PONTY TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLAT EREDMÉNYEI

PONTY TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLAT EREDMÉNYEI 2005-2006

RESULTS OF CARP PERFORMANCE TESTING 2005-2006

Összeállította Dr Demeterné Pédery Tünde Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet Dr. Herke Zsolt Temperáltvízű Halszaporító és Kereskedelmi Kft. Dr. Hancz Csaba Kaposvári Egyetem Dr.Gorda Sándor Halászati és Öntözési Kutatóintézet Lektorálta: Dr.Mezőszentgyörgyi Dávid főosztályvezető Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal

TARTALOMJEGYZÉK 1 A FAJTÁK ISMERTETÉSE... 11 2 ELSŐ NYARAS VIZSGÁLAT... 12 2.1 Anyakiválasztás, szaporítás... 12 2.1.1 Előnevelés... 15 2.2 Egynyaras nevelés... 16 2.2.1 Lehalászat... 19 3 PONTYFAJTÁK TAKARMÁNYÉRTÉKESÍTÉSÉNEK, NÖVEKEDÉSÉNEK ÉS TESTALAKULÁSÁNAK LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATA... 20 3.1 Előzmények, anyag és módszer... 20 3.2 Eredmények... 23 4 MÁSODNYARAS VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK... 33 4.1 A másodnyaras tesztelő tavak ismertetése:... 39 4.1.1 Békés Ferenc, őstermelő, Barnahátpuszta... 39 4.1.2 Nagybaracskai Haltermelő és Értékesítő Kft. halastavai 42 4.1.3 Az Aranyponty ZRt. Iskolaföldi tavai Szarvason... 44 4.2 Életképesség, megmaradási százalék... 48 4.3 Növekedőképesség... 50 4.4 Takarmányértékesítő-képesség... 56 4.5 Vágóérték... 61 4.6 Testméretindexek... 63 4.7 Zsírtartalom... 65 6

BEVEZETÉS A fajtaelismerést Magyarországon az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. Törvény és a végrehajtására kiadott a fajtaelismerés rendjéről szóló 31/1994.(VI.28.) FM rendelet szabályozza. Tenyészállatot, szaporítóanyagot a fajta önálló nevének egyidejű feltüntetésével, kizárólag fajtaelismeréssel rendelkező vagy fajtaelismerésre bejelentett fajtákból, hibridekből, illetve keresztezési programokból lehet forgalomba hozni. Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) megbízásából 2005- ben ponty teljesítményvizsgálatra került sor első nyaras korig a Temperáltvízű Halszaporító és Kereskedelmi Kft. (TEHAG) százhalombattai telepén. Az őszi lehalászás és jelölés után a Ponty Teljesítményvizsgálati Kódex előírásainak megfelelően a halak egy része a Kaposvári Egyetem Hal Laboratóriumában került takarmányhasznosítási vizsgálatra. A teleltetés Százhalombattán történt, majd 2006. április 14-én válogatás után három különböző helyszínre, Szarvasra, Nagybaracskára és Barnahátpusztára kerültek a halak nevelésre. Szarvason a takarmányhasznosítás tavi tesztelése ketrecekben történt. A másodéves vizsgálatok koordinálásával a Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) lett megbízva. 7

A teljesítményvizsgálat vágóérték és zsírtartalom vizsgálattal fejeződött be Szarvason, a Halászati és Öntözési Kutatóintézet laboratóriumában. Az állami teljesítményvizsgálat adatainak 2007. évben történt kiértékelését követő közzétételével az OMMI Kisállattenyésztési osztálya a törvényben előírt kötelezettségének tesz eleget, másrészt tájékoztatást kíván nyújtani a tenyésztők és árutermelők számára az egyes fajták teljesítményéről. 8

INTRODUCTION Breed recognition is in Hungary by the Act on Animal Breeding ( Act No. CXIV of 1993 ) and the Decre No.31/1994 ( FM ) of 28 June 1994 on the Order of Breed Recognition issued for the enforcement of this Act. Breeding animal, propagation material can be distributed solely derived from breeds, hybrids with breed recognition or applied for this procedure and breeding programs provided that the own name of the breed is simultaneously given. Performance testing of one-year carp was executed in 2005 by order of the National Institute for Agricultural Quality Control ( OMMI ) in the Százhalombatta plant of the Warmwater Fish Hatchery, Devel Trading Co. ( TEHAG ). Following the autumn marking and harvesting a part of the fish were tested for feed utilisation in the Fish Laboratory of the Kaposvár Agricultural University in accordance with the rules of the Carp Performance Testing Code. Wintering was in Százhalombatta, then after selection on April 14, 2006 fish were transported for the purpose of rearing to the three differentlocations as follows: Szarvas, Nagybaracska and Barnahátpuszta. Monthly testing of feed utilisation was executed in enclosures in Szarvas. The Research Institute for Fisheries, Aquaculture and Irrigation (HAKI) was charged with co-ordinating the tests in the second growing season. 9

The performance test was completed with slaughter value and fat content test in the laboratory of the Research Institute for Fish Breeding, Szarvas. By publisting the date of state performance test following the evaluation made in 2007, the Small Animal Breeding Departmen of the National Institute for Agricultural Quality Control meets its commitments by the law, otherwise has the intention of providing the breeders and producers with information on the performance of certain strains. A fajták ismertetése 10

1 A FAJTÁK ISMERTETÉSE Az 2005-2006-ben teljesítményvizsgálaton résztvevő fajták A fajtabejelentőkkel történt előzetes egyeztetés alapján a teljesítményvizsgálatban az alábbi fajták vettek részt: a.) Biharugrai tükrös ponty (Biharugrai Halászati Kft.) b.) Mórichelyi tükrös ponty (Balatoni Halászati Zrt.) c.) Nagyatádi tükrös ponty (V-95 általános Vállalkozási Kft.) d.) Szegedi tükrös ponty (Szegedfish Mg. Termelő és Szolgáltató Kft.) e.) Tatai aranysárga pikkelyes ponty (Tatai Mezőgazdasági Zrt.) Továbbiakban a fajták megnevezései az alábbiak lesznek: a.) Biharugrai b.) Mórichelyi c.) Nagyatádi d.) Szegedi e.) Tatai aranysárga p. A vizsgálat időszaka Első nyaras vizsgálat: 2005.05.10-2005.10.19 Takarmányhasznosítás vizsgálat: 2005.21.15-2006.01.20. Másodnyaras vizsgálat: 2006.04.14.-2006.09.28. Vágóérték és zsírvizsgálat: 2006.10.25-2006.11.20. 11

2 ELSŐ NYARAS VIZSGÁLAT 2.1 Anyakiválasztás, szaporítás A magyarországi pontyfajtákat bejelentő gazdaságok a fajtáikat reprezentáló szülőpárokból, a szaporítandó halak kiválasztását az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet munkatársainak iránymutatása mellett végezték 2005 tavaszán. A bejelentkező gazdaságok az összehasonlító vizsgálatra a szaporítóanyagot 2005. május 10.-én szállították be a TEHAG Kft. százhalombattai keltetőházába. A fajtákat a bejelentő gazdaságok származási és állategészségügyi igazolásokkal küldték be az előre egyeztetett időpontban. Az előzetesen egyeztetett ivar szerinti szelekcióval érkező szaporítóanyagot a TEHAG Kft. Halkeltetőjében külön-külön megjelölt medencékben tároltuk az indukált szaporítás időpontjáig. A szaporítás előtti mért testsúlyokat az 1. táblázat mutatja. 1. táblázat Szaporítás előtt fajtánként az alábbi testsúlyt mértük az ikrásoknál Fajta Biharugrai Mórichelyi Nagyatádi Szegedi Tatai aranysárga Ikrás ikrás ikrás Ikrás Ikrás Kg/db Kg/db Kg/db Kg/db Kg/db 1 12,5 6,0 5,2 10,0 6,5 2 13,5 7,0 9,5 8,0 5,5 3 9,5 9,0 7,5 11,0 5,0 4 11,0 6,0 9,5 10,0 5,0 5 9,0 6,0 4,5 10,5 5,0 12

