századi ágyúöntő műhely Budán az ágyúöntés mesterei, technikája és a haditechnika átalakulása a reneszánsztól az újkorig

Hasonló dokumentumok
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZETÁCIÓ RINGER ISTVÁN URADALMI ÉS MEZŐVÁROSI MŰHELYEK A 17. SZÁZADI SÁROSPATAKON

1. Bevezető a A terület teljes és részletes kutatástörténeti bemutatását adja, minden korszakra kiterjedő bibliográfiával: Végh

^4 5zení György tér és környéke részlet J. Hauy helyszínrajza

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

Báta középkori plébániatemplomának feltárása

Virtuális valóság rekonstrukciós technológiák

Kutatási Jelentés a Tata Angolpark területén május 11. és május 14. között folytatott kertrégészeti feltárásról

Szent Mihály- Székesegyház. Veszprém

A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral

régészeti feltárás július 28-ig végzett munkáiról

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

2006. november 28-ig végzett munkáiról

A rudabányai vasbuca

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Zsigmond-kori kályhacsempék az esztergomi Malombástya leletanyagában

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Szakmai tapasztalat, jelentősebb festmény restaurátori munkák:

Siklósi Táncsics Mihály Gimnázium Siklós, Gyűdi út 2. Siklós és a környező települések története a középkorban. Helyi Históriák 2017

P Á Z M Á N Y B ö l c s É s z T A N U L M Á N Y I V E R S E N Y T Ö R T É N E L E M

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása

Sándor Imre PR-díj Melléklet A magyar Indiana Jones-ok Lounge Communication

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

Buda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András)

Szakmai beszámoló a Gergő család hegytékának megvásárlásáról

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN

Törzsszám: P1/2014. Felelős tervező

Középkori magyar királyok emlékei kutatási program. Zárójelentés

Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 3. szám január 28. Magánszemélyek számára

ESZTERHÁZ Y PÁL NÁDOR HADTUDOMÁNYI JEGYZETE

Gerelyes Ibolya: Oszmán-török fémművesség. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének szakkatalógusa ÓKR K 68345

I. Mátyás ( ) az igazságos

Esztergom Kovácsi templomrom hasznosítása

Gyál Településrendezési eszközei

1. CÍMLAP TÁLLYA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE K-1 JELŰ KORSZERŰSÉGI FELÜLVIZSGÁLATA

Szakmai beszámoló A Batthyány uradalmak című kiállításhoz

Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása

Értékelés a BUS programhoz elkészült termékek magyar változatáról Készítette: Animatus Kft. Jókay Tamás január 07.

Az Ózdi Ipari Park Kft. befektetők számára kiajánlható épületeinek, csarnokainak rövid leírása

A MAGYAR SZENT KORONA

Épület termográfia jegyzőkönyv

Sajószentpéter-Vasúti őrház, 2008

Vállalati pénzügyek II. Vállalatértékelés/Értékteremtés és értékrombolás(folytatás)

Kérdőíves vizsgálatok

Kreditpont. típusa. BBNTÖ13300 Historiográfia 2 K k BBNTÖ00200 BBNTÖ10300

HUNYADI MÁTYÁS URALKODÁSA ( ) Csapat neve:... Iskola:... A forduló maximális pontszáma: 61 pont

A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély)

Olaszország hadba lép

A IX-XI. SZÁZADI MAGYAR ÍJ

Decs Ete középkori mezőváros kutatása II

Továbbképzési program 2014 Otto Bock Hungaria Kft.

Molnár és Tóth Kft. Szh.:2ii3 Erdőkertes, Géza utca 10. Fth.: 2151 Fót, Nagy Lajos király utca 21. belterület

Dr. OROSZ BÁLINT. főosztályvezető. BM Örökségvédelmi Főosztály. Az örökségvédelem átalakulása. (előadás vázlat)

2007. augusztus 23. Kihirdetve. Józan Judit jegyző 23/2012.(VI.21.)

