A tüzérfelderítés elveinek vizsgálata
|
|
- Krisztina Kissné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A tüzérfelderítés elveinek vizsgálata Gulyás Géza õrnagy Az érvényben lévõ szabályzataink szinte mind a háborús katonai mûveletekre vonatkoznak. A világ azonban megváltozott és vele együtt változik a Magyar Honvédség feladatrendszere is. Elõtérbe kerülnek, és mind nagyobb figyelmet kapnak a béketámogató mûveletek. A békekikényszerítés mellett, a konfliktus megelõzésében, a béketeremtésben, a békefenntartásban és a békeépítésben a tüzérség is komoly szerepet kaphat. A szerzõ alakulatánál készített szimulációs rendszer segítségével végzett kísérletre alapozva azt vizsgálja, hogy a megváltozott helyzetben, az igen kis számú alegységek alkalmazása esetén, helytállóak-e az évtizedeken keresztül elfogadott tûzvezetési, és a hozzájuk kötõdõ tüzérfelderítési elvek, eljárások. A cikk tehát egy jelenleg is folyó kísérletsorozat elsõ eredményeinek a bemutatása. A célom írja a szerzõ, hogy elgondolkodtassak másokat is, esetleg vitára ösztönözzem azokat, akik érdeklõdnek a téma iránt. Nearly every our regulations write about the war operations. However the world are changing and of course changing the Hungarian Army as well. Peace keeping operations become more and more important. I am convinced the artillery has very important rule of this kind of operations. Because of this, in an experiment, I examined the numerous decades principles techniques and procedures of target acquisition and firing with few and small units with the Hungarian Army has. I would like some people, some artilley officer thinking about this theme, and start a discussion. Évtizedeken keresztül a keleti hadikultúra elvei voltak irányadóak a hazai katonai gondolkodók, az elveket és a szabályzatokat megalkotók számára. Úgy vélem, hogy a negatívumok mellett annak a gondolkodásmódnak is volt értelme, voltak pozitívumai. A szovjet hadikultúra filozófiájából adódóan a nyugatinál nagyobb hangsúlyt fektetett a különbözõ számításokra, illetve a számításokból levont következtetésekre. Ezekbõl a következtetésekbõl, ha a gyakorlati próbát is kiállták, kisebb-nagyobb mértékû általánosítások után szabályok, alapelvek lettek. Helyesek voltak-e ezek, avagy sem? Nem tudom. Egy dolgot azonban tudok. A második világháború után a keleti gondolkodású haderõk a nyugati államok haderejeihez hasonlóan folyamatosan harcoltak. Tették ezt néha valós, vagy rejtett katonai részvétellel, néha kiképzõkkel, tanácsadókkal, fegyverek szállításával, és így tovább. A harcok tapasztalatai alapján elveiket, számvetéseiket módosították, átdolgozták, néha megváltoztatták. Egyszerûbben fogalmazva azt kell mondani: érdemes azokat komolyan venni! 102
2 GULYÁS GÉZA: A tüzérfelderítés elveinek vizsgálata A NATO csatlakozást követõen azonban több-kevesebb sikerrel megkezdõdött a nyugati hadikultúra elveinek átvétele is. Nem tisztem és nincs is szándékomban egyik, vagy másik gondolkodást minõsíteni, esetleg összehasonlítani azokat. A cikkben mint ahogyan arra a címe is utal a tüzérfelderítés elveirõl kívánok közzétenni néhány gondolatot. A célok pusztításának folyamata tulajdonképpen azok felderítésével kezdõdik. Ebbõl viszont az következik, hogy a pusztításra vonatkozó elveket is nagyban befolyásolják a felderítés kérdései. A régi, de ma is használatos elvek szerint a felderítés akkor pontos, ha a koordináta megállapításánál elkövetett hiba nem nagyobb, mint 75 méter. Melyik szakmája iránt érdeklõdõ, azt szeretõ tüzértiszt nem vett még részt olyan vitán (különösen idõsebb és magasabb rendfokozatú kollegákkal), ahol elhangzottak a következõ megfogalmazások: mert a szabályzat azt írja, hogy, a Tü/1 szerint, és így tovább. Szinte Bibliaként olvastuk jómagam is és ritkán kérdõjeleztük meg. Helyes ez így? Meggyõzõdésem, hogy nem! Ennek a határozott nem -nek pedig nem az az oka, hogy a különbözõ okmányokban foglalt elvek, számítások, normák stb. rosszak, vagy hibásak. A jelenleg érvényben lévõ szabályzataink mind a harcról szólnak, mind a háborús katonai mûveletekre vonatkoznak. A világ azonban megváltozott és vele együtt változik a Magyar Honvédség feladatrendszere is. Elõtérbe kerülnek ugyanis a béketámogató mûveletek. Mint ahogyan azt A tüzérség alkalmazása katonai mûveletekben címû tanulmányomban (kéziratként a ZMNE egyetemi könyvtárában) is kifejtettem és részleteztem a tüzérségnek ez utóbbi mûveletek során is komoly szerep juthat. Jelen cikkben azt a célt tûztem ki magam elé, hogy egy kísérlet során melyet tanulmány megírásával fogok zárni megvizsgálom, vajon a jelenlegi megváltozott helyzetben, igen kis számú alegységek alkalmazása esetén is helytállóak-e az évtizedeken keresztül elfogadott és meg nem kérdõjelezett tûzvezetési, és a hozzájuk kötõdõ tüzérfelderítési elvek, eljárások. Amennyiben nem, akkor választ keresek arra, hogy mivel kellene helyettesíteni azokat, hogyan lehetne jobbítani a rendszert. Nagyon fontos azonban, hogy ezt nem durván vagdalkozva, a múltat esztelenül rombolva A tûzfeladatok teljesítésének valószínûsége 103
3 (jelenleg erre igen sok példát láthatunk Honvédségünkben) végezzünk el, hanem körültekintõen, minden lehetõséget, változatot figyelembe véve! Jelenlegi munkámban úgy, mint eddig mindegyikben erre törekszem! A cikk tehát egy jelenleg is folyó kísérletsorozat elsõ állomásának publikálása. A rendelkezésre álló hely szûkõssége miatt nincs lehetõség arra, hogy az állításaimhoz tartozó számokat, táblázatokat, és/vagy grafikonokat, amelyeket a kísérlet során alkalmaztam, mind közzétegyem. A tüzérfelderítés 75 méteres pontosságának eredete A. Sz. Zajcev ezredes (akadémiai tanácsos, a hadtudományok kandidátusa), V. G. Ramücin ezredes (a hadtudományok kandidátusa), és A. N. Sautin õrnagy azt kutatták, hogy különbözõ célok pusztításának valószínûsége hogyan függ ezen célok koordinátái meghatározásának közepes hibájának nagyságától. A Voennaja Müszl júliusi számában tették közzé a számításaik eredményét. 1 A kutatók két fajta célt vettek alapul. Adataik, pirossal (páncélozott önjáró üteg) és zölddel (hadosztály fõ-harcálláspont) megjelölve az 1. grafikonban szerepelnek. Õk, akkor azt fogalmazták meg, hogy a célok koordinátáinak meghatározása során a 75 méter az a hibahatár, ahol még elfogadható valószínûséggel teljesül a pusztításra vonatkozó igény. A nagy kínai gondolkodó Szun-ce szerint: Több számítás: gyõzelem; kevesebb számítás: nem-gyõzelem; hát még ha teljesen hiányzik minden számítás! Ha ezek segítségével vizsgálom a dolgokat, a gyõzelem és vereség (okai) feltárulnak elõttem. 2 A Magyar Honvédség jelenleg ugyanazokkal a tábori tüzér eszközökkel, és általában ugyanazokkal a gránátokkal (nincs pl. intelligens lõszerünk, stb.) rendelkezik, mint több évtizeddel ezelõtt, így az eredményes tûzvezetéshez szükséges pontossági követelmények sem változtak. Így tehát, egyértelmû a válasz: a méteres pontossági követelmény ma sem változhat. Jómagam éles háborúban még nem vettem részt. Nem derítettem fel, nem vezettem tüzet valódi célokra és azok a valódi célok sem próbáltak meg visszalõni. Így teljesen természetes, hogy azokról a dolgokról, amelyekrõl ebben a cikkben írok, nem rendelkezem a való életbõl vett tapasztalatokkal. Azt hiszem Honvédségünkben ezzel még jó néhányan vannak így, tehát ha mégis harccal kapcsolatos dolgokon gondolkodok, akkor a 25. Klapka György Könnyû Lövészdandárnál rendelkezésre álló az Artifex Kft. által készített Baglyas2 szimulációs rendszert hívom segítségül. A szimulációs rendszeren végrehajtott kísérletek eredményei és az általam levont következtetések, valamint javaslatok kerülnek bemutatásra a következõ fejezetekben. 1 Furján Attila alezredes: A tüzérfelderítés és a felderítési adatok integrált felderítési rendszerben történõ feldolgozásának elvi és gyakorlati kérdései a Magyar Honvédségben. Doktori (PhD) értekezés, Budapest, o. 2 Szun-ce: A hadviselés törvényei. Balassi Kiadó, Budapest,