Az ikrásokat testsúlyuknak megfelelő ponty hipofizis hormon szuszpenzióval kezeltük. Az ikrásoknál testsúly kilógrammonként 4,4 mg/kg ponty hipofizis került injektálva a hasüregbe, az első- és döntőadag között 12 óra különbséggel. A hímeket az ikrások döntő adagja után oltottuk 2,0 mg/kg dózissal. A megbízható fejés érdekében a fajták között 30 perces időeltolással injektáltuk az ikrásokat. A hormonkezelésnél az előadagot 2005. május 11-én 9 órától 12 óráig, a döntőadagokat 2005. május 11.-én 20-órától 22 óráig oltottuk az ikrásokba. A hormonkezelés alatt a vízhőfok 21 0 C volt a szülőpárok részére. Az ikrások a hormonkezeléseknek megfelelően értek be, és adták ivarterméküket. A halspermát a fajta várt ikraérése alatt, fajtánként külön jelölt üvegedénybe gyűjtöttük. Db A fajták anyahalainak lefejt ikratermelése Biharugrai Mórichelyi Nagyatádi Szegedi (gr/db) (gr/db) (gr/db) (gr/db) 2. táblázat Tatai aranysárga (gr/db) 1 10 1000 900 1320 1100 2-750 1000 1200 400 3 15 1800 1500 280 750 4 10 1450 - - 1050 5-1120 550 - - Össz. 35 5120 3950 2800 3300 A termékenyítést, az ikra kezelést Woynarovich-féle módszerrel végeztük, sós-carbamidos termékenyítő oldattal, majd tanninos öblítéssel. A kiduzzadt ikrából a keltető palackokba 1-1 litert töltöttünk, melyben kb. 100.000 ikraszem volt literenként. 13

A keltetés 22 0 C fok vízhőmérsékleten történt, a parazita mentesítést központi vegyszeradagolással végeztük. A biharugrai tükrös fajtának meg kellett ismételni a szaporítását. A tenyésztő szervezet beleegyezésével, az OMMI képviselőjének jelenlétében Derekegyháza-Ördöngősön a halkeltető állomáson 2005 május 15-én sikeresen megtörtént. A termékenyülést a keltetés 40-ik órájában meghatároztuk, 4-4 palackból vett átlagminta alapján, a blokk termékenyülési mutatóit. 3. táblázat A 21-22 0 C hőmérsékletű keltető vízben a 24 órás termékenyítési százalék, illetve kelési százalék fajtánként Biharugrai Mórichelyi Nagyatádi Szegedi Tatai aranysárga Termékenyülési 90,4 91,1 90,0 86,9 91,0 % Kelési % 87,1 89,7 88,7 84,0 89,2 Zsengehal % 83,3 84,5 86,5 81,7 86,3 A keltetés ideje alatt csak központi fertőtlenítést és parazita mentesítést végeztünk. A fajtánként külön blokkban keltetett állományt a blokk végén elhelyezett gyűjtőedénybe úsztattuk ki, ahonnan fajtánként jelölt ballonokba helyeztük át a pontylárvát a légvétel idejéig. A biharugrai fajta kelése is rendben megtörtént a Derekegyházi-Ördöngősi telepen. 14

2.1.1 Előnevelés Az öt fajta részére tíz db 400m2-es tavat készítettünk elő a Kódex előírása szerint. A tavakat érett szarvasmarha-trágyával trágyáztuk. A szelektív plankton irtást UNIFIOS vegyszerrel végeztük. A tavakat 1 mm lyukbőségű szúnyoghálón át töltöttük fel Duna vízzel. Az előnevelés ideje alatt, a tavakat folyamatosan üzemvízszinten tartottuk vízutánpótlással. A halkeltetőből a légvétel és első táplálék (főtt- és emulgált tojássárgája) után, 2005. május 17.-én a koradélutáni órákban helyeztük ki tavanként 40 000 db zsenge pontyot. A halakat jelölt oxigénnel töltött zsákokban szállítottuk ki a jelölt kísérleti tavakba. A biharugrai fajta öt nap eltéréssel érkezett meg zsákokban szállítva. 4. táblázat Előneveléskor a következő tavakba helyeztük ki a különböző fajtákat Fajta Tó száma Terület (m 2 ) Db Biharugrai 47 400 60000 48 400 60000 Mórichelyi 45 400 60000 46 400 60000 Nagyatádi 49 400 60000 50 400 60000 Szegedi 41 400 60000 42 400 60000 Tatai aranysárga 43 400 60000 44 400 60000 A tavakban kihelyezéskor megfelelő tömegű rotatória volt. A kihelyezést követően megkezdtük a takarmányozást vízzel kevert mikrogranulált táppal. Az előnevelés alatt a 38% fehérjetartalmú táppal mindennap kétszer etettünk. A plankton mennyiség biztosítására hetente egyszer trágyáztunk illetve zooplanktont pótoltuk. 15

Az előnevelési ciklus alatt a takarmány mennyiségét, étvágy szerint növeltük tavanként. Az előnevelés 30 napja alatt a feletetett zsenge táp összesen 500 kg volt. Az előnevelés során a második héten szúnyoghálós mintavétel történt, ahol a kishalak mérete, béltraktus telítettsége, a hal kondíciója, került szemrevételezésre. A kihelyezést követő 30. nap után, 2005. június 15-17.-én halásztuk le a tavakat. A lehalászott előnevelt hal fajtánkénti darabszámát, átlagtestsúlyát, megmaradási százalékát a következő táblázatban foglaltuk össze: 5. táblázat Tó szám Fajta Lehalászott (db) Átlag (gr/db) Megmaradási % 47 Biharugrai 5700 1,05 6,5 48 Biharugrai 9900 1,43 16,5 45 Mórichelyi 22600 0,58 37,6 46 Mórichelyi 28600 0,53 47,6 49 Nagyatádi 18300 0,65 30,5 50 Nagyatádi 20700 0,76 34,5 41 Szegedi 16500 0,27 27,5 42 Szegedi 8500 1,48 14,16 43 Tatai aranysárga 24600 0,68 41,0 44 Tatai aranysárga 20100 0,45 33,5 Az előnevelt halat egynyaras kihelyezés előtt, állatorvosi javaslatra preventív kezelések után helyeztük ki a fajtákat utónevelésre 2004. június 17-én. 2.2 Egynyaras nevelés Az utónevelésre is sűrűhálóval (3 mm) szűrt vízzel töltöttük fel a tavakat üzemvízszintig, hogy az esetleges vadhal, ragadozóhal károkat megelőzzük, A zooplanktonban szegény feltöltő víz miatt, a tavakat más tavakból átszűrt élő zooplanktonnal oltottuk, hogy a természetes táplálékbázis változatlanul biztosított legyen. Utónevelésre kiszállított sósvizes parazitamentesítő oldatban megfürdettük. 16

Száma 6. táblázat Pontyfajták kihelyezése egynyaras nevelésre 2004. június 17. Tó Fajta Db Összes tömeg Átlagos testsúly Területe (m 2 ) (gr) (gr) 47 400 Biharugrai 2000 3100 1,55 48 400 Biharugrai 2000 3020 1,51 45 400 Mórichelyi 2000 1100 0,55 46 400 Mórichelyi 2000 1100 0,55 49 400 Nagyatádi 2000 1380 0,69 50 400 Nagyatádi 2000 1440 0,72 41 400 Szegedi 2000 1360 0,68 42 400 Szegedi 2000 1420 0,71 43 400 44 400 Tatai aranysárga Tatai aranysárga 2000 2000 1120 1160 0,56 0,58 Az átlagtól eltérő egyedek nem kerültek továbbnevelésre. A kihelyezést követő első két hétben naponta kétszer száraz pontytáp etetésével takarmányoztunk. Az egynyaras nevelést fajtánként kétszeres ismétlésben végeztük, mivel kísérleti célra csak ennyi azonos adottságú tó volt. Ez idő alatt is figyeltük a zooplankton mennyiségét, ami ha 3 ml/100 l sűrűség alá csökkent, azt szűrt zooplanktonnal pótoltuk. Havonta húzóhálós, míg kéthetente dobóhálós próbahalászatot végeztünk. Ez utóbbi elsődleges feladata az állategészségügyi ellenőrzés volt. Az etetést augusztustól, napi egyszeri, de négykarós etetésre változtattuk. Egyúttal a takarmányozó dolgozó feladata volt a béka és madárriasztás is. A tónapló elvárása szerint, a tenyészidőszak alatt, heti kétszeri mérés alapján, az átlagos vízhőmérséklet a következő táblázatban foglaltuk össze. 17