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

2009. Fejlıdött a mezıgazdasági technika:.

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

Előszó az építőkövek és építőkő-bányák tárgyában írt dolgozathoz, az abban használt megnevezésekről

TT Építészmérnök. K1d-1/08-513

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák június-július

GYÁL. Megrendelő: Gyál Város Önkormányzata Pápai Mihály polgármester 2360 Gyál, Kőrösi út Tervező:

Törzsszám: P6/2015. Felelős tervező

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

G a z d a sá g i t e r ü l e t e k t e ch n o l ó gi á i T e r ve z ő :

Átnézeti térkép Kivonat az érvényben lévő szabályozási tervből Kivonat az érvényben lévő szerkezeti tervből

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

1. számú ábra. Kísérleti kályha járattal

NEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR TÖRVÉNYHOZÁS EZER ÉVE [I]

EFOP Tanuló közösségek és társadalmi átalakulás: kelet-közép-európai tapasztalatok GYULAI VÁR

Készítette: Habarics Béla

c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése): társasház Budapest, január 17.

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

Szakál Ernő, a budai gótikus szobrok restaurátora

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

RÖVID BEVEZETÉS A TÉRÖKONOMETRIAI MODELLEZÉSBE. Csonka Arnold

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

VERŐCE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLAT előzetes egyeztetési anyag

Az osztályfőnöki, munkaközösségvezetői és DÖK-segítői feladatok beszámításának kérdései 1.0*

Bor Pál Fizikaverseny, középdöntő 2016/2017. tanév, 8. osztály

HUDEC KULTURÁLIS ALAPÍTVÁNY BUDAPEST

ELSÕ BETON. Környezetvédelmi aknák óta az építõipar szolgálatában

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 56/2007. (XII.28.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról 1

KIVONAT KÉSZÜLT AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG FEBRUÁR 16. NAPJÁN MEGTARTOTT 2. SZ. ZÁRT ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVÉBŐL

A LEGKÖZELEBBI SZOMSZÉD ANALÍZISHEZ SZÜKSÉGES TERÜLETI ADATBÁZISOK KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI

INGATLAN FORGALMI ÉRTÉKBECSLÉSE

2013. évi barlangi feltáró kutatási jelentés

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA SZEPTEMBER 28. ELTE BTK RÉGÉSZETTUDOMÁNYI INTÉZET. Dr. Kalla Gábor Dr. Szabó Gábor

Miért is a Magyartarka? 2017 augusztus 11 Bonyhád

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2



KIVONAT. a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés január 27-én megtartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből

Kiállítás Goldmark Károly hagyatékából

LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 41/2012. (XI.09.) számú rendelete az első lakáshoz jutók támogatásáról

A 2017/2018 tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő fordulójának feladatai. INFORMATIKA II. (programozás) kategória

Átírás:

15 16. századi ágyúöntő műhely Budán az ágyúöntés mesterei, technikája és a haditechnika átalakulása a reneszánsztól az újkorig Bevezető A budai vár 1944/45-ös pusztulása utáni rehabilitáció megkésett, de annál jelentősebb eleme volt a Szent György tér rehabilitációja. A királyi palota előterében az egykori reprezentatív városnegyed területének helyreállítása és a terület rendezése kapcsán 1994 és 2003 között kisebb megszakításokkal jelentős megelőző régészeti feltárások folytak a budai vár Fehérvári kapu és palota közötti szakaszán. Ennek során a Szent György utca 6. és 8. telkén egy középkori öntőműhely maradványai kerültek felszínre. A városfalak közelében két téglakemence töredékeit és 4 öntőgödröt tártunk fel, ahol nagy mennyiségben került elő az egykori öntések később szemétre vetett hulladéka: az öntvényekről letördelt agyagköpenytöredékek, a kifolyt, lecsepegett bronz, a nagy hőtől megolvadt téglák. Az azonosított olvasztókemencék mérete és a mellettük ásott aknák formája nagyméretű, súlyos bronztárgyak öntésére utaltak. Ezeket a maradványokat a késő középkori Buda jelentős ipartörténeti emlékei között tarthatjuk számon, amelyek valószínűleg azonosak az írásos forrásokból már ismert, 15 16. század fordulóján működő Jacobus Maryanwerder de Pruscia által alapított királyi ágyúöntő műhellyel. A dolgozat célja és felépítése A dolgozat célja tehát a 15 16. század fordulóján, Budán működő ágyúöntő műhely bemutatása és részleteinek rekonstrukciója, a feltárt és a műhelyhez kapcsolódó régészeti leletanyag, az írásos történet- és technikatörténeti források és a régészeti kutatás során előkerült jelenségek segítségével. A dolgozat első felében a budai műhelyre vonatkozó írásos helyrajzi, had- és gazdaságtörténeti forrásanyag feldolgozására vállalkozom. Az átfogó, a műhely topográfiai sajátosságait is magában foglaló elemzést a 15 16. század fordulójának öntészettörténeti forrásainak ismertetése követi, amelynek segítségével a lövegkészítés folyamatát igyekszem bemutatni. Ez után a források segítségével felépítethető ágyúöntő műhely elméleti modelljébe megpróbálom beilleszteni a régészeti feltárások során előkerült jelenségeket, rekonstruálva a valószínűsíthető szerkezeti elemeket. Ezzel párhuzamosan, a műhelyhez köthető leletanyag természettudományos vizsgálatával kiegészítve, kísérletet 1

