A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 Összeállította: Kovács Péter
TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 JANUÁR... 4 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 4 VÍZJÁRÁS... 5 FEBRUÁR... 7 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 7 VÍZJÁRÁS... 7 MÁRCIUS... 9 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 9 VÍZJÁRÁS... 10 ÁPRILIS... 11 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 11 VÍZJÁRÁS... 12 MÁJUS... 14 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 14 VÍZJÁRÁS... 16 JÚNIUS... 17 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 17 VÍZJÁRÁS... 18 CSAPADÉKTÉRKÉPEK... 20 2015. JANUÁR... 20 2015. FEBRUÁR... 22 2015. MÁRCIUS... 24 2015. ÁPRILIS... 26 2015. MÁJUS... 28 2015. JÚNIUS... 30 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK... 31 2015. JANUÁR... 31 2015. FEBRUÁR... 32 2015. MÁRCIUS... 33 2015. ÁPRILIS... 34 2015. MÁJUS... 35 2015. JÚNIUS... 36 VÍZÁLLÁSOK... 37 TISZA... 37 BODROG... 39 SAJÓ... 41 HERNÁD... 43
TARTALOMJEGYZÉK 3 TARNA... 44 VÍZHOZAMOK... 45 VÍZHŐMÉRSÉKLETEK... 46 TALAJVÍZSZINTEK... 47 2015. JANUÁR... 47 2015. FEBRUÁR... 48 2015. MÁRCIUS... 49 2015. ÁPRILIS... 50 2015. MÁJUS... 51 2015. JÚNIUS... 52 FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI... 53 METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK ÁLLOMÁSONKÉNT... 58 MELLÉKLETEK... 60 ÁBRAJEGYZÉK... 63 JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK... 67
JANUÁR 4 JANUÁR Január az átlagostól melegebb és csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 2-3 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 150-250 % között volt. Időjárási helyzet Az év hideg, téli időjárással kezdődött, napközben is fagypont alatti hőmérsékletekkel. Január 2-án egy hidegfront érintette térségünket. Nyomában sokfelé alakult ki kisebb ónos eső, vagy eső és a megerősödő szél átkeverő hatása megszűntette a medencében kialakult hideg légpárnát, így jelentősen enyhült az idő. 3- án estétől a síkvidéken eleinte ismét eső esett, majd éjszaka egyre inkább havazás váltotta azt fel. Január 5-én reggelre a Mátra és a Bükk magasabb területeit csaknem összefüggő hótakaró borította, amelynek vastagsága 1-10 cm között mozgott. Január 7-9. között, egy nagyobbrészt térségünktől keletre elvonuló hideg léghullám okozott zord időjárást. A 8-án és 9-én a hóval borított hegyvidéki területeken nem volt ritka a -15 C körüli minimum, de a Bükk-fennsíkon -20 - -22 C-ot is mértek és napközben is csak -5 - -10 Cig emelkedett a hőmérséklet 1. Az addig is változékony időben január 10-én egy újabb drasztikus változás, enyhülés következett. Ausztriában és Magyarország nyugati részén napi maximum rekordot mértek - Fertőrákoson 19,7 C-ig melegedett a levegő. 1. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legmagasabb hőmérséklet 2 Miközben a vízgyűjtők legnagyobb részén tavasziasan enyhe idő volt, addig Kárpátalján és Erdélyben maradt a megszokotthoz közeli hőmérséklet, valamint több napon volt számottevő csapadék, a hegyvidéki területeken jelentős havazás is kialakult. Január második dekádjának elején már ez utóbbi területeken is enyhült az erős fagy, de csak az alacsonyabb fekvésű térségekben volt számottevő olvadás. Január közepére - a délnyugati áramlásnak köszönhetően egyre enyhébb levegő töltötte ki a Kárpát-medencét, de ezzel együtt növekedett a ködhajlam is. Azokon a területeken, ahol kisütött a nap enyhe tavaszias idő volt, míg a ködös vidékeken csak kevéssel emelkedett a hőmérséklet fagypont fölé. Ez az időjárási helyzet olykor rendkívül nagy hőmérsékleti különbségeket generált az egyes országrészek között. 1 A Kárpátok magasabban fekvő területein nem volt ritka a -25 C körüli minimum. Január 7-én Erzsébetváros -26,3 C, Január 8-án Brassó -33,3 C, Gyergyóalfalu -26,8 C, Erzsébetváros -25,7 C Január 9-én Brassó -33,1 C 2 Forrás: OVSZ, www.hydroinfo.hu
JANUÁR 5 Január 17-től erősödött a csapadékhajlam és 25-ig minden nap hullott kisebb-nagyobb eső, havas eső, ritkábban havazás is előfordult. Január 29-én egy mély ciklon közelítette meg térségünket, majd át is vonult a Kárpátmedencén. Csapadékrendszeréből nagy területen volt jelentős eső, havas eső, a magasabb hegyvidéki területeken havazás. A január 30-án lehullott 20-50 mm-nyi csapadékmennyiség nagyjából megfelel az egész hónapra várható csapadékösszegnek. A hónap utolsó napjának reggelén az északkeleti országrészben még sokfelé havazott (néhol rendkívül intenzíven), majd mindenütt megszűnt a csapadék. Vízjárás A hónap legnagyobb részét a decemberihez hasonló, kisvizes állapot jellemezte. A mederteltségek igen alacsonyak voltak. Január 11-ét követően egy kisebb árhullám alakult ki a Felső-Tiszán és a Szamoson, amelyet a hónap első dekádjában hullott hó olvadása és kisebb esők okoztak. Ennek a Vásárosnaménynál, mintegy 2,5 m-es vízszintemelkedést okozó árhullámnak köszönhetően, az év első napjaiban kialakult és január első dekádjában némileg megerősödött tiszai jégtakaró a hónap közepétől vékonyodni, gyengülni kezdett, majd január harmadik dekádjának elején az álló jég megindult és átmeneti rövid erős zajlással le is vonult. 2. ábra: Vízállások alakulása a Tiszán Vásárosnaménynál (napi gyorsadatok alapján) Ezt követően a vízfolyásokon igen alacsony, vagy alacsony mederteltség mellett, általában apadó tendencia érvényesült, majd a hónap végén átvonuló ciklon okozta esőzések nyomán, újabb árhullámok jöttek létre, amelyek néhány vízfolyáson (Sajó, Tarna, Takta) készültségi szintek feletti vízállások kialakulásához vezettek. A kialakuló maximumok nem voltak igazán jelentősek, mindössze a Tarna tarnamérai és a Takta taktaföldvári vízmércéjén értek el, ill. haladták meg rövid ideig a III. fokot.
