A szigetvári kistérség

A szigetvári kistérség Magyarország megyéi Az 1000 főre jutó működő vállalkozások száma a szigetvári kistérség településein Baranya megye Magyarlukafa Almamellék Boldogasszonyfa Csebény Somogyhárságy Horváthertelend Vásárosbéc Szentlászló Ibafa Baranya megye kistérségei Szulimán Almáskeresztúr Somogyhatvan Somogyviszló Mozsgó Somogyapáti Csertő Merenye Basal Patapoklosi Tótszentgyörgy Szigetvár Nagydobsza Nyugotszenterzsébet Nagyváty Botykapeterd Nagypeterd Molvány Kisdobsza Rózsafa Kistamási Hobol Szentdénes Pettend Katádfa Gyöngyösmellék Várad Szentegát Szörény Bánfa Zádor Kétújfalu Bürüs Dencsháza Teklafalu Endrőc Szigetvári kistérség Forrás: KSH T-STAR adatbázis, 2001. Regionális Információs Osztály, 2003 Működő vállalkozások száma 1000 főre 106.08-214 (0) 70.72-106.08 (1) 53.04-70.72 (5) 35.36-53.04 (11) 17.68-35.36 (19) 1-17.68 (10) nincs (0) A kistérség Országos sorrendje a sorrendje a átlag értéke 150 megyében 2001-ben 2001-ben kistérségből Az 1000 állandó lakosra jutó vándorlási egyenleg (fő)* 0,00-7,99 106 5 Öregedési index (a 60 év felettiek száma / a 14 év alattiak száma) 1,34 1,08 27 1 Hozzáadott érték az átlagos statisztikai létszámra vetítve (ezer Ft) 3.635,84 1.405,31 139 7 Az 1000 lakosra jutó kereskedelmi és magánszállásadás szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák száma (éjszaka) 2.197,66 783,61 70 5 Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem 1 lakosra (Ft) 414.921,64 250.457,24 122 6 Az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma (db) 242,89 198,61 95 5 Az 1990 és 2001 között épített lakások aránya a 2001. évi 7,73 6,05 93 4 lakásállományban Közműolló ** 42,40 75,95 113 7 Regisztrált munkanélküliek aránya a 18-59 éves népességből (%) 5,60 13,04 137 7 Tartós munkanélküliek aránya a 18-59 éves népességből (%) 2,61 7,16 141 6 A működő vállalkozások aránya a regisztrált vállalkozásokból 74,75 79,71 78 1 Az 1000 lakosra jutó működő egyéni vállalkozások száma (db) 45,86 34,09 113 7 Az 1000 lakosra jutó működő társas vállalkozások száma (db) 36,38 16,62 84 6 * Az 1996-2001 közötti odavándorlások és elvándorlások különbsége az 1995. évi állandó népességhez viszonyítva, 1000 főre ** Közműolló: 100-100x(szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma/vízcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma) 60

Baranya megye nyugati részén, a dél-dunántúli régióban található a 47 településből álló, 668,9 km 2 kiterjedésű szigetvári kistérség. Állandó népessége 2001-ben 28.513 fő volt, népsűrűsége (42,8 fő/km 2 ) alapján az igen ritkán lakott vidékek közé tartozik. A kistérség központja, mely az egyetlen városi rangú települése is egyben, a Zselic déli előterében fekvő Szigetvár. A kistérség állandó népessége 6 év alatt 777 fővel csökkent (az 1995. évi népesség 2,6%-a), amely jelentős részben a negatív vándorlási egyenlegnek köszönhető. 