3. elıadás KRISTÁLYTANI ALAPOK
KRISTÁLYFORMA A kristályforma a kristálylapok azon csoportját jelenti, melyeket a szimmetria megkövetel. Minden egyes kristályforma független! Tehát a kristálylapok száma, melyek egy formához tartoznak a szimmetria által van meghatározva. Ha egy kristályon semmiféle szimmetriaelem nem található, úgy egyetlen lapja sem ismétlıdik. Ebben az esetben minden egyes kristálylap egy önálló, független kristályforma. Ennek a neve pedion.
NYÍLT ÉS ZÁRT FORMÁK A nyílt formák lapjai a teret teljesen nem zárják be. A zárt formák lapjai a teret körös-körül bezárják. A nyílt formák önmagukban nem szerepelhetnek, más formákkal kell kombinálódniuk, hogy a teret bezáró kristály létrejöhessen. Több egyszerő forma által együttesen felépített kristályalak neve kombináció.
EGYSZERŐ, NYÍLT FORMÁK Pedion: egyetlen lapból álló forma. Nincs egyetlen szimmetriaeleme sem. Véglap (pinakoid): olyan két lapból álló forma, ahol az egybevágó lapok párhuzamosak egymással (szimmetriaeleme fıként i, esetenként m, 2). Dóma: két egymáshoz háztetıszerően hajló lap a tükörsík (m) szerint tartozik össze. Szfenoid: ékszerően hajló két lap a poláros digír (2) szerint tartozik össze.
PRIZMÁK PRIZMÁK Azok a nyílt, több lapú formák, melyek lapjai egymással párhuzamos élekben metszıdnek. Szimmetriaelemei gírek és tükörsíkok.
PIRAMISOK Azok a nyílt, több lapú formák, melyek lapjai nem párhuzamosak egymással, hanem egy pontban (a csúcsban) találkoznak. Szimmetriaelemei gírek és m.
DIPIRAMISOK Azok a zárt, több lapú formák, ahol a piramisok jellemzı szimmetriaelemei mellett vízszintes tükörsíkok is vannak.
TRAPEZOÉDEREK Azok a zárt formák, melyek általános négyszög alakú lapokból állnak, zegzugosan futó középélekkel. Vízszintes tükörsíkjuk nincs.
SZKALENOÉDEREK és ROMBOÉDEREK Szkalenoéderek: azok a zárt formák, melyek általános háromszög alakú lapokból állnak, zegzugosan futó középélekkel. Romboéderek: azok a zárt formák, melyeket hat egybevágó, rombusz alakú alakú lap határol, zegzugosan futó középélekkel.
DISZFENOIDOK Ha két szfenoidot egymáshoz képest 90 fokkal elforgatunk, négy lapú zárt formát, a diszfenoidot kapjuk meg. Csak rombos és tetragonális diszfenoid ismert.
A KÖBÖS KRISTÁLYRENDSZER GYAKORIBB FORMÁI 1. hexaéder (kocka): hat egybevágó négyzetlap határolja. A kristálytani tengelyek két szemben lévı lap közepén lépnek ki. 2. oktaéder: nyolc egyenlı oldalú háromszög határolja. A kristálytani tengelyek a szemben fekvı csúcsokat kötik össze. 3. rombdodekaéder: tizenkét egybevágó rombuszlap határolja (rombtizenkettıs). A kristálytani tengelyek a négy él alkotta csúcsokon lépnek ki. 4. tetrakiszhexaéder: huszonnégy egyenlıszárú háromszög határolja. Minden kockalap helyén 4-4 db.
A KÖBÖS KRISTÁLYRENDSZER GYAKORIBB FORMÁI 1. deltoidikozitetraéder: 24 deltoid alakú lap határolja (deltoidhuszonnégyes). 2. triakiszoktaéder: 24 egyenlıszárú háromszög határolja. 3. hexakiszoktaéder: 48 általános háromszög alakú lap határolja (negyvennyolcas). Minden oktaéderlap helyén 6-6 db. 4. tetraéder: négy egyenlı oldalú háromszög határolja.
A KÖBÖS KRISTÁLYRENDSZER GYAKORIBB FORMÁI 1. pentagondodekaéder: 12 szimmetrikus ötszög alakú lap határolja (ötszögtizenkettıs). 2. triakisztetraéder: 12 egyenlıszárú háromszög alkotta forma. 3. deltoiddodekaéder: 12 deltoid alakú lap határolja (deltoidtizenkettıs).
