, valamint a Szablya 2002 Parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatok keretében is. Kijelenthetem, hogy az eddig szerzett tapasztalatok igen pozitívak és megnyugtatóak voltak. Azt is meg kell említenem, hogy a legtöbb nehézség abból adódik, hogy a tevékenységünket alapvetően szabályzó, vagy azokhoz kapcsolódó doktrínák még csak tervezetekként állnak rendelkezésünkre, illetve néhány kérdés még nem került pontosításra, kidolgozás alatt van. Engedjék meg, hogy továbbiakban a SZFH fogalmat használjam, a gyakorlások és a gyakorlatok végrehajtása során alkalmazott Szárazföldi Hadtest helyett. A SZFH VEZETÉSI PONTJAINAK RENDSZERE A SZFH HÁBORÚS MŰVELETEIBEN A tűztámogatás összes részterülete tárgyalása elválaszthatatlan kapcsolatban áll a SZFH vezetési pont rendszerével, mivelhogy a SZFH tűztámogató részleg is ebben a rendszerben és annak szerves elemeként működik. A SZFH parancsnok 1 Szárazföldi Parancsnokság, parancsnokhelyettes. 15
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK a háborús műveletekben a Szárazföldi Haderőnem vezetését a hadműveleti, illetve harcterületen telepített vezetési pontokon keresztül valósítja meg. A legfőbb alapelv az, hogy a SZFH Parancsnokság minden vezetési pontjának biztosítani kell a különböző funkciót végrehajtó csoportjai, részlegei, elemei vezetési tevékenységét az adott hadműveleti terület, illetve a harcmező teljes szélességében és mélységében. A telepített vezetési pontok közül a SZFH parancsnok mindig ott tartózkodik, ahonnan a legjobban figyelemmel kísérheti a hadműveletet, vagy a fő harctevékenységet. A SZFH vezetési pontok meglévő technikai lehetőségei segíthetik, vagy korlátozhatják a vezetést. Jelenleg a vezetés technikai eszközök és rendszerek korszerűsítése nem került végrehajtásra, ezért több olyan korláttal kell számolnunk, amely a korszerűtlen eszközök használatából, illetve egyes korszerű eszközök hiányából adódnak. A SZFH vezetési pontjai a SZFH parancsnok által történő vezetés feladatainak megfelelően berendezett, elektronizált és informatizált vezetéstechnikai eszközökkel felszerelt olyan telepített objektum, ahonnan a parancsnok a vezető szervein, a híradó-, kiszolgáló- és biztosító kötelékek közreműködésével valósítja meg az alárendeltjei vezetését, a háborús műveletek előkészítése és megvívása során. A vezetési pontok a hadműveleti terület, harcmező felosztásának megfelelően települnek a SZFH szintű vezetés és irányítás megvalósításhoz. A SZFH parancsnoksága részére a következő vezetési pontokat telepítik: SZFH előretolt harcálláspont; SZFH fő harcálláspont; SZFH mögöttes harcálláspont. A rendelkezésemre álló idő rövidsége miatt nem ismertetem az egyes vezetési pontok részlegeit és azok feladatát, azonban néhány szóban kitérek a SZFH vezetési pontjai működésének alapjaira. A SZFH Előretolt Harcálláspont általában a kiemelt tevékenységet folytató manőver erők Fő Harcálláspontjának közelében, lehetőleg az ellenség pusztító eszközeinek hatótávolságán kívül, a terep védőképességét kihasználva települ. A harchelyzet függvényében, de legalább hatóránként át kell települnie. A települési helyének felfedése esetén ennél sűrűbben is. A SZFH Fő Harcálláspont általában az első lépcső manőver erők harcterületének hátsó határán települ. Áttelepülése általában a hadművelet lefolyását figyelembe véve történik. Az alapelv az, hogy 24 óránként legalább egyszer körletet kell váltani. A Fő- és az Előretolt Harcálláspontok egyidőben nem települhetnek át. A harmadik állandó jellegű vezetési pont a SZFH mögöttes harcálláspont. Felelősségi területe a mögöttes harcterületre terjed ki, annak területén települ. A mögöttes harcálláspont mellett, azzal szerves egységet képezve települ a logisztikai és támogató ezred fő harcálláspontja. 16
