III. évfolyam 3. szám, 2003. március www.misszio.hu Misszió Világ regionális egészségvédelmi havilap Minden panasz ajándék Ma már alig van olyan magyar kórház, vagy más egészségügyi intézmény, ahol ne vizsgálnák rendszeresen, hogy a betegek mennyire elégedettek a szolgáltatással. Ennek az érdeklõdésnek két oka is van. Egyrészt a szabad orvos-választás miatt a páciensek elégedettsége ha közvetve is de befolyásolja az intézmények bevételeit, másrészt a betegjogok elõtérbe kerülése miatt szélsõséges esetben akár jogi következményei is lehetnek egy-egy beteg rossz tapasztalatainak. Ezek a vizsgálatok, legyen szó kérdõív kitöltésérõl vagy rövid beszélgetésrõl, egyrészt jó alkalmat adnak arra, hogy egy-egy intézmény vezetõi a felhasználók szemével is rátekinthessenek a produkciójukra, másrészt konkrét javaslatokat kaphatnak a szolgáltatás javításához. Ennek ellenére nagyon gyakran nem jól használják ki ezt a lehetõséget, hiába a vizsgálat, az eredményeit már nincs erejük átültetni a gyakorlatba egyszerûen kipipálják a feladatot. Pedig ezeknek a kutatásoknak a kiértékelése világszerte ezt mutatják a tapasztalatok különös figyelmet kívánna a szakemberektõl. Az összesített eredmények ugyanis mindig jók, még akkor is megelégedettséget tükröznek, ha egyébként a kórháznak, vagy rendelõintézetnek a magánbeszélgetésekben, illetve a médiában kifejezetten rossz a híre. Tehát annak, aki a fejlesztésben is felhasználható igazi információhoz akar jutni, mélyebbre kell ásnia. Hazánkban és a fejlettebb egészségüggyel rendelkezõ országokban egyaránt azt láthatjuk, hogy egy-egy felmérés során mintegy 90 %-os az elégedettségi arány és csupán minden tizedik válaszolótól kap kritikát egy intézmény. Ilyenkor az a helyes, ha a pozitív válaszokat egyszerûen figyelmen kívül hagyják, s a következtetéseket pusztán a kritikákból igyekeznek levonni. Ennek nem egyfajta kötelezõ öngyötrõ hajlam a magyarázata, hanem az az egyébként alapos feltételezés, hogy a megkérdezettek legtöbbje a kiszolgáltatottsága okán nem mer igazán kritikus válaszokat adni. Azt is tudni kell, hogy a betegek véleményalkotásában a gyógyítás egyes elemei nem azonos súllyal szerepelnek. Laikusként ugyanis azt nem tudják megítélni, hogy az orvos a szakmailag legmegfelelõbb terápiát nyújtotta-e, arról viszont határozott véleményük van, hogy kedvesek voltak-e velük a nõvérek, vagy idõben érkezett-e az étel? Tapasztalat szerint a páciensek értékelésében a következõk a legfontosabb szempontok: milyenek voltak a beutalás és a felvétel körülményei? milyen volt az elhelyezés? hogyan bántak velük a vizsgálatok és kezelések során az orvosok és a nõvérek? eredményes volt-e a kezelés? hogyan bocsátották el õket, illetve számítaniuk kell-e arra, hogy visszatérnek ugyanabba az intézménybe? Attól függõen, hogy a véleményfelmérést kórházban vagy járóbeteg-intézményben végzik, ezek a szempontok kicsit mó- Folytatás a 2. oldalon Fiatalok háza 2001-ben a Veresegyházi Önkormányzat, a Misszió Egészségügyi Központ és az MTA Szociológiai Kutatóintézetének kutatócsoportja megnyerte az oktatási minisztérium egy pályázatát, amely egy-egy kisebb közösség számára létrehozandó egészségfejlesztési programokat támogatott. Ennek eredményeként Veresegyházon a Kör- Tér Klubház után 2003. március 29-én délután 17 órakor megnyílik a fiatalok háza, amely a Fõ-Tér Klubház nevet kapta. A név egyrészt utal a Kör-Tér klubházhoz tartozásra, másrészt a Fõ-Tér a fiatalok önképzõ tere rövidítése is. Ez is mutatja, hogy a szabadidõ tartalmas eltöltése melletti másik legfontosabb cél a 14-26 éves korosztály önképzése, önfejlesztése. A klubház tervezett szolgáltatásai: tanulószoba, korrepetálások, nyelvoktatás, grafiti-kör, filmklub, rajzfilmklub, hobbi fotósok klubja, színjátszó-kör, irodalmi-kör, menedzser-kör, pályaválasztási tanácsadás, számítástechnikai kör, zenei estek, beszélgetõ-estek. A fiatalok háza sok társadalmi munkával készül. A leendõ grafiti-kör tagjai elvállalták, hogy saját maguk festik majd ki a falakat. Az általános iskola padokat kínált fel, s a várostól is kértük használt bútorok felajánlását. A Johannita Szeretet Szolgálat közel 600 ezer forint értékben ad számítógépeket és technikai eszközöket a fiatalok házának. 1 százalék A mostani személyi jövedelemadó bevalláskor adója egy százalékát valamely civil szervezetnek, közérdekû célra utalhatja, ha kitölti a bevalláshoz tartozó nyomtatványt. A papíron a szervezet nevét és adószámát kell feltüntetnie. Ha Ön az ország jelenleg egyik legszebb egészségügyi intézménye, a Misszió Egészségügyi Központ megóvásához, fejlesztéséhez akar hozzájárulni, akkor adója 1%-át adja a Misszió az életért alapítvány javára, adószáma: 18679267-1-13.
