Népességföldrajz demográfia Az emberi népesség Az emberi faj megjelenése: 30m éve emberszabásúak, 10m éve emberfélék, 5m éve Australopithecus 3m éve Homo Habilis az ügyes majd Homo Erectus az egyenes, 500e éve Homo sapiens már összetett beszéd és elvont gondolkodás 150e éve Homo sapiens sapiens szocializáció 70e éve erős természeti szűrő a Toba-szupervulkán, majd jégkorszak, kb. 1000 ember éli túl Kelet-Afrikában, az ő leszármazottaik vagyunk Civilizált ember: 10e éve Közel-Keleten mezőgazdasági forradalom (növényt. majd állatt.) biztonságos élelemforrás - letelepülés, állandó települések védelmi okból koncentrálódás ókori városállamok, - munkák szervezése társadalmi hierarchia államok, uralkodók, hatalom hódítások birodalmak - növekvő ütemű népességgyarapodás kirajzás a forrásterületekről kultúra terjedése; A világnépesség: i.e. 3000 kb. 10m első túlnépesedő városállamok Indus-völgy Harappa: Mohenjo-daro i.sz. kezd. 125m: római népességrobbanás 200 év alatt duplázás 1000 250m: középkori stagnálás 200-1200 alig változik (éghajlatváltozás népvándorlások) 1650 500m: európai népességrobbanás kezdete, pedig - éghajat 1830 1mrd: európai népességrobbanás maximuma, <> kisjégkorszak 1930 2mrd: a népességrobbanás kiterjed Amerikára és Ázsiára is 1976 4mrd: globális népességrobbanás évi 120 milliós növekedés 2,7%-al leggyorsabb ütem, de Európa már lelassult 1999 6mrd: lassuló globális növekedés, Európa már fogyóban, Kína, India is fékez de még nő, Afrika gyorsulva nő 2012 7mrd: Afrika is túl a csúcson, de 1mrd, felük segélyre szorulna, ¼ AIDS-es arány 2020-25 8 mrd: kicsivel fölötte megállhat, majd újra csökkenés, Afrika is stabilizálódik 2030-ra Korábban 15mrd-t jósoltak 2050 és 25mrd-t 2150 körül, de fékező hatás!
A népességnövekedés tényezői Demográfiai átmenet: világnépesség-változás = Születés Halálozás = Természetes szaporodás (Adott területen a vándorlás is!) az átmenet ciklusai (tk. 134.o. ábra): 1. Sz és H magas + ingadozik (éhínség, járvány, háború) T változik + / - népesség hullámzó, de lassú növekedés 2. H lecsökken Sz marad T nő népesség gyorsulva nő 3. H alacsonyan stabilizálódik, Sz is csökken T csökken, de még + népesség lassulva nő 4. H ismét nő, Sz tovább csökken T negatív lesz népesség csökkenő (Korábbi teória, hogy mindkettő alacsonyan stabilizálódik T 0, de nem jött be. Vajon miért?) Okok: XVII-XIX.sz. Európa: gazdasági fejlődés jólét + orvostudomány halálozás fokozatosan csökken (2. sz.) fejlődéssel a társadalmi elvárások nőnek utódnevelés drágul a születés is lecsökken (3. sz.) a társadalom elöregszik H nő, az utódnevelés költsége horribilis Sz tovább csökken a repro szint alá fogyásba megy át (4.sz.) XX.sz. fejletlen világ: fejlett egészségügy importja és segélyek halálozások mesterséges leszorítása kívülről (2. sz.) lassú fejlődés társadalmi elvárás változatlan (10 gyerek) születés alig csökken magától nem áll le következmény: erőforrások/fő csökken nyomor + természetrombolás+háborúk több országban sikeres korlátozás (Kína negatív családi pótlék), néhányban fejlődés (Kína, India, Brazília, Malaysia), másutt vallási akadályok, főleg az iszlám országokban Összefoglalva: Európai népességrobbanás: fokozatos, volt hová menni, leállt Ázsiai népességrobbanás: hirtelen, nincs hová menni, leállóban Afrikai népességrobbanás: nagyon hirtelen, nincs hová menni, leállás???
