Növényvédelmi állattan gyakorlatok 1. gyakorlat Bevzetés Nematoda Mollusca Insecta: Saltatoria Összeállította: Nagy Antal PhD, DE-MÉK Növényvédelmi Intézet, 2011. A gyakorlat teljesítése A gyakorlatokon való részvétel kötelező, 3 hiányozás megengedett (14 gyakorlatból). A gyakorlati csoportok nem átjárhatóak. A gyakorlatok két részre oszlanak: 1, fajok egy részének bemutatása; 2, a fennmaradó fajok önálló feldolgozása, jegyzőkönyv készítése (kivéve 1-2. gyakorlatok). A jegyzőkönyvek értékelése érdemjeggyel (1-5) történik. A jegyzőkönyveket a gyakorlatot követő hét péntek 12 óráig lehet leadni. A jegyzőkönyvek megléte és elfogadása(minimum elégséges érdemjegy) a gyakorlat teljesítésének feltétele. Hiányzás esetén a jegyzőkönyvet pótolni kell. Számonkérés: 3 darab félévközi dolgozat + félév végi felismerés (rovarfelismerés (fajok + lárva- és bábtípusok összesen 15 db), kárkép felismerés (15 kárkép). A vizsgajegy kialakításában a gyakorlaton szerzett eredmények (jegyzőkönyv, dolgozat és felismerés) valamint a vizsga érdemjegye szerepelnek. 1
A zoológiai nevezéktan fő szabályai Linné (1758, Systema Naturae): kettős nevezéktan NEMZETSÉGNÉV + FAJNÉV + (Leíró neve, leírás ideje) 1960: a Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe * 1. A kódex hatásköre : recens és kihalt állatnevek alfajtól családsorozatig. A kódex független más nevezéktani rendszerektől (növények, gombák). A nevezéktan kezdete 1758 január 1. (Systema Naturae 10. kiadás). 2. Szavak száma: fajcsoport felett uninominális; Fajok: binominális; Alfaj: trinominális 3. Publikálás szabályai 4. Alkalmazhatóság szabályai 5. A publikáció dátuma 6. A nevek érvényessége: prioritás elve (a taxonra vonatozó legrégebbi név érvényes) 7. A nevek képzése.. (18.) A Zoológiai Nevezéktan nemzetközi Kódexe, Fordította: Gozmány László. Az őslénytani Viták Különszáma. Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest 1989, 170 pp. Faj feletti kategóriák piros: Linne; Regnum ország dőlt : elsődleges kategóriák Subregnum - alország Superphylum - törzscsoport Phylum - törzs Subphylum - altörzs Infraphylum Superclassis - fő-osztály Classis - osztály Subclassis - alosztály Infraclassis Cohors - had Superordo - öregrend Ordo - rend Subordo - alrend Infraordo Superfamilia öregcsalád -oidea Familia család -idae Subfamilia alcsalád -inae Tribus nemzetség -ini Subtribus - alnemzetség Genus nem* Subgenus - alnem * Növénytanban: nemzetség 2
Phylum: Nemathelminthes hengeresférgek Classis: Nematoda fonálférgek Regnum: Animalia többsejtű állatok Subregnum: Eumetazoa valódi szövetes állatok Divisio: Coelomata testüregesek Subdivisio: Archicoelomata ős-testüregesek Superphylum: Pseudocoelia ál-testüregesek Phylum: Nemathelminthes hengeresférgek Classis: Nematoda fonálférgek 2. Subclassis, 12 Ordo (~20000 faj) Classis: Nematomorpha húrférgek Classis: Acanthocephala buzogányfejűek más rendszerben*: Phylum *Mészáros F. (1996): Fonálférgek (Nematoda) törzse. In Papp L. (szerk): Zootaxonómia egységes jegyzet. Budapest. 382 pp. Nematoda Testfelépítés Szelvényezetlen, hengeres test. 0,3 mm (Acrobeles)- 8 m (Placentonema gigantissima) 3
