A honvédelmi miniszter. /2007. (...) HM. rendelete. a Magyar Honvédség légvédelmi célú repüléseinek szabályairól

Átírás

1 A honvédelmi miniszter. /2007. (...) HM rendelete a Magyar Honvédség légvédelmi célú repüléseinek szabályairól A légi közlekedésről szóló évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 74. -ának w) pontjában kapott felhatalmazás alapján a közlekedéspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) légvédelmi célú repüléseinek szabályairól a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. A rendelet hatálya kiterjed a Honvédelmi Minisztérium és az MH légvédelmi célú repüléseinek végrehajtásában, biztosításában, illetve szervezésében közreműködésre kötelezett szervezetekre, személyekre. A légvédelmi célú repülések 2. A légvédelmi célú repülések olyan, honvédelmi célú repülések, amelyek rendeltetésük szerint: a) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló évi CV. törvény ában meghatározottak szerint az ország légterének oltalmazása és területének védelme érdekében végrehajtott repülések; b) az a) pontban meghatározott repülésekre történő felkészülés érdekében végrehajtott repülések (a továbbiakban: felkészülés), vagy c) az a) pontban meghatározott repülésekben résztvevő légijárművek tevékenységének támogatása érdekében, az arra a célra elkülönített légtérben végrehajtott légi utántöltések. Készítette: Somosi Vilmos mk. szds./ dr. Csanády Szabolcs őrgy. Látta: dr. József Péter

2 2 II. FEJEZET A LÉGVÉDELMI CÉLÚ REPÜLÉSEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A légijármű parancsnok és légijármű kötelék parancsnok felelőssége 3. A légvédelmi célú repülések végrehajtásában részt vevő légijármű parancsnoka felelős a Magyar Köztársaság légterében érvényes általános légiközlekedési szabályok, légiforgalmi eljárások, az állami repülések céljára kijelölt légterekben folytatott repülések szabályainak, továbbá a harcszabályzatokban, szakutasításokban, valamint a légijárművek üzemeltetési utasításaiban meghatározottak maradéktalan betartásáért. Rádióösszeköttetés, közleményváltások 4. (1) A légvédelmi célú repülések végrehajtása során a katonai légijárművek személyzetei a NATO légierő harcszabályzatban és az egyezményes kommunikációra vonatkozó, hatályos szövetségi dokumentumokban meghatározott kifejezések és közleményváltási eljárások alkalmazásával, angol nyelven tartják fenn a kapcsolatot egymással és az illetékes légvédelmi irányító szolgálattal. (2) Ha a légvédelmi célú repülés során elfogást végrehajtó légijármű (kötelék) fegyvernemi hovatartozását tekintve más alaprendeltetésű (pl.: harci helikopter), az illetékes légvédelmi irányító szolgálat a rávezetést a légi forgalom irányításának szabályairól szóló 16/2000. (XI. 22.) KöViM rendelet (a továbbiakban: KöViM rendelet) 2. számú melléklet 12. fejezetében (Rádió-távbeszélő kifejezések) meghatározott kifejezések alkalmazásával, angol nyelven hajtja végre. (3) A KöViM rendelet 2. számú mellékletének pontjában meghatározott kényszerhelyzet esetén megengedett a magyar nyelv használata. Ebben az esetben a KöViM rendeletben meghatározottak az irányadóak. (4) Ha a légvédelmi irányító szolgálat frekvenciáján egy időben magyar és a szövetséges nemzetek fegyveres erőinek kötelékébe tartozó légijárművek is forgalmaznak, a közleményváltások során az angol nyelv használata minden esetben kötelező. Légvédelmi repülések függesztett éles fegyverzettel 5. (1) A légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó katonai légijárművek repüléseinek kivételével az éles levegő-levegő rakétákkal függesztett és nem biztosítható fedélzeti tüzérfegyverzettel rendelkező katonai légijárművek a légi célok elfogására, illetve a légiharc gyakorlására szolgáló légvédelmi repülési feladatban csak akkor vesznek részt, ha arról végrehajtási parancs külön rendelkezik.

