Vannak, akik elindítják a történéseket, vannak, akik figyelik, és vannak, akik azt kérdezik: Mi történt? ismeretlen szerző Diákvállalkozás Székhely: 6722 Szeged, Eszperantó u. 5. Levelezési cím: 6724 Szeged, Petőfi S. stg.12. +36-62-552-858 útmutató a Junior Achievement Magyarország Diákvállalkozási program bevezetéséhez www.ejam.hu
Általános áttekintés: Minden iskola célja, hogy tanulói a világra nyitott, sikeres felnőttek, tájékozott, felelősen gondolkodó állampolgárok legyenek. Fontos, hogy a gyerekek el tudjanak igazodni most és a későbbiek folyamán is az őket körülvevő világban, képesek legyenek annak fejlődését tudatosan alakítani. Minden pedagógus abban a csoportban szeretné látni tanítványait, amelyik elindítja a történéseket. Az iskolai műveltség tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójában rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az Unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és tartalmának befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadója a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak - mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt - alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az Az iskola kompetencia alapú képzés szűkebb és tágabb környezetében is a gazdaságban végbemenő változások mindig újabb kihívást jelentenek az oktatás számára, hiszen az iskolának lépést kell tartani a megváltozott igényekkel, követelményekkel, ami eddigi munkánk átgondolását, új programok, új módszerek bevezetését teszi szükségessé. A 2007. évi Nemzeti Alaptanterv meghatározza azokat a kulcskompetenciákat, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalomba való beilleszkedéshez és a munkához. A Diákvállalkozás program hozzájárul a Nemzeti alaptanterv alapvető céljainak megvalósításához az iskolai nevelés-oktatás területén, megfelel a kompetencia alapú oktatásnak. Elsődleges célja nem az anyagi haszonszerzés. Elsősorban abban segíti a diákokat, hogy képesek legyenek a változásokat kezelni, az életükhöz, a mindennapjaikhoz szükséges döntéseket meghozni. aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Minden eleme egyformán fontos, mivel hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. A mai világban felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, hiszen az emberi cselekvőképesség egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Néhány kompetencia részben fedi egymást, illetve egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát, hiszen a műveltségi területek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület létezik, amely minden kompetencia részeként megtalálható: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatkezelés és értékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. A Junior Achievement Magyarország, olyan gazdasági oktatóprogramot kínál az intézménynek melyek, összhangban vannak a Nemzeti Alaptanterv á l t a l m e g h a t á r o z o t t k u l c s k o m p e t e n c i á k k a l : - anyanyelvi kommunikáció - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - szociális és állampolgári kompetencia, valamint gyakorlati oldalról közelíti meg: - a matematikai kompetenciát - a digitális kompetenciát - a hatékony, önálló tanulást - a természettudományos kompetenciát. A kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladatok közül: - az énkép, önismeret, - az aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, - a gazdasági nevelés, - a felkészülés a felnőttlét szerepeire, - a környezettudatosságra nevelés azok, amelyek fejlesztéséhez a Junior Achievement Magyarország Diákvállalkozási programja segítséget nyújt.