7. táblázat Vízhőmérséklet alakulása a tenyészidőszak alatt 2005. május-október Hét Május Június Július Augusztus Szeptember Október 1-24,7 0 C 23,1 0 C 25,4 0 C 23,2 0 C 18,0 0 C 2-21,5 0 C 22,3 0 C 25,6 0 C 19,5 0 C 3 21,6 0 C 25,8 0 C 22,7 0 C 24,9 0 C 18,3 0 C 4 22,6 0 C 24,7 0 C 25,4 0 C 23,1 0 C 18,4 0 C A ponty teljesítményvizsgálati kódex előírásai szerint próbahalászatkor vizsgáltuk tavanként a halak kondícióját, emésztőtraktus telítettségét, a két próbahalászat közötti testsúlynövekedést A próbahalászatoknál állategészségügyi vizsgálatokat is végeztünk, ecto- és endoparazítákra, tavanként három darabot vizsgálva. 2005. évi próbahalászat 8. táblázat Tó Időpont 07.12. 08.09 09.06. Fajta Db Gr Db Gr Db Gr 47 Biharugrai 27 8,2 110 7,4 50 60,0 48 Biharugrai 40 5,0 30 11,6 50 44,0 45 Mórichelyi 50 6,0 81 9,2 50 32,0 46 Mórichelyi 30 7,0 111 5,4 50 34,0 49 Nagyatádi 50 7,2 75 7,3 50 29,6 50 Nagyatádi 32 11,8 110 8,2 50 50,0 41 Szegedi 36 10,8 56 9,8 50 56,0 42 Szegedi 35 8,3 10 25,0 68 68,0 43 Tatai aranysárga 28 8,5 85 5,3 38 37,8 44 Tatai aranysárga 48 6,7 65 6,9 50 25,2 A próbahalászatok során tapasztaltuk, hogy a kopoltyú elváltozások jelentősek voltak, mely a testtömeg gyarapodás elmaradásában jelentkezett. A tünetek elsődleges oka a tavak nagyfokú benőttsége, és az ezzel járó oxigénellátottság mértéke volt. 18

A takarmány feletetés a tónapló alapján 9. táblázat Megnevezés Május Június Július Augusztus Szeptember Október Ponty zsenge táp 420 80 - - Előnevelő táp 340 - Búza 1250 2200 3300 1950 650 2.2.1 Lehalászat A tíz kísérleti tóból az öt fajtát 2005. október 17-19. között kezdtük lehalászni. A három napig tartó lehalászat alatt, fajtánként és tavanként számítottuk az átlagos testsúlyt, a megmaradási százalékot, valamint az állomány testsúlyának szórását 30 db átlagos minta alapján. A fajtákat az előzetes megállapodás alapján, úszócsonkítással jelöltük. 10. táblázat 2005. október 17.-én befejeződött lehalászás eredményei Tó Fajta Jelölés Lehalászott Db Átlagsúly (gr) Megmaradási % 47 Biharugrai BH 748 80,2 37,4 48 Biharugrai BH 1164 61,0 58,2 45 Mórichelyi JM 1260 47,8 63,0 46 Mórichelyi JM 1187 42,1 59,3 49 Nagyatádi JH 984 66,7 49,2 50 Nagyatádi JH 874 70,8 43,7 41 Szegedi BM 580 94,8 29,0 42 Szegedi BM 600 98,5 30,0 43 Tatai aranysárga - 907 62,0 45,3 44 Tatai aranysárga - 857 42,2 42,8 A fajtákat 3 db telelő-tárolóba, fajtánként arányosan helyeztük el. Az időjárás függvényében a lehalászat után is folytattuk az egynyaras ponty fajták takarmányozását, energia és fehérje gazdag tápok etetésével. A téli időszakban fokozott figyelmet fordítottunk az állomány védelme érdekében az állategészségügyre, vízcserére és a halevő madarak riasztására. 19

3 PONTYFAJTÁK TAKARMÁNYÉRTÉKESÍTÉSÉNEK, NÖVEKEDÉSÉNEK ÉS TESTALAKULÁSÁNAK LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATA 3.1 Előzmények, anyag és módszer Az egynyaras pontyok 2005. október 20-án érkeztek a Kaposvári Egyetem Állattenyésztési Karának Hal-laboratóriumába, ahol az 5 fajta egyedeit egy gyors (3 perces), sós-malachitzöldes fürdetés után 5 db 1 m 3 -es kádban helyeztük el. Fajtánként kb. 50 db hal érkezett, a lehalászás előtt állatorvosi vizsgálat tanúsága szerint jó egészségi állapotban és kondícióban, de a lehalászáskor és az azt követő tároláskor szerzett szokásos sérülésektől nem mentesen. A labor recirkulációs rendszerét előzőleg fertőtlenítettük, de a tesztre fogadott pontyok kádjait november 21-ig egyedileg kezeltük, és csak ezután kapcsoltuk azokat a rendszerre. A szoktatási idő alatt először nem a szokásos Saprolegnia-fertőzés lépett fel, néhány nap múlva a halakon fekélyek látszottak, vakaróztak, imbolyogva a felszínen úsztak vagy a kád alján gyűltek össze. A takarmányfogyasztás nagyon csekély mértékű volt. Több alkalommal tartós (3x24 órás, 0,2 mg/l) malachitzöldes fürdetést alkalmaztunk. Az észlelhető kopoltyúféreg fertőzés ellen 2%-os sóoldattal is kezeltük az állományt. Próbálkoztunk Alpha Quinol Plus és Neo-TE-Sol-os fürdetéssel is és antibiotikumos táp etetésével is. A folyamatos, összességében jelentős mértékű elhullás miatt november 10-én újabb halakat kaptunk az állomány kiegészítésére. Bár néhány nap után, a kezelések ellenére az elhullás nem szűnt meg, a tesztet november 21-én elkezdtük. Ekkor egyedenként teljes méret-felvételezést végeztünk (testsúly, standard testhossz, testmagasság). Fajtánként két kádba, kádanként 15-25 halat helyeztünk el. A teszt 2006. január 20-ig tartott, amikor újabb teljes testméret felvételezés történt. A 20

halakat, lebegő Aller pisztráng nevelőtáppal etettük étvágy szerint (ad libitum), munkanapokon 8-16 óra között, szombaton és vasárnap 8-12 óra között, 2-5 alkalommal felkínálva a takarmányt. A tápfogyasztást naponta rögzítettük kádanként, majd azt 14 napos kísérleti szakaszokra összegeztük. A táp fizikai tulajdonságai (vízállóság, lebegés) lehetővé tették, hogy a takarmányértékesítést módszertani hiba nélkül lehessen meghatározni. A táp táplálóanyag-tartalmáról az 1. táblázat tájékoztat. A teszt során az első kéthetes periódust követően is volt szórványos elhullás, és még a teszt végén is találtunk néhány senyves, súlyosan beteg egyedet. A teszt során használt táp kémiai összetétele (1) 11. táblázat Szárazanyag (2) 90,0 % Nyers fehérje (3) 36,7 % Nyers zsír (3) 7,7 % Nyers rost (4) 1,3 % Nyers hamu (5) 3,3 % N-mentes kivonható anyag (6) 41,0 % Composition of the extruded, floating feed used in the test (1), Dry matter (2), Crude protein (3), Crude fat (3), Crude fibre (4), Crude ashes (5), N-free extract (6) A recirkulációs rendszerben üzemelő kádakat egyedileg levegőztettük és naponta tisztítottuk. A napi tisztítás kb. 15-20 %-os vízcserét jelentett, az üzemelő kádtérfogatra vonatkoztatva. Az adott körülmények között a víz oldott oxigéntartalma folyamatosan az optimális szint közelében volt tartható. A vízhőmérséklet 18 és 21 C o között változott. A kéthetente történő mérések során a kádakban teljes vízcserét hajtottunk végre, amikor a kádak tisztítását is elvégeztük. Ily módon a recirkulációs rendszer vízminőségét sikerült a halak számára kedvező határértékek között tartani. 21