szájnyílás: ajkak (ősi 6) - serték, tapintó szemölcs oldalszerv (amphidium) kutikulával bélelt szájüreg: - egyszerű - szájszurony (stylus), fog, tüske nyelőcső: bulbus, nyelőcsövi mirigy életmód: szabadon élők: 1. baktériumevők, 2. alga és törmelékevők, 3. növényi és gomba nedvszívók, 4. ragadozók paraziták: egy és többgazdás 4
szaporodás: váltivarú, szűznemzés, hermafroditizmus ovipar / ovovivipar / vivipar epimorfózis (L1-L4 lárva, subimago, imago) ivarszervek: Nőstény: vékony feltekeredett (páros v. páratlan) petefészek (ovarium), petevezető, melynek egy szakasza ondótartállyá módosulhat, méh (uterus), hüvely (vagina), ivarnyílás (vulva) Hím: here (testis), ondóvezeték (ductus defferens), amin ondóhólyag lehet (vesicula seminalis), ondókilövellő cső (ductus ejaculatorius) + járulékos mirigyek, ivarvezeték végbéllel közös nyílása, párzótáska (bursa copulatrix), párzótüske (spiculum), vezetőtüske (gubernaculum) Az állat és az ivarszerv felépítését ld.: Bakonyi Gábor (szerk.) Állattan. Mezőgazda Kiadó. 1995. 207-221 o. Subclassis: Adenophorea (Aphasmida) érzékpálca nélküliek Ordo: Dorylaimida lándzsás v. tű-fonálférgek Növénybántók: talajlakók, ektoparazita, gyökérkárosító, polifág, vírusvektor Familia: Longidoridae hosszúlándzsás fonálférgek nemasoil.com plpnemweb.ucdavis.edu 5
Xiphinema index nagy tőrös / szőlőszívó fonálféreg többnemzedékes, váltivarú, ovipar (30-50 pete/nőstény) polifág: szőlő, füge, alma, rózsa; gyökérkárosító nematode.net Grapevine vein bunding virus agro.bg Subclassis: Secernentea (Phasmidia) érzékpálcásak Ordo: Tylenchida szuronyos fonálférgek a szájüreg kutikulája alakul szájszuronnyá, sok növénykárosító faj, nem vektorok Merloidogyne brevicauda; forestryimages.org 6
Familia: Heteroderidae cisztaképző gyökér-fonálférgek ivari dimorfizmus cisztaképzés ciszta 4-5 évig elfekszik L2 inváziós lárva fertőz először ekto- majd endoparazita nőstény: L2 után mozgásképtelen hímek: ivaréretten kirajzanak ciszta Heterodera schachtii répa fonálféreg Mediterrán eredetű, XX. sz. elején terjedt el többnemzedékes, váltivarú, cisztaként telel polifág: libatopfélék, keresztesvirágúak, cékla, repce, káposzta, cukorrépa!! Levelek elsárgulnak, lankadnak, gyökér szakállasodik ematology.ucdavis.edu kasvinsuojeluseura.fi 7
Globodera rostochiensis burgonya fonálféreg Dél-amerikai, burgonyával terjedt el, Mo. 1981. oligofág: burgonyafélék (burgonya, paradicsom), gyom: fekete csucsor L2 gumóba is befurakszik nem rak petét (csak ciszta!!) ciszta telel, univoltin Familia: Meloidogynidae golyvaképző gyökér-fonálférgek ivari dimorfizmus a nőstény folyamatosan petézik (400-600 pete/nőstény) L2 inváziós lárva fertőz óriássejtek, gubacs Többnemzedékes, peteként telel Polifág: eltérő tápnövény spektrummal (búza, kukorica nem) Meloidogyne hapla szabadföldi gubacs-fonálféreg pete alakban telel; 21 C-on aktiválódik a pete; 3-4 nemzedék; kozmopolita; polifág: több 100 tápnövény- paprika, saláta, uborka, gabona (spárga nem) Gubacsok megjelenése, szokatlan elágazású szakállas gyökérzet 8
http://lime.fa.gau.hu/gallery/csalad5/gy_k_rgubacs_fon_lf_reg_k_rt_tele apsnet.org Meloidogyne incognita kertészeti gubacs-fonálféreg pete alakban telel; a pete 25 C-on aktiválódik (melegigényes); kozmopolita; polifág; multivoltin (10 nemzedék is lehet), erősen polifág M. incognita juvenilis M. incognita babon (Peru) 9