2 Misszió Világ Minden panasz ajándék Folytatás az 1. oldalról dosulhatnak. Például az elõbbieknél fontos szemponttá lép elõ az étkezés minõsége, míg az utóbbiaknál a várakozási idõ, vagy az orvossal eltölthetõ percek száma válik kitüntetetté. Az is különbség, hogy a fekvõ, illetve a gyermek betegeknél célszerû a hozzátartozók elégedettségét is vizsgálni, mivel õk is részesei a szolgáltatásnak. Mindezeket azért volt érdemes elõrebocsátani, mert alapítása, azaz 1999 óta a Misszió Egészségügyi Központban is végzünk betegelégedettségi vizsgálatokat. Sõt, mivel eredményes gyógyító munka csak ott folyhat, ahol az egészségügyi személyzet is jól érzi magát, 2002 márciusa óta a dolgozók elégedettségét is mérjük. Leggyakrabban kérdõívet használunk, mást a járó- és mást a fekvõbeteg-ellátásban. Aki szakrendelésre jön, az a hónap elsõ hetében találkozhat a kérdéseinkkel, ezen kívül alkalmanként külön is vizsgálunk egy-egy problémát, például a közlekedést, betegfogadást, a betegjogok érvényesülését, a tájékoztatást vagy a gyógyszerrendelési szokásokat. A kérdõív kéttucatnyi kérdése után mindig van lehetõség arra is, hogy a páciens szabadon kifejtse minden egyéb észrevételét az ellátásról vagy az intézményrõl. A felmérések során igyekeztünk minden betegnek személyesen átadni a kérdõívet. Meglepõen sokan töltötték ki és az eredmény más intézményekhez képest megfelelõ vagy jónak mondható. Nem lennénk következetesek, ha a Misszió esetében beérnénk ennyivel, s nem a kritikákra figyelnénk elsõsorban. A kérdõívekbõl kitûnik, hogy bár a legtöbben autóval, vagy a missziós busszal érkeztek hozzánk, s csak minden tizedik betegünk jött gyalog, közülük sokan panaszkodtak az ide vezetõ rossz és veszélyes közútra. MÉDIAAJÁNLAT A Misszió Világ minden hónap elején 40 ezer családhoz, 150 ezer emberhez jut el Pest és Heves megye 34 településén. Hirdetési árak: 1/8 (81 x 61 mm) 36.000,- 1/4 (81 x 122 mm) 65.000,- 1/2 (168 x 122 mm) 120.000,- 1/1 (168 x 244 mm) 220.000,- (az árak forintban és áfa nélkül értendõk) A hirdetések megrendelése ügyében Ivicsics Viktort, Varga Teréziát vagy Kárpáti Gyulát keressék, tel.: (06-28) 389-618, fax: (06-28) 386-795. A legtöbb panasz minden évben a hosszú elõjegyzési idõkre vonatkozott. Volt olyan beteg, aki 77 napos (!) elõjegyzést kapott, s bizonyos szakrendelésekre (például reuma, szemészet) általában is csak nagyon sokára lehetett eljutni. Az elõzõ évekhez képest az átlagos elõjegyzési idõ kb. a kétszeresére növekedett, a csúcs 2002 augusztusában volt átlagosan 12,8 nappal. A várakozási idõ átlagosan 10 perc körül van, ami nem tûnik soknak. Azonban, ha azt vesszük figyelembe, hogy nálunk elõjegyzés van, akkor túl sok, különösen, hogy 120 perces sorban állásra is volt példa. A sérelmeket firtató kérdésünkre a betegek 90-98 százaléka azt mondta, hogy semmi ilyen nem érte õket. Ez nagyon jó, de más egészségügyi intézetekben is hasonló eredményt kaptak az elégedettségi vizsgálatok során. A hazai és nemzetközi irodalom szerint viszont érdemes külön foglakozni azokkal akik elmondták a negatív véleményüket vagy tapasztalatukat. Mi is ezt tesszük, és konkrétan megvizsgáljuk a sérelmeket. A fentebb említett panaszok esetében is ahol csak lehetett intézkedtek a Misszió vezetõi, hogy javítsanak a helyzeten. Például a missziós busz menetrendjét módosítottuk, a járatokat sûrítettük, az elhasználódott bútorokat, technikai eszközöket kijavíttattuk, vagy kicseréltük, a bejárati ajtó elõtt már készül a hiányolt korlát, a betegek adminisztrációját végzõ informatikai rendszert lecseréltük. Az elõjegyzési és a várakozási idõk csökkentésén is dolgoznak, bár az nyilvánvaló, hogy az anyagi lehetõségeink nem bírják a versenyt az igényekkel. A válaszadók 90-95 százalékban kiemelkedõnek, illetve jónak értékelték a Misszióban folyó gyógyító tevékenységet, 5-10 százalékban elfogadhatónak és elenyészõ részben ítélték elfogadhatatlannak. Az Ajánlaná-e másoknak az intézményt? kérdésre a betegek 87-94 százaléka igennel válaszolt, s kevesebb, mint 3 százalékuk mondott csak nemet. (Fõleg azokon a napokon voltak a páciensek kevésbé elégedettek, amikor a számítógépes adminisztrációs rendszer nem mûködött megfelelõen.) A veresegyházi és a Misszió-modellbe tartozó más intézmények tapasztalatai azt mutatják, hogy a betegelégedettség vizsgálata jól szolgálja az egészségügyi szolgáltatás javítását, fejlesztését. Ugyanakkor van még egy kimaradó láncszem: a háziorvosi praxis. Ezért célszerûnek látszik, hogy a háziorvosok betegeit is mihamarabb bevonjuk az elégedettségi vizsgálatokba, így az egész gyógyítási folyamatot javíthatjuk. Kárpáti Gyula
