A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 2002. december 6., péntek 151. szám I. kötet TARTALOMJEGYZÉK 7/2002. (XII. 6.) FMM r. 40/2002. (XII. 6.) PM r. 41/2002. (XII. 6.) PM r. 108/2002. (XII. 6.) OGY h. 109/2002. (XII. 6.) OGY h. 1198/2002. (XII. 6.) Korm. h. 97/2002. (XII. 6.) ME h. 98/2002. (XII. 6.) ME h. 99/2002. (XII. 6.) ME h. A felnõttképzést folytató intézmények és a felnõttképzési programok akkreditációs eljárási díjának mértékérõl és felhasználásának szabályairól..................................... A zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak a részletes szabályairól szóló 36/1997. (XI. 26.) PM rendelet módosításáról.............................................. A hordós és kannás borra elõírt hivatalos zár alkalmazásának, valamint elszámolásának részletes szabályairól............ Az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 20/2002. (V. 16.) OGY határozat módosításáról................................ Font Sándor mentelmi ügyében............................ Az Európai Uniós csatlakozás társadalmi kommunikációjáról*. Helyettes államtitkári juttatások biztosításáról............... Helyettes államtitkári juttatások biztosításáról............... Helyettes államtitkári juttatások biztosításáról............... Oldal 8321 8322 8326 8329 8330 8330 8333 8333 8333 Ára: 140, Ft II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány tagjainak rendeletei A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter 7/2002. (XII. 6.) FMM rendelete a felnõttképzést folytató intézmények és a felnõttképzési programok akkreditációs eljárási díjának mértékérõl és felhasználásának szabályairól A felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 12. -ának (7) bekezdése, valamint a felnõttképzést folytató intézmények és a felnõttképzési programok akkreditációjának részletes szabályairól szóló 91/2002. (IV. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 7. -ának (7) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. E rendelet hatálya a) az Fktv.-ben meghatározott intézmény- és programakkreditációs eljárásra, b) a valamely akkreditációs eljárást kérelmezõ felnõttképzést folytató intézményre (a továbbiakban: kérelmezõ), c) a Nemzeti Felnõttképzési Intézetre (a továbbiakban: NFI), továbbá d) a Felnõttképzési Akkreditáló Testület (a továbbiakban: FAT) tagjaira, szakértõire terjed ki. 2. (1) A kérelmezõnek az Fktv.-ben meghatározott intézményi és program-akkreditációs díjat kell fizetni. A díj összegét e rendelet melléklete határozza meg. * Az 1198/2002. (XII. 6.) Korm. határozattal elfogadott,,,a magyar társadalom EU-kommunikációs stratégiája címû szakértõi dokumentumot a Magyar Közlöny 2002. évi 151. számának II. kötete tartalmazza, melyet az elõfizetõk kérésre megkapnak (telefon: 266-9290/237 és 238 mellék; fax: 338-4746; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357).
8322 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/151. szám (2) Az akkreditációs eljárás díjai az általános forgalmi adót nem tartalmazzák. A díjakat terhelõ általános forgalmi adó tekintetében a mindenkor hatályos általános forgalmi adóról szóló törvény elõírásait kell alkalmazni. (3) Az R. 8. -ának (1) bekezdésében meghatározott feltételes intézmény-akkreditációs eljárás esetében a díj összegének ötven százalékát az eljárás megkezdése elõtt, további ötven százalékát az akkreditációs tanúsítvány kiadásakor kell megfizetni. (4) Ha a kérelmezõ a székhelyén kívül telephellyel rendelkezik, a mellékletben meghatározott díj kétszeresét kell fizetnie. 3. Az Fktv. 19. -ában meghatározott program-akkreditációs eljárásért a melléklet 3. pontjában meghatározott díjat programonként kell fizetni. 4. (1) Ha a kérelmezõ a kérelmét a helyszíni látogatást megelõzõen visszavonja, részére az eljárási díj 60 százalékát vissza kell fizetni. (2) A helyszíni látogatás megkezdését követõen az eljárási díjrészletet nem lehet visszafizetni. 5. (1) Az akkreditációs díjak teljes összegét a 2. (3) bekezdésében foglaltak kivételével a kérelem benyújtását megelõzõen kell befizetni az NFI 10032-000-00285582-00000000 számú bankszámlájára. (2) A befizetett díjról a felnõttképzési intézmény számára az NFI 15 munkanapon belül számlát bocsát ki. c) az NFI-nek az akkreditációval kapcsolatban felmerülõ általános bonyolítási költségeit, amelyeknek összege nem haladhatja meg a díjbevétel 10 százalékát. (3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott költségek felhasználásáról az NFI igazgatója dönt. (4) Az akkreditációs eljárással kapcsolatban felmerülõ kiadások kifizetésének rendjét az NFI gazdálkodási szabályzata határozza meg. 7. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépését követõen a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszternek a Felnõttképzési Akkreditáló Testület intézményi akkreditációs ideiglenes eljárásrendjérõl kiadott közleménye 10. pontjában foglaltak (Oktatási Közlöny 2002/21. szám) nem alkalmazhatók. Sorszám Kiss Péter s. k., foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Melléklet a 7/2002. (XII. 6.) FMM rendelethez Az akkreditációs díjak Megnevezés Díj mértéke 1. Intézmény-akkreditációs teljes eljárás 400 E Ft 2. Egyszerûsített intézmény-akkreditációs eljárás 300 E Ft 3. Program-akkreditációs eljárás 90 E Ft 6. (1) Az akkreditációs díj megfizetésébõl származó díjbevételt az NFI elkülönítetten kezeli. (2) A díjbevételbõl kell biztosítani az akkreditációval kapcsolatban felmerülõ következõ költségeket: a) a FAT tagjainak és szakértõinek tiszteletdíját, továbbá az akkreditációs eljárással és az ellenõrzésekkel kapcsolatban felmerült, igazolt utazási, szállás, étkezési, valamint a képzésekre és a tájékoztatásokra vonatkozó kiadásokat; b) a FAT titkárság mûködtetésével összefüggõ személyi, dologi és felhalmozási kiadásokat; A pénzügyminiszter 40/2002. (XII. 6.) PM rendelete a zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak a részletes szabályairól szóló 36/1997. (XI. 26.) PM rendelet módosításáról A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 89. -a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:
