luenza,bárányhimlę,kanyaró,mumpsz,gyermekbénulás,

TREFF Biológia kétszintħ ér ettségi f elkészí tę levelezę tanf olyam 2. 2.1. Témavázl at ok Nem sej t esr endszer ek 2.1.1. Ví r usok 3/ 8anyag,7.oldal Bakt er i of ág- baktériumot megtámadóví rus: T-f ágok Növényiví r usok- dohánymozaik ví rus,burgonya Xés Yví rusok Ál l at iví r usok- száj- és körömf ájás,veszettség,szopornyic a Ember iví r usok- inf luenza,bárányhimlę,kanyaró,mumpsz,gyermekbénulás, agyvelęgyulladás,herpesz,aids Fel f edezése,el nevezése: Dmitrij Ivanovszkij (1864-1920) a dohánylevél mozaikos megbetegedését okozókórokozót keresve,a növényi nedvet baktériumszħręn átszħrve változatlanul megbetegedést tapasztalt -~ az átszħrt kórokozókat ví rusnak nevezte el. (Ví rus = méreg) Rendszer besor ol ásipr obl émák: Életjelenséget c sakis gazdasejtben,élęben mutatnak,önmagukban nem,sęt kikristályosí thatók.igen nehéz egyáltalán élęnek tekinteni Ęket külön kategóriát jelentenek.valószí nħ,hogy különbözę sejtek örökí tęanyagából kiszakadt részletek,amelyek bizonyos önállóságra tettek szert,tehát megjelenésük f eltételezi a sejtes szervezędés jelenlétét Fel épí t és: Nanométeres (10-100 nm) nagyságrendħek ezért c sak elektronmikroszkóppal vizsgálhatók.az örökí tę anyagot - DNS,vagy RNS- f ehérjeburok veszi körül.az örökí tęanyagés az ezt körbevevę f ehérjeburok.az alak meghatározója a nukleinsav térbeli elrendezędése,a f ehérjeburok szerkezete (belül a kapszid,kí vül a peplon). Él et mód: mħködésük f eltétele egy gazdasejt,amelybe beépülve az örökí tęanyagátszervezi a sejt mħködését - a gazdasejt anyagaiból sokszorozódnak meg.nyugalmi szakasz következik,közben kikerülnek a sejtbęl,majd újra f ertęzęképesek.önálló mozgásra képtelenek,átvivę közegszükséges (egyik élęlény a másikra,szülę az utódba,közegmozgással). Aprokarioták és az eukarioták ví rusa eltérę,mivel az eukarioták ví rusai más mec hanizmussal lépbe a sejtbe (í gy a prokariota ví rus nem f ertęzhet megeukarióta sejtet). Ví rusinterf erenc ia: ví rust már tartalmazósejtben újabbví rus nem szaporodhat,ez a sejtben termelędę anyagnak,az interf eronnak (kikerül a vérbe) köszönhetę,ennek szintézisét az elsę ví rus indí tja el. Csopor t osí t ásazör ökí t Ęanyagal apj án: Aví rusok örökí tęanyaga lehet egyszálúdns(parvoví rus f Ęlega kölyökkutyákat megtámadógyakran halálos hasmenéses betegség),kétszálúdns (herpeszví rus - nemc sak az ajkak herpeszví rusa de például a bárányhimlę is ide tartozik ),egyszálúrns(retroví rus- retro visszaf elé azaz RNS-rĘl DNS-t szintézist elęidézni képes ví rusok.képesek kikerülni a sejt az idegen DNS-eket lebontóvédekezę rendszerét pl. : AIDS HIVví rust),kétszálúrns(pikornaví rus). Csopor t osí t ásgazdaszer vezetszer i nt : VédĘol t ások: Az elsę védęoltást J enner(1749-1832) dolgozta ki,a f ekete himlę ellen.1798-ban alkalmazták.past eur(1822-1895) az 1800-as évek végén adott tudományos magyarázatot a védęoltásokra,a veszettségkapc sán. AI DSHI Vví rus Ac quired Immunodef ic ienc y Syndrome Szerzett immunhiányt okozóví rus Rendszertana: L entivirus genom retroviridae ví rusc salád [ Retro= visszaf elé RNS-rĘl DNS-t másol reverz transzkriptáz enzimmel]beépül a genombaĺ Aspec if ikus immunválaszért f elelęs T limf oc itákat tönkreteszi

3/8 anyag, 8. oldal 2.2. Önálló sejtek 2.2.1. Baktériumok Prokarióták: Pro = el ti,karion= mag Olyanél lények,melyekvalódisejtmaggal nem rendelkeznek,diffúzmaganyagukvan, membránrendszerükfejletlen. Azide tartozóél lényekf legegysejt ek,azörökít anyagot,esetlegszínanyagotnem veszi körül membrán,egyetlensejtalkotójukariboszómaamelyasejtetfelépít anyagokatszintetizálja,állítjael.ígyakülönböz éle tanifolyamatoknál sem térbeli,sem id benielkülönültségr l,differenciálódásról nem beszélhetünk.ide tartoznakabaktériumokésakékmoszatok. Felépítés:Mikrométeres nagyságrend ek. A prokariótákra jellemz en: maganyag, melyet nem határol maghártya, a sejtet határoló sejthártya mellett általában sejtfallal is rendelkeznek. Ezt f leg fehérje és szénhidrát típusú vegyületek alkotják. Sok közülük aktív mozgásra képes csillói segítségével. Életmódjuk Heterotrófok -a idegen szervesb l - saját szerves anyag: korhasztó, rothasztó, betegséget okozó, szimbionta, parazita stb. Kemoautotrófok ~ szervetlen vegyületek oxidációjából származó energia segítségével, szervetlenb l - szerves anyag: nitrifikálók. Fotoautotrófok -~ fényenergia segítségével, szervetlenb l - szerves anyag: bíborbaktériumok. Ivartalanul a sejt kettéosztódásával, ivarosan a maganyag átadásával szaporodnak. Szaporodásuk rendkívül gyors lehet. A kedvez tlen id szakot betokozódva"vészelik át (baktérium spóra). Típusai, el fordulásuk:alak szerint gömb, pálcika, csavart alakúak. Több ezer él szervezetünkben, közvetlen környezetünkben: cellulózbontó baktériumok, tejsavbaktériumok. A talajban élá kemoautotrófok: nitrifikáló baktériumok, kén baktériumok stb. Véd oltások BCG TBC:di-per-te, (di = diftéria, per = szamárköhögés {pertussis } te = tetanusz), himl elleni. Betegséget okozó baktériumok még: tífusz, vérhas, pestis, lepra, vérbaj (szifilisz), kankó (gonorrhoea), gennykelt k, gyermekágyi láz. Robert Koch(1843-1910) kidolgozta a baktériumok tiszta tenyészetének el állítását, festését. Felfedezte a tüd bajt és a kolerát okozó baktériumot, kutatásaiért 1905-ben Nobel-díjat kapott. Kékmoszatok Törzse kékbaktériumoknak (Cyanobaktériumoknak) is nevezik. Testfelépítésük A növényvilág legegyszer bb képvisel i a plazmájukban lév színes réteg segítségével fotoszintézisre képesek autotrófok. Nagy a h t r képességük. El fordulásuk: Talajban és természetes vizekben, kedvez körülmények között elszaporodva a vizet kékeszöldre festik. A vízi állatok táplálékai. FERT TLENÍTÉS, STERILIZÁLÁS A fert tlenítéscélja: A betegségetokozó(patogén)mikroorganizmusok(vírusok,baktériumok,gombák)ésanem kívánatosmikroorganizmusok(pl: ételromlás,faromlás.)teljes elpusztítása,vagyritkításaakritikus(esetlegesenproblémátjelent )szintalá. A fert tlenítéslehetségesmódjai H vel: sterilizátor gépek(nagynyomás,magash m.),lánggal,f zéssel,vízg zzel,melegvízzel (82ºC) stb. Kémiai anyaggal: Klórtartalmúszerek(hipokloritok),jódtartalmúszerek,alkoholok,tisztítószerek(szappanok,detergensek)stb. Sugárzással: akórokozókdns-étroncsoljuk(uv,röntgen) Antibiotikumokkal: csakabaktériumokrahat,célzo tanrezisztenciavizsgálatután(ha például egybaktérium apenicillinre nem érzékeny[mertrezisztensarra],akkor máshatékonyantibiotikumotkell használni-például fluorokinonokkal Fert tlenítéshatékonyságának elen rzése: mikrobiológiaivizsgálatok: gyorstesztek (immunológiaivagybiokémiaialapúkimutatás)vagyhagyományostenyésztésesvizsgálatok(petricsésze,táptalaj,tenyésztés) Sterilizálás: minden mikroorganizmuselpusztításaazado tanyagból,vagyfelületr l M ódjai: hasonlóanmintafert tlenítésnél csakacél itateljesésbiztonságoselpusztítása mindenmikroorganizmusnak.ezérthosszabbideigvégezzük,vagy/éskombináljukafenti eljárásokat.pl: autokláv: agyógyászatbanhasználatosh sterilizátor eszközök(csipeszek, szikék,fogók)sterilizálására.magasnyomásmagash mérésklet,hosszúid : mégaprion fehérjétisszétroncsolja Bacillus Anthracis - Anthrax Lépfene korunk biológiai fegyvere régen ismert baktérium tenyészetekben élesen levágott vég pálcákra hasonlít, amelyek hosszú láncokba rendez dnek. a szervezeten kívül - elegend leveg jelenlétében - spórát képezhet, ami a kórokozó vegetatív formájának betokozódott és szunnyadó alakja. a vegetatív formák ellenállóképessége közepes, a spórák azonban igen ellenállóak, s a természetben évtizedekig is elélhetnek

