Országos Vízügyi Főigazgatóság és Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciuma

Átírás

1 Velencei-tavi partfal komplex, fenntartható rehabilitációja KEHOP Ft A projekt fizikai befejezésének tervezett időpontja: augusztus 31. A projekt közvetlen célja a Velencei-tó vízminőségének fenntartható javítása, a part menti területek természetközeli állapotának magasabb színvonalú megőrzése, biztosítása, illetve környezettudatos rehabilitációja, mindezekkel a Víz Keretirányelvnek (VKI) megfelelő jó ökológiai állapot fenntartható elérésének biztosítása. Közvetett módon cél a tóparti szolgáltatások ökoturisztikai szempontú újra pozicionálásának támogatása és azok környezettudatos használatának és hozzáférhetőségének elősegítése - a környezetminőség komplex és fenntartható fejlesztésén keresztül. A Velencei-tó északi részének vízgyűjtő területéről több kisebb vízfolyás is szállít vizet. A terület nagy része erózió által veszélyeztetett. A meredek domboldalak kertművelésbe vont területeiről és a szántóterületekről könnyebben lemosódik a termőréteg, ráadásul a parcellák kiosztásából adódóan a művelés iránya is az eróziónak kedvez. Ugyancsak több út, utca is a víz mozgásának irányával párhuzamos, ami a nagy elragadó erő kialakulásának kedvez. Az egyszerre lehulló nagy mennyiségű csapadék a talaj lemosódását okozza. A lemosódott talaj nagy része a vízfolyásokba mosódik. A szállított hordalék, amely a vízfolyásban nem tud kiülepedni, a Velencei-tóba jutva annak feliszapolódását eredményezi, és ronthatja a vízminőséget. A tó körül az 1960-as és 1970-es években épült vasbeton szerkezetű partfalak sem környezeti, sem társadalmi-gazdasági szempontból nem felelnek már meg a kor követelményeinek. Többségük elavult, romló állagú és nem megfelelő magasságú. A partvédőművek nagy részének magassága és műszaki alkalmassága a korábban használatos, alacsonyabb vízszintekhez igazodnak, ezért nem felelnek meg az érvényben lévő jogszabálynak, ezzel komoly vízelvezetési problémákat okozva a tó közvetlen parti sávjában. A feliszapolódott csatornákon a belső vízmozgások, öblítési lehetőségek nincsenek, vízcsere hiányában az iszap minősége romlik, a meglévő nádas-állomány károsodik. A projektterületen a vízminőség-védelmi cél mellett, fokozottan figyelembe kell venni a természetvédelmi célkitűzéseket is. A Velencei-tó vonatkozásában az elmúlt évtizedek során a halak ívására alkalmas partszakaszok szinte teljesen megszűntek. Szükséges megóvni a még ívásra alkalmas partszakaszokat, vagy egyes területeken végzett kisebb környezeti átalakításokkal a halak természetes szaporodását elősegíteni.

2 A célok elérését az alábbi projektelemek megvalósítása szolgálja: Vízfolyások és vízminőségi hordalékfogó tározók rendezése Partfal-rekonstrukció Vízminőségi és áramlásjavító kotrások Zagyterek kialakítása Ívóhelyek, halbölcsők kialakítása Nádmonitoring és nádgazdálkodási terv készítése A projekt megvalósítása kapcsán megkezdődött a sukorói evezős pálya elavult partfalának rekonstrukciója, elbontásra került a függőleges partfal, a tervezett új partfal építését megelőzően a kivitelező mintaszakaszt alakított ki a végleges partfal építési technológiájának bemutatására. Több partszakaszon elbontották a vendégmólókat, mely befejeződött az Északi-kanyari kikötőben, a velencei Béke utcai kikötőben, valamint a Gárdonyi-félszigetnél is. A horgászcsónakok számára a szükséges mértékű kikötési lehetőség biztosítása mellett elbontották a dinnyési MOHOSZ kikötő, valamint a gárdonyi Határárki kikötő vendégmólóit. A Cserepes-sziget zagyterén terület-előkészítés történt az ütemterv szerint megkezdődő öbölkotrások során kitermelt anyag fogadásához. Az evezőspályától nyugatra, a sukorói szabad strandnál partfalbontási munkák zajlottak. A munkálatok lehetőség szerint az érdekeltek tulajdonosok, üzemeltetők, strandolók, horgászok - igényeinek maximális figyelembe vételével zajlanak.