2002/151. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 8323 1. A zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak a részletes szabályairól szóló 36/1997. (XI. 26.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,(1) Az alkoholtermék adóraktár engedélyese (a továbbiakban: adóraktári zárjegyfelhasználó), illetve az alkoholtermék (a továbbiakban: jövedéki termék) importálója (a továbbiakban: importõr zárjegyfelhasználó) (a továbbiakban együtt: zárjegyfelhasználó) igényei szerinti zárjegyek, illetve zár- és ellenõrzõjegyek (a zárjegy és a zár- és ellenõrzõjegy a továbbiakban együtt: zárjegy) elõállíttatását, rendelkezésre bocsátását, a zárjegyek elõállítási költségének a zárjegyfelhasználókkal való megfizettetését a Jöt.-ben és e rendeletben foglaltak szerint a 16. számú vámhivatal végzi. 2. (1) Az R. 3. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) Az egy alkalommal megrendelhetõ zárjegy menynyisége az 1. számú melléklet szerinti kiszerelési egységre megadott darabszám vagy annak egész számú többszöröse lehet. Az adóraktári zárjegyfelhasználó havonta nyújthat be zárjegy megrendelést, a negyedéves termeléséhez szükségesnél nagyobb zárjegykészletet nem tarthat. Amennyiben az alkoholtermék adóraktár engedélyese több idõpontban kívánja a havonta megrendelt zárjegyeket átvenni, a megrendeléséhez a kért idõpontonként különkülön kell megrendelõlapokat kiállítania. (2) Az R. 3. -a kiegészül a következõ (6) bekezdéssel:,,(6) A 16. számú vámhivatal, illetve a 16. számú vámhivatal alkalmazottja a megrendelés, illetve az ellenõrzés során megadott adatok kezelése tekintetében az adótitok szabályai szerint köteles eljárni. 3. Az R. 4. -a helyébe a következõ,,4. A 3. (1) bekezdésében meghatározott megrendelõlap formanyomtatványa a jövedéki ügyben eljáró vámhivatalnál és a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: országos parancsnokság) által kijelölt nyomtatványforgalmazóknál szerezhetõ be. 4. Az R. 5. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) Zárjegyet az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet és természetes személy rendelhet meg, amely (aki) a jövedéki termék elõállítására jogosító adóraktári engedéllyel vagy a jövedéki termék importálására jogosító jövedéki engedéllyel rendelkezik. 5. (1) Az R. 6. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A zárjegyfelhasználó a bélyegzõlenyomatát és a zárjegy átvételére jogosult személyek közjegyzõ által hitelesített aláírásmintáját a 3. (1) (2) bekezdése szerinti, elsõ zárjegy megrendelés alkalmával köteles a 16. számú vámhivatalnak megküldeni, illetve a továbbiak során gondoskodni az esetleges változások bejelentésérõl. Az átvételre jogosult személyében bekövetkezett változást haladéktalanul be kell jelenteni. (2) Az R. 6. -ának (7) bekezdése helyébe a következõ,,(7) A zárjegyek átadásának-átvételének helye a zárjegyet elõállító nyomda telephelye. (3) Az R. 6. -a (9) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ,,a zár- és ellenõrzõjegy megrendeléshez csatolni kell az OBI külön jogszabályban meghatározott olyan engedélyét, amely tartalmazza a Jöt. 50. (1) bekezdésében említett borpárlat (a továbbiakban: borpárlat) belföldi forgalmazásra engdélyezett mennyiségét. (4) Az R. 6. -ának (12) bekezdése helyébe a következõ,,(12) Amennyiben az OBI engedélye eredetileg exportra szánt borpárlatra vonatkozott, de az engedélyezett mennyiség vagy annak egy része belföldön kerül forgalmazásra, vagy az eredetileg belföldi forgalmazásra kiadott OBI engedélyen szereplõ mennyiség egy részét exportálják, zár- és ellenõrzõjegy a forgalmazás ténylegesen megvalósuló iránya szerint az OBI által utólagosan záradékolt eredeti OBI engedély alapján is igényelhetõ. 6. (1) Az R. 10. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,(1) Az alkoholtermék palackba történõ kiszerelése esetén a zárjegyet a nyakon és a zárókupakon áthúzódva úgy kell felragasztani, hogy a zárjegy a palack nyitásakor eltépõdjön. A borpárlat esetében a zár- és ellenõrzõjegyet részben a palack kapszula által nem takart nyakrészére, részben a kapszulára körberagasztva kell felhelyezni. Amennyiben az alkoholtermék nem palackban, hanem attól eltérõ más fogyasztói csomagolásban kerül forgalmazásra, a zárjegyet a 16. számú vámhivatal által elõzetesen jóváhagyott módon kell a legkisebb fogyasztói csomagolásra felhelyezni.
8324 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/151. szám (2) Az R. 10. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A (1) bekezdés elõírásaitól eltérõ módon történõ zárjegyfelhelyezés indokolt esetben (különleges palackforma vagy zárási mód) a 16. számú vámhivatal külön engedélye alapján megengedett. (3) Az R. 10. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) A szabadforgalomba bocsátott és az importált alkoholtermék palackját a névleges térfogatnak megfelelõ, az alkoholtermék tényleges alkoholfokára utalóan a,,max 35 tf%, illetve a,,35 tf% felett szöveget is tartalmazó, az 1. számú melléklet 1. pontja szerinti zárjeggyel, illetve az olyan borpárlat esetében, amelyre az OBI állami ellenõrzõjegy alkalmazását engedélyezte, az 1. számú melléklet 2. pontja szerinti zár- és ellenõrzõjeggyel kell ellátni. (4) Az R. 10. -ának (4) bekezdése helyébe a következõ,,(4) Az 1. számú mellékletben feltüntetettektõl eltérõ ûrtartalom jelzésû zárjegy a 16. számú vámhivatal külön engedélye alapján gyártható, illetve helyezhetõ fel. 7. (1) Az R. 12. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,(1) Az adóraktári zárjegyfelhasználónak olyan zárjegynyilvántartást kell kialakítania, amelynek alapján a zárjegykészlet választékonkénti változásai és az esetleges zárjegyhiány naponta megállapítható. A több adóraktárban történõ zárjegyfelhasználás esetén adóraktáranként is kell zárjegynyilvántartást vezetni, és a zárjegyelszámolást elvégezni. A zárjegynyilvántartásban a zár- és ellenõrzõjegyek készletváltozásait az OBI engedélyszám szerint, a zár- és ellenõrzõjegyek sorszámtartományainak feltüntetésével kell megadni. (2) Az R. 12. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A zárjegyfelhasználónak a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített, az (1) bekezdés szerinti zárjegynyilvántartást folyamatosan kell vezetnie. A nyilvántartás vezetésére a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által elõzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható. 8. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével 2003. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 2. -a, 6. -ának (3) bekezdése, 8. -a (2) bekezdésének második mondata, 8. -a (3) bekezdésében a,,termelõi borkimérés kivételével a szövegrész, 9. -a, 14. -a (2) bekezdésének negyedik mondatában az,, az egyszerûsített adóraktárak részére a megyeszékhelyen mûködõ vámhivatal, illetve Bács-Kiskun megyében a jövedéki központ szövegrész, 17. -ának (4) (9), (11) (12) bekezdése, valamint 2. és 4. számú melléklete hatályát veszti. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 2. -a elõtti,,a zárjegyfelhasználók igénybejelentése, a zárjegyek megrendelése cím helyébe,,a zárjegyek megrendelése cím, az R. 7. -ának (1) bekezdésében,,a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: országos parancsnokság) szövegrész helyébe,,az országos parancsnokság szövegrész, 11. -ának (1) bekezdésében,,a 9 10. -okban elõírt szövegrész helyébe,,a 10. -ban elõírt szövegrész lép. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép azzal, hogy az R. e rendelet kihirdetésekor hatályos 1. számú mellékletének 1.3. pontjában meghatározott kannás és egyéb csomagolású borok zárjegyére vonatkozó, az R.-nek az e rendelet kihirdetésekor hatályos rendelkezéseit a hordós és kannás borra elõírt hivatalos zár alkalmazásának, valamint elszámolásának részletes szabályairól szóló külön rendeletben foglaltak szerint 2003. június 30-ig továbbra is alkalmazni kell. Dr. László Csaba s. k., pénzügyminiszter Melléklet a 40/2002. (XII. 6.) PM rendelethez [1. számú melléklet a 36/1997. (XI. 26.) PM rendelethez] 1. Alkoholtermék zárjegy A zárjegyek leírása Leírása: A zárjegy fekvõ téglalap alakú, színe kékeszöld összhatású, kék és zöld biztonsági (guilloche) nyomattal, benne ugyanezen színek használatával Merkur embléma. A zárjegyen a,,szeszes ital zárjegy és az,,adózott termék felirat sötétkék, a sorszám, valamint az ûrtartalom megjelölés fekete színû. A zárjegyen szabad szemmel nem látható, UV-fényre reagáló Merkur embléma és hullámvonalakat tartalmazó biztonsági alnyomat is található. A zárjegy jobb oldali szélén 5 mm szélességben kizárólag erre a célra
2002/151. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 8325 gyártott, egyedi arculattal és védelmi elemekkel ellátott hologramcsík van elhelyezve. Méret és az ûrtartalom jelzése: 45 12 mm: 0,02 liter 0,03 liter 0,04 liter 0,05 liter 0,06 liter 0,075 liter 0,10 liter 0,12 liter 0,15 liter 0,20 liter 0,24 liter 0,25 liter 0,33 liter 0,35 liter 0,375 liter 0,50 liter 80 16 mm: 0,20 liter 0,25 liter 0,275 liter 0,35 liter 0,375 liter 0,50 liter 0,60 liter 0,70 liter 0,75 liter 1,00 liter 1,125 liter 100 16 mm: 1,50 liter 1,75 liter 2,00 liter 2,50 liter 3,00 liter 4,50 liter 5,00 liter 6,00 liter 10,00 liter Alkoholfok jelzése: max. 35 tf% 35 tf% felett Technológia: Nyomtatás négy színnel, ebbõl egy szín UV-fényre zöldesen reagáló. Anyaga: Speciális, csak erre a célra legyártott, 70 grammos papír, amely UV-fényben sárga és kék színû, természetes fénynél vörös színû pelyhezõt tartalmaz, és vegyi védelemmel, valamint speciális, csak erre a célra legyártott hologramcsíkkal van ellátva. Sorszám: Egyszer kétkarakteres és egyszer egykarakteres betûjelbõl, valamint nyolc számból álló sorszám. Kiszerelési egység: A méretre vágott zárjegyek 500-anként szalagozott kötege. Csomagolási egység: A 80 16 mm és a 100 16 mm méretû zárjegy esetén 20 000 darabonként, a 45 12 mm méretû zárjegy esetén 25 000 darabonként dobozba rakva oly módon, hogy a zárjegyek a dobozt teljes terjedelmében kitöltsék. 2. A borpárlat zár- és ellenõrzõjegye 2.1. A 0,375 liter vagy annál nagyobb kiszerelésû borpárlat zárjegye Leírása: A zár- és ellenõrzõjegy fekvõ téglalap alakú, színe pirosfehér-zöld nemzeti színû, piros és zöld biztonsági (guilloche) nyomattal és mikroírással, középen 10 mm szélességben kizárólag erre a célra gyártott egyedi arculattal és védelmi elemekkel ellátott hologramcsík van elhelyezve. A zárjegy bal oldali részén a magyar nemzeti címer helyezkedik el. A zárjegy jobb oldalán,,zár- ÉS ELLENÕR- ZÕJEGY felirat vörösesbarna színû, míg a sorszám, ûrtartalom jelölése fekete színû. Mérete: 110 18 mm Az ûrtartalom jelzése: 0,375 liter 0,50 liter 0,60 liter 0,70 liter 0,75 liter 1,00 liter 1,125 liter 1,50 liter 2,00 liter 2,50 liter 3,00 liter 4,50 liter 5,00 liter 6,00 liter 10,00 liter Technológia: Ofszetnyomtatás négy színnel, ebbõl egy szín láthatatlan, amely UV-sugárzásnál zöldesen fluoreszkál. Anyaga: Speciális, kizárólag erre a célra gyártott biztonsági papír, amely UV-sugárzásnál sárgán és kéken fluoreszkáló, valamint természetes fénynél vörös színû pelyhezõrostokat tartalmaz.