4 GULYÁS GÉZA: A tüzérfelderítés elveinek vizsgálata Önjáró páncélozott üteg pusztítása Az önjáró tüzérüteget az FM 6 40-ben (Field Artillery Manual) és FM 6 50-ben (The Field Artillery Cannon Battery) szereplõ technikai eszközökbõl, személyi állományból, a szabályzatokban leírt és bemutatott módon építettem fel a célt úgy, hogy minden eleme az 1996-os vizsgálatoknak megfelelõen egy 250x150 méteres területen belül helyezkedik el. A cél 5 tisztbõl és 103 legénységi állományú katonából, 6 önjáró lövegbõl, 8 egyéb harcjármûbõl (6 lõszerszállító, 1 tûzvezetõ pont és 1 vontató), valamint 19 kerekes jármûbõl állt. A cél egy D 20-as ágyútarackos tüzérosztály pusztítása. A lövegek közötti térköz 30 méter, lövegek között nincs lépcsõzöttség. A tûzfeladatok ának rendjét, a cél tûz alatt tartásának módját, valamint a felhasználandó lõszermennyiséget a jelenleg érvényben Tü/1-es szabályzatban foglaltak szerint, a nem megfigyelhetõ célokra vonatkozó szabályok alapján határoztam meg. A lövészethez a szabályzat lefogási lõszernormái alapján maximális lõtávolságon 1150 db, 2/3 lõtávolságon 720 db, 1/2 lõtávolságon 504 db gránátot használtam fel. A Tü/1-ben lefektetett elvek alapján az önjáró páncélozott üteg ellen tûz alatt tartva a teljes célt végrehajtott lövészetek minden körülmények között, minden lõtávolságon igazolták mind a Lõszabályzatban lefektetett elvek helyességét, mind a 75 méteres pontosság szükségességét. A fenti bekezdés akár a cikk vége is lehetne, hiszen a 35 tûzfeladat (amelyeknek részletes eredményeit nem teszem közzé) azt bizonyította, hogy az eddig használt elveink helyesek. Látszólag tehát minden rendben van, a cikk írását és a kísérleteket akár be is fejezhetném azzal a megállapítással, hogy régi elveink helyesek és idõtállóak, alkalmazzuk azokat a továbbiakban is. Csakhogy van egy komoly probléma A Magyar Honvédségnek jelenleg minden korábbi idõszakot alámúlóan kicsi a tüzérsége és kevés a tüzérfelderítõ ereje. Mindössze egyetlen elméletileg 18 db D 20 ágyútarackkal rendelkezõ három-üteges tüzérosztálya van hazánknak. Kimondva-kimondatlanul, tehát egy fegyveres konfliktus esetén háborús, vagy béketámogató mûvelet során ennek az egy tüzéralegységnek, vagy részeinek kell a tüzérségi támogatás jelentõs részét magára vállalnia. Önjáró páncélozott üteg pusztítása részenként A rendelkezésre álló igen szûkös erõforrások miatt célszerûnek tûnik az egész cél helyett, annak csak részeit pusztítani természetesen jóval kevesebb löveg bevonásával, kevesebb lõszer kilövésével. Ezek a tûzfeladatok 2/3 lõtávolság (11600 m) közelében kerülnek ra. A kísérletek egyszerûbb elvégzése érdekében a koordináták méter-pontosak. A vizsgálat során lõtábla szerû viszonyok kerültek kialakításra. Az önjáró páncélozott tüzérüteg ugyanaz, mint az elõzõ vizsgálatok során, tehát sem szervezetén, elhelyezkedésén sem méretein nem változtattam. A cél azonban csak egy D 20-as ágyútarackos tüzérüteggel került pusztításra. A lövegek közötti térköz 30 méter, lövegek között nincs lépcsõzöttség. A tûzfeladatok 105
5 ának rendjét, a cél tûz alatt tartásának módját, valamint a felhasználandó lõszermennyiséget több változatban határoztam meg. Az elõzõ tûzfeladatok hatásának a figyelemmel kísérése alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a továbbiakban nem használom sem a két oldalállást, sem a három irányzékállást. Nem biztos ugyanis, hogy a célunkat csak úgy érhetjük el, ha az egész üteget tûz alatt tartjuk. Úgy vélem elég, ha a tûzalegységeket és/vagy a tûzvezetõ központot pusztítjuk. Így tehát az sem biztos, hogy egy teljes osztály bevonása szükséges a tûzfeladat teljesítéséhez. A ok eredményeit az 1. melléklet táblázatai mutatják be. A tûzvezetõ központ pusztítása A kísérlet során lövegenként 1, illetve 2 gránát került kilövésre. Ez üteggel 6, illetve 12 darab gránát kilövését jelenti és mindössze fél percig tart a tûzfeladat. Amennyiben a tûzfeladatok átlagait vizsgáljuk, akkor kijelenthetõ, hogy már egy gránát kilövésekor is megsemmisítettük a célt. Az alegység parancsnokai és a tûzvezetésért felelõs személyek túlnyomórészt a harcjármûben helyezkedek el, így amikor a harcjármû épségben maradt (öt esetbõl háromszor), akkor ezek a személyek valószínûleg túlélték a tûzcsapást. Mindenképpen sérültek a harcjármûvek és a gépjármûvek külsõ berendezései, a híradóeszközök antennái, és a különbözõ híradó- és elektromos vezetékek. Érdemes azonban megvizsgálni a személyi állomány százalékos veszteségét. A veszteség minden esetben nagyobb, mint 50%. Két gránát kilövése esetén háromszor is elõfordult, hogy a tûzvezetõ pont teljes állománya életét vesztette! Több alkalommal is elõfordult, hogy a tûzvezetõ ponthoz ugyan nem tartozó, de közelében elhelyezett, az üteg részét képezõ ellátó raj is veszteségeket szenvedett. A fentiek alapján egyértelmûen kijelenthetõ, hogy amennyiben egy tûzvezetõ pontra 6, vagy 12 gránát esik, akkor biztos, hogy ez a harcrendi elem nem képes folytatni tevékenységét. Kiesése esetén pedig erõteljesen megkérdõjelezhetõ, hogy az üteg tudja-e vajon folytatni tevékenységét? Az 1. tûzszakasz pusztítása A tûzfeladatok során lövegenként 3, illetve 4 gránát került kilövésre. Ez üteggel 18, illetve 24 darab gránát kilövését jelenti és nagyjából egy percig tart a tûzfeladat. A tûzfeladatok átlagainak vizsgálata során azt tapasztaljuk, hogy a lefogás feltételei már 3 db gránát kilövésekor is teljesülnek. Részleteiben vizsgálva a táblázat adatait megállapíthatjuk, hogy zömmel legalább egy löveget sikerült megsemmisíteni és szinte minden esetben elpusztult a szakasz egyetlen kerekes, könnyen páncélozott személygépkocsija aszakaszparancsnokkal együtt. A szakasz egy harmada elpusztult a tûzcsapások következtében. Sok idõnek kell eltelni, amíg ellátják és/vagy elszállítják a sebesülteket, a halottakat. Harc közben a kiesett személyek, illetve technikai eszközök pótlása sem egyszerû feladat. Megítélésem szerint az a tûzszakasz, amelyik ilyen veszteségeket szenved nem képes folytatni feladatát, tehát elértük célunkat. 106
6 GULYÁS GÉZA: A tüzérfelderítés elveinek vizsgálata A 2. tûzszakasz pusztítása Ennek a tûzszakasznak a pusztítása során 3 db gránát kilövése esetén nem számottevõen, de kisebbek az okozott veszteségek, 4 db gránát esetén azonban hasonlóak. Megállapítható tehát, hogy a 24 db gránát kilövése elégséges ahhoz, hogy a tûzszakasz ne legyen képes folytatni tevékenységét és teljesítsük a lefogás feltételeit. A két tûzszakasz lövegeinek együttes pusztítása A tûzfeladatok során lövegenként 4 gránát került kilövésre. Ez üteggel 24 darab gránát kilövését jelenti és nagyjából egy percig tart a tûzfeladat. Ellentétben az eddigi tûzfeladatokkal itt nem területtûz került lövésre, hanem a hat löveg vonalas célként került pusztításra. A tûzszakaszok külön történõ pusztításának adataival összehasonlítva a táblázat értékeit egyértelmûen látszik, hogy mivel az üteg gránátjai kétszer olyan széles területen csapódnak be, mint az elõzõ vizsgálat során kisebb a veszteségokozás mértéke. A CÉL RÉSZENKÉNTI PUSZTÍTÁSÁNAK TAPASZTALATAI ÉS A KÍSÉRLET ÖSSZEGEZETT ERDEMÉNYEI A végrehajtott tizenöt tûzfeladat tapasztalatai alapján elmondható, hogy kettõ-négy darab gránát kilövése esetén az önjáró tüzérüteg tûz alatt tartott részei oly mértékben pusztultak, hogy teljesültek a lefogás, néha a megsemmisítés feltételei! A lövegszámok vizsgálata esetén, az eddig végrehajtott 20 tûzfeladat tapasztalata, hogy már ilyen kevés esetben is 10 alkalommal megsemmisült a három lövegbõl egy. A vezetés képességének vizsgálata során megállapíthatjuk, hogy az üteg közepe környékén elhelyezkedõ tûzvezetõ pont szinte minden esetben megsemmisült. Az önjáró tüzérüteg részenként történõ pusztításának vizsgálata A tûzvezetõ központ pusztítása 1. melléklet tûzvez. hjmû. (1 db) A tûzfeladat a után maradt technikai eszközök személyi állomány terepjáró szgk. (4 db) db db % felhasznált lõszer (db) átlag
7 Az 1. tûzszakasz pusztítása A tûzfeladat a után maradt technikai eszközök személyi öj.lg. (3 db) lõszszáll. hjmû állomány (3 db) gjmû. (1 db) db db db % felhasznált lõszer (db) átlag A 2. tûzszakasz pusztítása A tûzfeladat a után maradt technikai eszközök személyi öj.lg. (3 db) lõszszáll. hjmû állomány (3 db) gjmû. (1 db) db db db % felhasznált lõszer átlag Az 1 2. tûzszakasz pusztítása A tûzfeladat a után maradt technikai eszközök lõszszáll. gjmû. hjmû (6 db) (2 db) öj.lg. (6 db) szem. állomány db db db % felhasznált lõszer átlag