3/8 anyag, 9. oldal A baktérium sejttani hatása A baktérium méreganyaga (toxinja) els ként az immunrendszer nagy falósejtjeit, az ún. makrofágokat támadja meg és pusztítja el. A betegség tünetei A lappangási id 7 napnál rövidebb, általában 3-4 nap. Tüd -lépfene esetében 1 nap is lehet. B r-lépfenében a fert zés helyén gennytartalmú hólyag keletkezik, amelynek közepe a vérzéses elhalás miatt fekete szín (innét származik a lépfene másik neve, a pokolvar). A bél-lépfene hirtelen szédüléssel, gyomorfájdalmakkal, hasmenéssel kezd dik, a széklet véres lesz. A has felpuffad, a hasi fájdalmak élesednek, a légzés nehézzé válik, s 36-48 óra múlva bekövetkezhet a halál. A tüd -lépfene súlyos tüd gyulladás képében zajlik le, s legtöbbször 2-3 nap alatt halállal végz dik. El ször influenzaszer tünetek jelentkeznek. Ezután magas láz, hányás, ízületi fájdalmak, nehéz légzés, végül küls - és bels vérzések és sok esetben a halál következik. Védekezés véd oltás, fert z dés esetén a legelején még antibiotikumokkal ha a tünetek már megjelentek, akkor nem lehet gyógyítani. A nagy halálozási arány és a spórák viszonylag könny terjeszthet sége A baktérium genetikai módosítással ellenállóvá tehet az antibiotikumokkal (sajnos ekkor tökéletes biológiai fegyverré válik) PRIONOK A szarvasmarhák BSE-járványa arra a fájdalmas felismerésre vezetett, hogy némely területen milyen hézagosak tudományos ismereteink. Az ok, úgy látszik, nem vírus vagy más hagyományos kórokozó (gomba, baktérium), hanem több kutató feltételezése szerint egy egyszer, semmiféle örökít anyagot nem tartalmazó, tehát szaporodni nem képes fehérje. A neves amerikai kutató, Stanley Prusiner a nyolcvanas években alkotta meg a prion" fogalmát: egy fehérjeszer és fert zést okozó anyagról van szó. Prionok, prionok, prionok"cím könyve, összefoglalja eddigi tudományos ismereteinket e tárgykörben. A betegségokozó prionok kémiailag teljesen azonosak egy természetes, az egészséges szervezetben is el forduló fehérjével (proteinnel), amelyet PrPc-vel jelölnek, és eddig els sorban az idegsejtek felületén találták meg (bal oldali ábra). Bizonyos hatásokra, amelyekr l ma még csak feltételezéseink vannak, ez az ártalmatlan molekula más térszerkezet vé alakul át, a halálos betegséget okozó PrPSc prionná (jobb oldali ábra). Az átrendez désre az jellemz, hogy a PrPcmolekulában lev négy spirális alkotóelemb l kett kinyúlik", s lapos, hajlékony, szalagszer résszé alakul. Ma még nem tudjuk, mi okozza ezt a változást, mint ahogy azt sem, hogyan tudja a megváltozott prion-fehérje, a PrPSc abnormális szerkezetét a veszélytelen, normális prionokra er ltetni". Sajnos, egyel re a központi idegrendszerben található normális prionok szerepér l is keveset tudunk. Irene Tobler és munkatársai a Zürichi Egyetem Farmakológiai Intézetében egereken kísérleteztek, s eredményeik arra utalnak, hogy a prionoknak az alvás, illet leg az életritmus, a biológiai bels óra"szabályozásában van fontos szerepük. A svájci kutatók ugyanis géntechnikai beavatkozással olyan egereket állítottak el ", amelyeknek idegsejtjein nem voltak prionok, s ezeknek az egereknek mintha elromlott volna az alvást és az ébrenlétet szabályozó bels órájuk. Annyi bizonyos, hogy amíg a normális prionok élettani szerepét nem tudják tisztázni, s a szerkezeti átváltozásról és annak a normális prionokra való átterjedésér l nem tudnak többet, addig kevés remény van a BSE és a halálos kimenetel emberi betegség, a Creutzfeldt-Jacob szindróma gyógyítására. ANTIBIOTIKUMOK Mikor Flemming, egy véletlennek köszönhet en felfedezte az els antibiotikumot a penicillint, hatalmas volt a lelkesedés az orvosok körében. Úgy t nt, végre egy valódi csodagyógyszer van a kezünkben, amivel szinte minden baktériumok okozta betegség gyógyítható. Aztán kiderült, hogy a baktériumok jelent s része nem érzékeny a penicillinre. Ez kezdetben nem jelentett gondot, hiszen egyre több és több új antibiotikumot sikerült felfedezni. Hamarosan számos szélesspektrumú (sokféle baktériumra ható) antibiotikumot fedeztek fel és egyre több helyen alkalmazták ket. Nemsokára a szappanba, a tápszerekbe, hint porokba is bekerült, elkezdték az állattenyésztésben is alkalmazni, a betegségek többségét is ezzel kezelték. Míg az USA-ban 1954-ben még csak 1millió kilogramm antibiotikumot használtak fel, mára ez már 25millió kilogrammra n tt. A 70-es 80-as évekt l azonban egyre nehezebbé vált az antibiotikumok használata. Sorra jelentek meg olyan baktériumtörzsek, melyek rezisztensek voltak a meglév antibiotikumokra, és csupán a legújabbak hatottak rájuk. Hamarosan megjelentek a multirezisztens törzsek is, melyek mindenfajta gyógyszerrel szemben ellenállóak voltak (pédául a kórházakban ahol a folytonos takarítást, fert tlenítést, betegek antibiotikumos kezelését túlél néhány baktérium a végére szinte mindent kibír!). A kutatók úgy gondolják, ebben a legnagyobb szerepe az antibiotikumok felel tlen használatának van. Az orvosok mindig a betegek szívére kötik, hogy megszabott ideig szedjék az antibiotikumot, függetlenül attól, hogy jobban érzik-e magukat. Azt is hangsúlyozzák, hogy tartsák be az id zítést is, ha kell, keljenek fel az éjszaka közepén bevenni a gyógyszert. Vajon miért?miért ilyen különlegesek az antibiotikumok?azért mert az antibiotikumok helytelen használata kineveli (szelektálja) az ellenálló törzseket. Szabályos evolúciós folyamat zajlik le, ahol a rezisztensek a rátermettebbek, jobban bírják. Nem csak a használati utasítás be nem tartása van ilyen hatással, hanem az is, ha nem csak a szükséges esetekben használunk antibiotikumot. A feleslegesen adott antibiotikum ugyanis jó edzés a bennünk

3/8 anyag, 10. oldal meglév kórokozóknak és a nem kórokozó baktériumoknak is. Tudnunk kell ugyanis, hogy számtalan olyan baktériummal élünk együtt, melyek fontosak az egészségünk számára, nélkülözhetetlenek például az emésztésben. Egy 70 kg-os emberben átlagosan 1,5 kg ilyen jó (szimbionta) baktérium él. Ha gyakran és sok antibiotikumot szedünk, ezek ellenállóvá válnak, a baktériumoknál pedig gyakori a fajok közti génátvitel. A DNS könnyen átjuthat (rezisztencia plazmid) egyik baktériumfajból a másik, így az ártalmatlan (de rezisztens) baktériumból a kórokozóba is. Ma már tagadhatatlan, hogy a rezisztens törzsek komoly veszélyt jelentenek, egyes kutatók úgy vélik: "Csatákat még nyerhetünk, de ezt a háborút biztosan elveszítjük" Mások azt hangsúlyozzák, hogy a felel ségteljes gyógyszerhasználat még segíthet lelassítani a baktériumok ellenállóképességének növekedését. Tény azonban, hogy a fejlett országokban egyre több a korábban már elt nt hitt bakteriális megbetegedés, amit már nem gyógyítanak a megszokott gyógyszerek. Nyugat-Európában újra növekszik a tüd bajosok száma, és ezen nem segítenek az eddig alkalmazott szerek, egyes gyulladásos megbetegedések, melyeket korábban könnyedén gyógyítottak az antibiotikumok, ma újra életveszélyesek lehetnek. Eközben még mindig csak kevesen tudják, milyen veszélyekkel jár az antibiotikumok helytelen használata. Sokan hiszik, hogy a megfázásra és náthára is jó az antibiotikum és követelik az orvostól, hogy azt adja. Mi az, amit mi tehetünk? Ne követeljük az orvostól, hogy antibiotikumot adjon, bízzuk a belátására, szükség van-e rá! Tartsuk be pontosan az antibiotikum szedésének rendjét! Szedjük be végig az antibiotikum kúrát, még ha el is múltak a tünetek! Ha lehet, használjunk az az adott kórokozóra hatékony sz kspektrumú antiobiotikumot! Csak szükséges esetben használjunk antibiotikumos szappant, hint port egyéb készítményt! 2.2.2. egysejt eukarióták Olyan valódi, (maghártyával körülvett) sejtmaggal rendelkez él lények, melyek bels membránrendszere fejlett. (Golgi membrán, endoplazmatikus retikulum, színtest, mitokondrium stb.) Egysejt eukarióta állatok 2.2.2.1. Egyféle magvúak törzse Gyökérlábúak osztálya A legegyszer bb felépítés egysejt eukarióta állatok, óriásam ba, sok a tenger fenekén él mészvázas, likacsos héjú. Egyes fajok elérhetik a milliméteres méretet is, a többiek több száz µm. Lehet egy vagy több sejtmagjuk, (esetleg ezer), de mindegyik sejtmag azonos m ködést végez. Életm ködéseik, életmódjuk Állábaik segítségével mozognak, mely szilárd aljzatot igényel. Táplálékukat az állábakkal bekebelezik (endocitózis). A bomlástermékeket exocitózissal távolítják el. Emészt üregecskéjükben a ph el bb savas, ezzel pusztítják el a táplálékot, majd az emésztés során lúgos. Sejten belül emésztenek Légzésük diffúz az egész testfelületen keresztül. Ivartalanul, kettéosztódással szaporodnak. (Lehet ostorosak: álomkórostoros, spórásak: lázállatka, malária) 2.2.2.2. Kétféle magvúak törzse Csillósok osztálya A törzsre jellemz, hogy sejtjeikben egy kisebb és egy nagyobb sejtmag is van. A kisebbik sejtmagnak (mikronukleusz) a szaporodásban, a nagyobbiknak (makronukleusz) a többi életm ködés irányításában van fontos szerepe. Átlagos méretük több száz µm. Testüket csilló fedi. A csillók összehangolt m ködését az ún. alapi testek biztosítják. Életm ködéseik, életmódjuk: Sejtszájuk, emészt üregecskéjük van, lüktet üregecskéjük ozmoregulátor szerepet tölt be, (édesvízben a féligátereszt sejthártyán át bejutott felesleges vizet távolítja el, tengervízben, mivel az ozmotikus viszonyok megegyeznek, nem m ködik). Légzésük diffúz, az egész testfelületen keresztül. Ivartalanul kettéosztódással, ivarosan a maganyag átadásával szaporodnak. 1. A papucsállatka és am ba mozgásának megfigyelése (A közzétett középszint próbaérettségi kísérleti feladat sorból OM) Anyagok, eszközök: papucsállatka- vagy am batenyészet, tárgylemez, fed lemez, cseppent, 10%-os zselatinoldat, mikroszkóp. Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon a kérdésekre! Vizsgálat: Am ba- vagy papucsállatka-tenyészetb l egy cseppet tegyünk tárgylemezre, a papucs-állatka-mintához tegyünk egy csepp zselatinoldatot, és figyeljük meg mikroszkóp alatt az állatok mozgását! Kérdések: 1. Miért szükséges a zselatinoldat a papucsállatka mozgásának megfigyeléshez? 2. Milyen sejtszervecskével mozog a papucsállatka? 3. Hol találunk hasonló sejtszervecskét az emberi szervezetben? 4. Megfigyelése szerint milyen pályán mozog ez az állat? 5. Hogyan mozog az am ba?mi ennek a mozgásnak a lényege?