2003. március 3 Indokolt-e a tavaszi vitaminbombázás? Napjainkban magára valamit is adó ember tömi magába a vitaminokat kora tavasztól késõ õszig. De még ennél is inkább a téli hónapokban, amikor is mindenhonnan ömlik ránk a reklám, hogy együk, igyuk, pakoljuk magunkra ezeket a szintetikusan elõállított szereket. De vajon igazuk van-e? A vitaminok élettani szempontból az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen anyagok. Elsõsorban a táplálék útján jutnak a szervezetbe. Ha az nem tartalmaz elegendõ vitamint, vagy valamilyen betegség, vagy gyógyszer szedése miatt elégtelen a felszívódás, vagy megnõ a szervezet vitaminszükséglete, kialakulhat a vitaminhiány, melyet hypovitaminozisnak nevezünk. Ez általában visszafordítható folyamat, s ha a kiváltó ok megszûnik, vagy megfelelõ mennyiségû vitamin bevitelérõl gondoskodunk, természetes módon rendezõdik a probléma. Nagyon ritkán elõforduló betegség az avitaminozis, mely a teljes vitaminhiány szakkifejezése, mely akár végzetes kimenetelû betegséggé alakulhat. Fokozott vitaminszükséglet alakul ki a növekedés idõszakában, gyermekkorban, de ugyanígy nagyobb mennyiségû vitaminra van szüksége a terhesség alatt a várandós kismamának, szoptatás idején, de egyszerû mindennapos betegség idején is. Vitaminhiány alakulhat ki néhány táplálék-felszívódási betegség esetében, mint pl. a gyomor megbetegedésekben, bélhurutban, vagy tartósabb antibiotikum-kezelés következtében károsodott bélflóra esetében. A bélben lévõ baktériumok komoly szerepet játszanak a vitamin-szükségletünk kielégítésében, hisz jelentékeny mennyiségû B 1, B 2, B 6 és K vitamint termelnek. Elõfordulhat, hogy a vitaminokat túladagoljuk azáltal, hogy a táplálékkal bevitt vitaminokon felül vitaminkészítményeket szedünk. Az optimális adagnál nagyobb mennyiségben bevitt vitamin nem javítja a szervezet mûködõképességét, a legjobb esetben hatástalan marad, de sajnálatos módon elõfordulhat hogy a vitamin-túladagolása miatt úgynevezett hipervitaminozis alakul ki. Természetesen elõfordul az is, hogy a vitamin gyógyító hatását használja ki az orvostudomány, ilyenkor szokatlanul nagy dózisokban adagolják ahhoz, hogy a nem vitaminhiány okozta megbetegedésben hatásos lehessen. A vitaminokat két nagy csoportba soroljuk. Vannak az úgynevezett zsíroldékony vitaminok, amelyek adagolására nagyon oda kell figyelni, hiszen, mivel a szervezetben elraktározódnak, könynyen túladagolhatók. Ugyanilyen fontosak a vízoldékony vitaminok, amelyek többlete könnyebben kiürül a szervezetbõl. A legtöbb esetben a normál étkezés, a helyesen összeállított étrend fedezi a mindennapi életünkhöz szükséges mennyiségû vitamint. Többen felteszik a kérdést, hogy lehet a mai rohanó világban normálisnak nevezhetõ étkezési rendet kialakítani, amikor arra sincs idejük, hogy ebédeljenek. Ekkor nyúlunk a könnyebb megoldás felé, a vitaminos, vagy vitaminokkal dúsított ételekhez, italokhoz. Mi a különbség a két jelzõ között? A vitaminos készítmények általában a napi vitaminszükséglet egyharmadát tartalmazzák, míg a vitaminnal dúsított éltelek a szervezet teljes napi vitaminszükségletét fedezik. (Ezzel azt feltételezzük, hogy egyéb vitaminkészítményt nem szed az ember.) Élelmiszereink különbözõ mennyiségû és különbözõ fajtájú vitamint tartalmaznak. Sajnálatos módon napi étrendünk összeállításakor nem vesszük figyelembe a gyógyszer kombinációk bevételét, ami miatt különbözõ problémákat idézünk elõ. Vegyünk egy egyszerû példát: általában szívesen fogyasztunk reggelire vajas kiflit, (kenyeret), tejjel. Nem is gondolunk arra, hogy a vaj több zsíroldékony vitamint tartalmaz: pl. A, D, E vitamint, s kis mennyiségû B 1 vitamint is. A tejben ugyanezeket a zsíroldékony vitaminokat kicsit nagyobb mennyiségben és a vízoldékonyak közül még egy kis C vitamint is találunk. Természetesen az ebéd is tartalmaz különbözõ vitaminokat, ha a magyar konyha által nem sokszor használt halféléket fogyasztjuk, A és E vitaminban gazdag az étrendünk. Ha gyümölccsel kiegészítjük az ebédünket, szinte mindegyik vízoldékony vitaminhoz hozzájutottunk, lehet, hogy ez még nem elég egész napra, de még mindig ott van a könnyû vacsora lehetõsége, ahol bepótolhatjuk a hiányt. Látható, hogy a háromszori étkezéssel biztosítható egy egészséges felnõtt ember vitaminszükséglete. A gyógyszerekkel bevitt vitaminok, mivel szükséglet feletti mennyiségek mint a bevezetõben írtam, nem hoznak plusz eredményt, a szervezetbõl kiválasztódnak. Mindez a zsíroldékony vitaminokra sajnos nem igaz, mert azok felhalmozódnak és sok esetben a szervezetben nem kívánatos elváltozást okozhatnak. Nagyon nagy a felelõsségünk akkor, amikor a vény nélkül beszerezhetõ vitamin kombinációkat megvásároljuk. Érdemes odafigyelni, és a napi étrend függvényében bevenni azokat. Más a helyzet a gyermekeknél és a betegség alatt, vagy lábadozás idõszakában. Ebben az idõszakban nagyobb a szervezet vitaminszükséglete. A családorvosok ilyen esetben tanácsolják a vitamin pótlását. Azonban ilyenkor is figyelembe kell venni a gyógyszer formájában bevitt vitaminok mennyiségét és a napi étkezés eredményét is. dr. Nemes Mária