A SZFH vezetési pontok általános működési rendjét és az azzal kapcsolatos feladatokat a vezetési pontokon a váltások rendjét, az eligazítások idejét és tartalmát a jóváhagyott Hatályos Működési Utasítások tartalmazzák. A SZFH vezetési pontjainak funkcionális jellemzői A SZFH előretolt harcálláspont a folyó harctevékenységet irányító, a hadműveleti támogatást koordináló elemek találhatóak. Állományukban hadműveleti-, felderítő-, tüzér-, légvédelmi-, repülő-, műszaki-, vegyi-védelmi-, híradó-, logisztikai szaktiszteket oszthatnak be. Létszámban ez megközelítően 15-20 főt jelent. VEZETÉSI CSOPORT Feld. rlg. PARANCSNOKI MUNKACSOPORT Folyó tev. ir. rlg. HARCVEZETÉSI KÖZPONT Tűztám. rlg. Kiszolgáló tám. rlg. 1. sz. ábra. A Szárazföldi Haderő előretolt harcálláspont felépítése A SZFH fő harcálláspont legfontosabb eleme a hadműveleti vezetési központ, amelynek állományában a folyó tevékenységet irányító, hadműveleti tervező-, tűztámogatást koordináló-, felderítő-, személyügyi-, logisztikai-, egészségügyi-, CIMIC, nagyságuktól, illetve fontosságuktól függően központ, részleg valamint csoport elnevezéssel találhatók. A fő harcálláspont állományába tartoznak, az előbb felsoroltakon kívül a híradó-, informatikai-, a biztosító-, a törzs-, az összekötő- és az adminisztratív csoportok/részlegek. A Hadműveleti Vezetési Központ állományába tartozó SZFH tűztámogatást koordináló központ, melynek állományába bevonásra kerül a SZFP alárendeltjeitől a vegyes tüzér dandár, műszaki dandár, a légvédelmi rakéta ezred, a vegyivédelmi zászlóalj, valamint a szövetséges manőver erők összekötő részlegei, tisztjei, a LVK állományából pedig a Légierő Összekötő részleg. A Fő Harcálláspont állománya megközelítőleg 120-140 fő. 17
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK VEZETÉSI CSOPORT PARANCSNOKI MUNKACSOPORT TÖRZS MUNKACSOPORT Folyó tev. ir. rlg. HADMŰVELETI VEZETÉSI KÖZPONT Feld. rlg. Tűztám. Koord. KP Terv. rlg. Kiszolgáló tám. rlg. 2. sz. ábra. A SZFH fő harcálláspont felépítése A vegyes tüzér dandár, a műszaki dandár, és a légvédelmi rakéta ezred parancsnokai a SZFH parancsnok fegyvernemi, illetve szakmai ügyek tanácsadói, javaslattevői, akik mindig a SZFH parancsnok mellett tartózkodnak, felügyeleti joggal rendelkeznek a SZFH Tűztámogatást Koordináló Központ, vagy a központba beosztott részlegek, csoportok, valamint a szaktisztek felé. A Mögöttes Harcálláspont állományába tartozik a folyó tevékenységet irányító, a hadműveleti tervező-, a manőverkoordináló-, a különböző erőforrás gazdálkodó-, hadműveleti kiszolgáló támogatást tervező-, jogi-, pénzügyi-, személyügyi-, egészségügyi-, CIMIC kiszolgáló támogatást tervező, részleg. A harcálláspont létszáma eléri a 100-120 főt. PARANCSNOKI MUNKACSOPORT VEZETÉSI CSOPORT Folyó tev. Terv. rlg. ir. rlg. HADMŰVELETI MUNKACSOP. LOGISZTIKAI MUNKACSOPORT Feld. rlg. Tűztám. rlg. CIMIC 3. sz. ábra. A SZFH mögöttes harcálláspont felépítése 18
A SZFH TŰZTÁMOGATÁST KOORDINÁLÓ KÖZPONT FELADATA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZERE A NATO elvek szerint a tűztámogatás mindig egy egységes rendszert alkot, amely legalább három alrendszerből a vezetés-, irányítás és koordinációs-, a célfelderítési-, valamint a csapásmérő alrendszerekből tevődik össze. Engedjék meg, hogy néhány gondolatot felvessek a vezetés, irányítás és koordináció, kérdésköréről a SZFH szintjén. Tüzér felderítő adatfeldolgozó részleg Tüzértámogató részleg Vv-i ök. ti. Berendelt ök. ti-k TŰZTÁMOGATÁST KOORDINÁLÓ KÖZPONT Légvédelmi támogató részleg Harcászati Légierő Összekötő részleg EHC ök. ti. Mü-i ök. ti. 4. sz. ábra. A SZFH tűztámogatást koordináló központ felépítése A SZFH Tűztámogatást Koordináló Központ fő tevékenysége