JANUÁR 6 3. ábra: Vízállások a Sajó hazai szakaszán (2015. január-február) 4. ábra: Vízállások a Tarnán (2015. januárfebruár) A ciklon átvonulása után hidegebbre forduló időben ezeknek az árhullámoknak a vízutánpótlása gyorsan csökkent és a tetőzéseket követően ütemes apadás kezdődött az érintett vízfolyásokon.
FEBRUÁR 7 FEBRUÁR Február az átlagostól melegebb és szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1-2 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 30-70 % között volt. Időjárási helyzet A hónap első napjaiban az évszakos átlagnak megfelelő hőmérsékletű időjárás uralkodott. A fagypont alatti minimumok mellett, napközben kevéssel 0 fok fölé emelkedett a hőmérséklet. Február 4-én egy nedvesebb léghullám hatására, nagyobb területen volt havazás, hózápor és átmenetileg a síkvidéken is kialakult néhány cm-es hóréteg. Ezután csendes az évszaknak megfelelő hőmérsékletű napok következtek, 0 fokot alig meghaladó maximumokkal és erősebb fagyokkal, majd a hónap első dekádjának végén megenyhült az idő, s ott ahol a nap is kisütött a délutáni órákra 5-10 C fok közé emelkedett a hőmérséklet. A reggel fagyos, de a nappali órákban kora tavasziasan enyhe időjárás február 16-ig tartott. Ekkor egy térségünktől keletre vonuló hidegfront okozott átmeneti lehűlést, amelynek hatására a napi maximum hőmérsékletek némileg visszaestek és a reggeli órákban ismét kemény fagyok alakultak ki. 5. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legalacsonyabb hőmérséklet 3 A hidegfront elvonulása után fokozatos enyhülés kezdődött, de ezzel együtt nőtt a csapadékhajlam is, így a hónap utolsó hete kora tavasziasan enyhe és kisebb esőkkel tarkított időjárással telt el. A nappali legmagasabb hőmérsékletek nagy területen elérték, vagy meghaladták a 10 C-t és a hajnali órákra is inkább csak a fagyzugos területeken csökkent nulla fok alá a hőmérséklet. Vízjárás A január utolsó napjaiban kialakult árhullámokat követően, az érintett vízfolyások legnagyobb részén ütemes apadás kezdődött és február első dekádjának végére már nagyobbrészt ismét kisvizes állapot volt jellemző. A Bodrogon ez a folyamat némileg tovább tartott, de február második felében már itt is alacsony vízállásokat mértek. 3 Forrás: OVSZ, www.hydroinfo.hu
FEBRUÁR 8 A hegyvidéki területeken január utolsó napjaiban lehullott hó, február első dekádjában mérsékelt ütemben gyarapodott. A hónap első dekádjának végére a Sajó-Hernád vízrendszerben a megszokottól némileg több, míg máshol attól lényegesen elmaradó volt a hóban tárolt vízkészletet nagysága. Szokatlan módon a legkevesebb hó a Felső-Tisza Tiszabecsig tartó vízrendszerében halmozódott fel. 6. ábra: A hótakaró vízegyenértéke 4 Ez a hómennyiség a hónap utolsó hetére némileg csökkent, majd az enyhülő időben ütemesebb olvadás kezdődött. Az olvadás és a kisebb esők ismét árhullámokat alakítottak ki a vízfolyásokon, de ezek magassága nem ért el készültségi szintet. Az áradás mértéke a nagyobb vízfolyásokon (Tisza, Bodrog, Sajó, Hernád) 1-1,5 méteres tartományban mozgott. 4 Forrás: OVSZ, www.hydroinfo.hu
MÁRCIUS 9 MÁRCIUS Március az átlagostól melegebb és működési területünk legnagyobb részén szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1-2 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 30-80 % között volt, ugyanakkor kisebb körzetekben (a Bükkben és a Heves-Borsodi-dombság egyes részein) az átlagoshoz közeli, ill. kissé azt meghaladó (80-130 % között) csapadék hullott. Időjárási helyzet Március első napjaiban folytatódott az enyhe időjárás, de kisebb esők továbbra is kialakultak. A nappali órákban továbbra is 10 fok közelébe emelkedett a hőmérséklet, ugyanakkor hajnalban még viszonylag erős fagyokkal számolhattunk. Az általában nyugati, délnyugati irányból érkező léghullámok, főképp a Kárpátok mentén okoztak jelentősebb csapadékot, nagyrészt esőt, míg hazai területen - március 5-ig - mindössze 1-7 mm-t mértek. Ezután a hónap első dekádjának közepétől ez a gyenge csapadékhajlam is csökkent és száraz, lassan melegedő időjárás köszöntött be. A nappali maximumok március 9-11. között nagy területen elérték, vagy meghaladták a 15 fokot, de hajnalban továbbra is fagypont alá süllyedt a hőmérséklet. Március 12-én egy kelet felől érkező ciklon okozott lehűlést, felhőzónájából pedig nagy területen hullott eső, a magasabb hegyvidékeken hó. A legtöbb csapadék a Bükk-fennsíkon volt, ahol 15-20 cm-es hóréteg alakult ki. 7. ábra: 15 cm körüli hótakaró Bánkúton 2014. március 13-án reggel 5 Ezt az átmeneti lehűlést gyors felmelegedés követte, olyannyira, hogy 16-án és 17-én már ismét 15 C fok feletti maximumok voltak jellemzők. A hónap második felében, hőmérsékletben kissé változékony, de továbbra is tavaszias időjárásban lehetett részünk. Néhány kisebb lehűlés ugyan tarkította az általában enyhe időszakot, így a hűvösebb napokon 10, a melegebb periódusokban 15-20 C fokos csúcshőmérsékletek alakultak ki. Az éjszakák még többször fagyosak voltak, de a melegebb napokon már előfordult 5-10 fok közötti reggeli hőmérséklet is. Csapadék március 15-26. között csak elvétve hullott, majd a hónap utolsó napjaiban ismét esősebbre fordult az idő. Ekkor a Kárpátmedence felett vonuló frontokat gyakran kísérte eső, záporeső, sőt többfelé zivatar is kialakult (kevés helyről jégesőt is jelentettek), ill. a hidegebb levegőben a magasabb hegyvidékeken hózápor, havazás is előfordult. A csapadék mennyisége hazai területen mérsékelt volt, március 27-31. között mindössze a Bükk magasabb régióiban érte el a 20-30 mm-t, ugyanak- 5 Forrás: http://www.metnet.hu/?m=keptar&i=36638
