A BUDAPESTI GÉPÉSZETI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MECHATRONIKAI SZAKGIMNÁZIUMÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A BUDAPESTI GÉPÉSZETI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MECHATRONIKAI SZAKGIMNÁZIUMÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2016.

Tartalom 1. Bevezetés... 4 2. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETE... 5 2.1. Az iskola szervezeti ábrája... 5 2.2. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje... 6 2.2.1. Az intézmény szervezeti egységei:... 6 2.2.2. A belső kapcsolattartás rendje:... 7 3. AZ INTÉZMÉNY IRÁNYÍTÁSA... 9 3.1. Az intézmény vezetési struktúrája, a vezetők közötti munkamegosztás... 9 3.2. A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje... 14 3.3. A kiadmányozás szabályai... 14 3.4. A képviselet szabályai... 14 3.5. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje... 15 3.6. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök... 15 4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI... 16 4.1. A pedagógusok közösségei... 16 4.1.1. A nevelőtestület... 16 4.1.2. Szakmai munkaközösségek... 16 4.2. A tanulók közösségei... 17 4.2.1. A diákönkormányzat... 17 4.2.2. Az iskolai sportkör... 18 4.3. A szülők közösségei... 18 5. A MŰKÖDÉS RENDJE... 19 5.1. A tanulók nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje... 19 5.2. Az alkalmazottak nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje... 19 5.3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel... 20 5.4. Helyiségek, berendezések használatának szabályai... 21 6. AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK CÉLJA, SZERVEZETI FORMÁI, IDŐKERETEI... 21 7. A FELNŐTTOKTATÁS... 22 8. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI... 22 8.1. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja... 22 8.2. A vezetők és a partnerszervezetek közötti kapcsolattartás formája és rendje... 22 Az iskolával partnerkapcsolatban álló szervezetekkel az iskolavezetés tartja a kapcsolatot a feladatoknak és tevékenységeknek megfelelő gyakorisággal személyesen vagy elektronikus úton.... 22 8.3. Kapcsolattartás a kamarával és a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekkel... 22 8.4. Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal és a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal... 22 8.5. Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal... 22 8.6. Kapcsolattartás az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval... 23 9. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE... 23 9.1. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok... 23 2. oldal

10. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK... 23 10.1. Védő, óvó előírások, amelyeket a tanulóknak az intézményben való tartózkodás során meg kell tartaniuk... 23 10.2. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 24 10.3. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők... 25 11. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE... 25 12. A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI26 13. AZ INTÉZMÉNYI ADMINISZTRÁCIÓ... 28 13.1. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje... 28 13.2. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 28 14. Az intézményi alapdokumentumokról való tájékozódás rendje... 29 15. EGYÉB SZABÁLYOZÁSOK... 29 15.1. A tanuló által készített dolgok tulajdonjoga... 29 15.2. Pedagógusok tankönyvekkel, informatikai eszközökkel való ellátása... 29 16. Záró rendelkezések... 29 16.1. Az SZMSZ hatálybalépése... 29 16.2. Az SZMSZ felülvizsgálata... 29 16.3. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai... 30 16.4. Fenntartói nyilatkozat... 30 MELLÉKLETEK... 31 1. SZ. MELLÉKLET A szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok... 31 2. SZ. MELLÉKLET Az iskolai könyvtár működési szabályzata... 32 3. SZ. MELLÉKLET A könyvtár Gyűjtőköri szabályzata... 34 4. sz. melléklet Könyvtárhasználati szabályzat... 37 5. SZ. MELLÉKLET Tankönyvtári és tartós tankönyvek szabályzata... 38 6. SZ. MELLÉKLET Bélyegző használati szabályzat... 40 7. SZ. MELLÉKLET Adatkezelési szabályzat... 42 3. oldal

1. Bevezetés Az iskola neve, címe: BUDAPESTI GÉPÉSZETI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MECHATRONIKAI SZAKGIMNÁZIUMAA OM azonosító: 203031 1118 Budapest Rétköz utca 39. Az iskola fenntartója: Nemzetgazdasági Minisztérium működtetője: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal 1085 Budapest Baross utca 52. Ellátandó alaptevékenység: szakmai középfokú oktatás szakmai képzés: villamosipar és elektronika ágazatban, gépészet ágazatban Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény Az SZMSZ célja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az SZMSZ területi, személyi, időbeli hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára és egyéb foglalkoztatói valamint, tanulói jogviszonyban álló alkalmazottjára, tagjára nézve kötelező érvényű. Hatálya kiterjed mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit, az intézménnyel kapcsolatban állnak. Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. Az SZMSZ visszavonásig érvényes. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadás előtt a diákönkormányzat és a szülői közösség nyilvánít véleményt. Az SZMSZ életbe lépéséhez a fenntartó egyetértése szükséges. 4. oldal

2. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETE 2.1. Az iskola szervezeti ábrája 5. oldal

