BUY SMART+ Zöld beszerzés Európában Beszerzés és klímavédelem Útmutató épületek és épületelemek beszerzéséhez
Jelen útmutató az Intelligens Energia Európa program által finanszírozott Buy Smart+ Zöld beszerzés Európában EU-s projekt keretében készült. www.buy-smart.info Kiadja: Building and Civil Engineering Institute ZRMK Dimičeva 12, 1000 Ljubljana, Slovenia E-mail: energija@gi-zrmk.si Honlap: www.gi-zrmk.si, www.gi-zrmk.eu Dátum: 2012. május Nyilatkozat: Jelen útmutató tartalmáért kizárólag a szerzők felelnek. Az útmutató nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió véleményét. Sem az EACI, sem az Európai Bizottság nem vállalja a felelősséget a benne szereplő információ bármilyen felhasználásáért. 2
Tartalomjegyzék 1. Bevezető 4 2. Az építőipari szektor számokban 8 2.1 Az építőipari szektorra és a zöld közbeszerzésre vonatkozó EU stratégiák 10 3. A zöld közbeszerzésről általában 12 4. A zöld közbeszerzés és az épületek 15 4.1 Az Európai Bizottság GPP képzési eszköztára 21 5. A releváns termékek, jellemzőik és a rájuk vonatkozó szempontok 23 5.1 Hőszigetelés 24 5.2 Ablakok 29 5.3 Légzáró képesség 31 5.4 Szellőzési rendszerek 32 5.5 Fűtési és melegvíz-keringető szivattyúk 34 5.6 Napkollektoros melegvíz-előállítás és fűtés 34 5.7 Biomasszával üzemelő fűtőrendszerek 32 Pelletes fűtőrendszerek 32 Faaprítékos fűtőrendszerek 33 Ölfa és hasábfa tüzelésű fűtőrendszerek 33 5.8 Épületek hűtése 34 6. Európai címkék 36 6.1 Európai Ökocímke 37 6.2 Solar Keymark az európai napenergia-hasznosító termékek minőségi címkéje 38 6.3 Energetikai tanúsítvány épületek energiahatékonysági címkéje 40 6.4 Nature Plus 45 6.5 Környezeti nyilatkozat 48 7. Gyakorlati tippek a csoport / termék beszerzéséhez és használatához 47 7.1 Beszerzés 47 7.2 Épülethasználat 50 8. Hivatkozások és hasznos internetes források 52 3
1. Bevezető Jelen útmutató célja az, hogy hozzásegítse a beszerzést végzőket ahhoz, hogy pénzükért magas minőségű termékekhez és szolgáltatásokhoz jussanak, miközben az országos célok eléréséhez is hozzájárulnak ésszerű beszerzési döntéseikkel. Az útmutató az elbírálási szempontok kialakításához és a pályázati anyagok összeállításához kíván segítséget és támogatást nyújtani a közszféra és a magánbefektetők számára egyaránt. Az épületek és épületelemek a zöld közbeszerzésen belül is külön csoportot alkotnak. Kevés olyan terület van, ahol egy-egy döntés ennyi más műszaki és nem műszaki paraméterre kihat. Fontos észben tartanunk, hogy időnk nagy részét épületekben töltjük, ott élünk és dolgozunk. Ezért tehát lényeges, hogy a beltéri komfortra is komoly hangsúlyt fektessünk, ahogyan a befektetési, üzemeltetési (működtetési) és fenntartási költségekre is. A nem megfelelően átgondolt beszerzési döntések gyakran gyenge eredményhez vagy esetenként akár beteg épület szindrómát okozó körülményekhez vezetnek. Mivel az épületeknek alapvetően hosszú a műszaki és szerkezeti élettartama, fontos megkülönböztetni azokat az épületelemeket, amelyeknek rövidebb az élettartama és komoly szerkezeti beavatkozás nélkül lecserélhetőek (például kazánok, napkollektorok stb.), és azokat, amelyek esetében bármilyen beavatkozás nagyobb léptékű munkálatokat és magasabb költségeket jelent (például utólagos hőszigetelés, nyílászárócsere, nem beszélve a teherviselő szerkezeti elemekről stb.). Az építőipari szektorban a zöld beszerzés gyakran bonyolultabb feladat, mint más szektorok vagy termékcsoportok esetében nem feltétlenül és nem csupán az eljárások komplexitása miatt, hanem a döntések lehetséges összefonódása, kölcsönhatásai miatt is. Homlokzati hőszigetelés vagy beltéri festékek beszerzésekor a releváns szempontok meghatározása és a használt anyag típusának kiválasztása előre meghatározott műszaki jellemzők szerint meglehetősen könnyű és logikus feladat, általában nem kell hozzá felmérni a többi épületelemre vagy a felhasználókra esetlegesen gyakorolt hatást. Összetettebb esetekben (építkezés, átalakítás vagy jelentős felújítás esetén) azonban a zöld beszerzési csapatnak adott esetben ugyanolyan interdiszciplináris megközelítésre van szüksége, mint a tervezőknek. A beszerzési döntések megfelelő időzítése (időben és logikus sorrendben történő beavatkozás) elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy előnyös és hosszútávon kedvező eredményt érjünk el. Eh- 4
hez szorosan kapcsolódik az életciklus-költség elemzés, amelynek segítségével a beszerzési lehetőségeket hosszú időszakra meg lehet vizsgálni, és minimalizálni lehet a felesleges beavatkozásokból fakadó jövőbeli kiadásokat. Ezt az alapelvet illusztrálja az alábbi diagram. 1. ábra: Az opciók, potenciáljuk és hatásaik időbeni mérlegelése segít csökkenteni a költségeket. (forrás: http://www.uneptie.org/media/review/vol26no2-3/005-098.pdf). Ahogy fent megjegyeztük, az épületek élettartama hosszú, így ebben az esetben különösen ésszerűtlen a beszerzéskor csak a legalacsonyabb beruházási költség elve szerint dönteni a bontási / semlegesítési fázis figyelembe vétele nélkül. A különböző források némileg eltérő számokat adnak meg, de mind egyetértenek abban, hogy a használatba vétel előtti és utáni költségek aránya 15:85, lásd az alábbi ábrát. 5
Lakóépületek energiafelhasználása teljes életciklusuk során 4% 12% Karbantartás, felújítás Előállítás, szállítás, építkezés Épületek életciklusköltsége 15% Építés 84% Üzemeltetés (fűtés, szellőztetés, hűtés, HMV és áram) Üzemeltetés, karbanartás, bontás 85% 2. ábra: Energiahasználat és költségek a teljes életciklus alatt forrás: http://www.worldenergy.org/documents/ee_case_study financing.pdf (bal) és http://ec.europa.eu/environment/gpp/pdf/toolkit/construction_gpp_background_report.pdf (jobb). Ne feledjük, hogy a tervezés költségei általában nem haladják meg egy épület összes költségének 0,5%-át. De éppen a tervezési fázis az, ahol a legfontosabb döntések megszületnek, amelyektől az épület majdani teljesítménye és az ahhoz kapcsolódó kiadások függenek. Ezért ebben a szakaszban szükséges igazán részletesen megfontolni minden szempontot és hatást, és erre elegendő időt (és tudást) kell biztosítani, hogy a hibák elkerülhetők legyenek (lásd az 1. ábrát). Meg lehet különböztetni tehát szerkezeti beavatkozás nélkül telepített és szerkezetileg beépített építőelemeket. Az utóbbiakat úgy kell kialakítani és kiválasztani, hogy jellemzőik minél tovább szolgálják az épület optimális és hatékony működését. Ezért az országok szabályozása jellemzően már a kezdetektől fogva magas teljesítményi követelményeket szab meg, például a külső épületburok elemeivel kapcsolatban (a legnyilvánvalóbb példa erre az U-érték felső korlátozása). Magyarországon, a jelentős felújítás és új építés esetén kötelező betartani az energetikai rendelet (7/2006 TNM rendelet) előírásait. A beépítendő anyagok kiválasztásánál szakértő bevonása javasolt, mert eszközök és építési anyagok önmagukban nem biztos, hogy a kívánt eredményt tudják elérni. Pl. kondenzációs kazánok csak alacsony hőmérsékleten üzemelnek gazdaságosan, ehhez pedig megfelelő fűtési rendszer megléte/kiépítése szükséges. A csereként vagy a meglevő állapot modernizálására / javítására szolgáló épületelemeket is a jövőbeli használatot, igényeket figyelembe véve kell kiválasztani. Ésszerű és javasolt a rendelkezésre álló költségvetésből elérhető legjobb termékeket megvásárolni. Legjobb termékeken azokat értjük, amelyek a műszaki jellemzők, az energetikai és környezeti tulajdonságok és a pénzügyi szem- 6