A TA N M E N E T a t a n u l ó k önálló tapasztalatszerző tevékenységére épít, a tematikai egységek mindig valamilyen középp o n t b a á l l í t o t t d i á k tevékenységgel párosulnak, é s a f e l d o l g o z á s a d i á k o k közvetlen tapasztalatin alapul. A Diákvállalkozási program általános iskolai tanmenete olyan főbb gazdasági fogalmakkal dolgozik, amelyek a 6-14 évesek számára is egyaránt érthetőek. A diákok fokozatosan ismerkednek meg az üzleti és gazdasági fogalmakkal, gyakorlati tudnivalókkal, amelyek mindig ráépülnek az előző években tanultakra, de önálló modulként is megállják a helyüket. A bármely korosz- tevékenységet végeznek, ezek során felhasználják a különböző tantárgyak során, valamint egyéb forrásokból szerzett ismereteiket, tapasztalataikat; illetve újabbakat szereznek, amelyek általában több tantárgyat érintenek. Ez a komplex feladat integráló szerepet tölt be a tantárgyak között. A siker feltétele a csoporton belüli együttműködés, amelyben az egyénnek fontos szerepe van. A DIÁKVÁLLALKOZÁSI PROGRAM CÉLJA: a későbbi társadalmi, gazdasági ismeretek megalapozása, valamint a vállalkozói attitűd kialakítása. Fontos feladata a programnak a diákok önismeretének fejlesztése, önmaguk elhelyezése mikro- és makrokörnyezetük- A TANANYAG négyes t a g o l á s ú, e g y m á s s a l s z o r o s összefüggésben tartalmazza - a tanagyag céljait; - a célok megvalósulását segítő feladatokat, eszközöket, módszereket, - a követelményrendszert; - a mérési, értékelési módszereket. tály számára alkalmas foglalkozások a diákok számára a többi órához hasonló aktív elfoglaltságot jelentenek, amelyet kommunikációs gyakorlatokkal, szituációs játékokkal, valamint tanulmányi sétákkal egészítünk ki. A diák segédletek és a pedagógusok számára készült útmutató az általános iskola alsó tagozatában tanuló diákok életkori sajátosságait veszi figyelembe, azokra épít. ben, a közösségi kapcsolatok értékének tudatosítása, s az egyén, a dolgozó és a fogyasztó szerepén keresztül annak megvilágítása, hogy a közösséggel szemben kötelezettségeik vannak, és ugyanakkor elvárásaik lehetnek. A TANANYAG sajátossága, h o g y a tanítási idő egyik részére előre meghatározott, míg a másik részére pusztán tananyag javaslatot tesz. Az intézményre és a pedagógusra bízza, hogy a helyi kultúrára, értékekre, adottságokra építve a szükségletek kielégítését szolgáló tananyagot közvetítsen. Kialakításakor figyelembe lehet venni az adott t a n u l ó c s o p o r t o k tudásszintjét, valamint a rendelkezésre álló időkeretet is. A tematika lehetővé teszi, hogy egyes témaköröket akár önállóan, életkorok szerint is differenciált módon dolgozzuk fel. Egyszerre igazodik a játékosság, közérthetőség, szemléletesség, gyakorlatorientáltság és szakszerűség követelményeihez. Ezáltal megfelel a NAT-ban megfogalmazott elvárásoknak. A diákvállalkozás hidat jelent az iskola és a munka világa között. A diákoknak általában a fogyasztó szerepének gyakorlására van módjuk, termékeket vásárolnak, szolgáltatásokat vesznek igénybe. A Diákvállalkozási program arra ad lehetőséget, hogy a dolgozó szerepét is kipróbálják a tanulók, ezzel megkezdik felkészülésüket a munkavállalói létre. A diákvállalkozásban dolgozó diákok valós körülmények között gyakorolják egy vállalkozás működtetését. Nekik kell meghozni az ezzel kapcsolatos döntéseket, és vállalni kell annak következményeit is. Amíg a siker alapjául szolgáló ötlettől eljutnak az értékesítésig a diákok, sokféle A diákvállalkozás átlép az iskola falain, életszerű tartalmával eredményesebbé teszi a tanulók fejlesztését. A tanulás kulcsa a diákok aktivitásában rejlik. A diákvállalkozás biztosítja a természetes érdeklődéssel kísért, érzelmektől sem mentes tanulás lehetőségét, ami a világ örömmel történő felfedezése a hagyományos tanórákon domináló kötelező tanulással szemben. A kisiskolások vállalkozó kedve még határtalan, sikerélményre törekszenek, érdeklődési körük tág; erre épít, ennek fenntartására törekszik a program. A diákvállalkozás sikeres működése olyan pedagógiai szemléletet és munkát feltételez, amelynek középpontjában a diákok teljes személyiségének fejlesztése áll, természetesnek tekinti, hogy a tanítás-tanulás folyamatának színtere nemcsak az iskola. A Diákvállalkozási program partnerként tekint a diákokra.
