A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 2003. július 24., csütörtök 89. szám I. kötet Ára: 1540, Ft TARTALOMJEGYZÉK 109/2003. (VII. 24.) Korm. r. A Magyar Köztársaság és a Török Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás C Jegyzõkönyvének A és B Mellékleteiben foglalt kedvezményes mezõgazdasági vámkontingensek módosításáról szóló vegyes bizottsági határozat kihirdetésérõl......................................... 7080 110/2003. (VII. 24.) Korm. r. A Magyar Mûszaki Biztonsági Hivatal szervezetérõl, feladat- és hatáskörérõl.......................................... 7083 85/2003. (VII. 24.) FVM r. A friss fogyasztásra szánt gyümölcs és zöldség ellenõrzésérõl szóló 62/2000. (IX. 15.) FVM rendelet módosításáról........... 7087 86/2003. (VII. 24.) FVM ESZCSM GKM e. r. Oldal A dohánytermékek gyártásáról, forgalmazásáról és ellenõrzésérõl............................................. 7091 87/2003. (VII. 24.) FVM r. Az élõállatok forgalmazásának és szállításának állategészségügyi szabályairól........................................... 7108 88/2003. (VII. 24.) FVM r. A vágósertés piacról történõ kivonásának elõsegítésérõl szóló 59/2003. (VI. 2.) FVM rendelet módosításáról............ 7140 89/2003. (VII. 24.) FVM r. A feldolgozott tejtermékek minõségmegõrzése és a minõségi termék elõállítás javítása érdekében igénybe vehetõ támogatásról 7141 46/2003. (VII. 24.) GKM r. A villamos energia és a melegített víz hatósági árait és díjait megállapító egyes miniszteri rendeletek módosításáról..... 7144 47/2003. (VII. 24.) GKM r. A Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Egyezményre vonatkozó Egységes Szabályok (C) mellékleteinek kihirdetésérõl szóló 4/1987. (IV. 3.) KM rendelet módosításáról*.............. 7147 48/2003. (VII. 24.) GKM r. A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás,,A és,,b Mellékletének kihirdetésérõl és belföldi alkalmazásáról szóló 20/1979. (IX. 18.) KPM rendelet módosításáról**...................................... 7148 5/2003. (VII. 24.) GYISM r. Egyes munkaköri megnevezésekrõl......................... 7148 10/2003. (VII. 24.) NKÖM r. Egyes ingatlanok mûemlékké nyilvánításáról, illetve mûemléki védettségének megszüntetésérõl......................... 7149 1074/2003. (VII. 24.) Korm. h. Az egységes digitális rádiótávközlõ rendszer kialakításáról szóló 1031/2003. (IV. 9.) Korm. határozat módosításáról......... 7152 A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozata (3/2003. PJE)......................................... 7152 A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter közleménye a Kormány 2003. II. félévi tevékenységének fõ irányvonaláról, valamint a munkatervébõl származó jogalkotási feladatok jegyzékérõl............................................... 7154 A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye........................................... 7167 * A rendelet mellékleteit a Magyar Közlöny 2003. évi 89. számának II. kötete tartalmazza, melyet az elõfizetõk kérésre megkapnak (telefon: 266-9290/237 és 238 mellék; fax: 338-4746; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357). ** A rendelet mellékleteit a Magyar Közlöny 2003. évi 89. számának II. kötete tartalmazza, melyet az elõfizetõk kérésre megkapnak (telefon: 266-9290/237 és 238 mellék; fax: 338-4746; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357).
7080 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/89. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 109/2003. (VII. 24.) Korm. rendelete a Magyar Köztársaság és a Török Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás C Jegyzõkönyvének A és B Mellékleteiben foglalt kedvezményes mezõgazdasági vámkontingensek módosításáról szóló vegyes bizottsági határozat kihirdetésérõl A Magyar Köztársaság és a Török Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás kihirdetésérõl szóló 1998. évi XX. törvény 3. -ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. A Kormány a Magyar Köztársaság és a Török Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás C Jegyzõkönyvének A és B Mellékleteiben foglalt kedvezményes mezõgazdasági vámkontingensek módosításáról szóló vegyes bizottsági határozatot (a továbbiakban: vegyes bizottsági határozat) e rendelettel kihirdeti. 2. A vegyes bizottsági határozat hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:,,a Magyar Köztársaság és a Török Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás által létrehozott Vegyes Bizottság határozata (2003/1. számú határozat) a Szabadkereskedelmi Megállapodás C Jegyzõkönyvének A és B Mellékletének módosításáról A Vegyes Bizottság, tekintettel a Magyar Köztársaság és a Török Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás (a továbbiakban:,,a Megállapodás ) 33. és 34. Cikkeinek rendelkezéseire, tekintettel a Törökországban meglévõ intézkedésekre, hogy élõ szarvasmarhára és fagyasztott marhahúsra nem adnak ki egészségügyi bizonyítványt, és arra a tényre, hogy a Megállapodás C Jegyzõkönyvének B Mellékletében szereplõ élõ szarvasmarhára és fagyasztott marhahúsra vonatkozó kedvezmények nem kerülhetnek kihasználásra, tekintettel a közös óhajra, hogy a Magyarország és Törökország közötti agrárkereskedelmet mindkét irányban elõsegítsük a Megállapodás írott betûjének és szellemének megfelelõen, a Vegyes Bizottság a következõ határozatot hozta: 1. Cikk Ezen határozat életbelépésével egyidejûleg a Megállapodás C Jegyzõkönyvének A Melléklete hatályát veszti, és helyébe e határozat A Melléklete lép. 2. Cikk Ezen határozat életbelépésével egyidejûleg a Megállapodás C Jegyzõkönyvének B Melléklete hatályát veszti, és helyébe e határozat B Melléklete lép. Ezen határozat 60 nappal az után lép hatályba, amikor a felek értesítik egymást, hogy belsõ eljárásuk a határozat elfogadására befejezõdött. Készült Budapesten, két eredeti példányban, mindkettõ angol nyelven. Budapest, 2003. február 14. (Aláírások)
