1. Tétel A sejt fogalma, a sejthártya felépítése és jellemzése, transzport-folyamatok a sejthártyán keresztül: aktív és passzív transzport, részletesen a diffúzió és az ozmózis Sejt szövet szerv szervrendszerek szervezet Sejt (cellula): az élő szervezet legkisebb alaki és működési egysége,a sejtek alapvetően két nagy részből épülnek föl:a sejtmagból és mag körüli citoplazmából Sejt: sejthártya: (sejtmembrán) sejten belül: intracelluláris tér (belül+sejt) sejten kívül: extracelluláris tér (kívül+sejt) sejtmag: központi rész citoplazma: kocsonyás, zselés, benne úsznak a sejtalkotók(sejt szervecskék,sejt organellók) A legalapvetőbb életjelenségeket mutatja: anyagcsere szaporodás Sejt: sejtek építik fel a szöveteinket Szövet (tela): hámszövet kötő és támasztó szövet izomszövet idegszövet szövetek építik fel a szerveinket Szerv: szervek építik fel a szervrendszert Szervrendszerek: hormonrendszer légző rendszer kiválasztó rendszer idegrendszer mozgásrendszer a szervrendszerek összehangolt működése alakítja ki a szervezetett Szervezet Sejt: két csoport: 1
Prokarióta sejtek: baktériumok, kékmoszatok nincs körül határol sejtmag Eukariota sejtek: körülhatárolt sejtmaggal rendelkezik(ember) Sejt életjelenségei: anyagcsere ingerlékenység növekedés mennyiségi változás Fejlődés-minőségiváltozás szaporodás helyváltoztatás-mozgás Sejthártya(sejt membrán) Feladata: a sejtet határoló hártya rendszer,elválasztja a sejten belüli teret( endomembrán) de össze is köti a sejten kívülivel Felépítése: kettős foszforlipid réteg alkotja(lipd=zsír),kettős jellemű is,a fejek polárisak(kovalens kötés),a farkincák (apolárisak) Alkotórészei : Foszfatidok: lipid kettős réteg, 2 rétegben, apoláris részeikkel fordulnak egymás felé; egyes molekulák oldalirányban könnyen mozognak Fehérjék: lehetnek felszínen elhelyezkedők,bemerülők vagy a membránt teljesen átérők A fehérjék amelyek a membrán külső és belső részén helyezkednek el perifériás fehérjék Az a fehérje ami beleékelődik a membránba-intengráns fehérja(átérnek a membránon) Több fajtája van: csatorna fehérjék forgóajtó szerűség reciptor fehérjék(jeleket küldenek a sejtben) Szénhidrátok: fehérjékhez vagy lipidekhez kapcsolódnak. A hártya külső felületén helyezkednek el. Ha zsírhoz kapcsolódik, akkor glikolipid, ha fehérjéhez, akkor glikoprotein a szénhidrát A membránok specifitását a fehérjék és a szénhidrátok adják a membránok vékonyak, nagy felületűek, rugalmas, hajlékony tulajdonságúak A membránrétegen átjut:gőz.gáz,aroma,glicerin,karmabid,etil alkohol,nagyobb apoláris molekulák,szteroid hormonok. A menbrán rétegen nem jut át:poláris molekulák(pl: víz)ionok,makromolekulák - membrán fehérjék segítségéveljutnak majd be a sejtbe Típusai : határoló membrán = sejthártya belső membránok = endomemrán -> sejtalkotók ER endoplazmatikus retikulum Golgi készülék Lizoszómák, peroxiszómák mitokondrium riboszómák dezmoszóma valamint az ezeket körülvevő állomány,a citoszól 2
A membránokon keresztül zajlanak a sejt transzferfolyamatai (szállítás sejten belül ill. sejten belüli és a sejten kívüli tér között) Transzport folyamatok Szabad transzport: nem kell hozzá energia hajtóerő különböző(koncentráció különbség) Diffúzió: részecskék önállóan jutnak át a membránon a molekulák önmagától végbemenő keveredő mozgása; mindig a töményebb oldat felől a hígabb oldat felé történik az anyagok mozgása (málnaszörp ) Ozmózis: koncentráció kiegyenlítődés a féligáteresztő(szemipermeábilis) hártyán át hígabb oldat felől a töményebb oldat felé( szőlőszem+víz).csak az oldószer molekulák vándorolnak.(felhígítja a töményebb oldatot) ozmózis-nyomás: a töményebb oldat vízfelvétel következtében nyomást gyakorol a sejthártyára. = hidrosztatikus nyomás pl. víz, szteroidok, légzési gázok, lipid-oldékony kisebb molekulák Könnyített = közvetített transzport fehérjékből álló transzport rendszer végzi a szállítást = megköti és a másik oldalon leadja, vagy csatornát képez Szubsztrátspecifikus pl. glükóz, aminosavak, ionok Aktív (a molekula átjuttatásához kell energia; hígabbtól a töményebb felé-ozmózis) Passzív (nem kell hozzá energia; töménytől a hígabb felé-diffúzió) Membránáthelyeződéssel járó transzport endocitózis = bekebelezés : sejthártya befűződik membránhólyag alakba szilárd anyagot kebelez be fagocitózis, folyadék folyékony anyagot kebelez be pinocitózis ) exocitózis=kiürítés : a membránhólyagok a sejthártyához vándorolnak és kiürülnek 3
2. Tétel A citoplazma felépítése és jellemzése : citoszol, citoszkeleton, exo- és endocitózis Citoplazma - sejtplazma: sejtnek az alapállománya kitölti a sejtet, magába zárja a sejtalkotókat, nyersanyagokat tartalmaz; homogén, gél szerű anyag, számos sejt szervecske található benne, ezeken kívüli része a citoszol nagy felületi feszültség és súrlódás rugalmasság jellemzi 2 részre osztható: vizes fázis (citoszol) nagyon folyékonyak : vízben oldott sók, szénhidrátok, fehérjékjék,valamint lipidek és nukleinsavak sejtváz (citogél)a géles részekben vannak olyan részek melyek hálózatott alkotnak és SEJTVÁZNAK hívjuk őket vagy citoszkeletonnak,folyamatosan változik fehérjék térhálózata (a sejt izomzata),ahogy a sejtnek szüksége van rá. citoszkeleton - sejtváz: aktin mikrofilomentumok, intermedier, mikrotubulusok mérete alapján 3 féle, utóbbiból citokeratin képződik. A citoplazmát alkotó vegyületek háromfázisú diszperz rendszert hoznak létre. (diszperz rendszerek(diszperziók)legalább két komponensből álló keverékek,melyek közül az egyik apró szemcsékre szétoszlatva (diszpegrálva)van jelen a másik, összefüggő komponensben) 1. fázis: olyan vegyületek, melyek vízzel valódi oldatot képeznek szervetlen és szerves sók, egyszerű szénhidrátok, aminosavak, nukleotidok vizes fáz. 2. fázis: lipidek alkotják, melyek az oldatban és annak felszínén egyrétegű hártyát hoznak létre 3. fázis: fehérjekolloidok vesznek részt (makromolekulák) térbeli hálózatot alkotnak, különböző kötéstípusok rögzítik citoplazma fehérjéi: enzimek hősokk-fehérjék stressz-fehérjék E rendezettség biztosítja a sejtplazma fontos tulajdonságait: rugalmasság és rendezettség, hidrogél forma, nagy belső súrlódás, felületi feszültség. A citoplazmában a felépítő és lebontó anyagcsere számos részlete zajlik enzimek segítségével. Ezeken kívül stresszfehérjék (káros környezeti hatások ellen védik a sejteket) és hősokkfehérjék (szintetizálódó fehérjék védelme) is megtalálhatók benne. Sejtváz: a citoplazmában található fonalas és csőszerű képződményekből áll, melyeket mikrofibrilláris rendszereknek nevezünk. Anyagszállítás a citoplazmában: a sejtek által termelt anyagot vagy a sejtbe kerülő anyagokat el kell juttatni a felhasználási helyre lokalizációs szignálok a fehérjemolekulán, anyagszállítás hólyagocskák segítségével (vezikuláris transzport), anyagszállítás a sejtváz mentén található motoros molekulákkal (mozgás irányítása kinezin, dynein) endocitózis = bekebelezés: sejthártya befűződik membránhólyag alakba (szilárd fagocitózis, vagy folyadék pinocitózis ) exocitózis=kiürítés: a membránhólyagok a sejthártyához vándorolnak és kiürülnek 4
3. Tétel A fontosabb sejtalkotók felépítése és jellemzése, úgymint az endomembránok : SER, DER, Golgi-készülék, mitokondrium, lizoszóma, peroxiszómák; sejtmag, sejtmagvacska, sejtalkotó struktúrák : dezmoszómák Endoplazmatikus retikulum: ER Felépítése: belső membrán rendszer lemezszerű felépítés a sejtmagtól a sejthártyáig terjed, azzal kapcsolatban áll Típusai: SER sima felületű endoplazmatikus retikulum,nincs semmi a felszínén Funkciója: zsírszintézis,zsírokat épít kis mennyiségben méregtelenítő szerepe van anyagszállítás DER durva felületű endoplazmatikus retikulum,riboszómák vannak a felületén Funkciója:fehérjéket épít=fehérjeszintézis Riboszómák(szóma végződés épít vagy lebont) Funkciója:fehérjéket épít=fehérjeszintézis Felépítése:egy kisebb egy nagyobb része van Golgi-készülék(barrier védekezés,vesének felel meg) belső membránrendszer, lemezszerű felépítés, széleiről hólyagocskák fűződnek le kiválasztó szerv lenne sejt veséje sejthártya és az ER között található Feladta: ER-től kapott fehérjéket átalakítja,átcsomagolja,rendeltetési helyére küldi v. kiüríti (kiválasztás,nem csak kiválasztás, hanem átalakítás is,fehérje átalakítás) itt szintetizálódnak egyes poliszacharidok (kitin, pektin) Lizoszóma(gyomor,májnak felel meg) membránról határolt hólyagocskák, savas kémhatásúak, enzimcsomag bontó enzimeket tartalmaz Funkciója: emésztés és annak előkészítése, méregtelenítenek Mitokondrium(tüdőnek felel meg) Felépítése: endomembrán babszem alakja van a membrán rendszer a babszemen belül van Funkciója: légzés segítése,sejtlégzés kettős membránnal határolt, részt vesz a lebontó anyagcserében ATP-t képez = energiatároló molekula = adenozin trifoszfát -> molekula, melynek bomlásával sok energia szabadul fel Kozmetikai szerepe: oxigénes termékek hatnak a mitokondriumok működésére,élesztőből vonják ki ezeket az anyagokat,hatóanyagokat,bétaglukán az elnevezésük,oxigénezáló anyag Peroxiszóma nagyon hasonlít a lizoszómához 5