2.2. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 2.2.1. Az intézmény szervezeti egységei: Intézményvezetés Az iskola vezetője az igazgató, aki a köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő-és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Az igazgató közvetlenül irányítja az igazgatóhelyettesek munkáját, az iskolatitkárt, és a könyvtáros tanárt. Kapcsolatot tart a szakszervezetekkel, a diákönkormányzattal, a szülői közösséggel, illetve biztosítja a működésük feltételeit. Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatóhelyettesek. Az iskolavezetés hetente munkaértekezletet tart. Nevelőtestület A nevelőtestület a köznevelési törvény 70. alapján a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület évente két alkalommal beszámoló értekezletet, évente két alkalommal fogadóórás szülői értekezletet, évente két alkalommal osztályozó értekezletet tart. Az értekezletek rendjét az éves munkaterv tartalmazza. A nevelőtestület ezeken túlmenően szükség szerint munkaértekezletet tart, amelyet az igazgató vezet. Szakmai munkaközösségek A munkaközösséget a legalább öt, azonos tantárgyat, tantárgycsoportot illetve azonos nevelési feladatot ellátó pedagógus alkotja. Ennek megfelelően az iskolában hét munkaközösség működik. Szervezeti elhelyezkedésüket az iskola szervezeti ábrája mutatja. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak Iskolatitkár Rendszergazda Iskolapszichológus Könyvtáros Feladataikat a munkaköri leírások tartalmazzák. 6. oldal

Diákkörök, diákönkormányzat Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében a házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét a nevelőtestület segíti. Jogosultak küldöttel képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt kolléga segíti. Szülői közösség Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői közösség működik. Az osztályszintű szülői közösséggel az osztályfőnökök tartják a kapcsolatot, az iskolai szintű szülői közösséggel pedig az igazgatóhelyettes. 2.2.2. A belső kapcsolattartás rendje: A vezetők kapcsolattartása Az iskolai vezetők és az egyes belső szervezetek közötti kapcsolattartás megvalósul: a mindennapos szóbeli, elektronikus kapcsolattartás formájában; a heti rendszerességgel megtartott vezetői értekezleteken; havi rendszerességgel a szakmai munkaközösségek vezetői és / vagy egy adott feladattal megbízott kolléga részvételével; az igazgató, vagy az igazgatóhelyettesek részvételével zajló szakmai munkaközösségek munkamegbeszélésein; az iskolai munkatervben szereplő nevelőtestületi értekezleteken, rendezvényeken; A nevelőtestület egy-egy kisebb tanulói közösség neveltségi szintjének elemzését, tanulmányi munkájának értékelését, az adott közösség problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át. Kapcsolattartás a szakmai munkaközösségekkel Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos működését és a munkaközösség tagjai közötti kapcsolattartást a szakmai munkaközösségek vezetői szervezik, az iskolai és a munkaközösségi munkatervek alapján. A munkaközösség-vezetők felelnek a rendszeres információátadásért. A munkaközösség-vezetők havonta írásban tájékoztatják az igazgatót a tanévi feladatok végrehajtásának teljesítéséről és a munkaközösségi tagok egyéb tevékenységéről. Kapcsolattartás a szülőkkel Az iskola pedagógusai, osztályfőnökei és vezetői a szülői értekezleteken (évente 2 alkalommal), szülői fogadónapokon (évente 2 alkalommal), iskolai rendezvényeken rendszeres kapcsolatot tartanak a szülőkkel. A tanuló tanulmányi előmenetelét, hiányzását az e-naplón keresztül követheti a szülő. Az iskola egészét, vagy tanulói csoportokat érintő kérdésekben az osztályfőnökök, illetve az iskola vezetősége tartja a kapcsolatot a szülői közösséggel. A szülők részt vállalhatnak az iskolai tanórán kívüli programok szervezésében és végrehajtásában. 7. oldal

Kapcsolattartás a Diákönkormányzattal A szakmai munkaközösségek, az osztályfőnöki munkaközösség, az osztályban tanító tanárok közössége folyamatosan kapcsolatot tart az osztályközösségekkel, a diákönkormányzattal. A kapcsolattartás a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek, osztály- és iskolai programok, diákközgyűlés alkalmával valósul meg. A kapcsolattartás része, hogy az osztályközösségek és az osztály által választott bizottságon keresztül panaszaikkal, kérdéseikkel, javaslataikkal a pedagógusokhoz, az osztályfőnökhöz és az iskola vezetőségéhez fordulhatnak. Írásos felvetéseikre 15 napon belül választ kapnak. Az iskola vezetősége, pedagógusai és a diákönkormányzat közötti kapcsolat felelőse a diákönkormányzatot segítő tanár. Az illetékes igazgatóhelyettes a Diákközgyűlés értekezletein beszámol az iskola vezetősége által hozott, a tanulókat érintő fontosabb intézkedésekről, illetve tájékozódik a diákönkormányzat munkájáról. A diákönkormányzat vezetője jogosult arra, hogy a tanulókat érintő és intézkedést igénylő esetekben az iskolavezetés rendkívüli összehívását kezdeményezze. Szükség esetén a nevelőtestületi értekezletre a diákönkormányzat képviselői meghívást kapnak. Kapcsolattartás az iskolai sportkörrel Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolatért a sportkör vezetője és a területért felelős igazgatóhelyettes felelős. Az iskolai sportkör évente közgyűlést tart, melyen részt vesz az iskolai sportkör tanárvezetője és az iskolavezetés képviselője. Kapcsolattartás az iskolapszichológussal Az iskolapszichológus munkájának elsődleges célja a tanuló személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme, továbbá a nevelő-oktató munka hatékonyságának segítése. Munkáját az iskolavezetéssel való rendszeres egyeztetésben, a pedagógiai és pszichológiai szempontok egyidejű figyelembe vételével végzi. Az iskolapszichológusi munkáról az igazgató által meghatározott időpontban beszámolót készít oly módon, hogy az adatvédelmi törvény és a Pszichológus Etikai Kódex előírásait maximálisan figyelembe veszi. Általános feladatai: a gyermekekkel és szülőkkel való közvetlen foglalkozás az iskolában az igazgatóval egyeztetett munkabeosztás szerint, a pedagógussal a gyermekek ügyében folytatott konzultáció, a gyermekek ügyében a szülővel folytatott konzultáció, felkészülés a pszichológiai foglalkozásokra, szakmai konzultációk a kliensek érdekében intézményekkel és személyekkel, esetenként külső ismeretterjesztő előadás tartása, a munkanaplóban a foglalkozás befejezésekor feljegyzések készítése, és ezek időszakonkénti összefoglalása, pszichológusi szakvélemény készítése, szakmai ismeretek bővítése, továbbképzéseken való részvétel (Országos és helyi Iskolapszichológiai Módszertani Bázis rendezvények). Minden pedagógusnak és munkavállalónak joga és kötelessége felvenni a kapcsolatot az intézményvezetéssel és az iskolapszichológussal, amennyiben olyan jeleket vesz észre tanulókon, amelyek iskolapszichológusi beavatkozást igényelhetnek, mert veszélyeztetik a tanulók egyéni fejlődését vagy a közösségi együttélés szabályait. 8. oldal