8 GULYÁS GÉZA: A tüzérfelderítés elveinek vizsgálata Meggyõzõdésem, hogy a cél részeire bontásával sokkal kevesebb lõszerrel is el lehet érni az elvárt pusztítási fokot. Annak ellenére, hogy a Tü/1-es szabályainak betartásával elérjük a kitûzött célt, egy üteg pusztítása során nem kell a teljes üteget tûz alatt tartani, nem kell a teljes területére kilõni gránátokat ahhoz, hogy végül elérjük a megkívánt pusztítási fokot. A tüzérüteget nem feltétlenül kell osztály bevonásával lõni. Érdemesebb szétbontani a célt és a két tûzszakaszát külön-külön, vagy a tûzvezetõ pontját és egy-vagy két tûzszakaszát egy-egy tûzalegység (szakasz, vagy üteg) bevonásával egy idõben tûz alatt tartani. Ebben az esetben jóval kevesebb gránát felhasználásával, rövidebb idõ alatt ugyanolyan mértékû, vagy nagyobb veszteségokozás érhetõ el. Nem kell a tûzvezetés szempontjából plusz munkát jelentõ kettõ oldalállást használni. Egy oldalállás alkalmazásával is elérhetõek a kitûzött célok. Célszerû a pusztításhoz olyan módon szétbontani a célokat, hogy egy-egy rész zárt tûzlegyezõvel, pontcélként legyen pusztítható, tehát az alobjektumok egy közel 100x100 méteres területen belül helyezkedjenek el. A cél több részre bontásánál és részenkénti pusztításánál nem minden részénél kell a lefogást célként kitûzni, ahhoz, hogy az üteg egészére nézve ez a pusztítási fok teljesüljön. Amennyiben a cél jellege lehetõvé teszi, elsõsorban a felderített célok azon részét kell pusztítani, amelyek könnyebben páncélozottak, vagy ahol a parancsnokok, a vezetésben résztvevõ személyek és eszközök elhelyezkednek. A célok pusztítására vonatkozó elvek további vizsgálata Az elõzõ pontban az orosz tüzérkollegák vizsgálat alá vont önjáró tüzérütegére, illetve annak részeire hajtottam végre 55 tûzfeladatot. Ezen tûzfeladatok alapján a fejezet végén következtetéseket vontam le, amelyeket ebben a pontban alkalmazni fogok. A cikk elején már szóltam a béketámogató mûveletekrõl. A legkevesebb probléma a béke kikényszerítéssel van, hiszen ez tulajdonképpen még ha a béketámogató mûveleteken belül is beszélünk róla harc. Ám a konfliktus megelõzése, a béketeremtés, a békefenntartás, és a békeépítés már nem elsõsorban a harcról, a fegyveres harcról szól. Mint erre korábban már utaltam ezen mûveletek során is szükség van a tüzérség jelenlétére és tevékeny közremûködésére. Ekkor természetesen igen kicsi a valószínûsége, hogy önjáró tüzérütegek álljanak szemben tûzalegységeinkkel, sokkal valószínûbb, hogy az erõdemonstráció mellett egy felelõsségi területen belül váratlanul kell általában gyengébben páncélozott, vagy páncélvédettség nélküli célokat, kis területen, rendszerint nyíltan elhelyezkedõ élõerõt stb. pusztítani. Így tehát, meg kívánom vizsgálni, hogy vajon más céltípusok a nyílt vontatott tüzérüteg, a védelemben lévõ gépesített lövészszakasz és egy zászlóalj fõ harcálláspontja pusztítása esetén is helyesek-e, alkalmazhatóak-e az elõzõ pont végén tett megállapításaim. Az üteg szabályzatban meghatározott maximális tûzkörleteit figyelembe véve minden cél 300x200 méteres területen belül fog elhelyezkedni. Amennyiben van értelme a célok elõször egy egységként, majd részeiben kerülnek pusztításra. 109
9 Nyílt vontatott tüzérüteg, egy célként pusztítva A cél méterre helyezkedett el a tüzelõállástól. A tûzkörlet nagysága pontosan akkora volt, amekkora a tüzérüteg. A Lõszabályzatban meghatározott normák alapján 96 db gránát került kilövésre, ami lövegenként 16 db-ot jelent. Megvizsgálván az öt tûzfeladat eredményeit tartalmazó táblázatot, egyértelmûen látszik, hogy a nyíltan elhelyezkedõ és nem páncélozott eszközök ekkora lõszerfelhasználás esetén szinte teljesen megsemmisülnek. Az üteg 6 lövegébõl mindössze 1 2 éli túl a támadást, a 13 gépjármûbõl 1 5 db. A személyi állomány fele-kétharmada elpusztul, két esetben szinte alig marad élõ ember a tüzelõállásban. Ez nem lefogás, ez megsemmisítés. Nyílt vontatott tüzérüteg, részenként pusztítva A táblázatban tört számában a számláló a lõtt alegységre, míg a nevezõben a teljes üteg állományára vonatkozó értékek szerepelnek. A tûzvezetõ pontra lövegenként 2 gránátot lõttünk ki. Ez mindössze 12 gránát felhasználását jelenti, hozzávetõlegesen fél perc alatt. Úgy vélem igen érdekesek az eredmények. Annak ellenére, hogy zárt tûzlegyezõvel a tûzvezetõ pontot lõtte a tüzérüteg a szórásnak köszönhetõen mégis pusztult gépjármû, sõt löveg is. Minden esetben meghalt a tûzvezetõ pont teljes állománya a vélhetõen ott tartózkodó parancsnokkal együtt. Ez a veszteség több esetben a lövegek mellet elpusztult kezelõkkel és gépjármûvezetõkkel együtt is az üteg átlagosan 81%-os személyi veszteségét jelenti. Az önjáró üteg lövése során tapasztalható volt, hogy a két tûzszakasznál általában hasonlóak voltak az értékek, így most csak az egyik az elsõ került pusztításra. A célra lövegenként 4 gránátot lõttünk ki, tehát egy perc alatt összesen 24 gránátot. A szakasz három lövege szinte minden esetben megsemmisült (míg a másik szakasz lövegei nem sérültek), általában csak a vontatósofõrök maradtak életben. Az ötödik tûzfeladat értékei félrevezetõk lehetnek, hiszen rengeteg volt a sebesült, akik nagy valószínûséggel szintén elvesztették volna harcképességüket. Annak ellenére, hogy a gépjármûvek szinte alig szenvedtek sérülést, a tûzszakasz minden esetben megsemmisült, az üteg esetében pedig megvalósult a lefogás. Gépesített lövészszakasz védelemben, egy célként pusztítva A cél 270 x 120 m-es területen lett elhelyezve, ez 3,24 ha. A szakasz m távolságra helyezkedett el a tüzelõállástól. A szabályzat lõszerfelhasználási normái alapján 499 gránátot kellett volna kilõni. Lövegekre lebontva ez 83 gránátot jelent. A 83 gránát (amely egy löveg nagyjából 1,4 javadalmazás lõszere!) kilövéséhez szintén a Lõszabályzat adataival számolva 53 percre van szükség. Harcban nem fordulhatna elõ, hogy tüzérségünk egyharmada ennyi ideig egy gépesített lövészszakaszt lõjön, vagy kétharmada percig tegye ezt. Így tehát ezeket a tûzfeladatokat bár terveztem nem hajtottam végre. Gépesített lövészszakasz védelemben, részenként pusztítva A szakaszt csakúgy, mint az önjáró üteg esetében is részekre bontottam. A két középsõ rajból az egyik a parancsnoki raj a szakaszparancsnokkal együtt. Ezt a két alegy- 110
10 GULYÁS GÉZA: A tüzérfelderítés elveinek vizsgálata Egyéb célok pusztítása 1. nyílt vontatott tüzérüteg, egy célként pusztítva 2. számú melléklet A tûzfeladat a után maradt technikai eszközök lg. (6 db) személyi állomány gjmû. (13 db) db db % átlag nyílt vontatott tüzérüteg, részenként pusztítva tûzvezetõ központ A tûzfeladat a után maradt technikai eszközök személyi lg. gjmû. állomány db db % / / / / /71 átlag /81 1. tûzszakasz A tûzfeladat a után maradt technikai eszközök személyi lg. gjmû. állomány db db % 1 1/ /69 2 0/3 13 9/63 3 0/3 13 9/64 4 0/3 13 9/62 5 0/ /71 átlag 0/ /66 111
11 3. gépesített lövészszakasz védelemben, részenként pusztítva a középsõ 2 raj A tûzfeladat a után maradt technikai eszközök személyi állomány hjmû. db % átlag tûzszakasszal 1 raj pusztítása A tûzfeladat a után maradt technikai eszközök személyi állomány hjmû. db % átlag zászlóalj fõharcálláspont, egy célként pusztítva 112 A tûzfeladat a után maradt technikai eszközök terepjáró személyi hjmû. személygépkocsi állomány és tehergépjármû db db % felhasznált lõszer (db) átlag
12 GULYÁS GÉZA: A tüzérfelderítés elveinek vizsgálata séget pontcélként pusztítottuk. A Tü/1-bõl a fedezékben lévõ páncélozott egyes cél 85 db gránátját lõttük ki. Ez 2,5 3 perc alatt 12 db gránát kilövését jelenti lövegenként. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a harcjármûveken kívül tartózkodók minden esetben meghaltak, míg a harcjármûvek közül két esetben mind a kettõ elpusztult. A szakasz személyi vesztesége minden esetben 50% körül mozgott. Úgy vélem ki lehet jelenteni, hogy a szakasz megsemmisült, azaz nem képes szakaszként tovább harcolni. Ezt követõen mindössze egy tûzszakasz bevonásával hajtottunk végre öt tûzfeladatot. A cél egy lövészraj volt, melyet zárt tûzlegyezõvel tartottuk tûz alatt. Az eredmény megdöbbentõ. A harcjármûvön kívül tartózkodó személyek minden esetben életüket vesztették, míg a gyalogsági harcjármû is csak egy esetben élte túl a támadást. Ez azt jelenti, hogy mindössze 12 db gránát (3x4) felhasználásával minden alkalommal megsemmisítettük a lövészrajt! Zászlóalj fõharcálláspont, egy célként pusztítva A cél 90.x.50 méteres területen, tehát nagyjából fél hektáron méterre helyezkedik el a tüzelõállástól. A Lõszabályzat szerint 176 db gránátot kellene kilõni a célra, ami üteggel történõ pusztítás esetén 29 db gránátot jelentene. Így a tûzfeladat nagyjából 10 percig tartana. Ennyi idõ azonban valószínûleg nem állna rendelkezésre. A célra két, illetve négy gránátot kilõve vizsgáltam a tûz hatékonyságát és arra a következtetésre jutottam, hogy a lõszerfelhasználástól függetlenül nagyjából ugyanaz a veszteségokozás mértéke. Már két gránát lövegenkénti felhasználásával is sikerül megsemmisíteni a célt, azaz elpusztítani a zászlóalj vezetését a parancsnoki beosztású személyekkel, és a vezetéshez szükséges technikai berendezésekkel együtt. A TÛZFELADATOK TAPASZTALATAI Nyílt célok pusztítására meghatározott lõszernorma némileg nagyobb a szükségesnél. A páncélozott eszközökön kívül tartózkodó személyek szinte minden esetben komoly veszteségeket szenvedtek már kettõ, illetve négy gránát kilövése esetén is. Az elõzõ fejezet végén tett megállapítás, miszerint érdemes a célokat 100 méternél kisebb alobjektumokra szétbontani és azokat egyesével, üteggel, vagy szakasszal zárt tûzlegyezõvel pusztítani, ismét bizonyítást nyert. Gondolatok a tûzvezetés és a tüzérfelderítés elveirõl A tûzvezetés Továbbgondolva a lövészetek tapasztalatait úgy vélem érdemes megfontolni azon megfogalmazás helyességét, miszerint a még létezõ egyetlen tüzérosztály nem három ütegbõl, hanem hat tûzszakaszból áll. Ezek a tûzszakaszok önálló tûzvezetés esetén egyszerre hat célt tudnak pusztítani. Ehhez elméletileg rendelkezik az osztály a szükséges technikai feltételekkel. Elõtérbe kell helyezni a 100 méternél kisebb célok pusztítását (amennyiben egy pusztítandó objektum ennél nagyobb, úgy alobjektumokra kell bontani). Az objektumok szétbontása után elsõsorban a könnyen páncélozott, vagy páncélvédettséggel nem rendelkezõ alobjektumokat kell pusztítani. Ki- 113