3 3 (2) Az éles függesztett fegyverzettel, engedéllyel végrehajtott repülési feladat során a következő biztonsági szabályokat kell alkalmazni: a) az éles fegyverzetet hordozó légijárművek vezetői a véletlen fegyveralkalmazás lehetőségét magában hordozó feladatot nem hajtanak végre, a fegyverzet alkalmazására vonatkozó kifejezéseket a rádión folytatott közleményeikben nem alkalmazhatnak; b) a fedélzeti fegyverzet váltókapcsoló biztosított állása a repülés során rendszeresen ellenőrzésre kerül. Polgári légijárművek elfogása 6. (1) A légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó katonai légijárművek által a Magyar Köztársaság légterét jogosulatlanul igénybe vevő, az azonosítatlan, ismeretlen szándékkal repülést végző vagy ellenséges tevékenységet folytató, továbbá bajba jutott légijárművek elfogása, vizuális azonosítása, velük szemben rendszabályok foganatosítása, illetve a szükséges segítség nyújtása céljából végrehajtott repülések során, az elfogó légijárművek a feladat végrehajtásának körzetébe történő kirepüléskor a polgári légügyi hatóság által kiadott szabályoknak és eljárásoknak megfelelően közlekedő (GAT) légijárművektől az adott légtérben oldalirányban legalább 5NM (10 km), függőlegesen pedig a nem RVSM (csökkentett függőleges elkülönítési minimum) engedélyezett légijárművekre érvényes magassági elkülönítési minimumokat kötelesek tartani. (2) A légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó katonai légijárművek személyzete a polgári légijárművek elfogása céljából végrehajtott repülések során: a) amennyiben az elfogott légijármű feltételezhetően fel van szerelve összeütközési veszélyt jelző figyelmeztető fedélzeti rendszerrel (ACAS/TCAS) - a riasztás elkerülése érdekében - az elfogott légijárműtől mért 20NM (40 km) távolságon belül köteles a fedélzeti válaszjeladó Mode C kisugárzását megszüntetni a berendezés készenlét üzemmódba kapcsolásával; b) feladat befejezését követően az elfogott légijárműtől történő elrepüléskor, a fedélzeti válaszjeladó Mode C kisugárzását az elfogott légijárműtől számított legalább 10NM (20 km) távolság elérését követően kapcsolhatja vissza. (3) Az ICAO F és G osztályú légterekben a Magyar Köztársaság légterét jogosulatlanul igénybe vevő, az azonosítatlan, ismeretlen szándékkal repülést végző vagy ellenséges tevékenységet folytató, továbbá bajba jutott légijárművek elfogása, vizuális azonosítása, velük szemben rendszabályok foganatosítása céljából légvédelmi célú repülést folytató katonai légijárművek, amennyiben az elfogás profilja, illetve a légijárművek manőverező képességének megőrzése azt megköveteli, a legvégső esetben eltérhetnek a 250 kt. (460 km/ó) IAS legnagyobb repülési sebességtől. (4) A légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó katonai légijárművek által a polgári légijárművek elfogása és azonosítása céljából végrehajtott repülések vonatkozásában, a vég-