a vezetési, irányítási és koordinációs tevékenysége során az, hogy megvalósítsa és összefogja a tűztámogatás vezetését és irányítását a SZFH szintjén. Ennek érdekében: javaslatot kell tenni a támogatások elosztására, az együttműködés és más koordináló rendszabályok körére; irányelveket, prioritásokat kell adni a tűztámogatási rendszer folyamatos működésére, a tervezett és a beérkező tűzigények kielégítésére; szabvány és nem szabvány harcászati feladatokat meghatároznia a tüzér alegységek részére. A vegyes tüzér dandár parancsnoka a hadműveleti terv támogatása érdekében, a saját alegységek képességei, helyzete és feltöltöttsége figyelembevételével a Parancsnoki Munkacsoportban megtett javaslataival, együttműködve a Tűztámogató Koordinációs Központtal, hozzá kell hogy járuljon a tűztámogatás ve- 19
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK zetése, irányítása, koordinálása, a tüzérségi célképzés, és a folyamatos tűztámogatás biztosíthatóságának meghatározásához. Ahhoz, hogy az említett területeken ne legyenek átfedő tevékenységek, vagy hiányok szükséges néhány alapelvben lefektetni az egyes felelősségeket és hatásköröket meghatározó szabályokat. Az általam szükségesnek tartott szabályok a következők: 1. A SZFH Tűztámogatást Koordináló Központot a SZFH hadműveleti főnöke a SZFH tűzkoordinátoron keresztül irányítja. 2. A SZFH Tűztámogatást Koordináló Központ tűzkoordinátora a SZFP HDMF kiemelt támogató főtiszt. 3. A vegyes tüzér dandár parancsnoka a SZFH parancsnok tanácsadójaként tevékenykedik. A tervezési és döntés előkészítő folyamatokban, az elsődlegesen pusztítandó célokra, az általános tűztámogatás feladataira, valamint a tüzér dandár alkalmazására tűztámogató technikai felderítő eszközök használatára és elhelyezésére javaslatokat tesz a Parancsnoki Munkacsoport ülésén. Erről tájékoztatja a SZFH Tűztámogatást Koordináló Központ tűzkoordinátorát. 4. A SZFH Fő Harcálláspont tüzér állománya a Tűztámogatást Koordináló Központ tüzér támogató részlegben tevékenykedik. 5. A Fő Harcállásponton települő tüzér támogató részleg szolgálja ki az alárendeltektől a folyó harc támogatására érkező tűzigényléseket. Halasztást nem tűrő esetekben, ha a tűzigénylés az Előretolt Harcálláspontról a Fő Harcálláspont megkerülésével szükséges végrehajtani, úgy a vegyes tüzér dandár parancsnok SZFH parancsnok által jóváhagyott és végrehajtott feladatokról személyesen, vagy az ott lévő SZFP támogató főtiszten keresztül tájékoztatja a tűzkoordinátort. 6. Ha a SZFH parancsnok, vagy SZFH TÖF nem tartózkodik a Fő Harcállásponton, akkor a SZFH hadműveleti főnök is engedélyezheti, hogy a SZFH tűzkoordinátor a vegyes tüzér dandár összekötő részlegen keresztül parancsot adjon a gépesített lövész dandárok tűzigényének kielégítésre. 7. Az ellentüzek, a tűztevékenységgel történő megtévesztések és a zavarótüzek tervét a vegyes tüzér dandár dolgozza ki, mind a folyó, és mind az elkövetkezőkben tervezett műveletekhez. A tervet tűzpusztítás koordinálása és jóváhagyás céljából a tűzkoordinátoron keresztül a SZFH parancsnoknak kell felterjeszteni. 8. A vegyes tüzér dandár törzse, valamint gépesített lövész dandárok tűztámogató részlegei részére a SZFH egyéb tűztámogató erői tevékenységéről légvédelemi, a légierő összekötő információt, tájékoztatást a SZFH tűzkoordinátor ad. 20