1996 eleje és 2001 vége között 234 fő vándorlási veszteség keletkezett, az 1995. évi állandó népesség 0,8%-a. Az ezer lakosra jutó vándorlási egyenlege az elmúlt 6 év alapján közel 8 fő, amellyel Baranya megyében az 5., a kistérségek között pedig a 106. helyen végzett. Kedvező korstruktúrára utal ugyanakkor az öregedési index (14 év alatti népességre jutó időskorúak aránya), melynek értéke (1,08), a 2000. évhez képest kevesebb, mint 0,1-del romlott csupán és az 1,34-os országos átlagtól jelentősen elmarad. A mutató alapján a kistérség az országos rangsorban a 27., a megyeiben viszont az első helyen áll. A vizsgált mutatók közül az öregedési index alapján érte el országosan a legelőkelőbb helyezést a szigetvári kistérség. A társas vállalkozások átlagos statisztikai létszámára vetített bruttó hozzáadott érték (1.405,3 ezer Ft) kevesebb, mint az országos átlag 40%-a. A mutató értéke egy év alatt mintegy 168 ezer Ft-tal nőtt, a kistérségek között ennek ellenére csak a 139., míg megyéjében a 7. (utolsó előtti) helyen áll. Valamivel kedvezőbb a pozíciója az egy lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelem tekintetében. A mutató értéke 2001-ben 250,5 ezer Ft, a hazai átlag 60%-a, mellyel országosan a 122., megyéjében pedig a 6. helyen szerepel. Az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma (198,6) 18%-kal elmarad az országos átlagtól, így a kistérség 95. az országos rangsorban, Baranya megyében viszont az 5. lett. Az idegenforgalom első ránézésre nem játszik kiemelkedő szerepet a térség gazdaságában, de a vizsgált 13 mutató közül ezen a területen érte el a 2. legjobb eredményt a kistérség. A kereskedelmi szálláshelyeken és a magánszállásadás keretében eltöltött vendégéjszakák száma ezer lakosra vetítve 783,6, mindössze 35,6%-a az országos átlagnak, így országosan az 70., megyéjében az 5. helyen végzett. Az 1990-2001 között felépített lakások 2001. évi lakásállományon belüli aránya (6,05) az országos átlag 78%-a, mellyel a 93. a kistérségek között, és 4. a megyében. A közműolló mutatójában a kistérségek között a 113. helyen végzett. Az ivóvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakásoknak mindössze 24%-a kapcsolódott a szennyvízcsatorna-hálózatba, amely a megyén belül a 2. legrosszabb arány. A közműolló értéke az országosnak 179%-a, ami igen kedvezőtlennek minősíthető. A 2001. év végén 2.239 regisztrált munkanélküli köztük 920 nő szerepelt a nyilvántartásban, 124 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A 18-59 éves népességhez viszonyított arányuk igen magas, 13%, az országos átlag több mint kétszerese, mellyel megyéjében az utolsó előtti, országosan pedig a 137. helyet foglalja el. Az országos rangsorban a 141. pozíciót tölti be, megyéjében viszont a 6. a tartós, 180 napnál hosszabb időt munkanélküliként töltő népesség arányában, a kistérség értéke megközelíti az országos átlag háromszorosát. A szigetvári kistérségben összesen 1.814 regisztrált vállalkozás található, melyből 1.446 működő, s ezzel a 79,7%-os aránnyal jelentősen meghaladja az átlagot, így országosan a 78., Baranya megyén belül pedig az első helyre került. A térségben 972 egyéni vállalkozás működik, ezer főre 34 jut, amely 74%-a az országos átlagnak, így megyéjében a 7., a kistérségek között csak a 113. helyet szerezte meg. A működő társas vállalkozások száma 2001-ben 474 volt, ezer főre vetítve (16,6) a kistérség a 84. az országos, míg 6. a megyei rangsorban. Összefoglalóan megállapítható, hogy Szigetvár és környéke a vizsgált mutatók alapján az öregedési indexet és a működő vállalkozások arányát kivéve az országosnál kedvezőtlenebb 61