4 4 rehajtó állománynak a feladat végrehajtása előtt az alábbi területekre kiterjedő biztonsági rendszabályokból, illetve eljárásokból kell felkészülni: a) az elkülönítések, biztonsági távolságok betartásának eljárásai; b) az elfogó légijármű minimális repülési sebessége; c) a vizuális azonosítás eljárásai; d) az elfogó légijárművek fegyverzete biztosítottságának ellenőrzési rendszabályai. Légijárművek előre nem tervezett (eseti) légi célként történő felhasználása 7. (1) A légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó erők gyakoroltatása, valamint a valósághű kiképzési körülmények megteremtése érdekében lehetőség van olyan magyar vagy szövetséges katonai légijárművek előre nem tervezett elfogására, amelyek útvonalrepülést illetve átrepülést hajtanak végre műveleti légi forgalom (OAT-C / OAT-S) keretében, ellenőrzött vagy nem ellenőrzött légtérben és amelyek valamely polgári vagy katonai légiforgalmi szolgálat kezelése alatt állnak. (2) Az (1) bekezdés szerinti elfogási feladatok végrehajtása csak koordinált eseti légi cél (Embellished Target) esetén engedélyezett az alábbiakban meghatározott feltételek és szabályok szerint: a) Koordinált eseti légi célként elfogási feladat céljára olyan magyar vagy szövetséges katonai légijármű használható fel, amely ellenőrzött légtérben repül és amelynek parancsnoka a repülési tervben feltüntette, hogy útvonalrepülése során esetleges elfogása lehetséges. A koordinált eseti légi cél alkalmazásával összefüggő tevékenységgel kapcsolatos szabályokat az együttműködő polgári légiforgalmi és illetékes katonai légvédelmi irányító szolgálat együttműködési megállapodásban rögzíti. b) A koordinált eseti légi cél elfogását akkor lehet végrehajtani, ha az folyamatosan radarirányítás alatt áll és annak parancsnoka célként történő igénybevételének lehetőségét a rávezetés megkezdése előtt rádión megerősítette. c) Az elfogás végrehajtását úgy kell időzíteni, hogy az valamely üzemelő elkülönített légtérben vagy a célként igénybe vett légijárművel összeköttetést fenntartó, illetékes légiforgalmi irányító szolgálat által kijelölt légtér-részben történjen meg. d) Az elfogás során védekező, megtévesztő manőverek alkalmazása tilos. e) Koordinált eseti légi célok elfogása kizárólag az ICAO C osztályú légtérben meghatározott látvarepülési meteorológiai minimumok (VMC) megléte esetén engedélyezett.

5 5 A felkészülés rendszabályai 8. A végrehajtó állománynak a légi-, illetve felszíni célok elleni harcfeladatok gyakorlása érdekében végrehajtott harckiképzési repülések végrehajtása előtt az alábbi területekre kiterjedő biztonsági rendszabályokból, illetve eljárásokból kell felkészülni: a) a feladatok végrehajtásának meteorológiai feltételei; b) a megtévesztő és légiharc manőverek alkalmazásának általános rendszabályai; c) a kis- és földközeli magasságokon végrehajtott manőverezés rendszabályai; d) minimális biztonsági magasságok meghatározása; e) a feladat végrehajtásának rendszabályai éjszaka; f) a feladatban résztvevő katonai légijárművek elkülönítésének szabályai; g) a feladat megszakításának eljárásai; h) a szállító repülők és a helikopterek célként történő felhasználásának rendszabályai; i) a fegyverzet célba juttatását megelőző manőverek, illetve a lőtér körzetébe történő ki- és berepülés, valamint várakozási eljárások rendszabályai; j) a földfelszínnel történő összeütközés elkerülésének szabályai a fegyverzet célba juttatása során; k) az ugrásból végrehajtott támadás és fegyverzet kioldás rendszabályai; l) az éles fegyverzet célba juttatásának biztonsági rendszabályai; m) az előretolt repülésirányító szolgálat (FAC) felelőssége és tevékenységének rendje, valamint működéséhez szükséges minimális technikai felszereltsége; n) kényszerhelyzeti eljárások. A katonai légifolyosó rendszer igénybevétele 9. (1) A katonai légi folyosók igénybevételére előzetes tervet kell készíteni, amelyet az üzemeltető az igénybevétel napját megelőző munkanap helyi idő szerint óráig a polgári légiforgalmi szolgáltató számára megküld.