2003/89. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7081 A Vegyes Bizottság 2003/1. számú határozatának A Melléklete A C Jegyzõkönyv A Melléklete (a 11. Cikk hivatkozása szerint) A Törökországból származó mezõgazdasági termékek magyarországi importjára vonatkozó mennyiségi korlátok között alkalmazandó csökkentett vámtételek: I. II. III. IV. KN Kód Termék megnevezése Éves mennyiség Magyarországon alkalmazott vám 0701.90.50 Újburgonya 2500 tonna 0% 0702.00.00.01,02, 03 Paradicsom 200 tonna 10% 0802.22 Mogyoró 300 tonna 0% 0802.50 Pisztácia korlátlan 0% 0804.20.90 Füge szárítva 100 tonna 0% 0805.10 Narancs 3000 tonna 0% 0805.20 Mandarin és Clementine 6000 tonna 0% 0805.40 Grapefruit 1000 tonna 0% 0805.50 Citrom és lime 2000 tonna 0% 0806.20 Szõlõ szárítva 150 tonna 0% 0813.10.00 Szárított kajszibarack 75 tonna 0% 1517.10.10 Margarin, a folyékony margarin kivételével 200 tonna 12,6% 1604.14 Tonhal, konzervált 50 tonna 6% 1902.11.00.00 1902.19 1905.31.11.01 1905.31.11.99 1905.31.19.01 1905.31.19.99 1905.31.30.01 1905.31.30.99 1905.31.91.01 1905.31.91.99 1905.31.99.01 1905.31.99.99 1905.32.11.01 1905.32.11.99 1905.32.19.01 1905.32.19.99 1905.90.30.01 1905.90.30.99 1905.90.40.00 1905.90.45.01 1905.90.45.99 1905.90.55.01 1905.90.55.99 1905.90.60.01 1905.90.60.99 1905.90.90.01 1905.90.90.99 Tészta 200 tonna 10,2% 12% Édes biscuit, gofri és ostya Vámtarifa szerint Vámtarifa szerint Vámtarifa szerint Vámtarifa szerint Vámtarifa szerint Vámtarifa szerint Vámtarifa szerint Vámtarifa szerint Vámtarifa szerint Vámtarifa szerint Vámtarifa szerint Vámtarifa szerint Vámtarifa szerint Vámtarifa szerint Egyéb biscuit, gofri és ostya Vámtarifa szerint Vámtarifa szerint Vámtarifa szerint Vámtarifa szerint Vámtarifa szerint Vámtarifa szerint Vámtarifa szerint Vámtarifa szerint Vámtarifa szerint Vámtarifa szerint Vámtarifa szerint 100 tonna 50 tonna 10% 29,6% 10% 29,6% 10% 29,6% 10% 29,6% 10% 29,6% 10% 29,6 10% 29,6% 0% 21% 29,6% 10% 29,6% 10% 29,6% 10% 29,6% 10% 29,6%
7082 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/89. szám I. II. III. IV. KN Kód Termék megnevezése Éves mennyiség Magyarországon alkalmazott vám 2001.10.00 Uborka és apró uborka 50 tonna 0% 2001.90.65 Olajbogyó 100 tonna 0% 2002.10.10 Paradicsom 25 tonna 0% 2002.90.99 Egyéb paradicsom 25 tonna 0% Egyéb zöldség 50 tonna 2005.90.30.00 2005.90.50.00 2005.90.60.00 2008.11.10.00 2008.11.92,94,96,98 Egyéb zöldség Vámtarifa szerint Vámtarifa szerint Vámtarifa szerint Földi mogyoró Vámtarifa szerint Vámtarifa szerint 50 tonna 100 tonna 2008.19 Másféle, beleértve a keverékeket is 50 tonna 0% 2009.19 Narancslé, másféle 300 tonna 0% 2009.71 Almalé 50 tonna 0% 2104.10.10 Leves és erõleves, szárított 100 tonna 12,8% 2203.00 Malátából készült sör 2500 hl 14,8% ex 2401.10 Dohány, kivéve a 60-as altétel számot 800 tonna 33% 20% 0% 0% 9,7% 0% 2401.10.60 Napon szárított keleti típusú dohány 0% A Vegyes Bizottság 2003/1. számú határozatának B Melléklete A C Jegyzõkönyv B Melléklete (a 11. Cikk hivatkozása szerint) A Magyarországról származó mezõgazdasági termékek törökországi importjára vonatkozó mennyiségi korlátok között alkalmazandó csökkentett vámtételek: I. II. III. IV. KN Kód Termék megnevezése Éves mennyiség Törökországban alkalmazott vám 0307.60 Csiga, a tengeri csiga kivételével 150 tonna 0% 0404.10 Tejsavó sûrítve, cukor hozzáadásával is 200 tonna 23% 0404.90 0602.90 Más élõ növény, dugvány, oltvány, gombacsíra (kivéve 0602.90.91 Virágok bimbóval vagy virággal a kaktuszok kivételével) 400 tonna 0% 0710.40.00.00 Csemegekukorica (nyersen, gõzöléssel vagy vízben forrázással fõzve is), fagyasztva 1001.10 1001.90 1005.10 1005.90.00.00 Búza és kétszeres (szeptember 1-jétõl május 31-ig) Kukorica (szeptember 1-jétõl május 31-ig) 1500 tonna 0%+2,91EUR/ 10 kg/nettó 30 000 tonna 0% 53 640 tonna 0% 1107 Maláta, pörkölve is 500 tonna 0%
2003/89. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7083 I. II. III. IV. KN Kód Termék megnevezése Éves mennyiség Törökországban alkalmazott vám 1206.00.91 1206.00.99 Napraforgómag héj nélkül, más (január 1-jétõl augusztus 31-ig) 1000 tonna 0% 1209.23,24,25 Csenkeszmag, Kentucky réti perjemag, Perjemag 50 tonna 0% 1512.11 Nyers napraforgó olaj 300 tonna 0% (január 1-jétõl augusztus 31-ig) 1517.10.10 Margarin 200 tonna 0%+EUR 25,82/100kg/nettó 1602.10 Homogenizált készítmények 200 tonna 15% 1602.20.11,19 Liba- vagy kacsamájból elkészített vagy konzervált más 10 tonna 0% termékek 2005.10 Homogenizált zöldség 200 tonna 15% 2005.40 Borsó, ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva 300 tonna 0% 2005.80 Csemegekukorica, ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva 1000 tonna 0%+2,91EUR/ 100kg/nettó 2007.10 Homogenizált készítmények 200 tonna 15% 2009.61 Szõlõlé 100 tonna 35% 2009.71 Almalé 100 tonna 35% 2009.80.89.00 Más egynemû gyümölcs vagy zöldséglé, legfeljebb 30 tömegszázalék 200 tonna 0% hozzáadott cukortartalommal 2104.20 Homogenizált, összetett élelmiszer-készítmények 200 tonna 0% 2106.90.98 Egyéb másutt nem említett élelmiszer-készítmény 250 tonna 0%+T2 alap befizetés 2204.10 Pezsgõ 1000 hl 50% 2204.21 Bor 1000 hl 50% 3. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba, de a vegyes bizottsági határozatban foglaltakat 2003. augusztus 19. napjától kell alkalmazni. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök A Magyar Mûszaki Biztonsági Hivatal 1. A Magyar Mûszaki Biztonsági Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt álló önálló központi hivatalként mûködõ közigazgatási szerv, amely mûszakibiztonsági hatósági felügyeletet lát el. A Kormány 110/2003. (VII. 24.) Korm. rendelete a Magyar Mûszaki Biztonsági Hivatal szervezetérõl, feladat- és hatáskörérõl A Kormány a Magyar Mûszaki Biztonsági Hivatal szervezetérõl, feladat- és hatáskörérõl a következõk szerint rendelkezik: 2. (1) A Hivatal hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben elsõ fokon a Mûszaki Biztonsági Felügyelõség jár el. (2) A Mûszaki Biztonsági Felügyelõség határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek tekintetében másodfokú hatóságként a Hivatal jár el. (3) A Hivatal illetékessége az egész ország területére kiterjed. A mûszaki biztonsági felügyelõség szervezetét, székhelyét, valamint illetékességi területét a miniszter a fõigazgató javaslatára rendeletben határozza meg.