4 Misszió Világ Ahány fej, annyi fájás Sokan küszködnek közülünk fejfájással, és talán nincs is olyan, akinek nem volt az életében legalább egyszer ilyen panasza. Mint minden fájdalom-jelenség, ez is a szervezet egyfajta vészjelzése: valami nincs rendben. Ha szervi probléma vagy gyógyszer-mellékhatás az ok, akkor csökkenthetõ, megszüntethetõ a fejfájás. A pszichés eredetû esetek kezelése nehezebb, csak gyógyszerrel és életmód-változtatással együtt lehet némi eredményt elérni. Ha a statisztikákat vesszük elõ, kiderül, hogy az alkalomszerû fejfájás nõknél gyakrabban fordul elõ (75 %), mint a férfiaknál (62 %). De a rendszeresen visszatérõ fejfájások is a nõk esetében jelentkeznek sûrûbben (nõk: 36 %, férfiak 19 %). A panaszok objektív elbírálásakor a fejfájás néhány jellemzõje a fontos: erõssége, jellege, helye, idõtartama, gyakorisága. Ha orvoshoz fordul az ember, ezekre a kérdésekre bizton számíthat. Ezek is segíthetnek eldönteni, hogy önálló betegségrõl vagy valamilyen egyéb kór tünetérõl van-e szó? Az önálló fejfájások oka (valljuk be õszintén), nem ismert. Az öröklõdés is szerepet kap benne, és ismerünk számos provokáló tényezõt is, de a fejfájásrohamok kiváltó okát meghatározni, a rohamot elõre jelezni mai tudásunk szerint reménytelen vállalkozás. A betegségek e csoportjába tartozik a tenziós (izomkontrakciós) fejfájás, ami 75 %-ban a nõket érinti, s abroncs-szerûen tompa, nyomó jellegû panaszokkal jár. Kialakulásában a hosszan tartó lelki megterhelés, a tartósan végzett, fárasztó munka és a depressziós hangulat is szerepet kap. A krónikussá váló fejfájást több más tünet is kísérheti: alvászavarok, fogyás, libidócsökkenés, depresszió a leggyakoribb következmény. Egy alapos maszszázs (nyak, válltájék) néha többet segít, mint a legtöbbet reklámozott gyógyszerek. Ráadásként ezen esetek nagy részében a gyógyszeres fejfájáscsillapítás csupán átmeneti megoldás. Az elõzõnél általában fájdalmasabb a migrén, ami egy speciális fejfájástípus. Fiatalkorban (25-35 éves kor körül) kezdõdik, és a nõknél kétszerháromszor olyan gyakori, mint a férfiaknál. Az esetek egy részében már a szülõk is szenvedtek hasonlótól. Jellemzõje, hogy gyakran tér vissza, rohamok formájában jelentkezik, és valami elõszele van. Többnyire féloldali jellegû a fájdalom, görcsös, hasogató az érzés, ( mintha légkalapács dolgozna az agyamban ) és a munkavégzést is akadályozza az erõssége. Látótérkiesés, szikralátás a bevezetõ szakban fordul elõ. A fájdalom lassan múlik el, utána rövid ideig kimerültnek érzi magát az ember, de aztán visszatér az ereje. Vannak olyan tényezõk, amelyek provokálhatják a migrénes típusú fejfájás kialakulását. Ide tartozik pl. az idõjárás-változás (frontok váltakozása), légnyomás-változások, néhány étel (érett sajtok, banán, narancs, tartósítószerek, csokoládé, kakaó, szardínia, vörösbor), különös szagok, illatok (pl. a kínai konyha fûszereinek illata), vagy a pszichés tényezõk közül a stressz, alvásmegvonás, menzesz. De ide sorolhatjuk a dohányzást, vagy akár a fogamzásgátló tablettákat is. Érdekes a cluster típusú, csomagokban jövõ fejfájás néhány jellegzetessége. Inkább férfiakra jellemzõ, közöttük is a dohányosokat sújtja nagyobb arányban. Fájdalmas, késszúrásszerû tünetekkel jár, melyek az egyik oldali szem környékén, a szemgolyó mögött jelentkeznek. Többnyire a hajnali órákban indul útjára, és a fájdalom erõssége miatt a beteg képtelen nyugton maradni. Amik provokálhatják a clusteres fejfájást, az az alkohol, a nitrát tartalmú szerek és az idõjárás-változás. A fejfájások egy nagy csoportja csak tünet, s valamely szerv, szervrendszer betegségéhez kapcsolódik. Vérnyomás-ingadozás, lázas állapot is eredményezhet panaszokat, de a nyaki gerinc meszesedéssel járó betegségei, szájüregi gyulladások, a szem betegségei (ide értve a rossz szemüveget!), agyi daganatok, az agy és burkainak gyulladásos betegségei szintén fejfájással járnak. Alább néhány olyan állapotra hívjuk fel a figyelmet, amikor mielõbb orvoshoz kell fordulni. Ilyen az elõször jelentkezõ súlyos, látászavarral, nyakmerevséggel, lázzal járó, 24 órán túl fennálló makacs, reggelre rosszabbodó fejfájás, a beszéd-, gondolkodás-, koordinációs zavar (szédülés, oldalgyengeség) mellé társuló fejfájás, a hirtelen ütésszerû, igen heves tarkótáji fejfájás, ami esetleg (átmeneti) eszméletvesztéssel is jár, az erõs, az egész fejre kiterjedõ, zavart tudatállapottal járó fejfájás, lázzal, a napról-napra egyre erõsödõ, szûnni nem akaró fejfájás (agyi erek rendellenes tágulata), fejsérülést követõ tartós, erõsödõ fejfájás, mely a tudatállapot megváltozásával jár (vérzés), szembõl kiinduló, a szemgolyó feszülésével kezdõdõ, majd a halánték felé sugárzó éles fájdalom. Komolyabb aggodalomra adhat okot, ha a korábban panaszmentes betegnek elsõ alkalommal hirtelen kezdõdõ, súlyos fejfájása van, mint a régóta ismert, idõnként jelentkezõ panasz. Ha a fejfájás már több éve ismert, idõszakosan jelentkezik és elviselhetõ erõsségû, eredményesen használhatók a recept nélkül kapható fájdalomcsillapító készítmények, de ha heti három alkalomnál gyakrabban jelentkezik a fájdalom, orvoshoz kell fordulni. Gyógyszereket teljesen felesleges volna ajánlani. Szinte mindenkinél más válik be. dr. Gion Gábor
