km 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I.

Hasonló dokumentumok
DOMBVIDÉKI TÁROZÁS. Székesfehérvár szeptember 26.

Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldások. Horváth Angéla. Amit az aszálymonitoring-rendszerről tudni kell

"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó

Balaton levezető rendszerének korszerűsítése (KEHOP ) programozási időszak

Pap Gábor Fiatal szakember képzés Európában: Csehország 2009.

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Tározótavak (állóvizek) tervezési elvei Dr. Madarassy László Bedő Csaba BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A projekt általános célja a VTT program eddigi tapasztalatainak hasznosításával a Tisza-völgy árvízi biztonságának javítása.

VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS, AZ ÉRINTETT EMBEREK LEHETŐSÉGEI

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről

A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN

A METEOROLÓGIA SZEREPE AZ ÁRVÍZ OKOZTA PROBLÉMÁK ELKERÜLÉSÉBEN

Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében

A RÉTKÖZI-TÓ A VÍZGAZDÁLKODÁS SZOLGÁLATÁBAN. Kozma Béla FETIVIZIG

Országos Vízügyi Főigazgatóság és Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciuma

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI

A HALÁSZATOT ÉS A HORGÁSZATOT ÉRINTŐ SZABÁLYOZÁSI JAVASLATOK A VGT-BEN ÖSSZEFOGLALÁS

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS, FÓRUMAINK EREDMÉNYEI

A Váli-völgy vízrendezési feladatai

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

Projekt címe: Belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója. Projekt azonosító száma: KEHOP

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.

AZ ÉS A ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A megye vízgazdálkodási jellemzése, a térségi fejlesztés lehetőségei június 21. Orbán Ernő műszaki igazgató-helyettes

A Balatont érintő beruházások bemutatása

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

A szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató

Velencei-tavi partfal komplex fenntartható rehabilitációja (KEHOP )

Felső-Dunai térség KEHOP támogatással megvalósuló fejlesztései

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Szajol Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2014. (XII. 18.) önkormányzati rendelete

Pályázat előkészítési folyamatok bemutatása a Dozmati tározó projekttel

NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN. Csont Csaba

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok

Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben

A biodiverzitás védelmi szempontok ágazati integrációjának lehetőségei a vízügyi politikába

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B A projekt támogatás tartalma: Ft

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

Magyar joganyagok - Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság - alapító okirata módosí 2. oldal A költségvetési szerv a gazdálkodási besorolása alapján ö

Aszálymenedzsment, mint az operatív védelmi rendszer része (aszálystratégia) Operatív Aszály- és Vízhiány Kezelő Rendszer

A Víz Keretirányelv végrehajtása

Jenői-patak medrének beszakadása

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Amit az aszálymonitoring rendszerről tudni kell. Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldásuk. Lucza Zoltán, osztályvezető FETIVIZIG

Miért kellettek VTT projektek?

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Vízrajzi és Adattári Osztály. A Velencei-tó évi vízmérlege

A vízkészlet-gazdálkodás megújítása

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/ )

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

Aszálykezelés a vízügyi szolgálat védelmi rendszerében LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Vízrajzi és Adattári Osztály. A Velencei-tó évi vízmérlege

AZ RSD VÍZGAZDÁLKODÁSA, VALAMINT AZ ÚJ MŰTÁRGY LÉTJOGOSULTSÁGA

Mezei és vizes élőhelyek kezelés

(PÜSPÖKSZILÁGY 051, 050 HRSZ.) SZILÁGYI-PATAK BAL PARTJÁN LIFE-MICACC PROJEKT KERETÉBEN OLDALTÁROZÓS VÍZVISSZATARTÓ VÍZI LÉTESÍTMÉNYEK LÉTESÍTÉSE

Fenntartható vízgazdálkodás

Nagyvízi mederkezelési tervek készítése

Magyar joganyagok - Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság - alapító okirata módosítás 2. oldal 8. A költségvetési szerv működési köre: a környezetvédelm

2014. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

Átírás:

13 000 km 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I. rendű árvédelmi töltés (Duna, Sió, Nádor) 120 km folyó (Sió) 6 dombvidéki víztározó, 30 millió m 3 max. térfogattal 923 + 1093 km dombvidéki vízfolyás 282 + 275 km síkvidéki vízfolyás 430 település 1,5 millió lakos

Vízgazdálkodás: a csapadék térbeli időbeli eloszlása gyors lefolyású árvizek beavatkozási idő kevés Csapadékszegény időszakban a medrek teljesen szárazak Működési területen a vízfolyások jelentős része időszakos

Működési területen közel 900 tározó üzemel, ebből 498 dombvidéki Tározóterek nagysága: 0,1 645 ha között Tározótérfogatok: 200-7.975.000 m 3 Visszatartott vízmennyiség: 100 millió m 3 Hasznosítás jellemzően halászati, horgászati

Veszprém Fejér megye Tározók a KDTVIZIG kezelésében vízfolyás a tározó Tározó neve neve elzárás szelvényszáma terület km 2 térfogat ezer m 3 jellege Fehérvárcsurgói Gaja-patak 21+485 1,40 5250 árvízcsökkentő Pátkai 9+470 3,12 7850 vízpótló Zámolyi Császárvíz 15+610 2,72 4500 vízpótló Devecseri Csigere-patak 6+200 0,55 1780 árvízcsökkentő Nagyteveli tározó I. Pápai Bakony-ér 20+380 0,3 1450 árvízcsökkentő Kislődi tározó Kis-Torna-patak 2+564 0,023 48 hordalékfogó árvízcsúcs öntözés

tározó neve építés éve elsődleges funkció építéskor elsődleges funkció jelenleg egyéb hasznosítások Balatonhenyei-tározó 1963 öntözővíz tározás hordalékfogó - Fehérvárcsurgói-tározó 1972 a Gaja-patak alatti alábányászott terület védelme a vízbeszivárgások ellen árvízcsúcscsökkentő mezőgazdasági vízszolgáltatás, horgászat, strandolás Devecseri-tározó 1978 öntözővíz tározás árvízcsúcscsökkentő élővíz-igény biztosítása, horgászat Nagyteveli I.-tározó 1981 Pápa város ipari árvízcsúcsvízigényének kielégítése csökkentő élővíz-igény biztosítása, strandolás horgászat

Igazgatóságoknak egyre kevesebb ismeretük van az aktuális állapotokról!!!!! 1. Vízügyi hatósági felügyeleti eljárások hiánya 2. Sűrű hatósági átszervezés: 2003 - önálló Vízügyi Felügyelet, kiválás a vízügyi igazgatóságokból, 2004 - környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségekbe való betagozódás, 2014. január - visszakerül a vízügyi hatóság az igazgatóságokhoz, 2014. szeptember- a vízügyi hatóság a katasztrófavédelemhez kerül. 3. Tározók 70 % magántulajdonban van A feliszapolódott tározóterekben nem végeznek kotrási munkákat az egytavas gazdák Haltenyésztéshez szükséges élettér biztosítása! Üzemvízszint megemelése az árvízszintre (zsilipek bedeszkázásával) 4. Nem megfelelő hasznosítás

!

!

!

!

!

!

2010. május 16 31. 6.900.768 m 3 2010. június 1 21. 9.596.016 m 3

A Zámolyi tározóból 4,9 millió m 3 -t tartottunk vissza ( 2 hét alatt 4,34 m 3 ) A Pátkai tározóban a tározott víz térfogata 2,86 millió m 3 rel emelkedett A tóból 6,8 millió m 3 -t engedtünk le ebben az időszakban (281 tó mm) A felső vízgyűjtőn visszatartott és a tóból elengedett vízmennyiség május közepe és július eleje között összesen 14,56 millió m 3 volt.

A 2001-ben életbe lépett EU Víz Keretirányelv kockázati tényezőként kezeli a dombvidéki vízfolyásokon lévő tározókat, mivel azok jelentős hatással vannak a víztestek morfológiai viszonyaira, és ennek kapcsán a vízi ökoszisztémákra, így a víztestek jó állapotára is. A hegy-és dombvidéki tározók 50 ha alatt nem tartoznak az tóvíztestek körébe. A dombvidéki tározókkal érintett mederszakaszok az erősen módosított (vízfolyás) víztestek közé tartoznak.!állóvízekre VÍZFOLYÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOKAT KELL TELJESÍTENI!