PEDAGÓGIAI ALAPELVEK Az alábbi pedagógiai alapelvek a legfontosabbak a projekt során: - Személyközpontúság - Élményszerű és tevékenység-alapú tanulás - Életszerűség - Partneri viszony gyerek és pedagógus között - Esélyegyenlőség - Módszertani sokféleség A diákvállalkozás működése közben folyamatosan megvalósuló általános célok: - A tanulók képesek legyenek saját magukhoz pozitívan viszonyulni. - A diákok legyenek képesek felismerni, megnevezni saját képességeiket a különböző tevékenységekben. - Személyes képességek, kézségek fejlődése, alkotó emberi tulajdonságok fejlesztése. - Alakuljon ki a diákokban a gyors alkalmazkodni tudás. - A diákok tanulják meg mások tevékenységének, tulajdonságának felismerését, felsorolását. - Legyenek képesek egymáshoz alkalmazkodni, együtt dolgozni. - A diákok kreativitásának és logikus gondolkodásának fejlesztése. - Legyenek képesek az információszerzés különböző lehetőségeit használni. - Értsék, hogy miért van nagy jelentősége a természet, a közvetlen környezet védelmének, és tudatosodjon bennük, hogy mit tehetnek ők ezek érdekében. - Tudatosan törekedjenek a természet védelmére. - Ismerjenek meg problémamegoldó módszereket. - Munkájuk során használják más tantárgyak megszerzett ismereteit. - Az általános iskolai oktatás tematikájának kiegészítése a gazdasági és az üzleti élettel kapcsolatos ismeretek oktatásával. - Az értékteremtő munka elismerése. - A tanulók készüljenek fel az alkalmazotti szerepre. - A diákok váljanak a piacgazdaság öntudatos állampolgáraivá. - A gyerekek ismerjék meg a vállalkozói életformát, értékrendet. - Gazdasági folyamatokkal összefüggő tájékozottság növelése, az üzleti életbe való betekintés. - Tanulják meg a másik ember munkájának megbecsülését, tiszteletét. - Legyenek a diákok a gazdaság világa iránt nyitottak, érdeklődőek, jellemezze őket kreativitásra, innovációra való törekvés. Megjegyzés: A Diákvállalkozási program fő célkitűzései mellett egy-egy iskolának saját diákcsoportja ismeretében lehetnek olyan speciális céljai, amelyeket a projekt sikeres megvalósításával el tud érni. Például: A Diákvállalkozás program jól alkalmazható integrált nevelést folytató intézményekben, hiszen a diákvállalkozás természetes módon biztosít keretet a különböző képességű és társadalmi háttérrel rendelkező diákok közös tevékenységének, ahol a diákok a közös munkában saját és egymás értékeit felismerve többre képesek, mint külön-külön. Az oktatás révén az alábbi attitűdöket, készségeket és képességeket fejleszthetjük: - együttműködés - döntéshozás - tettrekészség - cselekvőképesség - kockázat felismerés - kockázat elemzés, - kockázat vállalás - kitartás - hibák felismerése, - hibák kezelése, - felelősség vállalása - konfliktuskezelés - vitakészség - öntudatosság - tervezés - határozottság, - motiváltság - csapatmunka képessége - kommunikációs képesség - problémamegoldás - önértékelés - önismeret - önbizalom - gazdálkodási szemlélet - kreativitás - vezetési készség - függetlenség - rugalmasság
KÖVETELMÉNYEK A program során: - A diákok aktívan részt vesznek a diákvállalkozás munkájában - A z ö t l e t t ő l e l j u t n a k a z értékesítésig - Megtervezik munkájukat - Felhasználják eddigi tudásukat, mozgósítják tapasztalataikat, újakat szereznek - Segítik egymást a közös munka során - Vita esetén érvekkel győzik meg egymást A program befejezésekor: - A tanulók fel tudnak sorolni olyan tulajdonságokat, jellemzőket önmagukra vonatkozóan, melyeket a projekt elején még nem ismertek fel. - Értékelni tudják munkájukat. - Fel tudják idézni a diákvállalkozásban végzett tevékenységeket, értékelni tudják saját munkájukat az egyes tevékenységek során. - Értik az elvégzett m u n k a f o l y a m a t o k sorrendiségét, egymáshoz való kapcsolódását. - Értik, hogy az elvégzett feladatok elengedh e t e t l e n ü l f o n t o s a k ahhoz, hogy a d i á k v á l l a l k o z á s sikeres legyen. - Tanulságokat fogalmaznak meg munkájukkal kapcsolatban. - M e g t u d n a k nevezni a diákok lakóhelyükön működő vállalkozásokat. A diákvállalkozás életének főbb szakaszai Dikválalkozás indítása Diákvállalkozás működtetése Diákvállalkozás működtetésének befejezése, záró műveletek Tantárgyi kapcsolódások A következő táblázat azt mutatja be, hogy a diákvállalkozásban végzett egyes tevékenységek mely tantárgyakhoz