Logisztikai Akcióterv 2009-2013 Sajtó-háttéranyag A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium 2008 nyarán választotta ki azokat a húzóágazatokat, amelyek GDP hozzájárulását, komparatív előnyeit, piaci dinamikáját, valamint a foglalkoztatottak arányát tekintve stratégiai jelentőségűek Magyarország számára. A járműipar, a logisztika, a gyógyszeripar, valamint az információtechnológia lettek azok, amelyekhez kapcsolódva elindult a terület-specifikus stratégiák és akciótervek készítése. A Kormány célja, hogy a négy kijelölt ágazat a válságot követően tovább erősítse a magyar gazdaság növekedését. A logisztika lényegében az áruk megfelelő időben és megfelelő helyre történő eljuttatásához kötődő szolgáltatásokból (pl. szállítás, raktározás) álló csomagot takarja. A globális logisztikai kiadások napjainkban a világ GDP-jének mintegy 14 százalékát teszik ki. A logisztika az elmúlt évtizedben a globális gazdaság legfontosabb összetevői közé került, és minden előrejelzés szerint további fejlődés előtt áll. Hazánkban jelenleg mintegy 30 ezer, zömében KKV, logisztikai szolgáltató működik, és több magyar, a régióban meghatározó jelentőségű csoport (pl. Wáberer s, MASPED) is létrejött. A logisztikai ágazat társas vállalkozásai 2007-ben 2626 milliárd Ft árbevételt értek el, és közel 160 ezer főt foglalkoztattak. Magyarország a Világbank Logistics Performance Index (logisztikai versenyképességet mérő) listáján az EU-12-ek legjobbja. 2006-os LPI (Logistics Performance Index) indexek és országok rangsora Sorrend Ország LPI érték 1. Szingapúr 4,19 2. Hollandia 4,18 3. Németország 4,10 4. Svédország 4,08 5. Ausztria 4,06 35. Magyarország 3,15 37. Szlovénia 3,14 38. Csehország 3,13 40. Lengyelország 3,04 50. Szlovákia 2,92
A Cushman&Wakefield tanácsadó cég által a logisztikai központok létrehozási feltételei alapján készített európai ország rangsorban a 3. helyre lépett elő hazánk. Logisztikai központok létrehozási feltételeinek ranglistája (Cushman&Wakefield) 2001 2003 2005 2007 Belgium 1. 1. 1. 1. Hollandia 2. 4. 3. 2. Magyarország 10. 8. 7. 3. Csehország 5. 5. 4. 4. Lengyelország 7. 6. 5. 5. Franciaország 4. 2. 2. 6. Ausztria 8. 7. 9. 7. A logisztikai szolgáltatásokat a legtöbb gazdasági ágazat vállalkozásai igénybe veszik, így a gazdasági válság hatásait természetesen ez a terület sem kerülhette el. Az éves statisztikákban ugyan még nem jelennek meg a pénzügyi és reálgazdasági válság negatív következményei, de egyes nemzetközi mutatókból (pl. Baltic Dry Index), havi, negyedéves jelentésekből már látszik a visszaesés. Ennek mértéke, a válság jelenleg még nem látható hosszától és hatásaitól, illetve az ezzel kapcsolatos kormányzati lépésektől függ. A logisztikai szolgáltatók közül azok a vállalkozások a leginkább veszélyeztetettek, amelyek a válság által jelentősebben érintett szektorokat szolgálják ki (pl. járműipar, elektronika), kevés partnertől függnek, mikro- és kisméretűek, az alvállalkozási lánc végén állnak, jelentős tárgyieszköz aránnyal rendelkeznek, vagy a kockázataikat nem kezelik megfelelően. A szakmai szervezetek Magyarország kedvező földrajzi adottságai (hazánkon áthaladó 4 páneurópai folyosó, a záhonyi térség potenciálja), a logisztika gyors fejlődése és lehetőségei miatt támogatják kormányzati logisztikai stratégia és akcióterv készítését. A Magyar Kormány közel kétéves tervezést és egyeztetést követően 2009. június 17-én fogadta el a hazai logisztikai szolgáltatásokkal kapcsolatos középtávú intézkedéseket rögzítő, 2009-2013 évekre szóló Logisztikai Akciótervet.
Páneurópai folyosók és magyarországi szakaszaik Logisztikai Akcióterv A Logisztikai Akcióterv a Magyar Logisztikai Stratégia 2007-2013-ra épül, amelynek elkészítése során a gazdasági tárca hazai és külföldi szakmai programokat (pl. német logisztikai mesterterv, finn logisztikai akcióprogram), a szakmai szervezetek (pl. Logisztikai Egyeztető Fórum) anyagait, javaslatait is figyelembe vette. A Magyar Logisztikai Akcióterv alapvető célja, hogy 2013-ra Magyarország a közép-kelet-európai térség meghatározó logisztikai szolgáltató centrumává váljon. A Logisztikai Akcióterv e stratégiai cél eléréséhez szükséges intézkedéseket tartalmazza. Fontos megjegyezni, hogy a kisszámú akció kialakításánál lényeges szempont volt, hogy az akcióterv a lehető legcsekélyebb addicionális forrás igénybe vétele mellett a lehető legnagyobb mértékben járuljon hozzá a jövőkép és a célrendszer megvalósulásához. Ezt tükrözi az a tény, hogy a javasolt fejlesztéspolitikai eszközök inkább a meglévő források, programok biztosítására, semmint új források bevonására irányulnak. Az akcióterv elsősorban a nemzetközi szintű versenyképesség hosszabb távú javítására, nem pedig a rövidtávú válságkezelésre irányul. Az Akcióterv elfogadását követően a kilenc intézkedés megvalósítása több, már jelenleg is futó, illetve előkészítés alatt álló programtól eltekintve 2009. második félévében indul. A megvalósítás fő felelőse a gazdasági tárca, azonban a logisztika komplexitása miatt az intézkedések számos más minisztériumot (pl. közlekedési, pénzügyi, oktatási, munkaügyi, agrár, honvédelmi) is érintenek, ezért elengedhetetlen a megfelelő koordináció, melynek a Logisztikai Irányító Testület lehet a megfelelő fóruma. A feladatok eredményes megvalósításához a jövőben is folytatni kívánjuk a civil és üzleti szereplők bevonását és a végrehajtás során számítunk az aktív részvételükre. A megvalósítás pontos részleteit a szakmai szereplőkkel folytatott konzultációk során kell meghatározni és tovább finomítani. Az akciók megvalósításáról, illetve a feladatok teljesüléséről évente legelőször a 2010 végén - jelentés készül, amelyek egyben az Akcióterv éves felülvizsgálatát is szolgálja majd. Az Akcióterv átfogó felülvizsgálatára 2011-ben kerül sor.