7084 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/89. szám 3. (1) A Hivatal élén fõigazgató áll; a Mûszaki Biztonsági Felügyelõséget igazgató irányítja. A fõigazgató a Hivatal és a Mûszaki Biztonsági Felügyelõség egyes köztisztviselõit igazgatói címmel ruházhatja fel. (2) A fõigazgatót a miniszter nevezi ki és gyakorolja a vele kapcsolatos munkáltatói jogokat. A Mûszaki Biztonsági Felügyelõség igazgatóját a fõigazgató nevezi ki és gyakorolja a vele, valamint a Hivatal köztisztviselõivel és munkavállalóival kapcsolatos munkáltatói jogokat. A Mûszaki Biztonsági Felügyelõség köztisztviselõivel és munkavállalóival szemben az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat. 4. A mûszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet Szervezeti és Mûködési Szabályzatát a fõigazgató elõterjesztésére a miniszter hagyja jóvá. 5. A fõigazgató a) felügyeli a mûszaki biztonsági felügyelõség tevékenységét, b) évente elkészíti a mûszaki biztonság nemzetgazdasági helyzetének alakulásáról szóló értékelést, c) kezdeményezi a mûszaki biztonsággal kapcsolatos jogszabályok kidolgozását, illetõleg közremûködik az ilyen jogszabálytervezetek elõkészítésében, d) részt vesz a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) mûszaki biztonságot érintõ nemzetközi feladataival, illetõleg a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos tevékenységében, e) a Hivatal és a Mûszaki Biztonsági Felügyelõség piacfelügyeleti tevékenységérõl rendszeresen tájékoztatja a minisztert. 6. A Hivatalnak a Mûszaki Biztonsági Felügyelõség (a továbbiakban együtt: mûszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet) pénzügyi elõirányzatát is magában foglaló költségvetését a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet költségvetésében önálló címként kell elõirányozni. A mûszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet feladat- és hatásköre 7. (1) A mûszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet a mûszaki-biztonsági követelmények megtartása érdekében mûszaki-biztonsági és egyes sajátos energiaellátási építményfajták esetében építésügyi hatósági jogkört gyakorol, továbbá ellátja mindazokat a hatósági feladatokat, amelyeket külön jogszabály a hatáskörébe utal. (2) A mûszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet hatásköre, jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában a) a nyomástartó berendezésekre, rendszerekre, létesítményekre 1, b) a szállítható nyomástartó berendezésekre 2, c) az a) b) pontokban említett nyomástartó berendezések töltésére szolgáló töltõlétesítményekre, d) a veszélyes folyadékok, valamint az éghetõ folyadékok és olvadékok nyomástartó edénynek nem minõsülõ tárolótartályaira és tároló létesítményeire, valamint azok kiszolgáló berendezésére és az üzemanyag töltõállomásokra 3, e) a nyomástartó edénynek nem minõsülõ gáztárolókra (a továbbiakban: gáztároló) és üzemi berendezéseire 4, f) a gázüzemû közúti jármûvek és munkagépek üzemanyag ellátó berendezéseire, az autógáz töltõállomásokra, a sûrített földgáztöltõ berendezésekre 5, g) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályokra, tartányokra, csomagolóeszközökre, kivéve az ezek szállítására szolgáló szállítóeszközöket 6, h) az éghetõ gázok csatlakozó vezetékeire és egyes fogyasztói berendezéseire 7 (fogyasztói vezetékeire, fogyasztó készülékeire), valamint ezek tartozékaira, i) a hõtermelési célú folyékony tüzelõanyag-fogyasztó berendezésekre és tartozékaira 8, j) a cseppfolyósított szénhidrogéngáz-tároló létesítményekre 7, k) az egyes hõfejlesztõ létesítményekre és vezetékhálózataira 8, l) a villamosmûre, közvetlen vezetékre, valamint fogyasztói berendezésre 9 terjed ki. 1 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeirõl és megfelelõség tanúsításáról. 2 8/2003. (II. 19.) GKM rendelet a szállítható nyomástartó berendezések biztonsági követelményeirõl és megfelelõség tanúsításáról. 3 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet az éghetõ folyadékok és olvadékok tároló tartályairól. 4 1/1977. (IV. 6.) N rendelet a gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény végrehajtásáról. 5 6/1993. (V. 12.) IKM rendelet a gázüzemû jármûvek üzemanyagellátó berendezéseirõl. 6 20/1979. KpM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás,,A és,,b mellékletének kihirdetésérõl és belföldi alkalmazásáról. 7 1994. évi XLI. törvény a gázszolgáltatásról. 8 20/2002. (XI. 7.) GKM rendelet a hõtermelõ berendezések és vezetékhálózataik energiahatékonysági követelményeirõl és a tanúsítás módjáról, valamint az 1998. évi XVIII. törvény a távhõszolgáltatásról. 9 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 3. -a.
2003/89. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7085 (3) A mûszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet a villamosmû, valamint a közvetlen vezetékek tekintetében vezetékjogi engedélyezési, illetõleg építésügyi hatósági jogkört gyakorol. E rendelet rendelkezései a villamosmûre, valamint a közvetlen vezetékekre akkor vonatkoznak, ha a rendelkezés ezt kifejezetten kimondja. (4) A mûszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet mûszaki-biztonsági hatósági hatáskörének keretében a) engedélyezési, hatósági ellenõrzési és piacfelügyeleti jogkört gyakorol, b) kivizsgálja a hatáskörébe tartozó rendkívüli események okait és következményeit, c) hatósági bizonyítványt ad ki a külön jogszabályokban meghatározott tevékenységet végzõ gazdálkodó szervezetek alkalmasságának igazolására, d) jogszabályban meghatározott esetekben szakhatóságként közremûködik más hatóság hatáskörébe tartozó ügyekben. Engedélyezés 8. (1) Külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelõen, hatósági engedély alapján lehet a) a 7. (2) bekezdésében felsorolt berendezéseket, rendszereket, illetõleg létesítményeket aa) létesíteni, áthelyezni, ab) használatba venni, üzemeltetni, ac) átalakítani, a létesítési feltételeket más módon megváltoztatni, ad) leállítani, leszerelni és megszüntetni; b) töltési tevékenységet folytatni, a töltetet megváltoztatni; c) villamos- és távhõvezetéket létesíteni (vezetékjogi engedély). (2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyeket az ügyfélnek kell kérnie. 9. (1) Az engedély érvényét veszti, ha érvényességi ideje lejárt, illetõleg, ha a berendezést, rendszert, létesítményt a) a kiadott engedély érvényességi idõtartamán belül nem vették üzembe, b) az engedélyben foglaltaktól eltérõ üzemeltetési helyre helyezték át, c) engedély nélkül, a biztonságát befolyásoló módon átalakították, d) két évnél hosszabb ideig üzemen kívül helyezték vagy véglegesen használaton kívül helyezték, e) az elõírt idõszakos hatósági ellenõrzésnek nem vetették alá. (2) Az engedélyekben meghatározott mûszaki-biztonsági jellemzõk megváltoztatása esetén, valamint az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az újbóli üzembe helyezéshez az ügyfélnek új engedélyezési eljárást kell kezdeményeznie. Hatósági ellenõrzés 10. (1) A mûszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet által végzendõ hatósági ellenõrzés célja annak megállapítása, hogy az ügyfél a szükséges dokumentumokkal rendelkezik-e és a berendezést, rendszert, létesítményt az elõírásoknak megfelelõen üzemelteti-e, valamint, hogy azok mûszaki állapota a mûszaki-biztonsági elõírásoknak megfelel-e. (2) A mûszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet a hatósági ellenõrzést a külön jogszabályokban meghatározott idõközönként köteles elvégezni. (3) Hatósági ellenõrzés az ügyfél kérelmére, valamint a mûszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet kezdeményezésére végezhetõ. (4) Ha a hatósági ellenõrzés során a mûszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet azt állapítja meg, hogy a) a 7. (2) (3) bekezdései szerinti berendezés, rendszer, létesítmény mûködése a személyekre, vagy a környezetre közvetlen veszélyt jelent, annak használatát, üzemeltetését megtiltja, továbbá a 7. (3) bekezdése szerinti berendezés, rendszer, létesítmény esetén intézkedésérõl a Magyar Energia Hivatalt értesíti, b) az engedélyek kiadásakor alapul vett feltételek megváltoztak, a vonatkozó engedélyt ideiglenesen, illetõleg véglegesen visszavonja. Piacfelügyelet 11. (1) A mûszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet mint piacfelügyeleti hatóság ellenõrzi, hogy a létesítményekbe beépített termékek, berendezések, rendszerek (a továbbiakban e címben együtt: termék), biztonságossága kielégíti-e az irányadó külön jogszabályokban foglalt követelményeket. (2) A piacfelügyeleti eljárás a külön jogszabályokban meghatározott a) nyomástartó berendezések és rendszerek 10, b) szállítható nyomástartó berendezések 11, 10 Lásd: 1. lábjegyzet. 11 Lásd: 2. lábjegyzet.