teszek az eredeti öntvények rekonstrukciójára is, a régészeti összefüggések alapján pedig igyekszem feltárni a műhely, és az azon belüli műhelykörzetek belső viszonyait, periódusait. A budai műhelyre vonatkozó írásos források A műhely, illetve az ágyúöntők forrásadatoltsága a 15. századi anyagot tekintve kivételesen gazdagnak mondható. Ez a rohonci uradalomra vonatkozó okleveleknek, részben a budai polgári város területén belül a Szent György utca (a korábbi Szent Zsigmond utca) háztulajdonaival kapcsolatos forrásoknak és feldolgozottságuknak, részben pedig a fennmaradt 1494/95-ös királyi könyvek adatainak köszönhető. Szerencsés módon ez utóbbi fennmaradt forráscsoport keletkezésének idejére esik II. Ulászló Újlaki Lőrinc ellen vezetett hadjárata, amelyben jelentős szerep jutott a budai ágyúöntő műhelynek, illetve az azt irányító mesternek. Jacobus Marijwerder (Maryanwerder, Morganwerder = Marienberger) de Pruscia, a feltehetően Malborktól délre fekvő, poroszországi Marienbergből származó ágyúöntő mester valószínűleg I. Mátyás ausztriai hadjárata során állt az uralkodó szolgálatába. Érdemeiért és a különféle hadi vállalkozásokban hullott véréért és szolgálataiért 1478-ban Rohonc várának és városának, továbbá Hodász, Csajta, Perenye, Czag, Velem, Gwor falvak birtokosa lett. Bár erre vonatkozó konkrét forrással nem rendelkezünk, a királyi ágyúöntő mester feltehetően hamarosan Budára, a királyi palota közelébe költözött. Jacobi Bombardiste familiarum regie maiestatis házát először 1489-ben említetik Raguzai István királyi borbély házának szomszédságában, a Szent Zsigmond utcában a vár felé. 1490 májusa és 1491 januárja között Jacobus de Rohoncz pixidarius Regius több részletben eladja a nemrég elnyert rohonci uradalmat. 1505 körül jogutóda és örököse Martinus de Pruscia Bombardius regie maiestatis. 1515-ben Márton királyi ágyúsmestert szomszédként említették, majd egy 1518- ban kelt városi oklevél szerint házukat néhány éve 1200 forintért eladták Perényi Imre nádornak és fiainak, akik korábban az ingatlan déli szomszédjai voltak. 1494/1495. évi királyi számadáskönyvek Az 1494/95-ös királyi számadáskönyvek elemzésbe bevonásának oka látszólag egyszerű. A Jagelló-kori államháztartási és kereskedelmi adatok fontos, és sok szempontból elemzett forráscsoportjával állunk szemben, amelyben a hadikiadások kapcsán megjelennek az ebben 2