A SZFH Tűztámogatást Koordináló Központ alapvető feladatai: a manőver terv tűztámogatásának biztosítása; válaszadásra képes, hatékony és folyamatos tűztámogatás tervezése; a tűztámogatáshoz szükséges számvetések és javaslatok előkészítése; a helyzetnek legjobban megfelelő tűztámogatási mód és eszköz kiválasztása; az alárendeltek tűztámogatási igényei figyelemmel kísérése, kielégítése; a célok pusztítási prioritásai meghatározása; a tervezési, szervezési és végrehajtási feladatoknak a parancsnok iránymutatásának megfelelő végzése; a tűztámogatás végrehajtásához szükséges okmányok kidolgozása; az együttműködés és támogatás szakrendszabályainak kidolgozása; kialakult helyzet folyamatos nyilvántartása, szükséges okmányok vezetése. A Tűztámogatást Koordináló Központtal szemben támasztott követelmények: a lehető leghamarabb vegyenek részt a hadműveleti tervezésében; vegyenek részt az együttműködés megszervezésében; állandóan ismerjék a saját csapatok helyzetét, feladatát és a tűztámogatás tervben meghatározott rendszabályokat és azok végrehajtási rendjét. kísérjék figyelemmel a helyzet alakulását és változását, legyenek képesek a helyzet változásaira való gyors reagálásra; kísérjék figyelemmel a tűztámogatási tervben meghatározott feladatok végrehajtásának rendjét, menetét, szükség esetén tegyenek javaslatot a feladatok módosítására, pontosítására; biztosítsák az együttműködési tervben, valamint a hadműveleti biztosítás és támogatás egyéb rendszabályaiban kidolgozott feladatok végrehajtását; folyamatosan tájékozódjanak a kialakult helyzetről, a tűztámogatási tervben végrehajtott változásokról; vegyenek részt a vezetés és a csapatok harcképességének helyreállításával kapcsolatos rendszabályok végrehajtásában. A SZFH-nél a tűztámogatási rendszer egy olyan célfelderítést végrehajtó, tűzfegyvereket irányító és azokkal együttműködő személyek együttesét foglalja magában, akik a különböző színtű tűztámogató részlegek (SZFH, gépesített lövész dandár, gépesített lövész zászlóalj) tevékenységét koordinálják. A Szárazföldi Haderő tüzérségének békeszervezete biztosítja a több változatú tűztámogató csoportosítás létrehozását. A tűztámogatási rendszer felépítését Önök jól ismerik, engedjék meg hogy néhány szóban kitérjek rá: A tűztámogatást koordináló elemek: század tűztámogató és tűzmegfigyelő csoportok; zászlóalj tűztámogató részlegek; lézeres tűzmegfigyelő részlegek; dandár tűztámogató részlegek; szárazföldi haderő tűztámogatást koordináló központ. 21
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK A tűztámogatást végrehajtó tüzér elemek: gépesített lövészzászlóaljak önjáró tüzérütegei; gépesített lövészdandárok közvetlen támogató tüzérosztályai; általános támogató tüzér-, sorozatvető osztályok általános támogató és megerősítő tüzér-, sorozatvető osztályok A SZFH tűztámogató rendszer működése A tűztámogatás a SZFH szintjén egy összetett, komplex folyamat, amely magába foglalja a tüzér-, a légierő-, a légvédelem erői tevékenységének összehangolását, az ellenség leghatékonyabb pusztítása, illetve a szárazföldi hadműveleti terv sikeres végrehajtása érdekében, szoros együttműködésben a műszaki-, a vegyivédelmi-, és az EHC támogató erőkkel. A SZFH Tűztámogatást Koordináló Központ hadműveleti-, és harcászati szinten egyaránt tervezi, szervezi és koordinálja a harcoló erők tűztámogatását. Ennek érdekében alárendeltjei eszközeivel általános és szakfelderítést folytat, tűzharcot vív, melynek során megsemmisíti, semlegesíti vagy lefogja az ellenség erőit és eszközeit, zavarja manővereit, korlátozza harci, hadműveleti lehetőségeit és akadályozza az ellenség folyamatos tűztámogatásának megvalósítását. A SZFH tűztámogatásának sikeres működését az alábbi elvek megvalósításával érhetjük el: a koordináló tevékenység mindig legyen operatív, kezdeményező; a tervezés, szervezés, vezetés és végrehajtás a NATO döntéshozatali rendszernek feleljen meg, biztosítsa a többnemzetiségű hadműveleteken való eredményes részvételt; állandóan rendelkezzenek információkkal az alárendelt szinteken létrehozott és működtetett tűztámogató rendszerekről; a SZFH parancsnok döntésének megfelelően összpontosítsák