pontok optimális kombinációját nyújtják. Az épületek energiahatékonyságáról és környezeti hatásairól szóló EU-s és tagállami stratégiai és működési dokumentációk ezekre az alapelvekre épülnek, garantálva a hosszú távú gazdasági előnyöket és kezdeti biztosítékot nyújtva a befektetőknek és végfelhasználóknak. Az új építkezésekre és meglévő épületek felújítására vonatkozó modern elvárások és szabályozások jellemzően alacsony energiaszinteket vagy alacsony CO 2 -kibocsátási szinteket szabnak meg. A hivatalos szövegekben fellelhető legújabb kifejezés a közel nulla energiaigényű épület (nzeb), melyre vonatkozóan az EU tagországokban nincs egységes előírás. Már a korai tervezési fázisokban figyelmet kell szentelni azonban az üzemeltetési és fenntartási költségeknek is. Az építőipar az egyik legfőbb példa arra, hogy a lehetséges megoldások életciklus-költség elemzése milyen nagy jelentőséggel bír hosszú távon. Az építőipari beszerzések megközelítése eltér a legtöbb egyéb termékcsoport vásárlásától, mivel minden épületelem és rendszer komplex és összefüggő rendszert alkot. Ez természetesen függ a beszerzési projekt léptékétől is: lehet szó egy egész épület építéséről vagy egy adott épületelem beszerzéséről, mely a későbbiek folyamán kerül részletes kifejtésre az útmutatóban. 7
2. Az építőipari szektor számokban Az építőipari szektor az Európai Unió egyik legjelentősebb energiahasználója az energiavégfelhasználás mintegy 40%-áért felelős. Az energiafogyasztás főbb területei a szektorban: fűtés, hűtés (légkondicionálás), melegvíz-előállítás, szellőztetés, áramfogyasztás. A meglévő épületek energiaigényének csökkentésén felül az új épületek tervezési stratégiáinak is utat kell mutatniuk az épületek energiaigényének jelentős csökkentése felé. Az energiafogyasztás eltérően épül fel a különböző épülettípusokban. Az irodaépületek például jellemzően több elektromos áramot fogyasztanak, de kevesebb hőt igényelnek, mint a lakóépületek. Idézet az EU zöld közbeszerzési (GPP) eszköztárából (forrás: http://ec.europa.eu/environment/gpp/pdf/toolkit/construction_gpp_background_report.pdf): A legtöbb közigazgatási hatóság éves kiadásainak nagy részét az új épületek építése és a meglévő épületek felújítása teszi ki ez egyes esetekben 50%. Ezen felül a köztulajdonú épületek állandó költségei, a fűtés/légkondicionálás, elektromosság, hulladékgazdálkodás, hideg- és melegvíz költségei is jelentős összegeket emésztenek fel a közpénzekből. Az összes építési munkálat jelentős részét a közigazgatás finanszírozza, így az ajánlatkérő hatóságok képesek jelentősen befolyásolni a piacot. A világ végső energiafelhasználása 2007-ben A világ v égső e ne rgiafe lhasználása 2030-ban, az IEA előre je lzése sze rint Ipar; 2266; 27% Egyéb; 917; 11% Épülete k; 2794; 34% Ipar; 3302; 29% Egyéb; 1134; 10% Épületek; 3639; 32% Közleked és; 2297; 28% Közleked és; 3331; 29% 3. ábra: Az iparágak részesedése az energia-végfelhasználásból globális szinten, millió toe (tonna olajegyenérték) (IEA 2009; forrás: http://www.worldenergy.org/documents/ee_case_study financing.pdf). 8
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) az új épületek hosszú távú energia-megtakarítási potenciálját 70 75%-ra becsüli, méghozzá alacsony pluszköltségekkel vagy pluszköltségek nélkül a tulajdonosok szemszögéből. Javasoljuk, hogy már az épület tervezése során vonjanak be energetikai szekértőt. A felújítások által elérhető energia-megtakarítás becsült értéke 55 80%, az épület típusától és elhelyezkedésétől függően. A McKinsey 2007-es jelentése az alábbi, negatív költség mellett óriási potenciállal rendelkező kulcsterületeket sorolja fel: Szigetelés javítása (40%) Elektromos eszközök (30%) Világítás (10%) Ezek az értékek változhatnak, attól függően, hogy az intézkedések milyen sorrendben kerülnek megvalósításra. Az épületek energiafelhasználásának 30%-os csökkenése az európai energiafogyasztás 11%-os eséséhez vezetne, ami a 20-20-20 klímacélok (20%-kal alacsonyabb CO2-kibocsátás, 20%-kal magasabb energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások 20%-os részesedése az energiamixben 2020-ra) több mint felét jelenti. Az EU épületállománya összesen 21 milliárd m 2 alapterületű. Az új építkezések évi 1%-ot, a régi épületek lebontása 0,5%-ot, az utólagos átalakítások pedig 1,8%-ot tesznek ki. Ilyen tempó mellett nagyon sokáig tartana az energiahatékonyság javítása. A 30%-os cél eléréséhez átfogó és agresszív megközelítésre lesz szükség. Egy átlagos háztartás ene rgiafogy asztása Fűtés és hűtés (HMV-vel együtt) 5% 6% 13% 16% 60% Hűtőgépek Főzés Világítás Egyéb elektromos berendezések 4. ábra: Az EU-tagországok háztartási energiahasználatának elemei (2005). Forrás: Energy Efficiency Trends and Policies in the Household & Tertiary sectors in the EU 27 [Energiahatékonysági trendek és szakpolitikák a háztartási és szolgáltató szektorban az EU tagállamaiban], 2009. november 9
Berendezések/ világítás Főzés Vízmelegítés Fűtés 5. ábra: Az energiafogyasztás átlagos eloszlása. Forrás: http://www.worldenergy.org/documents/ee_case_study financing.pdf 2.1 Az építőipari szektorra és a zöld közbeszerzésre vonatkozó EU stratégiák Európa az elmúlt tizenöt évben számos fontos lépést tett a környezeti terhelés csökkentésére és az energiaellátás biztosítására: 6. ábra: Az EU lépései a fenntartható jövőért, az építőipari szektorban is (Forrás: Panorama of energy [Energia-panoráma], EUROSTAT 2009, http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ity_offpub/ks-gh-09-001/en/ks-gh-09-001-en.pdf). 10