helyzetben van. A hozzáadott értéket, a vendégéjszakák és a működő társas vállalkozások számát nézve értéke nem éri el az országos átlag felét. Utóbbi két mutató tekintetében azonban viszonylag jó helyen, az első 90 kistérség között végzett. A mezőny utolsó harmadában foglal helyet a munkanélküliségi mutatókban, valamint az egy főre jutó SZJA alapot képező jövedelem alapján. A legjobb pozíciót (27.) az öregedési index tekintetében érte el. A szigetvári kistérség Baranyán belül is a fejletlenebb térségek közé tartozik. Ezt mutatja, hogy mindössze két mutatóban első megyéjében (öregedési index, működő vállalkozások aránya), míg tíz alapján az 5-7. helyen végzett. A működő vállalkozások jellemzői Az 1.446 működő vállalkozásból 474 a társas vállalkozások száma, amelyek közül 204 bt., 172 kft., 15 mezőgazdasági szövetkezet, 4 pedig rt. formájában működik. Az említett gazdasági formák közül kiemelkednek a mezőgazdasági szövetkezetek, arányuk mintegy 413, ill. 465%-a a megyei és az országos átlagnak. A többi társasági forma részesedése jóval elmarad a magasabb területi szintek átlagaitól. A Baranya megyei átlagnál 32%-kal alacsonyabb a bt.-k, 26-23%-kal az rt.-k és kft.-k aránya. Az országos átlagtól legnagyobb mértékben (több mint 40%-kal) az rt.-k részesedése marad el, a kft.-k és bt.-k aránya a hazai érték 67-68%-át éri el. A vizsgált működő vállalkozások száma gazdasági forma szerint 15 204 172 kft. rt. bt. 4 mezőgazdasági szövetkezet A működő vállalkozások létszám-kategória szerinti megoszlása alapján megállapítható, hogy azok 65,6%-a, azaz 949 darab a 0, vagy ismeretlen számú alkalmazottat foglalkoztató, további 30% (435) az 1-9 főnek munkát adó aktív vállalkozás. A kistérségben ezeken kívül 14 kis- és 21 közepes vállalkozás található, 250 fő feletti alkalmazottal rendelkező nagyvállalat pedig egy sem működik. A létszám-kategóriák közül legnagyobb mértékben a középvállalkozások aránya haladja meg az országos és a megyei átlagot, 146, ill. 136%-kal. A 0, vagy ismeretlen számú alkalmazottal dolgozó, valamint a 20-49 fős kisvállalkozások részesedése 1-8%-kal nagyobb a magasabb területi szintek értékeinél. A mikro- és a 10-19 fős kisvállalkozások aránya sem marad el sokkal az átlagos értékektől. A megyei átlagnál mindkét létszámkategória részesedése csupán 3-4%-kal kevesebb, míg az országos átlagnak a mikrovállalkozások 94, a 10-19 fős kisvállalkozások 90%-át érik el. Nagyvállalkozás ahogy már említettük nem működik a térségben. 62

A működő vállalkozások megoszlása létszám-kategóriák szerint 435 16 25 21 0 0 és ismeretlen 1-9 fő 10-19 fő 949 20-49 fő 50-249 fő 250 fő felett Az 1.446 működő vállalkozás nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása a következő képet mutatja: A működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint Kereskedelem, javítás Ingatlanügyletek, gazdasági szolg. Mezőgazdaság 247 243 342 Építőipar 177 Ipar 130 Szálláshely-szolg., vendéglátás Szállítás, raktározás, távközlés, posta 68 85 0 50 100 150 200 250 300 350 400 2001-ben a kistérség vállalkozásainak legnagyobb része, 23,7%-a a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban működött. Ezer lakosra 12 ezen területen tevékenykedő vállalkozás jut, mely az országos átlagnak mindössze 62%-a. A második legtöbb vállalkozást tömörítő szektorban ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások ágazat a vállalkozássűrűség értéke 8,7, mely az országostól 64%-kal elmarad. A térségben kiemelkedő a mezőgazdaság szerepe. Ennek megfelelően ezer főre viszonylag sok (8,5) agrárvállalkozás jut, mely érték az országosnak több mint 2,3-szerese. Az építőipar a következő legnépesebb szektor, mely a vállalkozások 12,2%-át tömöríti, a vállalkozássűrűség mutatója (6,2) azonban 13%-kal kevesebb az országos átlagnál. Az iparban 4,6 vállalkozás jut ezer főre, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás távközlés területén 63