lizoszómánál kisebb kerek sejt szervecske membránnal határolt kataláz enzimet tartalmaz, Funkciója: méregtelenít a szervezetben képződő hidrogén peroxid lebontása (H2O2 hidrogénperoxid molekulát bontja, nagyon agresszív) kívülről bejövő szabad gyökök bontása is a feladata (szervezet semlegesíti, ha viszont felhalmozódik -> SOD (szuperoxi dizmutáz) szabadgyök semlegesítő enzim (öregedés elleni készítményekben) (kataláz, peroxidáz) Sejtközpont ( Centriolum): a mozgás szervrendszere állati és növényi sejtekben is megtalálható, sejtmag közelében található fehérjékből áll tömlő alakú Feladata: sejtosztódás irányítás. sejtmozgás irányítása Sejtmag(nucleus): eukarióta sejtekre jellemző, információkat tartalmazó sejtalkotó, a genetikai információt tartalmazza általában a sejt közepén, előfordul, hogy a sejthártya közelében 1 sejt 1 sejtmagot tartalmaz általában, de tartalmazhat többet is felépítése: kicsi sejt (RNS) a sejten belül DNS+fehérje = kromoszóma citoplazmától maghártya (karioplazma és citoplazma anyagforgalom irányítása) határolja el, az ő citoplazmája a karioplazma fő funkciója: sejtosztódás, sejtanyagcsere irányítása, riboszóma szintézis A karioplazmában egy tömör testecske is látszik, a sejtmagvacska: RNS-t tartalmaz. Sejtmagvacska(nucleolus):sejtmagon belül össze sűrűsödött rész különböző alakú lehet (gömb, ovális, pálcika), általában egy van belőle Funkciója: örökítő anyagot tartalmaz szaporodás Dezmoszómák: sejtek közötti foltszerű kapcsolóstruktúra, mely eltérő lehet a különböző szövetekben, sejthártya-megvastagodások. A sejtek felszínén található, elektronmikroszkóppal látható szerkezetek, melyek szerepe a szomszédos sejtek közötti mechanikai kapcsolat és kommunikáció biztosítása, valamint a sejtek környezetükhöz való rögzítés,anyagcsere segítése 6
4. Tétel A sejtek szaporodása, öregedése és pusztulása, a szabad gyökök Sejtciklus sejtosztódás nyugalmi szakasz ( a sejtett a sejthártya nem tudja összetartani) - növekedés, táplálkozás -már nem tud tovább növekedni kiválasztás közvetlen (amiotikus,pl. szívizom sejtjei)kettéosztódik mindenből kettő lesz,kettéválnak a kromoszómák majd ketté osztódik a sejt közvetett számtartó(mitózis) számfelező(meiózis) kettő utód sejt keletkezik négy utód sejt mindenben egyformák keletkezik:apai,anya Pl. összes testi sejt, pl. ivarsejt kivéve ivarsejt citokinek : a sejtek életét irányító fehérjék polipeptidek (óriásfehérje) elősegítik sejtek érését,aktiválódását(növekedési faktor) gátolják az éretlen sejtek pusztulását jelző molekulák egy fajtája amelyek a sejt kommunikációban játszanak szerepet többféle sejt működését képes befolyásolni,valamint azok sejtfelszínét megváltoztatni (sejthártya) (védekezés, növekedési faktor, öregedés ellen, interferonok-> kórokozók leküzdése) Hatóanyagként a kozmetikában: öregedés elleni készítmények Sejthalál sejtpusztulás (két úton történik) nekrózis: nem programozott apatózis: programozott sejthalál sejthalál nem programozott sejthalál hogy meddig él a sejt a genetikába van programozva külső hatásra következik be belső hatás, sok hiba, megöli magát több sejtett érint egy sejtett érint (zsugorodik a sejt) és növekszik a sejt majd kipukkad megemészti önmagát pl. IPL Az öregedés sejt szintem megy végbe. öregedés (gerontológia) önálló tudomány ág. Két részben használjuk: gyógyászat(geriátria) kozmetikában(anti-aging) Két elmélete van: Genetikai óra elmélete: meg van határozva kromoszómáinkba,hogy egy adott sejt, mennyi sejtosztódást tud végrehajtani. emberi sejt 130-135 évig, ha nem lenne külső tényező Szabadgyök elmélet 7
a szervezet és a külvilág által ért káros hatások,folyamatok folyamatosan pusztítják a szervezetett a szabadgyök olyan elektrontöbblettel rendelkező molekula rész. ami nagyon agresszív,megtámadja a sejteket,láncreakciót képez saját antioxidáns (automatikus védekező rendszer) felsimeri a hibákat és kijavítja enzimek is segítik (kataláz, SOD) SOD- szabadgyök semlegesítő enzim(szuperoxi dizmutáz) Az öregedés: genetikailag meghatározott nem káros folyamat nem betegség - sérül a helyreállító rendszer van egészsége öregedés a szabadgyökök a fő gonoszak egyből a DNS sejtett támadják meg az is befolyásolja az öregedést,hogy a szervezetben a helyreállító rendszerek az öregedés során elfáradnak A bőr: minden csökken energia termelés szabadgyök semlegesítés a sejtpusztulás növekszik egyed 8
5. Tétel A szövetek felosztása, a hámszövet általános jellemzése és felépítés szerinti csoportosítása A szövetekkel foglalkozó tudományág a szövettan(hystológia).a szervek szövetekből, a szövetek sejtekből épülnek fel. Szövet (tela)azonos alakú, és működésű sejtek összessége. sejtekből épül fel + sejt közötti állományból (alapállomány + rostok), a szövet tulajdonságára az adott sejtek tulajdonságai jellemzők. 4 alapszövet: hámszövetek kötő és támasztószövetek izomszövetet idegszövet sejt szövet szerv szervrendszer szervezet szövet sejt közötti állomány (rostok) (sejtes állomány) (citoplazma,alapállomány) HÁMSZÖVET Általános jellemzése: nagyobb mennyiségben van a sejtes állomány mint a sejt közötti állomány ereket és idegeket nem tartalmaznak,de csupasz idegvégződések felnyúlhatnak a hámszövetbe idegi eredetű pl:újvég vagy hámsejtek között alatta mindig kötőszövet található innen táplálkozik(táplálkozás diffúzióval és ozmózissal történik) Legváltozatosabb Szövetféleség Feladata: a felszínek hézagmentes beborítása,zárása védelem érzékelés oldott anyagok felszívása és kíválasztása Felosztása: Feladata szerint: Alak szerint: Réteg szerin: Eredet szerint fedőhám(védelem) laphám egyrétegű hám (egy ektodermális hám sejtsor) mirigyhám (váladék köbhám többrétegű hám endotermálishám termelés) (egymáson (bekebelezés) helyezkednek el,több sejtsor) felszívóhám hengerhám mezodermális hám (felszívás) érzékhám (érzékelés) pigment hám(sejtek védelme) Emberi bőr: hámréteg (legfelső réteg), többrétegű, elszarusodó (elhalnak a hámsejtek és leválnak), laphám, fedőhám Egyrétegű: a sejtek egyetlen rétegben sorakoznak egymás mellett. Az ilyen hámszövet nem nyújt nagymértékű védelmet, de a különféle anyagok elég könnyen átjuthatnak rajta. Az egyrétegű hámszöveteket felépítő sejtek alakja szerint lap-, köb- és hengerhámokat 9
különböztetünk meg. A lapos sejtekből álló egyrétegű laphámon keresztül könnyen történhet anyagleadás vagy felvétel. Ilyen szövet borítja például az állatok légző-felületét és a hajszálerek falát. A hengerhám magas, vékony sejtekből áll. Ilyen szövet alkotja a gerinctelen állatok kültakaróját. Egyes esetekben a hengerhám felszínét csillók borítják. A kistermetű állatok, például az örvényférgek testfelületét borító csillós hám működése az állat helyváltoztatását biztosíthatja. Más esetekben a csillózat a hám felületére került sejteket vagy szemcséket továbbsodorja. A kagylóknál például csillós hám juttatja a táplálékot a szájnyílásba. A többrétegű hámszövetek egymás fölött több sorban elhelyezkedő sejtjei hatékonyabban védik az alattuk levő szöveteket, de az anyagok számára nehezen átjárhatók. A többrétegű hámszövetek alsó sejtjei osztódnak, majd a felület felé tolódva általában egyre laposabbá válnak. A felszíni sejtekben egyes állatcsoportok képviselőinél szaruanyag halmozódik fel. Az elszarusodott sejtek fokozatosan elhalnak, leválnak. Az ilyen, többrétegű elszarusodó hámszövetek igen jól ellenállnak a sérüléseknek és a víz átjutását is gátolják. Többrétegű hámok csak gerinces állatokban fordulnak elő. 10
6 Tétel A hámszövet működés szerinti csoportosítása, a mirigyhám részletes jellemzése A szövetekkel foglalkozó tudományág a szövettan(hystológia).a szervek szövetekből, a szövetek sejtekből épülnek fel. Szövet (tela)azonos alakú, és működésű sejtek összessége. sejtekből épül fel + sejt közötti állományból (alapállomány + rostok), a szövet tulajdonságára az adott sejtek tulajdonságai jellemzők. 4 alapszövet: hámszövetek kötő és támasztószövetek izomszövetet idegszövet sejt szövet szerv szervrendszer szervezet szövet sejt közötti állomány (rostok) (sejtes állomány) (citoplazma,alapállomány) HÁMSZÖVET Általános jellemzése: nagyobb mennyiségben van a sejtes állomány mint a sejt közötti állomány ereket és idegeket nem tartalmaznak,de csupasz idegvégződések felnyúlhatnak a hámszövetbe idegi eredetű pl:újvég vagy hámsejtek között alatta mindig kötőszövet található innen táplálkozik(táplálkozás diffúzióval és ozmózissal történik) Legváltozatosabb Szövetféleség Feladata: a felszínek hézagmentes beborítása,zárása védelem érzékelés oldott anyagok felszívása és kiválasztása Felosztása: Feladata szerint: Alak szerint: Réteg szerin: Eredet szerint fedőhám(védelem) laphám egyrétegű hám (egy ektodermális hám mirigyhám (váladék termelés) felszívóhám (felszívás) érzékhám (érzékelés) pigment hám(sejtek védelme) sejtsor) köbhám többrétegű hám (egymáson helyezkednek el,több sejtsor) hengerhám endotermálishám (bekebelezés) mezodermális hám Mirigyhám - mirigy = glandula mirigy hámszövet építi fel - olyan sejtek építik fel, melyek váladéktermelésre és ürítésre (szekréció) specializálódtak - mindig végkamrákban végződnek, mindig kötőszövetben ülnek 11