a rendelkezésre álló pusztító és nem pusztító eszközöket a hadművelet minden fázisára; a leghatékonyabb támogatást biztosítsák a fő feladatot végrehajtó erők sikeres hadműveleti, illetve harcászati tevékenységének elősegítésére; a rendelkezésre álló erőket a leghatékonyabban csoportosítsák és osszák el; a tűztámogatást végrehajtó tüzérség feladatait úgynevezett szabvány harcászati feladatokkal esetenként nem szabvány harcászati feladattal határozzák meg; a tűztámogatás során alkalmazott célképzési eljárásokkal tegyék lehetővé a nagyértékű célok, gyors pontos felderítését, a kiváltott csapások hatásának megállapítását. A SZFH tűztámogató részlege hatékony működése szempontjából alapvetően fontos kérdés a célképzés, illetve a felderítés kérdésköre. A SZFH Tűztámoga- 22
tást Koordináló Központban működő FELDERÍTÉSI ADATGYŰJTŐ ÉS ADAT ÉRTÉKELŐ RENDSZER a G 2-vel együttműködve biztosítja a pusztításra tervezett célok megbízható felderítését és a tűzcsapást végrehajtó alegység kijelölését. Sajnos a fenti rendszer (C4I) még csak fejlesztés alatt áll, technikailag nincs rendszerben. A SZFH tüzérfelderítő és tűzhelyesbítő rendszere alapvetően a gépesített lövészdandárok század és zászlóalj színtű előretolt felderítő alegységeire épül, és nem egy SZFH szinten működtetett korszerű technikai felderítő rendszerre. Ezt a felderítő rendszert bár kiegészítik a SZFH közvetlen vegyes tüzér dandár állományába rendszeresített technikai (lézeres, hangfelderítő, rádiolokációs) felderítő alegységek, összfegyvernemi felderítő alegységek, valamint a légi felderítő eszközök. Ezek részben korszerűtlenek, vagy nem képesek mindig a megfelelő pontosságú koordináták (összfegyvernemi-, felderítő alegységek) megállapítására. A SZFH tűztámogató rendszer működési korlátai A tűztámogató rendszer hatékony működését akadályozó tényezők a felderítési és tűzeszközeinknek a hadműveleti terület méreteihez való viszonyulásából adódnak. Ez a probléma alapvetően az általános támogatás és az alaprendeltetés kapcsolatára hat. A harcmező méreteiből adódó korlátok: A harcmező három részre tagolódik, így megkülönböztetünk mélységi-, fő-, illetőleg mögöttes harcterületeket. A tüzérség feladata alapvetően mindhárom harcterületen megegyezik, nevezetesen az ellenség tűzzel való pusztítása, ugyanakkor a különböző harcterületek különböző követelményeket is támasztanak a tüzérséggel szemben. A SZFH mélységi harcterületén a mélységi harcot az általános támogatásra kijelölt tüzérség hajtja végre a SZFH parancsnok alárendeltségében. (A mélységi harc során azok az objektumok kerülnek pusztításra, amelyek az összfegyvernemi csapatokat közvetlenül nem fenyegetik.) A mélységi tüzek közelebbi határa a közvetlen támogató tüzek határán van (5-8 km), míg távolabbi határát a tüzérség maximális lőtávolsága adja. A mélységi harcterület mélységét meghatározza még az a feltétel, hogy a haderő milyen mélységi felderítő rendszerrel és milyen mélységbe hatni képes tűzeszközök rendszerével rendelkezik, ami a fejlett harcitechnikával felszerelt haderőnél elérheti a több száz kilométert is. A SZFH mélységi harcterülete távolabbi határa elérheti a 150 km-t is, így igazán mélységi harcot jelenleg a Szárazföldi Haderő tüzérsége csak erősen korlátozott mértékben képes folytatni. 23