Kísérleti elrendezés (1) 12. táblázat Fajták (2) Szegedi Mórichelyi Biharugrai Nagyatádi Tatai aranysárga Kádszám (3) 5,3 7,11 2,4 1,12 6,8 Db (4) 22,21 26,26 25,25 18,17 25,25 Experimental design, (1), Breeds (2), Tank (number) (3), N/tank (4) Az induló és záró állományból fajtánként 3-3 egyedet digitális kamerával lefényképeztünk, a fotókat a Melléklet tartalmazza. A teljes kísérleti állomány egyedi súlymérésére kéthetente (14 takarmányozási nap után) került sor. A mérések alkalmával malachitzöldes fürdetést alkalmaztunk a Saprolegnia fertőzés és a darakór megelőzése céljából. A halakat bódítás után mértük, 1 g-os mérési pontosságú, digitális kijelzésű asztali mérlegen. Az első és az utolsó mérés (1. és 61. nap) alkalmával az egyedi súlyadatokon kívül a standard testhosszat és a testmagasságot is rögzítettük mm-pontossággal. A mérések napján etetés nem volt. Az adatok feldolgozását és statisztikai értékelését az MS-Office Excel 7.0 és az SPSS for Windows Ver. 11.5 programok felhasználásával végeztük. Az alapstatisztikákon túlmenően a fajták közötti testsúly-különbségek értékelésére varianciaanalízist használtunk (az átlagok összehasonlítása LSD teszttel történt), a testalakulást leíró (az L=aH b, a profilindexet és a W=aL b, a kondíciófaktort kifejező ) egyenletek meghatározását regresszió-analízissel végeztük el (hatványfüggvény illesztésével). 22

3.2 Eredmények Az induló állomány testsúly adatainak értékelését a 3. táblázat tartalmazza. Figyelmet érdemel a fajtánként különböző, de jelentős mértékű szétnövés (CV % = 28-44!). A különböző betűkkel jelzett indulósúly átlagok P<0,05 szinten szignifikánsan különböztek, a különbségek gyakorlati szempontból is nagyon jelentősek. Az induláskor mért átlagsúly-különbségek irreálissá tehetik a labortesztet, legalábbis annak a növekedési sebességre vonatkozó értékelését! 13. táblázat Az induló állomány egyedi testsúlya (g) fajtánként (1) Fajta (2) Db (3) Átlag (4) Szórás (5) CV (%) Biharugrai 50 76,84c 31,84 41,44 Mórichelyi 52 60,33b 19,88 32,95 Nagyatádi 34 62,85b 26,45 42,08 Szegedi 43 97,77a 43,30 44,29 Tatai aranysárga 50 52,78b 14,77 27,98 Weight (g) of the initial stock per breed (1), breed (2), n (3), average (4), standard deviation (5) A különböző betűkkel jelzett átlagok szignifikánsan különböznek (P<0,05) 14. táblázat A takarmányfogyasztás alakulása kádanként és fajtánként (g) (1) Fajta Kád Kísérleti szakasz Összesen (2) (3) (4) (5) 1 2 3 4 Biharugrai 2 445 259 210 213 1127 4 573 561 562 608 2304 Mórichelyi 7 362 368 314 377 1421 11 420 548 458 460 1886 Nagyatádi 1 233 254 261 355 1103 12 196 210 237 216 859 Szegedi 3 400 277 223 224 1124 5 456 451 492 587 1986 Tatai aranysárga 6 302 315 223 225 1065 8 303 282 224 197 1006 Feed consumption (g) (1), per breed (2), per tank (3) and per experimental phase(4), total (5) 23

15. táblázat A halak testsúly-gyarapodása (g) kádanként és fajtánként (1) Fajta Kád Kísérleti szakasz Összesen (2) (3) (4) (5) 1 2 3 4 Szegedi 3 13-84 248 54 231 5 124 199 254 262 839 Mórichelyi 7 173 134 151 165 623 11 112 216 193 182 703 Biharugrai 2 121-3 51 54 223 4 275 241 249 256 1021 Nagyatádi 1 4 48 64 119 235 Tatai aranysárga 12 6 8 54 109 32 84 102 26 93 113 60 71 76 43 302 400 161 Weight gain (g) of fish (1), per breed (2), per tank (3) and per experimental phase (4), total (5) A fajták abszolút tömeggyarapodását értékelve megállapítható, hogy arra az egész teszt során rányomta bélyegét a lappangó, fel- fellobbanó, pontosan nem diagnosztizált betegség, ami a fajtákat, de adott esetben fajtán belül az egyes kádakat is különböző mértékben érintette. A takarmányértékesítés adatai több fajta esetében értékelhetetlenek a fentebb említett okok miatt. A záró állomány egyedi testsúly-adatait összegző táblázatból kitűnik, hogy a fajták szórása a teszt során kissé tovább nőtt. Figyelmet érdemel, hogy a növekedés sebességét kifejező mutatók (napi gyarapodás, S.G.R., relatív növekedés) alapján felállított rangsorok ezúttal, a múlt évi teszthez hasonlóan a rendkívül vontatott növekedés miatt kevés érdemi információt tartalmaznak. A tesztről és a fajtákról, de az egynyaras korig történő nevelésükről is sokat mond a fajtánként 30-60 %-os elhullás. 24

16. táblázat A takarmányértékesítés alakulása a teszt során, szakaszonként és az egész kísérleti periódusra számítva (1) Fajta Kád Kísérleti szakasz Átlagos takarmányértékesítés (g/g) (2) (3) (4) (5) 1. 2. 3. 4. 2 3,68-4,12 3,94 5,05 Biharugrai 4 2,08 2,33 2,26 2,38 2,26 Átlag 2,88 2,33 3,19 3,16 3,66 7 2,09 2,75 2,08 2,28 2,28 Mórichelyi 11 3,75 2,54 2,37 2,53 2,68 Átlag 2,92 2,65 2,23 2,41 2,48 1 58,25 5,29 4,08 2,98 4,69 Nagyatádi 12 3,63 2,50 2,55 3,04 2,84 Átlag 30,94 3,90 3,32 3,01 3,77 3 30,77-0,9 4,14 4,87 Szegedi 5 3,68 2,27 1,94 2,24 2,37 Átlag 17,23 2,27 1,42 3,19 3,62 6 2,77 3,09 1,97 2,96 2,66 Tatai 8 9,47 10,85 5,23 4,58 6,25 aranysárga Átlag 6,12 6,97 3,60 3,77 4,46 Development of feed conversion during the test per phase calculated for the whole experimental period (1), breed (2), tank (3), experimental phase (4), average feed conversion (5) 17. táblázat A záró állomány egyedi testsúlya (g) fajtánként (1) Fajta (2) Db (3) Átlag (4) Szórás (5) CV (%) Biharugrai 24 138,50ab 65,96 47,62 Mórichelyi 37 99,19bc 39,05 39,37 Nagyatádi 14 126,21b 60,39 47,85 Szegedi 18 170,39a 102,92 60,40 Tatai aranysárga 33 77,67c 25,15 32,38 Individual weight (g) of the final stock per breed (1), breed (2), n (3), average (4), standard deviation (5) A különböző betűkkel jelzett átlagok P<0,05 szinten szignifikánsan különböznek. 25