Az EU tagállamai által átvett legfontosabb EU-s építőipari dokumentumok a következők: Az építési termékekről szóló irányelv ( CPD ; 89/106/EGK) Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv ( EPBD ; 2002/91/EK) Az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló irányelv ( ESD ; 2006/32/EK) A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló irányelv ( RES irányelv ; 2009/28/EK) Az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló irányelv ( Eco-design irányelv ; 2009/125/EK) Az épületek energiahatékonyságáról szóló EPBD irányelv átdolgozása (2010/31/EU) MEGJEGYZÉS: Az EU építőipari zöld közbeszerzési háttérjelentése tartalmazza a fenti és egyéb dokumentumok áttekintését, lásd: http://ec.europa.eu/environment/gpp/pdf/toolkit/construction_gpp_background_report.pdf (angol) 2010-ben fogadták el az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv, az EPBD átdolgozását, amely az európai országok épületekre vonatkozó törvényi előírásainak szigorítását írja elő a tagállamoknak már hozzá is kellett igazítaniuk törvényeiket. Ez összhangban áll az EU Bizottságának politikájával, amely a tagállamoktól a meglévő épületállomány felújításának gyorsítására irányuló intézkedések sürgős bevezetését kéri. Magyarországon a 7/2006.(V.24) Tnm rendelet szabályozza az épületek energetikai jellemzőinek meghatározását. A rendeletet 2012 júliusában módosították, bizonyos előírások 2013 januárjában lépnek hatályba. EPBD, EPBD átdolgozása és a zöld (köz)beszerzés főbb közös pontjai: A teljes energetikai teljesítmény kiszámítása Minimum energiahatékonysági szempontok meghatározása új épületekre és nagyobb felújításokra, épületgépészeti rendszerekre (fűtés, melegvíz, légkondicionálás) Megvalósíthatósági tanulmányok alternatív energiarendszerekhez Épületek energetikai tanúsítványa (középületekben kötelezően kihelyezendő); a javításokra irányuló ajánlások hangsúlyozása Költségoptimum rendelkezések építkezésekre és felújításra Életciklus-költség (Life Cycle Cost - LCC) alapú tervezés. Hazánkban az Energiaklub elkészítette az Unió által előírt számításokat, a kutatás dokumentációja elérhető a www.energiaklub.hu honlapon Kazánok, teljes fűtési rendszerek és légkondicionáló rendszerek rendszeres vizsgálata Az EU területén 2020. december 31-étől minden új épületnek közel nulla energiaigényűnek kell 11
lennie, és az energiának igen jelentős részben megújuló energiaforrásokból kell származnia. Az új épületet tulajdonló vagy új épületben székelő közigazgatási hatóságoknak 2018. december 18- ától példát kell mutatniuk ebben és ilyen közel nulla energiaigényű épületeket kell építeniük, vásárolniuk vagy bérelniük. A közel nulla energiaigényű épület megnevezés olyan épületeket jelöl, amelyek energetikai teljesítménye nagyon magas, ami az EPBD átdolgozásának I. mellékletében foglaltak szerint számítandó ki. A felhasznált közel nulla vagy nagyon alacsony mennyiségű energiának igen jelentős részben megújuló forrásokból kellene származnia, beleértve a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló forrásokból származó energiát. 3. A zöld közbeszerzésről általában A zöld közbeszerzés (GPP) olyan folyamat, amelynek alkalmazásakor a hatóságok azoknak az áruknak, szolgáltatásoknak és munkálatoknak a beszerzését részesítik előnyben, amelyek más, azonos rendeltetésű árukhoz, szolgáltatásokhoz és munkálatokhoz képest kisebb mértékben terhelik a környezetet. A 20-20-20 EU-s energiapolitika 2020-ig a következők elérését tűzi ki célul: 20%-kal alacsonyabb CO 2 -kibocsátás, 20%-kal alacsonyabb energiafelhasználás és a megújuló energiaforrások részesedésének 20%-os növekedése az energiamixben. Az energiahatékonyság növelése az egyetlen nem kötelező cél EU-s szinten, és ennek teljesülése a legkevésbé valószínű 2020-ig. A legújabb becslések szerint a megvalósítás jelenlegi üteme mellett csak a célkitűzés fele érhető el. Az energiahatékonyság céljának eléréséhez hatályba léptették az energetikai szolgáltatásokról szóló 2006/32/EK irányelvet, amelynek 5. cikke előírja, hogy a közigazgatási szektor ajánlatkérői energiahatékony termékeket és szolgáltatásokat vásároljanak. 12
7. ábra: Forrás: 2012, CEPS, A zöld közbeszerzések aránya a 27 EU-tagországban 13
Az Európai Bizottság azóta több zöld közbeszerzési kezdeményezést is indított. 2008-ban kiadott egy zöld közbeszerzésről szóló közleményt, amelyben a zöld közbeszerzés arányát 50%-ra célozta meg 2010-re, kiadták a zöld közbeszerzési eszköztárat ( GPP Toolkit ) és több jogszabályi követelményt is meghatároztak: 106/2008/EK rendelet: Energy Star címkézés (2008) 2009/33/EK irányelv: Tiszta és energiahatékony közúti járművek (2009) 2010/30/EU irányelv: Energiahatékonysági címkézés (2010) 2010/31/EU irányelv: Épületek energiahatékonysága (2010) Az Európa 2020 stratégia a közbeszerzést határozta meg az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés elérésének egyik kulcsfontosságú platformjaként. 2011 októberében az EU Bizottsága kiadta a Zöld közbeszerzés! című kézikönyvet, amely betekintést nyújt a zöld közbeszerzés kérdéseibe. A közigazgatási szektorban és a magánvállalatokban a pályázati beszerzés lényeges kapocs a beszállítók és vásárlók között, ahol a beszállítók az innováció forrásaiként jelennek meg. A közigazgatási szervek évente körülbelül 2 trillió eurót költenek el, ami az EU GDP-jének 19%-ával egyenlő. A környezetbarát termékek iránti fix kereslet egyre több olyan termék és szolgáltatás nyújtására ösztönözné a beszállítókat, amely összhangban van a modern minőségi és környezeti feltételekkel. A vállalatok számára az innovációközpontú beszerzés lesz az egyik lényeges ösztönző ahhoz, hogy kellő mértékben lépést tartsanak az innovációval egyre gyorsabban változó világunkban. A zöld beszerzés segít a környezeti problémák megoldásában azzal, hogy csökkenti a mérgező anyagok használatát és az üvegházgázok kibocsátását. Ha zöld termékeket és szolgáltatásokat választunk, kevesebb veszélyes anyag kerül kibocsátásra és természeti erőforrásokat őrzünk meg. A környezeti hatás csökkentése általában az egészségre való káros hatásokat is visszaszorítja. A pályázati beszerzés továbbá hatékony eszköz közigazgatási szervek és vállalatok számára egyaránt CO 2 -kibocsátásuk visszaszorítására és klímavédelmi céljaik elérésére. A környezetbarát termékek olykor ugyan drágábban szerezhetők be, de hosszú távon gyakran olcsóbbnak bizonyulnak. 14
