FÖLDRAJZ ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK június 27. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

Átírás

1 FÖLDRAJZ ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK június 27. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. Felsőőrről: 2; Bük Lendváról: 4; Zalakaros Eszékről: 1; Harkány Kassáról: 5; Miskolctapolca Nagyváradról: 3; Hajdúszoboszló Megjegyzés: Csak akkor adható válaszonként 1 pont, ha a szám és a hozzá tartozó településnév is helyes. 5x1 = 5 pont Bük: Alpokalja Zalakaros: Zalai-dombság Harkány: Villányi-hegység (elfogadható a Drávamenti-síkság is) Miskolctapolca: Bükk Hajdúszoboszló: Hajdúság 5x1 = 5 pont A feladat pontszáma 5+5 = 10 pont II. a=deltatorkolat b=beltenger (vagy: melléktenger) c=csekély (kevés, alacsony) d: 1=Földközi-tenger 2=Alexandria 3=Port-Szaid 4=Kairó 5= Szuezi-csatorna 6=Nílus 7=Vörös-tenger 8=Egyiptom Minden jó válasz 1 pont; 11x1 = 11 pont

2 2 III. A forró övezeti (vagy: trópusi) monszun szélrendszer kialakulása. Megjegyzés: 1 pont az övezet megjelöléséért, 1 pont a szélrendszer megnevezéséért adható. Nyár 1 pont I.- alacsony; II.- magas. Mert a szárazföld és a tengervíz hőmérséklete eltérő (vagy különbözőképpen melegszik fel.). 1 pont A. délnyugati monszun; B. délkeleti passzát Megjegyzés: mindkét válasz csak akkor értékelhető 1-1 ponttal, ha az irány és a szél neve is helyes. Mert a Föld tengelykörüli forgásából adódó erő (1 pont) az északi félgömbön jobb kéz felé (1 pont) téríti el az áramló levegőt. (A válasznak értelemszerűen kell helyesnek lennie.) Besatírozni a 2. nyilat. 1 pont A válaszra összesen adható 11 pont. IV. a) évi középhőmérséklet 1 pont évi közepes hőingás (a hőmérséklet évi közepes ingása) 1 pont A fogalmak sorrendje nem számít! A b) pontban csak akkor adható meg a pont, ha a válaszban a közepes szó szerepel. b) évi középhőmérséklet: 10,63 o C (vagy: 10,6 o C) 1 pont évi közepes hőingás: 21,5 o C 1 pont Összesen: 4 pont V. 1010: A Déli-sark közel 3000 tszf. magasságú fennsíkon van, ezért ott 1010 hpa légnyomás nem fordulhat elő. keleti: A Déli-sarkon a szél csak észak felől fújhat. nyári: Az un. ózonpajzs ritkulása tavasszal a legnagyobb mértékű. kőzetekből: A több mint 2000m vastag belföldi jégtakaró miatt a felszín közelében nem találhatók kőzetek. pingvint: A pingvinek a tengerből szerzik táplálékukat, ezért csak a part közelében élnek, nem a kontinens belsejében. Az indoklásoknak nem kell magukban foglalniuk a fenti magyarázatok minden részletét, de tartalmilag helyesnek kell lenniük. Indoklás híján pont nem adható. Minden helyes aláhúzás és indoklás ; 5x2 = 10 pont

3 3 VI. 1=kilugzás 2=ugarolás 3=Richter-skála 4=geoszinklinális 5=kárfülke 6=mofetta Minden helyes válasz 1 pont; 6x1 = 6 pont VII. 1=d 2=a,b 3=c,d 4=c 5=a,c Csak a teljes egészben helyes válaszokért jár pont; 5x1 = 5 pont VIII. 1=C 2=A 3=B 4=B 5=D 6=A 7=D 8=B Minden jó válasz 1 pont; 8x1 = 8 pont IX. 1=A 2=D 3=C 4=B 5=C 6=E 7=A 8=D 9=A 10=A Minden jó válasz 1 pont; 10x0 = 10 pont