KRISTÁLYKOMBINÁCIÓK Ha a kristályon több forma együttesen jelenik meg, akkor több forma kombinációjáról beszélünk. Az alacsonyabb szimmetriával rendelkezı kristályrendszerekben csak a kombinációk képezhetnek zárt formákat. c) két prizma, d) két prizma és két véglap kombinációja hexaéder (fehér), oktaéder (sárga) és rombdodekaéder (kék) kombinációja
HABITUS ÉS TERMET A kristály termetét az uralkodó, a legjobban kifejlıdött forma szabja meg. A kristály habitusát (alkatát) a kristályon megtalálható összes forma együttesen alkotja. kvarc: prizmás (a-b), dipiramisos (c) és romboéderes (d) kristályok magnezit: nyúlt és zömök prizmás (a-b), táblás (c) és romboéderes (d) kristályok
HABITUS ÉS TERMET izometrikus prizmás, tős táblás
HABITUS ÉS TERMET tős prizmás izometrikus táblás
A KRISTÁLYOK ÖSSZENÖVÉSE A kristályok összenövése lehet szabályos vagy szabálytalan. Akkor szabályos, ha bizonyos törvényszerőség szerint nınek össze. Ha nem így történik ami a leggyakoribb eset akkor az összenövés szabálytalan. A szabályos összenövés két típusa: Párhuzamos összenövés: ha az egyenértékő lapok, élek, csúcsok egymással párhuzamosak. Ennek egyik esete az orientált összenövés. Ikerösszenövés: ha két hasonló mérető kristály úgy nı össze, hogy egy sík (ikersík) szerint tükrözve, egy zónatengely (ikertengely) körül 180 fokkal elforgatva, vagy egy pont körüli inverzióval kerül fedésbe. Ha az ikersíkot vagy ikertengelyt meghatározzuk, akkor egyúttal megadjuk az ásványra jellemzı ikertörvényt. Az így összenıtt kristályok az ikrek vagy ikerkristályok, tehát meghatározott törvényszerőségő összenövések.
PÁRHUZAMOS ÖSSZENÖVÉSEK kvarc (jogarkvarc) kvarc barit kalcit gipsz
IKERÖSSZENÖVÉSEK Kontakt (érintkezési) ikrek: ha az iker egyedei az összenövési lapon érintkeznek egymással. Létrejöttük úgy képzelhetı el, mintha egy kristályt kettévágnánk, és az egyik felét 180 fokkal elforgatnánk. spinelliker kvarc, japáni iker gipsz, fecskefark alakú iker gipsz, fecskefark alakú iker
IKERÖSSZENÖVÉSEK Penetrációs (átnövési) ikrek: ha az iker két egyede egymáson teljesen keresztül nı. sztaurolit (keresztkı) pirit, vaskeresztiker ortoklász, karlsbadi iker
IKERÖSSZENÖVÉSEK Poliszintetikus (többszörös) ikrek: ha az ikerkristály nemcsak kettı, de három vagy annál több egyedbıl áll. Ha az összenövési síkok egymással párhuzamosak, akkor poliszintetikus, lemezes ikrek képzıdnek (bal oldali rajz). Ha az ikerkomplexum egyedei ugyanannak a formának másmás lapja szerint alkotják az ikerösszenövést tehát az egyedek egymással nem párhuzamosak úgy győrős vagy csillag alakú ikrek keletkeznek (jobb oldali rajz). albit krizoberill
SZABÁLYTALAN ÖSSZENÖVÉSEK: AGGREGÁTUMOK vagy HALMAZOK vaskos-tömeges szemcsés földes rostos sugaras
SZABÁLYTALAN ÖSSZENÖVÉSEK: AGGREGÁTUMOK vagy HALMAZOK leveles gömbös cseppköves dendrites
KÜLÖNBÖZİ ANYAGÚ KRISTÁLYOK SZABÁLYOS ÖSSZENÖVÉSE: EPITAXIA Két (vagy több) különbözı anyagú kristály szabályos (legtöbbször orientált) összenövése az epitaxia. Ez tehát olyan összenövés, ahol a korábban képzıdött kristály elhelyezkedését a korábban kivált kristály szerkezete mintegy irányítja.
KÜLÖNBÖZİ ANYAGÚ KRISTÁLYOK SZABÁLYTALAN ÖSSZENÖVÉSE: KİZETEK Ha különbözı anyagú kristályok (vagy rosszul kristályos, üvegszerő elegyrészek) szabálytalanul nınek össze: ez a jelenség jellemzi alapvetıen a kızeteket. Azonban a kızetek között számos olyan típus létezik, melyeknél a kızetalkotó ásványok megjelenésében több-kevesebb szabályszerőség mutatkozik. A kızetalkotó ásványok egymáshoz viszonyított elhelyezkedése, mérete, alakja stb. határozza meg a kızetek szövetét.