4. A zöld közbeszerzés és az épületek Minden bizonnyal az épületek vagy elemeik energiahatékonysága jut először eszünkbe, amikor általánosságban vagy egy adott beszerzéssel kapcsolatban zöld szempontokat akarunk definiálni. A kilowattórák, a hatékonysági együtthatók és egyéb hasonló mutatók azonban csak a bőségesen rendelkezésre álló lehetőségek egyik szegmensét írják le. Több szintén nagyon fontos téma érdemel még figyelmet; ilyen például a vízhasználat és víztakarékosság, a beltéri mikroklíma és komfort, a hulladéktermelés és hulladékkezelés, valamint a termékek és erőforrások felhasználása. Mindezek mellett fontos szem előtt tartani, hogy az elsődleges cél a hőszükséglet csökkentés. Megújuló energia használata csak alacsony hőszükséglet vagy hatékony termelés esetén javasolt. Az ICLEI A klímaváltozás legyőzése a közbeszerzés segítségével című 2007-es dokumentuma szerint az épületek fő környezeti hatásai a következők: Hatás Fűtési, hűtési, szellőztetési, melegvíz-előállítási és villamosenergia-ellátási célú és CO2-kibocsátást eredményező energiafogyasztás Természeti erőforrások felhasználása Mérgező anyagok kibocsátása az építőanyagok előállítása vagy ártalmatlanítása során, ami levegőés vízszennyezést okoz Az épület használóinak egészségét érintő káros hatások a mérgező anyagokat tartalmazó építőanyagok miatt Megközelítés Magas energiahatékonyságot előíró szabványok biztosítása A helyi megújuló energiaforrások használatának ösztönzése A fenntartható módon kitermelt és előállított erőforrások használatának ösztönzése A nem mérgező építőanyagok használatának ösztönzése A nem mérgező építőanyagok használatának ösztönzése 8. ábra: Forrás: http://deep.icleieurope.org/fileadmin/user_upload/beszerzés/deep/deep_publishable_report_final.pdf_01.pdf Ezen hatások alapján a feltételek csoportosítása történhet aszerint, hogy azok hogyan viszonyulnak az alábbiakhoz: az energiaáramlásokhoz (energianyereség és energiafogyasztás), az energia eredetéhez (megújuló és nem megújuló források), az építkezés, az épület használata és a lebontás során használt anyagokhoz és termékekhez, 15
a szállítási és építési eljárásokhoz, a víz- és (helyi) erőforrás-gazdálkodáshoz, valamint a hulladékgazdálkodáshoz, valamint számos egyéb jellemzőhöz és hatáshoz. Építkezési munkálatok rendszerszintű elemei Energetikai teljesítmény Építőanyagok Hulladékgazdálkodás Energiafogyasztás (fűtés, hűtés, melegvíz, szellőzés és áram) Passzívház és alacsony energiaigényű ház Megújuló energiaforrások (RES) Az energetikai teljesítmény monitorozása (energiafelhasználás és felhasználói paraméterek, mint pl, belső hőmérséklet, légcsere, stb.) Egyes építőanyagok kizárása, fenntartható építőanyagok megkövetelése Életciklus-elemzés (LCA): hosszú élettartam és anyagok hatékonysága Szigetelőanyagok Konkrét építőanyagok fából, vasból, betonból, téglából stb. Hulladéktermelés csökkentése és/vagy anyagok újrahasznosítása Vízgazdálkodás Víztakarékos megoldások telepítése és esővíz / szürkevíz használata Egyéb Szállítás és zajszint ellenőrzése Az építkezési folyamat 1. 2. 3. 4. 5. Projektfejlesztés Elsődleges terv / építészek pályáztatása Beadás tervezése Megvalósítás tervezése Építkezési munkálatok és építési szolgáltatások megvalósítása 9. ábra: Építkezési munkálatok és a zöld beszerzési szempontok lehetséges területei (forrás: http://ec.europa.eu/environment/gpp/pdf/toolkit/construction_gpp_background_report.pdf) Az alábbi ábra szemlélteti, hogy milyen hatásuk van általában az épületeknek és az építkezéseknek a környezetre és a trásadalomra. De éppen ebből látszik az is, mennyi lehetőség van a beszerzési gyakorlat zöldítésére az építőipari szektorban: Az épületek és az építkezések főbb környezeti és társadalmi hatásai nyersanyagok kinyerése és fogyasztása; az erőforrások ebből fakadó kimerítése földhasználat megváltozása, beleértve a növényvilág rombolását zajszennyezés energiafelhasználás és az abból fakadó üvegházgáz-kibocsátások 1 egyéb beltéri és kültéri kibocsátások esztétikai romlás vízhasználat és szennyvízképződés növekvő szállítási szükségletek (a helyszínválasztástól függően) építőanyagok szállításának különböző hatásai helyileg és globálisan hulladéktermelés lehetőségek korrupcióra 16
közösségek megzavarása, beleértve a nem megfelelő kialakítást és anyagválasztást egészségügyi kockázatok az építési területeken és az épületek használóira vonatkozóan 1. Különösen a kiotói gázok kibocsátása: CO2, CH4, N2O, fluor-szénhidrogének, perfluor-szénhidrogének és SF6 10. ábra: Forrás: Sustainable building and construction [Fenntartható épület és építkezés], UNEP Industry and Environment 2003. április szeptember A zöld beszerzési szempontok fontos részét képezi az egyes feladatokhoz szükséges személyzet. A tervezőknek, mérnököknek, alvállalkozóknak, munkafelügyelőknek és egyéb dolgozóknak rendelkezniük kell a vonatkozó ismeretekkel, tapasztalattal, képességekkel és referenciákkal. Ezek a követelmények a komplex zöld beszerzési szempontrendszerek logikus részét képezik. A fent már bemutatott műszaki szempontok részletes követelményeket állíthatnak az alábbi területeken: Energetikai teljesítmény, különös tekintettel az energiafogyasztásra, a megújuló energiaforrásokra és innovatív energiahatékony építési szolgáltatásokra, beleértve az épület-energiagazdálkodási rendszereket. Építőanyagok, elsősorban a helyi és környezetbarát építőanyagok használata (az életciklus-elemzésen alapuló környezeti közlemények segítségével, lásd a következő fejezetet), a káros anyagokat tartalmazó termékek kerülése és az alacsony hővezetési értékek előnyben részesítése terén. Vízgazdálkodás, víztakarékos berendezések és az esővíz- illetve szürkevízhasználat. Hulladékgazdálkodás, beleértve a hulladéktermelés visszaszorítását, a szelektív hulladékgyűjtést, az újrahasznosítást és a hulladék eltávolítását. Különböző kötelező minőséghitelesítési vizsgálatok az építkezés közben vagy után (pl. infravörös termográfia a hőszivárgás mérésére, ventillátoros blower door légáteresztési vizsgálat) Szervezeti intézkedések, pl. energiakönyv vezetése, használati szokásokra vonatkozó előírások, majdani épületmenedzserek képzése stb. NE FELEDJÜK: Az épületekre vonatkozó szabályozások (ésszerű energiafelhasználás [RUE], RES, GPP) szempontjai általában minden országban eltérőek. Ritkán lehetséges ezeket változatlanul belevenni egy pályázati eljárásba. Ami az egyik országban célzott vagy bónusz érték, a másik országban könnyen lehet kötelező érték (pl. egy ablak U-értéke). De más közegek zöld közbeszerzési gyakorlatának, követendő példáinak tanulmányozásából hasznos ötleteket meríthetünk a szempontok koncepciójára és az ajánlatok értékelésének módszereire nézve. 17