13 emelt figyelmet kell fordítani egy alegység lövése során a nyíltan elhelyezkedõ tûzeszközök, és a vezetés személyi és technikai feltételeinek pusztítására. A pusztításhoz általában zárt tûzlegyezõt érdemes használni, csak a legszükségesebb esetekben szabad 100 méternél mélyebb, vagy szélesebb objektumokat egy célként lõni. Törekedni kell arra, hogy egy tûzfeladat egy, esetleg kettõ percnél ne tartson tovább. A felderítés A tüzérfelderítés elveire és szervezeti felépítésére vonatkozó változtatások javaslata elõtt úgy vélem nem felesleges egy rövid áttekintés a témát érintõ jelenlegi elveinkrõl. A tüzérfelderítõ erõkre vonatkozó legfrissebb 2004-ben megjelent kézikönyvében foglaltak szerint a tüzérfelderítés célja: Idõbeni és pontos információ szolgáltatása a tereprõl, az ellenségrõl, az ellenség nagyfontosságú- és egyéb céljairól, a saját csapatokat ért tûzrõl, valamint a tûzvezetés kiszolgálása. 3 A felderítés adatait két tevékenység érdekében használják fel: az egyik a parancsnokok és törzseik elõrelátásához szükséges adatok biztosítása, a másik a tûzvezetés kiszolgálása. Mivel ezek eltérõ feladatok, teljesen természetes, hogy más információra van szüksége egy zászlóalj (osztály), vagy dandár törzsének, illetve a különbözõ szintû tûvezetõ központoknak. Az ellenség felderítésének feladata során a tüzérfelderítésben résztvevõ alegységeknek alapvetõen az elöljáró döntéséhez pontos és idõbeni információt kell biztosítaniuk. A célok felderítése során viszont azok eredményes, megkívánt mértékû pusztításához kell a megfelelõ adatokat szolgáltatni. Ezzel el is jutottunk a tanulmány legfontosabb kérdéséig. Hogyan kell felderíteni a célokat, milyen adatokat kell a figyelõpontoknak jelenteni? Egyáltalán mi egy cél? Az elõbb említett kézikönyvben foglaltak szerint egy figyelõpontnak a célra vonatkozó jelentése során ki kell térnie a cél számára (ha tudja), a felderítés idõpontjára, a cél leírására, koordinátájára és magasságára (vagy irányszögére, távolságára és terepszögére), a cél méreteire. Mit is jelent a cél leírása? (1. megnevezése, 2. darab, 3. tevékenysége, 4. fedettségének foka, 5. mozgásának iránya, 6. sebessége; a lövészet kiszolgálására vonatkozó információk, egyéb információk) 4 A felderítési naplónak ebben a rovatában van lehetõség arra, hogy a felderítõ szerv részletesen kifejtse az információt. Ezek az adatok elsõsorban a célok eredményes pusztítását teszik lehetõvé, ahhoz szükségesek. Túl részletesek ahhoz, hogy egy tervezést, vagy harcvezetést folytató törzs felhasználja azokat, így ezeket számukra is felhasználható értékelt felderítési információvá kell tenni! A tüzérfelderítés erõi által szolgáltatott adatok elõbbiekben tárgyalt kétfajta felhasználási módja közül a parancsnok elõrelátásához szükséges adatok kidolgozására rendelkezésre állnak a törzsekben a megfelelõ személyek és szervek. 3 A gépesített lövészdandár tüzérfelderítõ erõinek kézikönyve, MH SZFP kiadványa, Székesfehérvár o. 4 A gépesített lövészdandár tüzérfelderítõ erõinek kézikönyve, MH SZFP kiadványa, Székesfehérvár, F 2 o. 114
14 GULYÁS GÉZA: A tüzérfelderítés elveinek vizsgálata Ezen rövid kis kitérõ után, nézzük azokat a gondolatokat és következtetéseket, amelyeket megítélésem szerint a tûzfeladatok ának tapasztalataiból és a tüzérfelderítésre vonatkoztatva le lehet, és le kell vonni, illetve azokat a változtatásokat, amelyeket az eredményes feladat érdekében a tüzérfelderítés rendszerében végre kell hajtani. A tüzérfelderítõ rendszer eredményes mûködtetése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a kis létszámú, kevés löveggel rendelkezõ, kis lõtávolságú tüzérségünk egy esetleges fegyveres konfliktus esetén eredményesen tudja támogatni a harci erõk tevékenységét! A tüzérfelderítés rendszerének sokszor egy idõben ki kell elégíteni a tüzérfelderítés mind az öt alrendszerének, így az ellenség felderítésének, a célok felderítésének és a tûzvezetés kiszolgálásának a követelményeit is. A tüzérfelderítés szerveinek a felderítési adatokat a felhasználásnak megfelelõen kell jelenteni. Tehát, amikor a parancsnok döntéshozatalának elõsegítése a cél, akkor egy gépesített lövészszakaszt egy koordináta, magasság, szélesség, mélység, esetleg tevékenység jellemez. Megfelelõen a jelenleg is használt felderítési napló rovatainak. Amikor azonban ezen célt pusztítani kell, akkor a figyelõpontnak javaslatot kell tennie arra, hogy a nagyobb hatás elérése érdekében a cél mely részét pusztítsák, lehetõleg zárt tûzlegyezõvel. Ekkor elképzelhetõ, hogy az elõzõekben már jelentett koordináta (amely a cél közepe) és az a koordináta, vagy azok a koordináták, ahova a tûzvezetõ ponton az elemeket kiszámolják, nem esik egybe. A kísérleteink során vizsgált tüzérütegek a tûzvezetés érdekében nem egy célként kell, hogy jelentésre kerüljenek, hanem a tûzvezetõ pontjuknak, és a tûzszakaszaiknak külön koordinátával, magassággal, szélességgel és mélységgel, valamint leírással kell megjelenniük. Tûzkérés esetén az eredményes tûz alatt tartás és a könnyebb megfigyelhetõség miatt szintén ezt az elvet kell követni. A felderített objektumok szétbontása ma, egy átlagosan kiképzett, tiszt által vezetett és lézertávmérõvel, GPS-szel ellátott figyelõpont számára nem végrehajthatatlan feladat. A kiképzésünk során erre már felkészítjük az állományunkat! A parancsnok és törzseik számára érthetõ információt ebbõl az adathalmazból a tüzérosztály felderítõ tisztjének, vagy a zászlóalj tûztámogató részlegek felderítõ tisztjeinek kell létrehozniuk. A század tûztámogató és tûzmegfigyelõ csoportok rendszerét újra át kell gondolni! Kezdetben minden lövész és harckocsi század számára a tüzérosztály keretein belül volt egy-egy század tûztámogató és tûzmegfigyelõ csoport, valamint három lézeres felderítõ raj. A lézeres felderítõ rajok soha nem lettek a megfelelõ eszközökkel ellátva, már meg is szûntek. Ugyanerre a sorsra jutottak a harckocsi századok csoportjai is. A lövészeknél még elméletileg megvannak ugyan, de sorsuk bizonytalan. Ezek a kis alegységek feláldozhatók az állománytábla-módosítások oltárán, az erõszakos könnyûlövész kiképzés keretében Több számítógépes szimulátoron végrehajtott törzsvezetési gyakorlás is bizonyítja, hogy a felderítési adatok tûzalegységekhez való eljuttatása, vagy a tûzkérés rendszere nem mûködik megfelelõen. Az elmélet bármilyen jól kidolgozott is volt sajnos csak elmélet maradt. Régebbi munkáim során érintõlegesen már foglalkoztam a Magyar Királyi Honvédség tüzérfelderítõ rendszerének a tüzérütegeken belüli elemeivel. Úgy vélem a 115
