Heves Megyei Vízmű Zrt. Kintlévőségek kezelési szabályzata

Heves Megyei Vízmű Zrt. Kintlévőségek kezelési szabályzata A dokumentum száma: KKSZ - 1 - SZ Az 1. kiadású tartalomjegyzék szerinti változatot: Készítette: Ellenőrizte: Hatályba helyezte: Dr. Fülöp Erzsébet Stregova Márta Dr. Bánhidy Péter igazgatási osztályvezető gazdasági vezérigazgató-helyettes vezérigazgató Dátum: 2011. július 1. Felülvizsgálatok, módosítások: Száma Jellege Időpontja Leírása Aláírás 1. 1. kiadás 2011.07.01. új kiadás

A szabályzat a minőség- és környezetirányítási vezető hozzájárulása nélkül nem másolható, és társaságon kívülre nem adható ki! TARTALOMJEGYZÉK 1. Cél... 3 2. A szabályzat hatálya... 3 3. Alkalmazandó jogszabályok, dokumentumok... 3 4. Fogalom meghatározások... 4 5. A kintlévőség-kezelés folyamata... 5 5.1. Fogyasztók nyilvántartása... 5 5.2. A lakossági fogyasztók tájékoztatása a díjhátralékról... 6 5.3. A társasházak tájékoztatása a díjhátralékról... 6 5.4. Közületek, ipari fogyasztók tájékoztatása a díjhátralékról... 7 5.5. A befizetéssel kapcsolatos szabályok... 7 5.6. Részletfizetési kedvezmények... 8 5.7. A szolgáltatás korlátozása, megszüntetése... 8 5.8. Fizetési meghagyás... 9 5.9. A végrehajtási eljárás... 10 5.10. Járulékos költségek... 11 5.11. A szolgáltatási díjon kívüli egyéb szállítói tartozások... 11 6. A behajthatatlan követelések leírása, dokumentálása... 12 Jóváhagyva és hatályba helyezve: 2011. július 1. 2/12

1. Cél 1.1. A szabályzat célja, hogy a Társaság szolgáltatásaihoz kapcsolódó határidőn túli víz- és csatornadíj hátralék kezelése, valamint a vevők hátralékának kezelése hatékony és egységes legyen. A Társaság egységesen és következetesen lépjen fel a nem fizetőkkel szemben a hátralék behajtása érdekében. 1.2. A társaság követelése a lehető legrövidebb időn belül, pénz befizetésével térüljön meg. 2. A szabályzat hatálya 2.1 A szabályzat hatálya a Társaság szolgáltatásait igénybevevő fogyasztókra, valamint a Társasággal jogviszonyban álló vevőkre terjed ki. 2.2. A szabályzatban foglaltak betartásával kötelesek eljárni a Heves Megyei Vízmű Zrt. üzemegységei és központi dolgozói. 2.3. Ezen Szabályzat 2011. július 1. napján lép hatályba. 3. Alkalmazandó jogszabályok, dokumentumok 3.1. A számvitelről szóló 2000. évi C törvény 3.2. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXII. törvény 3.3. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp) 3.4. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 3.5. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 3.6. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 3.7. A csőd és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 3.8. Iratkezelési szabályzat 3.9. VDJÁV-001-MU számú utasítás a víz és szennyvízdíjak jóváírásáról Jóváhagyva és hatályba helyezve: 2011. július 1. 3/12