Hazánkban az Energiaklub elkészítette az Unió által előírt számításokat, a kutatás dokumentációja elérhető a www.energiaklub.hu honlapon Először mindig ellenőrizzük, mik a hatályos országos törvényi előírások a kiválasztási szempontok megadása, ami amúgy is kötelező, még nem zöld beszerzés. Előfordulhat, hogy az állami szabályozások szigorúbb követelményeket írnak elő középületekre (pl. a magántulajdonú épületekénél 10%-kal alacsonyabb energiaigény stb.). Ilyen esetekben ne szabjunk még korlátozóbb feltételeket anélkül, hogy megbizonyosodnánk azok műszaki és pénzügyi megvalósíthatóságáról. Épületelemek tekintetében hasonlóan kell eljárni: Ne feledjük, a zöld szempontoknak kéz a kézben kell járniuk a költséghatékonysággal. Először nézzünk utána a termékhatékonyságra, hőtani jellemzőkre, környezeti tulajdonságokra és hasonlókra vonatkozó kötelező előírásoknak. Ne követeljünk meg ezeknél is jobb tulajdonságokkal bíró épületelemeket ( csak azért, hogy zöldebbek legyünk ) anélkül, hogy tisztában lennénk a műszaki és gazdasági korlátokkal és a piac elérhető kínálatával a szempontoknak indokolhatónak kell lenniük. Gondoljuk végig továbbá, milyen esetleges hatásai lehetnek egy épületelemnek a többire vagy az épület egészére nem állnak fenn olyan peremfeltételek, amelyek negatívan hatnának a helyzetre az épületelem telepítését követően annak tökéletes egyedi jellemzői ellenére? Homlokzat hőszigetelő rendszerének vagy belső falakra kerülő festéknek a beszerzésekor a releváns szempontok meghatározása és a használt anyag típusának kiválasztása előre meghatározott műszaki jellemzők szerint meglehetősen könnyű és logikus, általában nem kell hozzá felmérni a többi épületelemre vagy a felhasználókra esetlegesen gyakorolt hatást. Vannak azonban olyan esetek, amikor a körülményekhez igazodó vagy módosított szokások vagy ritmusok szükségességét eredményezi. A lépések időzítése és sorrendje is nagyon fontos. Lehet, hogy egy újonnan beszerzett építési termék zöld és kiváló jellemzőkkel rendelkezik, de teljesítménye jóval alulmúlhatja az optimális mértéket, ha a peremfeltételek nem megfelelőek. Nézzünk meg két gyakorlati példát: (a) A meglévő leromlott állapotú ablakok lecserélése korszerű, minőségi termékekre energetikai és környezeti szempontokból előnyös: csökken a hőveszteség, csökken a léghuzat, javul a beltéri hőkomfort. De az épületburok légzáró képességének növekedése jelentős hatással lehet a beltéri mikroklímára: romolhat a levegőminőség, emelkedhet a levegő páratartalma, emelkedhet a ned- 18
vesség kicsapódásának esélye a hőhidakon, ami penészesedéshez vezethet. Javasolt egyszerű nedvességmérők telepítése azokba a helyiségekbe, ahol az átlagosnál nagyobb a vízpára-képződés (hálószoba, konyha stb.), és figyelemmel kísérni a relatív páratartalom alakulását, hogy időben ki lehessen szellőztetni a helyiségeket szükség esetén. Általában fokozni kell a napi szellőztetés szintjét, aminek értelmében vagy gyakrabban kell ablakot nyitni (a használati szokások megváltoztatása), vagy mechanikus szellőztető rendszert kell telepíteni (nedvességérzékelős berendezést, ami csak a légbeszívást szabályozza, vagy hővisszanyerésest a hőveszteség további visszaszorítására). (b) A régi radiátorszelepek lecserélése hőfokszabályzós szelepekre kiváló módja annak, hogy pontosabban tudjuk felügyelni a beltéri hőmérsékletet és a fűtés energiafelhasználását. Emellett alacsonyabbak a helyiségek közötti hőmérsékletkülönbségek, ami növeli a beltéri hőkomfortot. De ahhoz, hogy ezt a gyakorlatban megvalósítsuk, megfelelő peremfeltételekre van szükség, különösen nagyobb épületekben, mint az irodaházak vagy a többlakásos lakóházak. Ha a fűtési rendszer (bojler, kazán, csövek stb.) már elhasználódott és alacsony hatékonyságú, a végeredmény se lesz olyan erős. Még rosszabb, ha a rendszer víznyomása nem kiegyensúlyozott ilyen esetben a hő eloszlása, tehát a fűtés üzemeltetésének költsége is egyenetlen lesz. Ez jól mutatja azt, hogy az adott beszerzési döntések időzítése vagy sorrendje nagyon fontos ahhoz, hogy minél magasabb hosszú távú költségoptimumot érjünk el velük. Ezt az elvet a következő módon lehet bemutatni: új lámpák vagy számítástechnikai berendezések beszerzésekor hasonló módon tudjuk kiszámolni az előnyöket, mint az egyes épületelemek esetében. Ha az új lámpák vagy IT berendezések műszaki jellemzői ugyanolyanok (vagy jobbak is), mint a régi termékekéi, a csökkent energiafogyasztás előnyei egyértelműek. Épületelemeknél azonban nem ilyen egyszerű a helyzet. Névleges energetikai és környezeti teljesítményük ugyan párját ritkíthatja, de ennek a potenciálnak a maradéktalan kihasználásához egyéb fontos peremfeltételek teljesülésére lehet szükség. Amint azt a fentiek illusztrálták, előfordulhat, hogy egy önmagában vizsgálva kétségtelenül pozitív lépés negatív hatással van az épület más elemeire, és így ronthatja az összhatást, ha nem kerül sor a megfelelő párhuzamos intézkedésekre. Nem elég a meglévő állapotról világos képet kialakítani, a jövőbeli új feltételekről is jól kell tájékozódni. 19
Összegzésképpen egy példa arra, hogyan lehet meghatározni a zöld szempontokat: Minőségi Mennyiségi Kombinált az alacsony energiaigényű házak tervezésére vonatkozó hivatkozások szükséges szállítási és kivitelezési eljárások adott számítási módszerek használata stb. az építőanyagok hőtani tulajdonságai épületenergetikai tanúsítvány besorolása a legalacsonyabb elsődleges energiaigényű ajánlat kiválasztása a termék műszaki élettartamának hossza stb. a fenti opciók kombinációja A szempontok a különböző projekt- vagy építkezési lépések/fázisok szerint is meghatározhatók: A tervezés és/vagy kivitelezés fázisában Az anyagok, termékek és rendszerek jellemzőinek szintjén Az épület általános energetikai és környezeti jellemzőinek szintjén hivatkozások (más feltételrendszerekre) eljárások módszerek stb. hővezetés bizonyos vegyianyag-tartalmak üzemelési hatékonyság megújuló energiaforrások aránya és típusa stb. fűtési és hűtési igény energia-végfelhasználás mutató CO 2 -kibocsátás stb. Az Energiahatékonysági intézkedések elemzése középületekben (DEEP 2007) című tanulmány az európai építőipari szektor beszerzéseinek legjellemzőbb fázisainak még egy besorolását nyújtja: Építés fázisa Épület tervezése Építkezés Az épület környezeti teljesítményére esetleg kiható szempontok Nettó energiaigény (a terek fűtésére, hűtésére, szellőzésre) Kiválasztott anyagok (fa, üveg, fém stb.) Intelligens szállítási rendszerek Hulladéktermelés Zajkontroll Szükséges világítási szolgáltatások Helyi megújuló energiaforrások használatának lehetősége Fenntartható építőanyagok százalékos aránya Anyagok újrahasznosíthatósága Veszélyes anyagok mennyiségének csökkentése 20
