Tájékoztató a munkaerı-kölcsönzési tevékenységrıl A munkaerı-kölcsönzıi tevékenységet a többször módosított Munka Törvénykönyvének (1992. évi XXII. törvény) XI. fejezete, valamint a módosított 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza. I. Munkaerı-kölcsönzési fogalom szabályozása: A munkaerı-kölcsönzés fogalmát az Mt. 193/C. a. pontja határozza meg. A munkaerı-kölcsönzés olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevınek átengedi. Kölcsönbeadó az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevınek átengedi és a munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönvevıvel megosztva gyakorolja. A kölcsönbeadó tehát a munkavállalóval, a késıbbiekben történı kikölcsönzés céljából, munkaszerzıdést köt. A kölcsönbeadó gyakorolja munkaviszony létrejöttével, megszüntetésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a munkavállaló tekintetében. Ha a munkaerı-kölcsönzés külföldi munkavégzésre irányul a munkavégzés helye szerinti ország vonatkozó jogszabályai az irányadóak azzal, hogy a kiutazást csak akkor lehet megkezdeni, ha a munkavégzés helyén irányadó jog szerint engedélyek beszerzése megtörtént. Kölcsönvevı az a munkáltató, aki a kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót foglalkoztatja és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönadóval megosztva gyakorolja. A kölcsönbeadó és a munkavállaló munkaszerzıdésének kötelezı tartalma: - annak ténye, hogy a munkaszerzıdés kölcsönzés céljából jön létre, - a munkavállaló személyi alapbére, - a munkavégzés jellege vagy munkakör. A kölcsönbeadó és a kölcsönvevı szerzıdésének kötelezı tartalma: - a munkaerı-kölcsönzés idıtartama, - munkavégzés helye, - elvégzendı munka jellege, - természetbeni munkabér, illetve juttatás esetén ha ezeket a kölcsönbevevı biztosítja ezek ellentételezését. Mindkét szerzıdést kötelezı írásba foglalni. Alkalmi munkavállalói könyvvel munkaerı-kölcsönzés céljából munkaviszonyt létesíteni nem lehet! 1
Semmis a munkavállaló és a kölcsönbeadó között létrejött olyan megállapodás, amely a) a munkaviszony megszőnése, illetve megszüntetése után a kölcsönvevıvel való jogviszony létesítési tilalmat vagy korlátozást ír elı; b) alapján a munkavállalónak a kölcsönbeadó javára díjazást kell fizetni, ha a kölcsönvevıvel kíván jogviszonyt létesíteni. A kölcsönzés során a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönvevı megosztva gyakorolják, megállapodásuk szerint. A kölcsönbeadó gyakorolja munkaviszony létrejöttével, megszüntetésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a munkavállaló tekintetében. A munkavállalóra a kölcsönvevınél irányadó munkarendre, munkaidıre, pihenıidıre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A kölcsönbeadó munkabér-fizetési kötelezettségét nem érinti, ha a kölcsönvevı a kölcsönbeadónak járó díjat nem fizette meg. A kölcsönbeadót terheli a munkaviszonnyal összefüggı valamennyi, a munkáltatót terhelı bevallás, adatszolgáltatási, levonási, befizetési kötelezettség teljesítése. Ha a munkaviszony nem kölcsönzés céljából jött létre, a munkaszerzıdés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót kölcsönzés keretében foglalkoztassa. A kölcsönbeadó és a kölcsönvevı közötti jogviszonyt, a kölcsönbeadó és a munkavállaló között fennálló munkaviszony, a munkaviszony megszüntetése, a munkaviszony jogellenes megszüntetése, szabadság kiadása, kártérítési felelısség részletes szabályait az Mt. 193/G-193/O -ai tartalmazzák. II. A munkaerı-kölcsönzıi tevékenység folytatásának feltételei Munkaerı-kölcsönzési tevékenységet a belföldi székhelyő a tagok korlátolt felelısségével mőködı gazdasági társaság, közhasznú társaság vagy a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállalók vonatkozásában szövetkezet folytathat akkor, ha az Mt-ben és a rendeletben foglalt feltételeknek megfelel, és a székhelye szerint illetékes regionális munkaügyi központ központi szervezeti egysége nyilvántartásba vette. (DDRMK Jogi és Ellenırzési Fıosztálya, 7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13.) Munkaerı-kölcsönzési tevékenységet tehát csak belföldi székhelyő korlátolt felelısségő társaság, részvénytársaság, közhasznú társaság és szövetkezet végezhet. A nyilvántartásba vétel feltételei: 1. a kérelmezıt a cégjegyzékbe bejegyezték és a létesítı okirata a munkaerı-kölcsönzı tevékenységet tartalmazza, 2. a kérelmezınek vagy az általa foglalkoztatott legalább egy személynek a kormányrendelet 1. számú mellékletében meghatározott képesítése, gyakorlata van, 3. a kérelmezınek a tevékenység gyakorlásához megfelelı irodahelyiség áll rendelkezésre, 4. a kérelmezı vagyoni biztosítékkal rendelkezik, 2