6 6 (2) A katonai légi folyosót igénybevevő légi járművek, a légifolyosó felső magassági határát 500 láb (150 m) függőleges, oldalhatárait 1 NM (2 km) vízszintes távolságnál jobban nem közelíthetik meg. (3) A katonai légi folyosót igénybe vevő légi járművek, a légifolyosón belül látvarepülési szabályok szerint elkülönítést kell, hogy tartsanak. Légi utántöltések 10. (1) A Magyar Köztársaság légterében légi utántöltési feladatot az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályairól szóló 3/2006. (II. 2) HM rendelet 30. (3)-(4) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével, az illetékes légvédelmi vagy légiforgalmi irányító szolgálat felügyelete alatt lehet végrehajtani. (2) A végrehajtó állomány a légi utántöltési feladatot kizárólag az alábbi területekre kiterjedő biztonsági rendszabályok, illetve eljárások teljeskörű ismerete esetén hajthatja végre: a) a légi utántöltő légtér igénybevételének szabályai; b) a kötelékrepülés és az üzemanyag átadásának szabályai; c) a légijárművek elkülönítésének eljárásai; d) helikopterek légi utántöltésének eljárásai; e) kényszerhelyzeti eljárások. III. FEJEZET A LÉGVÉDELMI IRÁNYÍTÓ SZOLGÁLAT A szolgálat felelőssége 11. (1) A légvédelmi irányító szolgálatnak a repülésbiztonság vonatkozásában megállapított felelősségét a NATO Katonai Szabványosítási Ügynökség által kiadott, a Magyar Köztársaság által elfogadott és hatályba léptetett egységesítési dokumentumokban, valamint a hatályos nemzeti jogszabályokban, szabályzatokban és szakutasításokban foglalt előírások határozzák meg. (2) A légvédelmi irányító szolgálatnak, a műveleti szempontból meghatározott felelősségét a kijelölt szövetséges parancsnoknak a NATO integrált légvédelmi rendszer működési eljárásaira vonatozó szakutasításában és a vonatkozó harcszabályzatokban foglaltak tartalmazzák.

7 7 A szolgálat ellátása 12. (1) A légvédelmi irányító szolgálat ellátásának célja a NATO műveleti és a nemzeti alárendeltségű katonai légijárművek számára olyan speciális repülésirányítói szolgáltatást biztosítani, melyre a saját légijármű vagy kötelék harcfeladatának sikeres végrehajtása érdekében kerül sor. (2) A légvédelmi irányító szolgáltatást az MH-nak a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Kormányrendelet 6. -ában meghatározott légtérfelügyelet megvalósításáért felelős szervezete által ellátott és biztosított légvédelmi készenléti szolgálata nyújtja. (3) Az MH szervezetei mellett, azokkal együttműködésben a NATO repülőgép-fedélzeti korai előrejelző erők (NATO AEW Force) repülőgépei, valamint a NATO-szövetségesek Magyarországra települő mobil irányító központjai (TACS/DARS) is elláthatnak légvédelmi irányító szolgálatot. A légvédelmi irányító szolgálat feladatai: a) légvédelmi célú repülések irányítása; b) harckiképzési repülések irányítása; c) légi utántöltések irányítása; A szolgálat feladatai 13. d) az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályairól szóló 3/2006. (II. 2) HM rendeletben meghatározott speciális repülési feladatok biztosítása; e) riasztó szolgálat ellátása. Felszereltségi követelmények 14. (1) A radar-berendezések és lefedettség vonatkozásában a légvédelmi irányító szolgálatok felszereltségénél a NATO integrált légvédelmi rendszerében folyamatos NATO hadműveleti alárendeltségbe tartozó légtérellenőrző és légvédelmi irányító központok felszereltségével szembeni, az illetékes NATO parancsnok által meghatározott hadműveleti követelményeket kell figyelembe venni. (2) Híradó és informatikai eszközök területén minimális felszereltségi követelmények a következők:

8 8 a) a NATO integrált légvédelmi rendszerén belüli hadrendi elemek közötti összeköttetések biztosítására szolgáló híradó és informatikai berendezések, híradó vonalak hadműveleti követelményeit az egyes légtérellenőrző és légvédelmi irányító központok vonatkozásában, az illetékes NATO parancsnok határozza meg; b) a légijárművekkel folytatott föld-levegő-föld rádió összeköttetés biztosítására a légvédelmi irányító szolgálatot ellátó légtérellenőrző és légvédelmi irányító központból távvezérelhető VHF/UHF (117, MHz / MHz) sávú rádió adóvevőket kell működtetni, amelyek távolságban és magasságban az irányításra használt radar-berendezések felderítési lehetőségeinek megfelelő lefedettséget biztosítanak; c) a távvezérelt rádió adó-vevők száma és elérhetősége biztosítsa, hogy a légvédelmi irányító szolgálatot ellátó légtérellenőrző és légvédelmi irányító központ irányítói munkaállomásainak mindegyikén lehetséges legyen egy időben két különböző irányítói frekvencia lehangolása, és a 121,500 MHz, valamint a 243,000 MHz kényszerhelyzeti frekvencia folyamatos figyelése; d) föld-föld viszonylatban, azonnali, kétoldalú összeköttetés lehetőségét kell biztosítani: da) légvédelmi irányító munkaállomások és polgári, illetve katonai légiforgalmi irányító munkahelyek; db) légvédelmi irányító munkaállomások között, amennyiben azok nem azonos légvédelmi irányító központban települnek; e) légvédelmi irányító szolgálatot biztosító légtérellenőrző és légvédelmi irányító központok repülésirányítás céljára használt munkaállomásai minimálisan az alábbi technikai eszközökkel kell, hogy rendelkezzenek: ea) a légihelyzet-információ feldolgozó és megjelenítő rendszer munkaállomása, mely biztosítja a távvezérelt radaroktól beérkező légihelyzet információk alapján az azonosított légihelyzet-kép előállítását, folyamatos fenntartását és továbbítását, egyben lehetővé teszi a kezelő állomány számára a légihelyzet nyomon követését, a repülések irányításához szükséges elsődleges és másodlagos radar-információk valós-idejű rendelkezésre állását; eb) repüléstájékoztató terminál a légiforgalmi szolgálatok által feldolgozott repülési terv-adatok, a korlátozott és veszélyes légterek állapotára vonatkozó információk, valamint repülésmeteorológiai jelentések előrejelzések folyamatos megjelenítésére; ec) a hadműveleti információk megjelenítésének lehetősége, mely biztosítja a központ munkaállomásai közötti azonnali, valósidejű, információ-áramlást az alárendelt és együttműködő repülő- és légvédelmi erők harcértékére, a repülőterek állapotára, veszély-figyelmeztetésekre, a szenzorok elérhetőségére, repülési feladatokkal kapcsolatos feladatszabásra, a szomszédos légiforgalmi irányító szolgálatok aktív felelősségi területeire, valamint minden más, a légi vezetés és irányítás hatékonyságát befolyásoló információra vonatkozóan;