8326 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/151. szám Sorszám: Egyszer kétkarakteres és egyszer egykarakteres betûjelbõl, valamint nyolc számból álló sorszám. Kiszerelési egység: A méretre vágott zárjegyek 500-anként szalagozott kötege. Csomagolási egység: 15 000 darabonként dobozba rakva oly módon, hogy a zárjegyek a dobozt teljes terjedelmében kitöltsék. 2.2. A 0,375 liternél kisebb kiszerelésû borpárlat zárjegye Leírása: A zár- és ellenõrzõjegy fekvõ téglalap alakú, színe pirosfehér-zöld nemzeti színû, piros és zöld biztonsági (guilloche) nyomattal és mikroírással. Mindkét oldalon 5 mm szélességben kizárólag erre a célra gyártott, egyedi arculattal és védelmi elemekkel ellátott hologramcsík van elhelyezve. A hologramcsíkokon belül, bal oldalon a magyar nemzeti címer, jobb oldalon a,,zár- ÉS ELLENÕR- ZÕJEGY felirat vörösesbarna színû, míg a sorszám, ûrtartalom jelölése fekete. Mérete: Az ûrtartalom jelzése: 45 12 mm 0,02 liter 0,03 liter 0,04 liter 0,05 liter 0,075 liter 0,10 liter 0,20 liter 0,35 liter Technológia: Ofszetnyomtatás négy színnel, ebbõl egy szín láthatatlan, amely UV-sugárzásnál zöldesen fluoreszkál. Anyaga: Speciális, kizárólag erre a célra gyártott biztonsági papír, amely UV-sugárzásnál sárgán és kéken fluoreszkáló, valamint természetes fénynél vörös színû pelyhezõrostokat tartalmaz. Sorszám: Egyszer kétkarakteres és egyszer egykarakteres betûjelbõl, valamint nyolc számból álló sorszám. Kiszerelési egység: A méretre vágott zárjegyek 500-anként szalagozott kötege. Csomagolási egység: 25 000 darabonként dobozba rakva oly módon, hogy a zárjegyek a dobozt teljes terjedelmében kitöltsék. A pénzügyminiszter 41/2002. (XII. 6.) PM rendelete a hordós és kannás borra elõírt hivatalos zár alkalmazásának, valamint elszámolásának részletes szabályairól A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 89. -a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: A hivatalos zár 1. Hivatalos zárnak e rendelet alkalmazásában a hordós, illetve kannás kiszerelésû bor edényzetére (a továbbiakban: hordó, illetve kanna) felhelyezésre kerülõ olyan eszköz minõsül, amely a) annak megsérülése vagy eltávolítása nélkül meggátolja a tárolt, szállított bor jellegének, minõségének, valamint mennyiségének a hordó, illetve a kanna nyílásán keresztül történõ megváltoztatását; b) a papír alapú eszköz esetében egyedi azonosító jellel és sorszámmal, valamint hamisítás elleni védelmi elemekkel ellátott; c) a nem papír alapú eszköz esetében egyedi azonosító jelet és sorszámot tartalmazó, el nem távolítható, át nem javítható feliratozással ellátott; d) a Jöt. 5. (2) bekezdésében megjelölt vámhatóság (a továbbiakban: vámhatóság) által a 3. (6) bekezdése szerinti engedéllyel került elõállításra. A Hivatalos Zár Bizottság 2. (1) A Hivatalos Zár Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) a 3. (4) bekezdése szerinti kérelem elbírálásához vizsgálja a hivatalos zárként használni kívánt eszközre az 1. a) c) pontjában, a hivatalos zár elõállítójára a 3. (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállását, melynek alapján javaslatot tesz az eszköz hivatalos zárként történõ engedélyezésére és az elõállító 3. (6) bekezdése szerinti engedélyének kiadására. A Bizottság az engedély 3. (8) bekezdése szerinti visszavonását megelõzõen vizsgálja, hogy az elõállított hivatalos zár megfelel-e az engedélyezésnél figyelembe vett feltételeknek, illetve az elõállító rendelkezik-e az engedélyhez elõírt feltételekkel.
2002/151. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 8327 (2) A Bizottság a kérelem benyújtását követõ 30 napon belül tesz javaslatot a vámhatóság felé a 3. (4) bekezdés szerinti kérelem elfogadására vagy elutasítására. (3) A Bizottság a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: országos parancsnokság) és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa képviselõibõl áll. A Bizottság a (2) bekezdés szerinti javaslatának kialakításához a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértõi Intézetet a szakterületét érintõ kérdésekben szakvélemény készítésére kérheti fel. (4) A Bizottság irányításával és mûködtetésével kapcsolatos feladatokat az országos parancsnokság látja el. A Bizottság a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával egyetértésben kialakított ügyrend szerint mûködik. A hivatalos zárak elõállítása 3. (1) A hivatalos zár elõállítása kizárólag a (6) és a (7) bekezdés szerinti engedélyek birtokában lehetséges. (2) A hivatalos zár elõállítására engedély csak olyan gyártó részére adható, amely rendelkezik a) a hivatalos zár követelményeit teljesítõ eszköz elõállításához szükséges mûszaki, technikai és technológiai feltételekkel; b) zárt rendszerû, a szigorú elszámolást lehetõvé tevõ technológiai-szervezeti rendszerrel és az azt szabályozó biztonsági szabályzattal; c) a tevékenység jellegének megfelelõ belsõ ellenõrzõ apparátussal, õrzõ biztonsági személyzettel és technikai berendezésekkel; d) a hivatalos zár elõállítása során keletkezett selejt és hulladék anyag megsemmisítéséhez szükséges berendezéssel vagy a megsemmisítést más módon biztosító eljárási renddel. (3) A hivatalos zár elõállítására a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén sem adható engedély, amennyiben a) a kérelmezõ természetes személyt vagy a kérelmezõ szervezet vezetõjét, vezetõ tisztségviselõjét, gazdasági bûncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bûncselekmény elkövetése miatt jogerõsen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányos következmények alól; b) a kérelmezõnek a vámhatóság, az adóhatóság felé meg nem fizetett vám- vagy adótartozása, társadalombiztosítási járulék tartozása áll fenn, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek. (4) Az eszköz hivatalos zárként történõ elfogadására és a hivatalos zár elõállításának engedélyezésére irányuló kérelmet a vámhatósághoz kell benyújtani, melyhez csatolni kell: a) a társasági szerzõdést (alapító okiratot, alapszabályt) és a cégbejegyzést tanúsító végzést, illetve a vállalkozói igazolványt; b) a kérelmezõ természetes személynek, illetve a gazdasági társaságoknál az igazgatónak, az ügyvezetõ(k)nek, az igazgatóság elnökének, az üzletvezetésre jogosult tagnak, az egyéb vállalkozásoknál a vonatkozó jogszabályokban meghatározott vezetõknek, személy(ek)nek (a továbbiakban: vezetõ) 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát; c) az állami adóhatóság 