2003. március 5 Frontok keresztüzében élünk A légköri jelenségek szervezetünkre gyakorolt hatásairól szinte mindannyiunknak vannak tapasztalatai. Emlékezzünk csak a frontérzékenységnek nevezett tünetegyüttesre, vagy egy-egy jelentõs idõjárásváltozás bekövetkezte elõtt az idõjósok ízületi fájdalmaira. E tünetek egy részéért a légkör ionizációs viszonyai a felelõsek. Ionizációs viszonyok? A légköri elektromosság kézzel fogható jele, pl. a villámlás. Ez már nagyon durva elektromos változás, az ennél sokkal enyhébbek is okozhatnak tüneteket. Gondoljunk csak arra, hogy a szervezet sok folyamatában jelentõs szerepe van az elektromosságnak. Az EKG-vizsgálat során, pl. a szívben zajló elektromos folyamatokat rajzolja szalagra a gép. Az agyi elektromos tevékenységet az EEG-vizsgálattal térképezik fel. Kell ennél meggyõzõbb példa? Külön oldalakat érdemelne a pozitív és negatív töltések túlsúlyából adódó hangulati, szervi mûködési változások leírása. Ha más léptékben gondolkodva az évszakokat nézzük, már ott is jelentõs eltérések észlelhetõk bizonyos betegségek gyakoriságában. Pl. a vér festékanyagának, a hemoglobinnak termelõdése júliusban a legnagyobb, januárban a legkisebb. Ezt a napfényes órák száma eltérésének tulajdonítják. Tavasszal, az elsõ erõsebb napsütéses hetekben a vér kalcium szintjének csökkenése, a foszforszint emelkedése révén a görcsállapotokkal járó betegségek elõfordulását találták gyakoribbnak. A jód anyagcserének is van évi ritmusa: tavasszal fokozódik a termelése, mely az anyagcsere aktívabbá válását eredményezi. A pajzsmirigybetegségben szenvedõknek ez az idõszak kedvezõtlen. Közismert tény, hogy az emésztõszervi fekélyek (gyomor-, nyombélfekély) tavasszal és az õszi hónapokban aktivizálódnak. A Hold változásai a már klasszikusan ismert nõi hormonális változásokon túl, pl. az epilepsziás rosszullétek gyakoriságában is jelentõséggel bírnak. De más betegségek, így az elmebetegségek (pl. a mániás és depressziós fázisok váltakozása) alakulásában is találtak egybeesést a holdciklusokkal. E kis kitérõ után azonban térjünk vissza az idõjárási frontok okozta szervezeti változásokra. A melegfonti hatás, melyre a magyar emberek döntõ többsége érzékenyebb, elsõsorban az idegrendszerre hat. A szívmûködés és a légzés gyorsabbá válik, a vérnyomás emelkedik. Ennek megfelelõen gyakoribbak a vérnyomáskiugrással, agyi érkatasztrófával ( szélütés ), gyomorvérzéssel járó események éppúgy, mint a vérrögösödéssel összefüggõ kórképek (agyi-, tüdõembólia) elõfordulása. Ráadásul egyes adatok szerint a szervezet immunológiai szempontból is gyengébb lesz, vagyis védekezõ rendszerünk készültségi állapota csökken. Melegfrontban a gyomorfekélyes betegek gyomortáji fájdalmakról panaszkodnak. A hidegfronti hatások sok tekintetben ellentétesek az elõzõvel. Az idegrendszer feszültségektõl mentessé válik, ingerlékenysége (így az egész emberi szervezeté is) csökken. Lassulnak a reflexek (a gépkocsivezetõké is!). Álmosságérzés, kicsit nehezebb gondolkodás és fejfájás kísérheti a hidegfrontot. Fokozódik viszont a görcskészség: a hasi görcsök (vese-, epegörcs, hasi kólika) mellett a szív koszorúsereinek görcskészsége is emelkedik. Lassúbbá válhat a szívmûködés, ami esetenként a vérnyomás csökkenését, ájulásos jelenségek elõfordulását is eredményezheti. A reumás fájdalmak fokozódását talán a közvetlen hideghatás is elõsegíti. Frontváltozások idején a levegõ oxigéntartalma valamelyest csökken, tehát a szervezet megfelelõ oxigénellátásához erõsebb légzési munkára van szükség. Ez a jelenség okozhat nehézlégzést, befulladást, illetve a szívelégtelenségben szenvedõknél komolyabb légzési problémákat is. Vérzéses kórképek (nyelõcsõ-, gyomorvérzés) rendszerint a hidegfront melegfrontba történõ átmenetelekor fokozódnak. Az idõjárási frontok hirtelen változásai jelentõsen ronthatják a (manapság egyre sokasodó) pánikbetegek állapotát. Emelkedhet a szorongásszint, ami hatással van a légvétel gyakoriságára, a szívfrekvenciára, a vérnyomásra. Vannak adatok arra is, hogy a levegõ megváltozott ionösszetétele a pánikbetegségben is szerepet játszó szerotonin nevû ingerületátvivõ anyag koncentrációjára hat, ezáltal is megzavarva a szabályozási rendszert. Feltétlenül meg kell említeni a napkitörések élettani hatásait, bár a hatásmechanizmusuk még korántsem tisztázott. A napkitöréseket vagy koronakitöréseket követõ földmágneses vihar az emberek egy részét, pl. a szívbetegeket jobban megviseli, mint egy idõjárási front. A szívkórházak ezért egyre inkább figyelembe veszik a napfizikusok jelzéseit, hiszen a kitörések elektromágneses sugárzása órákkal hamarabb ideér, mint a mágneses vihart kiváltó részecskefelhõ. A XXI. században, amikor a technika fejlõdéseként a tudomány oly elõrehaladott lépésekkel képes betegségeket gyógyítani, gondoltuk volna, hogy a sok tekintetben lebecsült idõjárás változásai ennyire sérülékennyé tehetik az embert? Hogy egy közönséges frontbetörés milyen ártalmakat okozhat az arra érzékeny embereknél? Talán át kellene értékelni az idõjárás változásairól alkotott véleményünket annak tükrében, hogy az nemcsak a külsõ környezetre, hanem az emberek többségének belsõ környezetére, szervezetünkre is nagy hatással van. dr. G. G.