15 változtatás akkor is helyes lehet, ha a korábban jól mûködött rendszerekhez nyúl vissza az ember. Az 1924-ben kiadott harcászati szabályzat szerint a tüzérségi felderítés : Eszközei a tüzérség felderítõ járõrei és figyelõi, a tüzér összekötõ tisztek, a tüzér mérõszázadok, a tüzérrepülõk és a léggömbfigyelõk voltak. A tüzérfigyelõk megfelelõ mûszerekkel ellátva, egy külön rendszert alkotva, a harcterület minden részét megfigyelés alatt tartották. Megfigyeléseiket a kiküldõ tüzérparancsnoknak jelentették, de szükség esetén, illetve fontos adat birtokában a legközelebbi gyalogegység parancsnokát is tájékoztatták. Az ütegfelderítõ járõr mint a tüzérfelderítés alapja egyrészt kiegészítette, illetve kibõvítette az ütegparancsnok és az üteg lehetõségeit, másrészt lehetõvé tette amennyiben az elsõ vonalban, vagy annak közelében települt, hogy a küzdõk kihez és hova fordulhatnak szükség szerint támogatásért, továbbá, hogy hova juttassák el a megszerzett felderítési adatokat. 5 A tüzér összekötõ tisztekrõl nem szólok, hiszen a zászlóalj és dandár tûztámogató részlegek tulajdonképpen ugyanazt a szerepkört töltik be. A tüzér mérõszázadok utódai pedig a technikai felderítõ alegységek, a mozgó célfelderítõ lokátorok, a tûzeszköz felderítõ lokátorok, a hangfelderítõ komplexumok stb. Ezek beszerzése pénzkérdés, így nem tartozik a cikk anyagához. Tehát nincs új a nap alatt. Úgy vélem érdemes megfontolni, hogy a század tûztámogató és tûzmegfigyelõ csoportokat ki kellene vonni a harci erõk kötelékébõl. A tüzérosztály egy külön alegységébe a könnyû lövészszázadok számának megfelelõen kerüljenek rendszeresítésre az optikai figyelõpontok, vagy minden tüzérüteg kapjon kettõ-három figyelõpontot (4 4 fõvel), amelyet az üteg felderítése, és a harci erõk támogatása érdekében egyaránt tud használni. Ezzel a megoldással biztosítani lehetne, hogy a tüzérfelderítõ erõk egy helyen, a tüzérosztályon belül legyenek feltöltve és kiképezve. Harc közben pedig a parancsnok elhatározásának függvényében ezeknek egy része átadható a harci erõk számára is. 5 Dr. Horváth Csaba: A magyar katonai felderítés története a kezdetektõl 1945-ig. Puedlo Kiadó, Debrecen o. 116
A TÜZÉR SZAKOSZTÁLY TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERVE
Magyar Hadtudományi Társaság Tüzér Szakosztály. számú példány J Ó V Á H A G Y O M! Budapest, 2009. 01. 16. Dr. Felházi Sándor mk. ezredes MHTT Tüzér Szakosztály elnöke A TÜZÉR SZAKOSZTÁLY TUDOMÁNYOS KUTATÁSI
RészletesebbenA TÜZÉR SZAKOSZTÁLY TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERVE
Magyar Hadtudományi Társaság Tüzér Szakosztály. számú példány J Ó V Á H A G Y O M! Budapest, 2013. 02. 07. Dr. Szabó Tibor alezredes MHTT Tüzér Szakosztály elnöke A TÜZÉR SZAKOSZTÁLY TUDOMÁNYOS KUTATÁSI
RészletesebbenA TÜZÉR SZAKOSZTÁLY ÉVI TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERVE
Magyar Hadtudományi Társaság Tüzér Szakosztály. számú példány J Ó V Á H A G Y O M! Budapest, 2008. 01. 07. mk. alezredes MHTT Tüzér Szakosztály elnöke A TÜZÉR SZAKOSZTÁLY 2008. ÉVI TUDOMÁNYOS KUTATÁSI
RészletesebbenH A D T U D O M Á N Y I S Z E M L E
A TÜZÉRSÉG HARCI ALKALMAZÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI ÉJSZAKA SPECIFICITIES OF COMBAT APPLICATION OF THE ARTILLERY AT NIGHT A tüzérségnek készen kell lenni arra, hogy a műveletekben folyamatos támogatást nyújtson
RészletesebbenTüzér honvédtiszt-jelöltek éleslövészete a várpalotai lőtéren
Tüzér honvédtiszt-jelöltek éleslövészete a várpalotai lőtéren A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Műveleti Támogató Tanszék III. és IV. éves tüzér honvédtiszt-jelöltjei
RészletesebbenA TÜZÉR SZAKOSZTÁLY TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERVE
Magyar Hadtudományi Társaság Tüzér Szakosztály. számú példány J Ó V Á H A G Y O M! Budapest, 2011. 01. 26. Dr. Szabó Tibor MHTT Tüzér Szakosztály elnöke A TÜZÉR SZAKOSZTÁLY TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERVE 2011
RészletesebbenA TÜZÉR SZAKOSZTÁLY TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERVE
Magyar Hadtudományi Társaság Tüzér Szakosztály. számú példány J Ó V Á H A G Y O M! Budapest, 2014. 01. 10. Dr. Szabó Tibor alezredes MHTT Tüzér Szakosztály elnöke A TÜZÉR SZAKOSZTÁLY TUDOMÁNYOS KUTATÁSI
RészletesebbenA TÜZÉR SZAKOSZTÁLY ÉVI TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERVE
. számú példány Magyar Hadtudományi Társaság Tüzér Szakosztály J Ó V Á H A G Y O M! Budapest, 2002. 12. 16. MHTT Tüzér szakosztály elnöke A TÜZÉR SZAKOSZTÁLY 2003. ÉVI TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERVE 2002 2
RészletesebbenDr. SZABÓ TIBOR alezredes
Dr. SZABÓ TIBOR alezredes Elérhetőség: Mobiltelefon: +36 70 505 1943, Szolg.: +36 30 6867471 HM vezetékes: 02 29137 Vezetékes fax: HM fax: e-mail: szabo.tibor@uni-nke.hu Személyes adatok: Születési idő:
RészletesebbenA MAGYAR TÜZÉRSÉG ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A NATO ÉS EU HADERŐBEN
A KONFERENCIA VITAANYAGA SZELEI GYÖRGY alezredes 1 A MAGYAR TÜZÉRSÉG ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A NATO ÉS EU HADERŐBEN Bizonyára már ismertek a védelmi felülvizsgálat célkitűzései, a Kormány vonatkozó
RészletesebbenA MAGYAR HONVÉDSÉG TŰZKÉPESSÉGE MA ÉS AZ ÁTSZERVEZÉS UTÁN
A KONFERENCIA VITAANYAGA DR. ERDÉLYI SÁNDOR alezredes 1 A MAGYAR HONVÉDSÉG TŰZKÉPESSÉGE MA ÉS AZ ÁTSZERVEZÉS UTÁN A jelenleg érvényben lévő Lőszabályzat 2 a következőket írtja: 14. A tűzképesség egy meghatározott
RészletesebbenAZ ÁRPÁD-M1 AUTOMATIZÁLT TÜZÉRSÉGI TŰZVEZETŐ RENDSZER
AZ ÁRPÁD-M1 AUTOMATIZÁLT TÜZÉRSÉGI TŰZVEZETŐ RENDSZER Az ÁRPÁD M1 rendszer kifejlesztésének fő célja: a szovjet MASINA tűzvezető rendszer elavult második generációs számítástechnikai eszközeinek kiváltása
RészletesebbenA MAGYAR HONVÉDSÉG SZÁRAZFÖLDI HADERŐNEM TŰZTÁMOGATÁSÁNAK HELYZETE, JÖVŐBENI ELKÉPZELÉSEK A NEMZETI ÉS SZÖVETSÉGES FELADATOK VÉGREHAJTÁSA SORÁN
NAGY TIBOR dandártábornok 1 A MAGYAR HONVÉDSÉG SZÁRAZFÖLDI HADERŐNEM TŰZTÁMOGATÁSÁNAK HELYZETE, JÖVŐBENI ELKÉPZELÉSEK A NEMZETI ÉS SZÖVETSÉGES FELADATOK VÉGREHAJTÁSA SORÁN Köszönöm a megtiszteltetést,
RészletesebbenA TERÜLETELLENŐRZÉSBEN (TERÜLET MEGTARTÁSBAN) RÉSZTVEVŐ MANŐVERERŐK TÜZÉRSÉGI TŰZTÁMOGATÁSÁNAK TAPASZTALATAI
VI. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS SZAKMAI KONFERENCIA DR. SZABÓ TIBOR alezredes A TERÜLETELLENŐRZÉSBEN (TERÜLET MEGTARTÁSBAN) RÉSZTVEVŐ MANŐVERERŐK TÜZÉRSÉGI TŰZTÁMOGATÁSÁNAK TAPASZTALATAI Hozzászólásomban, a
RészletesebbenA tudományos probléma megfogalmazása
1 Tézisfüzet Értekezés címe: A magyar honvédség tábori tüzér támogatásának tüzérfelderítési elvei, gyakorlati kérdései, jövője Doktorjelölt: Témavezető: Gulyás Géza alezredes Dr. Furján Attila A tudományos
RészletesebbenJelenlegi munkahelye: Nemzeti Közszolgálati Egyetem HHK KVKI Műveleti Támogató Tanszék; Tüzér szakcsoport
TÜZÉR SZAKCSOPORT DR. SZABÓ TIBOR ALEZREDES Elérhetőség: Mobiltelefon: +36 70 505 1943 HM vezetékes: 02 2 29126 (29137) e-mail: szabo.tibor@uni-nke.hu Személyes adatok: Születési idő: 1958. 03. 31. Születési
RészletesebbenSÜRGETŐ PROBLÉMÁK A TÜZÉRSÉG HARCÁSZATI-HADMŰVELETI ALKALMAZÁSA TERÜLETÉN
A KONFERENCIA VITAANYAGA Dr. FURJÁN ATTILA alezredes SÜRGETŐ PROBLÉMÁK A TÜZÉRSÉG HARCÁSZATI-HADMŰVELETI ALKALMAZÁSA TERÜLETÉN "A tüzérség a felderítéssel megteremti a tűzharc alapjait és jelentősen hozzájárul
RészletesebbenTudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február)
Dr. Für Gáspár egyetemi docens Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Összhaderőnemi Műveleti Intézet Geoinformációs Tanszék mb. tanszékvezető Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár
RészletesebbenHARCÁSZATI-HADMŰVELETI VEZETÉSI ÉS IRÁNYÍTÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZER (TOPCCIS)
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK DR. FURJÁN ATTILA alezredes HARCÁSZATI-HADMŰVELETI VEZETÉSI ÉS IRÁNYÍTÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZER (TOPCCIS) A korszerű hadseregek működéséhez elengedhetetlenül szükséges
RészletesebbenNEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar 1. számú példány 1. A tantárgy kódja: HFELB81 TANTÁRGYI PROGRAM 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): A harcászati szintű katonai felderítés
RészletesebbenA TÜZÉRSÉG VEZETÉSÉNEK AKTUÁLIS PROBLÉMÁI NAPJAINKBAN
A KONFERENCIA VITAANYAGA Dr. FELHÁZI SÁNDOR mk. alezredes A TÜZÉRSÉG VEZETÉSÉNEK AKTUÁLIS PROBLÉMÁI NAPJAINKBAN ". minden elmélet első feladata, hogy rendbe szedje az összekavart (összekuszált) fogalmakat
RészletesebbenA GÉPESÍTETT- ÉS A KÖNNYŰ LÖVÉSZDANDÁR TÜZÉRFELDERÍTÉSE
A KONFERENCIA VITAANYAGA GULYÁS GÉZA százados 1 A GÉPESÍTETT- ÉS A KÖNNYŰ LÖVÉSZDANDÁR TÜZÉRFELDERÍTÉSE Igazi javítást nem mindig lehet a fennállónak csupán csak módosításával eszközölni, mert a fennálló
RészletesebbenSzövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével
Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével A feladatom nagyon egyszerű. Felkérés alapján szeretnék tájékoztatást adni
RészletesebbenA biztonság és a légvédelmi rakétacsapatok
NB03_bel.qxd 2009.04.08 5:43 du. Page 44 44 Varga László A biztonság és a légvédelmi rakétacsapatok A Magyar Köztársaság 1999-ben az akkor éppen ötven éve létezõ szövetséghez, a NATO-hoz csatlakozott.