Épületgépészet Az építési terület energiaigénye Energiaigény Helyi megújuló energiaforrások Szennyvíztermelés 11. ábra: Forrás: http://deep.iclei-europe.org/ A fentiek miatt mindenképp műszaki szakértő bevonása szükséges a felújítások megtervezéséhez. 4.1 Az Európai Bizottság GPP képzési eszköztára A Bizottság által kidolgozott zöld közbeszerzési eszköztár (GPP Toolkit) az európai közigazgatási hatóságoknak kíván támogatást nyújtani ahhoz, hogy környezeti szempontokat alkalmazzanak pályázataik során. Az eszköztár a következő mérlegelendő szempontok környezeti feltételeinek meghatározásához nyújt segítséget: Tárgy: Részletes leírás arról, amit be fognak szerezni. Műszaki specifikációk: Kötelező érvényű minimális feltételek az árukra, szolgáltatásokra vagy szállítási körülményekre a pályázat odaítélésének követelményei. Ezt az információt a különböző környezeti címkék szempontjaira, műszaki szabványokra, gyártási módszerekre, felhasználási követelményekre stb. lehet alapozni. Kiválasztási szempontok: kizárási feltételek, műszaki kapacitás és pénzügyi kapacitás. A pályázat odaítélésének szempontjai: a legalacsonyabb ár, a gazdaságilag legkedvezőbb ajánlat, környezeti szempontok. Szerződés teljesítésére vonatkozó kikötések: sajátos és egyedi rendelkezések a szerződésben. Egyéb számításba vehető szempontok is vannak: Környezetbarát helyszínválasztás és épületterv: Az épület elhelyezkedésének megválasztása és a helyszín értékelése alapvető hatással van az épület fenntarthatóságára. Alternatív költségmodellek: A harmadik fél általi finanszírozás, a kifizetéseket az energiahatékonyság feltételéhez kötő megállapodás és más pénzügyi sémák segítenek áthidalni az építési költségek és az életciklus-költségek közötti rést. Felhasználói szokásokra vonatkozó szempontok: Az épület használóinak képzése energia- és víztakarékos megoldások terén, energiagazdálkodási rendszer vagy környezetgazdálkodási rendszer létrehozása. 21
Az eszköztár két halmazba sorolja a feltételeket minden termék- és szolgáltatáscsoportra: Az alapvető GPP szempontok a legjelentősebb környezeti hatásokat ölelik fel, és úgy alakították ki őket, hogy ne kelljen hitelesítésre jelentős extra erőforrásokat fordítani és ne okozzanak komoly költségemelkedést. Az átfogó GPP szempontok a piacon elérhető leginkább környezetbarát termékeket beszerezni kívánó hatóságok számára készültek, és további adminisztratív munkát vagy bizonyos költségnövekedést jelenthetnek az azonos funkciót ellátó egyéb termékekhez képest. Az EU Bizottságának zöld közbeszerzési képzési eszköztára letölthető a GPP honlapjáról: http://ec.europa.eu/environment/gpp/toolkit_en.htm 22
5. A releváns termékek, jellemzőik és a rájuk vonatkozó szempontok Egy épület organikus rendszer, amelynek teljesítménye az energiaáramlások függvénye. Elemeinek megfelelő, jól átgondolt és hozzáértő kreativitással való tervezésével, az egyes elemek közötti kölcsönhatások figyelembe vételével jelentős mértékben csökkenthető az épület energiafogyasztása teljes élettartamára nézve. Az építkezés előkészítésekor együtt kell megtervezni az egész épületet, annak elemeit és kiszolgáló rendszereit, ami az energia hatékony felhasználásának biztosítása mellett megfelelő és kielégítő élet- és munkakörülményeket is teremt. Az építőipari szektorban a zöld közbeszerzés az energetikai és környezeti szempontokat az épülethasználók kényelmével, jó közérzetével és biztonságával ötvözi. 12. ábra: Egy tipikus családi ház átlagos energiamérlegének példája (Forrás: ZRMK) A feljebb már említett EU GPP Eszköztár jelenleg (2012-ben) a következőkhöz kínál szempontokat és eszközöket: Építkezés Ablakok, üvegezett ajtók és felülvilágítók Hőszigetelés Kemény padlóburkolatok Fali panelek Kombinált hő- és villamosenergia-termelés 23
Lásd: http://ec.europa.eu/environment/gpp/eu_gpp_criteria_en.htm MEGJEGYZÉS: A beltéri világítás, a számítástechnikai berendezések és egyéb belső hőforrások is kihatnak az épület energetikai teljesítményére (belső hőnyereség, hűtőrendszer terhelése, végső energiaigény stb.), bár ezek nem számítanak klasszikus épületelemnek. Amint azt a fentiekben is jeleztük, az épületek olyan sok alkotóelemből anyagokból, termékekből és rendszerekből állnak, hogy lehetetlen lenne mindre érdemben kitérni ebben az irányelvben. Ehelyett egyes főbb témákat mutatunk itt be, amelyekhez általában a legjelentősebb befektetési költségek tartoznak (de üzemeltetési és fenntartási költségeket is jelentenek). Minden esetben jó ár-érték arányra ( value for money ) kell törekedni, ehhez megfelelő feltételeket kell szabni és a különböző ajánlatok közül ennek szellemében kell választani. Ez fontos teljes fűtési rendszer beszerzésekor ugyanúgy, mint ha csak termosztát-szelepeket vásárolunk, egy új épület terveinek kiválasztásakor éppúgy, mint egy meglévő épület nyílászáróinak lecserélésekor. Szem előtt kell azonban tartani, hogy a beépítendő rendszerek, vagy építőanyagoknak az épülettel egységben kell működnie. Ezért az energetikai beruházások előtt mindenképp audit elvégzése javasolt (ez nem azonos az energetikai tanúsítással). Az audit meghatározza az épület veszteségeit illetve javaslatokat tesz különböző felújítási variációkra. Ezek után lehet kiválasztani a megadott szempontok szerint a beépítendő eszközöket, anyagokat. Az alábbi példák egyenként mutatják be a felújítási lehetőségeket, azonban hatással vannak egymásra. Ezt az auditban a szakértő figyelembe veszi a javaslatok meghatározásakor. 5.1 Hőszigetelés A szigetelés kulcsfontosságú egy épület fűtési és hűtési igényét csökkentésének (amelynek következménye a vonatkozó üzemeltetési költségek minimalizálása is) és a felhasználók komfortos hőérzetének eléréséhez. Az épületek optimális hőszigeteléséről nehéz általánosságban beszélni ez függ ugyanis az épület jellegétől és céljától, a helyi klímától, az épület konkrét elhelyezkedésétől és fekvésétől. Van azonban három alapszabály, 13. ábra: Hőhíd penészesedése (ZRMK) amelyet a hőszigetelés kapcsán minden esetben követni kell: magas szintű hőszigetelés, a hőszigetelő réteg egységessége (az anyagokból és szer- 24
