I. A Föld, mint anyagforgalmi rendszer (ismétlés)
TERMÉSZET Kerekes Sándor (Corvinus Egyetem) nyomán
KÖRNYEZET TÁRSADALOM Kerekes Sándor (Corvinus Egyetem) nyomán
A Föld népessége 1650-2010 közt Meadows et al.: Beyond the limits (1998) nyomán
A Föld egy kis bolygó. Az emberhez képest igen nagy, de a felülete korántsem végtelen. A föld felületén egy vékony rétegben élünk ez arányaiban vékonyabb mint ha egy alma héjában élnénk! Ráadásul almánk héjának kevesebb mint harmada szárazföld! Növekedni a minket tápláló réteg rovására tudunk csak.
Környezetünk állapota
A Föld bolygó, mint összetett anyagforgalmi rendszer alrendszere a bioszféra, ennek alrendszere a ennek alrendszere a társadalom, gazdaság
TERMÉSZET (VÉGES) Nyersanyagok Energia Munkaerő Tőke TÁRSADALOM Hozzáadott érték VA Ipari alrendszer Kedvező kibocsátás Foglalkoztatás GAZDASÁG Hulladék Kerekes Sándor (Corvinus Egyetem) nyomán
- Egymásba ágyazott alrendszerek, azaz hierarchikus rendszer - egyenként is többszörösen összetettek - fizikailag zárt rendszer, azaz végső méretei nem változtathatók, belső arányai, folyamatai, alrendszereinek mérete és egyensúlyi állapota igen.
II. A természet (környezet) eltartóképessége
A Föld népessége 1650-2010 közt Meadows et al.: Beyond the limits (1998) nyomán
Iparcikkek termelése 1930 2000 közt Meadows et al.: Beyond the limits (1998) nyomán
Elegendő-e a Föld? Kiszámítható az eltartóképessége? Miben jön ki? Mi mindentől függ?
Mitől függ a környezet eltartóképessége? 4-et mi választhatunk FITEN Népesség [fő] Fogyasztás [egység (termék v szolgáltatás) / fő / év] Erőforrások [anyag, új anyag/év, nyelőkapacitás/év] Technológia [nyersanyag/egységnyi termék] + [kibocsátás/egységnyi termék] Igénybevétel időtartama [év]
III. Hosszú távú kilátásaink korai előrejelzése
Ezek az összefüggések matematikailag leképezhetők, modellezhetők és számíthatók. A Föld eltartóképességére vonatkozó legismertebb és legpontosabb eredményt adó kutatást a Római Klub A növekedés határai (Limits to Growth) című könyvében hozták nyilvánosságra Meadows és társai, először 1972-ben.
Erőforráshasználat, és erőforrásmegújulás, avagy a korlát és a korlátozott
Ha a kormányok és a lakosság legfontosabb célkitűzése 1900-2100 közt a gazdasági termelés (reálgazdaság) növelése, akkor
ez várható 2013-ig (Dennis Meadows ábrája) Nem megújuló természeti erőforrások Ipari termelés népesség élelem környezetszennyezés
és tovább 2100-ig
Lehetséges lenne a stabil működés? Elvileg elkerülhető (lenne? lett volna?) az összeomlás? Mit mondanak a modellszámítások?
ha pl. a kormányok legfontosabb célkitűzése 1998-tól a társadalom anyagforgalmának fenntarthatósága lett volna, akkor
az 1998-ig tartó növekedés (Dennis Meadows ábrája) Nem megújuló természeti erőforrások népesség élelem Ipari termelés környezetszennyezés
stabil állapotba mehetett volna át! (Dennis Meadows ábrája) Ipari termelés Élelem Népesség Nemmegújuló erőforrások Szennyezés
A stabilizációhoz hat intézkedés szükséges, együttesen 1. A népességszám stabilizálása 2. A(z anyag)fogyasztás stabilizálása valamint 3. Az anyag- és energiahatékonyság növelése 4. A környezetszennyezés csökkentése 5. A mezőgazdasági termelékenység növelése 6. Talajvédelem és természetvédelem (...ÉÉÉÉÉS: megfelelő hozzáállás!!!) (Meadows et al.: A növekedés határai (2005, Kossuth) nyomán)
IV. A politika válasza 1984 2014 között (új anyag)
ENSZ 1987-1992: Fenntartható fejlesztést! A fenntartható fejlődés úgy elégíti ki a jelen nemzedékek szükségleteit, hogy a jövő nemzedékeknek is megmaradjon a lehetőségük saját szükségleteik kielégítésére. Vegyük észre: szükségletről beszélünk, ezeknek van elsőbbségük az igényekkel szemben; és az adott korban rendelkezésre álló technikai tudás és szervezettség is befolyásolja azt hogy a környezet mennyire képes a jelen illetve jövő nemzedékek szükségleteit fedezni. Our Common Future 1987 (the Bruntland report )
Fenntartható mit is jelent? - ha nem nyúlunk hozzá (és más tényező sem változtat a körülményeken), így marad vagy - ha nem nyúlnánk hozzá, nem maradna így, DE folyamatosan, akármeddig biztosítani tudjuk azokat a körülményeket és hatásokat amelyek közt így marad
Fejlesztés mit is jelent? Helyzetünk, életminőségünk minőségi javulása érdekében tett sikeres intézkedés, erőfeszítés.