4 4 X. ESSZÉ A városok fejlődése a 20. században (általános irányzatok és különböző országokból vett konkrét példák) A városok a településhálózatban központi szerepet töltenek be. Lakóik nagy része az iparban és a szolgáltatásokban dolgozik. Lélekszámuk nagy, központi részük sűrűn beépült, és környezetükből is vonzzák a munkaerőt. A városok körét országonként eltérő módon határozzák meg. A városlakó népesség arányának növekedését városodásnak (urbanizációnak) nevezzük. A gyors városfejlődés az ipari forradalommal vette kezdetét. A 20. században az urbanizáció tovább gyorsult, és az ezredfordulón már az emberiség kb. fele városokban él. A városodás legmagasabb fokán álló országokban a lakosság több mint ¾-e városlakó. A városi életforma a fejlettebb országok vidéki településein is hódít: ez a folyamat a falvak városiasodása. Az USÁ-ban és a fejlett európai országokban a zsúfolt nagyvárosok növekedése lelassult, és felértékelődött a vidéki életmód; megfigyelhető az ellenvárosodás folyamata. A 20. századi városfejlődésben a vidékre jellemző taszító erők és a városokban érvényesülő vonzó erők együttes hatása fejeződött ki. A fejlett országokban (Észak- Amerika, Európa, Japán) a gépesítés nyomán csökkent a mezőgazdaság munkaerőigénye, a városok vonzerejét pedig az ipari és szolgáltatási munkahelyek bővülése, a magasabb jövedelem jelentette. A fejlődő országokban a földhiány, a falusi szegénység, a háborúk taszító ereje volt a döntő, és a városba özönlő tömegek számára nincs elegendő munkalehetőség. A nagyvárosok (pl. Kalkutta vagy Mexikóváros) peremén hatalmas nyomornegyedek (bádog- és viskóvárosok) alakultak ki. A nagyvárosok túlzsúfoltsága és környezeti problémái (pl. levegőszennyeződés, hulladék-elhelyezés, vízellátás, közlekedés) folytán a fejlett országokban megkezdődött a népesség kiáramlása az elővárosokba. Az agglomerációk bővüléséhez szükség volt a közlekedés fejlődésére, különösen a gépkocsik elterjedésére; ezért az elővárosodás az USÁ-ban öltötte a legnagyobb méreteket. Főként a közepesnél magasabb jövedelmű rétegek hagyták el a központi városokat. Az agglomerációs gyűrűben létrejött alvóvárosokból sokan ingáznak munkahelyükre. Újabban azonban a munkahelyek egy része is kitelepült a peremvárosokba. A régi nagyvárosok a lepusztult negyedek elbontásával, tervszerű felújítási programokkal igyekeznek visszacsalogatni a jómódú lakosságot. A milliós nagyvárosok és egymásba olvadó elővárosaik hatalmas összefüggő övezetet alkotnak; a legnagyobb ilyen tömörülés az USA észak-atlanti partjain húzódó megalopolisz. Hasonló mamutvárosok bontakoznak ki Kalifornia partjain, a Nagy-tavak vidékén, Japán déli partjain is. Európában az elővárosodás kisebb mértékű volt, mint Észak-Amerikában. A nagy szénmedencékben létrejött sok-központú (policentrikus) agglomerációk példája a Ruhrvidék vagy Felső-Szilézia; itt a környezeti károk elhárítása, a szerkezeti válság leküzdése van napirenden: korszerű iparágak, szolgáltató, kutató tevékenységek meghonosítása jelenti a megoldást. Hollandiában a patkóváros (Randstad) ugyancsak sok egyenrangú központot foglal magába. Magyarországon Budapest körül fejlődött ki a széles agglomerációs gyűrű, ahol a legutóbbi időkig főleg a vidékről érkező, a mezőgazdaságból kiszakadó lakosság 3 pont 5,5 pont 4,5 pont 2,5 pont 3 pont

5 5 telepedett le. Újabban azonban itt is megfigyelhető, hogy a magasabb jövedelmű keresők húzódnak ki a vonzó környezetet kínáló peremvárosokba. Az esszé más sorrendben is kidolgozható, de az értékelés alapját ez esetben és az aláhúzással jelölt lényeges fogalmak, ill. összefüggések képezik. A dolgozat logikus felépítése, stílusa, a benne foglalt többlet-információk további 0-3 ponttal értékelhetők. 1,5 pont 2 Összesen adható: 22+3 = 25 pont