30 napnál nem régebbi igazolását, hogy a (3) bekezdés b) pontjában foglalt kizáró feltétel nem áll fenn; d) a hivatalos zár elõállításának folyamatát tartalmazó technológiai dokumentációt; e) a hivatalos zár mûszaki rajzát és mintadarabját; f) papír alapú eszköz esetén a hamisítás elleni védelmi elemek leírását, és a védelmi elemek ismeretével rendelkezõ személyek nevét, személyi adatait; g) független szakértõ szakvéleményét az 1. a) c) pontjában foglalt feltétel teljesülésérõl; h) az 1. számú mellékletben elõírt adattartalomnak megfelelõ nyilvántartás mintáját, számítógépes nyilvántartás-vezetés esetén annak leírását; i) a gyártó hivatalos záron alkalmazni kívánt egyedi azonosító jelének leírását. (5) A (4) bekezdés szerinti kérelemben meg kell adni a hivatalos zár alkalmazási körét (hordóra vagy kannára történõ alkalmazását ûrtartalom megjelöléssel), felhelyezésének módját és a gyártani kívánt mennyiséget. (6) A vámhatóság a Bizottság javaslatának figyelembevételével, a Bizottság javaslattételét követõ 15 napon belül határozatban engedélyezi az eszköz hivatalos zárként való felhasználását, alkalmazási körét és felhelyezésének módját, valamint engedélyezi az eszköz kérelmezõ általi gyártását. (7) A vámhatóság a (6) bekezdés szerinti engedély kiadásával egyidejûleg, illetve újabb gyártani kívánt mennyiségre benyújtott kérelem esetén a kérelem benyújtását követõ 15 napon belül külön határozatban rendelkezik a kérelemben megjelölt legalább 6 hónapos, de legfeljebb 12 hónapos idõszakban gyártható mennyiségrõl és a hivatalos zárak sorszámtartományáról. A gyártható mennyiségre és a hivatalos zárak sorszámtartományára újabb kérelmet csak a (6) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkezõ elõállító nyújthat be. (8) A vámhatóság a hivatalos zár elõállítójának a (6) bekezdés szerint kiadott engedélyét visszavonja, ha az engedély kiadásánál figyelembe vett, az 1. a) c) pontja és az e paragrafus (2) bekezdése szerinti feltételek nem állnak fenn, és azt a Bizottság megállapította. (9) A vámhatóság a (6) bekezdés szerinti engedély kiadásáról az erre vonatkozó határozat egy példányának megküldésével a határozat kiadásával egyidejûleg
8328 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/151. szám tájékoztatja a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát. Az országos parancsnokság a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában az engedéllyel rendelkezõ hivatalos zár gyártók listáját, továbbá az engedélyezett hivatalos zár típusokat, azok alkalmazási körét és felhelyezésének módját rendszeresen közzéteszi. 4. (1) A hivatalos zár elõállítója hivatalos zárat kizárólag érvényes adóraktári engedéllyel rendelkezõ egyszerûsített adóraktár engedélyesnek vagy bor adóraktár engedélyesnek (a továbbiakban: adóraktár engedélyes) adhat át. A hivatalos zár elõállítója a megrendelés teljesítésekor köteles a hivatalos zár engedélyezett alkalmazási körérõl és felhelyezési módjáról az adóraktár engedélyes részére írásos tájékoztatást átadni. (2) A hivatalos zár elõállítója köteles az 1. számú melléklet szerinti nyilvántartást folyamatosan, hivatalos zár típusonként vezetni, és a zárókészletet naponta megállapítani. (3) A hivatalos zár elõállítója köteles naptári hónaponként a tárgyhónapot követõ hó 5. napjáig a hivatalos zárak elõállított és készleten lévõ, valamint kiadott mennyiségérõl adóraktár engedélyesenként, zártípusonként és azon belül sorszámtartományonként a vámhatóság felé elszámolást adni. (4) Az elõállítás helye szerint illetékes vámhatóság a hivatalos zár engedély szerinti elõállítását, valamint a 3. -ban elõírt kötelezettségek teljesítését a hivatalos zár elõállítójánál ellenõrzi. A hivatalos zár elõállítója köteles együttmûködni az ellenõrzést végzõkkel. A hivatalos zárak alkalmazása, elszámolása 5. (1) Az adóraktár engedélyes az átvett hivatalos zárak típusonkénti mennyiségét, egyedi azonosító jelét és sorszámtartományát az átvételt követõ 5 munkanapon belül köteles a telephelyek szerinti bontásban a vámhatóságnak írásban bejelenteni. A bejelentésben meg kell adni a hivatalos zár elõállítójának nevét és adószámát is. (2) A hivatalos zárat a 3. (6) bekezdés szerinti engedélyben meghatározott módon kell alkalmazni. Megsérült vagy minõséghibás hivatalos zárat a hordóra, a kannára felhelyezni, ilyen zárral bort forgalmazni tilos. (3) Hordós kiszerelésû bor esetében amennyiben a kitároló adóraktár engedélyes nem rendelkezik hivatalos zárral a betároló adóraktár engedélyes hivatalos zára is alkalmazható. (4) Az adófelfüggesztéssel végzett szállítás során a borkísérõ okmányon, illetve a termékkísérõ okmányon a termék azonosítására szolgáló rovatban, vagy az okmányhoz csatolt mellékleten fel kell tüntetni az alkalmazott hivatalos zár egyedi azonosító jelét és sorszámát. Abban az esetben, ha a hordós kiszerelésû borra nem a kitároló, hanem a betároló adóraktár engedélyesének hivatalos zára került felhelyezésre, a borkísérõ okmányon, illetve a termékkísérõ okmányon a hivatalos zár sorszáma mellett jelezni kell, hogy az a betároló adóraktár (vevõ/címzett) hivatalos zárának a sorszáma. (5) Az adóraktár engedélyes köteles telephelyenként az általa átvett, felhasznált hivatalos zárakról típusonként a 2. számú melléklet szerinti adattartalmú nyilvántartást folyamatosan vezetni. (6) A több telephellyel rendelkezõ adóraktár engedélyes a telephelyei között hivatalos zárat kizárólag szállítólevéllel szállíthat, amelyen fel kell tüntetni a zár egyedi azonosító jelét és sorszámát. (7) Az adóraktár engedélyes a hivatalos zárak biztonságos helyen való tárolását köteles biztosítani. (8) Az adóraktár helye szerint illetékes vámhatóság az adóraktár engedélyest a hivatalos zár készletérõl elszámoltatja. Hatályba léptetõ és átmeneti rendelkezések 6. (1) Ez a rendelet a (2) (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével 2003. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a hordós borra elõírt hivatalos zár alkalmazásának, elszámolásának részletes szabályairól szóló 45/2000. (XII. 14.) PM rendelet hatályát veszti. (3) A hordós borra elõírt hivatalos zár alkalmazásának, elszámolásának részletes szabályairól szóló 45/2000. (XII. 14.) PM rendeletben meghatározott, a (4) bekezdés szerinti hivatalos zár elõállítótól 2003. március 31-ig beszerzett hivatalos zárat az e rendelet szerinti hivatalos zárként az adóraktár engedélyes legkésõbb 2003. június 30-ig alkalmazhatja. (4) A hordós borra elõírt hivatalos zár alkalmazásának, elszámolásának részletes szabályairól szóló 45/2000. (XII. 14.) PM rendelet szerint hivatalos zár gyártását végzõ elõállító e tevékenységét az e rendeletben elõírt engedély nélkül legkésõbb 2003. március 31-ig folytathatja, amennyiben 2003. január 15-ig az e rendelet 3. -a szerinti kérelmet nyújtott be. (5) Az adóraktár engedélyes a zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak a részletes szabályairól szóló 36/1997. (XI. 26.) PM rendelet 1. számú melléklete