6 Misszió Világ A paraziták nem adják fel Közösségekben gyakran alakulnak ki emberrõl-emberre terjedõ fertõzések, közöttük mostanában olyanok is, amelyeket már-már elfeledhetõnek hittünk. Ezúttal a tetvekrõl és a rüh-atkáról elevenítjük fel a szükséges tudnivalókat. A tetvesség összefoglaló néven a fej-, a ruha- és a lapostetvek okozta panaszokat szoktuk emlegetni. A fejtetvek tünetei: Viszketési inger a fejen, ekcémaszerû bõrjelenségek a hajhatároknál, fülek mögött, nyakszirten. Világos korpaszerû képzõdmények, melyek rátapadnak a hajszálakra. A fejtetvek 2-3 mm hosszúak, leggyakrabban a fülek mögött, és a fej hátsó felén a hajon helyezkednek el. Színük miatt nehéz õket meglátni. 30 napos életciklusuk során kb. 50-150 kicsi, fehér átlátszó petét helyeznek el a fejbõrön, ezzel a hajszálakat a fejbõrrel összecementezik. Gyakran ezekrõl a petékrõl, azaz a serkékrõl lehet legkönynyebben felismerni a fertõzést. Kölcsönadott fésûk, sálak, sapkák, kalapok, vagy akár egy serkével borított kihullott hajszál révén is terjedhetnek. A ruhatetvek tünetei: A bõrön göböcskék, púpok, gennyesedések láthatók, viszket a törzs, s a végtagok. Nagyságuk kb. 4 mm. Bõrünkön csak átmenetileg tartózkodnak vérszívás idején. Petéiket a ruha textilszálaira ragasztják, különösen a hajtásokba, varrásokba. Rossz higiénés körülmények között élõknél fertõzõ betegségeket vihetnek át. Ruhadarabokkal terjednek. A lapostetvek tünetei: Ekcémaszerû elváltozások és kis kék foltok láthatók a hónalj- és szeméremszõrzet táján, a mell területén, néha a szempilláknál. A foltokat a tetvek csípése okozza, erõsen viszketnek. Kb. 2 mm nagyságúak, sárgásszürke pontként láthatók a bõrön, így szeplõvel téveszthetõk össze. Csipesszel leemelhetõk. A parányi pontszerû peték a szeméremszõrzetben helyezkednek el. Nemi érintkezés során, valamint ruházat és ágynemû használatával terjednek. Terjedés: Egy régi nézettel ellentétben a tisztaság és rend nem véd a tetvek ellen. Az elmúlt években megnõtt e fertõzések száma, ami nem a higiénés viszonyok romlásával magyarázható, inkább az elterjedési lehetõségek váltak sokrétûbbé. A gyerekek cserélgetik ruhadarabjaikat, sport közben a ruháik egymás mellett lógnak az öltözõkben, a buszon szorosan egymás mellett állunk, a fejtámlákra rákapaszkodó tetvek könnyen fertõzik a következõ odatámaszkodó fejét... Megelõzés: Mellõzni kell a testi érintkezést a fertõzött személyekkel. Fésûket, hajkeféket, kalapokat, sapkákat, törölközõket, ágynemûket nem ajánlatos kölcsön venni. Elõítéletek: Félelembõl, hogy mások piszkosnak tartják majd, a szülõk gyakran elhallgatják, hogy gyerekük tetves. Nem viszik orvoshoz, nem jelzik a közösségekben. Ez a szégyenérzés is oka a tetvek terjedésének. A szükséges kezelés: Fejtetû felfedezése esetén a hajkefét, fésût, hajdíszt ki kell dobni. Fõzõmosásba kell tenni a törölközõket, ágynemût. A nem mosható tárgyakat egy szorosan bekötött nejlonzacskóban négy hétig 20 fokos hideg helyiségben kell õrizni, vagy egy napig 35 fokos hõmérsékleten hagyni. A kárpitozott bútorokat fertõtlenítõ spray-vel permetezhetjük le. Az érintett bõrterületet speciális tetû-ellenes szerekkel kezelhetjük, az ezután látható serkék már nem fertõznek. A haj lemosása ecetes vízzel könnyebbé teszi a haj és a serkék utólagos kifésülését sûrû fogazatú fésûvel. Ruha- és lapostetvek esetén az alsó- és hálóruhát, ágynemût, törölközõt, és ruhadarabokat fõzéssel kell tisztítani. A rühösség tünetei: Nagyon erõs a viszketési inger, ennek megfelelõen az elsõ jelek a vakarási nyomok. Kicsi, kivörösödött csomócskák, pörsenések láthatók, fõleg az ujjak egymás felõli felszínén, csuklóhajlatban, bokákon, hason, hónaljban, nemi szervek táján. A viszketési inger közvetlenül lefekvés után a legerõsebb. A gondos testápolás nem enyhíti a viszketést. Az enyhe bõrelváltozás könnyen tûnhet allergiának, ekcémának, ezért sokszor fölöslegesen végeznek allergia-vizsgálatot. Ha a viszketés napokig nem csökken, bõrgyógyászati vizsgálat szükséges, ami beutaló nélkül vehetõ igénybe. A tünetek oka: A bõrt atkák támadják meg, melyek a szarurétegben kis járatokat fúrnak maguknak. A rühösséget fertõzött személlyel történõ közvetlen érintkezéssel, közös ágynemûvel, ruházattal lehet átvinni. Az erõs viszketési inger kb. 3-4 héttel a fertõzés után jelentkezik. A legjobb tisztasági, egészségügyi feltételek mellett is kialakulhat a fertõzés! Napjainkban az immunrendszer gyengülésével magyarázzák az egyre több esetet. Megelõzés: Biztos módszer nincs, rühösséggel mindenki megfertõzõdhet. Kezelés: Fertõtlenítõ kezeléssel gyorsan, egyszerûen megoldható, fontos a korai felismerés! A fertõzött ágynemût, fehérnemût, ruhadarabot fõzõmosásba kell tenni. Ha ez nem lehetséges, akkor 4 napig nem szabad használni a felsõruházatot, ez idõ alatt az atkák elpusztulnak, ha nem kerülnek újra érintkezésbe a bõrrel.