A világnépesség földrajzi eloszlása Népsűrűség átlag 40fő/km 2, de 0-1000 ig oka: T területi különbségei + vándorlás Vándorlás - migráció Vándorlási különbözet = OdaVándorlás - ElVándorlás Régebben a sűrűtől a ritkább felé, korszakonként eltérő irányokkal: ókor: civilizációs központokból a peremvidékre (kolóniák) középkor: Ázsia Európa népvándorlás újkor: Európa Amerika és Afrika Amerika (mint ókor, de messzebb) XX.sz.: már nincs hova (Megtelt!) csak őserdők környezetrombolás szűkülő élettér??? XX.sz. közepétől a ritkától a sűrűbb felé (modernizációs fordulat): fejlődők fejlettek társadalmi konfliktusok szelektálja a magasabb képzettségűeket brain-drain sokszor ideiglenes vendégmunkás spec. forma ingázás lakó és munkahely távolodik Sűrűn lakott gócterületek: (Atlasz 132.o.) kedvező természeti-társadalmi adottságok T nagy túlnépesedett gócok népvándorlás forrásterületei: történelmi: K-Kína, India, Indokína, Jáva, Japán újkori: Ny-Európa, ÉK-USA, DK-Brazília, Ny-Afrika országok: mrd fölött Kína, India, 200-300m: USA, Indonézia 150-200m: Brazília, Pakisztán, Oroszország 100-150m: Banglades, Nigéria, Japán, Mexikó Európában: Németo 80m, Franciao, Olaszo, Nagy-Britannia kb. 50m Spanyolo, Ukrajna közel 50m Alig lakott vidékek: Óvilágban gyenge természeti adottságok: túl hideg/meleg, száraz/nedves, magas T kicsi, vándorlásban nem cél alig lakott Szibéria, Szahara, Belső-Ázsia, Tibet, Kongó-medence Újvilágban történelmi emberhiány: ha jó adottságok a vándorlás célterületei: Amerika, Ausztrália ha gyenge adottságok lassan nő: Amazonas-medence, É-Kanada ritkán lakott országok: Ausztrália, Kanada, Argentína, Paraguay, Venezuela, Új-Zéland
A népesség összetétele Korfa: Atlasz 133.o. jobb szél fiatalodó, stagnáló és öregedő demográfiai átmenetben hol tart fejlettség Foglalkozási szerkezet: preindusztriális, indusztriális, posztindusztriális gazdasági átmenetben hol tart fejlettség Várható élettartam: 68/64 év férfi/nő, de 45 80 év fejlődők fejlettek fejlettség Nemi arány: születéskor férfitöbblet 40 körül egál 50- növekvő nőtöbblet (75-nél már dupla a nő) Nyelvi összetétel: nyelvcsaládok nyelvek (Atlasz!) indoeurópai, uráli-altáji, sémi-hámi, kínai-tibeti, ausztroázsiai, fekete-afrikai pl.: indoeurópai germán angol amerikai angol indoeurópai uráli-altáji finnugor magyar palóc Nemzetiségi, etnikai összetétel: nemzet: országot alkotó, egy nyelvet beszélő, azonos kultúrájú népcsoport nemzetiség, nemzeti kisebbség: többségi nemzettől eltérő népcsoport, mely saját országgal is rendelkezik, de meghatározott történelmi régióban él (pl. határváltozások miatt került anyaországán kívül) pl.: etnikum: saját országgal nem rendelkező kisebbség pl.: diaszpóra: vándorlással szétszóródva került idegen ált. városi környezetbe, de ott sokszor csoportosan él (etnikai negyed gettó) pl.: Vallási összetétel: hinni kell világvallások (Atlasz132.o.): világvallások és ágak: keresztény, iszlám, hindu, buddhizmus, konfucianizmus vallás kultúra keveredés esetén ellentétek főleg expanzív vallások esetén pl.