Mirigyhám csoportosítása: elválasztás módja szerint Mirigyhám Endokrin (belső elválasztású)a vérbe ürítik váladékukat(szekrétum) a váladék mely hasznos,szükséges a szervezet működéséhez Neve-Hormon: a hormonok olyan anyagok,amelyeket belső elválasztású mirigyek termelnek és a vér útján jutnak el arra a helyre ahol hatnak Exokrin (külső elválasztású) MIRIGY SZEKRÉTUM: hasznos váladék: nyál, epe EXKRÉTUM: fölösleges váladék: vizelet, verejték Endokrin mirigyeink(belső elválasztású mirigyek) agyalapi mirigy, tobozmirigy, pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, csecsemőmirigy, hasnyálmirigy, mellékvese, petefészek, here Működési elvük: parancs mindig az agytól (NEUROENDOKRIN) - reflexív külső elválasztású mirigyek = exokrin Önálló kivezető csövük van, váladékukat a test felszínére vagy valamelyik üregébe ürítik. Fajtái: endoepithelialis (hámszöveten belül vannak a váladékot termelő sejtek) exoepithelialis (hámszöveten kívül vannak a váladékot termelő sejtek) pl.: verejtékmirigy, faggyúmirigy, (emlőmirigy) Alak szerint: - csöves = tubuláris:egyszerű csöves (verejtékmirigy), v. összetett csöves bogyós = alveoláris:egyszerű bogyós v. összetett bogyós (faggyúmirigy) csöves bogyós Váladéktermelés módja szerint: merokrin: önálló váladékot tud termelni a mirigysejt, pl. bőrben lévő kis verejtékmirigy holokrin: nem tud önállóan váladékot termelni, azt a felrepedő sejtek plazmája adja, pl. faggyúmirigy apokrin: keveredik a kettő,önálló váladékot termel,de keveredik a felrepedő sejtek plazmájával pl. emlőmirigy, (nagy verejtékmirigy mindkét módon tudja, a test helyszínétől függően) 12
7 Tétel A kötő- és támasztószövetek feladatai, csoportosítása A szövetekkel foglalkozó tudományág a szövettan(hystológia).a szervek szövetekből, a szövetek sejtekből épülnek fel. Szövet (tela)azonos alakú, és működésű sejtek összessége. sejtekből épül fel + sejt közötti állományból (alapállomány + rostok), a szövet tulajdonságára az adott sejtek tulajdonságai jellemzők. 4 alapszövet: hámszövetek kötő és támasztószövetek izomszövetet idegszövet sejt szövet szerv szervrendszer szervezet szövet sejt közötti állomány (rostok) (sejtes állomány) (citoplazma,alapállomány) KÖTŐ ÉS TÁMASZTÓSZÖVETEK Szerepe: ez képezi testünk leggyakrabban található szövetféleségét,részt vesz szinte minden egyes szerv felépítésében,nem zárnak annyira, mint a hámszövet,sejtjei lazábbak. Jellemző tulajdonságai: a sejtes állomány elenyésző mennyiségű,a sejt közötti állomány a meghatározó,sokféle sejttípust és 3féla rost típus alkotja,vesz részt a kötő és támasztó szövetek működésében. két nagy csoport kötőszövetek: támasztó szövetek laza rostos kötőszövet csontszövet tömött rostos kötőszövet porcszövet zsírszövet vér és nyirok Általános jellemzők: fő funkciója: összekötnek, támasztanak,szilárdítják a szervezetett kitöltik a testüreget (hegszövet kötőszövet pótolja, szilárdítja) tápanyagot raktároznak, szállítanak (vér) védenek (fehérvérsejt) szövet pótlás módosulnak, át tudnak alakulni, megújulásra, regenerációra is képesek Kötőszövet: sejtek fixek mobilisak sejtes állomány < sejtközötti állománya rostok sej közötti állomány alapállomány Sejtes állomány Sejtközötti állomány Rostos állomány Fibrociták:(helytülő sejtek) Alap állomány Kollagén rost Elasztikus rost Retikuláris rost 13
inaktív sejtek(parancsra aktivizálódik) Fél folyékony,benne sejtek és (rugalmatlan, (rugalmas rost) (rácsrostok) rost rendszer kialakítása rostok vannak enyvadó rost) nagy mennyiségű víz a fiatalabb sejtek óriás sejtekké meg- legvastagabb elasztin építi fel Retikulin építi fel fagoticálódnak kötésére alkalmasak nagy szakító szil főzéssel nem old- a kollagén rostok savas jellegű,véd a árdság,kis aktív formája a fibroblast kórokozók mérték- ható előfutárai duzzadtak a magas víztartalom miatt ellen ben nyújtható közepesen ellenálló főzéssel nem old- Feladata:sejt közötti állomány temelése a kötőszöveti alapállomány, kollagén főzéssel Vékony nyújtható hatók védekezés(fagocitál),zsirsejtekké alakul bizonyos mennyiségű vizet oldható elasztinből álló a kémia anyagokkal megkötve,kocsonya szerű kevésbé ellenálló kémiai anyagokkal szemben a legjob- Hisztocita:(időszakos vándorsejtek) anyagot alkot,melyben a kötőfehérje szálakból áll ellenállók ban ellenálló szövet sejtjei és rostjai Lelapult sejtek ágya- savakkal,lúgokkal, hullámos vagy rugos legvékonyabb rost szerűn Feladata:védekezés,méregtelenítés zódnak enzimekkel szem- felcsavarodott A kollagén rostok (lizószómát tartalmaz) a kocsonyás alapállomány ben érzékeny fonalak melyek elő anyagai, körül megakadályozza a sejt közötti Lefutása:egyenes hálószerű strukturát veszi az izomrostoanyag szabad mozgását a bőrnek a Limfocita:(nyirok sejtek) és tömör- alkotnak kat,mirigyvégkamállandó mozgásban van(vándorsejtek) így minden egyes káros anyag- séget adja. maximális terhelés- rákat,mirigycsöveket az erek falán kilépnek,belépnek ot lokalizál,mindaddig amíg a kollagén építi fel sel eredeti hosszúk hajszálerek falát fagocitál,ellenanyagot termel szervezet védekező erői 150% -ra nyújthatók Lefutása:hálózatos Masztocita(metakromozis)hízósejtek: nem mobilizálódnak az alapállomány tartalmaz: ki,eleresztve gumiszerűen Szoros kapcsolatban áll az idegrend- glikoproteint visszaugrik eredeti szerrel,idegi impulzus hatására termeli a glukozaminoglikánt hosszúságára szövet hormonokat: szteroin,haparin. proteoglikán Szakítási szilárdsá a szövet hormonok abban különböznek guk a kollagén rost a hormonoktól,hogy termelődésük nem köthető egyetlen belső elválasztású mirigyhez sem. Hisztamint termelnek,hisztamin: szövet, hormon hatására az érfalak áteresztő képessége megváltozik,vérplazma kerül a szövetekbe ezért ödéma vagy kiütés keletkezik,ha az izomszövetbe kerül a vérplazma,akkor görcsös összehúzódás egyharmada A rost 2 kompo- nensből áll: elasztin fibrillin Lefutása:keresztező ez adja a rugalmas- ságát 14
Kromofor(kromatofor) Melanin tartalmúak 15
8 Tétel A szövetek felosztása, a kötő-és támasztószövetek általános jellemzői, részletesen a kötőszövetekről A szövetekkel foglalkozó tudományág a szövettan(hystológia).a szervek szövetekből, a szövetek sejtekből épülnek fel. Szövet (tela)azonos alakú, és működésű sejtek összessége. sejtekből épül fel + sejt közötti állományból (alapállomány + rostok), a szövet tulajdonságára az adott sejtek tulajdonságai jellemzők. 4 alapszövet: hámszövetek kötő és támasztószövetek izomszövetet idegszövet sejt szövet szerv szervrendszer szervezet szövet sejt közötti állomány (rostok) (sejtes állomány) (citoplazma,alapállomány) Kötőszövet: sejtek sej közötti állomány fixek mobilisak rostok alapállomány KÖTŐ ÉS TÁMASZTÓSZÖVETEK Szerepe: ez képezi testünk leggyakrabban található szövetféleségét,részt vesz szinte minden egyes szerv felépítésében,nem zárnak annyira, mint a hámszövet,sejtjei lazábbak. Jellemző tulajdonságai: a sejtes állomány elenyésző mennyiségű,a sejt közötti állomány a meghatározó,sokféle sejttípust és 3féla rost típus alkotja,vesz részt a kötő és támasztó szövetek működésében. két nagy csoport kötőszövetek: támasztó szövetek laza rostos kötőszövet csontszövet tömött rostos kötőszövet porcszövet zsírszövet vér és nyirok Általános jellemzők: fő funkciója: összekötnek, támasztanak,szilárdítják a szervezetett kitöltik a testüreget (hegszövet kötőszövet pótolja, szilárdítja) tápanyagot raktároznak, szállítanak (vér) védenek (fehérvérsejt) szövet pótlás módosulnak, át tudnak alakulni, megújulásra, regenerációra is képesek sejtes állomány < sejtközötti állománya Sejtes állomány Sejtközötti állomány 16
Rostos állomány Fibrociták:(helytülő sejtek) Alap állomány Kollagén rost Elasztikus rost Retikuláris rost Fél folyékony,benne inaktív sejtek(parancsra aktivizálódik) sejtek és (rugalmatlan, (rugalmas rost) (rácsrostok) rost rendszer kialakítása rostok vannak enyvadó rost) a fiatalabb sejtek óriás sejtekké nagy mennyiségű víz meg- legvastagabb elasztin építi fel Retikulin építi fel fagoticálódnak kötésére alkalmasak nagy szakító szil főzéssel nem old- a kollagén rostok aktív formája a fibroblast savas jallagű,véd a kórokozók árdság,kis mérték- ható előfutárai duzzadtak a magas víztartalom miatt ellen ben nyújtható közepesen ellenálló főzéssel nem old- Feladata:sejt közötti állomány temelése a kötőszöveti alapálomány, kollagén főzéssel Vékony nyújtható hatók védekezés(fagocitál),zsirsejtekké alakul bizonyos mennyiségű vizet oldható elasztinből álló a kémia anyagokkal megkötve,kocsonya szerű kevésbé ellenálló kémiaia anyagokkal szemben a legjob- Hisztocita:(időszakos vándorsejtek) anygot alkot,mejben a kötőfehérja szálakból áll ellenállók ban ellenálló Lalapult sejtek szövet sejtjei és rostjai ágya- savakkal,lúgokkal, hullámos vagy rugos legvékonyabb rost Feladata:védekezés,méregtelanítés zódnak enzimekkel szemszerűn fekcsavrodott A kollagén rostok (lizószómát tartalmaz) a kocsonyás alapállomány ben érzékeny fonalak melyek előanyagai, körül megakadályozza asejt közötti Lefutása:egyenes halószerű strukturát veszi az izomrosto- Limfocita:(nyirok sejtek) anyag szabad mozgását és a bőrnek a tömör- alkotnak kat,mirigyvégkamállandó mozgásban van(vándorsejtek) így minden egyes káros anyag- séget adja. maximális terhelés- rákat,mirigycsöveke az erek falánkilépnek,belépnek ot lokalízál,mindaddig amíg a kollagén építi fel sel eredeti hosszúk hajszálerek falát fagocitál,ellenanyagot termel szervezet védekező erői 150% -ra nyújthatók Lefutása:hálózatos Masztocita(metakromozis)hízósejtek: nem mobilizálódnak az alapállomány tartalmaz: ki,eleresztve gumiszerűen Szoros kapcsolatban áll az idegrend- glikoproteint visszaugrik eredeti szerrel,idegi impulzus hatására termeli a glukozaminoglikánt hosszuságára szövet hormonokat: szteroin,haparin. proteoglikán Szakítási szilárdsáa szövet hormonok abban guk a kollagén külömböznek rost a hormonoktól,hogytermelődésük nem köthető egyetlen belsőelválasztású mirigyhez sem. Hisztamint termelnek,hisztamin: szövet, hormon hatására az érfalak áteresztő képessége megváltozik,vérplazma kerül a szövetekbeezért ödéma vagy kiütés egyharmada A rost 2 kompo- nensből áll: elasztin fibrillin Lefutása:kersztező ez adja a rugalmas- 17