A völgyzáró gátak vízfolyás víztestek morfológiai és hidrológiai állapotára gyakorolt hatása Az emberi igények kielégítése, társadalmi célok vízfolyások hidromorfológiai viszonyainak megváltozása Tározó létesítésekor a legnagyobb hidromorfológiai hatást a vízfolyásra a völgyzárógát megépítése jelenti. Völgyzárógátas tározó A vízi élőlények számára legyőzhetetlen akadály A völgyzárógátas tározók, céljukból és üzemeltetésükből adódóan gyakran teljes egészében visszatartják a tápláló vízfolyáson érkező vizeket, ezért a vízfolyás teljes alvízi szakasza befolyásoltnak tekinthető egy jelentős hozzáfolyást biztosító mellékágig vagy a torkolatig, gyakorlatilag a víztest alsó határáig. Hidrológiai szempontból előnyös, hogy a tavaszi nagyvizeket a tározók visszatartják, viszont hátrányos hogy vízhiányos időszakban a környezet számára nem jelent hasznosítható vízkészletet, sőt a párolgási veszteség pótlására plusz igényt támaszt.

A VGT keretein belül az állóvizek és vízfolyások állapotának javítása érdekében 2015-ig tervezett intézkedések többsége még NEM valósult meg! 2013.: Elkezdődött a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek felülvizsgálata 2013-2015 között az első VGT-ben leírt intézkedési programot kell értékelni, felülvizsgálni és kiegészíteni, illetve a hibákat javítani. Új módszertan az 50 ha-nál nagyobb, vízfolyásokon lévő tározók, tórendszerek, illetve az ívóvíztározók állóvíz víztestként való kijelölése új állóvíz víztestek, melyekre állapotjavító intézkedéseket kell tervezni 2015. december 22. A végleges felülvizsgált vízgyűjtő-gazdálkodási terv(ek) nyilvánosságra hozatala

Évszakos hőmérsékletváltozás ( C) a Kárpát-medence térségére a PRUDENCE projektben alkalmazott európai regionális (50 km-es rácsfelbontású) éghajlati modell eredményei alapján a 2071-2100 időszakra

Évszakos csapadékváltozás (%) a Kárpát-medence térségére a PRUDENCE projektben alkalmazott európai regionális (50 km-es rácsfelbontású) éghajlati modellek eredményei alapján a 2071-2100 időszakra

2014-2020 programozási időszak Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 1318/2015 Kormány határozat 2015. évi fejlesztési keret KEHOP 1.5.0 Dombvidéki vízgazdálkodás fejlesztése: 5,63 milliárd Ft Séd-Nádor-Gaja vízrendszer rehabilitációja I. ütem (Fehérvárcsurgói-tározó árvízvédelmi fejlesztése) 4,5 millió m 3 hasznos tározótér 6,5 millió m 3 re növekszik 1,9 milliárd Ft

Igazgatóságunk területén a vízgyűjtők jellege miatt kiemelkedő jelentősége van és lesz a tározóknak továbbra is A dombvidéki tározók akkor töltik be a rendeltetésük szerinti funkciójukat, ha gondosan, jó gazda módjára üzemeltetik, ezért elengedhetetlen követelmény az, hogy: A rendszeres karbantartás mellett szakszerűen kezeljék az üzemállapotokat (árvízi, kisvízi - aszály, szél stb) Megfelelő szintű üzemirányítási rendszer működjön, Az építéskor és az üzemeltetéskor is betartsák az eredeti prioritásokat, Folyamatosan kommunikáljanak a hasznosítók egymással. Pályázati források biztosítása az egytavas gazdák részére is! MAHOP nem támogat rekonstrukciót. Tározó program megvalósítása Vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben meghatározott előírások teljesülése fenntartható vízgazdálkodás megvalósítása

Egy adott vízgyűjtőn célszerű-e újabb és újabb tározóterek kialakítása anélkül, hogy megvizsgálnánk, hogy a meglévő tározókkal megoldható-e az újonnan jelentkező vízigények kielégítése?!