7086 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/89. szám c) gazdasági célfelhasználású egyes gázfogyasztó berendezések 12, d) gazdasági célfelhasználású egyes villamos termékek 13, e) gazdasági célfelhasználású egyes gépek 14, f) a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történõ alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek 15 ellenõrzésére terjed ki. (3) Piacfelügyeleti eljárás keretében kell az olyan termékek biztonságosságát is elbírálni, amelyek a) használatba vételéhez összeszerelés, helyre szerelés, vagy más installációs mûveletek elvégzése szükséges; b) alkalmazhatóságára a forgalmazási mûveletek különösen szállítás, raktározás hatással lehettek; c) amelyeknél nem történt piacra helyezés a használatba vételt megelõzõen, különösen a saját használatra elõállított termékek. (4) Ha a piacfelügyeleti hatóság eljárása során megállapítja, hogy a termék állapota, elhelyezése nem felel meg az engedélyekben vagy a külön jogszabályokban foglalt követelményeknek, az üzemeltetésre, használatra vonatkozó engedélyt visszavonja, a termék használatát megtiltja. (5) Ha a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a terméken a megfelelõségi jelölést nem vagy megalapozatlanul tüntették fel, a jogsértés megszüntetése érdekében határozatban felszólítja az üzemeltetõt, a gyártót, a forgalmazót, illetõleg a gyártó magyarországi meghatalmazottját (a továbbiakban együtt: gyártó), hogy a hiányosságokat az elõírásoknak megfelelõen orvosolja. Amennyiben a gyártó nem a hatóság határozatának megfelelõen jár el, vagy a termék az elõírásoknak nem felel meg, a piacfelügyeleti hatóság korlátozhatja vagy megtilthatja a termék forgalomba hozatalát, létesítését, üzembe helyezését és használatát. Közvetlen és súlyos veszély esetén elrendelheti a terméknek a forgalomból történõ kivonását. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetekben az ott felsoroltakon túlmenõen a piacfelügyeleti hatóság bûncselekmény vagy szabálysértés gyanúja esetén feljelentést tesz az ügyben eljárni jogosult hatóságnál. 12 Lásd: 4. lábjegyzet, valamint a 22/1998. (IV. 17.) IK rendelet az egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelõségének tanúsításáról. 13 8/1984. (VII. 1.) IpM rendelet az egyes villamossági termékek ellenõrzésérõl és minõsítésérõl, valamint az azt módosító 79/1997. (XII. 31.) IK rendelet az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeirõl és az azoknak való megfelelõség értékelésérõl, valamint a 31/1999. (VI. 11.) GM KHVM rendelet az elektromágneses összeférhetõségrõl. 14 21/1998. (IV. 17.) IK rendelet a gépek biztonsági követelményeirõl és megfelelõség tanúsításáról. 15 8/2002. (II. 16.) GM rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történõ alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról. 12. (1) A piacfelügyeleti hatóságot feladat- és hatásköre gyakorlása során feladata ellátása érdekében a következõ jogok illetik meg: a) tájékoztatást kérhet a gyártótól, b) jegyzõkönyv ellenében ingyenes mintadarabot kérhet a biztonságossági vizsgálat elvégzése céljából, c) beléphet a termék ellenõrzéséhez szükséges valamennyi helyiségbe, telephelyre, akadályoztatása esetén igénybe veheti a rendõrség segítségét, d) megtekintheti az ellenõrzéshez szükséges valamennyi dokumentumot, és azokról másolatot készíthet, e) az ellenõrzés lefolytatásához szükséges hang- és képfelvételt készíthet, amelyet kizárólag a hatósági eljárásban használhat fel. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultságok gyakorlása érdekében a termék gyártója köteles a piacfelügyeleti hatósággal együttmûködni. (3) Ha a piacfelügyeleti hatóság eljárása során megállapítja, hogy a termék a biztonságossági követelményeknek nem felel meg, jogosult: a) széles körû tájékoztatást elrendelni úgy, hogy a termék használatából vagy üzemeltetésébõl származó veszélyrõl az érintettek idõben és megfelelõ módon szükség esetén a tömegtájékoztatás eszközeinek igénybevételével értesüljenek, b) a termék használhatatlanná tételét elrendelni. (4) A mûszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet együttmûködési kötelezettsége 16 keretében piacfelügyeleti tevékenységérõl információt szolgáltat a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõségnek. Rendkívüli események bejelentése és vizsgálata 13. (1) A 7. (2) bekezdésében meghatározott berendezések, rendszerek, létesítmények üzemeltetõje, azok üzemeltetése, illetõleg a 7. (2) bekezdés b) pontja szerinti berendezés tárolása, szállítása során bekövetkezett rendkívüli eseményeket köteles bejelenteni a mûszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezetnek. E rendelet alkalmazásában rendkívüli eseménynek kell tekinteni a súlyos üzemzavart. Súlyos üzemzavar a berendezésekben, rendszerekben, létesítményben bekövetkezett a) sérülés, b) robbanás, c) tûzeset. 16 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet az áruk és szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról, 9..