pedig 3, előbbi érték 44, utóbbi 26%-kal alacsonyabb az országosnál. A szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazatban működik a legkevesebb vállalkozás a térségben, a vállalkozássűrűség értéke (2,4) az országos átlag 55,5%-ával egyezik. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a működő vállalkozások 10,7%-a egyik említett kategóriába sem sorolódott, így azok a pénzügyi tevékenység (J) és/vagy az egyéb szolgáltató ágazatok (L-Q) közé tartoznak. A szigetvári kistérségben a vállalkozássűrűségi értékek az agrárszféra kivételével minden nemzetgazdasági ágban jelentősen elmaradnak az országos átlagtól, a legtöbb vállalkozást tömörítő szektorban legalább 30%-kal, így a kistérség vállalkozásokkal nem megfelelően ellátott. Nemzetgazdasági ágak A működő vállalkozások megoszlása társas egyéni Összes vállalkozások vállalkozások Mezőgazdaság 243 109 134 Ipar 130 59 71 Építőipar 177 52 125 Kereskedelem, javítás 342 95 247 Szálláshely-szolg., 85 20 65 vendéglátás Szállítás, raktározás, 68 12 56 távközlés, posta Ingatlanügyletek, 247 88 159 gazdasági szolgáltatás Egyéb (J, valamint 154 39 115 L-Q szektor Összesen: 1.446 474 972 A szigetvári kistérségben a vállalkozások túlnyomó többsége (67,2%-a) egyéni vállalkozás, míg a többi társas vállalkozás keretében működik. Három ágazat esetében az egyéni vállalkozások aránya ennél valamivel alacsonyabb. Az iparban és a mezőgazdaságban 45% körül alakul a társas vállalkozások részesedése, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások szektorban pedig 35% ugyanez az arány. A többi nemzetgazdasági ágban a működő egyéni vállalkozások szerepe különösen a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazatban (82,3%) még jelentősebb, meghatározóbb, melyre a felkészítéskor figyelemmel kell lenni. A kistérség települései között mint azt az első oldalon lévő térkép is mutatja igen számottevő különbségek alakultak ki az ezer állandó lakosra jutó működő vállalkozások számában. A mutató értéke egyedül Szigetváron haladja meg 7,6%-kal a 70,72-os vidéki átlagot. Összesen 5 községben a vállalkozássűrűség értéke a vidéki átlag 75-99%-a között mozog, 11 településen meghaladja annak felét, de nem éri el a 75%-át, 19 helyen a vidéki átlag negyede és fele közé esik, a maradék 10 faluban pedig nem éri el annak negyedét. 64

Összegzés: a szigetvári kistérségben a vállalkozások ezer főre jutó száma a mezőgazdaság kivételével elmarad az országos átlagtól. A vállalkozások száma alapján a kereskedelem, javítás, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások és az építőipar emelhetők ki, hiszen együttesen a kistérségben tevékenykedő vállalkozások 53%-át adják. A fentieket figyelembe véve a kereskedelem, javítás, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, az építőipar és a mezőgazdaság szektorába sorolt vállalkozások lehetnek a felkészítés elsődleges célcsoportjai. 65