4. Fogalom meghatározások 4.1. Fizetési határidőn belüli követelés: A fizetési határidő lejártáig meg nem fizetett szolgáltatási díj. 4.2. Fizetési határidőn túli követelés: A fizetési határidő lejártától számított szolgáltatási díj, melynek megfizetésére fizetési felszólítást bocsát ki a Társaság. 4.3. Bírósági (közjegyzői) eljárás alatt lévő követelés: a fizetési meghagyás elbírálása folyamatban van. 4.4. Jogerős követelés: jogerős fizetési meghagyás, vagy jogerős bírói ítélet alapján végrehajtási eljárásban érvényesíthető követelés. 4.5. Behajthatatlan követelés: amely az egyedi értékelés alapján megfelel a számvitelről szóló 2000. évi C törvény 3. (4) bekezdés 10. pontjában előírt behajthatatlan követelés követelményének. ( a Szabályzat 4.7. pontjában részletezve) 4.6. Leírt követelés: (tartozás elengedése) Behajtási intézkedéssel nem érintett, vagy behajtási cselekmények ellenére behajthatatlan követelés, amely a Társaság könyvéből kivezetésre kerül. 4.7. Vevői követelés: a Társaság szolgáltatási díjon kívüli egyéb követelése. 4.8. Behajthatatlannak minősül az a követelés, a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi. A behajthatatlanság nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján vélelmezhető, b) melyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett, c) melyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerit nincs fedezet, d) melyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, f) amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget) amelynek behajtása gazdaságtalan. A behajthatatlan követelés minősítését az Értékesítési és Pénzügyi osztály évenként vizsgálja és állapítja meg, Jóváhagyva és hatályba helyezve: 2011. július 1. 4/12

g) amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel, h) amelyet a bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, i) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. 5. A kintlévőség-kezelés folyamata 5.1. Fogyasztók nyilvántartása 5.1.1. A fogyasztók azonosításához szükséges adatokat a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXII. törvény előírásainak betartásával kell kezelni. A fogyasztók adatait csak a behajtási eljáráshoz kapcsolódó tevékenység során lehet felhasználni és csak a törvény által megengedett harmadik személynek lehet megadni. 5.1.2. A nyilvántartásnak a fogyasztók azonosításához és a lejárt határidejű követelések behajtásához szükséges adatokat kell tartalmaznia. 5.1.2.1.Az azonosításhoz szükséges adatok lakossági fogyasztó esetén: - név, (születési név); - születési hely, idő; - anyja neve; - lakcím, (tartózkodási hely); - elérhetőség; - fogyasztási hely címe; - fogyasztási hely száma. 5.1.2.2. Az azonosításhoz szükséges adatok nem lakossági fogyasztó esetén: - név; - képviselőjének neve; - vállalkozási igazolvány, cégbejegyzés száma; - székhelye; - fogyasztási hely címe; - fogyasztási hely száma; - adószám; - bankszámla száma; - levelezési címe. 5.1.2.3. A behajtáshoz szükséges adatok: - a fogyasztó részére kibocsátott számlák, egyéb okirat száma, kelte, összege és az esedékesség időpontja, kamatszámítás kezdete, a szolgáltatási szerződés megkötésének időpontja; Jóváhagyva és hatályba helyezve: 2011. július 1. 5/12

- követelés jogcíme; - a felszólítással kapcsolatos dokumentumok. 5.1.2.4. A követelések analitikus nyilvántartását fogyasztói csoportonként az Értékesítési és Pénzügyi osztály végzi. 5.1.2.5. A teljesítés, illetve a követelés elismerésének alapbizonylata a fogyasztó által elfogadott számla. A követelések között csak olyan teljesítéssel alátámasztott követelést lehet kimutatni, amit a fogyasztó által elfogadott számla támaszt alá. 5.1.2.6. A követelések nyilvántartásának olyannak kell lenni, hogy abból megállapítható legyen, mely követelés minősül fizetési határidőn belülinek, fizetési határidőn túlinak, jogerős követelésnek, behajthatatlan követelésnek, illetve leírt követelésnek. 5.1.2.7. Az 5.1.2.1. és 5.1.2.2. pontokban megjelölt adatokat a Szabályzat hatálybalépését követően megkötött, vagy módosított szerződéseknél kell alkalmazni. 5.2. A lakossági fogyasztók tájékoztatása a díjhátralékról 5.2.1. Az Értékesítési és Pénzügyi osztály a tárgyhó utolsó napjára vonatkozóan üzemegységenként, településenként és fogyasztói csoportonként, 30 napon belüli és 30 napon túli bontásban elkészíti a tételes tartozásról készült kimutatást (korosító listát), majd ezt követően haladéktalanul megküldik az üzemegységek részére. 5.2.2. Az üzemvezető a fizetési határidő lejártát követően a 15 napon túl tartozást felhalmozó lakossági fogyasztók részére fizetési felszólítást küld. A felszólításon valamennyi követelést fel kell tüntetni. A levelet kézbesítővel, vagy tértivevénnyel dokumentálhatóan kell megküldeni. 5.2.3. A felszólítást követően értesíteni kell a Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét (ÁNTSZ) is. 5.2.4. A díjhátralékkal rendelkező fogyasztó az 5.2.2. pontban megjelölt felszólításon túl a számláján is tájékoztatást kap a tartozásáról. 5.3. A társasházak tájékoztatása a díjhátralékról 5.3.1. A társasházak 15 napon túli tartozásairól egy összegben a társasház közös képviselője fizetési felszólítást kap, amelyhez részletes tartozás kimutatást is csatolni kell. A felszólítást kézbesítővel, vagy tértivevényes levélként dokumentálhatóan kell megküldeni. A felszólítással egy időben értesíteni kell az Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét (ÁNTSZ) is. Jóváhagyva és hatályba helyezve: 2011. július 1. 6/12