2003/89. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7087 (2) Amennyiben más hatóság a mûszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet tevékenységével összefüggõ rendkívüli eseményrõl szerez tudomást, a mûszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezetet arról tájékoztatja. (3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mûszakibiztonsági felügyeletet ellátó szervezet vizsgálja ki az (1) bekezdés szerinti események körülményeit, okát és az élet- és vagyonvédelem érdekében az üzemeltetõt a szükséges intézkedések megtételére kötelezi. Mûszaki-biztonsági szabályzatok 14. (1) A mûszaki-biztonsági szabályzatok tartalmazzák a 7. (2) bekezdés szerinti berendezésekre, rendszerekre, létesítményekre vonatkozó alapvetõ mûszaki elõírásokat, a létesítmények körét, az engedélyek megadásának feltételeit, az engedély tartamát és az engedély iránti kérelem tartalmát, az ellenõrzés elõfeltételét, tartalmát, idõszakát és módját. (2) A mûszaki-biztonsági szabályzatokat a miniszter rendeletben hirdeti ki. (3) A berendezések, rendszerek, létesítmények üzemeltetõire vonatkozó kötelezettségeket, valamint az engedélyek megszerzésének módját a miniszter rendeletben szabályozza. Szabályozási felhatalmazás 15. A miniszter a mûszaki-biztonsági követelmények érvényesülése érdekében rendeletben szabályozza a) a mûszaki-biztonsági felügyelõség szervezetét, székhelyét és illetékességi területét, b) a mûszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet egyes munkaköreinek betöltéséhez szükséges szakképesítési és szakmai gyakorlati követelményeket, c) a pénzügyminiszterrel egyetértésben a mûszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet által végzett államigazgatási eljárásért fizetendõ díj ideértve a jogorvoslati díjat is mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat az 1990. évi XCIII. törvény rendelkezéseivel összhangban, d) a mûszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezetnek a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvényben, a távhõszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvényben, a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvényben meghatározott, valamint 7. (2) bekezdés szerinti berendezésekre, rendszerekre, létesítményekre vonatkozó hatásköre gyakorlásának, valamint e) a 13. szerinti rendkívüli események bejelentésének és vizsgálatának részletes szabályait. Záró rendelkezések 16. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba; egyidejûleg hatályát veszti a) a kazánok és egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyelet alá helyezésérõl szóló 29/1960. (VI. 7.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 43/1963. (XII. 30.) Korm. rendelet; b) a gazdasági kamarák általános feladatai biztosításához szükséges jogszabály-módosításokról szóló 134/1995. (XI. 16.) Korm. rendelet 2. -a; c) a mûszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezetrõl szóló 166/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet; d) a vasúti jármûvekre szerelt és egyéb vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények üzembe helyezésérõl, idõszakos vizsgálatáról és ellenõrzésérõl szóló 11/1984. (VI. 27.) KM rendelet 1. (1) bekezdésének c) pontja. (2) Ahol jogszabály a Mûszaki Biztonsági Fõfelügyelet (MBF) hatáskörérõl, illetékességérõl tesz említést, e rendelet hatálybalépésétõl kezdve a Magyar Mûszaki Biztonsági Hivatal (MMBH) hatáskörét, illetékességét kell érteni. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter A Kormány tagjainak rendeletei A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 85/2003. (VII. 24.) FVM rendelete a friss fogyasztásra szánt gyümölcs és zöldség ellenõrzésérõl szóló 62/2000. (IX. 15.) FVM rendelet módosításáról Az élelmiszerekrõl szóló 1995. évi XC. törvény 27. -ának (10) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 89. -ának (1) bekezdésében, és az állategészségügyrõl szóló 1995. évi XCI. törvény 26. -a (1) bekezdésének b) pontjában kapott fel-
7088 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/89. szám hatalmazás alapján a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben a következõket rendelem el: 1. (1) A friss fogyasztásra szánt gyümölcs és zöldség ellenõrzésérõl szóló 62/2000. (IX. 15.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,4. (1) A zöldség és gyümölcs minõségének ellenõrzésével kapcsolatos feladatokat a) a megyei (fõvárosi) állategészségügyi és élelmiszerellenõrzõ állomások (a továbbiakban: Állomás) ellenõrei, b) a Fõvárosi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenõrzõ Állomáson mûködõ Zöldség-Gyümölcs Minõségellenõrzési Koordinációs Központ (a továbbiakban: Koordinációs Központ), és c) a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) élelmiszer minõség-ellenõrzést felügyelõ részlege látja el. (2) A friss fogyasztásra szánt gyümölcs és zöldség ellenõrzését a termelõnél, az export-, az import- és a belföldi forgalomban az Állomással közszolgálati jogviszonyban álló zöldség-gyümölcs minõségellenõrök (a továbbiakban: ellenõr) végzik. Az ellenõr az Állomás illetékességi területén kívül is jogosult vizsgálatok végzésére. Az ellenõrök cím- és telefonjegyzékét a minisztérium hivatalos lapjában közleményben teszi közzé. (3) A Koordinációs Központ szakmai koordináló operatív feladatokat lát el. A Koordinációs Központ élén igazgatóhelyettes áll. (4) A Koordinációs Központ a) meghatározza az ellenõrzési feladatokat, összehangolja és ellenõrzi az ellenõrök tevékenységét a feladatok egységes ellátása céljából, ennek keretében a Koordinációs Központ vezetõje az ellenõr felé közvetlen intézkedésre jogosult, b) kidolgozza és közzéteszi az eljárás során használt nyomtatványokat, c) szervezi az ellenõrök rendszeres továbbképzését, d) feldolgozza és értékeli az ellenõrzés adatait és a tapasztalatokról éves jelentést készít, e) az éves tapasztalatok alapján összeállítja a következõ évi ellenõrzés ütemtervét, illetve az ellenõrzési célprogramokat, f) meghatározza a zöldség-gyümölcs piac résztvevõirõl készülõ adatbázis tartalmát, a bekerülés feltételeit és kezeli az adatbázist, g) kidolgozza a kockázatbecslésen alapuló ellenõrzési rendszert, irányítja annak mûködését, meghatározza az ellenõrzések gyakoriságát és ellenõrzi a végrehajtását, h) javaslatot tesz az export ellenõrzések gyakoriságára, i) együttmûködés keretében adatot szolgáltat az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet által mûködtetett árfigyelési rendszernek, j) nyilvántartásba veszi a külföldi kifogásokat, észrevételeket, és megteszi az ezekbõl származó szükséges intézkedéseket, k) közvetlen kapcsolatot létesít és tart fenn a külföldi ellenõrzõ szervezetekkel, az ellenõrzésekkel kapcsolatos információcsere (nem-megfelelõségi visszajelzés) tekintetében, l) értékeli az import tételekkel és a külföldi bizonyítványokkal kapcsolatos ellenõrzési tapasztalatokat, m) tevékenységével hozzájárul a hazai termelõk és forgalmazók gyümölcs és zöldség minõséggel kapcsolatos ismereteinek bõvítéséhez, n) vezetõje elbírálja az ellenõr elsõ fokú határozata elleni fellebbezést, o) kapcsolatot tart az Élelmiszerbiztonsági Hivatallal, p) figyelemmel kíséri a nemzetközi elõírások változását és tájékoztatja a felügyeletet, q) gondoskodik a mûszaki, informatikai fejlesztésekrõl, r) javaslatot tesz a vizsgálóhelyek kijelölésére, s) kapcsolatot tart a vámhatóságokkal. (5) A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a minisztérium élelmiszer minõség-ellenõrzést felügyelõ részlegén keresztül irányítja a zöldség-gyümölcs ellenõrzést, és ellátja annak szakmai felügyeletét, melynek keretében: a) érvényesíti a Koordinációs Központ irányításával a zöldség-gyümölcs ágazat stratégiai koncepcióit, b) jóváhagyja az éves ellenõrzés ütemtervét és az ellenõrzési célprogramokat, c) jóváhagyja az éves jelentést, d) szükség szerint intézkedik a külföldi kifogások kivizsgálásáról, e) a nemzetközi elõírások változása alapján kezdeményezi a hazai szükséges jogi szabályok elkészítését, f) részt vesz a Koordinációs Központ bevonásával a nemzetközi szervezetek szakmai tevékenységében, g) a Koordinációs Központ bevonásával kapcsolatot tart az Európai Unió Bizottságával, h) érvényesíti az ellenõrök 1. számú melléklet szerinti arcképes hatósági igazolványát, i) a Koordinációs Központ javaslata alapján a 7. számú melléklet feltételeinek megfelelõ vizsgálóhelyeket kijelöli. 