2003. március 7 Ha fáj a fény hiánya... Számtalan formában szenvedhetjük meg a sötétebb téli napokat. A tartósan fennálló nyomott hangulat, a szorongás, a feszültség, az ingerlékenység, az érdektelenség, a közömbösség, a döntésképtelenség, az örömtelenség, a meglassult gondolkodás, a beszéd, a feledékenység, a fáradékonyság, a fokozott vagy éppen csökkent alvásigény, a halálvágy, az öngyilkossági gondolatok, a szervi elváltozások nélküli testi panaszok mind-mind a közelgõ vagy már kialakult depresszió jelei. A betegség különösen fájdalmas tünete, hogy nagyon elhagyatottnak érezzük magunkat. Ez a szorongás kimondhatatlan. Nincs kedvünk beszélgetni, az egyetlen, ami elviselhetõ, ha magunkra húzhatjuk a meleg takarót. Vannak olyan emberek, akiknél õsszel, a kora téli estékre jellemzõ természetes fény csökkenésével alakulnak ki ezek a tünetek, s hónapok múlva érik el csúcspontjukat. Oka egyértelmûen a fényhiány, melynek következtében megváltozik a hormonháztartásunk. A fény mennyiségétõl függ a melatonin hormon aktivitása, amely egy másik hormon, a hangulatért felelõs szerotonin menynyiségét szabályozza. Ha fölborul az egyensúly, akkor könnyen válhatunk kiszolgáltatottjává ennek a betegségnek. A téli depresszió többnyire 20-30 évesen, a fiatal felnõttkorban kezdõdik, de a gyerekek iskolai teljesítménye is mutathat ebben az évszakban ingadozást. A tapasztalatok szerint a betegek 80 százaléka nõ. A téli depresszióra hajlamos emberek számára a legkritikusabb idõszak a december és a tél vége. Ez az idõszak amikor nem csak a természetes fénybõl van kevesebb, de hajszoltabbak vagyunk, mint máskor, és vitamin raktáraink is jócskán megcsappantak. Mindemellett a korai sötétedéssel szinte automatikusan bekapcsolt tévé mozdulatlanságra is kárhoztat, amely tovább súlyosbíthatja a kialakuló kór tüneteit. A téli depresszió fokozott étvággyal, hízással, óriási alvásigénnyel párosul. Vigyázat: noha a fokozott csokoládéfogyasztás öngyógyító szerekhez juttatja a szervezetet mivel fokozza a szerotonin szintet az agyban könnyen elõfordulhat, hogy súlyos árat kell fizetnünk érte: a túlzott édességfogyasztás következménye elhízás lehet. Az öngyógyításra jó módszer, ha növeljük a fény mennyiségét. A reggeleket használjuk ki sétára, a szabadban végzett mozgásra. Érdemes napközben is a föld feletti közlekedést és a gyaloglást választani. A mozgás önmagában is sokat segíthet a depressziós betegen. A megfelelõ intenzitású (napi 20-30 perces) mozgással már csokoládé fogyasztás nélkül is növelhetjük a boldogsághormon szintünket. TIPPELJEN ÉS NYERJEN! Hogyan NEM tapadnak izmok? 1 Ideggel 2 Innal X Csonton Mennyi a legtöbb ember normális testhõmérséklete? 1 36,4-37 ºC között 2 36,9-37,6 ºC között X 37,1-37,5 ºC között Mi az izom latin neve? 1 Lumbricus 2 Nervus X Musculus Mit értünk fizikai lázcsillapításon? 1 Lázcsillapító gyógyszerek beszedését 2 Lázcsillapító injekció beadatását X Hûtõfürdõt, hidegborogatást Mi raktározza a nyálban oldott ásványi anyagokat? 1 Fogzománc 2 Nyelv X Szájpadlás Mely növényeknek van lázcsillapító hatásuk? 1 Cickafarkfû, ánizs, levendula 2 Csipkebogyó, hársfa, bodza X Édeskömény, citrom, akácvirág Hány nagyobb nyálmirigyünk van? 1 2 pár 2 3 pár X 4 pár Vágja ki a kitöltött tippszelvényt, s neve, címe feltüntetésével március 30-ig küldje el a Misszió címére. A hibátlan válaszokat beküldõk között Missziós pólókat sorsolunk ki. Az elõzõ havi helyes válaszok: a csuklást a rekeszizom gyors összehúzódása okozza; a jellegzetes 'hukk' hang a gégében keletkezik; háromféle izomszövet mûködik szervezetünkben; a láz legtöbbször azt jelenti, hogy szervezetünk fertõzéssel küzd; a köhögés NEM jellemzõ a mumpszra; a gennyes agyhártyagyulladás bakteriális betegség; energiaegyensúlynak nevezzük azt az állapotot, amikor a bevitt energiamenynyiség megegyezik a szervezet által felhasznált energiamennyiséggel. Januári kvízünkre nem érkezett helyes megfejtés.