3 Balaton levezető rendszerének korszerűsítése KEHOP Ft A projekt fizikai befejezésének tervezett időpontja: július 31. A Balaton vízháztartása gyorsan és gyakran aggasztó módon reagál a klíma változásaira, a felmelegedést kísérő jelenségekre. Az egymást követő csapadékhiányos időszakok negatív hatásai a tóban történő többlettározás megteremtésével mérsékelhetők, ehhez azonban elengedhetetlen a levezető rendszer korszerűsítése, rugalmasságának növelése. A projekt közvetlen célja a víztestek jó ökológiai, vízminőségi és mennyiségi állapotának elérése; a Balaton vízszint-szabályozási feltételeinek megteremtése; a bel- és csapadékvízzel, mint vízkészlettel való gazdálkodás fejlesztése; vízkárelhárítás feltételeinek javítása és a vizek kártételei elleni védelem szintjének növelése. A célok elérését az alábbi projektelemek megvalósítása szolgálja: Monitoring rendszer korszerűsítése Siófoki nagyműtárgyak építése Sió bal parti töltésáthelyezés Sió jobb parti depóniák rendezése Sió kotrás és anyag elhelyezés Simontornya és Kölesd között Sió kotrás és depóniarendezés Siófok és a Kapos torkolata között Keresztező műtárgyak rekonstrukciója Üzemi hidak rekonstrukciója Töltéskoronák mechanikai stabilizációja Sió-csatorna jobb parti mederrézsű helyreállítása Árvízkapu felvízi oldal, osztófal rekonstrukciója A Sió Árvízkapu feletti részének helyreállítása és rendezése Hajózási vonatkozású beavatkozások megvalósítása (korábbi projektelemekből közvetetten a magasabb balatoni üzemi vízszintből következő járulékos feladat) Eszközbeszerzés A projekt előkészítési feladatai lezárultak. A megvalósításhoz szükséges tervek, tanulmányok elkészültek, illetve a hatósági engedélyezési eljárás során a vízjogi létesítési engedélyek is kiadásra kerültek mind a Sió-csatorna magassági hiányos árvízvédelmi töltésrendszerének rendezése, mind pedig az új műtárgyak építésének tekintetében. A kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás folyamatban van, a kivitelezési munka a kiviteli tervek készítésével és az organizáció megtervezésével várhatóan 2019 márciusában indul meg.

4 Váli-völgy vízrendezési feladatai KEHOP Ft A projekt fizikai befejezésének tervezett időpontja: december 31. A projekt célja az árvízvédelmi biztonság növelése, a vízrendszer vízkészletgazdálkodásának mennyiségi és minőségi javítása, valamint a környezeti értékek védelme az ökológiai állapot javításával. A meder feliszapolódása, a talajeróziós problémák és a műtárgyak elégtelen vagy rossz állapota jelenleg komoly árvízvédelmi problémákhoz vezetnek mind a mezőgazdasági, mind a lakott területeken. Ezen felül fokozott társadalmi igény mutatkozik a meder természetes jellegének helyreállítására. A Váli-víz völgye a Velencei-hegység északi és a Vértes-hegység délkeleti peremén halad. A vízfolyás rendezésére utoljára 1974 és 1976 között került sor, ezért mára a meder jelentősen feliszapolódott, így a meder rendezése szükségszerűvé vált. A mederfeliszapolódás mellett a Váli-völgyben az erózió jelenti a legnagyobb problémát. A nagy intenzitású, rövid idejű csapadékok nagymértékű csepperóziót okoznak: egy-egy intenzív csapadék tevékenység alkalmával a vízmosások felső része melletti szántóterületekről lemosódott talaj a vízfolyás medrébe kerül, ami feliszapolódást okoz, rontva ezzel a vízszállító képességet, és ezzel összefüggésben növelve az árhullámok okozta veszélyeztetettséget. Az erózió Baracskán és Válon jelentkezik leghangsúlyosabban. A fejlesztés megvalósulásával összességében javul a vízfolyás vízelvezető képessége. A mederkotrások mellett ezt a célt szolgálja a Váli-záportározó építése, ahol a kialakítandó mikro árapasztók lehetővé teszik a mederben érkező árhullámok irányított kivezetését a tározó területére, ezzel megakadályozva a vízfolyás visszaduzzasztását. A tározó üzemeltetésével a tározó alatti mederszakaszok mértékadó terhelése is csökken. Az ökológiai állapot javítása érdekében egyes mederszakaszok természetközeli állapotban kerülnek kialakításra, igazodva a meder természetes kanyargásához és geometriájához. Ezt a célt szolgálja a mederben lévő és medret kísérő természetes növényzónák helyreállítása. A célok elérését az alábbi fő projektelemek megvalósítása szolgálja: Mederrendezés Fenntartó utak jó karba helyezése, kialakítása Műtárgy-rekonstrukció, műtárgyépítés Mederben lévő műtárgyak rekonstrukciója o Oldalműtárgyak rekonstrukciója o Új műtárgyak építése o Hidak és környezetük rekonstrukciója, új híd építése Tározóépítés o Váli záportározó építése o Felcsúti záportározó átalakítása o Óbaroki oldaltározó építése Vizes élőhely rendszerek kialakítása Erózió elleni védelem