keletkezik,ha az izomszövetbe kerül a vérplazma,akkor görcsös összehúzódás ságát Kromofor(kromatofor) Melanin tartalmúak Lazarostos kötőszövet (pl. bőr irharétege) szinte valamennyi szerv felépítésében részt vesz kitölti a szervek közötti tereket ezáltal rögzíti azok testen belüli helyzetét pl:erek,idegek sok ér és ideg található benne sokféle sejtet és az összes rosttípust tartalmazza Rostjai: rugalmasak rugalmatlanok rácsrostok Feladat: védekezés:a külső hatások és a korokózók ellen ellenanyag termelés bekebelezés Tömöttrostos kötőszövet (inszövet) ellaposodott sejtek alkotják sejtjei között csak rugalmatlan rostok vannak nagyon szorosan kapcsolódnak(kevés alap állomány) nagy húzási szilárdság összekötő szerep: csontokat az izmokkal a rostok szorosan egymás mellett helyezkednek el kevés eret tartalmaz több kollagén rost,kevés elasztikus rost gazdag hajszálér és ideghálózattal rendelkezik legsérülékenyebb, legjobban látható: Achilles ín Zsírszövet sejtjei kötőszöveti sejtekből (retikulociták) alakulnak ki, telítődnek zsírcseppekkel minél több van a zsírsejtekből, annál nagyobb a szövet mennyisége mennyiségük nem növekszik az élet során, csak a méretük kötőszöveti rostok Legfontosabb szerepe az energiaraktározás - tartaléktápanyag, a szervezet védelme fizikai hatásokkal szemben ( pl. hideg - hőszigetel, mechanikai behatások) valamint egyes szervek kipárnázása (védő szerep). Típusai Két típusa különíthető el: a sárga (más néven fehér) zsírszövet és a barna zsírszövet. A magzatban először barna zsírszövet alakul ki, majd ennek helyét a terhesség végére átveszi a sárga zsírszövet. 18
Vér és a nyirok folyékony kötöszövet zárt pályán belül keringő folyékony kötőszövet = vér sejtes állományát az alakos elemek adják 3 ilyen eleme van: vörös vértest(nincs valódi sejt mag) fehér vérsejt vérlemezkék sejt közötti állomány (vérplazma) Vérplazma: szalmasárga 90%-a víz, benne ásványi sók 0,9% (nátrium-klorid, kálium-klorid, kálcium-klorid, magnézium-klorid, foszfátok) fehérjék: 7% Vörösvérsejtek: a vörös csontvelőben termelődnek a vér alakos elemei a májban raktározódnak tökéletlen sejtek,sejtmagjukat a fejlődés során elvesztik Feladata: légzési gázok,elsősorban az oxigén,kisebb részt a szén-dioxid szállítása Vérlemezkék szerepe a véralvadásban vörös csontvelőben keletkeznek, sejtmagjuk nincs fehérvérsejtek: kevés van, immunvédelem, nem valódi sejt immunrendszer sejtjei amelyek megvédik testünket a fertőzéstől,idegen anyagoktól A nyirok:a nyirokerekbe bejutott szövetközi folyadék,fehérje mentes vérplazma nyiroksejtek vagy limfociták nyirokplazma(sejt közötti állomány) vörösvértest fehérvértest vérlemezkék 19
9 Tétel A lazarostos kötőszövet jellemzése, a bőralja rövid jellemzése A szövetekkel foglalkozó tudományág a szövettan(hystológia).a szervek szövetekből, a szövetek sejtekből épülnek fel. Szövet (tela)azonos alakú, és működésű sejtek összessége. sejtekből épül fel + sejt közötti állományból (alapállomány + rostok), a szövet tulajdonságára az adott sejtek tulajdonságai jellemzők. 4 alapszövet: hámszövetek kötő és támasztószövetek izomszövetet idegszövet sejt szövet szerv szervrendszer szervezet szövet sejt közötti állomány (rostok) (sejtes állomány) (citoplazma,alapállomány) Kötőszövet: sejtek sej közötti állomány fixek mobilisak rostok alapállomány KÖTŐ ÉS TÁMASZTÓSZÖVETEK Szerepe: ez képezi testünk leggyakrabban található szövetféleségét,részt vesz szinte minden egyes szerv felépítésében,nem zárnak annyira, mint a hámszövet,sejtjei lazábbak. Jellemző tulajdonságai: a sejtes állomány elenyésző mennyiségű,a sejt közötti állomány a meghatározó,sokféle sejttípust és 3féla rost típus alkotja,vesz részt a kötő és támasztó szövetek működésében. két nagy csoport kötőszövetek: támasztó szövetek laza rostos kötőszövet csontszövet tömött rostos kötőszövet porcszövet zsírszövet vér és nyirok Általános jellemzők: fő funkciója: összekötnek, támasztanak,szilárdítják a szervezetett kitöltik a testüreget (hegszövet kötőszövet pótolja, szilárdítja) tápanyagot raktároznak, szállítanak (vér) védenek (fehérvérsejt) szövet pótlás módosulnak, át tudnak alakulni, megújulásra, regenerációra is képesek sejtes állomány < sejtközötti állománya Sejtes állomány Sejtközötti állomány Rostos állomány 20
Fibrociták:(helytülő sejtek) Alap állomány Kollagén rost Elasztikus rost Retikuláris rost Fél folyékony,benne inaktív sejtek(parancsra aktivizálódik) sejtek és (rugalmatlan, (rugalmas rost) (rácsrostok) rost rendszer kialakítása rostok vannak enyvadó rost) a fiatalabb sejtek óriás sejtekké nagy mennyiségű víz meg- legvastagabb elasztin építi fel Retikulin építi fel fagoticálódnak kötésére alkalmasak nagy szakító szil főzéssel nem old- a kollagén rostok aktív formája a fibroblast savas jallagű,véd a kórokozók árdság,kis mérték- ható előfutárai duzzadtak a magas víztartalom miatt ellen ben nyújtható közepesen ellenálló főzéssel nem old- Feladata:sejt közötti állomány temelése a kötőszöveti alapálomány, kollagén főzéssel Vékony nyújtható hatók védekezés(fagocitál),zsirsejtekké alakul bizonyos mennyiségű vizet oldható elasztinből álló a kémia anyagokkal megkötve,kocsonya szerű kevésbé ellenálló kémiaia anyagokkal szemben a legjob- Hisztocita:(időszakos vándorsejtek) anygot alkot,mejben a kötőfehérja szálakból áll ellenállók ban ellenálló Lalapult sejtek szövet sejtjei és rostjai ágya- savakkal,lúgokkal, hullámos vagy rugos legvékonyabb rost Feladata:védekezés,méregtelanítés zódnak enzimekkel szemszerűn fekcsavrodott A kollagén rostok (lizószómát tartalmaz) a kocsonyás alapállomány ben érzékeny fonalak melyek előanyagai, körül megakadályozza asejt közötti Lefutása:egyenes halószerű strukturát veszi az izomrosto- Limfocita:(nyirok sejtek) anyag szabad mozgását és a bőrnek a tömör- alkotnak kat,mirigyvégkamállandó mozgásban van(vándorsejtek) így minden egyes káros anyag- séget adja. maximális terhelés- rákat,mirigycsöveke az erek falánkilépnek,belépnek ot lokalízál,mindaddig amíg a kollagén építi fel sel eredeti hosszúk hajszálerek falát fagocitál,ellenanyagot termel szervezet védekező erői 150% -ra nyújthatók Lefutása:hálózatos Masztocita(metakromozis)hízósejtek: nem mobilizálódnak az alapállomány tartalmaz: ki,eleresztve gumiszerűen Szoros kapcsolatban áll az idegrend- glikoproteint visszaugrik eredeti szerrel,idegi impulzus hatására termeli a glukozaminoglikánt hosszuságára szövet hormonokat: szteroin,haparin. proteoglikán Szakítási szilárdsáa szövet hormonok abban guk a kollagén külömböznek rost a hormonoktól,hogytermelődésük nem köthető egyetlen belsőelválasztású mirigyhez sem. Hisztamint termelnek,hisztamin: szövet, hormon hatására az érfalak áteresztő képessége megváltozik,vérplazma kerül a szövetekbeezért ödéma vagy kiütés keletkezik,ha az izomszövetbe kerül a egyharmada A rost 2 kompo- nensből áll: elasztin fibrillin Lefutása:kersztező ez adja a rugalmas- ságát 21
vérplazma,akkor görcsös összehúzódás Kromofor(kromatofor) Melanin tartalmúak Lazarostos kötőszövet (pl. bőr irharétege) szinte valamennyi szerv felépítésében részt vesz kitölti a szervek közötti tereket ezáltal rögzíti azok testen belüli helyzetét pl:erek,idegek sok ér és ideg található benne sokféle sejtet és az összes rosttípust tartalmazza Rostjai: rugalmasak rugalmatlanok rácsrostok Feladat: védekezés:a külső hatások és a korokózók ellen ellenanyag termelés bekebelezés Bőralja(subcutis) érintkezik izmokkal, csontokkal, itt nyúlékony, rugalmas rostok vastagabb kötegeket alkotnak -> hézagokat zsírsejtek töltik ki -> lebeny, zsírpárna itt található zsírszövet mennyisége függ a testtájéktól, életkortól, nemtől, életmódtól szerepe: arc és test vonalainak kialakítása szubkután érhálózat: anyagcsere határán: verejtékmirigy innen indulnak a szőrszálak, szőrtüsző -> faggyúmirigy kapcsolódik hozzá hajmerevítő izmocska: sok kis simaizomszövetből álló nyaláb -> faggyú kiürítése találhatók idegvégződések a subtitus mélyén vékony harántcsíkolt izomlemez helyezkedik el 22
10 Tétel A támasztószövetek jellemzése A szövetekkel foglalkozó tudományág a szövettan(hystológia).a szervek szövetekből, a szövetek sejtekből épülnek fel. Szövet (tela)azonos alakú, és működésű sejtek összessége. sejtekből épül fel + sejt közötti állományból (alapállomány + rostok), a szövet tulajdonságára az adott sejtek tulajdonságai jellemzők. 4 alapszövet: hámszövetek kötő és támasztószövetek izomszövetet idegszövet sejt szövet szerv szervrendszer szervezet szövet sejt közötti állomány (rostok) (sejtes állomány) (citoplazma,alapállomány) KÖTŐ ÉS TÁMASZTÓSZÖVETEK két nagy csoport kötőszövetek: támasztó szövetek laza rostos kötőszövet csontszövet tömött rostos kötőszövet porcszövet zsírszövet vér és nyirok Támasztószövetek Mechanikai funkciójuk a nyomási erőnek való ellenállás, azaz a támasztás Támasztó szövetek sejtek sejt közötti állomány Sokkal nagyobb mennyiség nyúlványos sejtek rostok kollagén (enyvadó)rost alapállomány(olyan trutyi mint a kötőszövetnél) nyúlvány nélküli sejtek elasztikus(rugalmas)rost sol (folyékony állagú kolloid rendszer)vagy különböző koncentrációjú gél Típusai: chordszövet porcszövet: üvegporc- hyalinporc: a rostok chondraitin szulfáttal vannak körbevéve ebben rostok nem látszanak mert a homogén állomány elfedi(csont végződések,ízületi porcok,ízületi felszíneken) rugalmas rostos porc:az elszórtan elhelyezkedő porcsejtek között vastag kollagén sejtek találhatok(fülkagyló,gégefedő) 23