kapcsolódnak. /A tantárgyak megnevezése eltérhet ettől egyes az iskolákban. Ha nincs informatika tantárgy az iskola alsó tagozatán, akkor is eredményesen tud működni a diákvállalkozás./ A diákvállalkozásban végzett tevékenységek Csoportszervezés Vezetők feladatainak megismerése Vezetők megválasztása Vállalkozói ötletek gyűjtése Piackutatás Diákvállalkozás profiljának kiválasztása Névválasztás Logo tervezése Üzleti terv kidolgozása Indulótőke megszerzése Szükséges nyilvántartások vezetése Alapanyagok vásárlása Eszközök biztosítása Termelés Szükséges nyilvántartások vezetése Reklámkampány előkészítése Termék reklámozása Értékesítés Szükséges nyilvántartások vezetése Éves beszámoló elkészítése Pénzügyi egyenleg vizsgálata Döntés a nyereség felhasználásáról Nyereség felhasználás Diákvállalkozás munkájának értékelése Diákvállalkozók munkájának értékelése Magyar nyelv és irodalom Tantárgyak Természet- és társadalomismeret Rajz, Technika Matematika, Rajz, Technika, Informatika Rajz, Technika, Matematika Természet- és társadalomismeret Rajz, Technika Matematika, Informatika Matematika Matematika, Természet- és társadalomismeret Természet- és társadalomismeret, Rajz, Technika Matematika, Rajz, Informatika, Technika Matematika Technika, Rajz, Informatika Technika, Rajz Matematika Matematika Informatika Matematika, Természet- és társadalomismeret
A diákvállalkozás helye az iskolában A diákvállalkozás megvalósulhat tanórai keretben tantárgyközi projektként illetve tantárgyhoz kapcsolódó projekt is lehet azokban az iskolákban, ahol van gazdasági kultúrát fejlesztő tantárgy. Emellett működhet diákvállalkozás szakköri keretben, napköziben, iskolaotthonban tanítást kísérő programként. Pedagógus szerepe és feladatai A program előkészítése Az első diákvállalkozás nagyon fontos egy pedagógus életében. Ha eredményesnek érzi munkáját, akkor az energiát, lendületet ad a következőkhöz. A sikert a gondos előkészítés alapozza meg. 1. lépés 2. lépés Diákvállalkozást alapíthatnak egy osztály tanulói, - Útmutató és egyéb segédletek áttekintése Tárgyalás az iskolavezetéssel egy osztályban többet is -, de különböző évfolyamok, osztályok tanulói is lehetnek egy diákvállalkozás Olvassa el végig a tanári útmutatót, valamint a Ha az iskolavezetés Önt kérte fel a diákvállalkozás tagjai. A közösség létrehozásában meghatározó, többi segédletet, hogy képet kapjon a folyamat munkájának segítésére, akkor a következőkről kell hogy tanóra keretében szerveződik a vállalkozás, egészéről! Gondolja végig, hogy iskolájában milyen egyeztetniük: vagy szakkörben dolgoznak a gyerekek. célok megvalósításához járul hozzá a diákvállalkozás - Milyen keretben működik majd a diákvállalkozás? - Hány diákot vonnak be körülbelül a diákvállalkozásba? projekt az alapvető célkitűzéseken túl, a diákok tevékenysége Lehet tantárgyközi projekt, tantárgyhoz kapcsolódó Ha lehet, egyszerre egy csapattal milyen tantárgyakhoz kapcsolódik! projekt, tanítást kísérő projekt szakkör, napközi, dolgozzon, ez felel meg a diákok életkori sajá- iskolaotthon. tosságainak. A diákvállalkozásokban dolgozó diákok - Mennyi ideig működjön a diákvállalkozás? Egy száma különböző lehet. Az alacsony és a magas teljes tanév javasolt. létszám mellett és ellen is szólnak érvek. 8-10 fő jól - Mely évfolyamokat, osztályokat érinti? tud együtt dolgozni. Az iskolákban a különböző o k t a t á s i p r o g r a m o k s a j á t o s szűrőn keresztül valósulnak meg, még pedig a pedagóguson keresztül. A diákvállalkozók sikerének alapfeltétele a pedagógus megfelelő f e l k é s z ü l t s é g e é s p o z i t í v viszonyulása a diákokhoz, a diákvállalkozáshoz. A d i á k v á l l a l k o z á s s i k e r e s m ű k ö d é s e t e h á t a z ú j t a n á r i é s tanulói szerepek elfogadását f e l t é t e l e z i. I t t a p e d a g ó g u s és a tanuló partner, a diákok nagyfokú szabadsággal rend e l k e z n e k t e v é k e n y s é g ü k s o r á n, m e l y b e n a p e d a g ó g u s mentor, facilitátor, aki segít élni ezzel a nagyfokú szabadsággal. Alacsony diák létszám esetén: Előny: Könnyebben közös nevezőre tudnak jutni, ha eltérő a véleményük. Kapcsolattartásuk jobb, szorosabb. Kisebb problémát jelent az időpontok egyeztetése. Önállóbban tudnak dolgozni. Magas diák létszám esetén: Előny: Több szervezési és kooperációs feladata van a diáknak, tanárak egyaránt. Kevesebb teendő jut egy-egy diáknak. Adott idő alatt több feladatot tudnak elvégezni a diákok. Rövidebb idő alatt végeznek a gyakorlati feladatokkal. Hátrány: Sok feladat megoldása hárul egy-egy diákra. Termékgyártásnál ez probléma lehet, előfordulhat, hogy a diákoknak rengeteg időt kell gyártással tölteni. Hátrány: Nem érzi elég fontosnak magát az egyén. Nehezebb időpontot egyeztetni a találkozásokra. A pedagógusnak többször kell beavatkozni.