2. (1) A R. 7. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(2) A belsõ hibákat ha a vizsgálati eljárás káros hatással lehet a termék minõségére a tétel megítéléséhez szükséges mennyiségû csökkentett minta segítségével kell ellenõrizni. A teljes mintából a csökkentett mintát az ellenõr választja ki, amennyiben belsõ hiba vagy annak gyanúja merül fel. A csökkentett minta nem haladhatja
2003/89. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7089 meg az eredetileg vizsgálatra szánt teljes minta 10%-át. Egy teljes mintából több csökkentett minta vehetõ. A teljes mintának a vizsgálat során felhasznált részébõl, illetve alkalmatlanná válásából származó veszteséget az áru birtokosa viseli. Diónál csökkentett minta esetén az összetett mintából legalább 100 darabra van szükség. (2) A R. 7. -a a következõ (3) és (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:,,(3) A dió esetében a másodlagos minta reprezentatív mennyiségû minta, amelyet a teljes mintát alkotó minden egyes elemi mintából vesznek. Tömege 300 g 1 kg között van. Ha az elemi minták csomagolt élelmiszerbõl állnak, a másodlagos minta egy csomag. (4) A dió esetében az összetett minta az összes másodlagos minta keveréke. Tömege legkevesebb 3 kg. Az öszszetett mintának egyenletesen kell lennie elkeverve. 3. A R. 11. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(2) Az ellenõr a termelõnél, illetve az értékesítés bármely szakaszában az erre a célra kidolgozott kockázatbecslési rendszer alapján szúrópróbaszerûen ellenõrzi az áru minõségét, ennek során az áru minõségével kapcsolatos iratokba betekinthet, az árut megvizsgálhatja. 4. A R. 13. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,13. A Magyar Köztársaságból az 5. számú mellékletben felsorolt friss fogyasztásra szánt gyümölcsöt és zöldséget kizárólag tételes megfelelési vizsgálat alapján kiadott, a 3. számú melléklet szerinti vizsgálati bizonyítvánnyal lehet kiszállítani. A kivitelre szánt termék csak akkor hagyhatja el a Magyar Köztársaság vámterületét, ha megfelel a forgalmazási elõírásoknak. Az Európai Unió tagállamaiba csak a közösségi elõírásoknak megfelelõ terméket lehet kiszállítani. 5. A R. 14. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,14. A kiszállításra kerülõ áru bizonyítványát a kiviteli ellenõrzés elvégzéséhez be kell nyújtani, amelyet a vámhatóság ellenõriz. A bizonyítvány hiánya esetén a vámhatóság az árunyilatkozatot visszautasítja, és errõl a Koordinációs Központot értesíti, amely a szükséges intézkedést megteszi. A bizonyítványnak a kiszállításra kerülõ árut kísérnie kell, amelyet a vámhatóság a kiléptetéskor ellenõriz. A bizonyítvány hiánya esetén a vámhatóság a kiléptetést megtagadja, és errõl a Koordinációs Központot értesíti, amely a szükséges intézkedést megteszi. 6. A R. 24. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,24. Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. -ával összhangban a következõ közösségi jogszabályokkal összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz: a) a Tanács 2200/96/EK rendelete a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezésérõl, b) a Bizottság 1148/2001/EK rendelete a friss gyümölcsre és zöldségre alkalmazandó forgalmazási elõírásoknak való megfelelési ellenõrzésekrõl, valamint az azt módosító, a Bizottság 408/2003/EK rendelete. 7. A R. 5. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép. 8. Az állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ állomásokról szóló 23/1995. (VII. 12.) FM rendelet 5. -a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg az 5. (2) bekezdése a következõ b) ponttal egészül ki, ennek megfelelõen a b) pont számozása c) pontra változik: [(2) Az elsõ fokon hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést felettes szervként:],,a) az 5. (1) bekezdés a) d) és f) pontjai alapján hozott határozat esetében az állomás igazgatója, b) az 5. (1) bekezdés e) pontja alapján hozott határozat esetében a külön jogszabály szerinti Zöldség-Gyümölcs Minõségellenõrzési Koordinációs Központ vezetõje, [bírálja el.] 9. (1) E rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. (2) E rendelet 4. és 5. -a, valamint mellékletének 30. sora 2003. szeptember 1-jén lép hatályba. Dr. Németh Imre s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
7090 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/89. szám Melléklet a 85/2003. (VII. 24.) FVM rendelethez,,5. számú melléklet a 62/2000. (IX. 15.) FVM rendelethez Sorszám Magyar Élelmiszerkönyv elõírás címe 1. Alma és körte 2. Articsóka 3. Avokádó 4. Banánok minõsége 5. Bimbóskel minõsége 6. Citrus 7. Cukkini minõsége 8. Csemegeszõlõ 9. Cseresznye és meggy minõsége 10. Étkezési paprika 11. Fejes saláta, fodros endíviasaláta, széleslevelû endíviasaláta minõsége 12. Fejes káposzta és kelkáposzta minõsége 13. Fokhagyma minõsége 14. Görögdinnye 15. Hajtatott (witloof) cikória minõsége 16. Halványító zeller minõsége 17. Héjas dió 18. Kajszi 19. Karfiol 20. Kiwi minõsége 21. Õszibarack és nektarin 22. Paradicsom 23. Paraj minõsége 24. Póréhagyma 25. Sárgadinnye 26. Sárgarépa 27. Spárga 28. Szamóca minõsége 29. Szilva 30. Termesztett csiperkegomba 31. Tojásgyümölcs (padlizsán) minõsége 32. Uborka minõsége 33. Vöröshagyma 34. Zöldbab 35. Zöldborsó
2003/89. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7091 A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, valamint a gazdasági és közlekedési miniszter 86/2003. (VII. 24.) FVM ESZCSM GKM együttes rendelete a dohánytermékek gyártásáról, forgalmazásáról és ellenõrzésérõl Az élelmiszerekrõl szóló 1995. évi XC. törvény (a továbbiakban: Ét.) 27. -ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeljük el: Általános rendelkezések 1. (1) E rendelet rendelkezéseit a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a Magyar Köztársaság területén a) közfogyasztásra szánt, illetve forgalomba hozott dohánytermékekre és dohány-adalékanyagokra, b) export célra elõállított cigarettákra kell alkalmazni. (2) E rendelet rendelkezéseit nem kell alkalmazni a nem kereskedelmi forgalomban vámkezelt dohánytermékekre. 