MÁRCIUS 10 kor a külföldi vízgyűjtők közül a Bodrog és a Felső-Tisza vízrendszerében sokfelé észleltek 20-60 mm közötti mennyiséget, lokálisan pedig 100 mm-t közelítő érték is előfordult. A hónap utolsó két napján a külföldi hegyvidéki területeken jelentősen süllyedt a 0 fok határa, így a csapadék egy része a vízgyűjtő elhelyezkedésétől függően 800-1000 m-es magasság fölött - hó formájában hullott és halmozódott fel. 8. ábra: Zápor átvonulása Miskolc felett 2015. március 30-án 6 Vízjárás A március eleji esők hatására a Felső-Tiszán és a Szamoson képződött árhullám, amely az említett folyószakaszokon 2-3 m-es vízszintemelkedést okozott. A kisebb áradást fokozatos apadás követte és a hónap közepére, már minden vízfolyáson a kisvízi tartományban mozogtak a vízállások. A hónap második felének nagy részében is száraz maradt az idő, így a fokozatos lassú apadás tovább folytatódott, majd a hónap legvégén az újabb, részben folyékony csapadék hatására néhány vízfolyáson - ismét kisebb árhullám alakult ki. 9. ábra: Vízállások Vásárosnaménynál (napi gyorsadatok alapján) Igazán jelentős vízszintemelkedés sehol sem volt, csak a Bodrog szlovákiai vízrendszerében és a Felső-Tisza egy-két jobb oldali mellékvizén észleltek méteres nagyságrendű áradást. 6 Forrás: https://picasaweb.google.com/107946041459407733766/2015marcius30mammamia#6132085257392939570
ÁPRILIS 11 ÁPRILIS Április - működési területünk legnagyobb részén - az átlagoshoz közeli hőmérsékletű, de a megszokottól lényegesen szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben -0,5 - +1,0 fokos eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 10-30 % között volt. Időjárási helyzet A hónap első hetében változékony, szeles és többször csapadékos időjárásban lehetett részünk. Ekkor általában északi, északnyugati irányból érkeztek a légtömegek a Kárpát-medence fölé, az átlagosnál hűvösebb, olykor késő télies jelleget mutatva. A hajnali órákban még többször fagypont alá csökkent a hőmérséklet és napközben is csak megközelítette a 10 C fokot. 10. ábra: Hózáporok és zivatarok átvonulása Budapest felett 7 2015. április 3-án Az időszak folyamán többször volt hózápor (sőt helyenként hózivatar is előfordult) és a magasabb hegyekben átmenetileg vékony hótakaró is kialakult. Április 8-tól fokozatos melegedés kezdődött és a hónap második dekádjának elején már 20 C fok feletti maximumok voltak jellemzőek, ugyanakkor az éjszakai órákban még ekkor is sokfelé volt gyenge fagy. Április 13-én már többfelé a 25 fokot is megközelítette a hőmérséklet, de 14-én egy hidegfront hatására 6-8 fokos visszaesés volt tapasztalható. A front alig hozott csapadékot, mindössze néhány helyen alakult kisebb zápor. Ezt az átmeneti (mindössze egy napos) lehűlést gyors melegedés követte, - olyannyira, hogy április 16-án megdőlt az országos és valószínűleg több helyi maximum hőmérsékleti rekord is. Az 1952-ben Szarvason észlelt 27,6 C-ot, a Győr-Moson-Sopron megyei Osliban mért 29,2 C fokos érték adta át a múltnak, ugyanakkor a korábbi rekordot az ország több pontján is meghaladta a hőmérséklet. A nyáron is melegnek számító nap után újabb lehűlés következett. Az április 17-én és 18-án észak felől érkező hidegfront a korábbiknál 14-16 fokkal hűvösebb levegőt szállított a Kárpát-medencébe, s így drasztikusan visszaesett a hőmérséklet. 18-án, a síkvidéken 10-13, a Bükkben és a Mátrában 5-8 C fokos maximumokat mértek, a hajnali órákban pedig többfelé volt - többnyire - gyenge fagy. 7 Forrás: http://www.metnet.hu/?m=keptar&i=36710, http://www.metnet.hu/?m=keptar&i=36712