kollagén rostos porc(csigolyák közötti porckorongok) Csöntszövetek a csontszövet sejt közötti állománya kemény Sejtes és szervetlen összetevőkből áll az emberei test legkeményebb szövete a csontok csontszövetből épülnek fel osteon az alapvető egysége, mely szerves (ossein alkotó része fehérje) és szervetlen (kalcium, magnézium, sók) alkotórészekből áll fő funkciója: csontok felépítése sejtjei nyúlványosak, nyúlványokkal kapcsolódnak össze rugalmasságát szerves állománya adja, szilárdságát pedig a szervetlen állomány a csontokat csonthártya borítja ide futnak be az idegek és az erek,innen táplákozik Porcszövet:Alapegysége a chondron(porcegység) sejtből és sejt közötti állományból álló,késsel vágható rugalmas szövet a porc a csontnál lágyabb felépítésű szövet sejtjei nyúlvány nélküliek csoportosan helyezkednek el, de lehetnek egyesével is ereket, idegeket nem tartalmaznak porchártya veszi körül,oda futnak be az erek és idegek a porc szövet táplálja (üvegporc és rostos porc rugalmas v. rugalmatlan) üvegporc 24
rugalmas rostos porc kollagén rostos 25
11 Tétel A vér, mint kötőszövet jellemzése A szövetekkel foglalkozó tudományág a szövettan(hystológia).a szervek szövetekből, a szövetek sejtekből épülnek fel. Szövet (tela)azonos alakú, és működésű sejtek összessége. sejtekből épül fel + sejt közötti állományból (alapállomány + rostok), a szövet tulajdonságára az adott sejtek tulajdonságai jellemzők. 4 alapszövet: hámszövetek kötő és támasztószövetek izomszövetet idegszövet sejt szövet szerv szervrendszer szervezet szövet sejt közötti állomány (rostok) (sejtes állomány) (citoplazma,alapállomány) KÖTŐ ÉS TÁMASZTÓSZÖVETEK Szerepe: ez képezi testünk leggyakrabban található szövetféleségét,részt vesz szinte minden egyes szerv felépítésében,nem zárnak annyira, mint a hámszövet,sejtjei lazábbak. Jellemző tulajdonságai: a sejtes állomány elenyésző mennyiségű,a sejt közötti állomány a meghatározó,sokféle sejttípust és 3féla rost típus alkotja,vesz részt a kötő és támasztó szövetek működésében. két nagy csoport kötőszövetek: támasztó szövetek laza rostos kötőszövet csontszövet tömött rostos kötőszövet porcszövet zsírszövet vér és nyirok Általános jellemzők: fő funkciója: összekötnek, támasztanak,szilárdítják a szervezetett kitöltik a testüreget (hegszövet kötőszövet pótolja, szilárdítja) tápanyagot raktároznak, szállítanak (vér) védenek (fehérvérsejt) szövet pótlás módosulnak, át tudnak alakulni, megújulásra, regenerációra is képesek Kötőszövet: fixek sejtek mobilisak Vér és a nyirok folyékony kötöszövet zárt pályán belül keringő folyékony kötőszövet = vér sejtes állományát az alakos elemek adják 3 ilyen eleme van: vörös vértest(nincs valódi sejt mag) fehér vérsejt rostok sej közötti állomány alapállomány 26
vérlemezkék sejt közötti állomány (vérplazma) Vérplazma: szalmasárga 90%-a víz, benne ásványi sók 0,9% (nátrium-klorid, kálium-klorid, kálcium-klorid, magnézium-klorid, foszfátok) fehérjék: 7% Vörösvérsejtek: a vörös csontvelőben termelődnek a vér alakos elemei a májban raktározódnak tökéletlen sejtek,sejtmagjukat a fejlődés során elvesztik felülről korong, oldalról babapiskóta alakú rugalmasak, deformálhatók vörös festékanyag található benne: hemoglobin sejtburok -> fehérje -> antigének -> vércsoport vörösvértest kb. 100 napig él, utána a lépben lebomlik -> bomlástermék : bilirubin -> epe zöld színe nincs sejtmag fejlődésük 7 nap Feladata: légzési gázok,elsősorban az oxigén,kisebb részt a szén-dioxid szállítása Vérlemezkék szerepe a véralvadásban vörös csontvelőben keletkeznek, sejtmagjuk nincs ovális alakú vérzésnél csillag alakúvá változik, rátapad a sérült felületre -> a lezárt seb által regenerálódik a sérült rész lobgát: - véralvadáshoz hasonló, gyulladások körül alakul ki pl. aknét veszi körül; masszázs -> sérül -> terjed fehérvérsejtek: kevés van, immunvédelem, nem valódi sejt immunrendszer sejtjei amelyek megvédik testünket a fertőzéstől,idegen anyagoktól van sejtmag fajtái: o granulociták: aktív amöboid mozgás; kilép a vér falán, bekebelezi a kórokozókat o limfociták: gömbölyű sejt; nagy sejtmag + kis citoplazma; sejtek alakja egyforma, feladatuk különböző o monociták: legnagyobb fehérvérsejt; feladata a kórokozók bekebelezése A nyirok:a nyirokerekbe bejutott szövetközi folyadék,fehérje mentes vérplazma nyiroksejtek vagy limfociták nyirokplazma(sejt közötti állomány) vörösvértest fehérvértest vérlemezkék 27
28
12 Tétel A szövetek csoportosítása, az izomszövetek általános jellemzése és csoportosítása A szövetekkel foglalkozó tudományág a szövettan(hystológia).a szervek szövetekből, a szövetek sejtekből épülnek fel. Szövet (tela)azonos alakú, és működésű sejtek összessége. sejtekből épül fel + sejt közötti állományból (alapállomány + rostok), a szövet tulajdonságára az adott sejtek tulajdonságai jellemzők. 4 alapszövet: hámszövetek kötő és támasztószövetek izomszövetet idegszövet sejt szövet szerv szervrendszer szervezet szövet sejt közötti állomány (rostok) (sejtes állomány) (citoplazma,alapállomány) KÖTŐ ÉS TÁMASZTÓSZÖVETEK Szerepe: ez képezi testünk leggyakrabban található szövetféleségét,részt vesz szinte minden egyes szerv felépítésében,nem zárnak annyira, mint a hámszövet,sejtjei lazábbak. Jellemző tulajdonságai: a sejtes állomány elenyésző mennyiségű,a sejt közötti állomány a meghatározó,sokféle sejttípust és 3féla rost típus alkotja,vesz részt a kötő és támasztó szövetek működésében. két nagy csoport kötőszövetek: támasztó szövetek laza rostos kötőszövet csontszövet tömött rostos kötőszövet porcszövet zsírszövet vér és nyirok Általános jellemzők: fő funkciója: összekötnek, támasztanak,szilárdítják a szervezetett kitöltik a testüreget (hegszövet kötőszövet pótolja, szilárdítja) tápanyagot raktároznak, szállítanak (vér) védenek (fehérvérsejt) szövet pótlás módosulnak, át tudnak alakulni, megújulásra, regenerációra is képesek Kötőszövet: sejtek sej közötti állomány fixek Izom rendszer: izmok osztályozása: egymás működését segítő izmok sinergista izmok ellenkező mozgást végző izmok antagonista izmok mobilisak rostok alapállomány 29
Az izmok inakkal kapcsolódnak a csontokhoz,meg különböztetünk: fejet(vastagabb) farki részt(vékonyabb) valamint középső részt izom nyaláb izom pólya izom rost Izomszövetek összefoglalása izomszövet nev simaizom szövet harántcsíkolt izomszövet szívizomszövet szerkezeti egysége sejtjei megnyúlt orsó alakúak egy magvas sejtek sejtmagok a sejt közepén helyezkednek el zsigeri izomzat hosszú megnyúlt rostok alkotják sok magvú sejt a sejtmagok a sejthártya mentén sorakoznak sejtmagot tartalmazó plazmarostok felszínét finom hártya borítja rövid elágazó rostokból tevődik össze működése hosszú ideig tud működni kis erőkifejtésre képes rövid ideig tud működni, de nagy erőkifejtésre képes gyors összehúzódásra képes nagy erőkifejtésre képes gyors kapcsolata az idegrendszerrel akaratunktól függetlenül a vegetatív idegrendszer hatására működik, lassan húzódik, össze tartós összehúzódásra képes lassan fárad akaratunktól függő szomatikus idegrendszer akaratunktól független vegetatív előfordulás zsigeri izomzatban erek falán bőrben légcső nyelőcső húgyvezeték gyomor a vázizmokat építi fel minden olyan szerv amit mozgatni tudunk,nyelő cső felső szakasza szívizom 30
egy magvú sejtek a sejtmagok a sejt közepén vannak Y alakú sejtek alkotják összehúzódás nem fáradékony hosszú ideig a két előző izom csoport jó tulajdonságait hordozza idegrendszer a szívnek saját ingerképző központja van (szinusz csomó ingereket küld) Az élő anyag alapvető tulajdonsága a mozgás, mely a sejtváz alkotóelemeinek köszönhető (aktin és miozin) egymás mellett elcsúsznak a sejt megrövidül az ATP (energia) bomlik, felszabaduló energia munkát végez szerveink belső mozgása + helyváltoztatás Izmok biokémiai felépítése: 70-75% víz 20% fehérje globulin:az izmok szerkezetét adja aktin,miozin:milofilamentumokat alkotják enzimek:az izomban végbemenő vegyi folyamatokat katalizálja kb:5-8% szervetlen Na, Ca, Mg, K, fokozzák az izom tónusát szerves anyagok:szénhidrátok- glikogén lebomlik,energia szerves foszfor(kreatin foszfát) vegyületek Izmok tulajdonságai: vörös színű elernyedt állapotban puha összehúzódva megfeszülnek ingerfelvételre képesek sűrű hajszálér 1. Összehúzódás: izmok specifikus tulajdonságai ingerlékeny: küszöb inger:az a mennyiség ami már izom összehúzódást eredményez küszöb alatti inger:nem eredményez összehúzódást ingerszummáció- ha sokszor végezzük az összehúzódás összeadódik küszöb feletti inger:izom görcsöt okoz 2. Összhúzékonyság:összehúzódásra és elernyedésre képe 3. Apadási és gyarapodási képesség:ha használjuk gyarapodik,ha nem használjuk apad. 4. Izomtónus:az izmok állandó kismértékű feszülési állapota 31