2. E rendelet alkalmazásában: 1. Dohányzásra szánt dohánytermékek: a) cigaretta: dohányrúd, melynek dohányvágatból vagy dohányvágatból és dohányfóliából készült töltetét hoszszanti részén ragasztott cigarettapapír vagy dohányfólia borítja, és nem minõsül szivarnak vagy szivarkának, továbbá az a dohányrúd, amelyet egy egyszerû, nem ipari eljárással cigarettapapír-hüvelybe tolnak, vagy cigarettapapírlappal körbevesznek; b) szivar: dohányrúd, amely teljes egészében természetes dohányból készült, illetve dohányrúd természetes dohányból készült borítékkal; c) szivarka: ca) dohányrúd kocsányozott kevert töltettel és a szivar szokásos színével megegyezõ külsõ borítékkal, amely teljesen befedi a terméket, beleértve a filtert is, amennyiben van, kivéve a szopókával ellátott terméket, ahol a külsõ boríték nem fedi a szopókát; a burok és a boríték dohányfóliából készült, és egy termék tömege a filter és a szopóka nélkül nem lehet kevesebb 1,2 g-nál, és a borítékot a dohányrúd hossztengelyével minimum 30 fokos hegyes szöget bezáróan, spirálisan tekerték fel, cb) dohányrúd kocsányozott kevert töltettel és a szivar szokásos színével megegyezõ dohányfóliából készült külsõ borítékkal, amely teljesen befedi a terméket, beleértve a filtert is, amennyiben van, kivéve a szopókával ellátott terméket, ahol a külsõ boríték nem fedi a szopókát; egy termék tömege a filter vagy a szopóka nélkül nem kevesebb 2,3 g-nál és a kerülete a dohányrúd hosszának legalább egyharmadán nem kevesebb 34 mm-nél; d) fogyasztási dohány: további ipari feldolgozás nélkül dohányzásra alkalmas kész dohányvágat da) finomra vágott fogyasztási dohány (cigarettadohány): olyan fogyasztási dohány, amelyben a dohányrészecskék tömegének több mint 25 százaléka kisebb, mint 1 milliméter szélességûre vágott, db) pipadohány: pipában történõ elszívásra szolgáló fogyasztási dohány. 2. Füst nélküli dohánytermékek: a) rágásra szolgáló dohánytermék: a formázott rágódohány, b) tüsszentésre szolgáló dohánytermék: a por alakú burnót, c) szájon át fogyasztott dohánytermék: a dohányzásra, illetve rágásra szánt termékeken kívül minden szájon át való használatra szánt, teljes egészében vagy részben dohányból készült, porított vagy szemcsés, illetve e két forma bármely kombinációja révén elõállított termék, különösen a zacskóban vagy likacsos szerkezetû zacskóban, valamint az élelmiszerhez hasonló formában kiszerelt termék. 3. Összetevõ: bármely olyan anyag vagy alkotóelem kivéve a dohánylevelet vagy a dohánynövény egyéb természetes vagy feldolgozott részét, amelyet egy dohánytermék gyártásához használnak fel, és amely a késztermékben akár megváltozott formában van jelen, beleértve a papírt, a füstszûrõt, a nyomdafestéket és a ragasztóanyagokat is. 4. Dohánytermék gyártásához felhasznált nyers- és adalékanyagok: a) nyersdohány: a Nicotiana tabacum fajhoz tartozó, ipari feldolgozásra alkalmas növény természetes vagy mesterséges úton szárított levele, b) fermentált, érlelt dohány (a továbbiakban: dohány): az a nyersdohány, amelyben a szárítást követõen hõ fejlõdés és szárazanyag-veszteség mellett olyan változások játszódtak le, amelynek következtében a dohánytermék élvezeti célra alkalmassá vált, c) dohányfólia: kötõ- és adalékanyagok felhasználásával, szárazanyagra számítva legalább 75%-ban dohányból készült papírszerû lemez vagy szalag, d) dohányvágat: egyenletes szélességû szálakra vágott dohány vagy egyenletes szélességûre vágott dohányfólia, e) cigarettapapír: olyan méretre vágott, speciális papír, amit a dohányvágat burkolására használnak,
7092 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/89. szám f) dohány-adalékanyag: minden a dohánytól eltérõ anyag, amelyet a dohánytermékhez az elõkészítés, a kezelés, a feldolgozás és a csomagolás folyamán adnak hozzá abból a célból, hogy a termék érzékszervi, kémiai, fizikai és mikrobiológiai tulajdonságait kedvezõen befolyásolja. 5. Füstszûrõ: a cigaretta, szivar, szivarka azon része, amely a dohányterméken áthaladó fõfüst szûrésére szolgál. 6. Szopóka: a cigarettához, szivarhoz, szivarkához rögzített rész, amely közvetlenül a szájjal érintkezik. 7. Nikotin: a száraz fõfüst-kondenzátum nikotinalkaloidtartalma. 8. Kátrány: a nikotinmentes száraz fõfüst-kondenzátum. 9. Szénmonoxid: a cigaretta fõfüst gázfázisának alkotórésze. 10. Idegen anyag: a termesztés és feldolgozás során a nyersanyagba, illetve a késztermékbe került, egyszerû fizikai módszerekkel elkülöníthetõ, nem dohány eredetû anyag. 11. Fogyasztói csomagolási egység: a dohánytermékek kötelezõ csomagolása során alkalmazott legkisebb csomagolási egység: a) cigaretta esetében legfeljebb 50 db cigarettát tartalmazó csomag, b) szivar esetében darab vagy doboz, c) szivarka esetében doboz, d) fogyasztási dohány, füst nélküli dohánytermékek esetében tasak vagy doboz. 12. Gyûjtõcsomag: több fogyasztói csomagolási egységet tartalmazó, kiskereskedelmi forgalomban értékesített nagyobb csomagolási egység. 13. Szállítási csomagolás: a termék szállításához kialakított, de kiskereskedelmi forgalomba nem kerülõ csomagolás (pl. cigarettaszállítási gyûjtõláda). 14. Szabadforgalomba bocsátás: a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvényben (a továbbiakban: Jöt.) meghatározott fogalom. 15. Importáló: az a személy, aki a Jöt. rendelkezéseinek betartása mellett elõször szerez jogot arra, hogy az importált termék felett saját nevében rendelkezzen. A dohánytermék gyártásának, importálásának feltételei 3. (1) Dohányterméket elõállító új üzem létesítése esetén a Jöt. rendelkezéseinek betartása mellett vagy a rendelet hatálybalépésekor már meglévõ üzem olyan mértékû átalakítása esetén, amely az Ét. 3. -ának (1) bekezdésében elõírt feltételek lényeges megváltoztatásával jár, az építésügyi engedélyezési eljárás során az illetékes megyei (fõvárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ állomás (a továbbiakban: Állomás), az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes intézete, valamint a környezetvédelmi felügyelõség, illetve nemzeti park igazgatóság szakhatósági hozzájárulását az 1. számú melléklet szerinti adatok alapján adja meg. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt hatóságok, amennyiben ez a szakhatósági hozzájárulás megadásához szükséges, helyszíni szemlét tartanak. 4. (1) A dohányterméket elõállítónak (a továbbiakban: gyártó) a dohánytermék gyártásának megkezdése elõtt, az importálónak a dohánytermék belföldi forgalom számára történõ vámkezelése elõtt valamennyi dohánytermékrõl a 2. számú melléklet szerinti gyártmánylapot/regisztációs lapot (a továbbiakban: regisztációs lap) kell kiállítania. (2) A regisztrációs lap egy példányát a dohányterméket elõállító üzemben, az importáló székhelyén, illetve a raktározás helyén a hatósági ellenõrzés számára is hozzáférhetõ módon kell megõrizni mindaddig, amíg a dohánytermék gyártása, importálása folyik, illetve a dohánytermék forgalomban van. (3) A gyártó, illetve az importáló köteles a szabadforgalomba bocsátás elõtt a regisztrációs lap egy további példányát nyilvántartásba vétel céljából megküldeni az illetékes Állomásnak. 5. (1) A dohánytermék gyártásához engedélyezett adalékanyagokat, azok pontos felhasználási célját, valamint tisztasági követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza. Az adalékanyagoknak az engedélyben rögzített feltételektõl eltérõ alkalmazása tilos. (2) A 3. számú mellékletben nem szereplõ, illetve felhasználási engedéllyel nem rendelkezõ adalékanyagoknak a dohánytermék gyártásában való felhasználását a felhasználó, a forgalmazó vagy a gyártó kérelmére a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezésés Táplálkozástudományi Intézete (a továbbiakban: OÉTI) engedélyezi. Az engedély iránti kérelmet a 4. számú melléklet szerinti tartalommal az OÉTI-hez kell benyújtani. Nem szükséges engedélyt kérni a nyersdohány természetes részeinek felhasználásához. (3) A dohánytermék hozzáadott tiltott adalékanyagokat, idegen anyagokat nem tartalmazhat. A tiltott adalékanyagok listáját az 5. számú melléklet tartalmazza.