2002/151. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 8329 1.3. pontjában meghatározott kannás és egyéb csomagolású borok zárjegyét a kannás kiszerelésû borokon a 36/1997. (XI. 26.) PM rendeletben elõírt módon legkésõbb 2003. június 30-ig hivatalos zárként alkalmazhatja, amennyiben a bort ezen idõpontig szabadforgalomba bocsátja. Ha a kanna ûrtartalma eltér a zárjegyen feltüntetett ûrtartalomtól, az ûrtartalom megjelölést a zárjegyen megváltoztathatatlan módon áthúzással vagy felülbélyegzéssel az adóraktár engedélyesének érvénytelenítenie kell. (6) A vámhatóság az (5) bekezdés szerinti megrendeléseket a 2002. december 31-ig legyártott zárjegykészlet erejéig teljesíti. Dr. László Csaba s. k., pénzügyminiszter 1. számú melléklet a 41/2002. (XII. 6.) PM rendelethez Nyilvántartás a hivatalos zár elõállításáról (Hivatalos zár típusonként) Engedélyezett idõszak [3. (3) bekezdés szerint]; Az engedélyezett idõszakban elõállítható hivatalos zár mennyisége (darab) és sorszámtartománya (-tól ig); 1. Nyitókészlet: a készleten lévõ hivatalos zár mennyisége (darab) és sorszámtartománya (-tól ig); 2. Elõállított hivatalos zár mennyisége (darab) és sorszámtartománya (-tól ig) a gyártás idõpontja; 3. Adóraktár engedélyesenként a kiadott hivatalos zár mennyisége (darab) és sorszámtartománya (-tól ig), valamint a kiadás idõpontja, illetve a számla (szállítólevél) száma; 4. Zárókészlet: a készleten lévõ (ki nem adott) hivatalos zár mennyisége (darab) és sorszámtartománya (-tól ig); 5. Az engedélyezett idõszakban még elõállítható hivatalos zár mennyisége (darab) és sorszámtartománya (-tól ig). 2. számú melléklet a 41/2002. (XII. 6.) PM rendelethez Nyilvántartás a hivatalos zár felhasználásáról (Hivatalos zár típusonként) A hivatalos zár gyártója (név, székhely, adószám, engedélyszám): A hivatalos zár egyedi azonosító jele: 1. Nyitókészlet: (sorszámtartomány, darabszám) 2. Növekedés: átvett hivatalos zár a) sorszámtartománya, darabszáma b) bevételezésének napja 3. Csökkenés: a felhasznált hivatalos zár a) sorszámtartománya, darabszáma b) kísérõ okmány (borkísérõ okmány, termékkísérõ okmány, egyszerûsített kísérõ okmány) azonosító száma* c) felhasználás (adóraktárból történõ kiszállítás) dátuma 4. Záró készlet: (sorszámtartomány, darabszám) * A betároló adóraktár engedélyese hivatalos zárának hordós borra történõ alkalmazása esetén a kitároló adóraktár kísérõ okmányának azonosító számát kell feltüntetni, jelezve, hogy nem saját bizonylatról van szó. III. rész HATÁROZATOK Az Országgyûlés határozatai Az Országgyûlés 108/2002. (XII. 6.) OGY határozata az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 20/2002. (V. 16.) OGY határozat módosításáról* Az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 20/2002. (V. 16.) OGY határozat a következõk szerint módosul: Az Országgyûlés az Önkormányzati bizottságba 2002. december 15-i hatállyal Szita Károly helyett dr. Bóka Istvánt a bizottság elnökévé, az Ifjúsági és sport bizottságba dr. Deutsch Tamás helyett Gyürk Andrást, * A határozatot az Országgyûlés a 2002. december 3-i ülésnapján fogadta el.
8330 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/151. szám a Társadalmi szervezetek bizottságába Halász János helyett Szalai Annamáriát a bizottság alelnökévé, az Ifjúsági és sport bizottságba Gyürk András helyett dr. Deutsch Tamást, az Informatikai és távközlési bizottságba Szalai Annamária helyett dr. Nyitrai Zsoltot, Az Országgyûlés 109/2002. (XII. 6.) OGY határozata Font Sándor mentelmi ügyében* A Magyar Köztársaság Országgyûlése Font Sándor országgyûlési képviselõ mentelmi jogát a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Bf.1.550/2002/2 I. számú megkeresésével érintett ügyben nem függeszti fel. Dr. Füle István s. k., az Országgyûlés jegyzõje Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke Dr. Vidoven Árpád s. k., az Országgyûlés jegyzõje * A határozatot az Országgyûlés a 2002. december 3-i ülésnapján fogadta el. a Kulturális és sajtó bizottságba dr. Juhos Katalin helyett Cserna Gábort, a Mezõgazdasági bizottságba annak létszámát 24 fõre bõvítve dr. Boros Imrét és Kis Pétert, a Területfejlesztési bizottságba 2002. december 15-i hatállyal dr. Bóka István helyett Szalay Ferencet, a Társadalmi szervezetek bizottságába Cserna Gábor helyett Halász Jánost a bizottság tagjává megválasztja. Dr. Füle István s. k., az Országgyûlés jegyzõje Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke Dr. Vidoven Árpád s. k., az Országgyûlés jegyzõje A Kormány határozatai A Kormány 1198/2002. (XII. 6.) Korm. határozata az Európai Uniós csatlakozás társadalmi kommunikációjáról A Kormány megtárgyalta és a további munka alapjául elfogadta az európai csatlakozás kommunikációjának kormányzati feladatait, a Kormány EU-kommunikációs stratégiájának e határozat mellékletében foglalt fõ elveit és,,a magyar társadalom EU-kommunikációs stratégiája * címû szakértõi dokumentumot (a továbbiakban: Stratégia). Annak érdekében, hogy a rendelkezésére álló erõforrások felhasználása és pályázati odaítélése során minden minisztérium és országos hatáskörû szerv részesítse elõnyben a Stratégia végrehajtását szolgáló tevékenységeket, az alábbi határozatot hozza: 1. A Kormány felhívja a minisztereket és az országos hatáskörû szervek vezetõit, hogy a) az adott szervezet sajátosságaihoz igazodva jelöljenek ki, illetve hozzanak létre saját EU-kommunikációs tevékenységük koordinációjáért felelõs testületet. Ennek vezetõje az intézmény kommunikációját felügyelõ felsõvezetõ, tagjai az EU-integrációs feladatokkal, a kommuniká- * Az 1198/2002. (XII. 6.) Korm. határozattal elfogadott,,,a magyar társadalom EU-kommunikációs stratégiája címû szakértõi dokumentumot a Magyar Közlöny 2002. évi 151. számának II. kötete tartalmaza, melyet az elõfizetõk kérésre megkapnak (telefon: 266-9290/237 és 238 mellék; fax: 338-4746; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357).