Településföldrajz Település fogalma: emberek lakó- és munkahelyeinek térben koncentrált együttese Típusai: Települések ideiglenes állandó magányos csoportos falu város agglomeráció Települések funkciói: helyi funkciók: csak saját lakóknak központi funkciók : környező kisebb települések lakóinak is kapcsolatok a települések közt vonzáskörzet Településtípusok elhatárolása eszerint: falu: központi funkció nélküli kisebb település, ált. agár munkahelyekkel (?) város: központi funkciói révén vonzáskörzettel rendelkező település ált. ipari és szolgáltató munkahelyek agglomeráció: nagyváros és vonzáskörzete szoros kapcsolatban település az agglomerációban lehet: magváros Budapest bolygóváros Budaörs, Vác, Gödöllő alvóváros Érd, Budakeszi, Fót alvófalu Telki, Biatorbágy, Mogyoród, Kistarcsa agglomeráció lehet: egyközpontú Budapest, Kaposvár, London több központú: Komárom-Esztergom, Ruhr, Randstad megalopolisz: nagyvárosi vonzásövek összekapcsolódásával óriás település-együttes 25m fölötti népességgel pl. BosWash, ChiPitts, SanSan, ToKaido, SaoRio Települések fejlődése kialakulásra, növekedésre ható kedvező adottságok természeti tényezők: - védelmi: hegy, folyókanyar, folyótorkolat, félsziget, sziget - nyersanyagforrás: ércek, energia, víz társadalmi tényezők: - központi hely: világi vagy egyházi központ, zarándokhely - kereskedelmi: hágókapu, vásárvonal (eltérő tájak határán) - közlekedési: tengeröböl, hídfő, vasúti-, közúti csomópont - szellemi: találmány, egyetem, kutatóintézet
Településmorfológia Településméretek: remete bokortanya (1-100 törpefalu óriásfalu (30-50 000) kisváros metropolisz (1000-30m) mini agglomeráció megalopolisz (100e-100m) (Hol a határ? Falu-város probléma?) Települések alakja a természeti és társadalmi viszonyok révén ideiglenes: jurta tábor, iglu szórványoknál elhelyezkedés: szórt, sor-, bokortanya, farm, ranch falvaknál: egyutcás >> dombvidéken halmazos >> alföldön sakktáblás >> tervezett telepes falvak + spec. városoknál funkcionális övek: CBD (city), belső lakó öv, ipari öv, kertes lakó öv, elővárosi öv újabban szabályos övek helyett szektorok: szolgáltató, kereskedelmi és ipari sávok sugarasan a főutak mentén köztük a lakó szektorok, szuburbiák Településhálózat (kieg) települések rangja különböző többszintű rendszer (Christaller-hexagon) adminisztratív: főváros megyei jogú város megyeszékhely város falu függelék gazdasági erőtér szerint: világváros nagyrégió-központ országos központ régióközpont középszintű központ kistérség központ lokális központ központi funkció nélküli település adminisztratív határok nem követik a gazdasági vonzáskörzet-határokat pl. Somogy problémák
Urbanizáció Jelentése: városodás és városiasodás a modern korral járó általános világtendencia Városodás = mennyiségi urbanizáció: városok száma és a városi népesség aránynövekedése Fejlettekben lezajlott már okai: mezőgazdaságnak nem kellett a munkaerő taszítás ipari és szolgáltató munkahelyek magasabb jövedelem vonzás vagyis munkaerő követte a munkaerő-piaci helyzetet következmény: helyenként városlakók > 90% Fejlődőkben folyamatban urbanizáció hulláma az Egyenlítő felé vonul okai: gyors túlnépesedés földhiány éhínség taszítás jobb élet reménye vonzás (ott osztják a segélyt + talán munka + iskola > kitörési esély) következményei: - városrobbanás de infrastruktúrához nincs tőke nyomornegyedek - a nagyvárosok sorrendjének átrendeződése (Miért érdekes ez számodra?) a világgazdaság területi szerkezetét is átrendezi a robbanó metropoliszok új munkaerő-központok 1mrd ember vár munkára éhbérért (Terád is hat! Neked hol lesz munkád? Esetleg ha tanulsz!) Városiasodás = minőségi urbanizáció: városias életforma kialakulása a társadalmi fejlődés és jómód eredménye nem kötődik a városhoz falvakban is urbanizáció fejlettekben teljesen lezajlott fejlődőkben csak a világvárosok CBD és jómódú negyedeire jellemző
Fejlett urbanizációs folyamatok Párhuzamosan egymás mellett, de társadalmi rétegződéssel Elővárosodás (szuburbanizáció): zsúfoltság városi stresszhatások - jómódú családok az elővárosokba menekülnek agglomerációs övezet kialakulása a város körül - vidékről vándorlásnak is az övezet lesz a célterülete - szegények maradnak, sőt jönnek slummosodás gettók állami befolyással ez fékezhető (Európa) fejlettekben XX.sz. közepétől, Maon 1980-tól (Atlasz 20.o.) Ellenvárosodás (dezurbanizáció): a városias életmód falun is megteremthető, de természetes a környezet visszaáramlás a falvakba főleg jómódú nyugdíjasok és távmunkát végzők luxusfalvak csak a fejlettekben 1980-tól Maon a munkanélkülivé vált városiak visszamentek a szülőfaluba Újravárosodás (reurbanizáció): újra a belvárosba, főleg a képzett fiatalok YUPPie-k - ipar kiköltözött a városból az utak mellé a város tisztább lett - felújított belső városnegyedek magas színvonalú városi élet + csúcstechnika iparágainak kellemes új kisvárosok technopoliszok csak a fejlettekben 1990-től Maon a lakáshoz jutás állami támogatása révén 2000-2008 között