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK KÖVETKEZTETÉSEK a SZFH tüzérsége a mélységi harcot mindössze a rendszeresített tűzeszközei lőtávolságának maximális határáig képes támogatni, ez pedig töredéke a mélységi terület kiterjedésének; a tüzérség rendelkezésére álló tüzér felderítő eszközök ehhez a lőtávolsághoz képesek a szükséges felderítési adatokat biztosítani, de a jelenlegi eszközök nem képesek kielégíteni a korszerű tűztámogatási rendszer felderítési igényeit; a mélységi harcterületen elhelyezkedő nagyértékű célok pusztítását alapvetően a NATO harcászati repülők igénylésével vagyunk képesek végrehajtani; a közvetlen harcterületen folyó közvetlen tűztámogatás mélysége 5-8 km, amit elégségesnek tartunk. A mögöttes harcterületen a tüzérség tűztámogatási lehetőségei erősen korlátozottak, mivel nincs elegendő rendelkezésre álló tüzérség ahhoz, hogy a fővédőövben lévő erők és a mögöttes harcterületen folyó harc igényeit párhuzamosan ki tudjuk elégíteni. A SZFH szintű tűztámogatás másik lényeges kérdése az ellenség tűztámogató rendszere elleni harc, ezért az alaprendeltetés szempontjából a tüzérség legfontosabb feladata a tüzérségi ellentüzek lövése. A tüzérségi ellentüzek magukba foglalják az ellenség teljes tűztámogató rendszerének pusztítását azok távolsági, vagyis a mélységi, a közvetlen és a mögöttes hadműveleti területen történő elhelyezkedésétől függetlenül. Az ellentüzek céljai az ellenség tüzér-, sorozatvető- és aknavető tűzalegységei, a helikopterek előretolt bázisai, a célrávezető pontok, légvédelmi tüzér és rakéta alegységei, valamint az azokat támogató (kiszolgáló) rendszerei lehetnek. A saját lehetőségünket figyelembe véve az ellentűz céljait korlátozott számú ellenséges tüzér alegység, néhány közeli vezetési pont és kisszámú további nagyértékű cél jelentheti. Sajnos az ellentűzre kijelölt tüzér alegységek különleges lőszerekkel nem rendelkeznek, az alárendeltektől érkező soron kívüli tűzigények kielégítésére csak korlátozott mennyiségben van lehetőségünk. Összegezve: a Szárazföldi Haderőnél alkalmazott tűztámogatási elvek és elemek illeszkednek a NATO tűztámogatási elveihez, példaértékűvé vált egyes szövetséges országok számára is. A kidolgozott elvek és a tűztámogató szervezet létrehozása azonban kevés, elengedhetetlenül szükséges a tüzérség technikai fejlesztése és korszerűsítése. A NATO kötelékében a tüzér fegyvernem a követelményeknek csak úgy tud eleget tenni, ha egyidejű komplex korszerűsítés helyett egy többlépcsős, egymásra épülő és egy-egy területre irányított, prioritásokon alapuló technikai 24
fejlesztéshez rövid-, közép- és hosszú távon a Magyar Honvédség vezetése anyagi eszközöket biztosít. Rövidtávon a Magyar Honvédség tüzérségének a technikai korszerűsítés megkezdése a NATO felajánlott tüzér alegységek prioritásának biztosításával, amely az ÁRPÁD automatizált harctámogató- és tűzvezető rendszerrel történő fokozatos ellátás és a hadműveleti mélységet lefedő lézer távmérők, röppálya felderítő lokátorok beszerzését, valamint a tüzér fegyvernem logisztikai támogató rendszerének nemzeti és szövetségesi követelmények kimunkálását, meghatározását és kialakításának megkezdését jelenti. Középtávon fejlesztés legfontosabb feladata az általános és közvetlen támogató tüzérség vezetési rendszerének komplex megvalósítása, a technikai korszerűsítés folytatása, elsősorban a tűzeszközök lőtávolságát növelő és többfunkciós pusztító hatást biztosító lőszerek beszerzése és rendszerbe állítása jelenti. Hosszútávon a megkezdett technikai korszerűsítés tovább folytatása, minőségileg új tűzeszközök beszerzésével. Első sorban nagy lőtávolságú sorozatvetők, önjáró lövegek és modern páncéltörő komplexumok, valamint a hozzájuk rendszeresített többfunkciós lőszerek rendszerbe állítása, valamint a vezetés, a felderítés és a tűzvezetés teljes automatizálása kell hogy megvalósuljon. Bízom abban, hogy a tüzérség mint a Szárazföldi Haderőnem legnagyobb tűzerejű fegyverneme nem csak mennyiségi, hanem belátható időn belüli átgondolt minőségi elsősorban fejlesztési-korszerűsítési fejlődést tudhat maga mögött, amelyet személy szerint én is, mint összfegyvernemi parancsnok a szívügyemnek tekintek. 25