A fajták sorrendje a különböző értékmérők alapján a labortesztben (1) 18. táblázat Fajta Megmaradás (%) Abszolút átlagos gyarapodás (g;g/nap) Növekedési sebesség */s.g.r./ (%/nap) Relatív növekedés **/r/ (%) Takarmány értékesítés (g/g) (2) (3) (4) (5) (6) (7) Biharugrai 48 2 (24,88; 0,44) 2 (1,05) 2 (79,9) 3 (3,66) Mórichelyi 71 1 (25,5; 0,46) 4 (0,89) 4 (64,4) 1 (2,48) Nagyatádi 40 3 (15,34; 0,27) 1 (1,25) 1 (100,8) 4 (3,77) Szegedi 44 2 (24,88; 0,44) 3 (0,99) 3 (74,3) 2 (3,62) Tatai aranysárga 66 4 (11,22; 0,20) 5 (0,69) 5 (47,2) 5 (4,46) *S.G.R. = ln W 2 - ln W 1 / t 2 - t 1 **R = (W 2 - W 1 / W 1 )*100 Order of breeds in the laboratory test on the basis of different traits (1), breed (2), survival rate (3), absolute average weight gain (4), growth rate (5), relative growth (6), feed conversion 26

19. táblázat A pontyfajták testalakulását leíró egyenletek és mutatók alakulása a vizsgálat elején és végén St. testhossz (L) - Profil- Testtömeg (W)- Kondició- Fajta testmagasság (H) 1 index st. testhossz (L) 2 faktor a b R 2(3) (L/H) a b R 2(3) (W/L 3 *100) Szegedi Induló Záró Mórichelyi Induló Záró Biharugra Induló Záró Nagyatádi Induló Záró Tatai aranysárga Induló Záró 14,628 30,468 52,610 34,138 14,582 18,945-9,336 22,983 22,623 30,152 2,291 1,871 1,464 1,702 2,198 1,989 2,819 1,983 2,103 1,964 0,817 0,918 0,327 0,828 0,940 0,932 0,555 0,907 0,736 0,856 1: L = a H b, 2: W = a L b, 3: P<0,001 2,54 2,30 2,52 2,26 2,47 2,27 2,63 2,33 2,77 2,54 192,973 380,055 20,071 177,093 151,952 273,232-32,188 236,759-94,569 163,344 1,965 3,350 0,321 2,010 1,704 2,656 0,745 2,626 1,179 1,802 0,905 0,939 0,066 0,848 0,940 0,947 0,504 0,949 0,868 0,940 3,30 5,16 2,39 3,93 2,85 4,45 2,50 4,70 1,99 2,67 Induló állomány fényképei 1. kép Biharugrai tükrös ponty 27

2. kép Móriczhelyi tükrös ponty 3. kép Nagyatádi tükrös ponty 28

4. kép Szegedi tükrös ponty 5. kép Tatai aranysárga pikkelyes 29

Záróállomány fényképei 6. kép Biharugrai tükrös ponty 7. kép Móriczhelyi tükrös ponty 30

8. kép Nagyatádi tükrös ponty 9. kép Szegedi tükrös ponty 31

10. kép Tatai aranysárga pikkelyes 11. kép Beteg és egészséges hal a záró állományból 32

4 MÁSODNYARAS VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK A kísérleti egynyaras csoportokat a telelőből 2006. április 14.-én halásztuk le Százhalombattán, a TEHAG-ban. Ekkor a halakat jeleik alapján szétválogattuk, és másnap a tesztelő tavak nagyságának figyelembevételével meghatározott mennyiségben a tesztelési helyekre szállítottuk. Szállítás előtt a tájfajták összes tömegét megmértük és meghatároztuk az átlagtömeget, valamint megszámoltok az egyes tájfajták darabszámát tesztelőhelyenként. A halak elszállítása és kihelyezése a telelőbontás második napján történt, az alábbi három eltérő adottságú gazdaságba: Barnahátpuszta (Békés Ferenc őstermelő) 1,0 ha Nagybaracska (Hal Kft.) 1,0 ha Szarvas (Aranyponty ZRt.) 0,8 ha A gazdaságokban a tenyészidőszak alatt 7 alkalommal (kéthetente az etető helyeken dobóhálóval) és két alkalommal fél vízre eresztett tavakban húzókálóval végeztünk próbahalászatokat a növekedés, a kondíció és az egészségi állapot ellenőrzése céljából. A tesztelő tavak lehalászására 2005. október 03-05. között került sor. A 2005-ös évben másodnyaras tesztre a következő fajták kerültek: - Biharugrai tükrös (1. kép); - Mórichelyi tükrös (2. kép); - Nagyatádi tükrös (3. kép); - Szegedi tükrös (4. kép); - Tatai aranysárga pikkelyes (5. kép). 33

Biharugrai tükrösponty 12. kép 34

13. kép 14. kép Mórichelyi tükrösponty Nagyatádi tükrösponty 35

15. kép 16. kép Szegedi tükrösponty Tatai aranysárga pikkelyesponty 36

A 2006. évi teszt húzóhálós próbahalászataira június 20 és 22, valamint augusztus 22 és 24 között került sor. A szarvasi tesztből a második próbahalászat alkalmával csak kevés és kicsi, valamint rossz egészségi és kondícionális állapotú halat sikerült fogni, így itt még egy próbahalászatot be kellett iktatni az értékelő lehalászás előtt, melyre szeptember 14.-én került sor. Az első alkalommal Barnahátpusztán viszonylag sok halat sikerült fognunk, egy részét vissza is kellett engedni. Szétválogatásra és lemérésre összesen 73 egyed került. A kifogott állomány átlagsúlya 200 és 344 g közötti volt. Nagybaracskán, 21.-én, mind az öt tesztelt csoportból sikerült 14-18 darab közötti mennyiséget fogni, melyek átlagtömege 289 és 364 g közötti volt. A szarvasi tesztben a következő nap (23.-án) az előzőekhez hasonló mennyiséget ellenőriztünk a fajtákból (15-26 darab), ahol a halak növekedési üteme elmaradt az előző két tesztelő helyen tapasztaltaktól (168-286 g/db). Az első próbahalászat eredményei a három tesztelő helyen a következőképpen alakultak: Vizsgálati hely Barnahátpuszta Nagybaracska Szarvas Fajta Db Átlagtömeg Átlagtömeg Átlagtömeg Db Db (g) (g) (g) Biharugrai tükrös 16 237,5 14 342,9 26 286,5 Mórichelyi tükrös 16 200,0 14 364,3 19 168,4 Nagyatádi tükrös 13 238,5 17 335,3 25 186,0 Szegedi tükrös 16 343,8 15 306,7 15 213,3 Tatai aranysárga p. 12 208,3 18 288,9 17 188,2 A kifogott egyedek egészségi és kondícionális állapota mind a három gazdaságban jó volt. 37

A második húzóhálós próbahalászat során Barnahátpusztán mindösszesen 1 egyedet sikerült fognunk (Nagyatádi tükrös, 400,0 g), mivel a csapadék szegény időben a tóban nem lehetett csökkenteni a vízszintet, mert nem volt miből pótolni azt. A következő napon ellenőrzött nagybaracskai tesztből már több hal akadt a hálóba (4 10 db), míg átlagsúlyuk 500 és 650 g között változott. A szarvasi tesztből 1 és 9 darab közötti mennyiségeket tudtunk fogni négy fajtából. Sajnos a Szegedi tükrös egyetlen egyede sem került a hálóba. Az átlagsúly a csoportok között itt 100 és 350 g között változott. A halak kicsik és betegek (fekélyesek) voltak, kondíciójuk, tápláltsági állapotuk is hagyott kívánni valót maga után. A tesztelő tavak szinte teljesen lefedte a sulyom, az első húzásra nem is sikerült halat fogni, csak azután, a második alkalommal, mikor a növényzetet eltávolították a vízből (a hálóval és kézzel). Az eredménnyel elégedetlenek voltunk, hiszen az 100 g átlagsúlyt mutató 2 db Nagyatádi tükrös 61 g-os átlaggal került kihelyezésre 133 nappal korábban. A növekedési eredmény és az egészségi állapot alapján szeptember 14.-re újabb próbahalászatot kértünk, de ekkor már csak Szarvason. A második próbahalászat eredményei a három tesztelő helyen a következőképpen alakultak: Vizsgálati hely Barnahátpuszta Nagybaracska Szarvas Fajta Db Átlagtömeg Átlagtömeg Átlagtömeg Db Db (g) (g) (g) Biharugrai tükrös -- -- 4 650,0 4 350,0 Mórichelyi tükrös -- -- 9 500,0 9 222,0 Nagyatádi tükrös 1 400,0 6 583,0 2 100,0 Szegedi tükrös -- -- 8 887,0 -- -- Tatai aranysárga p. -- -- 10 640,0 1 300,0 A szarvasi teszt kivételével a halak egészségi és kondícionális állapota kiváló volt. 38

A Szarvason végrehajtott harmadik próbahalászat (szeptember 14.) eredménye már jobb eredményt adott mint az előzőé, bár a halakat már megérkezésünk előtt megfogták és tartóhálóba helyezték. Ennek ellenére néhány halon a fekély jelei még mindig látszódtak, bár már gyógyuló státuszban voltak. A jelentős sulyom állományt ekkorra már kitermelték a tóból. Mivel a halak egyöntetűen nagyok voltak döntést hoztunk, hogy a vágóérték és zsírtartalom meghatározáshoz szükséges állományt a nagybaracskai tesztből hozzuk, ha a szarvasi teszt halai nem lesznek alkalmasak arra. A próbahalászat eredménye a következő volt: Vizsgálati hely Szarvas Fajta db átlagtömeg (g) Biharugrai tükrös 6 675,0 Mórichelyi tükrös 3 617,0 Nagyatádi tükrös 4 612,0 Szegedi tükrös 3 517,0 Tatai aranysárga p. 11 441,0 4.1 A másodnyaras tesztelő tavak ismertetése: 4.1.1 Békés Ferenc, őstermelő, Barnahátpuszta A kiválasztott tesztelő tó egy völgyzárógátas tórendszer középső, kisméretű tava volt, mely vizét a fölötte lévő tavon keresztül a környékre lehullott csapadékból kapta. Barnahátpuszta Tamásitól mintegy 15 km-re található Iregszemcse irányába. A tó jól őrizhető mivel az a magán gazdaság központjában helyezkedik el, megvilágítása is biztosított. A tesztelő tó feltöltése és trágyázása a Ponty teljesítményvizsgálati kódexben előírtaknak megfelelően történt 300 kg mésszel és 1.000 kg szervestrágyával. A tenyészidőszak második felében a tó frissvíz ellátása a környező területen 39

tapasztalható csapadék hiány miatt nem valósulhatott meg a kívánt mértékben. A tavak vízellátását egy viszonylag kisméretű területen keletkező csapadék összefolyása biztosítja, amely összefolyó víz mennyiségét a legkisebb csapadék hiány is jelentős mértékben csökkentheti. A halak takarmányozását tritikáléval végezték. A kijuttatott takarmány mennyisége havi bontásban a következők szerint alakult: - április: 7 kg - május: 16 kg - június: 118 kg - július: 1.190 kg - augusztus: 1.472 kg - szeptember: 850 kg Az átlagos vízhőmérséklet áprilisban 14,4; májusban 17,1; júniusban 21,3; júliusban 25,9; augusztusban 21,9 és szeptemberben a lehalászásig 19,8 O C volt. A hőmérséklet és a felhasznált takarmány mennyiségét az 1. ábra mutatja be. Mint azt már korábban említettük a csapadékviszonyok miatt az első húzóhálós próbahalászatra a tavat még le lehetett engedni félig, de a másodikra már nem. Békés Ferenc elmondása szerint azonban a leengedéssel a plankton is távozott a tóból, így ebben a tesztben több takarmányt kellett felhasználnia, mint az előző években, amikor a folyamat fordított volt, azaz az első húzóhálós próbahalászat alkalmával nem lehetett a tavat megcsapolni a vízhiány miatt. 40

10000 1000 1. ábra Vízhőmérséklet és a felhasznált takarmány mennyiség változása Barnahátpusztán Takarmány (kg) Vízhőmérséklet (oc) 1190 1472 850 100 118 10 7 16 14,4 17,1 21,3 25,9 21,9 19,8 1 április május június július augusztus szeptember 17. kép A lecsapolt tesztelőtó Barnahátpusztán 41

4.1.2 Nagybaracskai Haltermelő és Értékesítő Kft. halastavai A tórendszer Bajától 16,5 km- re délnyugati irányban a Ferenc-tápcsatorna jobb illetve bal partján helyezkedik el. Összterülete 303 ha, mely öt termelő tóból, 4 db egyhektáros kísérleti tóból, valamint 10 db telelőből áll. A tavak feltöltése minden esetben a Ferenc-csatornából történik. A tavak jó vízzáró rétegű mezőségi, öntés, illetve réti talajon kerültek kialakításra. A helyi termelési technológia szerint a tó felárasztása három nappal a vizsgálati anyag kihelyezése előtt történt a tótalajának 100 kg mésszel történő fertőtlenítése után. A telepítést követően a halakat ad-libitum búzával takarmányozták, mindennap ellenőrizve, hogy elfogyasztották-e az előző napi adagot. A helyi tartástechnológia szerint 1 ha termőterületre, azaz tófelületre 0,5 tonna szalmás istállótrágyát juttattak ki (szarvasmarha) a tó feltöltésének kezdete előtt 1-2 nappal. A kijuttatott takarmány mennyisége a következőképpen alakult havi bontásban: - április: 200 kg - május: 550 kg - június: 600 kg - július: 1.050 kg - augusztus: 1.250 kg - szeptember: 1.100 kg Az átlagos vízhőmérséklet áprilisban 12,0; májusban 16,0, míg a levegőé 16,5; júniusban 14,0; júliusban a vízé 26 míg a levegőé 24; augusztusban 22,0 és 26,4 és szeptemberben a vízé 20 O C volt. A vízhőmérséklet és a felhasznált takarmány mennyiség változását havi bontásban a 2. ábra mutatja be. 42

2. ábra A vizhőmérséklet és a felhasznált takarmány mennyiségének változása Nagybaracskán. 10000 Takarmány (kg) Vízhőmérséklet (oc) 1000 550 600 1050 1250 1100 200 100 10 12 16 14 26 22 20 1 április május június július augusztus szeptember Nagybaracskán a helyi viszonyok miatt a tavat először teljes mértékben lehalásztuk, majd a halakat a gazdaság központjába szállítottuk, ahol jeleik alapján szétválogattuk (7. kép) őket, majd elvégeztük rajtuk a szükséges méréseket. 43

4.1.3 Az Aranyponty ZRt. Iskolaföldi tavai Szarvason Az ZRt. kezelésében ezen a területen közel 115 ha halastó kerül hasznosításra. A terület mintegy 800 m-re helyezkedik el a Hármas-Köröstől déli irányban, vízellátása is erre a folyóra alapozott. A tavak a Kőrösök hordalékjára épültek, alul jó vízzáró képességgel rendelkező sárga agyagréteggel. Halválogatás Nagybaracskán 18. kép 44

A helyi technológiának megfelelően a teszt tóra, a vízfeltöltés előtt, 2.500 kg szerves trágyát juttattak ki a gátoldalon elhelyezve úgy, hogy 1/3-ad része a víz alá kerüljön, 2/3-ad része pedig a gáton maradjon. Ezt a részt a tenyészidőszak folyamán szakaszosan juttatták be a tó vizébe. A tó talajának fertőtlenítése a kihelyezés előtt 40 kg mészhidrát kijuttatásával történt. A takarmányozás itt takarmánybúzával történt, a nagybaracskai technológiával, azonos módszerrel. A tesztelő tó a nyár folyamán állandó friss vízellátásban részesült. A ponty teljesítményvizsgálati kódexben foglaltaknak megfelelően rögzítésre került a feletetett takarmány mennyisége, a víz- és a levegő hőfoka napi bontásban. A havonta felhasznált takarmány mennyisége és az átlagos víz- és levegőhőmérséklet a következők szerint alakult: Hónap felhasznált takarmány vízhőmérséklet levegőhőmérséklet (kg) ( O C) ( O C) április 40,0 17,7 20,7 május 115,0 17,5 20,0 június 165,0 20,1 26,5 július 210,0 27,2 33,0 augusztus 245,0 25,0 28,2 szeptember 420,0 21,8 21,0 A vízhőmérséklet és a felhasznált takarmány mennyiségének változását havi bontásban a 3 ábra szemlélteti. 45

3. ábra A vízhőmérséklet és a felhasznált takarmány mennyiségének változás Szarvason 1000 Takarmány (kg) Vízhőmérséklet (oc) 115 165 210 245 420 100 40 10 17,7 17,5 20,1 27,2 25 21,8 1 április május június július augusztus szeptember Mint azt már korábban említettük a szarvasi tesztelőtó teljesen fedett volt a tenyészidőszak folyamán sulyommal, melyet az értékelő halászatra eltávolítottak ugyan, de szúrós termése így is sok gondot okozott a halászat során (8. kép), valamint a halak egészségi állapota sem volt kielégítő (9. kép). 46

19. kép 20. kép Sulyomtermés a hálóban Szarvason 8. kép:. Fekélyes és sérült pontyok a szarvasi tesztből. 47

4.2 Életképesség, megmaradási százalék A vizsgálati csoportok darabszámát kihelyezéskor, valamint a tenyészidőszak végén történő lehalászás alkalmával határoztuk meg (10. kép). A kihelyezési adatokat 100 % -nak véve számítottuk a megmaradás arányát. Az elért eredményeket a 15. 16. és 17. táblázatok tartalmazzák. 21. kép Kísérleti egyedek számolása a tartóhálóba Nagybaracskán 48

20. táblázat 2006. évi megmaradási százalék Barnahátpusztán (1) Fajta (2) Kihelyezett darab Lehalászott darab Megmaradás (%) (3) (4) (5) Biharugrai 300 289 96,3 Mórichelyi 300 269 89,7 4Nagyatádi 300 243 81,0 Szegedi 300 221 73,7 Tatai 300 264 88,0 aranysárga Survival rate at Barnahátpuszta, 2006 (1), strains (2), stocked number (3), harvested number (4), survival rate (5) 21. táblázat 2006. évi megmaradási százalék Nagybaracskán (1) Fajta (2) kihelyezett darab (3) lehalászott darab (4) megmaradás(%) (5) Biharugrai 300 260 86,7 Mórichelyi 300 226 75,3 Nagyatádi 300 212 70,7 Szegedi 300 177 59,0 Tatai aranysárga 300 237 79,0 Survival rate at Nagybaracska, 2006 (1), strains (2), stocked number (3), harvested number (4), survival rate (5) 2006. évi megmaradási százalék Szarvason (1) 22. táblázat Fajta (2) Kihelyezett darab Lehalászott darab Megmaradás(%) (3) (4) (5) Biharugrai 300 215 71,7 Mórichelyi 300 198 66,0 Nagyatádi 300 207 69,0 Szegedi 270 130 48,1 Tatai aranysárga 300 257 85,7 Survival rate at Szarvas, 2006 (1), strains (2), stocked number (3), harvested number (4), survival rate (5) 49

4.3 Növekedőképesség A kihelyezés és az őszi lehalászás alkalmával meghatároztuk a kísérleti csoportok átlagtömegét. A lehalászási átlagtömeg és a kihelyezési átlagtömeg különbsége adja az átlagos nettó tömeggyarapodást. A növekedés abszolút értékében elért eredményeit a következőtáblázatok tartalmazzák. 23. táblázat 2006. évi testsúly gyarapodás értékelése a barnahátpusztai tesztben (1) Fajta (2) Kihelyezési Lehalászási Összes garapodás átlagtömeg (g) (3) átlagtömeg (g) (4) (g) (5) Biharugrai 68,0 899,6 831,6 Mórichelyi 44,0 597,0 553,0 Nagyatádi 59,0 731,3 672,3 Szegedi 92,0 762,4 670,4 Tatai aranysárga 47,6 737,9 690,3 Evaluation of weight gain at Barnahátpuszta, 2006 (1), strains (2), average initial weight (3), average harvested weight (4), weigth gain (5) 24. táblázat 2006. évi testsúly gyarapodás értékelése a nagybaracskai tesztben (1) Fajta (2) Kihelyezési Lehalászási Összes gyarapodás átlagtömeg (g) (3) átlagtömeg (g) (4) (g) (5) Biharugrai 63,0 740,4 677,4 Mórichelyi 44,6 588,5 543,9 Nagyatádi 56,6 653,3 596,7 Szegedi 85,0 624,3 539,3 Tatai aranysárga 48,0 753,2 705,2 Evaluation of weight gain at Nagybaracska, 2006 (1), strains (2), average initial weight (3), average harvested weight (4), weight gain (5) 50

2006. évi testsúly gyarapodás értékelése a szarvasi tesztben (1) 25. táblázat Fajta (2) Kihelyezési Lehalászási Összes gyarapodás átlagtömeg (g) (3) átlagtömeg (g) (4) (g) (5) Biharugrai 64,7 557,7 493,0 Mórichelyi 45,5 380,8 335,3 Nagyatádi 61,0 490,8 429,8 Szegedi 89,0 457,7 368,7 Tatai aranysárga 45,7 403,9 358,2 Evalution of weight gain at Szarvas, 2006 (1), strains (2), average initial weight (3), average harvested weight (4), weight gain (5) A genetikai különbségek jellemzésére a következő kalkulációt alkalmaztuk: Tavanként a kihelyezési átlagtömegek és a hozzájuk tartozó lehalászási átlagtömegek között lineáris regressziót számítottunk. Megállapítottuk az ismétlésenként elért lehalászási átlagtömeg és az ismétlés kihelyezési átlagtömegéhez tartozó ponton az illesztett egyenesre számított lehalászási tömeg értékének a különbségét, 100 % -nak véve a kihelyezési tömegpontban a regressziós egyenletből számított lehalászási tömeget. Az abszolút és a számított lehalászási tömeg különbsége százalékban kifejezve tükrözi leginkább a fajták közötti genetikai különbséget, ezért azokat az egyes ismétlésekhez tartozó százalékos eltérések átlagával jellemeztük. A lineáris regresszió értékelés alapján kapott regressziós egyeneseket az 4; 5. és 6. ábrák, míg a számszerű értékeket és az egyenestől való eltérés arányát a 21., 22. és 23. táblázatok foglalják magukban. 51

900 A lineáris regresszió analízis eredménye Barnahátpusztán. y = 2,8833x + 566,53 R 2 = 0,2648 Biharugrai tükrös 4. ábra. 850 800 Lehalászási átlagtömeg ( 750 700 650 Tatai aranysárga Nagyatádi tükrös Szegedi tükrös 600 Mórichelyi tükrös 550 40 50 60 70 80 90 100 Kihelyezési átlagtömeg (g) 900 5. ábra. A lineáris regresszió analízis eredménye Nagybaracskán. y = -0,5974x + 707,45 R 2 = 0,0175 850 Lehalászási átlagtömeg ( 800 750 700 650 Tatai aranysárga Nagyatádi tükrös Biharugrai tükrös 600 Szegedi tükrös Mórichelyi tükrös 550 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 Kihelyezési átlagtömeg (g) 52

600 550 y = 1,8738x + 345,14 R 2 = 0,2181 A lineáris regresszió analízis eredménye Szarvason. Biharugrai tükrös 6. ábra. Lehalászási átlagtömeg ( 500 450 Tatai aranysárga Nagyatádi tükrös Szegedi tükrös 400 Mórichelyi tükrös 350 40 50 60 70 80 90 100 Kihelyezési átlagtömeg (g) 26. táblázat 2006. évi százalékos eltérés a regressziós egyenestől Barnahátpusztán (1) Fajta (2) Kihelyezési átlagtömeg (g) (3) Lehalászási átlagtömeg (g) (4) Számított érték (g) (5) Eltérés az egyenestől (%) (6) Biharugrai 68,0 899,6 759,2 15,61 Mórichelyi 44,0 597,0 691,2-15,78 Nagyatádi 59,0 731,3 733,7-0,33 Szegedi 92,0 762,4 827,2-8,50 Tatai aranysárga 47,6 737,9 701,4 4,95 Differences from the regression line in percentage at Barnahátpuszta, 2006 (1), strains (2), average initial weight (3), average harvested weight (4), calculated harvested weight by regression analyses (5), difference from regression line in percentage (6) 53

27. táblázat 2006. évi százalékos eltérés a regressziós egyenestől Nagybaracskán (1) Fajta (2) Kihelyezési átlagtömeg (g) (3) Lehalászási átlagtömeg (g) (4) Számított érték (g) (5) Eltérés az egyenestől (%) (6) Biharugrai 63,0 740,4 745,1-0,63 Mórichelyi 44,6 588,5 734,1-24,74 Nagyatádi 56,6 653,3 741,3-13,46 Szegedi 85,0 624,3 758,2-21,45 Tatai aranysárga 48,0 753,2 736,1 2,27 Differences from the regression line in percentage at Nagybaracska, 2006 (1), strains (2), average initial weight (3), average harvested weight (4), calculated harvested weight by regression analyses (5), difference from regression line in percentage (6) 28. táblázat 2006. évi százalékos eltérés a regressziós egyenestől Szarvason (1) Fajta (2) Kihelyezési átlagtömeg (g) (3) Lehalászási átlagtömeg (g) (4) Számított érték (g) (5) Eltérés az egyenestől (%)(6) Biharugrai 64,70 557,7 466,4 16,38 Mórichelyi 45,50 380,8 430,4-13,02 Nagyatádi 61,00 490,8 459,4 6,39 Szegedi 89,00 457,7 511,9-11,84 Tatai aranysárga 45,70 403,9 430,8-6,65 Differences from the regression line in percentage at Szarvas, 2006 (1), strains (2), average initial weight (3), average harvested weight (4), calculated harvested weight by regression analyses (5), difference from regression line in percentage (6) Fajtánként és ismétlésenként 30-30 egyedet lemértünk és a kapott értékekből számítottuk a fajták átlagtömegét, a szórást és a variációs koefficiens értékét. Az egyedi mérések eredményeit a táblázatok tartalmazzák. 54

22. kép Egyedi tömegmérés Nagybaracskán 29. táblázat Egyedi tömegmérés eredményei Barnahátpuszta, 2006 (1) Fajta (2) Biharugrai Mórichelyi Nagyatádi t Szegedi Tatai aranysárga Átlag (3): 802,33 633,70 796,50 637,07 764,79 Szórás (4): 275,39 208,17 316,09 232,93 260,27 CV % (5): 34,32 32,85 39,68 36,56 34,03 Individual weight measurement at Barnahárpuszta, 2006 (1), strains (2), average body weight (3), standard deviation (4), variation coefficient (5) 55

Egyedi tömegmérés eredményei Nagybaracskán, 2006 (1) 30. táblázat Fajta (2) Biharugrai Mórichelyi Nagyatádi Szegedi Tatai aranysárga Átlag (3): 703,87 582,60 603,90 701,33 798,79 Szórás (4): 179,01 134,46 205,15 174,47 157,70 CV % (5): 25,43 23,08 33,97 24,88 19,74 Individual weight measurement at Nagybaracska, 2006 (1), strains (2), average body weight (3), standard deviation (4), variation coefficient (5) Egyedi tömegmérés eredményei Szarvason, 2006 (1) 31. táblázat Fajta (2) Biharugrai Mórichelyi Nagyatádi Szegedi Tatai aranysárga Átlag (3): 720,40 526,63 458,43 595,40 399,42 Szórás (4): 185,72 176,50 203,66 237,35 120,41 CV % (5): 25,78 33,51 44,42 39,86 30,15 Individual weight measurement at Bikal, 2006 (1), strains (2), average body weight (3), standard deviation (4), variation coefficient (5) 4.4 Takarmányértékesítő-képesség Mivel a Szarvason épített takarmányértékesítést vizsgáló ketrecek az időfolyamán tönkrementek, ebben az évben nem volt lehetőségünk a ketreces takarmányérékesítő-képesség vizsgálatának elvégzésére. Minden gazdaságban ismert azonban, hogy a halak a tenyészidőszak folyamán mennyi szemes abrak takarmányt (tritikálét vagy takarmány búzát kaptak. Ismert ugyanakkor a halak, azaz a tájfajták kihelyezési átlagtömege és összes tömege, valamint lehalászási átlagtömege és összes tömege, amiből kiszámítható a teljes és az átlagos gyarapodás. Azt feltételezve, hogy minden egyes egyed azonos eséllyel juthatott mind a természetes táplálékhoz, mind pedig a kijuttatott takarmányhoz, közelítő értéket kaphatunk az egy kilógramm testtömeggyarapodáshoz felhasznált takarmány mennyiségéről, ha feletetett takarmány 56

mennyiségét egyenlő arányban szétosztjuk az 5 tájfajta között és ehhez viszonyítjuk az ebből a takarmány mennyiségből elért testtömeg-gyarapodás mértékét. A teljes feletetett takarmány mennyisége Barnahátpusztán 3.653 kg, volt, így egy tájfajtára 730,6 kg elfogyasztott gazdasági abrak esett. Nagybaracskán az összesen felhasznált abrak takarmány mennyisége 4.750 kg volt, így az egy tájfajtára jutó mennyiség 950 kg. Szarvason a tenyészidőszak alatt mindösszesen 1.195 kg takarmányt etettek fel, ami tájfajtánként 239 kg elfogyasztását jelenti. Az elért eredményeket táblázatok szemléltetik. 57

2006. évi takarmányértékesítő-képesség Barnahátpusztán (1) 32. táblázat Fajta (2) Kihelyezett darab (3) Kihelyezett tömeg (kg) (4) Lehalászott darab (5) Lehalászott tömeg (kg) (6) Gyarapodás (kg) (7) Feletetett takarmány (kg) (8) Takarmányértékesítés (kg/kg) (9) Biharugrai 300 20,4 289 260,0 239,6 730,6 3,05 Mórichelyi 300 13,2 269 160,6 147,4 730,6 4,96 Nagyatádi 300 17,7 243 177,7 160,0 730,6 4,57 Szegedi 300 27,6 221 168,5 140,9 730,6 5,19 Tatai aranysárga 300 14,3 264 194,8 180,5 730,6 4,05 Calculation of feed conversion ratio at Barnahátpuszta, 2006 (1), strains (2), stocked number (3), inital total weight (4), harvested number (5), harvested total weight (6), total weight gain (7), consumed feed (8), food conversion ratio (9) 58

2006. évi takarmányértékesítő-képesség Nagybaracskán (1) 33. táblázat Fajta (2) Kihelyezett darab (3) Kihelyezett tömeg (kg) (4) Lehalászott darab (5) Lehalászott tömeg (kg) (6) Gyarapodás (kg) (7) Feletetett takarmány (kg) (8) Takarmányértékesítés (kg/kg) (9) Biharugrai 300 18,9 260 192,5 173,6 950,0 5,5 Mórichelyi 300 13,4 226 133,0 119,6 950,0 7,9 Nagyatádi 300 17,0 212 138,5 121,5 950,0 7,8 Szegedi 300 25,5 177 110,5 85,0 950,0 11,2 Tatai aranysárga 300 14,4 237 178,5 164,1 950,0 5,8 Calculation of feed conversion ratio at Nagybaracska, 2006 (1), strains (2), stocked number (3), inital total weight (4), harvested number (5), harvested total weight (6), total weight gain (7), consumed feed (8), food conversion ratio (9) 59

2006. évi takarmányértékesítő-képesség Szarvason (1) 34. táblázat Fajta (2) Kihelyezett darab (3) Kihelyezett tömeg (kg) (4) Lehalászott darab (5) Lehalászott tömeg (kg) (6) Gyarapodás (kg) (7) Feletetett takarmány (kg) (8) Takarmányértékesítés (kg/kg) (9) Biharugrai 300 19,4 215 119,9 100,5 239,0 2,4 Mórichelyi 300 13,7 198 75,4 61,7 239,0 3,9 Nagyatádi 300 18,3 207 101,6 83,3 239,0 2,9 Szegedi 270 24,0 130 59,5 35,5 239,0 6,7 Tatai aranysárga 300 13,7 257 103,8 90,1 239,0 2,7 Calculation of feed conversion ratio at Szarvas, 2006 (1), strains (2), stocked number (3), inital total weight (4), harvested number (5), harvested total weight (6), total weight gain (7), consumed feed (8), food conversion ratio (9) 60