5. azoknál a társaságoknál, akik a munkaerı-kölcsönzéssel a rendelet hatályba lépése elıtt foglalkoztak, a 2001. évi XVI. tv. 26. -ának (10) bekezdésében meghatározott közteher befizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozó igazolás megléte. A vagyoni biztosíték pénzbeli letét, amelynek összege egymillió forint. A vagyoni biztosítékot pénzügyi intézménnyel kötött letéti szerzıdéssel kell igazolni, melynek az alábbi rendelkezéseket kell tartalmaznia: a letét kizárólag munkaerı-kölcsönzés során keletkezett, a munkavállaló részérıl felmerülı kártérítési igény kielégítésére használható fel, a pénzügyi intézmény a letét terhére a munkavállaló részére a fenti pont szerinti kártérítést a munkaerı-kölcsönzı kártérítési kötelezettségét megállapító jogerıs bírói ítélet vagy a feleknek a kártérítésre irányuló egyezsége alapján fizet, a letét bármely okból való megszőnése esetén a kifizetés összegérıl és idıpontjáról a pénzügyi intézmény munkaerı-kölcsönzıt nyilvántartó munkaügyi központot és a munkaerı-kölcsönzıt a kifizetéstıl számított három munkanapon belül írásban tájékoztatja. A letétbıl kifizetett összeget 30 napon belül pótolni kell. A nyilvántartásba vételi kérelmet a Korm. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott forma-nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez a következı mellékleteket kell csatolni: - 3 hónapnál nem régebbi cégkivonat hiteles másolatát - a munkaerı-kölcsönzı tevékenységet tartalmazó létesítı okirat (társasági szerzıdés, alapító okirat, alapszabály) 3 hónapnál nem régebbi hitelesített kivonatát, - az elıírt képesítést, gyakorlatot bizonyító oklevél hiteles másolata, gyakorlati idıre vonatkozó igazolás, így pl. mőködési bizonyítvány, valamint az e képesítéssel rendelkezı személy foglalkoztatása érdekében kötött szerzıdés, - az irodahelyiség használati jogát biztosító okirat hiteles másolatát, - eredeti letéti szerzıdést a vagyoni biztosítékról - a 2001. évi XVI. tv. 26. -ának 10. bekezdésében meghatározott közteher befizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozó igazolások. Az a gazdasági társaság, illetve szövetkezet, amely a rendelet hatálybalépése elıtt munkaerıkölcsönzıi tevékenységet folytatott, nyilvántartásba vételéhez köteles igazolni, hogy a kölcsönzött munkavállalók foglalkoztatásával összefüggésben, mint munkáltató az adó és járulék kötelezettségét teljesítette. Az erre vonatkozó egy hónapnál nem régebbi igazolást a nyilvántartásba vételre irányuló kérelemhez kell csatolni. A munkaerı-kölcsönzési tevékenység nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásért a kérelmezınek államigazgatási eljárási illetéket kell fizetnie. A kérelmezınek az illetékekrıl szóló, többször módosított 1990. évi XCIII. törvény 28. - ának (1) bekezdésében és 29. -ának (1) bekezdésében megállapított 2.200,- Ft összegő illetéket a forma-nyomtatványon illetékbélyegben kell lerónia. 3
A tevékenység megkezdése A munkaerı-kölcsönzı a tevékenységét csak a munkaügyi központ nyilvántartásba vételérıl szóló határozatának jogerıre emelkedését követıen kezdheti meg. A határozat kihirdetésekor a munkaerı-kölcsönzı nyilatkozatban lemondhat fellebbezési jogáról. A postai úton kézbesített határozat akkor válik jogerıssé, ha a fellebbezésre nyitva álló határidıben (kézbesítéstıl számított 15 nap) fellebbezést nem nyújt be a kérelmezı. A határidı lejárta elıtt az ügyfél a munkaügyi központnál személyesen vagy írásban lemondhat fellebbezési jogáról, így tevékenységét a lemondás napjával jogerıs határozat alapján elkezdheti. A nyilvántartásba vételrıl kiállított határozatot az irodahelyiségében jól látható helyen ki kell függeszteni. A tevékenység gyakorlása A munkaerı-kölcsönzı a nyilvántartásba vételrıl rendelkezı határozat számát az üzleti kapcsolataiban, hirdetéseiben, levelezésében folyamatosan köteles használni. Tilos munkavállaló kölcsönzése: jogszabály által meghatározott tilalomba ütközı munkavégzésre, a kölcsönvevı olyan munkahelyén, illetve telephelyén