Részletesebbeny n á ld é p ú m. szá E V R E I T S S O S O I T rsa . É . 1 i T sztá . 0 est, 2 zér S a d r H
Magyar Hadtudományi Társaság Tüzér Szakosztály J Ó V Á H A G Y O M! Budapest, 2005. 01. 12. MHTT Tüzér Szakosztály elnöke A TÜZÉR SZAKOSZTÁLY 2005. ÉVI TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERVE 2005. számú példány T A
RészletesebbenKATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen
KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen 9. A) FEJEZET A Magyar Köztársaság biztonság- és szövetségi politikája 26 10 36 10. B) FEJEZET Térkép- és tereptani alapismeretek
RészletesebbenA TÜZÉR FEGYVERNEMI VEZETŐ HELYE A FRANCIA HADERŐBEN 2
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK BERNARD BOURHY alezredes 1 A TÜZÉR FEGYVERNEMI VEZETŐ HELYE A FRANCIA HADERŐBEN 2 Tisztelt Tüzér Tudományos Konferencia! Örömmel teszek eleget a konferencia szervező
RészletesebbenFizikai felkészítés a MH 25. Klapka György Lövészdandárnál
Fizikai felkészítés a MH 25. Klapka György Lövészdandárnál 1., AZ ALAKULAT BEMUTATÁSA A honvédelmi miniszter 34/2007 (HK) 4 HM számú határozata költségvetési szerv alapításáról szóló határozata alapján:
RészletesebbenMELLÉKLETEK A HATÁRŐRIZETI SZABÁLYZATHOZ
KL.: 00670/62. sz. SZIGORÚAN TITKOS!... sz. példány MELLÉKLETEK A HATÁRŐRIZETI SZABÁLYZATHOZ A BM HATÁRŐRSÉG ORSZÁGOS PARANCSNOKSÁG KIADÁSA 1 9 6 3 \ Kapj á k : M iniszterhelyettesek H atárőrség 2500 pld.
RészletesebbenCsaládi állapota: Nős, 2 gyermekes Gyermekeinek keresztnevei (zárójelben születési évszámuk): Attila (1982) Alexandra (1987)
Dr. Für Gáspár alezredes Elérhetőség: Mobiltelefon: +36 70 3341440 HM vezetékes: 02 2 29548 Vezetékes fax: +36 1 432900 HM fax: 29910 e-mail: fur.gaspar@uni-nke.hu Személyes adatok: Születési idő: 1958.
RészletesebbenMihályi Balázs. Dél-Buda ostroma 1944-1945
Mihályi Balázs Dél-Buda ostroma 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Dél-Buda Budapest ostromában (1944-45)... 10 Előzmények... 10 Az ostrom első szakasza (1944. december 24-25.) Buda bekerítése...
RészletesebbenA MAGYAR KÜLÖNLEGES ERŐK LOGISZTIKAI TÁMOGATÁSA
IX. Évfolyam 2. szám - 2014. június BODORÓCZKI János bodoroczkijanos@gmail.com A MAGYAR KÜLÖNLEGES ERŐK LOGISZTIKAI TÁMOGATÁSA Absztrakt A cikk betekintést nyújt a szerző kutatásába, áttekinti a magyar
RészletesebbenA tüzérségi tűzeszközök és lőszerek fejlesztési eredményei napjainkban
Készült a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0001 Kockázatok és válaszok a tehetséggondozásban projekt támogatásával Dr. Szabó Tibor alezredes: A tüzérségi tűzeszközök és lőszerek fejlesztési eredményei napjainkban
RészletesebbenManőverek a korszerű harcban
Manőverek a korszerű harcban A korszerű harc jellemzői a nyitott szárnyak és széles hézagok, valamint a csapatok magas fokú mozgékonysága. Ezek megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy a csapatok kihasználva
RészletesebbenA KATONAI LOGISZTIKAI BIZTOSÍTÁS GYAKORLATA
A KATONAI LOGISZTIKAI BIZTOSÍTÁS GYAKORLATA A BEVETÉSI IRÁNY 2007 GYAKORLAT TAPASZTALATAI LOGISZTIKAI ASPEKTUSBÓL Balogh Róbert Erdődi Zsolt 1 A BEVETÉSI IRÁNY 2007 gyakorlat az év legkiemelkedőbb felkészítési
RészletesebbenVIGYÁZZ! KÉSZ! BALLISZTIKUS RAKÉTA
VIGYÁZZ! KÉSZ! BALLISZTIKUS RAKÉTA Az utóbbi években a légierő és ezen belül a légvédelmi rakétacsapatok is teljesen új helyzetbe kerültek, hiszen az elmúlt évek háborúinak tapasztalatai azt bizonyítják,
RészletesebbenA FELDERÍTÉS ÁLTAL BIZTOSÍTOTT ADATOK A TERVEZÉS ÉS A VÉGREHAJTÁS KÜLÖNBÖZŐ FÁZISAIBAN
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK D. HÉJJ ISTVN nyá. ezredes 1 FELDEÍTÉS LTL BIZTOSÍTOTT DTOK TEVEZÉS ÉS VÉGEHJTS KÜLÖNBÖZŐ FZISIBN katonai felderítés feladata a terepről, az időjárásról, illetve a szembenálló
RészletesebbenA mûszakizár-rendszer felépítésének lehetõségei a Magyar Honvédségben a NATO-elvek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények tükrében
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A mûszakizár-rendszer felépítésének lehetõségei a Magyar Honvédségben a NATO-elvek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények
RészletesebbenA TÜZÉROSZTÁLY HÍRADÁSA ÉS MEGSZERVEZÉSÉNEK PROBLÉMÁI
A KONFERENCIA VITAANYAGA ÉLES LAJOS mk. alezredes A TÜZÉROSZTÁLY HÍRADÁSA ÉS MEGSZERVEZÉSÉNEK PROBLÉMÁI Az önjáró tüzérosztály harcával kapcsolatos alapvető feladatainak egyike a híradás megszervezése.