ÁPRILIS 12 Az időjárási frontok okozta változékonyság ellenére hazai területen - csapadék csak kevés hullott, mindössze működési területünk Tiszához közeli délborsodi és délhevesi térségében érte el mennyisége az 5-10 mm-t. A külföldi vízgyűjtőkön már némileg több csapadék volt, de igazán jelentős (20-30 mm) mennyiségek inkább csak Kárpátalja keleti területein és Erdély északi részén hullottak. 11. ábra: Az április 17-én hullott csapadék 8 Az erőteljes lehűlés miatt a hegyvidékeken a csapadék egy része ismét hó formájában érkezett, de vastagabb hótakaró csak a legmagasabb területeken alakulhatott ki. Az erőteljes lehűlést lassú, fokozatos felmelegedés követte, de az egyre magasabb maximumok ellenére a hónap harmadik dekádjának elején a hajnali órákban még többfelé előfordult gyenge fagy. Április 22-től már ismét 20 fok fölé emelkedett a legmagasabb hőmérséklet, megszűntek az éjszakai fagyok és igazán kellemes késő tavaszi-kora nyári időjárás alakult ki. Április 25-től frontok közelítették meg térségünket. Hatásukra növekedett a csapadékhajlam, de nagyobb területre kiterjedő igazán jelentős csapadék továbbra sem hullott. 28-án egy hidegfront haladt át a Kárpát-medence felett, amely mentén többfelé volt zápor, zivatar, egy-két helyen 5-15 mm-t elérő esővel. A front mögött lehűlt a levegő és a hónap utolsó napjának hajnalán ismét sokfelé 0 fok közelébe süllyedt a hőmérséklet, de gyenge fagy csak kisebb területen volt. Vízjárás A március végi, április elejei csapadék hatására főképp a Felső-Tisza és a Bodrog vízrendszerében voltak mérsékelt vízszintemelkedések, amelyek összességében a Tisza duzzasztásmentes szakaszain 1-3 m-es, míg a Bodrogon 1 m körüli áradást okoztak. A kisebb vízfolyásokon dm-es nagyságrendű árhullámok vonultak le, amelyeket ütemes apadás követett. A Tisza tó vízszintjének márciusban kezdődött nyári vízszintre történő emelése április elején is folytatódott és így a hónap első felében a kiskörei felvízi vízmércén, már általában a 700-710 cm közötti tartományban mozogtak a vízállások. 8 Forrás: OVSZ, www.hydroinfo.hu
ÁPRILIS 13 A hónap második dekádjában bekövetkezett erőteljes felmelegedés hatására a Kárpátok magasabb régióiban az április elején hullott hó olvadása is megkezdődött, és ez a Felső-Tiszán fokozatos 50-100 cm-es vízszintemelkedést okozott, ugyanakkor a mederteltségek továbbra is alacsonyak maradtak. Április 17-én az átvonuló hidegfront a Felső-Tisza és a Szamos vízrendszerében többfelé okozott számottevő esőt, amelynek hatására egy kisebb árhullám képződött az érintett vízfolyásokon. A Tisza hazai szakaszán Vásárosnaménynál ekkor mintegy 2 métert emelkedett a vízszint, amely még így is az alacsony tartományban maradt. Április 20-ára Kisköre-felső vízállása elérte a 730 cm-es nyári duzzasztási szintet. Ennek a vízszintemelésnek és a levonuló kisebb árhullámnak köszönhetően 600-700 m 3 /s-os vízhozam mellett rövid ideig, a Tiszalök alatti duzzasztott szakaszon is közepes mederteltségek alakultak ki. A hónap második felében is folytatódott a száraz időjárás, így ezt a kisebb árhullámot fokozatos apadás követte, s a hónap végére a Tisza duzzasztásmentes szakaszain hasonlóan a többi vízfolyáshoz ismét kisvizes állapot volt jellemző. 12. ábra: A vízjárás jellemzői 2015. április 29-én 9 9 Forrás: OVSZ, www.hydroinfo.hu
MÁJUS 14 MÁJUS Május az átlagosnak megfelelő hőmérsékletű, de attól összességében kissé szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben -0,5 +0,5 fokos anomália adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 70-100 % között volt, ugyanakkor kisebb területen a lokális nagycsapadékok hatására 100-140 % közötti értékek is előfordultak. Időjárási helyzet A hónap első napjai változékony, mérsékelten csapadékos és az évszaknak megfelelőnél kissé hűvösebb időjárással teltek el. Május 4-ig a hajnali órákban 5-10 C fok közötti értékeket mértek és a délutáni órákban is csak kevés helyen emelkedett 18-20 fok fölé a hőmérséklet. Május 1-4. között sokfelé hullott számottevő csapadék, amelynek mennyisége hazai területen általában 5-15 mm között mozgott, csak a Bükk és a Mátra magasabb területein érte el a 15-22 mm-t. A külföldi vízgyűjtők legnagyobb részén is hasonló volt a helyzet, de a Bodrog és a Felső- Tisza kárpátaljai vízrendszerében, valamint a Szamos és a Kraszna erdélyi vízgyűjtőin előfordultak 25-35 mm-es értékek is. Május 5-én mérsékelt, majd 6-án erőteljes felmelegedés volt, nyárias 27-28 fokos maximumokkal, majd 6-án este egy hidegfront érte el a Kárpátmedencét és némileg lehűlt a levegő. A front sokfelé okozott esőt, záport, zivatart, sőt helyenként felhőszakadás és jégeső is előfordult. 13. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legmagasabb hőmérsékletek (2015.05.05-06.) 10 A lehullott csapadék mennyisége általában nem volt igazán nagy, csak az erősebb zápor-zivatargócokban haladta meg a 15-20 mm-t. A külföldi vízgyűjtők közül leginkább a Hernád keleti és északi (Tárca), valamint a Bodrog nyugati és északi (Tapoly, Ondava, Laborc) vízrendszerét érintette jelentősebb csapadékkal a front, ahol többfelé mértek 20-40 mm-es értékeket. A front elvonulása után mérsékelten meleg maradt az idő, a csapadékhajlam átmenetileg csökkent, de azért egy-egy kisebb zápor továbbra is előfordult. A hónap első dekádjának végén egy sekély ciklon volt kisebb hatással időjárásunkra. A nappali órákban erőteljes gomolyfelhő képződés mellett, záporok, zivatarok alakultak ki, amelyekből helyenként 10-20 mm-t elérő eső hullott. A ciklon hátoldalán hűvösebb levegő érkezett, így a nappali némileg felmelegedés csökkent. 10 Forrás: OVSZ, www.hydroinfo.hu