az időben zajló, Újlaki Lőrinc ellen vezetett hadjáratra vonatkozó feljegyzések is. Ennek alapján jól körülírható a királyi tüzérségnek, egyúttal Jakab királyi ágyúsmesternek ebben a hadivállalkozásban játszott szerepe, tevékenysége. Mindezek ismeretében a ma már sok helyütt idézett adatot, miszerint a hadjárathoz szükséges lövegeket maga Jakab öntötte volna, megfelelő kritikával kell kezelnünk. A királyi hadjáratra vonatkozó forráscsoportban ugyanis csupán két bombarda öntése azonosítható, míg a számadás nagyobb része az ágyúk hadba vonultatásáról, lőporgyártásról és a hadianyag szállításáról szól. Ami ugyan kevés valódi adatot tartalmaz magáról az öntési tevékenységről, ugyanakkor segít helyes képet alkotni a 15. század végi hadjárat tüzérségi előkészületeiről, a több kézműves együttes munkájával megvalósuló ipari vállalkozásról, magának a királyi ágyúsmesternek és a tüzérségnek a hadjáratban betöltött szerepéről. Az ágyúöntő műhely Buda középkori helyrajzában A műhely elemeinek azonosítása, illetve leírása nem csupán technológiai szempontokat követ. A speciális ipari környezet azonosításának fontos szerepe van a középkori platea Sancti Sigismundi, a későbbi Szt. György utca telkeinek lokalizálásában. Ezen túlmutatóan azonban önmagában is külön elemzés tárgya az itt készült termék miatt valóban egyedi mesterségbeli tudás jelentősége, az ehhez kapcsolódó műhely területe és illeszkedése a késő középkori kora újkori Buda településszerkezetébe, különös tekintettel a királyi udvar környezetére. Bronzágyúk formázása és öntése a 15 16. század fordulóján A tűzfegyverek kapcsán a 15. század végén tapasztalható, a szakirodalomban általánosan hadügyi forradalomként említett jelenséggel párhuzamosan az általunk tárgyalt időszak tulajdonképpen a bányászati, ásványtani és kohászati tudomány, illetve az ehhez kapcsolódó szakirodalom megszületésének időpontja. Az ennek nyomán megszülető ágyúöntéssel kapcsolatos történeti forrásanyag is igen gazdag. Ebből a szempontból nem elhanyagolható a jelentősége annak, hogy a feltárt kemencemaradványok alapján a budai műhely működése sajátos módon egybeesik egy a bronzöntés technológiáját érintő változással. Ez nem más, mint egy új kemencetípus, az ún. lángkemence megjelenése, amelynek igazolása ennek a forrásanyagnak az ismerete nélkül nem lehetséges. 3

A másik fontos alapvetés, hogy míg az öntés a lángkemencék elterjedésével kissé módosult, addig a formakészítés gyakorlatilag nem módosult. Az a feltételezés, hogy a bronzágyúk öntésének ipari technológiája több mint 300 éven át változatlan formában maradt fenn, különösen fontos. Így ugyanis egy gazdag újkori forráscsoportot is nagy biztonsággal vonhatunk be a vizsgálatba, amelyből döntő módon következtethetünk a korábbi, esetünkben a 15. század végén honos öntési, illetve formázási technológiára. A budai műhely régészeti hagyatéka A régészeti leletanyagot és a feltárt jelenségeket elemezve és kiegészítve az ágyúöntés egyedi technológiához kapcsolódó forrásanyaggal, a szemünk előtt bontakoznak ki a magyar késő középkor egy vezető ipari vállalkozásának meghatározó részletei. A feldolgozás fontos elméleti csomópontjait, a szöveg szerkezetében is igyekeztem visszaadni: 1. Az ágyúöntő műhely hagyatékénak azonosítása. 2. A történeti-ipari környezet rekonstrukciója a technikatörténeti forrásanyag és a jelenségek összehasonlító elemzése alapján. 3. A régészeti leletek alapján rekonstruálható öntvények. 4. A műhely belső kronológiája. Az eredmények A források alapján jól azonosítható, döntő mértékben kötött technológia és az ahhoz kapcsolódó létesítmények egy olyan logikai láncot alkotnak, ahol az egyes részletek egymásból következnek, így a még hiányos lánc is nagy biztonsággal kiegészíthető. A kemencék, öntőgödrök még töredékesen is azonosítható részletei olyan szerkezeti és technológiai elemek, amelyek még a többi részlet hiányának ellenére is az egykori egészre utalnak. Mindezekből a részletekből pedig figyelembe véve a technikatörténeti és a helyi adottságokat és értelmezhető részleteket nagy biztonsággal építhetőek fel olyan modellek, amelyek az egykori műhelyt idézik fel számunkra. Mindezt figyelembe véve a leírt objektumok alapján a Szent György utcában feltárt két telken öt önálló csoport, vagy más néven műhelykörzet rekonstruálható. 4