2002/151. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 8331 cióval, a társadalmi-állampolgári kapcsolatokkal és ügyfélszolgálattal foglalkozó szervezeti egységek vezetõi, valamint a Külügyminisztérium illetékes tisztségviselõje, aki folyamatosan képviseli a csatlakozással kapcsolatos szakmai-kommunikációs irányelvek érvényesülését; b) az EU-csatlakozás kommunikációjának e határozat mellékletében megállapított irányelvei alapján a minisztériumok és az országos hatáskörû szervek a velük kapcsolatban álló szakmai és társadalmi szervezetekkel konzultálva készítsék el az ágazati EU-kommunikációs stratégiát, és ennek alapján évente készítsenek feladattervet; c) fejezeti átcsoportosításokkal biztosítsák feladatterveik elkészítésének emberi és pénzügyi erõforrásait, tervezzék meg a végrehajtáshoz szükséges költségeket, és ezeket építsék be éves költségvetésükbe; d) indítsanak felkészítõ képzéseket saját munkatársaik és szükség szerint a velük kapcsolatban álló szakmai, érdekképviseleti és civil szervezetek képviselõi számára az EU-kommunikációs stratégia és saját feladattervük megismertetésére, végrehajtásának elõkészítésére. Határidõ: 2002. december 15. 2. A Kormány a minisztériumok és az országos hatáskörû szervek EU-kommunikációs tevékenységének hatékony koordinációja érdekében EU Kommunikációs Tárcaközi Bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hoz létre. A bizottság felügyeli az ágazati stratégiák kialakítását és végrehajtását, errõl rendszeresen tájékoztatja a Kormányt, és kapcsolatot tart az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjával. 2.1. A bizottság elnöke a Miniszterelnöki Hivatal kormányzati informatikai és civil kapcsolatokért felelõs politikai államtitkára, társelnökei a Külügyminisztérium Integrációs és Külgazdasági Államtitkárságának a vezetõje, a Miniszterelnöki Hivatal koalíciós együttmûködésért felelõs politikai államtitkára, valamint a MeH Kormányzati Kommunikációs Központjának a vezetõje. 2.2. A bizottság állandó tagjai a minisztériumok EU-kommunikációért felelõs szervezeti egységeinek a vezetõi, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, továbbá a MeH Kormányzati Stratégiai Elemzõ Központ vezetõje és a MeH Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatalának kommunikációért felelõs elnökhelyettese. 2.3. A bizottság üléseinek állandó meghívottja az Európai Uniós Kommunikációs Közalapítvány kuratóriumának elnöke. 2.4. A bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. 2.5. A bizottság elnöke a bizottság tevékenységérõl a csatlakozásról szóló népszavazásáig havonta, ezt követõen negyedévenként, illetve szükség szerint tájékoztatja a Kormányt. 2.6. A bizottság együttmûködik az Európa Uniós Kommunikációs Közalapítvánnyal, és rendszeresen tájékoztatja a kormányzat EU-kommunikációs tevékenységérõl. Felelõs: Miniszterelnöki Hivatal kormányzati informatikai és civil kapcsolatokért felelõs politikai államtitkára Határidõ: 2002. december 15., illetve folyamatos 3. A Kormány felkéri a) a közintézményeket, köztestületeket, önkormányzatokat, hogy saját EU-kommunikációs feladataik meghatározása során vegyék figyelembe a Stratégiát, és mûködjenek együtt a kormányzati intézményekkel; b) az egyházakat, az érintett szakmai, érdekképviseleti, civil szervezeteket, hogy az Európai Unióhoz történõ csatlakozás sikeres megvalósítása érdekében készítsenek saját maguk számára cselekvési tervet. Ennek során ajánlja, hogy vegyék figyelembe a Stratégiát, és hogy tevékenységüket hangolják össze az Európai Uniós Kommunikációs Közalapítvány Kuratóriumával és Tanácsadó Testületével; c) a Magyar Tudományos Akadémiát, a köz- és felsõoktatási intézményeket, az európai tanulmányi központokat, a szakmai egyesületeket és a közszolgálati médiumokat, hogy szakmailag segítsék a kormányzati intézmények és a társadalmi szervezetek EU-kommunikációját; d) az Európai Uniós Kommunikációs Közalapítványt, hogy szakmai, szervezeti és anyagi kapacitásaival a társadalmi párbeszéd megindítása és a csatlakozással kapcsolatban megfogalmazódó kérdések és vélemények feltérképezése érdekében forduljon közvetlenül az állampolgárokhoz és az együttmûködõ szervezetekhez, segítse elõ a társadalmi és a kormányzati EU-kommunikáció összehangolását, szakmai és társadalmi koordinációs tevékenységével járuljon hozzá csatlakozásunk egységes kommunikációs tartalmának kialakításához, támogassa a társadalmi és kormányzati EU-kommunikáció közös formáinak megteremtésére irányuló kezdeményezéseket, koordináljon az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjával. 4. A Kormány felhívja a) a külügyminisztert, hogy ágazatonként foglalja össze és bocsássa rendelkezésre a csatlakozási folyamat során keletkezett, a minisztériumok EU-kommunikációjához szükséges információkat, amelyek egyben felhasználhatók az egyes szakterületeken a csatlakozást követõen várható változások és hatások bemutatásához; Határidõ: 2002. december 31. b) a belügyminisztert, hogy gondoskodjon arról, hogy az önkormányzatok és a regionális szervek megkapják a szükséges segítséget a Stratégia végrehajtásához, egyben
8332 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/151. szám szakmailag segítse EU-kommunikációs feladataik tervezését és végrehajtását; Határidõ: folyamatos c) a bizottság elnökét és tagjait, hogy gondoskodjanak a Stratégia széles körû megismertetésérõl és az e határozatban felkért intézményekkel és szakmai szervekkel a folyamatos párbeszéd és információcsere biztosításáról; Határidõ: folyamatos d) a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ minisztert, hogy a belügyminiszter bevonásával a köztisztviselõk továbbképzési programjaiban gondoskodjon a Stratégia megismertetésérõl és érvényesülésérõl. Határidõ: folyamatos 5. A Magyar Közlöny II. kötetében közzé kell tenni a,,a magyar társadalom EU-kommunikációs stratégiája címû szakértõi dokumentumot. 6. A minisztériumok és országos hatáskörû szervek saját EU-kommunikációs tevékenységük koordinációja érdekében kijelölt, illetve létrehozott testületei munkatársainak képzéséhez a Miniszterelnökség Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatala szakértõ elõadókat biztosít. Növelni kell az EU-val kapcsolatos ismeretek súlyát a köztisztviselõi képzésben. Felelõs: Miniszterelnöki Hivatal kormányzati informatikai és civil kapcsolatokért felelõs politikai államtitkára Határidõ: folyamatos Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök Melléklet az 1198/2002. (XII. 6.) Korm. határozathoz A Kormány EU-kommunikációs stratégiájának fõ elvei 1. A Kormány EU-kommunikációjának céljai: a társadalom európai uniós ismereteinek bõvítése, a csatlakozási tárgyalások eredményeinek és a jogharmonizáció következményeinek bemutatása, az EU-tagság elõnyeinek, kihívásainak, a mindennapi életet érintõ hatásainak bemutatása, az EU-kommunikáció kiszélesítése, társadalmasítása és decentralizálása, a gazdasági, érdekképviseleti és a civil szféra bevonása az aktív kommunikációba, a kormányzatban rendelkezésre álló uniós információk hozzáférhetõvé tétele és eljuttatása a társadalom valamennyi rétegéhez. 2. A Kormány azzal, hogy a tárcák és a velük kapcsolatban álló szakmai szervezetek és társadalmi csoportok EU-kommunikációs tevékenységét állítja elõtérbe, a csatlakozás jelenlegi és további szakaszaiban decentralizálja az EU-kommunikációt. Az európai felkészülést szolgáló kommunikáció hatékonysága érdekében az egyes szakmai és társadalmi csoportok számára legfontosabb, õket érintõ változások bemutatását helyezi a középpontba. Meg kell mutatni, milyen új esélyekkel, lehetõségekkel, veszélyekkel jár tagságunk az egyes társadalmi csoportok számára, mik a részletes szabályok és eljárások. 