MÁJUS 15 Május 12-én és 13-án, egy hullámzó frontzóna előtt ismét erőteljes melegedés zajlott le, majd 14-én a front átvonult térségünk felett és csaknem 10 fokkal visszaesett a hőmérséklet. Sokfelé volt csapadék, de nagyobb területre kiterjedő jelentős eső csak Kárpátalján volt, míg hazai területen általában 3-8 mm-t mértek. (Ezekben a napokban hőmérsékleti kontinens rekord dőlt meg, hiszen május 14-én Spanyolország több pontján 40 fok fölötti maximumot jegyezhettek fel. Az új májusi rekord 42,9 C, amelyet Valenciától délre mértek. Igazi különlegessé az, hogy bár a városban és környékén nem szokatlan a 40 fokhoz közeli maximum ilyen korai időpontban még soha nem fordult elő ennyire meleg, sőt az ottani észlelések 146 éves történetében is csak 2 napon észleltek ettől magasabb hőmérsékletet.) 11 A hidegfront átvonulása után lassú melegedés kezdődött és néhány nap elteltével ismét nyárias magasságokba emelkedett a hőmérséklet. Május 20-án egy hullámzó frontzóna közelítette meg a Kárpát-medencét, amely mentén sokfelé alakult ki zápor, zivatar, helyenként jégesővel, felhőszakadással kísérve. Ezen a napon, hazai területen is, de főképp Közép-Szlovákiában többfelé mértek 20-50 mm-es csapadékot, sőt az Alacsony- és a Magas-Tátra térségében 50-85 mm-es értékek voltak jellemzők. Május 21-én a frontrendszer Magyarország fölé helyeződött, jelentős hőmérsékleti különbséget generálva a nyugati és keleti országrészek között. Míg a nyugati határszélen és a Bakonyban 10 fok körüli, addig a Tiszántúlon 30 fokhoz közeli maximumok alakultak ki. Ezzel párhuzamosan a frontrendszer déli részén egy mediterrán ciklon alakult ki, amely aztán kelet-északkelet felé vonulva és fokozatosan töltődve egészen május 27-ig meghatározta időjárásunkat. Áramlási rendszerében előbb főképp a Dunántúlra érkezett jelentős csapadék, majd a ciklonális mező keletebbre helyeződésével (május 25-én és 26-án) az ország északkeleti részén, valamint a Felvidéken, Kárpátalján és Erdélyben is nagy területen alakult ki zápor, zivatar, helyenként felhőszakadással és komoly jégveréssel kísérve. A lehullott eső mennyisége tág határok között mozgott, de általában elérte a 20-40 mm, míg a felhőszakadások környezetében (pl. a Túr és a Kraszna vízrendszerében) ettől lényegesen nagyobb 60-100 mm-es értékek is előfordultak. 14. ábra: A május 25-én és 26-án hullott csapadék 12 A sokszor borongós, csapadékos idő ellenére a hőmérsékletek az átlagoshoz közeliek voltak, de pl. május 27-én, a ciklon hátoldalán érkező hidegebb levegő komolyabban is éreztette hatását és ekkor a nappali legmagasabb hőmérsékletek alig haladták meg a 10 fokot, a Bükkben és a Mátrában pedig 6-8 fokos maximumokat mértek. Ezt követően fokozatos melegedés kezdődött és a nagyrészt száraz időben visszatértek a nyárias hőmérsékletek. 11 forrás: http://met.hu/ismeret-tar/meteorologiai_hirek/index.php?id=798&m=2 12 Forrás: OVSZ, www.hydroinfo.hu
MÁJUS 16 Vízjárás A hónap elején hullott esőket követően a Felső-Tisza és a Szamos vízrendszerében alakult ki 0,5-1,0 m-es vízszintemelkedés, amelynek hatására a hazai folyószakaszon is kisebb árhullám képződött. A többi vízfolyáson továbbra is stagnáló, alig változó vízmozgás volt jellemző, igen alacsony mederteltségekkel. A május 10-én és 14-én hullott esők újabb kisebb vízszintemelkedéseket okoztak a Tisza felső szakaszán, de jelentős hatásuk a vízjárásra nem volt. A május 20-án fölénk helyeződő frontzóna hatására előbb a Sajó és a Hernád felső vízgyűjtőin hullott rövid idő alatt jelentősebb csapadék, így a szlovákiai felső szakaszokon tűszerű kisebb árhullámok alakultak ki. Az ezt követően kialakuló mediterrán ciklon nagyobb területre kiterjedő csapadéka már inkább a Bodrog és a Felső-Tisza, valamint a Szamos és a Kraszna vízrendszerét érintette, így ezeken a vízfolyásokon alakultak ki, különböző nagyságrendű vízszintemelkedések. A Bodrognak főképp a kárpátaljai vízrendszeréből származott jelentősebb vízmennyiség, míg a felvidéki forrásfolyók mérsékelt árhullámait a víztározók tovább csökkentették. A hazai folyószakaszon május 27-én reggeltől 28-án estig, mintegy 1,5 m-es emelkedés volt tapasztalható, majd ütemes apadás kezdődött. A Felső-Tiszán, a Túron és a Szamos-Kraszna vízrendszer hazai szakaszán általában 1,5-3 m közötti volt az áradás mértéke, de készültségi szintet elérő vízállások csak a Krasznán alakultak ki. A hónap utolsó napján Tiszalöknél a vízhozam rövid ideig megközelítette az 1000 m 3 /s-ot, de a vízutánpótlás gyors csökkenését mutatta, hogy két nap múlva ennek már csak a felét mérték. A többi vízfolyáson nem okozott jelentősebb változást az átmenetileg csapadékosabb időjárás, mindössze a Hernádon vonult le két kisebb, 50-60 cm-es vízszintemelkedést okozó árhullám.