3. lépés Támogató iskolai környezet kialakítása 4. lépés Tanulók tájékoztatása 5. lépés Diákvállalkozási csoport megalakítása A SZÜKSÉGES FELTÉTLEKET TUDJA BIZTOSÍTANI AZ ISKOLA? Ha Ön a kezdeményezője a diákvállalkozás indításának, akkor először az iskolavezetést meg kell győznie annak h a s z n o s s á g á r ó l, h o g y lehetőséget kapjon a program megvalósítására. Ehhez használja az útmutató első részét! H a s i k e r e s e n é r v e l, a z iskolavezetés támogatja a diákvállalkozás programot, akkor egyeztethetnek a fenti kérdésekben. Keressen alkalmat arra, hogy tájékoztassa az egész tantestületet a programról! Ez akkor is fontos, ha az iskolavezetés Önt jelölte ki a diákvállalkozás munkájának segítésére, de még fontosabb, ha Ön a diákvállalkozás indításának kezdeményezője. Értekezleten ismertesse a program célját, leírását, hogyan kapcsolódik saját iskolájukban folyó oktatónevelő munka céljainak megvalósításához, utaljon konkrét tantárgyi kapcsolódásokra! Hívja fel a figyelmet a JAM honlapjára, ahol aktuális anyagokat találnak az érdeklődő kollégák a diákvállalkozásokról is! A diákok számára különösen szükséges, hogy kollégái ismerjék és tartsák fontosnak mind a diákvállalkozásban dolgozó diákok tevékenységét, mind pedig a munkát segítő pedagógus tevékenységét. A tájékoztatás, a támogató légkör akkor is fontos, ha Ön a saját osztályából, saját osztályában szervezi majd a diákvállalkozást Tisztelt Szülők! Beszéljen annak a diákcsoportnak a diákvállalkozásban folyó munkáról, ahonnan az induló diákvállalkozás tagjait szeretné toborozni! Használja az országos vásárokon készült filmeket, képeket, amelyeket a JAM honlapján talál! Adjon tájékoztatást arról, hogy melyik napon és mikor, hány óráig lesznek a megbeszélések, foglalkozások! Helyezzen el a faliújságon egy plakátot is ezekkel az információkkal, ha nem tanórán dolgoznak majd a diákok, akkor azt is adja meg, meddig és kinél jelentkezhetnek a tanulók! A Diákvállalkozási program olyan program, amiben nem lehet bújtatott vagy nyílt kényszerítő eszközzel bevonni, irányítani a diákokat. Diákvállalkozást szeretnénk indítani iskolánkban alsó tagozatos diákok részvételével. A Diákvállalkozási programban részt vevő diákok valós körülmények között gyakorolják egy vállalkozás működtetését. 6. lépés Szülők tájékoztatása A későbbi eredményes működés alapfeltétele a szülők tájékoztatása a diákvállalkozásban folyó munkáról. A szülőknek is tisztában kell lenniük azzal, ha gyermekük nem vesz részt rendszeresen a munkában, esetleg abbahagyja azt, akkor a többiek nehéz helyzetbe kerülhetnek. A kitűzött célok megvalósítását veszélyeztetheti néhány diák gyakori távolmaradása. Küldjön tájékoztató levelet a diákvállalkozásba jelentkező diákok szüleinek! Ha nem tanórán valósul meg a projekt, akkor kérjen szülői engedélyt is! Használhatja az alábbi mintát: 7. lépés Felkészülés az első foglalkozásra Regisztráljon a Junior Achievement Magyarország Diákvállalkozási programjára! A diákvállalkozás működtetésével kapcsolatos döntéseket a diákoknak kell meghozni, és utána vállalniuk kell a következményeket. Nekik kell rátalálni a siker alapjául szolgáló vállalkozói ötletre. Megszervezik a termelést, gyártják a terméket. Reklámozzák terméküket, és el is adják. A diákvállalkozásban való munka fejleszti a diákok önismeretét, önbizalmát, kommunikációs készségét, problémamegoldó képességét, kreativitását, együttműködési készségét, konfliktuskezelő képességét, alkalmazkodási képességét, vezetői képességét, viselkedési kultúráját. Felelősségvállalásra, kitartásra, a bizonytalanság elviselésére, tervszerűségre segít nevelni. A fenti képességek, készségek a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek mellett, most és a későbbiek során is fontosak ahhoz, hogy a gyerekek sikeresek legyenek az élet különböző területein. A diákvállalkozás működésének elsődleges célja tehát nem az anyagi haszonszerzés, de a diákok biztosan akkor érzik majd magukat sikeresnek munkájuk befejezésekor, ha nyereséges lesz diákvállalkozásuk. A diákok a termékeket iskolánkban és a Junior Achievement Magyarország által szervezett országos vásárokon értékesítik. Minden pénteken 14 és 15 óra 30 perc között tartjuk a megbeszéléseket, a foglalkozásokat osztálytermünkben. Ha engedélyezi, hogy gyermeke diákvállalkozásban dolgozzon, akkor ezt aláírásával jelezze! Köszönöm. Város, Dátum tanár