5.3.2. A felszólítás határidejének lejártát követően az 5.7.1. pontban leírtak szerint behajtási lépéseket kell foganatosítani és a társasház lakóit kihelyezett hirdetményben kell tájékoztatni. 5.4. Közületek, ipari fogyasztók tájékoztatása a díjhátralékról 5.4.1. Az egészségügyi és gyermekintézmények vízellátása nem korlátozható. A hátralékos egészségügyi és gyermekintézmények részére felszólítást kell tértivevényes levélként, vagy kézbesítő útján küldeni. 5.4.2. Amennyiben a felszólító levélben megszabott határidő eredménytelenül telik el, úgy az üzemegység a hátralékos fogyasztó teljes dokumentációját számlamásolat, felszólítások, tértivevény, közüzemi szolgáltatási szerződés megkötésének időpontja, az adós azonosító adatai, számlaszáma - megküldi az Igazgatási osztálynak további intézkedés végett, a 30 napon túli tartozás behajtása érdekében. 5.4.3. Az egyéb közületek és ipari fogyasztók részére a fizetési határidő lejárta után fizetési felszólítást kell tértivevényes levélként, vagy kézbesítő útján küldeni. 5.4.4. A felszólítás határidejének lejártát követően az 5.7.6. és 5.7.7. pontokban leírtak szerint kell eljárni. 5.4.5. Amennyiben a felszólító levélben megszabott határidő eredménytelenül telik le, és a behajtási lépések is eredménytelenek, úgy az üzemegység a hátralékos fogyasztó teljes dokumentációját számlamásolat, felszólítások, tértivevény, közüzemi szolgáltatási szerződés megkötésének időpontja, az adós azonosító adatai, számlaszáma - megküldi az Igazgatási osztálynak a további intézkedések megtétele végett. 5.5. A befizetéssel kapcsolatos szabályok 5.5.1.A fizetési határidőt elmulasztó fogyasztó utólagos befizetése esetén a Ptk. szerinti késedelmi kamatot, valamint a behajtási eljárás során felmerült egyéb költségeket kell felszámolni. 5.5.2. A szolgáltatás korlátozásával, illetve visszaállításával kapcsolatos költségek a fogyasztót terhelik. 5.5.3. A fogyasztó befizetését, amennyiben nem fedezi a teljes hátralékot, úgy először a járulékos költségekre, végül a vízdíjra kell elszámolni. 5.5.4. A fogyasztó befizetését, ha rendelkezést nem tartalmaz, akkor - a legrégebben lejárt követelésre, - azonos lejárat esetén a fogyasztóra terhesebb, - egyenlő mértékben terhes tartozások közül a kevésbé biztosított követelésre, - tárgyhavi követelésre kell jóváírni. Jóváhagyva és hatályba helyezve: 2011. július 1. 7/12