3. AZ INTÉZMÉNY IRÁNYÍTÁSA 3.1. Az intézmény vezetési struktúrája, a vezetők közötti munkamegosztás Igazgató Az iskola igazgatója gyakorolja a nemzeti köznevelési törvényben, a munka törvénykönyvében és a közalkalmazotti törvényben ráruházott vezetői jogkört, továbbá ellátja az ezzel összefüggő feladatokat. Hatáskörébe tartoznak: az iskola teljes szervezete az osztályfőnöki munkaközösség Az igazgató felelős: a tagintézmény pedagógiai munkájáért, és adminisztratív feladatainak ellátásáért; a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért; a tanulóbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért; a tagintézmény nevelő és oktató munkája egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért; a tagintézményben a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal, szülői közösséggel való megfelelő együttműködés kialakításáért; a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért; a pedagógusok helyi továbbképzésének megszervezéséért; a tagintézmény feladatai ellátásához vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért; a gazdálkodás során a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért; a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítésekor az abban való közreműködésért, annak teljességéért és hitelességéért; a gazdálkodás területén a vezetők részére előírt, valamint a munka- és tűzvédelmi és HACCP szabályzatban előírt ellenőrzések elvégzéséért; a tagintézményi szintű karbantartó, állagmegóvó, felújítási feladatok feltárásáért, elvégzéséért vagy elvégeztetéséért; a nemdohányzók védelmére előírt törvényi feltételek biztosításáért. Külső kapcsolataiban személyesen képviseli az iskolát Feladat- és hatásköre: a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, a főigazgató irányítása alapján vezeti a szakmailag önálló intézményt; dönt minden olyan, a tagintézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos ügyben, amelyet a jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe; gyakorolja a jogszabályokban foglaltak szerint a kiadmányozási jogot, különösen a tagintézmény által a tanulói jogviszonnyal, szülőkkel való kapcsolattartással összefüggésben hozott döntések és a feladatkörébe tartozó nyilatkozatok tekintetében; jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát átruházhatja a tagintézmény 9. oldal

közalkalmazottjára, az átruházott kiadmányozási jog tovább nem ruházható; koordinálja a tagintézmény gyermek- és ifjúságvédelmi feladatainak megszervezését és ellátását, a gyermekvédelmi jelzőrendszer intézményhez kapcsolódó feladatait; elkészíti a tagintézményben foglalkoztatottak munkaköri leírását; előkészíti a tagintézményi nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket; jóváhagyásra előkészíti a házirendet és az éves tervet; jóváhagyja a tagintézmény pedagógiai programját, amennyiben az a fenntartóra nem ró többletkötelezettséget; szervezi és ellenőrzi a tagintézmény feladatainak végrehajtását és biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését; kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeinek biztosításához szükséges hatáskörébe nem tartozó intézkedések megtételét; dönt a tanulók felvételével, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben; gyakorolja az e szabályzatban és a centrum egyéb szabályzataiban ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a tagintézmény közalkalmazottai és munkavállalói felett; évente, illetve a felügyeleti szerv által elrendelt esetekben adatot szolgáltat a centrum beszámolójának, jelentésének, költségvetésének elkészítéséhez; adatot szolgáltat, és legalább évente írásos tájékoztatást ad a főigazgató részére az intézmény tevékenységéről; véleményezi a főigazgató hatáskörébe tartozó a köznevelési intézményt, illetve a tagintézmény közalkalmazottját érintő döntést (ideértve a tagintézményt érintő beiskolázást, a tagintézményt érintő költségvetés tervezést, a pályázatok beadását, a helyi tanterv és házirend összeállítását is). e kérdésekben javaslattételi jogkörrel rendelkezik; teljesíti a fenntartói, valamint a szakmai, illetve funkcionális irányítást gyakorló centrum főigazgatója által kért adatszolgáltatást; szakmai értekezletet hív össze a tagintézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából; önálló kiadmányozási joggal rendelkezik az Nkt-ban meghatározott önálló hatáskörei tekintetében; az Nkt-ban meghatározott saját hatáskörben ellátandó feladatainak végrehajtása a kötelezettségvállalásról szóló szabályzatban foglaltak szerint; képviseli a tagintézményt a hatáskörébe tartozó ügyekben; javaslatot tesz az irányítása alá tartozó munkavállalók elismerésére; gyakorolja az egyetértési jogot a tagintézmény alapfeladatára létesített munkakörre benyújtott pályázat elbírálásakor; közreműködik a pedagógusok továbbképzési programjának, valamint beiskolázási tervének elkészítésében, a teljesítés nyilvántartásában, a gyakornoki rendszer működtetésében; közreműködik a biztonságos és egészséges munkafeltételek megteremtésében; az eredményes gazdálkodás érdekében közreműködik az éves költségvetés tervezésében és annak teljesítésében; megszervezi, ellenőrzi a tagintézmény működést érintő döntések, állásfoglalások végrehajtását. Az Nkt által az igazgatóra telepített feladatkörökben az igazgató nem utasítható. 10. oldal