13 Tétel Izomszövetek jellemzése Izom rendszer: izmok osztályozása: egymás működését segítő izmok sinergista izmok ellenkező mozgást végző izmok antagonista izmok Az izmok inakkal kapcsolódnak a csontokhoz,meg különböztetünk: fejet(vastagabb) farki részt(vékonyabb) valamint középső részt izom nyaláb izom pólya izom rost Izomszövetek összefoglalása izomszövet nev simaizom szövet harántcsíkolt izomszövet szerkezeti egysége sejtjei megnyúlt orsó alakúak egy magvas sejtek sejtmagok a sejt közepén helyezkednek el zsigeri izomzat hosszú megnyúlt rostok alkotják sok magvú sejt a sejtmagok a sejthártya mentén sorakoznak működése hosszú ideig tud működni kis erőkifejtésre képes rövid ideig tud működni, de nagy erőkifejtésre képes gyors összehúzódásra képes kapcsolata az idegrendszerrel akaratunktól függetlenül a vegetatív idegrendszer hatására működik, lassan húzódik, össze tartós összehúzódásra képes lassan fárad akaratunktól függő szomatikus idegrendszer előfordulás zsigeri izomzatban erek falán bőrben légcső nyelőcső húgyvezeték gyomor a vázizmokat építi fel minden olyan szerv amit mozgatni tudunk,nyelő cső felső szakasza 32
szívizomszövet sejtmagot tartalmazó plazmarostok felszínét finom hártya borítja rövid elágazó rostokból tevődik össze egy magvú sejtek a sejtmagok a sejt közepén vannak Y alakú sejtek alkotják nagy erőkifejtésre képes gyors összehúzódás nem fáradékony hosszú ideig a két előző izom csoport jó tulajdonságait hordozza akaratunktól független vegetatív idegrendszer a szívnek saját ingerképző központja van (szinusz csomó ingereket küld) szívizom Az élő anyag alapvető tulajdonsága a mozgás, mely a sejtváz alkotóelemeinek köszönhető (aktin és miozin) egymás mellett elcsúsznak a sejt megrövidül az ATP (energia) bomlik, felszabaduló energia munkát végez szerveink belső mozgása + helyváltoztatás Izmok biokémiai felépítése: 70-75% víz 20% fehérje globulin:az izmok szerkezetét adja aktin,miozin:milofilamentumokat alkotják enzimek:az izomban végbemenő vegyi folyamatokat katalizálja kb:5-8% szervetlen Na, Ca, Mg, K, fokozzák az izom tónusát szerves anyagok:szénhidrátok- glikogén lebomlik,energia szerves foszfor(kreatin foszfát) vegyületek Izmok tulajdonságai: vörös színű elernyedt állapotban puha összehúzódva megfeszülnek ingerfelvételre képesek sűrű hajszálér 1. Összehúzódás: izmok specifikus tulajdonságai ingerlékeny: küszöb inger:az a mennyiség ami már izom összehúzódást eredményez küszöb alatti inger:nem eredményez összehúzódást ingerszummáció- ha sokszor végezzük az összehúzódás összeadódik küszöb feletti inger:izom görcsöt okoz 2. Összhúzékonyság:összehúzódásra és elernyedésre képe 3. Apadási és gyarapodási képesség:ha használjuk gyarapodik,ha nem használjuk apad. 4. Izomtónus:az izmok állandó kismértékű feszülési állapota simaizom harántcsíkolt izom szívizom 33
14 Tétel A szövetek csoportosítás, az idegszövet jellemzése, az ingerület vezetés anatómiája A szövetekkel foglalkozó tudományág a szövettan(hystológia).a szervek szövetekből, a szövetek sejtekből épülnek fel. Szövet (tela)azonos alakú, és működésű sejtek összessége. sejtekből épül fel + sejt közötti állományból (alapállomány + rostok), a szövet tulajdonságára az adott sejtek tulajdonságai jellemzők. 4 alapszövet: hámszövetek kötő és támasztószövetek izomszövetet idegszövet sejt szövet szerv szervrendszer szervezet szövet sejt közötti állomány (rostok) (sejtes állomány) (citoplazma,alapállomány) KÖTŐ ÉS TÁMASZTÓSZÖVETEK két nagy csoport kötőszövetek: laza rostos kötőszövet tömött rostos kötőszövet zsírszövet vér és nyirok Az idegszövet(tela nervosa): az idegszövet ektodermális eredetű sejtek,nyúlványok,végfácska,alapállomány Idegsejt típusok: egynyúlványú kétnyúlványú állegynyúlvány soknyúlványú támasztó szövetek csontszövet porcszövet egynyúlványú álegynyúlványú kétnyúlványú soknyúlványú gerintelen dúcokba csigolyák közötti dúcokba érzékszervekbe agykéreg,gerincvelő Idegsejtek o Szervezetünk legöregebb sejtjei o Állandó és folyamatos vérellátást igényelnek(ha nem kapnak, vért elpusztulnak) Gliasejtek o Az idegi kötőszövet a neuroglia (velőshüvely képzés, sejtek táplálása, védelme, beágyazása) o Központi környéki idegrendszerben fordulnak elő az idegsejtek és a véredények között o Megőrzik osztódó-képességüket 34
o Rendkívül energiaigényesek o Nem tudnak osztódni, csak pusztulni o Rendkívül érzékeny o Felépítésük: sejttest, sejtnyúlványok (felvevő, leadó, o Felépítésük: változatos, nyúlványos sejtek o Működésük: Az idegsejtek elkülönítése, támasztása, védelme, táplálása Velőshüvely képzése Az elhalt idegsejtek feloldása Az elhalt idegsejteket eltakarítják érző, átkapcsoló, mozgató) érző: felvegyék az ingert, azt ingerületté alakítják, a központba = agyba vezetik mozgató: ezt az ingerületet továbbviszi a végrehajtó szervek felé átkapcsoló: kapcsolatot teremt az idegsejtek között elválasztó idegsejtek:mirigyekkel állnak kapcsolatban Ingerületvezetés Az élő anyag külső és belső hatásokra reagál = ingerelhető. Ennek felvétele és az erre küldendő válasz az idegszövet feladata. Az idegsejt axonja (hosszú nyúlvány) szolgál az ingerület vezetésére. A sejten belüli térben anionok, kívül kationok vannak -> sejt két oldalán töltéskülönbség. -> nyugalmi potenciál, ami mérhető. A töltéskülönbség fenntartásához sok ATP kell. Ha az idegsejtet megfelelő inger éri, a sejthártyán akciós potenciál alakul ki, mert az ioneloszlás megváltozik, majd visszaáll. Az ingerület az egyik sejtről a másikra a szinapszisban adódik át. A végfácskák bunkószerű megvastagodással végződnek a következő sejt membránjának a felszínén. A kettő között szinaptikus rés található. A végbunkókban hólyagocskák találhatók, melynek tartalma exocitózissal kerül a résbe. A hólyagocskák ingerületátvivő anyagot tartalmaznak, melyek a fogadósejtek membránjának receptorait ingerlik, így ott akciós potenciál alakul ki, mely lehetővé teszi, hogy az ingerület a következő sejten is áthaladjon. A végfácskák több neuronnal is rendelkezhetnek, melyek láncszerűen kapcsolódnak egymásba, de a végfácskák kapcsolatot teremtenek más szövetekkel is. Ha a neuron végfácskája izomban található = mozgató neuron, ha mirigyben = elválasztó neuron, ha a neuron az inger felvételét végzi = érző neuron. Különböző neuronok segítségével épül fel az idegrendszer alapegysége, a reflexív. Ingerület :elektromos impulzus ingerület átvivő anyag. dopamin acetolkatin adrelanin az egyik idegsejt nem ér amásikhoz,rés van közöttük szinaptikus rés,az ingerület vezetés a szinapszis Az ideg sej kozmetikai szerepe:ingerület vezetés BOTOX:igeméreg,óriásmolekula,lebénítja sz idegsejtett A kozmetikába használt BOTOX hatású termékek gátolják az ingerület átvivő anyag felszabadulását Argelini R 6db aminósavból áll(hexapeptid) syn- ake(templomos viperából állítják elő) 35
15 Tétel A mozgás szervrendszerének általános jellemzése, a csontok összekapcsolódásának módjai sejt szövet szerv szervrendszer szervezet Az emberi szervezet szervrendszerei - anyagcsere szervrendszere,(emésztő, kiválasztó, légző, keringő) - szaporodás szervrendszere - mozgás szervrendszere - szervező szervrendszer:ideg hormon (neuroendokrin rendszer)., A mozgásrendszer két fő része Csontrendszer Izomrendszer Passzív : önállóan nem képes Aktív:izmok összehúzódása és mozgásra, az izmok mozgatják elernyedése eredményezi Feladata: Feladata: védelem, elhatárolás, szilárdítás, védelem, test formát. meghat., vérképzés (vörös csontvelőben), ízületek rögzítése, hőtermelés a meghatározza az arányokat és a. mozgás során, vérkeringés bizt. formát rögzíti az ízületeket koponya, törzs, végtagok csontjai Részei fej, törzs, végtagok izmai zsigeri izmok,vázizmok koponya, törzs, végtagok csontjai Felépítés izomszövet (sima -> zsigeri, Izomrendszer: izmok osztályozása: egymás működését segítő izmok sinergista izmok ellenkező mozgást végző izmok antagonista izmok Az izmok inakkal kapcsolódnak a csontokhoz,meg különböztetünk: fejet(vastagabb) farki részt(vékonyabb) valamint középső részt izom nyaláb izom pólya izom rost Izomszövetek összefoglalása izomszövet nev simaizom szövet szerkezeti egysége sejtjei megnyúlt orsó alakúak egy magvas sejtek sejtmagok a sejt közepén helyezkednek el zsigeri izomzat működése hosszú ideig tud működni kis erőkifejtésre képes kapcsolata az idegrendszerrel akaratunktól függetlenül a vegetatív idegrendszer hatására működik, lassan húzódik, össze tartós előfordulás zsigeri izomzatban erek falán bőrben légcső nyelőcső húgyvezeték gyomor 36
harántcsíkolt izomszövet szívizomszövet hosszú megnyúlt rostok alkotják sok magvú sejt a sejtmagok a sejthártya mentén sorakoznak sejtmagot tartalmazó plazmarostok felszínét finom hártya borítja rövid elágazó rostokból tevődik össze egy magvú sejtek a sejtmagok a sejt közepén vannak Y alakú sejtek alkotják rövid ideig tud működni, de nagy erőkifejtésre képes gyors összehúzódásra képes nagy erőkifejtésre képes gyors összehúzódás nem fáradékony hosszú ideig a két előző izom csoport jó tulajdonságait hordozza összehúzódásra képes lassan fárad akaratunktól függő szomatikus idegrendszer akaratunktól független vegetatív idegrendszer a szívnek saját ingerképző központja van (szinusz csomó ingereket küld) a vázizmokat építi fel minden olyan szerv amit mozgatni tudunk,nyelő cső felső szakasza szívizom Az élő anyag alapvető tulajdonsága a mozgás, mely a sejtváz alkotóelemeinek köszönhető (aktin és miozin) egymás mellett elcsúsznak a sejt megrövidül az ATP (energia) bomlik, felszabaduló energia munkát végez szerveink belső mozgása + helyváltoztatás Izmok biokémiai felépítése: 70-75% víz 20% fehérje globulin:az izmok szerkezetét adja aktin,miozin:milofilamentumokat alkotják enzimek:az izomban végbemenő vegyi folyamatokat katalizálja kb:5-8% szervetlen Na, Ca, Mg, K, fokozzák az izom tónusát szerves anyagok:szénhidrátok- glikogén lebomlik,energia szerves foszfor(kreatin foszfát) vegyületek Izmok tulajdonságai: vörös színű elernyedt állapotban puha összehúzódva megfeszülnek ingerfelvételre képesek sűrű hajszálér 1. Összehúzódás: izmok specifikus tulajdonságai ingerlékeny: küszöb inger:az a mennyiség ami már izom összehúzódást eredményez küszöb alatti inger:nem eredményez összehúzódást ingerszummáció- ha sokszor végezzük az összehúzódás összeadódik 37