5.5.5. A járulékos költségek megfizetése indokolt és méltányolható esetben részlegesen, vagy teljes egészében elengedhető, amelyre az üzemvezető jogosult. 5.6. Részletfizetési kedvezmények 5.6.1. A hátralék kiegyenlítésére részletfizetési kedvezményt igénylő adósokkal az alábbi szempontok szerint lehet megállapodást kötni: 5.6.1.1. A megállapodásban legfeljebb 6 havi részletfizetés engedélyezhető. 5.6.1.2. A havi törlesztő részlet alsó határa 5.000.- Ft/hó. 5.6.1.3. Az 5.6.1.1. és 5.6.1.2. pontokban meghatározottaktól való eltérést a vezérigazgató, illetve vezérigazgató helyettesek engedélyezhetnek. 5.6.1.4 A részletfizetési megállapodásban rögzíteni kell, hogy egy havi részletfizetés elmulasztása esetén az adós elveszíti a részletfizetési kedvezményt és felszólításra a teljes tartozást egy összegben köteles megfizetni. 5.6.2. Ugyanazon tartozásra részletfizetési megállapodás csak egy alkalommal köthető. 5.6.3. A részletfizetési kedvezmény megvonása után az adós befizetését el kell fogadni akkor is, ha nem a teljes összeget fizeti ki. 5.6.4. A részletfizetési kedvezmény megvonása után haladéktalanul intézkedni kell a fizetési meghagyás kibocsátása iránt. 5.7. A szolgáltatás korlátozása, megszüntetése 5.7.1. Amennyiben a felszólító levélben megszabott határidő eredménytelenül telik el, úgy behajtási lépéseket kell foganatosítani. Ezek a következők: az üzemegység munkatársai (személyesen, telefonon, elektronikus úton, stb.) megkeresik a fogyasztót, és a nem fizető fogyasztónál műszaki megoldást alkalmaznak a befizetés kikényszerítésére, szűkítőt, vagy fogyasztásütemezőt építenek be. Végső esetben a vízmérőt kiszerelik, vagy közterületen korlátozzák. 5.7.2. A szolgáltatás korlátozásáról a számlázási csoport nyilvántartást vezet az üzemegység jelzése alapján. 5.7.3. Amennyiben a fogyasztó nem teszi lehetővé a szűkítő beépítését, úgy a szolgáltatáskorlátozást közterületen kell elvégezni. 5.7.4. A szolgáltatás korlátozását (szűkítő beépítését) dokumentálni kell. A vízmérő cseréjét dokumentáló jegyzőkönyvet ki kell tölteni, feltüntetve rajta a vízmérő állását, melyet a fogyasztóval is alá kell íratni. Amennyiben a fogyasztó a jegyzőkönyv aláírását megtagadja, Jóváhagyva és hatályba helyezve: 2011. július 1. 8/12

úgy harmadik személlyel kell a jegyzőkönyvet aláíratni, vagy az aláírás megtagadásának tényét rögzíteni. 5.7.5. Korlátozási tilalom alá nem eső, nem lakossági fogyasztók esetében a felszólításban megjelölt időpontban a vízellátás szüneteltethető. A vízellátás megszüntetése előtt az üzemegység és a vízdíjszámlázási csoport egyeztet a fogyasztó tartozásának alakulásáról. 5.7.6. Korlátozási tilalom alá nem eső, nem lakossági fogyasztók három hónapon túli díjtarozása esetén, harminc napos határidővel a szolgáltatási szerződést fel kell mondani. A felmondást követően a szolgáltatás visszaállítása csak új fogyasztói hely létesítésére irányadó eljárással és költséggel végezhető el a teljes díjtartozás megfizetését követően. 5.7.7. A fogyasztó viseli a korlátozás bevezetésével és visszaállításával kapcsolatos költségeket. 5.7.8. A fogyasztónak nem kell a kiszállás költségét megfizetnie akkor, ha legkésőbb a szolgáltatás korlátozási munkáinak megkezdése előtt kiegyenlíti tartozását. 5.7.9. A díjhátralék megfizetésének igazolásától számított 5 napon belül a szolgáltatást ismét biztosítani kell a fogyasztó részére. 5.7.10. A szolgáltatás visszaállítása után az üzemegység tájékoztatja a számlázási csoportot. 5.7.11. Amennyiben a felszólító levélben megszabott határidő eredménytelenül telik le, és a behajtási lépések is eredménytelenek, az üzemegység a hátralékos fogyasztó teljes dokumentációját számlamásolat, felszólítások, tértivevény, közüzemi szolgáltatási szerződés megkötésének időpontja, az adós azonosító adatai, munkahelye (amennyiben ismert) intézkedés végett megküldi az Igazgatási osztálynak. 5.8. Fizetési meghagyás 5.8.1. A fizetési határidőn túli hátralékkal rendelkező fogyasztókkal szemben fizetési meghagyás kibocsátását kell kezdeményezni, ha az adós felszólításra nem fizetett és részletfizetési kérelmet sem nyújtott be, illetve a részletfizetési megállapodást nemfizetés miatt a szolgáltató felmondta. 5.8.2. Fizetési meghagyás kibocsátását kell kezdeményezni akkor is, ha a bevezetett korlátozás, vagy szolgáltatás szüneteltetése után sem történik meg a számla kiegyenlítése. 5.8.3. A fizetési meghagyás elkészítésekor valamennyi hátralékként nyilvántartott tartozást fel kell tüntetni. 5.8.4. A közjegyzői, illetve bírósági eljárás alatt lévő tételeket a vízdíj számlázását végző csoport folyamatosan egyezteti az Igazgatási-, illetve az Értékesítési és Pénzügyi osztállyal. 5.8.5. Ha a fogyasztási helynek több kötelezettje van (tulajdonostárs, használó), valamennyi kötelezett ellen egyetemlegesen kell kérni a fizetési meghagyás kibocsátását. Jóváhagyva és hatályba helyezve: 2011. július 1. 9/12

5.8.6. A fizetési meghagyásos eljárásban az adósnak az eljárással kapcsolatban felmerült járulékos költségeket is meg kell fizetni. 5.8.7. Amennyiben az adós ismeretlen helyen tartózkodik és részére a fizetési meghagyás nem kézbesíthető, lakcímkutatást kell folytatni. 5.8.8. Az Igazgatási osztály üzemegységenként nyilvántartást vezet a hátralékos fogyasztókról fogyasztói csoportonként. A nyilvántartásban rögzíteni kell minden adatot, amely a fizetési meghagyás kibocsátásához, a végrehajtási eljárás megindításához, illetve a hátralék behajtásához szükséges a Szabályzat 5.1. pontjában megjelöltek szerint. Az üzemegységet érintő nyilvántartást az Igazgatási osztály félévenként megküldi az üzemegységnek. 5.8.9. Ha az adós gazdálkodó szervezet ellen felszámolási eljárás indul, fizetési meghagyás kibocsátása helyett a felszámolóhoz kell benyújtani a fennálló követeléssel kapcsolatos igényt a csőd- és felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint, az Értékesítési és Pénzügyi osztállyal előzetesen egyeztetve. 5.9. A végrehajtási eljárás 5.9.1. Amennyiben jogerős fizetési meghagyás, illetve jogerős ítélet alapján sem térül meg a tartozás, végrehajtási eljárás lefolytatását kell kezdeményezni. A végrehajtási eljárás irányulhat közvetlen bírósági letiltásra, vagy végrehajtási lap kiállítására. 5.9.1.1. A közvetlen bírósági letiltás (Vht.24. ) Közvetlen bírósági letiltás kezdeményezésére akkor van mód, ha a lakossági fogyasztó rendelkezik munkahellyel és a végrehajtást kérőnek rendelkezésére állnak az adós munkahelyére vonatkozó adatok. Egyéb esetben végrehajtási lap kiállítását kell kérni. 5.9.1.2. A végrehajtási lap (Vht.15. ) A jogerős fizetési meghagyás alapján a bírósági végrehajtási eljárást meg kell indítani. Ez alól kivétel, ha korábbi eljárások alapján a végrehajtás foganatosításának eredménytelensége valószínűsíthető. 5.9.1.3. A végrehajtási lapon fel kell tüntetni, hogy a végrehajtást kérő - a végrehajtási lap postai kézbesítését kéri, - a végrehajtást kérő nem kíván jelen lenni a végrehajtási cselekmények foganatosításánál, - magántulajdonban lévő fogyasztási hely esetén egyéni elbírálás alapján amennyiben a követelés meghaladja az 50.000.- Ft-ot, az ingatlan fekvésének vizsgálata után - az ingatlan végrehajtás alá vonását kell kérelmezni. Jóváhagyva és hatályba helyezve: 2011. július 1. 10/12

5.9.2. Amennyiben az adós a tartozását a végrehajtási eljárásban rendezi, a járulékos költségeket is meg kell térítenie. Ha az adós a tartozását közvetlenül a végrehajtást kérőnek egyenlíti ki, a végrehajtónak járó költségeket is követelni kell tőle. A végrehajtási eljárás megszüntetését csak a teljes tartozás megtérülése után lehet kezdeményezni. 5.10. Járulékos költségek 5.10.1. A behajtás során felmerült valamennyi költség és a késedelmi kamat járulékos költségnek minősül. 5.10.2. Ilyen költségek: - a felszólítással kapcsolatos költségek, - a korlátozással kapcsolatban felmerült költségek, - az eljárás során megfizetett illeték, - képviseleti díj, - végrehajtási eljárás költsége, - a társaságon belül folytatott kintlévőség-kezelés költsége, - tulajdoni lap beszerzés költsége, - végrehajtási jog bejegyzésével kapcsolatos költség, - lakcím felkutatásának költsége, - egyéb költségek. 5.10.3. A járulékos költséget részletezve és egy összegben is nyilván kell tartani. A költségeket éves szinten a megtérülés szempontjából vizsgálni kell. Az Igazgatási osztály tájékoztatása alapján az Értékesítési és Pénzügyi osztály az 5.10.2. pontban felsorolt adatokat tartja nyilván. 5.10.4. A jogszabály által előírt járulékos költséget (kamat) a mindenkor érvényes jogszabály szerint kell megállapítani és megfizettetni. 5.11. A szolgáltatási díjon kívüli egyéb szállítói tartozások 5.11.1. A fizetési határidő lejártát követően a 15 napon túl tartozást felhalmozó vevők részére fizetési felszólítást kell küldeni. 5.11.2. Azzal a vevővel szemben, aki a fizetési felszólításban meghatározott ideig sem egyenlíti ki tartozását, e Szabályzat 5.8, 5.9. és 5.10. pontjában meghatározottak szerint kell eljárni. Jóváhagyva és hatályba helyezve: 2011. július 1. 11/12

6. A behajthatatlan követelések leírása, dokumentálása 6.1. A követelések minősítésénél a számviteli törvény előírásait kell alkalmazni. A behajthatatlannak minősített követeléseket legkésőbb év végén az adózás előtti eredmény terhére, hitelezési veszteségként lehet leírni. 6.2. A behajthatatlannak minősített és hitelezési veszteségként leírt követelések analitikus nyilvántartását úgy kell kialakítani, hogy a leírt és az aktív tartozások, valamint az azokra történt befizetések elkülöníthetők legyenek. 6.3. A követelés behajtására tett intézkedéseket és a behajthatatlanságot igazoló iratokat a bírósági végrehajtó végzését, vagy a behajthatatlanságot valószínűsítő bírósági végzést az alapiratokkal együtt kell kezelni, és az Igazgatási osztály őrzi. 6.4. A behajthatatlannak nyilvánított követeléseket a behajthatatlanná nyilvánítástól számított öt éven belül - évente egy alkalommal, az utolsó negyedévben felül kell vizsgálni, és ha az egészben, vagy részben megtérült, ennek tényét az iraton fel kell tüntetni, és meg kell tenni a számviteli, ÁFA, társasági adóra vonatkozó jogszabályokban meghatározott intézkedéseket. 6.5. A behajthatatlan követelésekről az Értékesítési és Pénzügyi osztály nyilvántartást vezet, amely legalább az alábbi adatokat tartalmazza: - az adós neve, lakcíme, - behajthatatlannak minősített és leírt követelést tartalmazó számla sorszáma, - melyik év mérlegében számolta el a Társaság az eredmény terhére, - a leírt tartozás összege. Jóváhagyva és hatályba helyezve: 2011. július 1. 12/12