kezeti jellemzőkből származó hőhidak kiküszöbölése), valamint a légzáró építés (a hőáramlásból fakadó hőhidak kiküszöbölése). Ha betartjuk ezeket a szabályokat, nem következhet be súlyos probléma. A meglévő épületek szigetelésének tervezésekor azonban jelentős különbségek és sajátos helyzetek merülhetnek fel, amelyek további korlátozásokat tehetnek szükségessé, például az épület szerkezeti jellemzői vagy a kulturális örökségvédelem igényei miatt. Szigetelőanyagok nagy választékban kaphatóak, ezért rengeteg opció áll rendelkezésre az adott felhasználási területeken belül (pl.: a pincefödém szigetelése más jellemzőket kíván meg, mint a külső falak vagy a padlásfödém szigetelése). A konkrét célnak megfelelő anyag kiválasztásával hosszú távra biztosíthatjuk az adott szerkezet és az egész épület megfelelő működését, továbbá korlátozhatjuk a korai javítások szükségességét és az ezekből fakadó költségeket. Különösen a következő szempontokra kell odafigyelni a szigetelés kiválasztásakor: hővezetési együttható (λ = lambda, mértékegysége W/mK) és hőátbocsátási tényező (Uérték, mértékegysége W/m 2 K); vízgőz-eloszlási jellemzők; sűrűség, törőszilárdság, terhelhetőség; környezeti hatás: előállítás energiaigénye, újrahasznosítás / ártalmatlanítás és újbóli alkalmazás (újrafelhasználás) lehetősége, valamint egyéb szempontok, például az életcikluselemzés alapján létrehozott környezeti közlemények alapján (lásd a címkékről szóló fejezetet). Ugyanezeket az általános alapelveket kell alkalmazni az egész épületburok kialakításakor és különálló építőelemek beszerzésekor egyaránt. Egy épület hőszigetelő burkának vastagságát, elrendezését és szerkezetét minden esetben egyedileg kell meghatározni. Külső falak Magyarországon az épületeken általában a legnagyobb hőveszteség a falakon keresztül keletkezik. A külső falak kialakítása és felépítése eltérő lehet a különböző anyagok és épülettípusok esetében. Ezen sajátosságokra való tekintettel kell megválasztani a szigetelőanyagot és a hőszigetelő réteg vastagságát. Egy talajjal érintkező fal hőszigetelése más anyagokat igényel, mint egy földfelszín fölötti külső fal (homlokzat) szigetelése. Például a könnyű, előre gyártott épületek (panel, könnyűvázas falak ) számos olyan sajátos jellemzővel bírnak, amelyek a nagyobb tömegű, helyszínen épített épületekre nem teljesülnek. Különösen a légzáró kialakítás és a pontos részletek fontosak (pl. az ajtók és ablakok beépítésének integrálása az építés előkészítésébe, a külső fal és az ablakkeret hőszigetelésének összekapcsolása stb.). 25
Az épületek fizikai jellemzői terén még nyilvánvalóbb problémákra lehet számítani különösen a megvalósításhoz szükséges precizitás szempontjából olyan esetekben, ahol a szigetelést a külső falak belső oldalán építik be: ilyen esetekben nagy valószínűséggel van szükség párazáró rétegre és teljesen légzáró illesztésekre, ezt azonban a gyakorlatban nem könnyű megvalósítani. A légzáró szerkezetek kialakításakor a belső levegő cseréjének lehetőségére is ügyelni kell, ezért gépészeti tervezés válhat szükségessé. 15. ábra: Infravörös kép a felújítás előtt (ZRMK) 16. ábra: Infravörös kép a felújítás után (BCEI ZRMK) Padlás A fűtetlen padlással érintkező mennyezet szigetelése lehet az energiatakarékosságra irányuló egyik legkönnyebben megvalósítható intézkedés. Ez bizonyos mértékben a padlás alatti helyiségek nyári túlmelegedésének kockázatát is csökkenti. A szigetelés alatti területeken mindenképpen jelentős mértékben javul a hőkomfort. A megtérülési időszak néhány esetben lehet nagyon rövid, általában 2 év körüli. Természetesen ugyanezek az elvek vonatkoznak az új épületekre. A fenti paraméterek természetesen az épület minőségével változhatnak. A szerkezeti veszteségek eloszlását energetikai számításokkal vizsgálni szükséges. 17. ábra: Kőzetgyapot szigetelés (www.iglooinsulation.co.nz/107842/html/page.html) Ha a padlásteret állandó jelleggel lakó- vagy dolgozószobaként tervezik használni a jövőben, azt is fel kell mérni, hogy nem ésszerűbb és költséghatékonyabb-e a padlás fölötti tetőt szigetelni a szin- 26
tek közötti födém helyett. Meglévő épület felújítása esetén ez nagyon összetett intézkedés, amihez szakértők részvételére és a körülmények alapos felmérésére van szükség. 27
18. ábra: Nyeregtető külső hőszigetelése (home.howstuffworks.com) 19. ábra: A tetőréteg szigetelése (ZRMK) Expandált polisztirol, standard és grafit hozzáadásával készült Extrudált polisztirol Üveghab Kőzetgyapot (ásványgyapot) Üveggyapot Laza feltöltésű cellulóz Laza feltöltésű farost Pamut Farostlemez 20. ábra: Példák a leggyakrabban használt hőszigetelő-anyagokra (ZRMK). 28
5.2 Ablakok Az elmúlt évtizedekben jelentős technológiai fejlődés volt tapasztalható az ablakok terén. Most már nagyteljesítményű energiahatékony ablakok és üvegszerkezetek kaphatóak, amelyekkel radikálisan csökkenthető az energiafogyasztás és a kibocsátások mértéke. Alacsonyabb hőveszteség, kevesebb légszökés és melegebb belső üvegfelületek jellemzik ezeket, ami növeli a komfortot és a belső tér átlagos kihasználtsága mellett csökkenti a párakicsapódás kockázatát a belső üvegfelületeken. 21. ábra: Modern PVC ablakok elemei (ZRMK) Az ablakok több alkotóelemből állnak, ezek a keret, az üveg, a rétegek közének feltöltésére használt gáz és alacsony emissziójú bevonat. Ezek az elemek többféle kombinációban és alapanyagban elérhetőek; de nem alkalmazhatóak korlátlanul. Egy épület építészeti kialakítása általában meghatározza az ablakok formáját és méretét. Ettől függ az ablak szerkezeti kialakítása, valamint beillesztésének lehetséges módjai, az ablaknyitás módjai, az egyes ablaktokok és üveglapok mérete, az ablakszerkezetek lehetséges típusai, valamint az ablaktok és ablakkeret anyaga. A kívánt szín is meghatározhatja az anyagválasztást. A további szempontok közé tartozhatnak a meteorológiai hatások elleni védelem (víz- és légzáró képesség) és a biztonsági tulajdonságok. 22. ábra: Egy többrészes modern ablak keresztmetszete (ZRMK) Ami az épületburok üvegezett részeit illeti, az U-értékeket (hőátadási tényező; W/m 2 K) kell figyelembe venni az üvegezését (U g ) és a teljes ablakét (U w ). Az alacsony U-értékek alacsony hőveszteséget eredményeznek, miközben a belső üveglapok belső felületének hőmérséklete magasabb lesz, ami növeli a hőkomfortot. Ugyanakkor azonban kellőképpen magas áteresztő értékekre van szükség a napsugárzás és a látható fény (g, T) terén a passzív szoláris nyereség kihasználásához, a napfény és a beltéri vizuális komfort biztosításához, valamint a világításhoz felhasznált energiamennyiség csökkentéséhez. 29