3/8 anyag, 11. oldal 5. Hol talál hasonló mozgást az emberi szervezetben 2. A zöldszemes-ostoros és süt éleszt megfigyelése (A közzétett középszint próbaérettségi kísérleti feladat sorból OM) Anyagok, eszközök: zöld szemesostoros-tenyészet, süt éleszt -szuszpenzió, víz, cseppent, tárgylemezek, fed lemezek, mikroszkóp. Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon a kérdésekre! Vizsgálat: A szemesostoros-tenyészetb l és az éleszt -szuszpenzióból tegyen egy-egy cseppet tárgylemezre, és lefedve, mikroszkóp alatt vizsgálja meg azokat! Kérdések: 1. Az él világ melyik csoportjába sorolható a szemesostoros, illetve a süt éleszt? 2. Mivel mozog a szemesostoros? 3. Milyen sejtszervecskéit tudta még azonosítani? Mi ezeknek a funkciója? 4. Milyen felépít anyagcserét folytat a szemesostoros? 5. Mi a süt éleszt gyakorlati jelent sége? 3. Ecsetpenész és fonalas zöldmoszat megfigyelése (A közzétett középszint próbaérettségi kísérleti feladat sorból OM) Anyagok, eszközök: ecsetpenész-tenyészet, fonalas zöldmoszat, 70%-os etanololdat, vizes glicerinoldat, csipesz, tárgylemezek, fed lemezek, mikroszkóp. Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon a kérdésekre! Vizsgálat: Ecsetpenész tenyészetéb l kis darabot mosson ki 70%-os etanollal, és vizes glicerin-oldatban lefedve vizsgálja mikroszkóp alatt! Fonalas zöldmoszat kis darabkáját is vizsgálja hasonlóképpen! Kérdések: 1. Az él lények mely csoportjába tartozik az ecsetpenész, ill. a zöldmoszat? 2. Mi a hasonlóság, ill. a különbség a két szervezet szervez désében, sejtjeikben? 3. Mi a különbség felépít anyagcseréjükben? 4. Mi az ecsetpenész fajok gyakorlati jelent sége? 2.2.2.3. Ostorosmoszatok törzse Szervez dés: Valódi sejtmaggal rendelkeznek -~ eukarióták Állati jellemz k: sejtszáj, sejtgarat, lüktet röcske, szemfolt, ostor (9+2 pár mikrocsövecskéb l felépül szerkezet) -heterotróf életmód. Növényi jellemz k: színtest -~ fotoszintézis, autotróf életmód. Kedvez körülmények mellett heterotróf, kevés szerves táplálék, jó fényviszonyok esetén autotróf módon táplálkoznak (mixotrófia). Kettéosztódással szaporodnak. Édesvizekben gyakoriak. pl.: zöldszemes ostoros. Evolúciós jelent ség: seiknél válhatott szét a növény- és állatvilág. (Az ostor elvesztésével a fotoszintetizáló növények, a színtest elvesztésével az állatok fejl dhettek). 2.2.2.4. Zöldmoszatok törzse A többsejt vé válás minden formája el fordul. Sejttársulást alkotnak a harmonikamoszatok, Volvox-fajok, fogaskerékmoszatok, fonalasak a békanyálmoszatok, telepesek a csillárkamoszatok. Vegetatívan, rajzóspórkkal, és ivarosan is szaporodnak. seikt l származtathatók a fejlettebb szárazföldi növények. Lebeg vagy helyhez kötött életmódot folytatnak, zömében édesvíziek. A vízfelszín közelében a vörös fényt hasznosítják. Amellett, hogy a halak táplálékai, jelent s felhasználásuk emberi és állati táplálkozásban, gyógyszeriparban (pl. a kortizon alapanyaga.) 2.2.2.5. Barnamoszatok törzse Leginkább teleptest ek, 3-400 méteres hosszúságukkal, óriási tömegükkel a Föld legnagyobb növényei. A klorofill színét elnyomja a barna színanyag (fukoxantin). A kék fényt hasznosítják. Ivarosan vagy ivartalanul, vegetatívan is szaporodhatnak. Evolúció szempontjából oldali ágat jelentenek. A felszín közeli, 20-25 méteres vizekben, f leg hideg tengerekben találhatók meg. A tengeri állatok fontos táplálékai, búvóhelyei. Takarmányozásra, trágyázásra is használják. Egysejt eukarióta növények 2.2.2.6. Vörösmoszatok törzse Fejlett, telepes szervez dés ek. A klorofill mellett dominál a vörös színanyag. A zöld fényt hasznosítják. Ivarosan vagy ivartalanul, vegetatívan is szaporodhatnak.

3/8 anyag, 12. oldal Evolúció szempontjából oldalágat jelentenek. F leg melegebb tengerekben, a tisztább vizekben 200 méterig is lehatolnak. Az aljzathoz rögzülve élnek. Tengerparti népek eledele, jódtartalmúak, gyógyszerek alapanyagai, bel lük nyerik a mikróbák tenyésztésére használt táptalajok szilárdító anyagát, az agar-agart. 2.2.2.7. Gombák törzse Rendszertani helyük vitatható, hiszen színtestek hiányában csak szerves anyagokkal táplálkozhatnak - heterotrófok, ugyanakkor sejtfaluk van, telepes szervez dés ek, helyváltoztatásra képtelenek. Vagyis az állati és növényi jellegek keverednek bennük. Sejtjeik információtartalma alapján mind a növényekt l, mind az állatoktól eltérnek. Valószín, olyan moszatoktól származtathatók, amelyek elvesztették fotoszintetizáló képességüket, bár ez még tudományosan nem bizonyított. Így testfelépítésük és szaporodásuk alapján a növényvilágba soroljuk, de tudnunk kell, táplálkozásuk a növényekt l eltér. Testfelépítésüket tekintve a moszatok és a mohák közé helyezhet k, de bel lük nem indult ki más él lények kialakulása. A Gombák Országa önálló, független rendszertani csoport Testük általában sejtfonalas. (hifa = gombafonal, micélium = gombafonalszövedék). Sejtfaluk kitint tartalmaz. Alapvet en spórákkal szaporodnak. A vízt l való elszakadást jellemzi (pl. a spórák kiszáradásnak ellenállók). Életmód: A gombák jelent s része elpusztult él lényekkel táplálkozik, ezek a szaprofita gombák. Az anyagkörforgásban nagyon fontosak. Él szervezetekben vagy felszínén él sködnek a parazita gombák. Ilyenek a moszatgombák, emberen a láb- és hüvelygomba. A szimbionta gombák más fajokkal kölcsönösen el nyös kapcsolatot alakítanak ki pl. a feny félék gyökerével -~ mikorrhiza. (A zuzmókban a gomba és a moszat igen szoros együttélése figyelhet meg.) Rendszertanuk Moszatgombák osztálya Egysejt ek, sokmagvúak. PI. halpenész, burgonyavész, fejespenész, peronoszpóra. Töml sgombák osztálya Soksejt ek, a spórák töml szer képletben fejl dnek. Fontosak a penicillint termel ecsetpenész, a lisztharmat, monília, az erjedést okozó éleszt gombák (egysejt ek). Bazídiumos gombák osztálya Teleptestük tönkre, kalapra tagolódik, a spórák bazídiumokban fejl dnek. Idetartoznak hétköznapi ehet (csiperke, laskagomba, zlábgomba stb.) és ismert mérges gombáink (gyilkos galóca, légyöl galóca stb.). A GOMBAFOGYASZTÁS SZABÁLYAI Több gombáskönyv is megfogalmaz különféle szabályokat a gombamérgezés elkerülése érdekében. A legfontosabbaknak az alábbiakat tartjuk: -Csak ismert gombát szabad gy jteni, minden ismeretlen fajt mérgez nek kell tekinteni -Minden esetben szakellen rnek kell az étkezési célra gy jtött gombák egészét megmutatni -A halálosan mérgez fajok ismeretét el kell sajátítani -Legkisebb gyanú esetén el kell dobni az adott gombát vagy ételt Teend k gombamérgezés gyanúja esetén Gombamérgezés gyanúja esetén kevés, ám annál fontosabb teend nk a beteg minél el bbi kórházba juttatása és a mérgezés(-gyanú) körülményeinek minél részletesebb közlése a szakemberrel (hány embert érinthet, ételminta, gombaminta meg rzése, stb.). Fontos tennivaló: A beteg hánytatása. Néhány esetben nem vezet eredményre, de nem is árthat. Nagy folyadékveszteség esetében a folyadékhiányt pótolni kell. A ment k azonnali értesítése, illetve a gombamérgezés gyanújának közlése. A gyilkos galóca felismerése A gyilkos galóca felismerése nem nehéz, csak meg kell ismerni azokat a jellemz ket, amelyek a világ egyetlen más gombáján sem találhatók. Négy olyan jellemz je van, amely csakis ezen a fajon fordul el együttesen. 1)A 6-12 cm széles kalapja olívzöld vagy sárgászöld. 2)A kalap alsó részén lév spóratartó lemezek mindig fehérek. 3)A kalapot tartó tönkön lefelé lógó fehér gallér van. 4)A tönk tövén felfelé álló fehér hüvely (bocskor) található. Ez a négy jellemz együttesen a világ összes gombafaja közül kizárólag csak a gyilkos galócán fordul el. A mérgezések elkerülése végett fontos tudni, hogy: -Nem igaz, hogy leforrázással vagy f zéssel a gyilkos galóca méreganyagai kioldódnak. -Nem igaz, hogy a gyilkos galóca f zés közben az ezüst ev eszközt megfeketíti. -Nem igaz, hogy a gyilkos galóca kettétörve elszínez dik. -Nem igaz még sok egyéb hiedelem sem. -Igaz viszont az, hogy a gyilkos galóca mérgezés elkerülésének egyetlen módja van, a gyilkos galóca biztos felismerése A gombamérgezések általában a májat károsítják. A halálos májkárosodás elkerülése érdekében a mérgezett személy hánytatása és gyomrának kimosása után megadózisos (grammos nagyságrend ) C-vitamin bevitel indokolt.