Az általános igazgatóhelyettes, teljes hatás-és jogkörrel megbízott helyettese az igazgatónak. Felelősséggel osztozik az iskola nevelési céljainak megvalósításában, továbbá az iskola tanügyigazgatási feladatainak jogszabály szerinti ellátásban. Ellenőrzései során személyesen győződik meg a nevelési feladatok végrehajtásáról. Általános igazgatóhelyettesi feladatai mellett feladata a nevelési, tanügy-igazgatási területek és az iskolában folyó közismereti oktatás felügyelete, a diákönkormányzatot segítő tanár irányítása. Hatáskörébe tartozik: a humán munkaközösség a nyelvi munkaközösség a KIP munkaközösség DÖK könyvtár iskolapszichológus gazdasági ügyintéző az iskola tanulói fegyelmi bizottsága Jogköre: Javaslat készítése a pedagógusok minősítésére, jutalmazására, kitüntetésére, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonására A gyakornoki rendszer működtetése A diákközgyűlések szervezése és irányítása Az igazgató hosszabb ideig tartó távolléte, akadályoztatása (betegség, szakmai út stb.) esetén az igazgató helyettesítése Jogkörét a vezető beosztású munkatársakkal együttműködve gyakorolja Feladatai: Irányítja és felügyeli a hatáskörébe tartozó munkaközösségek munkáját Irányítja a közismereti oktatás helyi tanterveinek kidolgozását Irányítja a közismereti tantárgyak tanmeneteinek kidolgozását, ellenőrzi azok tartalmát Irányítja a hatáskörébe tartozó területeken az országos, a fővárosi szintű és a helyi versenyekre való felkészülést, szervezi a versenyeken való tanulói részvételt Irányítja az iskolában szakkörök tartalmi munkáját Szervezi és ellenőrzi a felzárkóztató és a tehetséggondozó foglalkozásokat Irányítja az intézmény pályázati tevékenységét, felügyeli a pályázatok megvalósítását és a fenntartási kötelezettség teljesítését Irányítja az iskola külföldi kapcsolataival járó feladatok végrehajtását Gondoskodik a diákközgyűlés összehívásáról és lebonyolításuk feltételeinek biztosításáról Elkészítteti az osztályfőnöki tanmeneteket és ellenőrzi az ebben rögzített feladatok végrehajtását Részt vesz az oktató-nevelő munka szervezésében Az iskolai diákfegyelmi bizottság elnökeként irányítja a bizottság munkáját Figyelemmel kíséri az igazolatlan órákról szóló tájékoztatási kötelezettségek teljesítését Ellenőrzi a területéhez tartozó tanórán kívüli foglalkozások megtartását Az elektronikus naplóban a területéhez tartozó helyettesítéseket rögzíti és ellenőrzi Ellenőrzi a Házirend betartását, és felelős az abban foglaltak végrehajtásáért 11. oldal

Ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat, továbbá állandó jelleggel a tanári munkafegyelem, valamint a tanulók tanulmányi és magatartási fegyelmének betartását, az osztályfőnökök, a pedagógusok adminisztratív tevékenységét Segíti a nevelőmunkának, a diákok érdekvédelmi céljainak és programjainak megvalósulását Gondoskodik a tanulók szervezett véleménynyilvánításának lehetőségéről Kapcsolatot tart az iskolaorvossal és szervezi a szűrővizsgálatokat Kapcsolatot tart a Pedagógiai szakszolgálattal Irányítja és ellenőrzi a diákönkormányzatot segítő pedagógus tevékenységét Gondoskodik a szülők tájékoztatásával kapcsolatos fórumok (szülői értekezlet, szülői fogadónapok stb.) megszervezéséről és lebonyolításáról Felelős az iskolai ünnepségek, a ballagás és a szalagavató megszervezéséért és lebonyolításáért Segíti a diákrendezvények megszervezését és lebonyolítását Kapcsolatot tart a szülői közösség képviselőjével A szakmai igazgatóhelyettes teljes hatás- és jogkörrel, távolléte esetén helyettesíti az általános igazgatóhelyettest. Felelősséggel osztozik az iskola szakképzési feladatainak megvalósításáért. Ellenőrzései során személyesen győződik meg a nevelési-oktatási feladatok végrehajtásáról. Feladata a szakképzési feladatok megszervezése, a tanulók átvételével, felmentésével kapcsolatos jogviszony ügyek előkészítése, a szakmai vizsga megszervezése, lebonyolítása, a szakmai elméleti és a gyakorlati oktatás. Hatáskörébe tartoznak: a szakmai munkaközösség a matematika-fizika munkaközösség a reál munkaközösség Jogköre: Szakmai elméleti és gyakorlati oktatás, a matematika-fizika oktatás és a reál munkaközösséghez tartozó tárgyak oktatásának irányítása, felügyelete Javaslatot készít a hatáskörébe utalt pedagógusok minősítésére, jutalmazására, kitüntetésére, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonására Helyettesíti az általános igazgatóhelyettest annak hosszabb ideig tartó távolléte, akadályoztatása (betegség stb.) esetén Helyettesíti az igazgatót az általános igazgatóhelyettes és az igazgató hosszabb ideig tartó távolléte, akadályoztatása (betegség stb.) esetén Az elektronikus napló működtetése Jogkörét a vezető beosztású munkatársakkal együttműködve gyakorolja Feladatai: Koordinálja és irányítja a szakképzésben közreműködő szakmai szervezetekkel fennálló kapcsolatrendszert, különös tekintettel, a kamarával, a szakmai szervezetekkel, a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekkel fennálló kapcsolatokra Irányítja, szervezi és ellenőrzi a szakmai elméleti és iskolai gyakorlati oktatást Irányítja a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységet Biztosítja a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok szerinti működést az elméleti oktatás és a tanműhelyi tevékenységek területén 12. oldal

Irányítja a hatáskörébe tartozó területeken az országos, a fővárosi szintű és a helyi versenyekre való felkészülést, szervezi a versenyeken való tanulói részvételt Javaslatot tesz a szakmai képzésre vonatkozó tanulói kérelmekkel kapcsolatban (csoportváltás, felmentés, hiányzás, gyakorlóhely változtatás stb.) Irányítja és felügyeli a hatáskörébe tartozó munkaközösségek munkáját Ellenőrzi és jóváhagyja a szakképzési munkaközösségi munkaterveket, tanmeneteket Közreműködik a szakképzési területre vonatkozóan az intézményi munkaterv, a tantárgyfelosztás és az órarend elkészítésében Irányítja a szakmai vizsgákkal kapcsolatos teendőket, és megszervezi azokat. Ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat, továbbá állandó jelleggel a pedagógusi munkafegyelem, valamint a tanulók tanulmányi és magatartási fegyelmének betartását, a pedagógusok adminisztratív tevékenységét Irányítja és ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi tevékenységet Megteszi a szükséges intézkedéseket a munkavédelmi szemlék által feltárt veszélyek megelőzésére Gondoskodik a tanuló balesetek kivizsgálásáról, nyilvántartásáról és a kapcsolódó adatszolgáltatásról Részt vesz a selejtezési bizottság munkájában Felelős az iskolai kártérítési ügyek intézéséért Gondoskodik az oktatás korszerűsítéséről, a szakmai képzés színvonalának emeléséről Gondoskodik az iskola szoftverigényének felméréséről, és részt vesz annak biztosításában Segíti az iskola honlapjának működési feltételeit Irányítja a szakképzési terület országos, fővárosi szintű és helyi versenyeire történő felkészülést, szervezi a versenyeken való tanulói részvételt Irányítja a szakterületén működő szakkörök tartalmi munkáját Javaslatot tesz a területéhez tartozó tanárok továbbképzésére, részt vesz a helyi továbbképzések szervezésében és lebonyolításában A gyakorlati oktatásvezető teljes hatás- és jogkörrel, távolléte esetén helyettesíti a szakmai igazgatóhelyettest. Felelősséggel osztozik az iskola szakképzési feladatainak megvalósításáért. Ellenőrzései során személyesen győződik meg a nevelési-oktatási feladatok végrehajtásáról. Feladata a szakképzési feladatok megszervezése, a szakmai vizsga megszervezése, lebonyolítása, a szakmai gyakorlati oktatás irányítása, az iskolai tanműhelyi oktatás felügyelete, továbbá a rendszergazda irányítása. Jogköre: Koordinálja a kamarával a tanulószerződések és együttműködési megállapodások megkötését. Feladatai: Megtervezi és irányítja a tanműhely korszerűsítésével, állagmegóvásával és karbantartásával kapcsolatos tevékenységeket Kapcsolatot tart az illetékes kamarával és a gyakorlati oktatásban közreműködő gazdálkodó szervezetekkel Rendszeresen tájékoztatja a gyakorlóhelyeket az intézmény szakképzéssel kapcsolatos szabályairól, döntéseiről Irányítja, szervezi a gyakorlati oktatáshoz kapcsolódó tanulóviszonyhoz kapcsolódó tevékenységeket 13. oldal

Koordinálja és irányítja a szakképzésben közreműködő szakmai szervezetekkel fennálló kapcsolatrendszert, különös tekintettel, a kamarával, a szakmai szervezetekkel, a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekkel fennálló kapcsolatokra Irányítja, szervezi és ellenőrzi a szakmai gyakorlati oktatást Felügyeli az iskolai tanműhely tevékenységét Irányítja a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységet Biztosítja a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok szerinti működést az elméleti oktatás és a tanműhelyi tevékenységek területén Ellenőrzi a gyakorlati oktatás adminisztrációs tevékenységét (osztályzatok, mulasztások, szerződések, megállapodások stb.) Megszervezi a tanulók összefüggő szakmai gyakorlatát, elvégzi az adminisztrációs tevékenységet 3.2. A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A tanítási napokon az igazgató és az igazgatóhelyettesek az iskolában tartózkodnak. A délutáni ügyeleti rend az iskola titkárságán érhető el. 3.3. A kiadmányozás szabályai A kiadmányozás rendjét a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Főigazgatója által kiadott utasítás szabályozza. Az intézményvezető kiadmányozza: a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat; az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket és egyéb leveleket; az intézmény szakmai feladatainak ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát főigazgató számára nem tartott fenn; a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlói az általános igazgatóhelyettes, illetve akadályoztatása esetén a szakmai igazgatóhelyettes. 3.4. A képviselet szabályai Az intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és 14. oldal

működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. A képviseleti jog az alábbi területekre és partnerekre terjed ki: jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében tanulói jogviszonnyal, az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, munkáltatói jogkörrel összefüggésben az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján hivatalos ügyekben állami szervek, hatóságok és bíróság előtt az intézményfenntartó előtt intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során a kamarával, a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekkel való kapcsolattartás során nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői közösséggel, a diákönkormányzattal történő kapcsolattartás során más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, az intézmény belső és külső partnereivel történő kapcsolattartás során munkavállalói érdekképviseleti szervekkel történő kapcsolattartás során. 3.5. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az igazgató távolléte alatt az ügyeletes igazgatóhelyettes az intézmény felelős vezetője. Az igazgatót tartós távolléte esetén az általános igazgatóhelyettes helyettesíti, mindkettőjük tartós távolléte esetén a szakmai igazgatóhelyettes az iskola felelős vezetője. A szakmai igazgatóhelyettes távolléte esetén az iskola felelős vezetője a gyakorlati oktatásvezető. Amennyiben ez a helyettesítési rend nem tartható, akkor a helyettesítendő vezető írásban bíz meg egy felelőst, lehetőleg a munkaközösség vezetők közül. 3.6. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető az alábbi feladat- és hatásköröket ruházza át a helyetteseire: a pedagógusok teljesítményértékelése, az országos pedagógiai szakmai ellenőrzésben való vezetői feladatok a munkavégzés ellenőrzése az ügyeletek és a helyettesítések elrendelése az iskolai tanműhely működésének irányítása, felügyelete szakmai vizsgák szervezése a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése javaslattétel a pedagógusok továbbképzésére az iskola közvetlen és közvetett partnereivel való kapcsolattartás, együttműködés az ifjúságvédelmi feladatok koordinálása 15. oldal

4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI 4.1. A pedagógusok közösségei 4.1.1. A nevelőtestület A nevelőtestület a köznevelési törvény 70. alapján a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület az alábbi esetekben ruházza át a jogkörébe tartozó feladatokat: A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról az egy osztályban tanító tanárok döntenek. A tanulók fegyelmi ügyeiben az intézményvezető-helyettes és az osztályban tanító tanárokból álló 5 tagú fegyelmi bizottság dönt. A fegyelmi bizottság tagjait az osztályfőnöki munkaközösség jelöli ki. A fegyelmi büntetést a fegyelmi bizottság hozza. Az egyes döntésekről a feladat elvégzésével megbízott vezető beszámol az intézményvezetőnek a döntést követően, a tantestületnek a következő tantestületi értekezleten. 4.1.2. Szakmai munkaközösségek A munkaközösség tagjai a legalább öt, azonos tantárgyat, tantárgycsoportot, illetve azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok. Ennek megfelelően az iskolában az alábbi munkaközösségek működnek: humán, KIP, matematikafizika, nyelvi, osztályfőnöki, reál, műszaki. A munkaközösségek tevékenységének célja, hogy segítse tagjai szakmai munkájának minőségi és módszertani fejlesztését, tervezését. Munkájukat éves munkaterv alapján végzik. A munkaközösségek a napi kapcsolattartás mellett szükség szerint értekezletet tartanak. A munkaközösségi értekezletet a munkaközösség-vezető hívja össze. A munkaközösséget a munkaközösség-vezető irányítja, akit az igazgató bíz meg a munkaközösségi tagok véleményének kikérésével, legfeljebb öt évre. A munkaközösségek részletes feladatai: Gyakorolják a nevelőtestület által átruházott jogköröket és elvégzik az ezzel kapcsolatos feladatokat. Részt vesznek az iskola szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében. Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. 16. oldal

Javaslatot tesznek a szertárak és a szakkönyvtárak fejlesztésére. Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, háziversenyeket szerveznek a tanulók tudásának fejlesztése céljából, propagálják a más szervezetek által meghirdetett versenyeket. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Összeállítják az osztályozó, a különbözeti, a javító- és felvételi vizsgák tételsorait. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget, Segítik a tanárjelölteket szakmai gyakorlatuk megszerzésében. Az osztályfőnöki munkaközösség segítséget nyújt az iskola vezetőségének az egységes nevelési alapelvek kialakításában és ezek gyakorlati megvalósításában. 4.2. A tanulók közösségei 4.2.1. A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető, illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal a diákközösség javaslatára az intézményvezető bíz meg határozott, legfeljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit az intézményvezetőhelyettessel való egyeztetés után szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét a hatályos jogszabályok szerint be kell szerezni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt; a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt; 17. oldal

az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; a házirend elfogadása előtt. A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény vezetője a felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. 4.2.2. Az iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja lehet az iskola minden, tanulói jogviszonnyal rendelkező tanulója. Az iskolai sportkör a sportköri szabályzatában lefektetett elvek szerint működik. Az iskolavezetés az iskolai sportkör vezetőségének tagja, így a kapcsolattartás ebben a formában jön létre, de a tanév során felmerülő problémákat azonnali találkozáson beszélik meg egymással. 4.3. A szülők közösségei A szülői közösség tagjaival a gyermekek nevelése, tanítása érdekében az iskola szoros kapcsolatot tart fenn. Véleményükre, javaslataikra mindig nyitottak vagyunk. A szülői közösség munkáját az iskola tevékenységével az intézményvezető által megbízott patronáló tanár koordinálja. A szülői közösség vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az szülői közösség véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény vezetője felelős. A szülői közösség vezetősége évente két alkalommal ülésezik, amelyhez az iskola ingyenesen biztosítja a helyiséget. Az iskolai szülői közösség döntési jogkörébe tartozik: saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása; a képviseletében eljáró személyek megválasztása; a szülői közösség tevékenységének szervezése; saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. Az iskolai szülői közösség véleményezési joga az alábbi esetekben valósul meg: A fenntartó a köznevelési iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt; Az iskola SZMSZ-ének mellékletét képező adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál. A 20/2012. EMMI rendelet 82. -ában felsorolt esetekben pedagógiai program elhelyezéséről; a pedagógiai programról; az SZMSZ, a házirend és a pedagógiai program a nevelésioktatási iskola honlapján, annak hiányában egyéb módon való nyilvánosságra hozásáról; 18. oldal

a házirend egy példányának iskolába történő beiratkozáskor való átadásáról, továbbá annak érdemi változása esetén való tájékoztatásról; a szülőket a megelőző tanév végén való tájékoztatásával kapcsolatban azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. 5. A MŰKÖDÉS RENDJE 5.1. A tanulók nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az iskola épülete reggel 6 órától van nyitva a tanulók és a dolgozók folyamatos fogadására. Az iskola dolgozóinak és tanulóinak az épületben való tartózkodását a beléptető rendszer regisztrálja, az épületet tanítási napokon 18 óráig el kell hagyni. Ettől való eltérést eseti kérések alapján az igazgató engedélyezhet. Szombaton és vasárnap, illetve tanítási szünetek alatt csak az intézmény vezetője által engedélyezett programok időtartamára lehet az épületben tartózkodni. A tanulók az épületet a tanítási időben csak a portán leadott, az osztályfőnök vagy az intézményvezető-helyettes által kiadott kilépési engedéllyel hagyhatják el. Az iskola épületét legkésőbb 22 órakor be kell zárni. Az épület bezárása előtt a portások kötelesek meggyőződni arról, hogy az épületet mindenki elhagyta. Az épület nyitva tartásának megváltoztatását az intézményvezető elrendelheti. A tanulók munkarendjének részletes szabályait az iskola házirendje tartalmazza. A tanár az órája alatt felelős a rendért, a terem állapotáért. A tantermet, műhelytermet olyan állapotban kell átadnia a következő órára, hogy ott rendben megkezdődhessen a következő tanóra. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára nézve kötelező. 5.2. Az alkalmazottak nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A pedagógusok munkarendje Az iskolában pedagógus-munkakörben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát, azaz heti 32 órát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A könyvtáros-tanár a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Munkaköri feladatként a kötött munkaidő többi része hetven százaléka - a könyvtár zárva tartása mellett - a munkahelyen végzett könyvtári munkára (az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai kapcsolattartásra, a további harminc százaléka a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógus-munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására szolgál. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. 19. oldal

A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell a törvényi előírások betartása mellett figyelembe venni. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy a helyettesítéséről intézkedni lehessen. Rendkívüli esetben a pedagógus az intézményvezetőtől vagy az intézményvezetőhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) esetenkénti, indokolt elcserélését az intézményvezető-helyettes engedélyezi. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg, a törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. Betegség, hiányzás esetén az illetékes munkahelyi vezetőt kell értesíteni. 5.3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az iskola a zavartalan működés, a vagyonvédelem, valamint a tanulók, és az alkalmazottak biztonsága érdekében szabályozza a belépés és benntartózkodás rendjét mindazon személyek esetében, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával. Az iskola helyiségeinek bérlői a leadott névsor alapján léphetnek be az iskolába. Hétvégén, ünnepnapokon és tanítási szünetekben (a kijelölt ügyeleti napot kivéve) csak az intézmény vezetőjének külön írásos engedélyével tartózkodhatnak idegenek az intézmény területén. Regisztráció nélkül léphetnek be az épületbe a szülők a fogadóórák, szülői értekezletek, szülői részvétellel zajló iskolai rendezvények esetén. Az iskolában való tartózkodás szabályai: Az intézménybe lépő idegenek, vendégek csak a belépéskor megjelölt helyen, személynél tartózkodhatnak. A tanítási órák látogatására az igazgató, vagy az ügyeletes vezető engedélyével kerülhet sor, az órák lényeges megzavarása nélkül. Az intézményben tartózkodó idegenek (vendégek, javítási, karbantartási munkát végző szakemberek stb.) esetében gondoskodni kell arról, hogy lehetőség szerint ne zavarják meg a tanítás rendjét. 20. oldal

5.4. Helyiségek, berendezések használatának szabályai A helyiségek használatának rendjét a Házirend tartalmazza. Az ebben foglaltakat az intézmény tanulóinak és alkalmazottainak be kell tartaniuk. 6. AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK CÉLJA, SZERVEZETI FORMÁI, IDŐKERETEI Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az intézményvezető-helyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembe vételével a munkaközösség-vezetők javaslata alapján lehet indítani. A jelentkezés egész tanévre szól. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalmi és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök vezetőit az intézményvezető bízza meg. A foglalkozásokat a szakkör vezetője előre meghatározott tematika alapján tartja. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkörök térítésmentesek. Az öntevékeny diákkörök a művészetek, a természettudományok és a technika területén teszik lehetővé a kiemelkedő képességekkel rendelkező fiatalok szaktanári irányítás melletti tehetséggondozását. Az öntevékeny diákkör munkája során nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására és önfejlesztő tevékenységére. Az öntevékeny diákköröket (önképzőköröket) az iskola a tanulók érdeklődésétől függően indítja pedagógusok és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban álló szakemberek vezetésével. Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek, hagyományos programjainak terveit az éves munkaterv tartalmazza az elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni. A versenyeken való részvétel diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, fővárosi és országos versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek a felelősek. A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az intézményvezető által megbízott pedagógus tartja. Szervezett külföldi kapcsolatok, utazások révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket. Ezek során közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az Európai Unió országairól. Külföldi utazások az intézményvezető engedélyével és pedagógus vezetésével, a szülők hozzájárulásával szervezhetők. 21. oldal

7. A FELNŐTTOKTATÁS Az intézmény felnőttképzési tevékenységét a felnőttképzési és köznevelési törvények szabályozzák a Centrum felnőttképzési koncepciójával összhangban. 8. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI 8.1. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézmény különböző országos, fővárosi és kerületi szakmai szervezetekkel tart kapcsolatot. Az intézményvezető és helyettesei szervezik a kapcsolattartást az intézmény egészével kapcsolatban álló intézményekkel, szervezetekkel és vállalkozásokkal. 8.2. A vezetők és a partnerszervezetek közötti kapcsolattartás formája és rendje Az iskolával partnerkapcsolatban álló szervezetekkel az iskolavezetés tartja a kapcsolatot a feladatoknak és tevékenységeknek megfelelő gyakorisággal személyesen vagy elektronikus úton. 8.3. Kapcsolattartás a kamarával és a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekkel A kapcsolatrendszer irányítója az intézmény vezetője, az operatív feladatokat a szakmai igazgatóhelyettes és a gyakorlati oktatásvezető végzi. A kapcsolat tartalmi elemei: együttműködési megállapodások megkötése, az intézményi kapacitások, a gazdálkodó szervezetek igényeinek és a jelentkező tanulók számának összehangolása együttműködés a gazdálkodó szervezetek tájékoztatásában a külső gyakorlati oktatás szakmai támogatása (tartalmi szabályozás, tanulói juttatások, tanulók ellenőrzése, értékelése stb.) 8.4. Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal és a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartásért és a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételéért az általános igazgatóhelyettes a felelős. Munkájával segíti, hogy a szülők szükség esetén felvegyék a kapcsolatot a szakértői bizottsággal, igénybe vegyék a nevelési tanácsadás szolgáltatásait, illetve segítséget kérjenek a kiemelten tehetséges tanulók további fejlesztéséhez. Megszervezi továbbá a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételét a pedagógus továbbképzés, a pedagógiai értékelés, a tanügy-igazgatási szolgáltatások szükség szerinti igénybevételét, valamint a tanulmányi-, sport- és tehetséggondozó versenyeken való részvételt. 8.5. Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal A gyermekjóléti szolgálatokkal a kapcsolatot az általános igazgatóhelyettes tartja. Feladata, hogy megelőzze a tanulók veszélyeztetettségét, vagy veszélyeztetés esetén eljárást kezdeményezzen. Feladata az osztályfőnökök jelzéseit követően a tanulói hiányzások jogszabályban rögzített mértéke után a gyermekjóléti szolgálatokkal való kapcsolat felvétele. Szervezi a kapcsolatfelvételt a rászoruló tanulók (szüleik) és a gyermekjóléti szolgálatok között. 22. oldal