3. A kommunikációt interaktívvá kell tenni. Ennek feltétele az interaktív eszközök és módszerek kidolgozása, azok folyamatos alkalmazása az EU-kommunikációs stratégia végrehajtásában. A társadalom minden rétegéhez eljuttatott, személyre szabott tájékoztatás (telefonos információs szolgálat, körlevél, elektronikus levél, web) lehetõvé teszi, hogy az állampolgárok felismerjék személyes érintettségüket és érdeküket, csökkenti félelmüket az ismeretlentõl, lehetõvé teszi az aktív felkészülést. Az EU-csatlakozás kommunikációs üzeneteinek el kell jutniuk valamennyi, jelentõs társadalmi csoporthoz, lehetõvé téve, hogy e csoportok tagjai személyesen azonosuljanak uniós tagságunkkal. Különösen fontos célcsoportok: a fiatal nemzedék, a mezõgazdaságból élõk, a kis- és középvállalkozók, akik számára a legnagyobb kihívást, lehetõségeket és kockázatokat hordoz EU-csatlakozásunk, valamint a nõk és a nyugdíjasok, akik jelentõs részét az eddigi integrációs kommunikáció során nem sikerült megszólítani. 4. A minisztériumoknak és az országos hatáskörû szerveknek aktív szerepet kell játszaniuk az EU-csatlakozás kommunikációs feladatainak végrehajtásában. Ennek során figyelembe véve a Külügyminisztériumnak a csatlakozási folyamattal kapcsolatos szakmai-kommunikációs irányelveit meg kell határozni, mely társadalmi csoportokat érint a szakterület tevékenysége, mert ezek lesznek az ágazati EU-kommunikáció célcsoportjai, át kell tekinteni, hogy e célcsoportok életében milyen változásokat hozhat a csatlakozás, és lehetõvé kell tenni az öntevékeny felkészülést, a célcsoportokhoz aktív kommunikációval el kell juttatni a számukra fontos, uniós információkat, kreatív munkával, a célcsoportokat képviselõ társadalmi szervezetekkel egyeztetve és együttmûködve meg kell találni, milyen módokon juthat el a leghatásosabban a célcsoporthoz az EU-csatlakozásról szóló tájékoztatás, válaszolhatók meg az adott csoport tagjainak kérdései, össze kell fogni az adott kormányzati intézmény EU-kommunikációs feladatokra alkalmas tevékenységeit (médiakapcsolatok, rendezvények, kiadványok, szakmai fórumok, pályázatok, PR kampányok, társadalmi kapcsolatok stb.),
2002/151. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 8333 az ágazatban a csatlakozás információit hozzáférhetõvé kell tenni a többi kormányzati szerv, valamint a szakmai, érdekképviseleti és civil szervezetek, illetve az állampolgárok számára, a feladattervek kidolgozásánál külön figyelmet kell fordítani az EU-csatlakozásról szóló népszavazást megelõzõ idõszak feladataira. 5. A Külügyminisztérium egyre intenzívebben továbbítja a csatlakozási információkat a többi tárcának és a társadalomnak, miközben a legkompetensebb szakmai szervek és a tárcák aktívabb szerepével decentralizálásra kerül az EU-csatlakozás közpolitikai információinak a közvetítése. Ez a kormányzati koordináció egybevág az Európai Unió kommunikációs stratégiájának egyik legfontosabb alapelvével, hogy a társadalmi csoportok a hozzájuk legközelebb álló, legfelkészültebb szervtõl kapják meg a csatlakozás információit. 6. Az EU-csatlakozás kommunikációs stratégiájának kiemelten fontos elve a partnerség. A Kormánynak és a tárcáknak is a legszélesebb körben együtt kell mûködniük a civil társadalom és a magánszféra csoportjaival, intézményeivel. A partnerség közös tervezést, közösen megvalósított feladatokat és együttes értékelést eredményez. Ennek mechanizmusait ki kell alakítani. A partnerségben kiemelt szerepet kap az Európa Uniós Kommunikációs Közalapítvány, amelynek mûködési sajátosságai, testületei és programjai összekapcsolják a kormányzati és a társadalmi szféra tevékenységét. A Kormány közvetlenül és a Közalapítvány segítségével is arra törekszik, hogy minden fontos társadalmi intézménnyel együttmûködve valósítsa meg a sikeres EU-csatlakozást szolgáló kommunikációs stratégiát. A Miniszterelnök határozatai A Miniszterelnök 97/2002. (XII. 6.) ME határozata helyettes államtitkári juttatások biztosításáról A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelõsségérõl szóló 1997. évi LXXIX. törvény 52. -ának (2) bekezdése alapján Dénes Andrásné, a Miniszterelnöki Titkárság vezetõje részére e megbízatása ellátásának idõtartamára helyettes államtitkári illetményt, valamint a helyettes államtitkári juttatások teljes körét biztosítom. Budapest, 2002. október 15. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök A Miniszterelnök 98/2002. (XII. 6.) ME határozata helyettes államtitkári juttatások biztosításáról A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelõsségérõl szóló 1997. évi LXXIX. törvény 52. -ának (2) bekezdése alapján Kocsis Marianna, a Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatala hivatalvezetõje részére 2002. október 1-jei hatállyal, e tisztsége ellátásának idõtartamára a helyettes államtitkári juttatások teljes körét biztosítom. Budapest, 2002. október 1. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök A Miniszterelnök 99/2002. (XII. 6.) ME határozata helyettes államtitkári juttatások biztosításáról A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelõsségérõl szóló 1997. évi LXXIX. törvény 52. -ának (2) bekezdése alapján Székely György, a Turisztikai Hivatal vezetõje részére 2002. november 27-i hatállyal e tisztsége ellátásának idõtartamára a helyettes államtitkári juttatások körét biztosítom. Budapest, 2002. november 27. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök
8334 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/151. szám ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap hetente, szerdánként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint a hírközlési tevékenység (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) közleményeit, továbbá az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, tb-önkormányzatok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként akár színes oldalakon is helyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdeklõdésre számot tartó közlései is. Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, levélcím: 1394 Budapest 62., Pf. 357; faxszám: 318-6668. 2003. évi éves elõfizetési díja: 9408 Ft áfával. A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes számai megvásárolhatók a kiadó közlönyboltjában: 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Telefon/fax: 267-2780. M E G R E N D E L Õ L A P Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ címû lapot... példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: Megrendelõ neve:......................................................................................................................................... címe (város/község, irányítószám):...................................................................................... utca, házszám:........................................................................................................................ Ügyintézõ (telefonszám):.............................................................................................................................. 2003. évi élõfizetési díj fél évre 4704 Ft áfával Számlát kérek a befizetéshez. egy évre 9408 Ft áfával Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát. Kelt.:...................................................................... cégszerû aláírás