RészletesebbenA NÉMET TÜZÉRSÉG RENDSZERE ÉS A TÜZÉRFŐNÖK SZEREPE A TÜZÉRSÉG FELADATAI ÉS MODERNIZÁCIÓJA LIPPAI PÉTER ŐRNAGY 1
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK LIPPAI PÉTER ŐRNAGY 1 A NÉMET TÜZÉRSÉG RENDSZERE ÉS A TÜZÉRFŐNÖK SZEREPE A Magyar Honvédség és ezzel együtt a magyar tüzérség is jelentős változások előtt áll. Ilyen
RészletesebbenA MAGYAR TÁBORI TÜZÉRSÉG AUTOMATIZÁLT HARC-, TŰZVEZETÉSI ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZERE A XXI. SZÁZADBAN
HADTUDOMÁNY Felházi Sándor A MAGYAR TÁBORI TÜZÉRSÉG AUTOMATIZÁLT HARC-, TŰZVEZETÉSI ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZERE A XXI. SZÁZADBAN Az ahogyan a jövőről gondolkodtok, keretet szab annak, amit a jövőről gondoltok,
RészletesebbenA NEMZETI ÖSSZEKÖTŐ CSOPORT HELYE, SZEREPE ÉS TEVÉKENYSÉGÉNEK RENDJE A MŰSZAKI TÁMOGATÁSI FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁBAN
ELŐADÁSOK LADOCSI JENŐ A NEMZETI ÖSSZEKÖTŐ CSOPORT HELYE, SZEREPE ÉS TEVÉKENYSÉGÉNEK RENDJE A MŰSZAKI TÁMOGATÁSI FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁBAN Ladocsi Jenő őrnagy, mint a Magyar Műszaki Kontingens összekötő
RészletesebbenTÜZÉR HONVÉD TISZTJELÖLTEK GYAKORLATA A VÁRPALOTAI LŐTÉREN
TÜZÉR HONVÉD TISZTJELÖLTEK GYAKORLATA A VÁRPALOTAI LŐTÉREN A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem KLHTK ÖMI Tüzér Tanszékének III. és IV. évfolyamos tüzér honvéd tisztjelöltjei (16 fő) a 2010/2011. tanulmányi
RészletesebbenDr. Kóródi Gyula ny. o. alezredes
Dr. Kóródi Gyula ny. o. alezredes Tudományos szakmai vitájának témája: A szakterületek közötti hatékonyabb együttműködés kínálta lehetőségek a katasztrófa-egészségügyben Nyilvános előadásának témája: Szűrővizsgálatok
RészletesebbenMAGYAR HADTUDOMÁNYI TÁRSASÁG TÜZÉR SZAKOSZTÁLY BESZÁMOLÓ
MAGYAR HADTUDOMÁNYI TÁRSASÁG TÜZÉR SZAKOSZTÁLY BESZÁMOLÓ az 2000. évben végzett tevékenységről 2000 2 I. A Tüzér szakosztály a Szervezeti és Működési Szabályzat, továbbá az 2000. évi Éves Kutatási Tervében
RészletesebbenModern fegyverrendszerek bemutatkozása
Modern fegyverrendszerek bemutatkozása Az NKE HHK Katonai Vezetőképző Intézet Műveleti Támogató Tanszék tüzér oktatói együttműködve a Hadtudományi Társasággal és a Pálos Mérnöki Iroda Kft-vel március 19-én
RészletesebbenKATONAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. október 19. KATONAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2017. október 19. 14:00 Időtartam: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Katonai
RészletesebbenHiánypótló kiadvány az aszimmetrikus hadviselésről
Hiánypótló kiadvány az aszimmetrikus hadviselésről A negyedik generációs hadviselésről szól az a kötet, amelyet április 20-án mutattak be a Stefánia Palotában. Dr. Kiss Álmos Péter Háború a nép között
RészletesebbenA MH KARBANTARTÓ ÉS JAVÍTÓ EGYSÉGEIRE VO- NATKOZÓ FOLYAMATOK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI LE- HETŐSÉGEI
HADITECHNIKA ÉS MINŐSÉGÜGY A MH KARBANTARTÓ ÉS JAVÍTÓ EGYSÉGEIRE VO- NATKOZÓ FOLYAMATOK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI LE- HETŐSÉGEI Zubkó Tibor-Labancz Sándor 1 Az átalakulóban lévő Magyar Honvédség javítókapacitása
RészletesebbenGulyás Géza alezredes
Doktori (PhD) értekezés Gulyás Géza alezredes 2011 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR Hadtudományi Doktori Iskola Gulyás Géza alezredes A MAGYAR HONVÉDSÉG TÁBORI TÜZÉR TÁMOGATÁSÁNAK
RészletesebbenVÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens
Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA A II. világháborút követő évtizedek, a bipoláris világrendszer évtizedei amelyek során
RészletesebbenREPÜLŐTEREK VÉDELME MŰSZAKI ZÁRAKKAL
Dr. Kovács Zoltán mk. őrnagy (PhD) REPÜLŐTEREK VÉDELME MŰSZAKI ZÁRAKKAL A NATO műszaki doktrínája alapján a manőver a harc sikeres megvívásának lényeges eleme. Ugyanannyira szükséges az ellenséges csapatok
RészletesebbenKATONAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Katonai alapismeretek középszint 1711 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. október 19. KATONAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fontos tudnivalók
RészletesebbenKATONAI ALAPISMERETEK
Katonai alapismeretek középszint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 25. KATONAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Fontos tudnivalók
RészletesebbenKLHTK JAVASLATA A ZMNE ÉVI TUDOMÁNYOS KIADVÁNYTERVÉBE
A 2009. ÉVRE TERVEZETT TUDOMÁNYOS KIADVÁNYOK (TANULMÁNY, KÖNYV, KONFERENCI, FOLYÓIRAT KÜLÖNSZÁM) 1. CÍME Társadalom és Honvédelem 2009. Terrorizmus-különszám Prof. Dr. Harai Dénes nyá. ezds. (szerk.) JELLEGE
RészletesebbenA HONVÉDELMI CÉLÚ TARTALÉKOK SZEREPE AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN
III. Évfolyam 3. szám - 2008. szeptember Báthy Sándor Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem bathy.sandor@zmne.hu A HONVÉDELMI CÉLÚ TARTALÉKOK SZEREPE AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN Absztrakt A cikk témaválasztását
RészletesebbenA KATONAI REPÜLŐTEREK BIZTONSÁGÁNAK RÉSZE A TŰZVÉDELEM
A KATONAI REPÜLŐTEREK BIZTONSÁGÁNAK RÉSZE A TŰZVÉDELEM A repülőtér kezdetben a fel- és leszállópályát jelentette. Az első repülőeszközök valójában nem igényeltek repülőteret. Elég volt egy viszonylag nagyobb
RészletesebbenB. Zsákmányolt szovjet távcsöves puska, a távcső nagyítására nem emlékszem. K98 hatszoros nagyítású távcsővel.
1 / 9 Pietas et litterae Fekete-fehér fotók színezése» Német mesterlövészek Időpont: 2008. 02. 10. Szerző: decker Kategória: Cikkek 1 hozzászólás» A következő cikk először az osztrák TRUPPENDIENST című
RészletesebbenA DIGITÁLIS HADSZÍNTÉR HATÁRAI
Dr. Seres György A DIGITÁLIS HADSZÍNTÉR HATÁRAI előadás a ROBOTHADVISELÉS 1 konferencián 2001 Amikor megkaptam a meghívót erre a konferenciára, és megláttam a Digitális hadszíntér szekciót, előkerestem
RészletesebbenBESZÁMOLÓ a évben végzett tevékenységről
MAGYAR HADTUDOMÁNYI TÁRSASÁG TÜZÉR SZAKOSZTÁLY BESZÁMOLÓ a 2010. évben végzett tevékenységről 2010 B E S Z Á M O L Ó a 2010. évben végzett tevékenységről 1. Statisztikai adatok (a Szakosztály létszámadatai,
RészletesebbenKATONAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 25. KATONAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. október 25. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS
RészletesebbenA TERRORIZMUS FENYEGETÉSÉNEK VIZSGÁLATA A FELDERÍTÉSRE GYAKOROLT HATÁS ALAPJÁN BEVEZETÉS ÁLTALÁNOS ISMÉRVEK
A NEMZETKÖZI TERRORIZMUS ELLENI HARC MURI LÁSZLÓ HOLNDONNER HERMANN FORRAY LÁSZLÓ A TERRORIZMUS FENYEGETÉSÉNEK VIZSGÁLATA A FELDERÍTÉSRE GYAKOROLT HATÁS ALAPJÁN BEVEZETÉS 2001. szeptember 11-től már globális
RészletesebbenKatonai Vezetőképző Intézet TDK javasolt témái, témakörei
Katonai Vezetőképző Intézet TDK javasolt témái, témakörei Hadászat- és Hadelmélet Tanszék 1. A hadikultúrák megjelenése a modern hadügyben 2. A hadikultúrák elméleti kérdései 3. A gerilla hadviselés elméletének
RészletesebbenFOURLOG 2011 Logisztikai Képzési Program
FOURLOG 2011 Logisztikai Képzési Program A Magyar Honvédség 2011. évi Gyakorlatok, Kiképzések és Rendezvények terve alapján a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, az Osztrák Szövetségi Haderő Logisztikai
RészletesebbenA MAGYAR HONVÉDSÉG LÉGIERŐ HADERŐNEM HELYE ÉS SZEREPE A MAGYAR HONVÉDSÉG TŰZTÁMOGATÁSÁBAN A HADERŐNEM ALAPFELADATAI. BALOGH IMRE vezérőrnagy 1
BALOGH IMRE vezérőrnagy 1 A MAGYAR HONVÉDSÉG LÉGIERŐ HADERŐNEM HELYE ÉS SZEREPE A MAGYAR HONVÉDSÉG TŰZTÁMOGATÁSÁBAN A HADERŐNEM ALAPFELADATAI A Magyar Honvédség légierő feladatait a 61/2000. (VI. 21.)
RészletesebbenAZ ATOM-, BIOLÓGIAI-, ÉS VEGYI (ABV) VÉDELMI TÚLÉLÉS BIZTOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A NATO AFS: STO 1 PASSZÍV VÉDELMÉBEN A REPÜLŐCSAPATOKNÁL
AZ ATOM-, BIOLÓGIAI-, ÉS VEGYI (ABV) VÉDELMI TÚLÉLÉS BIZTOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A NATO AFS: STO 1 PASSZÍV VÉDELMÉBEN A REPÜLŐCSAPATOKNÁL A XX. század utolsó két évtizedének fordulóján a bipoláris világrend
RészletesebbenKATONAI LOGISZTIKAI INTÉZET Hadtáp és Katonai Közlekedési Tanszék Hadtáp Szakcsoport
KATONAI LOGISZTIKAI INTÉZET Hadtáp és Katonai Közlekedési Tanszék Hadtáp Szakcsoport 1) Az MH NTE alkalmazásának tapasztalatai az Afganisztáni Hadszíntéren (témavezető: Dr. Pohl Árpád) 2) Az Afganisztánban
RészletesebbenNATO ERŐKET INTEGRÁLÓ ELEM MAGYARORSZÁG
NATO ERŐKET INTEGRÁLÓ ELEM MAGYARORSZÁG A Magyar Honvédség NATO feladatai TOPOR István ezredes parancsnok 1 Topor István ezredes Személyi információk: Születési hely, idő: Körmend, 1965. 04. 04. Családi
RészletesebbenKATONAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2018. május 25. KATONAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2018. május 25. 14:00 Időtartam: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Katonai
RészletesebbenA honvédelem és a Magyar Honvédség szervezete, felépítése, sajátosságai
HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TÁRSADALMI KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR A honvédelem és a Magyar Honvédség szervezete, felépítése, sajátosságai 2015. október 14. Az előadás felépítése I. A honvédelem
RészletesebbenTÜZÉR SZAKOSZTÁLY BESZÁMOLÓ. a évben végzett tevékenységről
MAGYAR HADTUDOMÁNYII TÁRSASÁG TÜZÉR SZAKOSZTÁLY BESZÁMOLÓ a 2002. évben végzett tevékenységről 2002 1 BESZÁMOLÓ a 2002. évben végzett tevékenységről I. A Tüzér szakosztály a Szervezeti és Működési Szabályzatában,
RészletesebbenA KATONAI LÉGIJÁRMŰ RENDSZERMODELLJE A KATONAI LÉGIJÁRMŰ
Seres György A KATONAI LÉGIJÁRMŰ RENDSZERMODELLJE A rendszerelmélet, mint új tudományos vizsgálati módszer, Angliában keletkezett, a második világháború idején, amikor a német légierő, a Luftwaffe támadásai
RészletesebbenNemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ
Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen
RészletesebbenMAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN
MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN Dr. Isaszegi János dandártábornok parancsnok 2003. március 1 A Kormány 2390/2002 (XII. 20.) Korm.