3/8 anyag, 13. oldal 2.2.2.8. Szivacsok törzse Testfelépítésük: Többsejt ek, testükben többféle alakú és m ködés sejt van. Az egyedbe szervez dött sejtek még önálló életre is képesek ~ álszövetesek. Küls sejtréteg -~ szilárd váz, t k, bels sejtréteg --~ galléros ostoros sejtek. Táplálékukat az rbélb l veszik fel, a táplálék feldolgozásában, szállításában fontosak a vándorsejtek. Aszimmetrikusak. Evolúció szempontjából zsákutcát jelentenek. Életm ködéseik, életmódjuk: Helytül életmódot folytatnak, a vízben el forduló, bomló, korhadó anyagokkal táplálkozva jelent s szerepet töltenek be a vizek tisztításában. Sejten belül emésztenek A táplálék szállításában és megemésztésében a vándorsejtek fontosak. Ivartalanul bimbódzással, ivarosan ivarsejtekkel szaporodnak. Hímn s állatok El fordulásuk, fajaik: Tengerben élnek a szaruszivacsok, (mosdószivacs, táblaszivacs). Édesvízi a balatoni szivacs. 2.2.2.9. Csalánozók törzse Testfelépítésük: Valódi szövetesek Az ekto- és entoderma között egy kocsonyás lemez (a mezoderma el futára) található. A szájnyílás körül található tapogatók méreganyagot tartalmaznak. Testüreg nélküliek Sugaras szimmetriájúak. Életm ködéseik, életmódjuk: A táplálék megemésztése már az rbélben megkezd dik, de a teljes lebontás a sejtekben fejez dik be. Így átmenetet képeznek a sejten belüli és sejten kívüli emésztés között. Ivaros nemzedékük a medúzaforma, ivartalan a polip vagy hidra alak A szakaszok váltakozása a nemzedékváltakozás. Ivartalanul bimbózással szaporodnak. Diffúz idegrendszerében az ingerület er ssége az ingerlés helyét l távolodva csökken, a vízbedobott k által vetett hullámokhoz hasonlóan az egész testen fut végig az ingerválasz. El fordulásuk, fajaik: Legtöbbjük tengeri: füles medúza, portugál gálya, virágállatok a bíborrózsa, viaszrózsa, tengeri szegf, meszes telepeket képeznek a korallok (szintén virágállat): agykorall, nemes korall (ékszerek), Vénusz-legyez, tollkorall. Édesvízi és Magyarországon is él: közönséges hidra, zöld hidra, nyeles hidra. XI. évfolyam, 10. szám 2001. október Lélegzet Környezetvédelmi havilap Kiadja a Leveg Munkacsoport A "JELZ LÉNYEK" Bioindikáció Mindannyian adunk jeleket a többiek számára. Leggyakrabban szavakkal jelzünk, de ha nem szóval mondjuk el, tetszik-e, megfelel-e valami nekünk, testtartásunk, vonásaink tükrözik érzelmeinket. Testünk persze nemcsak érzéseinket (lelkiállapotunkat), hanem fizikai állapotunkat is jelzi: ha valamilyen környezeti hatás, stressz (legyen az kórokozó vagy leveg szennyezés) ér bennünket, és immunrendszerünk nem bír vele, megbetegszünk. Természetesen a veszélyeztet forrástól, ha tehetjük, elmenekülhetünk (ld. a zajos, büdös, szennyezett leveg j városból vidékre költöz ket), ha nem (elnézést a szójátékért!), átköltözünk". Nemcsak mi emberek, hanem a többi feltételezhet en 15 millió fajba tartozó él lény is jelzi, jó-e az adott él hely, táplálék- és búvóhelyviszonya, a leveg, a víz, a talaj min sége. Próbáljuk meg észrevenni e jeleket, hiszen így könnyebben, olcsóbban juthatunk környezetre vonatkozó információ birtokába! (Ett l még nem kell sutba dobni az eddig kizárólagosan használt és drága m szereket!) A megfelel következtetések levonásához természetesen bizonyos szint rendszertani és ökológiai ismeretekre is szükség van, mert egyrészt fel kell tudni ismerni magukat az él lényeket, másrészt azt, amit jelenlétükkel, hiányukkal vagy éppen állapotukkal jeleznek. Lássunk példát is a víz- és a leveg min séget jelz él lényekre! A vízi él lények környezetjelz képességét a példa közismertségéb l adódóan legkönnyebb a sebes pisztránggal szemléltetni, hiszen tudjuk, oxigénben gazdag vizek lakója. A víz els sorban attól gazdag e légzéshez nélkülözhetetlen gázban, ha h vös és lehet ség van légköri oxigén bekeveredésére, melyre a köves, nagy esés hegyvidéki vizekben van igazán mód. Egy ilyen vízre ránézve méltán várhatjuk e hal jelenlétét, bár a búvóhely, a táplálék és a vízmin ség egyéb összetev i is szerepet játszanak el fordulásában. (A telepítésr l vagy a kiirtásról nem is szólva!) A pisztráng szó hallatán pedig mindenkinek a fenti tipikus él hely jut eszébe, azaz az él hely és az él lény oda-vissza" jelzik, illetve feltételezik egymást. Tekintettel arra, hogy a többi halhoz hasonlóan a pisztrángok, ha tudnak, elmenekülnek a vízszennyezések el l, egy adott víz min ségének megállapítására nem annyira megfelel jelz él lények (indikátorok). Viszont a meder homokjában, iszapjában, kavicsain vagy a vízi növények szárai közt él haltáplálékok a különböz rovarlárvák, a férgek és puhatest ek a növényekhez hasonlóan, nem képesek a szennyezések el l elmenekülni, így kénytelenek tetszik nem tetszik alapon" elviselni azokat. Ezért pl. az oldott oxigéntartalomra érzékenyebb, igényesebb (sz kt rés ) fajok, mint például az álkérészek és egyes kérészek lárvái elt nhetnek az adott patakszakaszról, az igénytelenebbek (az ebb l a szempontból tágt rés ek, pl. szúnyog- és légylárvák) pedig megmaradnak, illetve betelepülnek. Azért, hogy az él lényeken alapuló vízmin sítés a kémiaihoz hasonlóan számszer síthet legyen vagyis az állatok befogása után megmondhassuk, milyen osztályzatot kap a víz", a kutatók több értékelési módszert is kidolgoztak. E módszerek hazánkban is terjednek, sajnos úgy t nik hivatalos berkekben kevésbé, mint egyes iskolákban vagy társadalmi szervezeteknél. Hasonló a helyzet a zuzmókkal és a leveg min ség vizsgálatával is. A zuzmók tulajdonképpen két különböz, egymásra utalt él lénycsoport, a moszatok és gombák együttélései (szimbiózisa). A tüzelés, a f tés és a közlekedés révén a légkörbe került egészségkárosító gázok közül els sorban a kén-dioxidra érzékenyek, ezért f ként annak jelenlétére lehet következtetni az egyes zuzmófajok el fordulásából és a zuzmótelepek méretéb l. Háromféle telepük van, melyek alapján már majdnem leveg min síthetünk" is! De csak majdnem, hiszen a kéregzuzmók nem mindig a legigénytelenebbek, a leveles- és a bokros zuzmók sem mindig a jól szell zött hegyvidéki erd k és sziklák lakói. Úgy t nik, településeinken legfeljebb másfél tucat jórészt kéregtelep zuzmófaj él, de általában jó, ha ötöt találunk környezetünkben. Városi sétáink alkalmával vessünk csak egy pillantást a fák kérgére! Közelhajolva leggyakrabban 2 faj gombost fejnyi, szürke és fekete pontocskái t nnek fel, bár egyes helyeken

3/8 anyag, 14. oldal ötforintos méret, szürke vagy élénksárga leveleszuzmókkal is találkozunk. A fákról szakállként lógó bokroszuzmók után lassan már a Kárpátokba kell utazni! A zuzmók és a pataki él lények f bb csoportjainak felismeréséhez már rendelkezésre áll egy-két jól használható határozó és kézikönyv. A módszerek oktatására egyre több iskolában kerül sor. Tavaly, 2000-ben több váci általános és középiskola vett részt egy olyan a patak- és a zuzmóvizsgálati programban, melyben a fent említett módszereket gyakoroltattuk. A résztvev lányok és fiúk örömmel keresgélték a vízben és a fák kérgén él él lényeket, melyek adatait adatlapon gy jtötték össze. Végül a zuzmófajok el fordulásából és a patak mentén tapasztaltakból látványos légszennyezettségi és öröm-bánat"-térképet rajzoltak. A térképen szembetün ek voltak a zuzmó nélküli területek, az ún. zuzmósivatagok, melyek nem véletlenül a forgalmas közutak és a belváros környékére koncentrálódtak. Azaz oda, ahol a legtöbben közülünk, emberek közül is megfordulnak. A zuzmók már tudnak valamit... Dukay Igor - Göncöl Alapítvány 2.3. Többsejt ség 2.3.1. A gombák, növények, állatok elkülönülése 2.3.2. Sejtfonalak Telepes testszervez dés (növények, gombák): az egysejt ek és a hajtásos növények között á lószervez désiszint.asejtek között nincs, vagy csak egyszer szöveti diferenciálódás indulmeg (pl.mohák), s így valódiszövetrendszereik szerveik -még nincsenek. Háromféle típusba sorolhatók aszerint, hogy sejtjeihogyan osztódnak: -egydimenziós = fonalas moszatok -kétdimenziós = lemezes gombák -háromdimenziós = teleptestes zuzmók, mohák Sejtfonal:többsejt, primitív telepes szervez désiforma;egyirányúosztódás után a sejtek együtt maradnak.kezdetben hasonlóalakúés azonos m ködés sejtek, kés bb diferenciálódnak (alapi, csúcsi, stb.).pl.fonalas békanyál. 2.3.3.Teleptest és álszövet Telepes növények: szövetes szervez dés nélkülitöbbsejt eukarióta növények gy jt neve.lehetnek egy, két vagy háromdimenziós testszervez dés ek (ld.telepes szervez dés).asejtek között márlétrejöhet alakidiferenciálódás, de m ködésükben lényegesen nem különböznek egymástól.(moszatok, mohák.) Anyagok,eszközök: lombosmoha, kézinagyító, csipesz. Végezze elaz alábbivizsgálatot, és válaszoljon a kérdésekre! Vizsgálat:Vizsgálja meg a kapott mohanövénykét! Kérdések: 1.Rajzolja le a növénykét, és nevezze meg a részeit!(ezt emlékezetb lis ke ltudni!) 2.Nevezze meg röviden a részek funkcióját! 3.Milyen szervez dés a mohanövényke? 4.Miben különböznek a mohanövényke leveleia hajtásos növények leveleit l? 5.Miért nem n nek a mohák az égig? 2.4. Szövetek,szervek,szervrendszerek,testtájak 2.4.1.Anövényvilágf bbcsoportjaiaszervidiferenciálódás szempontjából Szervez désitípusok Képvisel ik (törzs,osztály.csoport) Sejtszerkezet nélküli vírusok (növényi, á lati, bakteriofág) Egysejt ek Többsejt ek -sejttársulás Telepes -fonalas -teleptest baktériumok kék;ostoros-, zöldmoszatok egyes zöldmoszatok kékmoszatok zöldmoszatok -zöld-, vörös-, barnamoszatok gombák zuzmók -mohák (álszövet) Hajtásos növények harasztok zárvaterm k -virágtalan növ. (spórás) -virágos növ. (magvas növ.) harasztok nyitvaterm k zárvaterm k 4.Lombosmohavizsgálata (Aközzétett középszint próbaérettségikísérletifeladat sorbólom)

TREFF Biológia kétszintħ ér ettségi f elkészí tę levelezę tanf olyam A nemzedékváltakozás A nemzedékváltakozás elsęsorban a növényekre jellemzę sajátos szaporodási jellegzetesség. Lényege, hogy az ivarosan szaporodó nemzedék ivartalanul fog szaporodni, az ivartalan szaporodással létrejött nemzedék viszont ivarosan. Klasszikus formájában a zöldmoszatoknál jelent meg, és valamennyi növénycsoportra, így a nyitvaés a zárvatermękre is jellemzę. A zöldmoszatoknál a két nemzedék megjelenését tekintve nem különbözik egymástól. Az evolúció során a moháknál az ivaros nemzedék, a harasztoknál az ivartalan nemzedék lett fejlettebb. Mindkét fejlędési irányban azonban a két eltéręen szaporodó nemzedék váltja egymást 3/ 8anyag,15.oldal - álszövetesek szivacsok -szövetesek - testüregnélküliek csalánozók - testüregesek - Ęsszájúak lapos-, hengeres-, gyħrħsférgek puhatestħek ízeltlábúak - újszájúak tüskésbęrħek elęgerinchúrosok fejgerinchúrosok gerincesek 2.4.3. A növények szövetei, szervei 2.4.3.1. Növényi szövetek Az azonos eredetħ és azonos mħködések ellátására differenciálódott sejtek együttesét szöveteknek nevezzük. A növények és az állatok közötti alapvetę különbség, hogy a növények egész életük során növekszenek, sejtfaluk, színtestjeik, zárványok, sejtnedvvel telt vakuólumaik vannak. Sejt közötti állomány soha nincs! Osztódószövet A hajtáscsúcs és a gyökér hosszirányú növekedését segíti a csúcsi osztódószövet. A szélességbeli növekedésben a kambium fontos. Hormonális szabályozása: A hosszirányú növekedést az aux in, a szártagok megnyúlását a gibberellin szabályozza, serkenti. BĘrszövet Sejtjeire jellemzę a szoros illeszkedés, színtesteket nem tartalmaznak. A gyökér bęrszövete a rhizodermisz, a felvételre gyökérszęröket hoz létre. A föld feletti részek bęrszövete az epidermisz. Gyakran vastagodott, felszínét kutikula eręsíti. A párologtatás csökkentésére a növényi szęrök, a mélybe süllyesztett gázcserenyílások szolgálnak ( a gyökéren nincsenek). 2.4.2. Az állatvilág fębb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából TestszervezĘdési típus KépviselĘik (törzsek) EgysejtĦek egyfélemagvúak kétfélemagvúak TöbbsejtĦek - sejthalmazosok szedercsíraszerħek Szállítószövet A vizet és a benne oldott ásványi sókat felfelé a farész, a kész szerves anyagot lefelé, mindenfelé a háncsrész szállítja. A nyitvatermęk szállítóedényei: fasejt és rostasejt, a zárvatermękéi: facsę, rostacsę. Általában kifelé a farész, befelé a háncsrész található. A közöttük lévę kambium az egyszikħekben visszafejlędik, a kétszikħekben életük végéig megmarad.

3/8 anyag, 16. oldal 5. A víz útja a zárvaterm növényben (A közzétett középszint próbaérettségi kísérleti feladat sorból OM) Anyagok, eszközök: két szál zárvaterm növény, 200cm3-es f z pohár, színes tinta, víz, kés. Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon a kérdésekre! Vizsgálat: Tanára tegnap egy fehér virágú növényt pár csepp tintával megszínezett vízbe állított! Vizsgálja meg a szár keresztmetszetét különböz magasságokban! Vizsgálja meg virágát is! Kérdések: 1. A szárnak melyik részét (milyen szövetrendszer melyik szövetét) festette meg a tinta? Miért azt? 2. A virágban hol jelentkezett a festék? Alapszövetek A növényi test legnagyobb részét tölti ki, osztályozásukat funkciói szerint végezzük: Az asszimiláló/táplálékkészít alapszövet sok színtestet tartalmaz, fotoszintetizálás helye. A raktározó alapszövetben tartalék tápanyagok halmozódnak fel. F leg a fényt l elzárt részeken találhatóak (benne gyakoriak a leukoplasztiszok a színtestek színtelen változata). A szilárdító alapszövet sejtjeinek fala megvastagszik, gyakran elhalnak. A kiválasztó alapszövet gyakran a már felesleges, esetleg mérgez anyagokat választja ki - az állatoktól eltér módon - a sejtekben kristályok, zárványok formájában. 2.4.3.2. Gyökér, szár, levél Gyökér: a növénynek általában talajban lev, rögzít, felszívó, továbbító, gyakran egyéb funkciókra módosuló (zöld leveles hajtást soha nem tartalmazó) vegetatív szerve. Hajtás: leveles szár. Vegetatív szervek (létfenntartó): gyökér + szár + levél. Reproduktív szervek (szaporító): virág + termés. Ide sorolható a harasztok (zsurlók) spóratartó hajtása is. Szár: a hajtás tengelye, tartja a leveleket, virágokat, tápanyagot szállít, megszabja a növény alakját és változatos formákban módosulhat. Egyszik ek és kétszik ek összehasonlítása Összehasonlítási Kétszik ek Egyszik ek szempontok sziklevelek száma kett egy gyökérrendszer f gyökeres mellékgyökeres szár - fás, lágy - dúsan elágazó - sugarasan elhelyezked edénynyalábok - többnyire lágy - kevésbé elágazó - szórtan elhelyezked edénynyalábok levél f erezetes mellékerezetes virág - kett s virágtakaró (csésze, párta) - 5, 4 vagy többszöröse jellemz a virágrészekre - egynem (leples) - 3 vagy többszöröse jellemz a virágrészekre fejlettség sibb fejlettebb alosztályai - boglárkák - rózsák - mályvák - szegfüvek - eukommiák - vízililiomok - liliomok - torzsavirágzatúak 2.4.3.3. Virág, termés Nyitvaterm k és zárvaterm k testfelépítésének összehasonlítása Összehasonlítási Nyitvaterm k Zárvaterm k szempontok szíklevelek száma sok egy vagy kett gyökérzet - f gyökeres típus - gyökérsz r helyett gombafonalak - f gyökeres vagy - mellékgyökeres szár fás szár - fás szár vagy - lágy szár levél - t levél (többnyire) - örökzöld (többnyire) - lombhullató vagy - örökzöld virág termés - csak ivarlevelek - a term levelek nyitottak - egyivarú virágok - széllel porzódók - termést nem alkot (csak mag van) - egy magkezdemény (egy term levélen) - ivar- és takarólevelek - a term levelek zártak - egy vagy kétivarú virágok - szél és rovarporozta - termést alkot - egy vagy több magkezdemény (egy term ben)

TREFF Biológia kétszintħ érettségi felkészítę levelezę tanfolyam 3/8 anyag, 17. oldal Szaporítás: a szaporodás menetébe történę emberi beavatkozás. Magról szaporodó növényeknél pl. a nemzedékek létrejöttének gyorsítása, vagy vegatatív szervek regenerálási képessége révén utódok számának megnövelése. Dugványozás: bizonyos növényi vegetatív szervek (gyökér, szár, levél) nedves körülmények közé helyezése. IdĘvel a hiányzó szervek regenerálódása követi. tso5. Növényi szervátültetés: életképes növényrész darabot egy gyökérrel rendelkezę növényi alannyal összenövesztenek. Ilyen tevékenység a szemzés és az oltás. iso6. Oltás: olyan szervátültetéses vegetatív szaporítási mód, amikor 2-3 rügyes oltóágat - egész hajtásrészt - tavaszi rügyfakadás elętt oltóalanyra ültetnek. Szemzés: olyan oltási mód, amikor 1 rügyet ültetnek be az alany kérge alá. zárvatermę virága A növények vegetatív szervei összehasonlítási Gyökér szempontok eredete csira gyököcskéje Szár Levél csíra rügyecskéje csíra rügyecskéje -rögzít -felszív -továbbít -néha raktároz -szál l ít -l evel eket virágokat termést tart -fotoszintetizál -párol ogtat -gázcserét végez típusai -fęgyökeres -mel l ékgyökeres -fás -fa -cserje -pál matörzs -lágy -dudvás -szalmaszár -tękocsány -erezet -fęeres -mellékeres -l evél l emezszerint -egyszerħ -összetett -tenyeresen -szárnyasan módosul atok ) karógyökér (rakt. ) pozsgásszár (vízrakt. -kacs (kapaszkodás) -l éggyökér -inda (szaporodás) (vízmegkötés) ) -kapaszkodó(rögzít) -hajtásgumó(rakt. -hagyma (rakt. ) -szívógyökér* -gyökértöns*(rakt. ) (elszív) -gyökérgürnę*(bakt. )-ágtövis*(véd) mħködése 1 és kétszíkħek összehasonlítása rovarfogó (rovarfogás) -pál hatüske* (véd) -l evél kacs* (kapaszkodik) NyitvatermĘ virágzata

3/8 anyag, 18. oldal Teszt 1. A vírusokra jellemz 1. kívülr l fehérjeburok határolja ket 2. prokarióták 3. örökít anyaggal rendelkeznek 4. sejtes szervez dés ek 2. Milyen életmód jellemz a baktériumokra? 1. autotróf anyagfelépítés 2. él sködés 3. heterotróf anyagfelépítés 4. kemoszintézis 3. Fogalmazza meg röviden, mit értünk prokarióta szervez dés alatt! 4. Válassza ki az alábbi él lények közül a prokariótákat és adja meg bet jelüket! (Figyelem: minden hibás bet megadása 1-1 pont levonását eredményezi!) a) a tüd baj kórokozója b) a veszettség kórokozója c) a gyökérlábúak d) a zöld szemes ostoros e) a kékalgák f) a talajban él, ammóniából nitritet készít egysejt ek g) a söréleszt h) a dohánymozaik-betegség okozója Igaz hamis állítások jelöld meg az igaz és a hamis állításokat 5. Melyik lehet az alábbiak közül prokarióta sejt alkotója? 1. sejtfal 2. csilló 3. tok 4. sejthártya 6. Milyen lehet a prokarióta sejtek anyagcseréje? 1. autotróf 2. heterotróf 3. fotoszintetizáló 4. kemoszintetizáló 7. A gombák: 1. Sejtjeiben csak barna színanyagok vannak. 2. Zöld színanyagot nem tartalmaznak. 3. Általában vízben élnek. 4. Heterotrófok. 8. Melyek a gombák osztályai? 1. töml sgombák 2. moszatgombák 3. bazidiumosgombák 4. kalaposgombák 9. Zöldmoszatokra jellemz : A) Színanyagaik megegyeznek a legfejlettebb virágos növényekével. B) A fejlettebbek aktív helyváltoztatásra képtelenek. C) Többségük sejtfonalas szervez dés. D) A kékmoszatokból alakultak ki. E) Idetartozik a csillárkamoszat. 10. Barnamoszatokra jellemz : A) Színtestjeikben barna színanyagok is vannak. B) Bel lük nyerik az agar-agar nev anyagot. C) Egyes fajai takarmányozásra is felhasználhatók. D) Néhány faj eléri a 300-400 métert. E) A fajok zöme a vízfelszínközelében él. 11. vörösmoszatokra jellemz : A) Kizárólag tengeri növények. B) A melegebb tengerekben terjedtek el. C) Az aljzathoz rögzülve élnek. D) Színtestjeikben van zöld színanyag. E) Színtestjeikben van vörös színanyag. 12. A mohák: 1. sei valószín leg a szárazföldi életmódra áttért zöldmoszatok. 2. Akárcsak a vörös- és zöldmoszatok, az evolúciós törzsfa oldalágai. 3. Valódi szárazföldi növények. 4. Gyökere els sorban rögzítésre szolgál. 13. Melyek a virág takarólevelei? 1. csészelevél 2. lepellevél 3. sziromlevél 4. lomblevél 14. Módosult szárnak tekintjük

3/8 anyag, 19. oldal 1. hagyma 2. inda 3. pozsgás szár 4. hajtásgumó 15. Az egyszík ekre jellemz tulajdonság 1. kett s virágtakaró 2. párhuzamos levélerezet 3. kétlakiság 4. mellékgyökérzet Négyféle asszociáció- írd a jellemz csoportot jelöl bet t a fogalom mellé A. a mogyoróra jellemz B. az erdei feny re jellemz C. mindkett re jellemz D. egyikre sem jellemz 16. tobozvirágzat 17. nyitvatermó 18. erd alkotó fa 19. cserje 20. zárvaterm 21. t levél 22. virágos növény 23. örökzöld 24. fásszárú 25. hajtásgumója van Igaz hamis állítások jelöld meg az igaz és a hamis állításokat 26. Melyik jellemz je a szivacsoknak? 1. testét pórusok járják át 2. álszövetet alkotnak sejtjei 3. mész-, kova- vagy szarut k merevíthetik 4. a pórusokon kifelé áramlik a víz 27. Hol található a vándorsejt? 1. a laposférgekben 2. az ízeltlábúakban 3. a hengeresférgekben 4. a szivacsokban 28. A csalánozókra jellemz, hogy: 1. rakétaelv alapján mozog a lebeg polip alak 2. si egysejt eukariótákból származnak 3. talpán mozdul el a medúza forma 4. a test egyetlen nyílása a szájnyílás Szöveges feladat: 29. Az evolúció során milyen más, ma is él törzs(ek) alakult(ak) ki az alábbiak si képvisel ib l? a) mohák b) zöldmoszatok c) tüskésb r ek d) harasztok 2.4.4. Az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése 2.4.4.1. Állati szövetek Az állati szövetek gyakran tartalmaznak sejt közötti állományt. Színtesteket, zárványokat soha. Hámszövet Küls, bels felszíneket fed, sejtjeire jellemz a szoros illeszkedés. Ereket nem tartalmaz, táplálékát keskeny sejt közötti járatok folyadékából nyeri. Sejt közötti állomány nincs. A hámszövet mellet mindig köt szövetet is találunk, táplálása az alatta lev köt szövetb l. Mindig találunk alaphártyát: hámszövetet és a köt szövetet választja el. Hámszövet mindhárom csíralemezb l fejl dhet Morfológiailag (a felépítés alapján) csoportosítva: - egyréteg laphám szívbelhártya, tüd felszíne, dobhártya, fejlettebb gerincesek veséje, endothelium (keringési rendszert ez béleli), mezothelium (mellhártyát borítja - egyréteg köbhám - szemlencse elüls felszíne, gerinctelenek kültakarója, gerincesek mirigyei gerincesek veséje - egyréteg hengerhám - gerinctelenek kültakaró, gyomor és bélcs felülete - többréteg elszarusodó laphám gerincesek kültakarója - csillós hengerhám - orr, petevezeték Funkció szerint: - mirigyhám - váladékát küls vagy bels felszínekre üríti - küls elválasztás - verejtékmirigy - bels elválasztás - hasnyálmirigy, váladékát közvetlenül a vérbe juttatja

3/8 anyag, 20. oldal - érzékhám -ingerfelvétel az érzékszervekben: orrban a szaglóhám - felszívóhám - a belek bélbolyhainak hámja Köt szövet és támasztószövetek Kitöltik a szervek közötti teret, összekötnek. Bennük sok a vérér, nyirokér, ideg. Jellegzetes a sejt közötti állomány, így a szövet lehet rost nélküli, pl. a vér folyékony sejt közötti állományú köt szövet, vagy rostos: Köt szövet: - lazarostos, rendezetlen: mell- és hashártya - rugalmasrostos, elasztikus: izületi szalagok - tömöttrostos, rendezett: ínszövet, - zsírszövet, a nagy zsírcsepp miatt a sejtmag és a plazma a sejt szélére szorul Gliasejtek végzik a végletesen ingrület vezetésre specializálódott neuronok táplálását, védelmét. Izomszövet Általában jellemz, hogy az izomsejteket, rostokat lazarostos köt szövet köti össze. A sejtek plazmájában (aktín és miozin összhúzékony fehérjefonalak) találhatóak. simaizom vázizom szívizom felépítés orsó alakú sejtek a nagy sejtmag középen alapegység az izom rost, nincs elágazás elágazások vannak Eberth-féle vonalak fénytörés egynem különnem (harántcsíkolat) különnem m ködés kis er kifejtés tartósan nem fáradékony vegetatív nagy er kifejtés rövid idegig fáradékony szomatikus el fordulás gerinctelenek vázizmok (bórizomtömlá) gerincesek bels szervei, erek nagy er tartósan nemfáradékony vegetatív szív Zsírszövet 1.sejtmag 2. zsírcsepp 3. vérér Támasztószövet: porcszövet: - üvegporc: az ízületek porca - rugalmasrostos porc: fülkagyló - kollagénrostos porc: porckorongok a gerinccsigolyák között Csontszövet: a csontsejtek egy központi ér körül körkörösen helyezkednek el. A szervetlen állomány adja a csont szilárdságát (Ca és Mg-sók), a szerves állomány, (osszein) a rugalmasságát. Kalcinálás során kiégetve a szervetlen összetev ket, a rideg, törékeny szervetlen összetev ket kapjuk. A dekalcinálást pl. HCI-val lehet végezni, ami kioldja a szervetlen összetev ket, a csont rugalmas, hajlékony lesz. (Csontritkulás - oszteoporózis) Idegszövet Alapegysége az idegsejt, vagy neuron. Rövid nyúlványa a dendrit. Hosszabb nyúlványa az axon, mely lehet csupasz, vagy vel shüvely, ekkor a neve idegrost. Az axonok száma szerint unipoláris, bipoláris stb. lehet az idegsejt. 6. A harántcsíkolt izomszövet vizsgálata (A közzétett középszint próbaérettségi kísérleti feladat sorból OM) Anyagok, eszközök: harántcsíkolt izomszövet preparátum, mikroszkóp Vizsgálat: Kész preparátumon vizsgáljon harántcsíkolt izomszövet hossz- és keresztmetszetet, és jellemezze az alábbi kérdések segítségével! Kérdések: 1. Milyen egységek építik fel a szövetet? Hol helyezkednek el a sejtmagok? 2. A mikrocsavar finom mozgatása mellett a hosszmetszeten harántcsíkolatot figyelhet meg. Mi okozza ezt? A keresztmetszeti képen miért nem látható? 3. Hol fordul el ez a szövetféleség? 7. Többréteg elszarusodó laphám vizsgálata (A közzétett középszint próbaérettségi kísérleti feladat sorból OM) Anyagok, eszközök: mikroszkóp, emberi b r metszet Vizsgálat: Mikroszkópi metszeten vizsgáljon emberi b rt és válaszoljon a kérdésekre!

3/8 anyag, 21. oldal Kérdések: 1. Milyen rétegek különíthet k el? 2. Milyen szövet építi fel a legfels réteget? 3. Jellemezze ezt a szövetet! Hogyan helyezkednek el benne a sejtek? Hol keletkeznek, merre vándorolnak életük során? 4. Milyen anyag halmozódik fel bennük? 5. Mi ennek az anyagnak a szerepe? 6. Hol futnak azok az erek, amelyek ezt a réteget táplálják? 7. Hogyan kapcsolódik a látott szövet az alatta lev réteggel? 8. Mi a megfigyelt szövet funkciója a b rben? 2.4.4.2. szaporodás egyedfejl dés Ivartalan szaporodás: az él világban rendkívül változatos formájú szaporodási mód. Az utódok egyetlen szül szervezet"-b i közvetlenül osztódással, vagy annak vegetatív sejtjeib l, szerveib l jönnek létre. Ivaros szaporodás: haploid ivarsejtek összeolvadásával történ szaporodás. Ivarszervek: a moháktól, ill, a laposférgekt l megjelen szervek, amelyek ivarsejteket (esetleg ivari hormonokat) termelnek és azokat elvezetik. Hímivarsejt (spermium): a hímivarszervekben termel d, (ostorral vagy csillókkal) aktívan mozgó, anyagcserét folytató (általában a n ivarsejtnél kisebb) szaporító sejt. Petesejt (ovium): a n ivarszervekben a fejl dés korai szakaszában megjelen, majd érési folyamatokon átmen, általában nagyobb ivarsejt. Sok tartalék tápanyagot tartalmaz és aktív mozgásra képtelen. Kromoszómaszerelvény: minden fajra jellemz morfológiájú kromoszómák egy sorozata (melyben különböz kromoszómák találhatók). Száma a sejtben lehet: egy (haploid sejt) kett (diploid sejt) többszörös (poliploid). Rokonértelm kifejezése még: fajra jellemz kromoszóma-alapszám. Genom: egy kromoszómaszerelvény, illetve egy haploid gaméta genetikai anyaga (diploid szervezeteknél). Vírusoknál, prokariótáknál a teljes genetikai anyag. ta92. Haploid sejtek (szervezetek): azok a sejtek vagy szervezetek, amelyek egy genomot (kromoszómaszerelvényt) tartalmaznak. (Ivarsejtek, spórák...) Jele: a (azt jelenti, hányféle kromoszóma van a sejtben). Diploid sejtek (szevezetek): azok a sejtek vagy szervezetek, amelyek kétszeres genomot (kett s kromoszómaszerelvényt) tartalmaznak. Testi sejtekre jellemz. Jele: 2n (azt jelenti, hogy minden típusú kromoszómaféleségb l kett van jelen). Zigóta: haploid gaméták összeolvadásával létrejött diploid sejt, bel le jön létre az egyedfejl dés során mitótikus osztódásokkal a kifejlett egyed. Meiózis: számfelez, indirekt sejtosztódás. Az így létrejött állati ivarsejtek (4 db) kromoszómaszáma és DNS-tartalma is fele az anyasejtéhez képest. Homológ kromoszómapár: a diploid kromoszómaszerelvényben a küls leg egyforma alakú és méret 2 db - apai és anyai eredet - kromoszóma. Váltivarú állatok: olyan állatfajok tartoznak ide, melyek egyedein belül külön találunk hím és n i egyedeket. Ilyenek: ízeltlábúak, gerincesek többsége. Hímn s állatok: olyan állatfajok, melyek egyedeiben mindkét ivarmirigy, illetve ivarsejt egyaránt képz dik. Ivarmirigy: a szaporító szervrendszer ivarsejt és (gerinceseknél) hormontermel szerve. Hímivarsejteket a here, a petesejteket a petefészek termeli. Ivarszervek: a laposférgekt l és a moháktól megjelen szervek, melyek ivarsejteket és ivari hormonokat termelnek, raktározhatnak, valamint váladékkivezetésre, esetleg párzásra és utódgondozásra szolgálnak. Hímivarsejtek (állatok): nagy tömegben képz d, kicsi ostorral aktív mozgásra képes, szikanyag nélküli ivarsejttípus. Petesejt (állatok): változó számban képz d (esetenként csak egy), nagy méret, aktív mozgásra képtelen, szikanyaggal gazdagon ellátott ivarsejttípus. Sz znemzés (partenogenezis): a növény- és állatvilágban egyaránt el forduló szaporodási mód. Lényege, hogy az ivarsejtb l - általában a petesejtb l - megtermékenyítés nélkül jön létre az utódegyed. Levéltetveknél, méheknél, férgeknél, banánnál, narancsnál jellemz. Spermium (hímivarsejt = ondósejt): Magasabbrend gerinceseknél három f részb l áll: fej (örökít anyag), középdarab (mitokondriumok), farki rész (összhúzékony fehérjeszálak). Embrionális szakasz (állatok): az egyedfejl dés kezdeti szakasza; a megtermékenyítést l a petéb l való kibújásig, tojásból való kikelésig, vagy a megszületésig tart. Posztembrionális szakasz (állatok): az egyedfejl désnek a petéb l való kibújástól, a tojásból való kikelést l, illetve a megszületést l a halálig tartó szakasza. 2.4.4.3. Az állatok viselkedése - etológia Az etológia az állatok viselkedésével foglalkozó tudományág. Azt, ahogyan az él lények élettevékenységeiket végzik, viselkedésnek nevezzük. Ez lehet öröklött és tanult magatartásforma. Az állatok ösztönös viselkedése olyan cselekvéssorozat, amelyben az öröklött és tanult elemek keverednek, dominálnak az öröklött elemek. (NIKOLAS TINBERGEN, KOIVRAD LoRENZ 1973-ban Nobel-díjat kaptak) Öröklött magatartásformák Az életben maradás reflexei, magatartásformái. Örökl dnek.

3/8 anyag, 22. oldal Feltétlen reflex: ha a feltétel megvalósul, a válasz mindig bekövetkezik. Sémája: feltétlen inger ~ feltétlen válasz. Pl. ha a kutya meglátja a táplálékát, elindul a nyálelválasztása. Taxis: inger által irányított helyváltoztató mozgás. PL: + fototaxis: a bogarak éjszaka a fényforrás köré gy lnek. A + azt jelenti, hogy 'az ingerforrás irányába történt, a foto el tag pedig, hogy fény hatására következett be a helyváltoztató mozgás. Öröklött mozgáskombináció: szigorú sorrendben bekövetkez, fajra jellemz öröklött mozgássorozat. PL: a mókus diórejt tevékenysége, a pókok hálószövése. A mókus a diórejt mozdulatsorozatot fémpadlón is ugyanúgy végezte. Aktiválás: a viselkedés els megjelenéséhez és rögzüléséhez rávezet f~ inger szükséges. PL: a kiscsirkék csipeget mozdulatait a lábujjak látványa váltja ki. Az öröklött magatartásformákat befolyásolja: küls környezet - kulcsinger szupernormális az inger, ami a normálisnál jóval hatékonyabb választ vált ki (kakukktojás) bels állapot - motiváció Tanult magatartásformák Az állatok életük során szerzett, a környezethez való alkalmazkodás eredményeként kialakult egyedre jellemz viselkedésformák. Nem örökl dnek. Az evolúció során a tanulás egyre nagyobb szerepet játszik az alkalmazkodásban. Bevés dés - inprinting: életszakaszhoz kötött viselkedésforma, egész életre szóló, tartós rögzüléssel. 1. Megszületés után: pl.: a kiskacsák kikelésük után közvetlenül az els mozgó tárgyat követik, tekintik szül nek. 2. Önálló táplálkozás idején: pl.: a ragadozók zsákmányszerzési, a prédaállat védekez magatartása. A tanulási folyamatot a zsákmányállat viselkedése váltja ki. Megszokás - habituáció: az élettanilag közömbös inger többszöri ismétl dés után elveszti hatását (ingerküszöb n ) Pl.: új szomszéd és a kutyák. Érzékennyé válás - szenzitivitás: az állat számára kellemetlen élmények, ingerek iránti növekv érzékenység (ingerküszöb csökken). PL: a kutyák oltásnál tapasztalt viselkedése. Ingertársításos tanulás - feltételes reflexek: lényege, hogy a feltétlen ingert társítjuk egy közömbös ingerrel. Kell számú ismétlés után a központi idegrendszerben kialakuló kapcsolat eredményeként, a feltétlen válasz kiváltásához elegend a közömbös inger. Sémája: közömbös inger feltétlen inger ~ feltétlen válasz PL: cseng -táplálék - nyálelválasztás beindulása Ha a kutyának a táplálékadással egyidej leg egy cseng t is megszólaltatunk, kell számú ismétlés után a cseng hangja elegend lesz a nyálelválasztás beindulásához. (Pavlov (1849-1936) nyál-sipolyos kísérletei.) Fontos a meger sítés. Hiányában gátlás jön létre (feltétlen, feltételes gátlás). Operáns tanulás: az állat egy véletlen bekövetkez eseményt kutatva önmagátvezérli, idomítja. (EDWARD~I~iORNDIKE Pl.: egy véletlenül lenyomott gomb révén banánt kap a csimpánz. Itt is fontos a meger sítés. Belátásos tanulás: az állat saját, korábbi ismeretit felhasználva hajtja végre a cselekvéssorozatot Ezután addig keresgél a gombok között, míg megtalálja, melyik gomb lenyomásával juthat a táplálékhoz. Pl.: a csimpánz belátja, hogy nem éri el a ketrecét l távolabb lév banánt, de ha összeilleszti a botokat, akkor igen. El relátó viselkedést produkál. AZ ÁLLATOK LÉTFENNTARTÁSI VISELKEDÉSE Tájékozódási viselkedés Ingerhez kötött: legegyszer bbek a taxis típusúak. Pl.: rovarok mozgása a fényforrás irányába, papucsállatka - Hoz buborék. Tárgyak megjegyzéséhez kötött: a méhfarkas megjegyzi fészke a körüli tereptárgyakat, ez segít a visszatalálásban. (Méhek-virágszín, cserebogárvilágos égbolt-sötét fa.) Kibocsátott jelzések visszaver désével: denevérek ultrahanggal történ tájékozódása. A lazacok megjegyzik születési helyük kémiai jellemz it, a madarak vonulás során a Nap és a csillagok állása alapján tájékozódnak Táplálkozási viselkedés Hosszú, egyénenként változó el készítéssel indul. Kiváltó bels motiváció az éhségérzet. Táplálékkeresés: egyszer bb, ha a környezet egyben táplálékforrás is (bálnák, földigiliszta). Bonyolultabb, ha hosszabb kutatást igényel, melyben az állat hallására, szaglására, látására támaszkodva keresi meg a táplálékot (ragadozó madarak látása, feny ormányos bogár szaglása). Zsákmányszerz magatartás: a ragadozóknál támadó magatartással (löv hal, harkálypinty, vidrák, kesely k tojástörése), a zsákmányállatnál menekül magatartással (sünök, tekn sök, kémiai anyagokkal védekez k) párosul. A környezethez való hasonulás a mimikri (leveli béka, levélsáskák, botsáskák).

3/8 anyag, 23. oldal Az állatok szaporodási viselkedése Az ivarérettségt l bekövetkez magatartásforma. Jelentkezését küls (napszakok id tartam-változása, táplálékb ség, id járás-változás) és bels tényez k (hormonális indíttatás) összhatása váltja ki. 1. Párválasztás: bels késztetés indítja el. A kiváltó ingerek: hang (tücsök, békák), szín (tüskés pikó, madarak díszes tollruhái), szag (rovarok), fénykibocsátás (szentjánosbogarak), rajzómozgások (szúnyog). Hímek közötti küzdelem (szarvasbikák, sziámi harcoshal) a szaporodási terület vagy a n stény megszerzéséért evolúciós jelent séggel bír -~ a legjobbak génjei adódnak tovább. A harc célja nem az ellenfél életének kioltása, hanem a fölény elismertetése. 2. Udvarlás és nász: fajra jellemz. Szerepe a távolság csökkentése, a közvetlen testi érintkezés lehet ségének megteremtése, az izgalmi állapot fokozása, öszszehangolása (nyolckarú polip, lepkék, tüskés pikó, búbos vöcsök, lugasépít madár). 3. Párzás: a küls megtermékenyítés a nagy számú petével biztosítja a nagyfokú petepusztulás melletti fennmaradást. A bels megtermékenyítés jóval biztosabb, biztonságosabb, ~ kevesebb utód is elég. 4. Ivadékgondozás: önzetlen magatartásforma, melyben az egyed saját biológiai értékét csökkenti a fajtárssal szemben (bölcs szájú halak, sziámi harcoshal, paradicsomhalak, dajkabéka, madarak). A TÁRSAS VISELKEDÉS ALAPJAI Szociális kapcsolatok (KARL FRISCH 1973 Nobel-díj) Alap az id tartam, a tartósság. 1. Id leges tömörülés: nyitott közösségek, a veszélyhelyzet szorosabbá f zi a kapcsolatot (seregélyek). Vonuló állatok pl.: vándormadarak, heringek, halrajok, denevérek, rénszarvasok. 2. Család: szül állatok és ivadékaik zárt közössége. Többnyire csak az ivadék felneveléséig tart. Vannak állatok, melyeknél egész életen át fennmarad a kapcsolat (hattyúk, nyári lúd, gibbon). 3. Kolónia: sok család összekapcsolt együttélése. Kált kolóniák (ping' vinek, elefánt-, zebra-csordák). 4. Nagycsalád: az egymást követ nemzedékek együttélése (mezei pocok, vándorpatkány). 5. Államalkotó rovarok közösségei: az egyes feladatok végzésére tökéletes munkamegosztás alakult ki. M ködését bonyolult biológiai mechanizmusok szabályozzák. Fölé-, alárendeltségi viszonyokat fejez ki a rangsor. Szerepe a csoporton belüli konfliktusok megel zése. A legy zött egyed behódoló pózzal ismeri el vereségét. Az állatok térigényüket territoriális magatartásukkal fejezik ki. Lét és fajfenntartásához személyes térre van szüksége. Vannak testérintkezést elvisel (vaddisznó, denevérek), és távolságtartó fajok (pintyek). A személyes és csoportterületeket körülhatárolják, jelzésekkel (kémiai, vizuális, akusztikus) jelölik, adott esetben védelmezik. AZ ÁLLATOK KOMMUNIKÁCIÓJA A szociális kapcsolatok alapja, hogy a fajtársak felismerjék egymást. Ennek eszközei kommunikációs jelzések, jelrendszerek. Kémiai kommunikáció: feromonokkal valósul meg, térbeli eloszlása, koncentrációja veszélyt jelz vagy csalogató. A feromonoktól származik a jellegzetes testszag, fontos a táplálékkeresési tájékozódásban, területvédelmi jelzéseknél, párválasztásban, ivadékgondozásban. Vizuális kommunikáció: változatos mozgásokkal valósul meg (méhek tánca, fiókák tátogása). A szentjánosbogarak fényvillanásokkal kommunikálnak párzási id szakban. Jellegzetesek a póz-nyelv" mozdulatai. Akusztikus kommunikáció: a szaporodással, felismeréssel kapcsolatos. Részben öröklött (csoportfelismerés), részben az egyedi élet során tanult (egyedfelismerés) elemet tartalmaz. A nyúlmama orruknál fogva vezeti a kölykeit - eml jéhez Szonda, 2003. 07. 27., szerk.: Egyed László 2003. augusztus 7., csütörtök 4:56 Kossuth rádió Az eml sök alapvet jellegzetessége, hogy a megszületett kicsinyeket az anya saját tejével táplálja. De vajon mi hozza létre a kapcsolatot a mama és a kölyök között, mi váltja ki a szopás reflexét, és honnan tudja a kölyök, hol keresse anyja eml jét. Nyulakon végzett kísérletek egészen különleges hátterét tárták fel ennek a folyamatnak. Altbacker Vilmos biológus: - Az ELTE Etológia Tanszéken vannak kísérletek, amik arról szólnak, hogy a kis nyuszi és az anyja között milyen a kapcsolat. Milyen mágikus kapcsolatok vannak, és err l született cikk a Nature-ben, amely azt a kulcsmozzanatot tudta megfogni, hogy a kis nyuszi hogyan lokalizálja anyjának a csecsbimbóját. Miért van erre szükség? A kis nyuszi vakon, csupaszon születik, és a mama csak naponta egyszer szoptatja. Fölé áll a nyulaknak, és azok gyorsan rácsatolnak, mivel három percig van ott mindösszesen a mama, és ez alatt a kicsik testsúlyuk egyharmadának megfelel mennyiség tejet fogyasztanak. Ez sokkal nagyobb teljesítmény, mint a legjobb sörivóé a müncheni sörfesztiválon, és erre az teszi a nyulakat alkalmassá, hogy gyorsan tudják lokalizálni az anya csecsbimbó-

3/8 anyag, 24. oldal ját. Esti Judit: - Nincs idejük keresgélni, elmélkedni. Altbacker Vilmos: - Sem keresgélni nincs idejük, sem egyéb érzékszervük nem nagyon van rá, mert az egész sötétben, a fészekben zajlik a föld alatt. És mondom, nagyon-nagyon gyorsan. Az viszi el re a tudományt, ha olyan kérdéssel foglalkoznak, amely az állatnak létkérdés, nem pedig a mi kérdéseinket próbáljuk ráer ltetni az állatokra. És az fejükkel, adott esetben az orrukkal gondolkodunk. A feromon egy olyan kémiai anyag, amit az anya csecsbimbója választ ki. Ennek az összetételét ismerték most meg. Hogyha ezt az anyagot egyedül alkalmazzuk, akkor a nyúl, mint egy gép, mint egy varrógép, elkezd az orrával kutatni egy teljesen csecsbimbómentes nyúlsz r n is, és abba se hagyja mindaddig, amíg a helyszínen van a feromon. Egy reflexszer reakciólánc váltódik ki bel le. Az is nagyon fontos, hogy ez a feromon gyorsan elbomlik. Ezért volt nagyon nehéz megtalálni, mert hogyha nem bomlana el, akkor az anya egész hasa egy mer inger lenne, és nem tudná lokalizálni. Tehát fontos, hogy bomlékony, és az is fontos, hogy a nyúl orra még milliószoros higításban is tud reagálni rá. Vagyis érzékenyebb, mint a legtöbb világpiacon kapható m szer. Ezért is tartott nagyon sokáig, mert a nyúl orrával kellett vetekedni. Azt kellett lepipálni a laboratóriumban, ahogyan tudott különbséget tenni illat és illat között. Esti Judit: - Most szagokról beszél, de nem tudom, hogy itt most szagokról van szó, vagy bizonyos, ahogy mondta, mágikus kapcsolatról, vagy hetedik érzékszervr l?altbacker Vilmos: - Az emberi vagy a nyuszi orr, az valójában egy kett s szerv. Van egy hagyományos szaglóhám, és van egy fels szaglómez. Ez a fels szaglómez az, ami a fajon belüli kapcsolatokat, a feromonok jelzéseit észleli. Tehát, hogyha például egy nyuszinak egy kísérletben az alsó szaglómezejét kiirtották, akkor nem volt éhes, nem érezte a tápláléknak a szagát, de nagyon jól élt a fajtársai között. Például megfelel szexuális kapcsolatot létesített. Ha viszont a föls szaglómez t irtották ki, akkor elvesztette érdekl dését a másik nem iránt, miközben rendesen tudott táplálkozni. Tehát a két mez különböz funkciókat lát el. Ahhoz, hogy a fajtársnak a szagát észleljük, ahhoz mélyet kell szippantani, és ez a szippantás viszi föl a leveg t az abban lev feromonokkal, molekulákkal. Esti Judit: - Egy ideje nagyon divatos téma a feromon, de valahogy az terjedt el, hogy ennek a szexuális kapcsolatban, a párválasztásban van szerepe. De akkor - ezek szerint - az életünknek nagyon, nagyon sok mozzanatát befolyásolja. Ebb l a nyúl kísérletb l ez derült ki. Altbacker Vilmos: - Van egy saját kísérletünk, amiben a szagoknak dönt szerepe van. Az anyanyúlnak a tápláléka úgy hat a fejl d nyuszira, hogy olyan növényeket fog szeretni, amit az anya fogyasztott - azáltal, hogy a méhen keresztül eléri a fejl d szaglóhámját az a molekula sereg, ami az anyja táplálékából származik. De a mama az anyatejjel, az abban oldott szagok révén megint csak átadja azt, hogy mivel táplálkozott, és minden szoptatás végén belebogyózik a saját fészkébe, miután a kicsik, mint az rültek, elfogyasztják ezeket a bogyókat. Ezekben ott van nemcsak az anya emészt enzim készlete, illetve mikroorganizmus készlete, amivel majd lehet kés bb növényeket fogyasztani, hanem ott vannak azok az illatok is, amivel a mama táplálkozott. Ez t alkalmassá teszi arra, hogy egy erd ben gyorsabban találja meg a táplálékát, mert kiszöszöli a szagok alapján, ez volt az, amit az én mamám is evett. Úgy indult ez az egész, hogy begy jtöttünk nyúlbogyókat, hogy megnézzük, milyen mikroszkópos maradványok vannak benne, és finom boróka illata volt. Aztán egy kísérletben fél évvel kés bb kapta meg a nyuszi azokat a táplálékokat, amiket az anya fogyasztott. Erre majdnem széttépte a tálat, amiben fölkínáltuk neki a táplálékot, a nagy boldogságtól, hogy végre itt van. Újra kellett csinálni az egészet. Fél évet vesztettünk vele, mert nem gondoltuk, hogy ilyen hatalmas reakciót vált ki a nyúlból az, hogy végre itt vannak azok a szagok, amiket valaha megjegyzett, hogy egyszer hasznosítsa ket. Ez az élmény volt az, ami az egész kísérletsorozatunkat elindította tizenkét évvel ezel tt. A nyuszi nemcsak az anya táplálékát tanulja meg ilyen módon, hanem azt is, mib l kell fészket építeni. A fészek egész más növényeket tartalmaz, mint amit az anya megeszik, mert mire az anya a fészket készíti, már minden növényt megevett, ami ehet a környéken - mivel tél végén csinálja ezt. Mégis a nyuszi ezekez a szagokat is megjegyzi, és nem értettük, hogy miért. Egész addig, amíg föl nem n tt, és el nem készítette az els fészkét. Vajon milyen füvekb l? Hát azokból, amit az anyja gy jtött annak idején a fészekkamrába. Vagyis a nyúl sok dolgot tud egyszerre megtanulni ilyen módon 3. A villámfeladatok megoldásai: 1. A papucsállatka és am ba mozgásának megfigyelése 1. Hogy a s r oldat kissé meglassítsa a mozgást, így jobban meg lehet figyelni. 2. Csillókkal. 3. A légutakban, a petevezetékben. 4. Spirális pályán forogva halad el re. 5. Állábakkal. Ezek id szakos sejtplazmanyúlványok. 6. Így mozognak az érpályából kilép fehérvérsejtek (makrofágok). 2. A zöldszemes-ostoros és süt éleszt megfigyelése 1. A zöld szemesostoros az ostorosmoszatok közé tartozik, a süt éleszt a gombák közé. 2. Ostorral. 3. Sejtfal szilárdítja, alakját megszabja; zöld színtestek fotoszintézis; sejtmag örökít anyag hordozója, a sejt biokémiájának irányítója; színfolt fényérzékelés. 4. Fényben autotróf, fototróf, sötétben heterotróf, korhadékev. 5. Lebontó tevékenysége során szén-dioxid keletkezik, ez teszi könny vé a tésztát. B vitamincsaládba tartozó vitaminokban gazdag, ezért élelmiszerként és a gyógyászatban is fontos.