ENSZ, 2000: Millenniumi Fejlesztési Célok
V. A reál-gazdasági realitások anyagforgalmi következményei 1984-2014 között
Akarunk fenntartható fejlesztést? Persze.
Mit akarunk fenntartani? Természetesen a növekedést!
A gazdaság és a természet viszonya (ahogy a közgazdászoknak tanítják) gazdaság természet kitermelő szektor hulladékok Herman F..Daly, Világbank
Mi minden növekedjék a világon? Erőművek, kutak, számítógépek, iskolák, egyetemek, templomok, telefonok, TV-k, gépkocsik, traktorok, hajók, könyvek, vendégéjszakák, szabadalmak száma, termőterületek, termésátlagok, takarékbetétek nagysága, utak hossza, vasutak hossza, lakások komfortja, várható életkor, GDP, nyugdíjak, fizetések???
Ehhez mit alakítsunk mivé? Vigyázat,emlékszünk, hogy a Föld anyagforgalmi szempontból zárt rendszer, anyagforgalma zéró összegű játszma, azaz ha valami nő, akkor más valami fogy!
Egy főre eső természeti tőke 2.1 hektár termékeny föld+tenger fejenként (2005-ben)
Mik a kilátásaink, hogyan változnak az erőforrásaink a közeljövőben?
Nagyon tömören a nem-megújulókról: (nem-kamatozó betétek, családi ezüst )
Csúcsidőben vagyunk: Már csökkenőben: olaj, platina, termőtalaj, arany, rhodium,.. Mindjárt tetőzik (20 éven belül): réz, cink, indium, hélium, ezüst, palládium, szén, foszfor A következő 20-100 éven belül tetőzik: vas, nikkel, mangán, lítium, germánium, nióbium, wolfram, molibdén, cirkonium, yttrium, uránium, antimon, ón, szelén, stb.
És a megújulók? A kamatozó vagyon?
Az ökológiai lábnyom faanyag Beépítve Takarmány, legelő Széndioxid elnyelés élelmiszer Halászati vizek
Az ember(ek) ökológiai lábnyoma: az a természeti tőke-mennyiség és mintázat, amelynek hozama adott idő alatt nagyobb vagy egyenlő a(z ember(ek)) fogyasztásával, ideértve a nyelők igénybevételét is.
Más szóval, az ökológiai lábnyomunk az a természeti tőke, amelyre szükségünk lenne ahhoz, hogy életmódunk fenntartható legyen.
Öko-hitelezők és öko-adósok, 1961
1984 óta használat hozam Az éves deficitek globális ökológiai adósságot halmoznak föl
Öko-hitelezők és öko-adósok, 2005
ENSZ - előrejelzés
Közel járunk a fenntarthatósághoz? (Graph by Mathis Wackernagel, for the WSF 2009, Budapest)
2009: borulhat a rendszer!!! (Rockström, J. et al., 2009. Nature)
A FENNTARTHATÓSÁG NEM AZ EMBERISÉG, A VILÁGGAZDASÁG MAI MŰKÖDÉSMÓDJA
1) elvesztjük a nem-megújulókat! 2) mérgezzük a környezetet!
World3: Standard Run World3: Stabilized World
z emberiség a LtG szcenariók közül a túllövést követi Growing Within Limits, Netherlands Environmental Assessment Agency, Bilthoven, NL, Octobre 2009, Page 23
A fenntartható fejlesztés már nem elérhető cél!
Mi ilyenkor a teendő?