2003/89. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7093 Határértékek 6. A szabadforgalomba bocsátott cigaretta fõfüstje nem tartalmazhat cigarettánként többet, mint a) 10 mg kátrányt, b) 1 mg nikotint, c) 10 mg szénmonoxidot. Jelölés 7. (1) A fogyasztói csomagolási egységen jelölni kell: a) a dohánytermék nevét; b) a dohánytermék megnevezését a következõk szerint:,,cigaretta,,,szivar,,,szivarka,,,pipadohány,,,cigarettadohány,,,rágódohány,,,burnót ; c) a gyártó azonosítását lehetõvé tevõ nevét és címét; d) a darabszámot (cigaretta, szivar, szivarka) vagy tömeget (fogyasztási dohány, burnót, rágódohány); e) füstszûrõs termék esetén a,,füstszûrõ(s) vagy,,filter(es) szót; f) cigaretta esetében a fõfüst kátrány, nikotin és szénmonoxid tartalmának számszerû értékét a következõk szerint: fa),,kátrány X mg/cigaretta (ahol X egészre kerekített szám), fb),,nikotin Y mg/cigaretta (ahol Y egy tizedes jeggyel megadott, kerekített szám), fc),,szénmonoxid Z mg/cigaretta (ahol Z egészre kerekített szám); g) a gyártás idõpontját (az év, a hónap és a nap feltüntetésével) és helyét, vagy tételszámot, illetve kódolt megjelölést, amelybõl a gyártás helye és ideje megállapítható; h) az általános egészségvédõ figyelmeztetést ha) dohányzásra szánt dohánytermék esetében a nemdohányzók védelmérõl és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Tv.) szerint, hb) füst nélküli dohánytermék esetében:,,ez a dohánytermék károsíthatja egészségét és függõséget okoz. ; i) dohányzásra szánt dohánytermék esetében a Tv.-ben felsorolt, szabadon megválasztható egészségvédõ figyelmeztetõ feliratok közül kiválasztott figyelmeztetést. 8. (1) A gyûjtõcsomagon a 7. a) d), h) i) pontja szerinti jelöléseket kell alkalmazni a fogyasztói csomagolási egységeknél meghatározott feltételekkel. Nem kötelezõ a gyûjtõcsomagoláson jelölést alkalmazni, ha a benne levõ fogyasztói csomagolási egységek jelölése kívülrõl is jól olvasható. (2) A szállítási csomagoláson a 7. a) d) pontja szerinti jelöléseket kell alkalmazni. 9. A cigaretta-fõfüst egységnyi mennyiségében lévõ kátrány-, nikotin- és szénmonoxid-tartalom számszerû értékét a fogyasztói csomag egyik keskenyebb oldalára kell nyomtatni. A feliratnak az adott oldal felületének legalább 10%-át kell kitennie. 10. (1) Fogyasztói csomagolási egység tekintetében az általános és a szabadon megválasztható egészségvédõ figyelmeztetést (a továbbiakban együtt: egészségvédõ figyelmeztetések) a Tv. szerint kell feltüntetni. (2) Gyûjtõcsomag esetében az általános egészségvédõ figyelmeztetést a legnagyobb felületû, általában a termék nevét is tartalmazó oldalon kell feltüntetni úgy, hogy a felirat a felület legalább 30%-át tegye ki. Az alternatív általános egészségvédõ figyelmeztetéseket váltakozva kell alkalmazni úgy, hogy azok rendszeres megjelenése biztosított legyen. (3) A szabadon megválasztható egészségvédõ figyelmeztetõ feliratot a termék gyûjtõcsomagjának másik legnagyobb felületû oldalán kell feltüntetni úgy, hogy a felirat a felület legalább 40%-át tegye ki. A szabadon megválasztható egészségvédõ figyelmeztetõ feliratokat váltakozva kell alkalmazni úgy, hogy azok rendszeres megjelenése biztosított legyen. (4) A cigaretta kivételével a többi olyan dohánytermék fogyasztói csomagolási egységén, ahol a legszembetûnõbb felület mérete nagyobb, mint 75 cm 2, az egészségvédõ figyelmeztetéseknek az egyes felületeken legalább 22,5 cm 2 nagyságú területet le kell fednie. (5) Az egészségvédõ figyelmeztetéseket és a 7. f) pontja szerinti értékfeltüntetést fehér alapon fekete, kövérített Helvetica betûtípussal kell nyomtatni. A feliratot kis betûvel kell szedni, kivéve a szöveg kezdõbetûjét és azt az esetet, amikor a nagybetû használatát nyelvtani szabály követeli meg. A feliratot a füst nélküli dohánytermékek kivételével legalább 3 mm és legfeljebb 4 mm vastag, fekete vonallal határolt keretben kell elhelyezni, amely semmiképpen sem zavarhatja az egészségvédõ figyelmeztetések szövegét és az értékfeltüntetést. A keret az elõírt felületbe beszámít. A szöveget a nyomtatására fenntartott területen középre zárva, a csomag felsõ szélével párhuzamosan kell elhelyezni. Olyan betûméretet kell alkalmazni,