A hungarizmus születése kísérlet a magyar nacionalizmus megújítására a háború utolsó szakaszában Egymás mellett egymás ellen. Cseh, magyar, és szlovák nacionalizmusok az els világháború éveiben Miskolc, 2015. április 15.
Hungarizmus : els sorban a nyilasok tevékenysége nyomán ismert. Szálasi Ferenc (1930-as évek közepét l 19Őő-ig): ideológia, párt, politikai rendszer (állam) meghatározása Hungarizmus : els (széles körű) említése: Prohászka Ottokár (1858-1927) székesfehérvári püspök, a keresztény-nemzeti ideológia apostola : 1918. A kontinuitás kérdése és értelmetlensége.
1919 utáni új nemzetfogalom: nemcsak Trianon következménye, el zményei már a háború id szakában kimutatható. A hungarizmus kutatásának értelme: megragadhatóvá teszi a magyar nacionalizmus trendváltozásait: -- 20. század elejét l térnyerés -- I. világháború id szakában feler södik A háború generáló hatása. Prohászka Ottokár a háború el tt, a háború alatt. -- modernizmus -- fokozódó közéleti tevékenység -- földrefom
A zsidóellenesség feler södése, a kollektív bűnbakképzés mechanizmusa a háború utolsó szakaszában. A keresztény sajtó szerepe. A Központi Sajtóvállalat. Prohászka Ottokár: Pro iuventute catholica. Alkotmány, 1918. május 26. -- antiszemita panel: a zsidóság kivonja magát a frontszolgálat alól, a keresztény fiatalság elvérzik zsidóellenes hangulat, sajtóvita, frontvonalak kialakulása, Prohászka személyének el térbe kerülése
Prohászka reakciója: -- Prohászka Ottokár: Pro re christiana. Alkotmány, 1918. június 30. -- Beszéd az általános választójogról. (F rendi ház, 1918. július 31.) Csomópontok: -- antiszemitizmus visszautasítása, állítások fenntartása -- térfoglalás - és összeesküvés-elmélet -- jó zsidó rossz zsidó megkülönböztetése -- lényeg: zsidóság kollektív megkülönböztetése Nem akarom az én magyar népemet feláldozni más hatalmas fajtának és annak er szakban, vagy pedig intelligenciában túlteng erejének. Vigyáznunk kell nekünk, nehogy az antiszemitizmus vádjától félve behunyjuk szemünket nemzeti veszedelmek el l.
Vázsonyi Vilmos cikke: Elég volt! A püspök válasza: Prohászka Ottokár: Elég volt-e? Alkotmány, 1918. szeptember 11. -- a hungarizmus els említése -- antiszemitizmus: magyar nép természetes reakciója -- a vád elhárítása; cél: -- megakadályozni a keresztény társadalom letörését -- megakadályozni Magyarország elzsidósodását -- elérni a nemzeti érzelmű zsidóság megnyerését -- zsidóság jelenléte: nemzeti veszedelem, végpusztulás, Magyarország Zsidóország -- nem antiszemitizmus, hanem a magyarság, mint öntudatos faj reakciója -- keresztény középosztály kiszorítása -- zsidóság: ellepi a magyar nemzet testét, lefoglalja a hatalmat, az intelligenciát alkotja, kézbe veszi a kormányt Antiszemitizmus-e, hogy ha azt akarjuk, hogy Magyarországon a magyar keresztény nemzet tartsa meg hegemóniáját? Ez nem antiszemitizmus, hanem ez hungarizmus, ez nem hajsza, nem felekezeti széthúzás, [ ] hanem ez nemzeti önvédelem.
Teoretikus megfogalmazás: A hungarizmus programja. Beszélgetés Prohászka püspökkel. Alkotmány, 1918. szeptember 24. (Anka János riportja) Hungarizmus: -- a magyar nemzet számára kiutat jelent ideológia -- alapvetés: zsidóellenesség ( A véleményem az, hogy a zsidó, ha be nem olvad, mindig bomlasztó erejű, külön faj marad. ) -- komplex társadalompolitikai program -- hungarizmus: ideológia + mozgalom ( A hungarizmus alatt a keresztény magyarság védelmének, szervezésének munkáját értem. Nem gondolok semmiféle parlamenti felvonulásra, hanem kulturális és gazdasági akciót sürgetek. ) -- társadalmi bázis: -- falvak keresztény magyarsága -- keresztény fiatalság ( Ez a kérdések kérdése. A hungarizmust itt kell kezdeni. ) -- gyakorlati lépések: fajegészségügy, társadalmi propaganda, birtokreform ( A hungarizmusnak is a földben van a gyökere. )
Egykorú visszhangok. (A gy ri üdvözlet. Alkotmány, 1918. szeptember 26.) megsanyargatott, kiuzsorázott, félrevezetett nemzetének kesergése visszavonta t [Prohászkát] a felh kb l [ ] a keresztény magyarság élére. Mert a mi vezérünk. hirdeti a létharcot, annak a hungarizmusnak és krisztianizmusnak nevében, amelyet ellenfeleink számításból antiszemitizmusnak szeretnének lefokozni. (Bangha Béla, 1918. október)
A hagyományos és az új magyar nemzetfogalom összehasonlítása a nemzet összetartó ereje hagyományos, 19. századi nemzetfogalom közös anyanyelv, közös kulturális örökség új, 20. századi nemzetfogalom (hungarizmus) közös vallás ( kereszténység ) jellemző befogadó, integratív kirekeszt, állag rz ellenségkép idegen ajkú nemzetiségek zsidók, zsidó szellemiség (és akiket annak tartottak )
Az új nemzetfogalom ( hungarizmus ) jellemz i: -- a zsidókérdéssel összefüggésben jött létre -- önmagát csupán reakciónak, önvédelemnek tekinti a zsidóság támadására, elutasítja az antiszemitizmust -- a magyarság lényegét az elkötelezett kereszténységben jelöli meg, felekezeti határok nélkül
Kitekintés: a hungarizmus fogalom az 1920-as években is a keresztény-nemzeti radikalizmus, a fajvédelem és a fasizmus magyar változatának szinonimája volt. A zsidók folyton azt emlegetik, hogy az emberek megfeledkeztek a krisztusi szeretetr l, és a gyűlöletet teszik eszméikké. Nem így van, mert mi nem antiszemiták, hanem hungaristák vagyunk. Szégyen, gyalázat egy nép számára, ha a vezetést idegennek adja át saját otthonában, és saját maga ásta meg sírját, maga állítja ki és pecsételi le saját szégyenének bélyegével azt a bizonyítványt, hogy életképtelen. Mi akarjuk a magyar hazát szeretni, mi dolgozni akarunk, mi azt akarjuk, hogy itt els sorban a magyarságé legyen a vezetés, legyen azé az uralom. (Prohászka Ottokár az Ébred Magyarok Egyesülete ceglédi nagygyűlésén, 1922. november 12.)
Děkuji pěkně za pozornost! Thank You for your attention! Köszönöm a figyelmet! Fazekas Csaba egyet. docens. Miskolci Egyetem BTK Politikatudományi Intézet fazekas@uni-miskolc.hu www.fazekascsaba.hu