MELLÉKLET Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát: e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztást és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásukkal való gazdálkodásra, beleértve azt, hogy tudjanak a pénzükkel bánni is. Nemcsak a saját egyéni érdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szöveg KULCSKOMPETENCIÁK alkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismerete különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, mondanivalóját figyelemmel kíséri, és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez azonban ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan képességek, kézségek taroznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. A személyes értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti életközösség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, stuktúrákról és demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. S z ü k s é g e s ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az Európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióban, továbbá a nemzet kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még társadalmigazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek, az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzetei, európai és nemzetközi szinteken alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is.
Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és a alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a minden napok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek épp úgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodás módhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok /táblázatok), valamint a törekvés ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a minden napokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) - a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, melyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat - szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet
A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulás iránti motivációt feltételez, folyamatos Természettudományos kompetencia fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási- és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismereteket és módszerek sokasságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek a technológia folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány és technika ellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődését, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja különösen a tudományos és technológiafejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban.
A kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó, alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/ vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja.
Felkészülés a felnőttlét szerepeire A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl.vállalkozó-, gazdálkodóés munkaképesség). A felnövekvő generáció tagjai a nemzetgazdaság bármely ágazatában fognak dolgozni akár munkavállalóként, akár vállalkozóként, nem nélkülözhetik azokat az ismereteket, készségeket, amelyek feltétlenül szükségesek a piacgazdaságban való eligazodáshoz. Ahhoz, hogy boldogulni képes, sikeres felnőttek legyenek gazdasági döntéseket kell hozniuk, erőforrásokkal gazdálkodni, piacgazdasági keretek között működni, akár csak a háztartások szintjén is hozva ezeket a döntéseket. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődést. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelőséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közönségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés sorában tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságellenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét.