1. A szabályozás célja Jelen eljárásutasítás rögzíti az Európai Parlament (EP) és Tanács a tagállamok felvonókra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 95/16/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmazó, 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerinti felvonók éves műszaki biztonságtechnikai fővizsgálatának eljárását. Egyes szakmai alaptevékenységekre az eljárásutasítás a vizsgálatot végző személyzet szakképzettségének szükségessége miatt nem tér ki. Ahol a vonatkozó szabványok előírásainak értelmezése nehézséget okozhat, ott a szabályozás további előírásokat tartalmaz. A szabványban jelzett felvonószakértő alatt a továbbiakban a TÜV Rheinland InterCert Kft. (TRI) vizsgálómérnökét (felvonóellenőrét) kell érteni. 2. Alkalmazási terület Ez a szabályozás a TÜV Rheinland InterCert Kft. (TRI) Felvonó és mozgólépcső vizsgálólaboratóriumának az eljárásutasítás címében szereplő tevékenység végzésére kinevezett munkatársaira vonatkozik. 3. Meghatározások Nyilvántartott szervezet: a rendelet szerinti tevékenységekre az MKEH által nyilvántartásba vett szervezet. 4. A szabályozás leírása 4.1. Illetékességek és felelősségek A Rendelet szerint végzett tevékenységek előírásszerű végrehajtásáért a Felvonó és mozgólépcső vizsgálólaboratórium vezetője a felelős. A Rendelet szerinti tevékenységeket az NS B1 jelű jegyzékben rögzített, az vizsgálólaboratórium vezetője által kijelölt munkatársak végzik. A szakértők megfelelnek a _5_0 Eljárásutasítás Érvényes: 2014.06.05-től Oldal: 1 / (11)
képzettségre vonatkozó előírásoknak. A vizsgálatok szabályszerűségéért a vizsgálatot végző kijelölt ellenőrök a felelősek. A vizsgálatokat végző ellenőrök felügyeletéért a vizsgálatvezető felel. 4.2. Általános rendelkezések A Rendelet szerinti, a felvonó üzemeltetője (a továbbiakban: megbízó) által kezdeményezett eljárás, amelynek során a kijelölt szervezet az ellenőrzés tárgyát képező felvonó éves műszaki biztonságtechnikai fővizsgálatát végzi el. A vizsgálatok dokumentálása minden esetben szükséges; az írásos és/vagy kép-formában rögzített dokumentációnak olyannak kell lennie, hogy a berendezés vizsgálat időpontjában fellelt állapotát valamennyi biztonságilag jelentős területre vonatkozóan szükség esetén a későbbiekben is rekonstruálni lehessen. Felvonók éves fő vizsgálatait csak a 146/2014. (V. 5.) Korm. rendeletben meghatározott képzettséggel és jogosultsággal rendelkező felvonóellenőr végezheti, a rendelet vonatkozó előírásai alapján. A vizsgálat tárgyát képező felvonó részegységek vizsgálati módszereiként az MSZ-04-79:1988 szabvány vizsgálatokra vonatkozó pontjainak előírásait kell figyelembe venni, és a vizsgálatokat a szerint kell elvégezni. Amelyik részvizsgálatnál a fenti szabvány előírások nem határozzák meg a vizsgálati módszereket, ott a jelen munkautasítás részéként kell alkalmazni az MSZ-04-76:1990 szabványban leírt vizsgálati módszert. Jelen eljárásutasítás a vizsgálati módszerek közül azok ismertetésére nem tér ki részletesen, amelyek részeit képezik a szakirányú felsőoktatási intézmények szaktananyagának, illetve szerepelnek a felvonó-ellenőri jogosultság megszerzéséhez szükséges vizsgakérdések között. A részletesen nem ismertetett vizsgálati módszerek ezen eljárásutasítás szempontjából szakmai evidenciáknak minősülnek, és szakszerű alkalmazásukért a felvonóellenőr felelősséget vállal. Azon részvizsgálatok esetében, amelyekhez jelen eljárásutasítás nem ír elő követendő eljárást, a vizsgálatokat a fenti evidenciák alapján kell elvégezni, olyan logikus és reprodukálható módszerekkel, amelyekkel bizonyítható a részvizsgálatok célirányos elvégzése, és amelyekkel a vizsgálatok eredményei igazolhatóak. _5_0 Eljárásutasítás Érvényes: 2014.06.05-től Oldal: 2 / (11)
A vizsgálatok során nem szükséges azon műszaki paraméterek tételes ellenőrzése, amelyek megfelelőségét a felvonó tulajdonos vonatkozó szakmai rendelkezésekben és jogszabályokban előírt hiteles dokumentumokkal (tanúsítvánnyal, műbizonylattal, mérési jegyzőkönyvvel, felelősségvállaló nyilatkozattal, stb.) igazolja, de kétségek esetén a vizsgálatok ezekre a paraméterekre is kiterjedhetnek. Amennyiben ilyen vizsgálat megalapozatlan kétségek következtében történt, a jogkövetkezmények (pl. kártérítési, helyreállítási költségek) a vizsgálót terhelik. 4.3. Az éves fővizsgálat leírása A vizsgálat a vonatkozó MSZ-04-79:1988, valamint az MSZ-04-76:1990 és az MSZ-04-77:1988 szabványok megfelelő pontjainak értelemszerű alkalmazásával történik. A vizsgálati módszerek: szemrevételezés; próbaműködtetés; a fenti szabványok által előírt módszerek. 4.3.1. A zuhanásgátló berendezés vizsgálata Az MSZ-04-77:1988 szabvány 4.1.1. pontjában leírtak alkalmazhatók, az MSZ 04-76:1990 szabvány 3. pontjában leírtak szerint. A vizsgálat elvégzéséhez a névleges terhelésnek megfelelő próbaterhelést, ha a fogókészülék típusvizsgálattal és beállítás után leplombálással nem rendelkezik, úgy a névleges terhelés 110 %-ának megfelelő próbaterhelést kell biztosítani. Az ejtéssel történő vizsgálathoz olyan eszköz (készülék) alkalmazása szükséges, amely lehetővé teszi a fülke (vagy ellensúly) szabadeséssel történő zuhanását, felszerelése nem károsítja a felvonó szerkezeteit, oldásához nem szükséges a fülke tetején tartózkodni és nem befolyásolja a vizsgálat eredményét. _5_0 Eljárásutasítás Érvényes: 2014.06.05-től Oldal: 3 / (11)
A sebességhatároló beállításának ellenőrzése történhet a működtető vonóelem próbatárcsára való áthelyezésével és a fülke le irányú névleges sebességgel történő mozgatásával. Amennyiben a sebességhatároló próbatárcsával nem rendelkezik, úgy a sebességhatárolónak a le irányú forgásirányban történő felgyorsításával kell a névleges fordulatszám túllépést előidézni. A felgyorsítás, amennyiben a le irányú vonóelem oldal a nagyobb tömegű, úgy a vonóelemnek a fogókészüléktől való függetlenítésével előidézhető. Abban az esetben, ha a végtelenített működtető vonóelem a sebességhatároló tárcsa felfutó és lefutó oldalán közel azonos súlyú, akkor a le irányú működtetés gyorsítására külön működtető súlyt kell elhelyezni a vonóelemen. Nincs szükség a sebességhatároló beállításának ellenőrzésére, ha az típusvizsgálattal rendelkezik és beállítása után leplombált. Sebességhatárolóval működtetett fogókészülék esetén a névleges terheléssel kell megterhelni. A fülkét véghelyzetéből üzemi sebességgel kell le irányba megindítani. Az üzemi sebesség elérése után a mechanikus fékzárásnak kézi erővel való megakadályozása mellett a hajtást ki kell kapcsolni. Amennyiben a fülkének az alsó véghelyzetbe érkezése előtti biztonságos fékút kezdetéig a sebességhatároló kioldásának hatására a fogókészülék működése nem következne be, úgy ezzel a módszerrel a vizsgálat nem végezhető el eredményesen. Ilyen esetben a sebességhatároló kézi kioldásával kell a működtetést létrehozni. Ha a fülke befogatása megtörténik, úgy meg kell vizsgálni a kétoldali sínrefogás egyformaságát és a biztonsági kikapcsolás létrejöttét. Vizsgálati módszer: ez abban az esetben alkalmazható csak, ha a vezetősínen az összes előző befogás jelölve van, így meg tudjuk különböztetni ezen vizsgálat során létrejött bemaródásokat a vezetősíneken szemrevételezéssel. Típusvizsgálattal rendelkező és beállítás után leplombált fogókészülék esetén az előző bekezdés szerinti vizsgálatot a karbantartási sebességgel haladó üres fülkével és a sebességhatároló kézi kioldásával kell elvégezni. _5_0 Eljárásutasítás Érvényes: 2014.06.05-től Oldal: 4 / (11)
Ha a fogókészüléket a függesztőfej működteti, úgy az ellenőrzést ejtőpróbával kell elvégezni. Ha a fogókészülék típusvizsgálattal rendelkezik és beállítás után leplombált, úgy üres fülkével kell a próbát elvégezni. A fülkét olyan helyzetbe kell állítani, hogy a második szint aknaajtaját kinyitva biztonságosan a fülke tetejére lehessen lépni. A függesztőkötelekre fel kell szerelni a kötélhurok létesítésére alkalmas eszközt, ezt követően a fülke le irányú kézi mozgatása mellett kézi működtetéssel a fülkét a vezetősínekre kell fogatni. A hajtómű további kézi erővel történő le irányú mozgatásával a fülke feletti kötélágakat addig kell lazítani, hogy a megfelelő nagyságú hurok kialakítása lehetővé váljon. Hajtótárcsás felvonónál a kötéllazítás csak úgy valósítható meg, hogy a kötélszorítókkal a függesztőköteleket a hajtótárcsához rögzítik. Erre a célra általában 3 db kötélszorítóra van szükség, azért, hogy a kötélszorítóknak a szakaszos hajtás során szükségessé váló áthelyezésénél mindig 2 db kötélszorító rögzíthesse a köteleket a tárcsához. A kötélhurok kialakítása után kézi fel irányú működtetéssel kell a fogókészüléket oldani, majd le irányú kézi mozgatással meg kell győződni arról, hogy a fogókészülék teljesen kioldott-e. A mechanikus fék zárása után meg kell jelölni a fülke helyzetét mindkét oldalon a sínen tett jelölésekkel. Ezt követően az ejtőkészülék szétkapcsolásával, a kötélhurok oldásával kell lehetővé tenni a fülke szabadeséssel való zuhanását. Sikeres próba esetén a zuhanás útjának mindkét vezetősínnél ellenőrizve azonosnak és a fogókészülék típusának megfelelő nagyságúnak kell lennie. Ellenőrizni kell, hogy a fogókészülék és a függesztőfej ellenőrző érintkezők megszakítottak-e. _5_0 Eljárásutasítás Érvényes: 2014.06.05-től Oldal: 5 / (11)
A fülke kézi működtetéssel történő fel irányú mozgatása után le kell szerelni az ejtő készüléket, a hajtótárcsáról a kötélszorítókat, vissza kell állítani a biztonsági érintkezőket nyugalmi helyzetükbe, meg kell győződni arról, hogy a fogókészülék és működtető szerkezetei nyugalmi helyzetbe kerültek. A vezetősíneken esetlegesen keletkezett sérüléseket meg kell szüntetni. 4.3.2. A hajtótárcsa és az acélsodronykötél kapcsolatának vizsgálata A vizsgálatot az MSZ-04-77:1988 szabvány 3.4.1. és 3.4.3. pontjai alapján kell elvégezni, az MSZ-04-76:1990 szabvány 2. pontjában leírtak szerint. A vizsgálat elvégzéséhez a névleges terhelést kell biztosítani. Az üres fülkét névleges menetsebességgel felső felfutással végkapcsolóra kell vinni. A fülke megállása után meg kell mérni a túlfutás mértékét, abból a célból, hogy megállapítható legyen a végkapcsolás helyes beállítása. Többsebességű hajtás esetén a sebességváltást meg kell akadályozni, vagy a vizsgálati vezérlés segítségével, ha az arra alkalmas, vagy ideiglenes jellegű átkötésekkel, vagy ha ez nem lehetséges, úgy a motorkontaktorok közvetlen kézi működtetésével. Az ellensúly fékező ütközőjének vizsgálata esetén az előző bekezdés szerinti, sebességváltás nélküli túlfuttatást meg kell ismételni, azzal a különbséggel, hogy a hajtás kikapcsolásával együtt járó mechanikus fékzárást meg kell akadályozni. Az ellensúly ütközőn való megállása után kézi mozgatással kell megkísérelni a fülke további fel irányú mozgását. Amennyiben ez lehetségessé válik, vagyis a függesztő kötelek nem csúsznak meg a hajtótárcsa hornyaiban, akkor a hornyok és a függesztőkötelek közötti súrlódással létrejött erőátviteli érték nagyobb a megengedettnél. _5_0 Eljárásutasítás Érvényes: 2014.06.05-től Oldal: 6 / (11)
A legalsó megállóhelyre állított fülkét először fel irányban névleges sebességgel kb. 2 m hosszon, majd kb. 1 m hosszon le irányban működtetni kell, miközben ellenőrizni kell, hogy a kötelek a hornyokban tartósan nem csúsznak-e meg. A legalsó megállóhelyen a fülkét szintbe állítva krétával össze kell jelölni a kötelek és a hajtótárcsa helyzetét, majd névleges menetsebességgel, közbenső megállítások nélkül kell a fülkét egy teljes fel- és leirányú menettel működtetni. Ezután a legalsó szinten álló fülkénél meg kell mérni a kötelek helyzetváltozását a hajtótárcsához a bejelölt jelzéshez képest. Amennyiben a jelöléshez képest a kötélcsúszás számottevő ezt az adott szakértő dönti el meg lehet mérni mérőszalaggal a csúszás mértékét. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy 30 m emelőmagasság esetén a fenti vizsgálattal 5 cm-en belül van az eltérés, az még elfogadható. Előbbi vizsgálat után a fülkét, továbbra is névleges sebességgel, közbenső megállás nélkül kell a legfelső szintre működtetni, majd le irányban többszöri megállítással és újraindítással a legalsó szintre állítani. A kötelek újabb helyzetváltoztatását szintén le kell mérni az előző bekezdésben leírt módszerrel. Amennyiben a kötélmozdulások az előző két bekezdés szerinti próbánál azonos mértékűek, úgy csak a megengedett kötélkúszás fordult elő, ha azonban a második próbánál az elmozdulás mértéke nagyobb, úgy meg nem engedett kötélcsúszás is bekövetkezett. 4.3.3. A végkapcsoló vizsgálata A vizsgálatot az MSZ-04-77:1988 szabvány 3.5. pontja alapján kell elvégezni. A fülke névleges terhelésével és névleges menetsebességével kell az alsó végálláskapcsolást ellenőrizni. A sebességátváltást és a mechanikus fékezést az előzőekben leírtaknak megfelelően meg kell akadályozni. _5_0 Eljárásutasítás Érvényes: 2014.06.05-től Oldal: 7 / (11)
4.3.4. Az ütközők vizsgálata A vizsgálatot az MSZ-04-79:1988 szabvány 4.4.1., 4.4.2. és a 4.4.3. pontjai alapján kell elvégezni. Az ütközőn nyugvó fülke esetén meg kell kísérelni kézi mozgatással az ellensúly további fel irányú mozgatását. A köteleknek szemmel láthatóan meg kell csúszniuk. 4.3.5. Az üzemi fék ellenőrzése A vizsgálatot az MSZ-04-79:1988 szabvány 4.5.1. és 4.5.2. pontjaiban foglaltak alapján kell elvégezni. 4.3.6. A függesztőelemek és szerkezetek vizsgálata A vizsgálatot az MSZ-04-79:1988 szabvány 4.6.1. és 4.6.2. pontjaiban foglaltak alapján kell elvégezni. 4.3.7. Az akna és szerelvényeinek vizsgálata A vizsgálatot az MSZ-04-79:1988 szabvány 4.7.1., 4.7.2. és 4.7.3. pontjai alapján kell elvégezni. 4.3.8. Az aknaajtók biztonsági berendezéseinek vizsgálata A vizsgálatot az MSZ-04-76:1990 szabvány 4. pontjában leírtak szerint kell elvégezni. Az aknaajtók biztonsági berendezéseinek vizsgálatát a fülke tetejéről karbantartási vezérléssel le irányban szakaszosan haladva szintenként kell elvégezni. Ellenőrizni kell, akár a borítólemez vagy készülék fedél eltávolítása révén, hogy az ajtóérintkező a típusra jellemző kellő érintkező megszakítási távolsággal megszakít-e. Ellenőrizni kell azt is, hogy az érintkező csak akkor záródjon, amikor az aknaajtó becsukódása már oly mértékben megtörtént, hogy reteszelési helyzetbe került. _5_0 Eljárásutasítás Érvényes: 2014.06.05-től Oldal: 8 / (11)
Kézi működtetéssel vizsgálni kell, hogy a biztonsági retesz a ki- és bereteszelés során akadálytalanul képes-e mozogni. A biztonsági reteszt ellenőrző villamos érintkező működését a mechanikus retesz helyzetéhez viszonyítottan kell vizsgálni. Ellenőrizni kell, hogy a kireteszelés során a villamos érintkező megszakítása előbb következzék be, mint a mechanikus reteszelés megszűnése, sőt azt is meg kell vizsgálni, hogy ilyenkor még mennyi a mechanikus reteszelés hossza, mert ez is jellemzője az adott készüléktípus helyes működésének. Ellenőrizni kell, hogy a villamos érintkező megszakítási távolsága megfelelő-e. Az ajtóba reteszelés érzékelésére kialakított készülékeknél ellenőrizni kell azt is, hogy az ellenőrző érintkező ténylegesen érzékeli a retesz ajtóba, illetve ajtó mellé reteszelését. Azoknál a konstrukciós megoldásoknál, ahol az ajtó érintkező és a retesz ellenőrző érintkező feladatát ugyanaz a villamos érintkező látja el, ellenőrizni kell, hogy az érintkező zárása csak akkor következik be, ha az ajtó reteszelése teljesen végbement. 4.3.9. A fülke és szerelvényeinek vizsgálata A vizsgálatot az MSZ-04-77:1998 szabvány 3.10.1. 3.10.6. pontjaiban foglaltak szerint kell elvégezni. 4.3.10. A géphelyiség és kerékhelyiség vizsgálata A vizsgálatot az MSZ-04-79:1988 szabvány 4.9.1. és 4.9.2. pontjai alapján kell elvégezni. 4.3.11. A villamos berendezések vizsgálata A vizsgálatot az MSZ-04-79:1988 szabvány 4.10.1. 4.10.4. pontjai alapján kell elvégezni. 4.3.12. A felvonó üzemszerű működésének vizsgálata A vizsgálatot az MSZ-04-79:1988 szabvány 4.11.1. és 4.11.2. pontjai alapján kell elvégezni. _5_0 Eljárásutasítás Érvényes: 2014.06.05-től Oldal: 9 / (11)
4.3.13. Körforgók vizsgálati követelményei A vizsgálatot az MSZ-04-79:1988 szabvány 4.12.1. és 4.12.2 pontjai alapján kell elvégezni. 4.3.14. Hidraulikus felvonók vizsgálata A vizsgálatot az MSZ-04-77:1988 szabvány 3.15.2. és 3.15.3 pontjai alapján kell elvégezni. 4.4. A vizsgálat dokumentálása Az éves fővizsgálat befejezésével a megállapításokat, észrevételeket az -A jelű formanyomtatvány felhasználásával vizsgálati adatlapon kell rögzíteni. A vizsgálati adatlapnak a következőket kell tartalmaznia: a felvonó üzemeltetőjének nevét és címét; a felvonó beépítési helyét; a felvonó jellegét; a felvonó névleges teherbírását; a beszállóhelyek számát; az éves fővizsgálat időpontját; az ellenőr (felvonószakértő) megállapításait, továbbá, hogy a berendezés a) rendeltetésszerű üzemeltetésre megfelel, b) hiánypótlással felel csak meg, c) nem felel meg. Az elkészített, majd ellenőrzött vizsgálati adatlapot egy-egy eredeti példányban meg kell küldeni a megrendelőnek, a vonatkozó jogszabályban megjelölt felügyeleti szervnek, további egy példányát a kiadást követő 5 évig meg kell őrizni. 4.5. Az alkalmazandó eszközök és berendezések Az alkalmazandó mérőeszközöket az MJB1jelű jegyzék tartalmazza. _5_0 Eljárásutasítás Érvényes: 2014.06.05-től Oldal: 10 / (11)
5. A vonatkozó előírások 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról; az EP és Tanács 95/16/EK irányelve a tagállamok felvonókra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről; MSZ-04-76:1990 Felvonók létesítési szabványaiban előírt egyes műszaki követelmények vizsgálati módszerei; MSZ-04-77:1988 Felvonók üzembehelyezési vizsgálata; MSZ-04-79:1988 Felvonók évenkénti fővizsgálata; FV 51 FV 52 A felvonóvizsgálatok szabályozása; A mozgólépcső, mozgójárda vizsgálatok szabályozása. 6. Bizonylatok és azok formalapjai -A Vizsgálati adatlap felvonó / mozgólépcső (mozgójárda) vizsgálatához. _5_0 Eljárásutasítás Érvényes: 2014.06.05-től Oldal: 11 / (11)