9 9 ed) egységes híradó kezelő felület (távvezérlő), amely lehetővé teszi az UHF / VHF föld-levegő-föld rádiók elérését és vezérlését, távvezérlőként egy időben két frekvencia illetve csatorna lehangolásának lehetőségével, valamint egyazon fejhallgató használatával a rádió adó-vevők mellett a beszédüzemű közvetlen telefonösszeköttetések és a központ munkaállomásai közötti belső konferencia (loop) hozzáférését. (3) Az objektív kontroll alkalmazása területén: a) a légvédelmi irányító szolgálatot biztosító légtérellenőrző és légvédelmi irányító központoknak rendelkezniük kell olyan adatrögzítő berendezéssel, amely lehetővé teszi a légihelyzet-kép és a beszédüzemű híradó berendezések felhasználásával forgalmazott információk folyamatos rögzítését és tárolását, valamint a föld-levegőföld rádió forgalmazás és a légihelyzet-kép időben szinkronizált visszajátszását, illetve hallgatását; b) a légvédelmi irányító szolgálatok tevékenysége során rögzített információk objektív kontroll céljából történő tárolását 365 naptári napig kell biztosítani. A szolgálat polgári légi forgalommal kapcsolatos felelőssége 15. (1) A légvédelmi irányító nem jogosult az illetékességi körzetében (pl.: működő időszakosan korlátozott légtérben) engedéllyel áthaladó polgári légiforgalom irányítására. A légvédelmi irányító szolgálat polgári légiforgalommal kapcsolatos felelőssége a GAT-szabályok szerint működő légijárművektől történő, az általános légiközlekedési szabályoknak megfelelő elkülönítés biztosítására, valamint az azzal kapcsolatos együttműködésre terjed ki. (2) A légvédelmi irányító szolgálat a GAT-szabályok szerint működő, az illetékességi körzetén engedéllyel áthaladó légiforgalomtól történő elkülönítést az irányítása alatt álló katonai légijárművek repülési irányára és magasságára vonatkozó engedélyek, utasítások adása útján valósítsa meg úgy, hogy a katonai légijárművek a polgári légijárműveket oldalirányban 5 NM (10 km) távolságnál, függőlegesen pedig két magassági lépcsőnél (2000 láb, 600 m) jobban ne közelítsék meg. (3) A légtér védelme érdekében a légvédelmi készenléti erők repülései során a légvédelmi irányító szolgálat polgári légiforgalommal kapcsolatos felelőssége a 7. (1) bekezdésében foglaltakra terjed ki. (4) A légvédelmi irányító szolgálat köteles biztosítani az illetékességi körzetén belül, a kényszerhelyzetben lévő, a kutató-mentő, valamint a sürgős betegszállítást végző repüléseknek az irányítása alatt álló légijárművekkel szembeni elsőbbségét. Eljárások és okmányok 16.

10 10 (1) A légvédelmi irányító szolgálatok tevékenységének feltétele a feladatokban részt vevő légijárművekről meglévő, valós idejű elsődleges és másodlagos radar berendezések mérésein alapuló információ (radarjel) folyamatos rendelkezésre állása. (2) Kizárólag másodlagos radarjel rendelkezésre állása esetén a repülések irányítása nem engedélyezett, de a rendeltetési repülőtérre való visszarepülés biztosítása során, az öszszeütközések elkerülése érdekében, a másodlagos radarjelet kizárólag helyzet-tájékoztatásra fel lehet használni. (3) A repüléseket irányítani a szolgálat légihelyzet információ feldolgozó számítógépes rendszere által előállított szimbólumok alapján kizárólag a 3. a) pontjában foglalt feladat sikeres végrehajtása érdekében lehet. Más esetben a radarjelek folyamatos rendelkezésre állása nélkül irányítani tilos. IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK E rendelet alkalmazásában: Értelmező rendelkezések Elfogás: az egyes légijármű vagy kötelék repülésének egy szakasza, melynek során a légijármű, illetve kötelék olyan manőverek sorozatát hajtja végre önállóan vagy a légvédelmi irányító szolgálat által biztosított rávezetés alapján, hogy a fedélzeti fegyverzet alkalmazása, vizuális azonosítás, vagy légi harc végrehajtásához megfelelő helyzetbe kerüljön. 2. Légi cél: olyan légijármű amellyel szemben a légvédelmi rendszernek rendszabályokat kell foganatosítania. Elfogási feladatok során a légi cél megegyezik az elfogott légijárművel. 3. Légiharc: a légijármű személyzetek, kötelékek szervezett, fegyveres, intenzív harctevékenysége a levegőben, amely a légi ellenség megsemmisítésére, illetve szándékának meghiúsítására irányul. Hatálybalépés 18. Ez a rendelet a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba. Budapest, június - n. Dr. Szekeres Imre