küszöb feletti inger:izom görcsöt okoz 2. Összhúzékonyság:összehúzódásra és elernyedésre képe 3. Apadási és gyarapodási képesség:ha használjuk gyarapodik,ha nem használjuk apad. 4. Izomtónus:az izmok állandó kismértékű feszülési állapota A csontváz két nagy részből áll: Tengelycsontváz amelyet: fej nyak törzs csontjai alkotják Függelékcsontváz: a felső végtag csontjai tartoznak/vállöv,kar,alkar,kéztő,kézközép,ujjak) az alsó végtag csontjai(csípőcsontok,combcsontok,lábszárcsontok,lábtő,lábközép,lábujjak csontjai) A csontvázrendszer szerepe: a test szilárd vázát alkotja, megszabja annak alakját méretét passzív mozgásszerv egyes szervek számára a mechanikai behatásokkal szemben védelmet nyújt üregbe zárja a vörös csontvelőt,amely a vérképzés szerve ásványi anyag raktár Jellemzői : passzív : önálló mozgásra nem képes, az izmok mozgatják funkciója : védelem elhatárolás, szilárdítás, vérképzés, szervezet formájának meghatározása részei : koponya, törzs, végtagok csontjai felépítés : csontszövet Csontok összekapcsolódásának módjai A csontvázat felépítő csontok különböző módon kapcsolódnak összes mozdulatlan (folyamatos): - összenövés (medence, keresztcsont) varratok:(koponya) porcos:(szegycsont utolsó része) mozgékony(megszakított) kapcsolatok :ízületei laza végtagok csontjai egytengelyű hengerízület (ujjpercek) kéttengelyű tojásízület (csukló) soktengelyű gömbízület (csípő, váll) feszes (medenceöv csontjai) Ízületes összekötetések Amikor két csontvég kis hézaggal egymáshoz kapcsolódik úgy,hogy egymáshoz viszonyítva képes elmozdulni,ízületről beszélünk. Állandó alkotórészek: Csontos ízületrészek(ízületi fej,ízületi vápa) Porcos ízületi felület(csökkenti a súrlódást) Ízületi tok(ízületi folyadékot produkál Ízületi nedv(táplálja az ízületi porcot,csökkenti a súrlódást) Szalagok(legnagyobb stabilitást bíztositja) 38
hengerízület nyeregízület gömbízület 39
16. Tétel A csontrendszer, a koponya csontjainak megnevezése felirat nélküli ábra, vagy kép segítségével A csontrendszer felépítésében a csont több (csontszövet,porcszövet,csonthártya,erek idegek,vörös és sárga csontvelő )funkcionális egysége..alapegysége az osteon szerves (ossein,fehérje) és szervetlen(kalcium sók) alkotórészeiből áll A csontrendszert 206 db csont alkotja az emberi testben. A csontok az emberi test súlyának a 10 %-át adják. A csont két nagy részből áll: Tengelycsontváz amelyet: fej nyak törzs csontjai alkotják Függelékcsontváz: a felső végtag csontjai tartoznak(vállöv,kar,alkar,kéztő,kézközép,ujjak) az alsó végtag csontjai(csípőcsontok,combcsontok,lábszárcsontok,lábtő,lábközép,lábujjak csontjai) A csontvázrendszer szerepe: a test szilárd vázát alkotja, megszabja annak alakját méretét passzív mozgásszerv egyes szervek számára a mechanikai behatásokkal szemben védelmet nyújt üregbe zárja a vörös csontvelőt,amely a vérképzés szerve ásványi anyag raktár Jellemzői : passzív : önálló mozgásra nem képes, az izmok mozgatják funkciója : védelem elhatárolás, szilárdítás, vérképzés, szervezet formájának meghatározása részei : koponya, törzs, végtagok csontjai felépítés : csontszövet Csontok növekedése: az agyalapi mirigy szabályozza,ott termelődik a növekedési hormon,a csontok hosszirányba és széltében is nőnek. A csont szerkezete A csont szerkezetét tekintve a következőket mondhatjuk el: kívül egy vastag, tömör állomány található, belül vékony csontlemezkék és gerendácskák hálózatából álló szivacsos állomány található. A csövescsontok belseje légtartalmú, benne van a csontvelő. 40
Csontszövet: az emberi test egyik legkeményebb szövete csontok csontszövetből épülnek fel a csontszövet sejt közötti állománya miatt kemény,a szerves állománya miatt rugalmas a csontot csonthártya borítja,ide futnak az erek és idegek,innen táplálkozik Csontvelő: vörös csontvelő:a csontok szivacsos állományában helyezkedik el,(rövid,lapos,hosszú,csöves csontok),feladata a vérképzés. Sárga csontvelő: zsír raktározás,(hosszú csöves csontok) Csontokban háromféle sejt található: osteoblastok(csontképző sejtek) osteocyták(csontsejtek,melyek új alapállományt már nem termelnek) osteoclastok(csontfaló sejtek) Csontok alaki besorolása: hosszú csöves csontok(alkar,felkar,combcsont) lapos csontok(szegy,medence,koponya csont,szabálytalan csigolyák) rövid csontok(újpercek,lábujjcsontok) A koponya csontjai A koponya,a fej csontos váza két fő részből áll: agykoponya arckoponya.az agykoponya hét csontból áll,három páratlan és két páros csontból épül fel: Páratlan csontok Páros csontok Magyar név Homlokcsont Ékcsont Nyakszirt csont Falcsont Halántékcsont Latin név os frontale os sphenoidale os occipitale os pariatale os temporale csontjai az agyvelőt védik, mely a koponyaüregben foglal helyet. A homlokcsont, az ékcsont, a halántékcsont és a nyakszirtcsont belső részei alkotják az agyalapot vagy koponyaalapot. A nyakszirtcsont alsó részén található nyílást öreglyuknak nevezzük. A gerincagy itt halad át a koponyaagyba. Töröknyereg : az ékcsont belső felszínén helyezkedik el, itt található az agyalapi mirigy. A homlokcsont szemüreg felé eső részén a belső szemzug felett található az V. agyideg egyik ágának idegkilépési helye. Az arckoponya alkotásában 15 csont vesz részt. Ebből 3 páratlan,6 pedig páros csont. Páratlan csontok Páros csontok Magyar név Rostacsont Ekecsont Állkapocs Felső állkapocs Járomcsont Könnycsont Orrcsont Alsó orrkagyló Szájpadcsont latin név os ethmoidale vomer mandibula maxilla os zygomatycum os lacrimale os nasale concha nassalis inferior os palatinum Arckoponya : két része : orrüreg (páros csontok könnycsont, orrtőcsont, alsó orrkagyló, páratlan ekecsont, rostacsont), az orr szilárd vázához porcos orrsövény kapcsolódik; és a szájüreg csontjai. Vastagabb csontok : páros járomcsont, felső állcsont, szájpad csont, 41
A felső állcsontok és az állkapocs fogmedreiben találhatók a fogak. A második kis őrlőfog feletti nyílásból lép ki az V. agyideg egyik ága. Az állkapocs mozgó idegekkel kapcsolódik a koponya csontjaihoz. A rajta található nyílások is fontos idegkilépési helyek, az V. agyideg harmadik ága lép ki jobb és bal oldalon arc alsó felszínére. Az arckoponyához sorolhatók a hallócsontocskák, valamint a szalagokon függő nyelvcsont. az állkapocs mozgó ízülettel kapcsolódik a koponya csontjaihoz. 42
43
17. Tétel A csontrendszer, a törzs és a végtagok fontosabb csontjainak megnevezése felirat nélküli ábra, vagy kép segítségével A csontrendszer felépítésében a csont több (csontszövet,porcszövet,csonthártya,erek idegek,vörös és sárga csontvelő )funkcionális egysége..alapegysége az osteon szerves (ossein,fehérje) és szervetlen(kalcium sók) alkotórészeiből áll A csontrendszert 206 db csont alkotja az emberi testben. A csontok az emberi test súlyának a 10 %-át adják. A csont két nagy részből áll: Tengelycsontváz amelyet: fej nyak törzs csontjai alkotják Függelékcsontváz: a felső végtag csontjai tartoznak(vállöv,kar,alkar,kéztő,kézközép,ujjak) az alsó végtag csontjai(csípőcsontok,combcsontok,lábszárcsontok,lábtő,lábközép,lábujjak csontjai) A csontvázrendszer szerepe: a test szilárd vázát alkotja, megszabja annak alakját méretét passzív mozgásszerv egyes szervek számára a mechanikai behatásokkal szemben védelmet nyújt üregbe zárja a vörös csontvelőt,amely a vérképzés szerve ásványi anyag raktár Jellemzői : passzív : önálló mozgásra nem képes, az izmok mozgatják funkciója : védelem elhatárolás, szilárdítás, vérképzés, szervezet formájának meghatározása részei : koponya, törzs, végtagok csontjai felépítés : csontszövet Csontok növekedése: az agyalapi mirigy szabályozza,ott termelődik a növekedési hormon,a csontok hosszirányba és széltében is nőnek. A csont szerkezete A csont szerkezetét tekintve a következőket mondhatjuk el: kívül egy vastag, tömör állomány található, belül vékony csontlemezkék és gerendácskák hálózatából álló szivacsos állomány található. A csövescsontok belseje légtartalmú, benne van a csontvelő. 44