JÚNIUS 17 JÚNIUS Június az átlagostól melegebb és lényegesen szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1-2 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 10-70 % között volt, ugyanakkor lokálisan 70-90 %-ot elérő értékek is előfordultak. Időjárási helyzet A hónap eleje igazi nyári időjárással kezdődött. A nappali legmagasabb hőmérsékletek 25-30 fok között alakultak, míg éjszaka általában 10-15 fok közé hűlt a levegő. Június első dekádjának végéhez közeledve lassan tovább emelkedett a hőmérséklet és a száraz napok után szórványosan (az északkeleti országrészben csak elszórtan) előfordult zápor, zivatar, helyenként jégesővel, felhőszakadással kísérve. Az ország középső sávjában több helyen a júniusi átlagot megközelítő csapadék hullott néhány óra alatt. Június 12-14. között hőségriasztásra 13 is sor került, hiszen az országban csaknem mindenütt (a magasabb hegyvidékek kivételével) 31-36 C közötti maximumokat mértek. A kánikulának egy hidegfront vetett véget június 15-én, amelynek hatására mintegy 10-15 fokot esett vissza a csúcshőmérséklet és sokfelé volt zápor, zivatar, ugyanakkor nagyobb területre kiterjedő igazán jelentős csapadék továbbra sem hullott. Némileg más volt a helyzet a külföldi vízgyűjtőkön, így pl. a Felvidéken, ahol a Hernád és a Bodrog vízrendszerében 20-40, sőt helyenként 40-60 mm esőt mértek. 15. ábra: A június 15-én hullott csapadék 14 Ezután kevésbé változékony, eleinte az évszakos átlaghoz közeli hőmérsékletű napok következtek és néha kisebb esők kísérték a Kárpát-medencét érintő gyenge frontok vonulását. Június második dekádjának végén újabb hidegfront érte el a vízgyűjtőket, amelyet követően néhány napra a megszokottól hűvösebb időjárás alakult ki. A front mentén az északi országrészben ismét sokfelé hullott eső, zápor, de hazai területen jelentősebb csapadék most is inkább csak lokálisan volt. A külföldi vízgyűjtők közül a Felső-Tisza vízrendszere részesült nagyobb csapadékban, ahol nagyobb területen mértek 20-30 mm-t. A fölénk áramló hűvösebb levegő hatására június 20-án és 21-én - a nappali órákban 20 fok közeli maximumokat észleltek, de a borongósabb hegyvidéki területeken csak 13-14 fok volt. Egy melegebb nap után június 23-án ismét hidegfront érkezett, amelynek mentén 24-én sokfelé volt eső, zápor, de - működési területünkön - 10 mm-t meghaladó mennyiséget csak a 13 Hőségriasztás Országos Meteorológiai Szolgálat Hőség (25, illetve 27 fokos napi középhőmérséklet) A magas hőmérsékletre vonatkozó figyelmeztetés első szintjén a napi középhőmérséklet legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen 25 és 27 fok között várható egy vagy két napig. Második szintű figyelmeztetést adunk ki, ha a napi középhőmérséklet legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen tartósan (legalább 3 egymást követő napon) 25 és 27 fok között várható, vagy ha a napi középhőmérséklet egy vagy két napon egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen 27 fok fölött várható. A hőségre vonatkozó figyelmeztetés legmagasabb szintjén a napi középhőmérséklet tartósabban legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen (legalább 3 egymást követő napon) 27 fok fölött várható. 14 Forrás: OVSZ, www.hydroinfo.hu
JÚNIUS 18 Bükkben és néhány erősebb záporgócban észleltek. A front átvonulását követően a Kárpátok délkeleti része felett egy magassági hideg örvény alakult ki, így ott jelentősebb, helyenként 40-50 mm-nyi eső hullott. A légörvény felhőzete még június 25-én is meghatározta az ország keleti felének időjárását, borongós és a Tiszántúlon kifejezetten kellemetlenül hűvös időjárást okozva. 16. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legmagasabb hőmérsékletek (2015.06.26. 06 UTC) 15 Ezt követően lassú melegedési folyamat indult meg, de a hőmérsékletek a hónap végéig kissé az átlagos értékek alatt, vagy annak közelében alakultak. Június 29-én egy nedvesebb léghullám érintette a Kárpát-medencét, amely főképp Magyarország északi részén és a Felvidéken okozott többfelé jelentősebb csapadékot, lokálisan 20-30 mm-t meghaladó mennyiségekkel. Vízjárás A május végén kialakult kisebb Tisza és Bodrog árhullámot követően, június első napjaiban még viszonylagos bővizűség jellemezte a két folyót, majd a száraz, meleg időben gyors apadás indult meg és június első dekádjának végére már ismét kisvizes állapot uralkodott. A többi vízfolyáson folytatódott a lassú apadás, továbbra is igen alacsony mederteltségekkel. A vízhőmérsékletek a június elejei 14-17 C-ról, 10-re szinte mindenütt 20-23 C közé emelkedtek. A csapadékszegény időjárás miatt a hónap közepére a Sajó, a Bódva és a Hernád egyes szakaszain már 5-6 %-ra csökkent a mederteltség, majd a 15-én érkező hidegfront csapadékát követően néhány dm-es árhullámok képződtek, sőt a Hernád határmenti szakaszán (a Szekcső és a Tárca készültségi szintet elérő árhullámának hatására) csaknem egy métert emelkedett a vízszint. 17. ábra: Vízállások a Hernád szlovákiai mellékvizein 16 A Kárpátalját érintő június 20-i jelentősebb esőket követően a Tisza felső szakaszán is méteres vízszintemelkedés következett be, de ez a kisebb árhullám a hazai folyószakaszon gyorsan ellapult és a közép-tiszai duzzasztott vízterekben már csak jelentéktelen áradást észlelhettünk. A június utolsó dekádjában uralkodó hűvös és 15 Forrás: OVSZ, www.hydroinfo.hu 16 Forrás: www.shmu.sk
JÚNIUS 19 olykor csapadékos időben a folyó vízutánpótlása nem csökkent, így június végéig a 200 m 3 /shoz közeli vízhozamok voltak jellemzőek. A többi vízfolyáson nem volt jelentős változás, a duzzasztásmentes szakaszokon általában igen alacsony mederteltség volt jellemző.
CSAPADÉKTÉRKÉPEK 20 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 2015. január 18. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 19. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól
CSAPADÉKTÉRKÉPEK 21 20. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön
CSAPADÉKTÉRKÉPEK 22 2015. február 21. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 22. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól
CSAPADÉKTÉRKÉPEK 23 23. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön
CSAPADÉKTÉRKÉPEK 24 2015. március 24. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 25. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól
CSAPADÉKTÉRKÉPEK 25 26. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön
CSAPADÉKTÉRKÉPEK 26 2015. április 27. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 28. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól
CSAPADÉKTÉRKÉPEK 27 29. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 30. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön és eltérése a sokéves átlagtól
CSAPADÉKTÉRKÉPEK 28 2015. május 31. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 17 32. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 18 17 A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt a térkép még nem tartalmaz minden adatot. 18 A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt a térkép még nem tartalmaz minden adatot.
CSAPADÉKTÉRKÉPEK 29
CSAPADÉKTÉRKÉPEK 30 2015. június 33. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 19 34. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 20 19 A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt a térkép még nem tartalmaz minden adatot. 20 A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt a térkép még nem tartalmaz minden adatot.
LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 31 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 2015. január 35. ábra: A 2015. január havi középhőmérséklet területi eloszlása 21 36. ábra: A 2015. január havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása 22 21 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu 22 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu
LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 32 2015. február 37. ábra: A 2015. február havi középhőmérséklet területi eloszlása 23 38. ábra: A 2015. február havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása 24 23 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu 24 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu
LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 33 2015. március 39. ábra: A 2015. március havi középhőmérséklet területi eloszlása 25 40. ábra: A 2015. március havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása 26 25 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu 26 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu
LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 34 2015. április 41. ábra: A 2015. április havi középhőmérséklet területi eloszlása 27 42. ábra: A 2015. április havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása 28 27 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu 28 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu
LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 35 2015. május 43. ábra: A 2015. május havi középhőmérséklet területi eloszlása 29 44. ábra: A 2015. május havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása 30 29 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu 30 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu
LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 36 2015. június 45. ábra: A 2015. június havi középhőmérséklet területi eloszlása 31 46. ábra: A 2015. június havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása 32 31 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu 32 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu
VÍZÁLLÁSOK 37 VÍZÁLLÁSOK Tisza 47. ábra: A Tisza vízállása Tokajnál 48. ábra: A Tisza vízállása Tiszalöknél
VÍZÁLLÁSOK 38 49. ábra: A Tisza vízállása Tiszapalkonyánál és Tiszakeszinél 50. ábra: Vízszintek a Tiszán
VÍZÁLLÁSOK 39 Bodrog 51. ábra: A Bodrog vízállása Felsőbereckinél 52. ábra: A Bodrog vízállása Sárospataknál
VÍZÁLLÁSOK 40 53. ábra: Vízszintek a Bodrogon és forrásfolyóin
VÍZÁLLÁSOK 41 Sajó 54. ábra: A Sajó vízállása Sajópüspökinél 55. ábra: A Sajó vízállása Sajószentpéternél
VÍZÁLLÁSOK 42 56. ábra: A Sajó vízállása Felsőzsolcánál
VÍZÁLLÁSOK 43 Hernád 57. ábra: A Hernád vízállása Hidasnémetinél 58. ábra: A Hernád vízállása Gesztelynél
VÍZÁLLÁSOK 44 Tarna 59. ábra: A Tarna vízállása Tarnaméránál 60. ábra: A Tarna vízállása Tarnaörsnél
VÍZHOZAMOK 45 VÍZHOZAMOK 61. ábra: Vízhozamok a Tiszán 62. ábra: Vízhozamok a Bodrogon és forrásfolyóin
VÍZHŐMÉRSÉKLETEK 46 VÍZHŐMÉRSÉKLETEK 63. ábra: Vízhőmérsékletek a Tiszán 64. ábra: Vízhőmérsékletek a Bodrogon, a Hernádon és a Sajón
TALAJVÍZSZINTEK 47 TALAJVÍZSZINTEK 2015. január 65. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. január havi középértékek alapján 33 66. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak január havi átlagos és a 2015. január havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása 34 33 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu 34 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu
TALAJVÍZSZINTEK 48 2015. február 67. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. február havi középértékek alapján 35 68. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak február havi átlagos és a 2015. február havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása 36 35 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu 36 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu
TALAJVÍZSZINTEK 49 2015. március 69. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. március havi középértékek alapján 37 70. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak március havi átlagos és a 2015. március havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása 38 37 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu 38 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu
TALAJVÍZSZINTEK 50 2015. április 71. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. április havi középértékek alapján 39 72. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak április havi átlagos és a 2015. április havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása 40 39 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu 40 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu
TALAJVÍZSZINTEK 51 2015. május 73. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. május havi középértékek alapján 41 74. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak május havi átlagos és a 2015. május havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása 42 41 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu 42 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu
TALAJVÍZSZINTEK 52 2015. június 75. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. június havi középértékek alapján 43 76. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak június havi átlagos és a 2015. június havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása 44 43 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu 44 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu
FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI 53 FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI 77. ábra: A felszínközeli távjelző állomások elhelyezkedése az ÉMVIZIG működési területén
FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI 54
FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI 55
FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI 56
FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI 57
METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK ÁLLOMÁSONKÉNT 58 METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK ÁLLOMÁSONKÉNT 78. ábra: 2015. évi mérési adatok: Miskolc-Diósgyőr 45 79. ábra: 2015. évi mérési adatok: Kékestető 46 45 Adatforrás: OMSZ 46 Adatforrás: OMSZ
METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK ÁLLOMÁSONKÉNT 59 80. ábra: 2015. évi mérési adatok: Eger 47 81. ábra: 2015. évi mérési adatok:jósvafő 48 47 Adatforrás: OMSZ 48 Adatforrás: OMSZ
MELLÉKLETEK 60 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet Forrás: OVSZ; www.hydroinfo.hu
MELLÉKLETEK 61 2. sz. melléklet
MELLÉKLETEK 62 3. sz. melléklet Forrás:
ÁBRAJEGYZÉK 63 ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legmagasabb hőmérséklet... 4 2. ábra: Vízállások alakulása a Tiszán Vásárosnaménynál (napi gyorsadatok alapján)... 5 3. ábra: Vízállások a Sajó hazai szakaszán (2015. január-február)... 6 4. ábra: Vízállások a Tarnán (2015. január-február)... 6 5. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legalacsonyabb hőmérséklet... 7 6. ábra: A hótakaró vízegyenértéke... 8 7. ábra: 15 cm körüli hótakaró Bánkú-ton 2014. március 13-án reggel... 9 8. ábra: Zápor átvonulása Miskolc felett 2015. március 30-án... 10 9. ábra: Vízállások Vásárosnaménynál (napi gyorsadatok alapján)... 10 10. ábra: Hózáporok és zivatarok átvonulása Budapest felett 2015. április 3-án... 11 11. ábra: Az április 17-én hullott csapadék... 12 12. ábra: A vízjárás jellemzői 2015. április 29-én... 13 13. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legmagasabb hőmérsékletek (2015.05.05-06.)... 14 14. ábra: A május 25-én és 26-án hullott csapadék... 15 15. ábra: A június 15-én hullott csapadék... 17 16. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legmagasabb hőmérsékletek (2015.06.26. 06 UTC)... 18 17. ábra: Vízállások a Hernád szlovákiai mellékvizein... 18 19. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén... 20 20. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól... 20 21. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön... 21 22. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén... 22 23. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól... 22 24. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön... 23 25. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén... 24 26. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól... 24
ÁBRAJEGYZÉK 64 27. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön... 25 28. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén... 26 29. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól... 26 30. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön... 27 31. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön és eltérése a sokéves átlagtól... 27 32. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén... 28 33. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön... 28 34. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén... 30 35. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön... 30 36. ábra: A 2015. január havi középhőmérséklet területi eloszlása... 31 37. ábra: A 2015. január havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása... 31 38. ábra: A 2015. február havi középhőmérséklet területi eloszlása... 32 39. ábra: A 2015. február havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása... 32 40. ábra: A 2015. március havi középhőmérséklet területi eloszlása... 33 41. ábra: A 2015. március havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása... 33 42. ábra: A 2015. április havi középhőmérséklet területi eloszlása... 34 43. ábra: A 2015. április havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása... 34 44. ábra: A 2015. május havi középhőmérséklet területi eloszlása... 35 45. ábra: A 2015. május havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása... 35 46. ábra: A 2015. június havi középhőmérséklet területi eloszlása... 36 47. ábra: A 2015. június havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása... 36 48. ábra: A Tisza vízállása Tokajnál... 37 49. ábra: A Tisza vízállása Tiszalöknél... 37 50. ábra: A Tisza vízállása Tiszapalkonyánál és Tiszakeszinél... 38
ÁBRAJEGYZÉK 65 51. ábra: Vízszintek a Tiszán... 38 52. ábra: A Bodrog vízállása Felsőbereckinél... 39 53. ábra: A Bodrog vízállása Sárospataknál... 39 54. ábra: Vízszintek a Bodrogon és forrásfolyóin... 40 55. ábra: A Sajó vízállása Sajópüspökinél... 41 56. ábra: A Sajó vízállása Sajószentpéternél... 41 57. ábra: A Sajó vízállása Felsőzsolcánál... 42 58. ábra: A Hernád vízállása Hidasnémetinél... 43 59. ábra: A Hernád vízállása Gesztelynél... 43 60. ábra: A Tarna vízállása Tarnaméránál... 44 61. ábra: A Tarna vízállása Tarnaörsnél... 44 62. ábra: Vízhozamok a Tiszán... 45 63. ábra: Vízhozamok a Bodrogon és forrásfolyóin... 45 64. ábra: Vízhőmérsékletek a Tiszán... 46 65. ábra: Vízhőmérsékletek a Bodrogon, a Hernádon és a Sajón... 46 66. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. január havi középértékek alapján... 47 67. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak január havi átlagos és a 2015. január havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása... 47 68. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. február havi középértékek alapján... 48 69. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak február havi átlagos és a 2015. február havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása... 48 70. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. március havi középértékek alapján... 49 71. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak március havi átlagos és a 2015. március havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása... 49 72. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. április havi középértékek alapján... 50 73. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak április havi átlagos és a 2015. április havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása... 50 74. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. május havi középértékek alapján... 51
ÁBRAJEGYZÉK 66 75. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak május havi átlagos és a 2015. május havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása... 51 76. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. június havi középértékek alapján... 52 77. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak június havi átlagos és a 2015. június havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása... 52 78. ábra: A felszínközeli távjelző állomások elhelyezkedése az ÉMVIZIG működési területén... 53 79. ábra: 2015. évi mérési adatok: Miskolc-Diósgyőr... 58 80. ábra: 2015. évi mérési adatok: Kékestető... 58 81. ábra: 2015. évi mérési adatok: Eger... 59 82. ábra: 2015. évi mérési adatok:jósvafő... 59
JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK 67 JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK 0 pont a vízmérce nullapontja JNV jeges nagyvíz. Valamely időszakon belül észlelt legmagasabb jeges vízállás L a torkolattól mért távolság JLNV legnagyobb jeges víz. Az eddig észlelt legmagasabb jeges vízállás LKV JLKV F vízgyűjtőterület KQ kisvízhozam. Valamely időszakon belül előfordult legkisebb vízhozam KV JKV KKV legkisebb víz. Az eddig előfordult legalacsonyabb vízállás legkisebb jeges víz. Az eddig előfordult legalacsonyabb jeges vízállás kisvíz. Valamely időszakon belül észlelt legalacsonyabb vízállás jeges kisvíz. Valamely időszakon belül észlelt legalacsonyabb jeges vízállás közepes kisvíz. Valamely időszak kisvizeinek számtani közepe KKQ közepes kisvízhozam. Valamely időszak kisvizhozamainak számtani közepe KÖQ KNQ NQ ΣQ közepes vízhozam. Valamely időszak napi középvízhozamai-nak számtani közepe közepes nagyvízhozam. Valamely időszak nagyvízhozamainak számtani közepe nagyvízhozam. Valamely időszakon belül előfordult legnagyobb vízhozam meghatározott szelvényen egy év alatt átfolyt vízmennyiség KÖV KNV NV középvízállás. Valamely vízállásészlelési sorozat tagjainak számtani közepe közepes nagyvíz. Valamely időszak nagyvizeinek számtani közepe nagyvíz. Valamely időszakon belül észlelt legmagasabb vízállás Kq KQ-nak a vízgyűjtőterület 1 km 2 - ére számított értéke KÖq KÖQ-nak a vízgyűjtőterület 1 km 2 - ére számított értéke Nq NQ-nak a vízgyűjtőterület 1 km 2 - ére számított értéke LNV legnagyobb víz. Az eddig előfordult legmagasabb vízállás mbf. a Balti-tenger feletti magasság ÉMVIZIG Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság OMSZ Országos Meteorológiai Szolgálat ATIVIZIG Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság OVSZ Országos Vízjelző Szolgálat VHTE Integrált vízháztartási tájékoztató és előrejelzés OVF Országos Vízügyi Főigazgatóság