Ezek a régészeti feltárás során azonosított elemek alkalmasak olyan következtetések levonására, amelyek alapján maguk az elkészült tárgyak is rekonstruálhatóak, pontosabban nagyságrendileg (méret, súly, forma) meghatározhatóak. A fenti rekonstrukciók alapján kialakított modellbe behelyettesített elemek tulajdonképpen arányos és az elkészült ágyúk méreteivel kapcsolatban nagyságrendileg értékelhető, sőt bizonyos szempontból előremutató végeredményhez segíthetnek hozzá. Ezek közül is kiemelkedik egy 5705 kg-os, 100 mázsa feletti súlyú, minimálisan is 4,5 méter hosszú és közel 40 cm-es átmérőjűnek gondolt lövegcső, amely feltehetően összefüggésbe hozható az Újlak ostroma kapcsán Bonfini által tormenta inusitate magnitudinis -ként megénekelt és Jakab ágyúöntő által a hadszíntéren felállított óriáságyúval. A rekonstrukciók alapján a tűzfegyverek tipologizálása ugyan nem lehetséges, a hipotetikus részleteken túl mégis valószínű, hogy Budán egy nagy és két kisebb űrméretű ostromágyú, illetve egy tarack méretű löveg, valamit egy 100 120 cm-es alsó átmérő alapján koronával együtt 110 130 cm magas, 300 kg-ot meghaladó tömegű harang öntésére került sor a 15 16. század fordulóján. Összefoglalás Bár a műhely belső periódusainak teljes eseménytörténete ismeretlen, az írásos források alapján a feltárt jelenségek térben is időben is jól elhelyezhetőek, és az egyes műhelykörzetek rekonstrukciója finomabb szétválasztására is van mód. Mindent összevetve kimondható, hogy a leletanyag, a műhelyhez tartozó stratigráfiai megfigyelések, illetve a több önálló öntőgödör és kemence alapján sok eseti öntéssel, több ágyú és több harang feltehetően nem egy időben való készítésével állunk szemben, de ezek egymásutánisága, időbeni különbsége nem pontosítható. A lövegek kapcsán ezeket feltétlenül hadi vállalkozásokhoz és az uralkodó személyéhez kell kötnünk, míg a feltételezett harangok esetén természetesen más megrendelő, vagy kisebb szériák, készletek elkészítése is elképzelhető. Mindent összevetve tulajdonképpen arra a megállapításra kell jutnunk, hogy a palota közelsége ellenére ez a műhely nem uralkodói hadiüzemként, hanem magánszemélyek által működtetett manufaktúraként funkcionál, tehát nem királyi öntőházról, hanem királyi megrendeléseket (is) teljesítő műhelyről van szó. Ennek ellenére a Jakab, majd Márton által fenntartott manufaktúra feltétlenül különlegesnek számít, hiszen az ágyúöntőkre jellemző 5

mobilitás miatt ritka, bár nem kivételes, ha bármelyik városban ágyús- vagy öntőmesterdinasztiák, -családok alakulnak ki és hosszú ideig látnak el egy-egy feladatot. Ami bizonyos, hogy miután Márton és felesége, Margit 1515-ben eladta a budai házukat, az ágyúöntő műhely tulajdonképpen kiszorult a palota előterében létrejött reprezentatív negyedből. Bár egyáltalán nem tűnik elképzelhetetlennek, hogy Márton ezután egy újabb jelentős megbízás kapcsán, illetve reményében más helyen telepedett le, az írásos források alapján a Szent Zsigmond utcában 30 évig adatolható öntöde jelenleg előzmények és folytatás nélkül áll előttünk. Az út képletesen egy hagyományos városi ingatlannál kezdődik az 1480-as években, és 1518 előtt ugyanitt ér véget. 6