8 Misszió Világ Kertek, rétek patikaszerei A legtöbb testi-lelki kellemetlenség enyhítésére, vagy megszüntetésére jól használhatók a különféle gyógynövénykészítmények. Alább egy-egy tünetcsoport legfontosabb kerti-mezei gyógyszereit vesszük számba. Étvágytalanság: A köménymag és ginzeng kitûnõ étvágygerjesztõ. Igyuk forrázatukat másfél órával evés elõtt, vagy amikor jólesik. Naponta háromszor egy csésze pemetefûtea megszünteti az influenza vagy más étvágycsökkenéssel járó betegség utáni étvágytalanságot. Fogfájás: A szegfûszeg hatásos helyi fertõtlenítõ és enyhe fájdalomcsillapító. Átmeneti megoldásként csepegtessünk egy csepp szegfûszegolajat kisebb vattapamacs végére, és érintsük hozzá a foghoz vagy a környékéhez. Az is lehet, hogy szájunkba veszünk egy szem szegfûszeget, és a fájós fog közelébe tartjuk, amíg hat. Köhögés: A légúti fertõzések ellen fogyasszunk nyers fokhagyma-gerezdeket kitûnõ antibiotikum. A tüdõben és légutakban lévõ folyadék és nyák eltávolítására elsõként a pemetefüvet válasszuk. Szokásos forrázatát naponta háromszor fogyasszuk. A köhögés és meghûlés kezelésében másik fontos gyógynövény a martilapu. Levelének és virágának forrázata megnyugtatja a légutakat, elõsegíti a szövetek gyógyulását és védi az érzékeny nyálkahártyát a további irritációtól. A köhögõ-görcsök enyhítésére és a köpet feltisztulásának elõsegítésére készítsünk tavaszi kankalin virágából szirupot vagy fõzzük gyökerét lassú tûzön 5 percig, és napjában háromszor 1-1 csészével igyuk. Keverhetjük martilapuval és ánizsmaggal is. Az ánizsmagnak köptetõ hatása is van, emellett kellemesebbé teszi a köhögés elleni keveréket. Nagy mennyiségû váladékkal járó ingerköhögés ellen köptetõ, fertõtlenítõ tulajdonsága, valamint nyálkájának nyugtató hatása miatt az örménygyökér igen kiváló gyógyszer. Áztassuk 1 kávéskanálnyi szétvágott gyökerét 9 órán át egy pohár hideg vízben, majd napjában háromszor forrón igyuk. Az Forrázat (tea) készítése: Ezt a módszert levelek és virágok esetében alkalmazzuk, ezek ugyanis könnyen kiadják gyógyító alkotórészeiket. A vizet felforraljuk, majd 30 másodperc várakozás után beleszórjuk az elõírt mennyiségû növényt. Alkalmanként megkeverjük, s legalább 10 percig állni hagyjuk. (Ez az áztatás tarthat addig amíg a lé kihûl, vagy akár egy egész éjszakán át is.) Fõzet készítése: Ezt a módszert az olyan keményebb növényi részekre ajánljuk, mint a gyökerek, kérgek és magok, mert azokból nehezebben oldódnak ki a hatóanyagok. Az elõírt mennyiségû (meghámozott, felaprított) szárított növényt tegyük egy hideg vízzel telt, lefedett porcelán, vagy üvegedénybe, és lassú tûzön forraljuk fel. Tegyük kis lángra, és addig fõzzük, amíg a folyadék háromnegyede elpárolog (de legalább 10 percig), azután hagyjuk ázni lefedve 3 percig, vagy amíg kihûl. Szûrjük le, és fogyasszuk ízlés szerint mézzel vagy barna cukorral édesítve. Ezeket a fõzeteket hûtõszekrényben is legfeljebb 3 napig tarthatjuk el. ingerköhögést enyhítheti az orvosi ziliz forrázata is. Jól kombinálható a pemetefûvel és az édesgyökérrel. Nagyon száraz köhögés ellen a martilaput pemetefûvel, valamint molyhos ökörfarkkóróval együtt használjuk. Meghûlés és influenza: Meghûlés elleni védekezésül együnk mindennap háromszor egy-egy gerezd fokhagymát. Vagy igyuk kipréselt levét. Illóolajai igen hatékony baktériumés vírusölõ anyagok. Használhatjuk õket inhalálásra vagy a szoba levegõjébe porlasztva is. Magas C-vitamin tartalmáról közismert a csipkebogyótea, meghûléses és influenzával szembeni ellenálló képességünket fokozza. Ugyancsak meghûlés ellen kitûnõ az õrölt cayenne-i bors, mert erõsíti és serkenti a vérkeringést és az emésztõrendszer mûködését. Forrázzunk le 1/2-1 kávéskanálnyi õrölt cayenne-i borsot 1 csésze forró vízzel, s hagyjuk állni 10 percig. Szûrjük le, és ha meg vagyunk fázva vagy akár minden étkezés elõtt is fogyasszunk ebbõl a keverékbõl 1 evõkanálnyit, felöntve forró vízzel. Pemetefûteával helyreállíthatjuk étvágyunkat, ami influenza után bizony nem mindig az igazi. IMPRESSZUM A Misszió Világ havilapot szerkeszti a szerkesztõ bizottság. Kiadja a Misszió Egészségügyi Központ Kht. Felelõs kiadó: Jobban Eszter ügyvezetõ igazgató. Tipográfia és nyomdai elõkészítés: Graphisto Kft. Nyomás: Front Kiadó és Nyomda, felelõs vezetõ: Szalay András igazgató. Hirdetési képviselet: Ivicsics Viktor (telefon: 06-28-389-618, fax: 06-28-386-795). Megjelenés: minden hónap elején. Példányszám: 40 ezer. A szerkesztõség és a kiadó postacíme: Misszió Világ, 2112 Veresegyház, Gyermekliget út 30. Drótposta: missziovilag@misszio.hu Internet: http://www.misszio.hu ISSN: 1587-9186