A működő társas vállalkozások száma egyes gazdasági tevékenységek szerint a szigetvári kistérségben, a KSH CÉGKÓDTÁR 2002. október 31-i állapota alapján Társas TEAOR*-kódok és elnevezések vállalkozások száma (db) 01.11 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése 25 01.12 Zöldség, virág, kertészeti termék termelése 1 01.13 Gyümölcs, szõlő, fűszernövény termelése 1 01.21 Szarvasmarha-tenyésztés 2 01.22 Juh-, kecske-, ló-, szamár-, bivaly-, öszvértenyésztés 1 01.23 Sertéstenyésztés 3 01.24 Baromfitenyésztés 2 01.25 Egyéb állatok tenyésztése 3 15.1 Húsfeldolgozás 0 15.3 Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás 2 15.4 Növényi, állati olaj gyártása 0 15.5 Tejfeldolgozás 0 15.6 Malomipari termék, keményítő gyártása 0 15.7 Takarmány gyártása 0 15.8 Egyéb élelmiszer gyártása 2 15.9 Italgyártás 2 18 RUHÁZATI TERMÉK GYÁRTÁSA; SZÖRMEKIKÉSZÍTÉS, - KONFEKCIONÁLÁS 0 19 BŐRKIKÉSZÍTÉS; TÁSKAFÉLÉK, SZÍJAZAT, LÁBBELI GYÁRTÁSA 10 20 FAFELDOLGOZÁS, FONOTTÁRU GYÁRTÁSA 13 21 PAPÍR, PAPÍRTERMÉK GYÁRTÁSA 0 22 KIADÓI, NYOMDAI TEVÉKENYSÉG, EGYÉB SOKSZOROSÍTÁS 1 25 GUMI-, MŰANYAG TERMÉK GYÁRTÁSA 5 28 FÉMFELDOLGOZÁSI TERMÉK GYÁRTÁSA 6 29 GÉP, BERENDEZÉS GYÁRTÁSA 1 30 IRODA-, SZÁMÍTÓGÉPGYÁRTÁS 0 36 BÚTORGYÁRTÁS; MÁSHOVA NEM SOROLT 7 45 ÉPÍTŐIPAR 57 50 JÁRMŰ-, ÜZEMANYAG-KERESKEDELEM 17 51 NAGYKERESKEDELEM 25 52 KISKERESKEDELEM 57 55 SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS 22 55.1 Szállodai szolgáltatás 2 55.2 Átmenetiszálláshely-szolgáltatás 1 55.3 Éttermi, cukrászdai vendéglátás 17 55.4 Egyéb, nyílt árusítású vendéglátás 2 55.5 Munkahelyi és közétkeztetés 0 60 SZÁRAZFÖLDI,CSŐVEZETÉKES SZÁLLÍTÁS 5 60.22 Taxi személyszállítás 0 60.23 Egyéb szárazföldi személyszállítás 1 60.24 Közúti teherszállítás 4 63 SZÁLLÍTÁST KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG, UTAZÁSSZERVEZÉS 3 65.2 Egyéb pénzügyi tevékenység 0 66 BIZTOSÍTÁS (KIVÉVE: KÖTELEZŐ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS) 0 67 PÉNZÜGYI KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG 1 66

Társas TEAOR*-kódok és elnevezések vállalkozások száma (db) 70 INGATLANÜGYLETEK 45 70.1 Ingatlanberuházás, -értékesítés, -forgalmazás 4 70.2 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 10 70.3 Ingatlanügynöki, -kezelési szolgáltatás 31 71.1 Gépjárműkölcsönzés 0 71.2 Egyéb jármű kölcsönzése 0 71.3 Egyéb gép kölcsönzése 1 71.4 Fogyasztási cikk kölcsönzése 0 72 SZÁMÍTÁSTECHNIKAI TEVÉKENYSÉG 13 72.1 Hardver-szaktanácsadás 1 72.2 Szoftverkészítés, -szaktanácsadás 6 72.3 Adatfeldolgozás 2 72.4 Adatbanki tevékenység 0 72.5 Iroda-, számítógép-javítás 2 72.6 Egyéb számítástechnikai tevékenység 2 73 KUTATÁS, FEJLESZTÉS 0 74 GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET SEGÍTŐ SZOLGÁLTATÁS 40 74.1 Jogi, gazdasági tevékenység 17 74.2 Mérnöki tevékenység, tanácsadás 7 74.3 Műszaki vizsgálat, elemzés 2 74.4 Hirdetés 2 74.5 Munkaerő-toborzás, -közvetítés 0 74.6 Nyomozási, biztonsági tevékenység 4 74.7 Takarítás, tisztítás 2 74.8 Egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás 6 85 EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS 25 85.1 Humán-egészségügyi ellátás 23 85.2 Állat-egészségügyi ellátás 1 85.3 Szociális ellátás 1 92 SZÓRAKOZTATÁS, KULTÚRA, SPORT 11 93 EGYÉB SZOLGÁLTATÁS 1 * A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere 67