Csontszövet: az emberi test egyik legkeményebb szövete csontok csontszövetből épülnek fel a csontszövet sejt közötti állománya miatt kemény,a szerves állománya miatt rugalmas a csontot csonthártya borítja,ide futnak az erek és idegek,innen táplálkozik Csontvelő: vörös csontvelő:a csontok szivacsos állományában helyezkedik el,(rövid,lapos,hosszú,csöves csontok),feladata a vérképzés. Sárga csontvelő: zsír raktározás,(hosszú csöves csontok) Csontokban háromféle sejt található: osteoblastok(csontképző sejtek) osteocyták(csontsejtek,melyek új alapállományt már nem termelnek) osteoclastok(csontfaló sejtek) Csontok alaki besorolása: hosszú csöves csontok(alkar,felkar,combcsont) lapos csontok(szegy,medence,koponya csont,szabálytalan csigolyák) rövid csontok(újpercek,lábujjcsontok) A csontvázat felépítő csontok különböző módon kapcsolódnak összes mozdulatlan (folyamatos): - összenövés (medence, keresztcsont) varratok:(koponya) porcos:(szegycsont utolsó része) mozgékony(megszakított) kapcsolatok :ízületei laza végtagok csontjai egytengelyű hengerízület (ujjpercek) kéttengelyű tojásízület (csukló) soktengelyű gömbízület (csípő, váll) feszes (medenceöv csontjai) Ízületes összekötetések Amikor két csontvég kis hézaggal egymáshoz kapcsolódik úgy,hogy egymáshoz viszonyítva képes elmozdulni,ízületről beszélünk. Állandó alkotórészek: Csontos ízületrészek(ízületi fej,ízületi vápa) Porcos ízületi felület(csökkenti a súrlódást) Ízületi tok(ízületi folyadékot produkál Ízületi nedv(táplálja az ízületi porcot,csökkenti a súrlódást) Szalagok(legnagyobb stabilitást bíztositja) hengerízület 45
nyeregízület gömbízület A törzs csontjai: gerinc mellkas bordák szegycsont Végtagok csontjai: vállőv:kulcs csont,lapockacsont A a gerinc csigolyák, - megoszlása szakaszai csigolya=vertebra 7 nyaki csigolya - cervicalis 12 háti csigolya - thoracalis 5 ágyéki csigolya - lumbalis 5 keresztcsonti csigolya - sacralis 3-4 farkcsigolya - coccygealis bordák,( borda costa) szegycsont. sternum Mellkas borda csontok: 7 valódi borda 3 áll borda(borda porcon keresztül kapcsolódik) 2 lengő borda Szegycsont Lapos csont A felső végtag csontjai: vállöv,(kulcscsont clavicula, vállcsúcs acromion, lapocka. scapula) 46
Alsó végtag csontjai: felkar,(felkarcsont humerus) alkarcsontok (orsócsont radius, singcsont- ulna) a kéz csontjai.(kéztőcsontok carpus, kézközépcsontok metacarpus, ujjperccsontok phalanx) medenceöv csontjai, (medence csont os coxae- részei:szeméremcsont os pubis, ülőcsont os ischii, csípőcsont os ilium Medence jelentősége: a törzs súlyát hordozza, járás után alakul ki a végleges formája, üléskor a két ülőgumóra támaszkodik combcsont, - femur- részei:- fej, nyak, kistompor, nagytompor lábszárcsontok sípcsont - tibia, szárkapocscsont - fibula lábcsontok. Lábtőcsontok tarsus, lábközépcsontok metatarsus, lábujjak digiti pedis 47
48
49
18. Tétel Az izomrendszer felépítése, a fej kozmetikai szempontból fontos izmainak megnevezése felirat nélküli ábra, vagy kép segítségével Izom rendszer:az izmok elernyedése és összehúzódása eredményezi a mozgást Az izom működésének alapja az összehúzódás izmok osztályozása: egymás működését segítő izmok sinergista izmok ellenkező mozgást végző izmok antagonista izmok Az izmok inakkal kapcsolódnak a csontokhoz,meg különböztetünk: fejet(vastagabb) farki részt(vékonyabb) valamint középső részt izom nyaláb izom pólya izom rost Izomszövetek összefoglalása izomszövet nev simaizom szövet harántcsíkolt izomszövet szerkezeti egysége sejtjei megnyúlt orsó alakúak egy magvas sejtek sejtmagok a sejt közepén helyezkednek el zsigeri izomzat hosszú megnyúlt rostok alkotják sok magvú sejt a sejtmagok a működése hosszú ideig tud működni kis erőkifejtésre képes rövid ideig tud működni, de nagy erőkifejtésre képes gyors kapcsolata az idegrendszerrel akaratunktól függetlenül a vegetatív idegrendszer hatására működik, lassan húzódik, össze tartós összehúzódásra képes lassan fárad akaratunktól függő szomatikus idegrendszer előfordulás zsigeri izomzatban erek falán bőrben légcső nyelőcső húgyvezeték gyomor a vázizmokat építi fel minden olyan szerv amit mozgatni tudunk,nyelő 50
szívizomszövet sejthártya mentén sorakoznak sejtmagot tartalmazó plazmarostok felszínét finom hártya borítja rövid elágazó rostokból tevődik össze egy magvú sejtek a sejtmagok a sejt közepén vannak Y alakú sejtek alkotják összehúzódásra képes nagy erőkifejtésre képes gyors összehúzódás nem fáradékony hosszú ideig a két előző izom csoport jó tulajdonságait hordozza akaratunktól független vegetatív idegrendszer a szívnek saját ingerképző központja van (szinusz csomó ingereket küld) cső felső szakasza szívizom Az élő anyag alapvető tulajdonsága a mozgás, mely a sejtváz alkotóelemeinek köszönhető (aktin és miozin) egymás mellett elcsúsznak a sejt megrövidül az ATP (energia) bomlik, felszabaduló energia munkát végez szerveink belső mozgása + helyváltoztatás Izmok biokémiai felépítése: 70-75% víz 20% fehérje globulin:az izmok szerkezetét adja aktin,miozin:milofilamentumokat alkotják enzimek:az izomban végbemenő vegyi folyamatokat katalizálja kb:5-8% szervetlen Na, Ca, Mg, K, fokozzák az izom tónusát szerves anyagok:szénhidrátok- glikogén lebomlik,energia szerves foszfor(kreatin foszfát) vegyületek Izmok tulajdonságai: vörös színű elernyedt állapotban puha összehúzódva megfeszülnek ingerfelvételre képesek sűrű hajszálér Összehúzódás: izmok specifikus tulajdonságai ingerlékeny: küszöb inger:az a mennyiség ami már izom összehúzódást eredményez küszöb alatti inger:nem eredményez összehúzódást ingerszummáció- ha sokszor végezzük az összehúzódás összeadódik küszöb feletti inger:izom görcsöt okoz Összhúzékonyság:összehúzódásra és elernyedésre képe Apadási és gyarapodási képesség:ha használjuk gyarapodik,ha nem használjuk apad. Izomtónus:az izmok állandó kismértékű feszülési állapota 51
A fej izmai: mimikai és rágóizmok. Kozmetikai szempontból a mimikai izmok jelentősek, melyek az egyén lelkiállapotának kifejezői. Gyakori működésük szerzett barázdák kialakulásához vezetnek. Feladatuk : az arc egyes nyílásainak szűkítése, tágítása, amely által a mimikai izmok a táplálkozásban, légzésben, az érzékszervek működésében játszanak fontos szerepet. Fontosak a hangképzésben is. Harmonikus mozgásukért az arcideg) mozgató idegrostjai a felelősek. Helyzetük alapján fejtető izmaira és arcizmokra oszthatók. Fejtető izmai : gyenge, lapos izomelemek, melyek a fejtetőn kifeszülő rostos kötőszövetből felépülő ún. fejsisakra sugároznak szét. nyakszirti izom : tarkón ered, fejbőrt hátrafelé húzza 52
homlokizom : szemöldökív bőrén ered, felfelé húzza a homlok bőrét, vízszintes ráncok kialakításában játszik szerepet fülkagylóhoz tartozó izmok : eredetileg a fülkagyló mozgatása volt a feladatuk Az arc izmai szem körüli izmok körkörös szemizom : gyűrű alakban veszi körül a szemet, biztosítja a szemhéjak záródását -> vízszintes barázdák szemöldökredőző izom : orrtő két oldalán található, homlok bőrét az orr felé húzza -> függőleges ráncok keskeny orrizom : páros izmocska, orrtő bőrét harántráncokba szedi orr körüli izmok : az orrizom a 2. metszőfog és a szemfog duzzanatán ered, az orrszárnyra és az orrhátra húzódik fel. Az orrnyílás szűkítője. száj körüli izmok : az ajak és szájpadlás működését segítik elő körkörös szájizom : gyűrű alakban veszi körül a szájnyílást, záróizom. Csücsörítés.felső ajkak négyszögű izma : páros, alakja trapéz, orcák nagy részét elfoglalja. Orr-ajak rézsútos barázdái járomcsonti izom : pofagumón ered, szájzugon tapad, páros izom. Nevetéskor a száj- zugot felfelé és oldalra húzza, szarkalábak kialakulása háromszögű izom : állkapocs alsó részén ered, szétágazó rostjai a szájzugon tapadnak. lehúzza a szájzugot, sírásnál van szerepe. Páros izom. alsó ajkak négyszögű izma : állkapocs alsó részén ered, alsó ajakhoz tapad. Ajkakat lefelé húzza, szájat nyitja állizom : metszőfogak alatt ered, állcsúcs bőrében tapad, azt felfelé húzza trombitás izom : lapos, széles izom. A szájüreg oldalfalának legnagyobb részét alkotja. A felső állcsont és az állkapocs hátsó részén ered. Szájzugot oldalra húzza, zárja a szájnyílást. Szerepe : hangképzésben, fütyüléskor, fúvós hangsz. nevetőizom : nevetéskor a fülek felé húzza a szájat, sovány embereknél mély ráncok a fej rágóizmai : eredési helyük a koponya egy nem mozgatható pontján található, tapadási helyük az állkapcson van. Erős mechanikai mozgás, a rágás. külső rágóizmok : rágóizom és a halántékizom száj nyitása belső rágóizmok : belső és külső röpcsont száj zárása A külső röpcsont ellentétesen működik a többi rágóizommal szemben. 53
19. Tétel Az izomrendszer felépítése, a törzs és a végtagok kozmetikai szempontból fontos izmainak megnevezése felirat nélküli ábra, vagy kép segítségéve Izom rendszer:az izmok elernyedése és összehúzódása eredményezi a mozgást Az izom működésének alapja az összehúzódás izmok osztályozása: egymás működését segítő izmok sinergista izmok ellenkező mozgást végző izmok antagonista izmok Az izmok inakkal kapcsolódnak a csontokhoz,meg különböztetünk: fejet(vastagabb) farki részt(vékonyabb) valamint középső részt izom nyaláb izom pólya izom rost Izomszövetek összefoglalása izomszövet nev simaizom szövet harántcsíkolt izomszövet szerkezeti egysége sejtjei megnyúlt orsó alakúak egy magvas sejtek sejtmagok a sejt közepén helyezkednek el zsigeri izomzat hosszú megnyúlt rostok alkotják sok magvú sejt a sejtmagok a sejthártya működése hosszú ideig tud működni kis erőkifejtésre képes rövid ideig tud működni, de nagy erőkifejtésre képes gyors összehúzódásra kapcsolata az idegrendszerrel akaratunktól függetlenül a vegetatív idegrendszer hatására működik, lassan húzódik, össze tartós összehúzódásra képes lassan fárad akaratunktól függő szomatikus idegrendszer előfordulás zsigeri izomzatban erek falán bőrben légcső nyelőcső húgyvezeték gyomor a vázizmokat építi fel minden olyan szerv amit mozgatni tudunk,nyelő cső felső 54