RészletesebbenGONDOLATOK A MAGYAR HONVÉDSÉG FIZIKAI ALKALMASSÁG-VIZSGÁLATI RENDSZERÉNEK KUTATÁSI TÉMAKÖRKÉNT TÖRTÉNŐ ÉRTELMEZÉSÉHEZ
ÁLTALÁNOS KOVÁCS PÉTER GONDOLATOK A MAGYAR HONVÉDSÉG FIZIKAI ALKALMASSÁG-VIZSGÁLATI RENDSZERÉNEK KUTATÁSI TÉMAKÖRKÉNT TÖRTÉNŐ ÉRTELMEZÉSÉHEZ Az emberi történelem folyamán az aktív testmozgás és a hozzá
RészletesebbenFábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus. Doktori (PhD) értekezés TERVEZET. Témavezető: Dr. habil. Horváth Attila alezredes CSc. Budapest 2013.
Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus A katonai közúti anyagszállítások tervezését, szervezését és végrehajtását támogató informatikai rendszerek jelenlegi helyzete, fejlesztésük lehetőségei Doktori
RészletesebbenA BEFOGADÓ NEMZETI TÁMOGATÁS ÉS A HADSZÍNTÉR-ELŐKÉSZÍTÉS KAPCSOLATA A TERVEZÉSHEZ SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓKKAL TÖRTÉNŐ GAZDÁLKODÁS TÜKRÉBEN
VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY NÉGYESI IMRE A BEFOGADÓ NEMZETI TÁMOGATÁS ÉS A HADSZÍNTÉR-ELŐKÉSZÍTÉS KAPCSOLATA A TERVEZÉSHEZ SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓKKAL TÖRTÉNŐ GAZDÁLKODÁS TÜKRÉBEN Doktori (PhD) értekezésem
RészletesebbenKATONAI ALAPISMERETEK
Katonai alapismeretek középszint 1512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 20. KATONAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fontos
RészletesebbenA kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján
A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB, LÖVÉSZEK?
dr. Erdélyi Sándor alezredes 1 HOGYAN TOVÁBB, LÖVÉSZEK? Mottó: Azt a pénzt, amit a tüzérség rovására megtakarítunk, háború esetén gyalogságunk vérével fogjuk megfizetni. 2 Cikkem címével arra szeretném
RészletesebbenBESZÁMOLÓ a évben végzett tevékenységről
MAGYAR HADTUDOMÁNYI TÁRSASÁG TÜZÉR SZAKOSZTÁLY BESZÁMOLÓ a 2005. évben végzett tevékenységről 2005 BESZÁMOLÓ a 2005. évben végzett tevékenységről I. A Tüzér szakosztály a Szervezeti és Működési Szabályzatában,
RészletesebbenM.2. Mérnökgeodéziai tervezési segédlet
M.2. Mérnökgeodéziai tervezési segédlet Kovács István 2011.11.26. 1 Miért kellett megújítani az M.1. Mérnökgeodéziai Szabályzatot? A 2007. évi LXXXII. törvény 1. (4) bekezdése 2008. 01. 01.-től hatályon
RészletesebbenHonvédelmi alapismeretek
Honvédelmi alapismeretek Tájékoztató füzet 1 TISZTE L T HA LLGA TÓK! A Magyar Honvédség hivatásos haderő, békeidőszakban az utánpótlá- sa kizárólag önkéntes alapon történik. A honvédelemre és a haza fegyveres
RészletesebbenKatonai antropológia?
KULTÚRAKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ Kolossa Sándor Katonai antropológia? Beszámoló A kulturális antropológia lehetõségei a nemzetközi mûveletek támogatásában címû tudományos konferenciáról Akonferenciánharmadikalkalommaltalálkoztakegymássalahadtudományésakulturális
RészletesebbenA 101. SZIGETVÁRI ZRÍNYI MIKLÓS VEGYES TÜZÉRDANDÁR VEZETÉSI PONTJAI ÉS FELADATAI A HADTEST TŰZTÁMOGATÁSI RENDSZERÉBEN
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK MILOS ATTILA alezredes 1 RUSZIN ROMULUSZ százados 2 A 101. SZIGETVÁRI ZRÍNYI MIKLÓS VEGYES TÜZÉRDANDÁR VEZETÉSI PONTJAI ÉS FELADATAI A HADTEST TŰZTÁMOGATÁSI RENDSZERÉBEN
RészletesebbenBevezető 12 Előszó 26 Értesítés 31 A szerző előszava 35
Tartalom Bevezető 12 Előszó 26 Értesítés 31 A szerző előszava 35 Első könyv: A háború természetéről 37 Mi a háború? 39 Cél és eszköz a háborúban 57 A háborús géniusz 71 A veszélyről a háborúban 89 A testi
RészletesebbenA csapatok tevékenységeinek felosztása
60 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2009. JANUÁR Juhász József A csapatok tevékenységeinek felosztása Jelen írás közlésével szerkesztõségünk folytatja azon cikkek publikálását, amelyek egy-egy szûken vett szakterület
RészletesebbenKATONAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 20. KATONAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenAz önértékelési program elkészítése Az önértékelési program elkészítése
Az önértékelési program elkészítése 2015.08.02 Az önértékelési program elkészítése Tekintettel az előző cikkben leírtakra megállapítottuk, hogy az intézményi önértékelés rendszerét a köznevelési intézményekben
RészletesebbenKomjáthy László tűzoltó őrnagy:
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskola Komjáthy László tűzoltó őrnagy: Magyarország tűzvédelmi helyzete az EU tagság függvényében, tekintettel a közigazgatási reform és a tűzvédelmi
RészletesebbenÉrtesítés. Fsz. Dátum Tevékenység jellege, ideje Várható hatások
MAGYAR HONVÉDSÉG sz. példány BAKONY HARCKIKÉPZŐ KÖZPONT Nyt. szám : 141-36/2017 Értesítés Értesítem Önt, hogy az MH BHK kezelésében lévő honvédségi területeken az éleslövészetek és egyéb katonai tevékenységek
RészletesebbenNÉLKÜLI LÉGIJÁRMŰ RENDSZEREK LÉGI FELDERÍTÉSRE TÖRTÉNŐ ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A LÉGIERŐ HADERŐNEM REPÜLŐCSAPATAI KATONAI MŰVELETEIBEN
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa Palik Mátyás őrnagy PILÓTA NÉLKÜLI LÉGIJÁRMŰ RENDSZEREK LÉGI FELDERÍTÉSRE TÖRTÉNŐ ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A LÉGIERŐ HADERŐNEM REPÜLŐCSAPATAI KATONAI
RészletesebbenÚJ ÉPÍTÉSI TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSA A MAGYAR HONVÉDSÉG BÉKETÁMOGATÓ MŰVELETEI KATONAI ÉPÍTÉSI GYAKORLATÁBAN
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI KAR Katonai Műszaki Doktori Iskola Gulyás András ÚJ ÉPÍTÉSI TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSA A MAGYAR HONVÉDSÉG BÉKETÁMOGATÓ MŰVELETEI KATONAI ÉPÍTÉSI
RészletesebbenKATONAI ALAPISMERETEK
Katonai alapismeretek középszint 11 ÉRETTSÉGI VIZSGA 014. május 6. KATONAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fontos tudnivalók
RészletesebbenII. A VIZSGA LEÍRÁSA
II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Emelt szint 120 perc 15 perc 240 perc 30 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök A vizsgázó biztosítja A vizsgabizottságot működtető
RészletesebbenKATONAI ALAPISMERETEK
Katonai alapismeretek középszint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KATONAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Azoknál a
RészletesebbenÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens
RészletesebbenRENDÉSZETI ÁGAZAT ( 9-12. középiskolai évfolyamok )
RENDÉSZETI ÁGAZAT ( 9-12. középiskolai évfolyamok ) Közrendvédelmi ismeretek tantárgy Nagy Attila r.alezredes tantárgyfelelős A 9. évfolyam tantárgyaihoz tartozó, 1.3.2. Fegyveres szervek alapismeretek
RészletesebbenFELADATOK ÉS MEGOLDÁSOK
3. osztály Hány olyan háromjegyű szám létezik, amelyben a számjegyek összege 5? 15 darab ilyen szám van. 5 = 5+0+0 = 4+1+0 = 3+2+0 = 3+1+1=2+2+1 A keresett számok: 500, 401, 410, 104, 140, 302, 320,203,
RészletesebbenA GYALOGSÁG ELLENI AKNÁK BETILTÁSÁNAK HATÁSA A FEGYVERES HARCRA
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI FŐISKOLAI KAR Műszaki építőmérnöki tanszék A GYALOGSÁG ELLENI AKNÁK BETILTÁSÁNAK HATÁSA A FEGYVERES HARCRA Dr. habil.. LUKÁCS LÁSZLÓ CSc.
Részletesebben