5 Monitoring rendszer fejlesztése A projekt előkészítési feladatai lezárultak. A megvalósításhoz szükséges tervek, tanulmányok elkészültek, lefolytatásra került az előzetes vizsgálati eljárás, továbbá a vízilétesítmények megépítéséhez szükséges vízjogi létesítési engedély is kiadásra került. A projekt október 10-én megvalósítási szakaszba lépett. A kivitelezési munkák kapcsán sor került az előkészítő munkák elvégzéséhez a munkaterület átadására, illetve ezzel párhuzamosan megkezdődött a kiviteli tervek elkészítése.

6 Séd Nádor Gaja vízrendszer rehabilitációja I. ütem KEHOP Ft A projekt fizikai befejezésének tervezett időpontja: 2020.szeptember 01. A Séd-Nádor-Gaja vízrendszer a Közép-Dunántúl legjelentősebb egybefüggő vízrendszere. A projekt keretében a 1970 és 1972 között épült Fehérvárcsurgói-tározó árvízvédelmi fejlesztése, kapacitásbővítése valósul meg. A klímaváltozás hatásaként a Séd-Nádor-Gaja vízrendszer vízfolyásain megnőtt a heves lefutású árhullámok gyakorisága. Ezt bizonyítja a 2010 május-júniusában és 2013 tavaszán tapasztalt ár- és belvízi helyzet is, amikor a rövid idő alatt hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék miatt az üzemi vízszint fölött 7,65 millió m 3 plusz vízmennyiség átmeneti tározása vált szükségessé Székesfehérvár árvízi biztonsága érdekében. A projektben megvalósuló fejlesztések eredményeként a tározó maximális üzemi vízszintje 149,0 mbf szintről 151,0 mbf szintre emelkedik, ami 3,1 millió m 3 plusz vízmennyiséget jelent. A fejlesztés hosszú távra megnöveli a Gaja-patak alsó szakaszán és a Nádor-csatornán a vízszolgáltatás biztonságát, illetve lehetővé teszi újabb vízigények kielégítését úgy, hogy közben az árvízi biztonság nem csökken. A tározó a téli és tavaszi időszakban a megemelt ütemi vízszinthez tartozó plusz vízmennyiség betározásával többlet vizet biztosít a csapadékhiányos nyári időszakokban. A monitoring rendszer fejlesztésével a monitoring adatok egységes rendszerbe helyezve, közcélú adatként, grafikus és térinformatikai megjelenítéssel interneten elérhetővé válnak. A célok elérését az alábbi fő projektelemek megvalósítása szolgálja: Tározó kapacitásbővítése (völgyzárógát átépítése, kereszttöltés építése, oldaltöltés átépítése, fenékszigetelés bővítése, fenékleürítő és vízlebocsátó műtárgy átépítése, vészárapasztó átépítése, tározótér rendezése, erdei út megemelése, partvédelem, bukó átépítése). Gátőrház felújítása Monitoring- és üzemirányítási rendszer kiépítése A projekt előkészítési feladatai lezárultak. A megvalósításhoz szükséges tervek, tanulmányok elkészültek illetve a hatósági engedélyezési eljárás során a környezetvédelmi engedély, gátőrház átalakítására, korszerűsítésére, előtető építésére vonatkozó építési engedély, továbbá a vízjogi létesítési engedély is kiadásra került. A projekt augusztus 22-én megvalósítási szakaszba lépett. A kivitelezési munkák 2018 szeptemberében megkezdődtek, jelenleg a kiviteli tervek készítése és terület előkészítési feladatok zajlanak.