Az ablakok legfontosabb építőelemei a következők: Üveg / üvegszerkezet - hőszigetelő üveg Dupla vagy tripla üvegezés is lehetséges, de a gázzal nem feltöltött és alacsony emissziójú bevonattal el nem látott ilyen ablakokat (2,0 vagy 2,5 W/m 2 K-nél magasabb U-értékű ablakokat) a legtöbb állam szabályozása már nem engedi. - energiahatékony üvegezés Dupla vagy tripla üvegezés is lehetséges. A két üveglapból álló hőszigetelő üveg szigetelőképessége legalább 50 60%-kal jobb, mint a hagyományos dupla szigetelő üvegezésé. A két üveglap közét nemesgázzal töltik fel, és a belső üveget alacsony emissziójú réteggel vonják be. A jellemző U-értékek 1,0 és 1,3 W/m 2 K közé esnek. Ez a technológia napjainkban standard opció az EU számos országában. A tripla, magas teljesítményű üvegezés még jobb szigetelést biztosít, U-értékei 0,4 és 0,7 W/m 2 K között vannak, így a passzívházak szabványainak is megfelelnek. Ezeket a tulajdonságokat három üveglap, két alacsony emissziójú bevonattal ellátott üveglap és nemesgáz (argon, kripton) töltés segítségével érik el. - spektrálisan szelektív üvegezés Az ablakok spektrálisan szelektív bevonatát úgy alakítják ki, hogy visszaverjen adott hullámhosszú sugárzásokat, másokat pedig átengedjen. Az ilyen megoldásokat általában a napsugárzási spektrum infravörös (hőtartalmú) részének visszaverésére használják, beengedve a látható fény nagyobb részét. Az ilyen bevonatok hatására az ablakok U-értéke (alacsony emissziójú bevonat) és szoláris nyeresége alacsony lesz, de a látható fény nagy részét áteresztik. A spektrálisan szelektív ablakszerkezetek a káros ultraibolya (UV) hullámhosszokat is kiszűrik, így növelik a szobai berendezések élettartamát. A napsugárzás télen hasznos nyereséget, nyáron nem kívánatos többletet okozhat. A benapozás elleni fix védelmet ajánlott együttesen alkalmazni természetes megoldásokkal, mint pl. külső árnyékolás, és növényzet telepítése. Az árnyékolók megfelelő elhelyezésével a nap nyáron nem melegíti fel a belső szerkezeteket, télen viszont hasznosítható hőnyereséget termel. 30
Ablakkeret - Az ablakkeret anyaga fontos szerepet játszik az ablakok teljes hőteljesítményének meghatározásában. A PVC és fa ablakkereteknek alacsonyabb hővezetési képességük miatt jobbak a hőtani tulajdonságaik, mint a fémből készült keretekéi. Más kérdéseket is figyelembe kell azonban venni az ablakkeret anyagának kiválasztásakor: ilyenek az időjárási viszonyoknak való kitettség (eső, szél, UV sugárzás), a karbantartási lehetőségek, a műszaki követelmények és hasonló tényezők. A jó U f -értékek elérésére kombinált anyagú ablakkereteket is gyártanak, például szigetelő töltésű alumíniumkeretek, poliuretán töltésű fakeretek, fa-poliuretán-fém szerkezetek (lásd a 22. ábrát) stb. A modern ablakok az épületfizika egész területét felölelik. Az ablakokkal kapcsolatban szó van a helyiségek fény-, hang- és hőkomfortjáról, a beltéri levegőminőségről, a légköri hatások és pszichofizikai hatások elleni védelemről. Az ilyen magas alapfeltételek jellemzően magasabb befektetési költségekkel járnak. Kiértékelésükkor azonban nemcsak a gazdasági előnyeiket kell figyelembe venni 23. ábra: Az energiahatékony ablakokkal (hosszabb várható élettartam, alacsonyabb kreatívan lehet kialakítani az épületformát (ZRMK) karbantartási költségek, a fűtésre és részben a hűtésre használt energia iránti igény csökkenése, megfelelő szintű természetes megvilágítás és ehhez kapcsolódóan a mesterséges világítás szükségességének csökkenése), hanem minden pozitív hatásukat is: jó hangszigetelés, fényerősség kezelése, megfelelő napfény-szintek, és mindemellett javuló élet- és munkakörülmények a hő-, vizuális és akusztikus komfort terén. Erről sajnos gyakran megfeledkeznek a különböző opciók hosszú távú hatásainak gazdasági elemzése során. A modern jól szigetelő nyílászárók beépítése esetén az 5.3 fejezetben leírtakat mindenképp javasolt figyelembe venni. 5.3 Légzáró képesség Ahhoz, hogy energiahatékony épületet építsünk, légzáró épületburokra és magas szintű szigetelésre van szükség. Míg a szigetelés csökkenti a hőveszteségeket, a légzáró építés (a konvekciós hőhidak megelőzése) biztosítja, hogy nem keletkeznek zavaró légáramlatok, amelyek felboríthatják a komfortos beltéri mikroklímát, valamint azt, hogy egyes épületelemek vagy azok részei nem hűlnek le egyenetlenül, ami felszíni páralecsapódáshoz és penészesedéshez vezethet. 31
Több vizsgálat segít a légzáró képesség szintjét felmérni, ezek közül a legelterjedtebb az ún. blower door légáteresztési vizsgálat. Az alapelv a nem elég szorosan záródó burokelemek (az épületburok rései) által okozott óránkénti levegőcsere (ACH) mérése, amit speciális berendezéssel végeznek előre megadott nyomásszinteken. A standard háztartásokban 1 és 3 közötti ACH a jellemző, míg az alacsony energiaigényű házak és passzívházak erre vonatkozó feltételei jóval 1 ACH alatti értéket céloznak meg. Másrészről rendkívül fontos figyelemben tartani, hogy minél jobb egy épület légzáró képessége, annál jobban kell ügyelni a beltéri helyiségek megfelelő, ellenőrzött szellőztetésének biztosítására, hogy elkerüljük a levegő páratartalmának túlzott megnövekedését és gondoskodjunk a megfelelő beltéri levegőminőségről (az áporodott beltéri levegő megelőzése). Az egyik legjellemzőbb probléma az épületek felújításához fűződik, ahol a meglévő ablakokat szigetelik vagy nagy légzáró képességű új ablakokat építenek be: Európa-szerte épületek százai 24. ábra: A blower door légáteresztési vizsgálat előkészítése (ZRMK) tapasztaltak penészesedést a felújítást követően, mert a felhasználók nem igazították szellőztetési szokásaikat az új körülményekhez. 5.4 Szellőzési rendszerek Egészséges és komfortos beltéri klímát rendszeres ellenőrzött szellőztetéssel lehet elérni. A friss levegő irányi igény az adott helyiségben tartózkodó emberek és az ott folytatott tevékenységek és használati szokások függvénye. Az óránkénti légcsere (lásd az előző fejezetet) mértékének lakó- és dolgozószobákban nem szabad 0,5 ACH alá (vagy 15 m3 friss levegő/személy/óra alá) esnie. Az országos és helyi szabályozások és törvények általában részletesen kitérnek a szellőztetési minimális előírásokra. 25. ábra: Páraképződés az ablaküveg belső felületén a helyiség túl magas relatív páratartalma miatt (ZRMK) A hosszú ideig tartó, megdöntött ( bukóra nyitott) vagy csak részben kinyitott ablakon keresztüli szellőztetés hideg időben nem helyes. Ilyen esetben a légmozgás lassú és nem éri el a távolabb megrekedt levegőt, miközben az ablak közelében levő szerkezeti elemek (pl. fali tartóelemek) a 32