Az Akcióterv intézkedései Beruházás ösztönző intézkedések: A beruházások növekedését segíti elő a logisztika szempontjából fontos, az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti, vasúti, vízi úti, valamint térségi elérhetőségének javítását célzó közlekedési infrastruktúra projektek megvalósítása, amelyet az Új Magyarország Fejlesztési Terv KözOP akciótervének intézkedései tartalmaznak. A vasúti normál és széles nyomtáv közötti váltást, és a schengeni külső határ potenciáljának kiaknázását célzó 37,869 milliárd Ft-os költségvetésű záhonyi térség különleges gazdasági övezetésnek komplex gazdaságfejlesztési programja a Fényeslitke-Komoró térségében közforgalmú ipari-logisztikai terület kialakítását, a térségi vasúti és közúti infrastruktúrának, az oktatás-képzésnek a fejlesztését, a helyi KKV-k támogatását, marketing akcióprogram megvalósítását, valamint településrendezési tervek létrehozását tartalmazza. Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztését, illetve a kísért kombinált szállítás működését segítő támogatási programcsomag a logisztikai központok szolgáltatási árbevételének növekedését célozza. A program hátteréül az alábbi, a KözOP-4.1. kivételével már működő támogatások szolgálnak: o GOP-3.2.1. (2007-2013): 28,399 mrd Ft o KMOP-1.4.2. (2007-2013): 1,860 mrd Ft o KözOP-4.1. (2007-2013): 1,900 mrd Ft o Ro-La működési támogatás (2008-2011): 2,980 mrd Ft. Marketingakciók: A logisztikai kereskedelemfejlesztési program a magyar logisztikai szolgáltatók régiós terjeszkedését kívánja elősegíteni. Ennek során a program végrehajtásáért felelős ITDH azonosítja a jelentősebb kiállításokat, felméri a potenciális hálózatokat, azonosítja a beszállító lehetőségeket, és nemzetközi kiállításokon is részt vesz. A logisztikai országmarketinggel a Magyarországra történő külföldi logisztikai beruházásokat kívánjuk ösztönözni. Logisztikai szempontból meghatározó részstratégiák: A közúti (áruszállítási) úthasználati díjstruktúra korszerűsítését megalapozó középtávú díjstratégia célja, hogy a szabályozási és technikai környezet (pl. használatarányos útdíj bevezetése) közeljövőben várható változásait megfelelően tudják kezelni. A szakmai szervezetekkel egyeztetett stratégia a díjak megállapítását, valamint a keletkező bevételek felhasználását tartalmazná, különös tekintettel a versenyképességre, a külső költségek érvényesítésének mértékére. Az akcióprogram részét képezi a vámhatóság szolgáltatásainak fejlesztése is a Vám- és Pénzügyőrség középtávú stratégiája által célzott intézkedésekkel. Az intézkedések többek között az elektronikus vámkezelési környezet fejlesztését, valamint az engedélyezett gazdálkodói programmal és az egyablakos vámügyintézéssel kapcsolatos akciókat tartalmazzák.
Képzés javítását és a KKV-k logisztikájának fejlesztését megalapozó felmérések: Célorientált szakképzés és felsőfokú logisztikai képzés fejlesztése a nagyfoglalkoztatók, szakmai és területi szervezetek bevonásával, a munkaerő piaci kereslet és kínálat viszonyainak vizsgálatával. A program a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészének segítségével valósul meg. A kis- és középvállalkozások logisztikai gyakorlatának felmérése a KKV-k logisztikai tevékenységének javítására irányuló intézkedések megalapozását segíti elő. Az Akcióterv intézkedéseinek várható hatásai Magyarország egy a nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő jelentőséggel bíró logisztikai centrummá válhat. A logisztikai képzések fejlesztése és a magyarországi beruházások hatására növekedhet az ágazatban foglalkoztatottak száma. A nyugat-európai szintre emelkedhet a hazai logisztikai ágazat GDP-hez való hozzájárulása. Javulhat a magyar - különösen a kis- és közepes - vállalkozások versenyképessége. A fenntartható fejlődés kívánalmait figyelembe vevő intézkedések javítani fogják a gazdasági környezetet, és csökkentik az áruforgalom által okozott negatív hatásokat. A kapcsolódó szabályozások révén Magyarország vonzóbbá válhat a külföldi befektetők számára is.