történı munkavégzésre, ahol sztrájk van, a sztrájkot megelızı egyeztetés megkezdésétıl a sztrájk befejezéséig, ha a kölcsönvevınél a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató mőködésével összefüggı okra alapozott rendes felmondásával, illetve a próbaidı alatt azonnali hatályú megszüntetésével legfeljebb 6 hónapja szőnt meg. Tájékoztatási kötelezettség A munkaerı-kölcsönzınek a munkavállalóval szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségét az Mt. 193/H. (3) bekezdése szabályozza. A kölcsönvevınek a kölcsönbeadóval szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségét az Mt. 193/G 2. bekezdése szabályozza. Bejelentési kötelezettség A munkaerı-kölcsönzınek nyolc napon belül be kell jelenteni a nyilvántartást vezetı munkaügyi központnak, ha a nyilvántartásba vételéhez, valamint a tevékenysége folytatásához szükséges feltételekben (telephelyében, szervezeti formájában stb.) vagy a székhelyében változás következett be, továbbá a munkaerı-kölcsönzıi tevékenységét megszüntette. Adatszolgáltatási kötelezettség A kölcsönbeadónak a tárgyévi tevékenységérıl a tárgyévet követı év január 31-ig a nyilvántartást vezetı munkaügyi központ által kiadott adatlapon a kölcsönzés keretében 4
foglalkoztatott munkavállalókról személyazonosításra alkalmatlan módon - tájékoztatást kell szolgáltatnia korcsoportonként, nemenként, munkakörcsoport (szakmunkás, betanított munkás, segédmunkás, szellemi foglalkozású) mellett FEOR fıcsoportonként, továbbá iskolai végzettség és a kölcsönvevı besorolása szakágazat (TEÁOR 4. sz.) szerinti bontásban a következı adatokról: a) a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók száma a kölcsönzés céljából létesített munkaviszony határozatlan vagy határozott idıtartama szerint; b) a munkavállalók részére kifizetett kereset havi átlaga; c) a belföldi és a külföldi kölcsönvevık száma, illetıleg a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók által a kölcsönvevınél teljesített munkaórák száma. Az a) pont vonatkozásában a határozott idejő munkaviszony pontos idıtartamát is meg kell jelölni. A c) pont tekintetében a külföldi kölcsönvevık számát országonkénti bontásban kell jelölni. III. Törli a munkaügyi központ a munkaerı-kölcsönzıt a nyilvántartásból, ha: a) bejelentette tevékenységének a megszüntetését, vagy b) nem rendelkezik rendelet 4. (1) bekezdése által a nyilvántartásba vételhez elıírt feltételekkel, vagy c) a vagyoni biztosítékot az elıírt határidıre nem pótolta, vagy d) a munkaügyi ellenırzésrıl szóló 1996. évi LXXV. törvény 6. (1) bekezdésében foglalt szankciókat a munkaügyi felügyelık a munkaerı-kölcsönzıvel szemben többször alkalmazták. A munkaerı-kölcsönzı tekintetében a tevékenység folytatásával (a Mt.-ben foglalt kötelezettségekkel) kapcsolatban hatósági ellenırzést az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fıfelügyelıség regionális felügyelıségeinek munkabiztonsági és munkaügyi felügyelıi látják el. A rendeletben foglalt feltételek fennállásának vizsgálatát, ellenırzését a Munkaügyi Központ végzi. Ha a munkaerı-kölcsönzıt azért törölték a nyilvántartásból, mert kölcsönzési tevékenységet vagyoni biztosítás nélkül folytatott, a munkaerı-kölcsönzı legkorábban csak a törlést követı hat hónap elteltével vehetı újra nyilvántartásba. Szabálysértést követ el, és 60.000 forintig terjedı pénzbírsággal sújtható az a munkaerıkölcsönbeadó, aki a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában munkaerı-kölcsönzıi tevékenységet folytat, jogszabály által meghatározott tilalomba ütközı munkavégzésre munkavállalót kölcsönbe ad, nem létezı állásba, valamint a kölcsönvevı olyan munkahelyén, telephelyén történı munkavégzésre ad kölcsönbe munkavállalót, ahol sztrájk van, a sztrájkot megelızı egyeztetés kezdetétıl a sztrájk befejezéséig. Együttmőködés A munkaügyi központ és a kölcsönbeadó tevékenységük során együttmőködik. Az együttmőködés eszközei különösen: 5
a) a rendszeres szakmai kapcsolattartás, b) munkaerı-piacra vonatkozó információk cseréje, c) 30/2000. (IX. 15.) GM rendeletben meghatározott hirdethetı és közvetíthetı álláshelyekre vonatkozó adatok cseréje, d) a munkatársak közös képzési lehetıségének biztosítása, e) megállapodások a munkaerı-piaci helyzet javítása érdekében. Szekszárd, 2007. április 25. Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 6