7 Szekszárd, Lőtéri vízbázis kármentesítése KEHOP Ft A projekt fizikai befejezésének tervezett időpontja: szeptember 30. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, mint az illetékességi területére eső, állami felelősségi körbe tartozó környezeti kármentesítési feladatok végrehajtója, az Országos Vízügyi Főigazgatósággal konzorciumot alkotva támogatást nyert a Szekszárd K-i részén kialakult felszín alatti klórozott szénhidrogén szennyezettség felszámolására a KEHOP kódszámú Szennyezett területek kármentesítése tárgyú pályázati konstrukció keretében. A pályázat megvalósításával lehetővé válik az 1993-ban észlelt szennyezettség felszámolására és a kapcsolódó kármentesítési monitoring tevékenység elvégzésére. A projekttel szembeni szakmai elvárás a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet előírásait betartva, hatósági kötelezésben foglaltak alapján kármentesítés elvégzése a szekszárdi Lőtér vízbázis területén. A szennyezett terület kármentesítéséhez elsőként el kell végezni a szennyezett terület tényfeltárását, amely magában foglalja a szennyezettség térbeli lehatárolását és a szennyező anyagok okozta kockázatok meghatározását. A szennyezettség kezelésére alkalmas műszaki beavatkozás a tényfeltárás eredményei alapján tervezhető meg. A beavatkozás célja a tényfeltárási záródokumentációt elfogadó és műszaki beavatkozást elrendelő hatósági határozatban majdan rögzítésre kerülő D kármentesítési célállapot határértékek elérése valamennyi szennyező anyag esetében. A beavatkozás ideje alatt, illetve azt követően monitoring tevékenységet kell végezni. A projekt jelenleg zajló előkészítő fázisában megtörténik a szennyezett terület ismételt tényfeltárása a szennyezettség mértékének meghatározására és lehatárolására. Ezt követően, az eredmények alapján elkészül a kármentesítés műszaki beavatkozási terve, amellyel a szennyezettség a hatósági előírásoknak megfelelően kezelhető. A kármentesítés a műszaki beavatkozás elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyek megszerzését követően kezdhető meg.

8 Szent László-patak rehabilitációja KEHOP Ft A projekt fizikai befejezésének tervezett időpontja: március 15. A projekt megvalósításával kitűzött célok a környezeti értékek védelmét, a vizek jó ökológiai, vízminőségi és mennyiségi állapotának elérését szolgálják. A műszaki beavatkozásokkal javul a vízfolyás vízelvezető képessége. A vizek kártétel elleni védelem szintje a vízfolyás menti településeken nő. Ezáltal a projekt megvalósítása mintegy 35 ezer fő árvízvédelmi biztonságát szolgálja. A vízfolyás teljes körű fenntartására és jókarba helyezésére utoljára között került sor. A legutóbbi vízfolyás rendezés a Duna projekt keretében történt között, amely során a Szent László-patak bal parti, mintegy 5 kilométeres alsó szakaszán lévő töltések magassági és keresztmetszeti hiányosságai kerültek megszüntetésre, továbbá aszfalt út létesült a töltéskoronán. A vízgyűjtő terület dombvidéki jellegéből adódóan a vízfolyás medre gyorsan feliszapolódik, mely hátrányosan hat a vízszállító képességre. Az éghajlatváltozás eredményeként kialakuló heves és sok esetben lokális csapadéktevékenység miatt az elmúlt években három alkalommal volt szükség helyi vízkárelhárítási készültség elrendelésére és védekezésre a vízfolyás melletti településeken. Amennyiben a közel jövőben nem történik meg a vízfolyás medrének rendezése, annak állapota olyan mértékben fog romlani, hogy a mezőgazdasági területek mellett a belterületeket is komolyan veszélyeztetni fogják a dombvidéki területről levonuló árhullámok. A Szent László-patak jelentős mezőgazdasági vízigényt elégít ki duzzasztásos vízkivételi formában, azonban a duzzasztók állapota leromlott, melyek felújítása és átépítése is megvalósul a projektben. A célok elérését az alábbi fő projektelemek megvalósítása szolgálja: Mederrendezés (Martonvásár, Gyúró, Bicske, Csabdi) Fenntartó sávok jókarba helyezése Híd alatti mederburkolatok rekonstrukciója, műtárgy építés és rekonstrukció Közúti felüljáró átépítése Híd alatti mederburkolatok rekonstrukciója, műtárgy építés és rekonstrukció Bicske város belterületének árvízvédelmi fejlesztése Növényzet-telepítés, parti zonáció helyreállítása Monitoring rendszer fejlesztése A projekt előkészítési feladatai lezárultak. A megvalósításhoz szükséges tervek, tanulmányok elkészültek, illetve a hatósági engedélyezési eljárás során a vízjogi létesítési engedély is kiadásra került. A projekt szeptember 21-én megvalósítási szakaszba lépett. A kivitelezési munkák kapcsán sor került az előkészítő munkák elvégzéséhez a munkaterület átadására, illetve ezzel párhuzamosan megkezdődött a kiviteli tervek elkészítése.