Familia: Anguinidae / Tylenchidae Szívogató-fonálférgek ivari dimorfizmus nőstény kifejletten mozgásképtelen L2 inváziós lárva fertőz -- gubacs párzás peterakás a gubacsban mono- és oligofág: pázsitfűféléken generatív szerven gubacsot képzők: univoltin egyébként bi- és multivoltin. Anguina tritici búza fonálféreg oligofág: búza, rozs (árpán nem); univoltin; gomba és baktérium vektor invasive.org insectimages.org mkk.szie.hu forestryimages.org 10
Subfamilia: Ditylenchinae szár fonálférgek a nőstény helyváltoztató képessége megmarad, L4 lárva a legaktívabb, általában egész életükben endoparaziták, univoltin, mérsékelt égöviek Ditylenchus dipsaci szár fonálféreg polifág (tápnövényspecialista rasszok ~20: hagyma, szamóca dohány stb.); felszín felett károsít nematology.ucdavis.edu forestryimages.org Ditylenchus destructor gumórontó fonálféreg polifág: burgonya, komló, sárgarépa; keményítőben gazdag földalatti növényi részeken: gumók, hagymák, rizómák; peteként telel, anabiózis nincs, multivoltin (6-10 nemzedék) nematology.ucdavis.edu D. destructor Irisen eppo.org ephytia.inra.fr 11
Familia: Aphelenchoididae levél fonálférgek levelek endoparazitái fejletten (praeadult) vándorolnak, anabiózis van (száraz időben) multivoltin (gyors fejlődés, 2 hét/nemzedék) Aphelenchoides fragariae szamóca fonálféreg fejlettebb stádiumban ektoparazita; lárva alakban telel talajban v. gyökérnyakon; fertőzés tavasszal (14-17 C); polifág: főleg szamóca ép nematology.ucdavis.edu Phylum: Mollusca puhatestűek Rendszertani hely: Regnum: Animalia többsejtű állatok Subregnum: Eumetazoa valódi szövetes állatok Divisio: Coelomata testüregesek Subdivisio: Eucoelomata valódi testüregesek Phylum: Mollusca puhatestűek (~130000 faj) mollis=puha, könnyű Subphylum: Placophora héjasok (6 osztály) Classis: Gastropoda csigák (3 Subclassis) Subclassis: Pulmonata tüdőscsigák (2 rend) Ordo: Stylommatophora nyelesszemű tüdőscsigák 12
A taxon leírását ld. Bakonyi Gábor: Állattan. Mezőgazda Kiadó, Budapest Ordo: Stylommatophora nyelesszemű tüdőscsigák Szárazföldiek Hímnősek (párzáskor vagy ); néha önmegtermékenyítés is Oviparok Epimorfózissal (kifejlés) fejlődnek Bivoltin, Univoltin, (néha 2-3 évente egy nemzedék) Minőségi kártétel is fontos Familia: Limacidae tarajos meztelencsiga-félék Északi mérsékelt övre jellemzők; élénk! mozgás; ált. jellemző a taraj; éjjeli aktvitás; nyugalmi állapotban nem gömbölyödnek Deroceras reticulatum szántóföldi (recés) házatlancsiga Kevésbé nedves helyeken is; egyéves; ivaréretten telel; tojásrakás tavasszal (10-60 db/csomó, össz. ~300 db /nőstény); kelés nyár elején; szaporodás ősszel 13
Classis: Insecta rovarok Rendszertani hely: Regnum: Animalia többsejtű állatok Subregnum: Eumetazoa valódi szövetes állatok Divisio: Coelomata testüregesek Subdivisio: Eucoelomata valódi testüregesek Superphylum: Articulata szelvényes állatok Phylum: Arthropoda ízeltlábúak Subphylum: Hexapoda hatlábúak Classis: Insecta rovarok Subclassis: Dicondylea kétbütykű rágójúak Sectio: Pterygota elsődlegesen szárnyasok Superordo: Saltatoria ugró egyenesszárnyúak Ordo: Ensifera - tojócsövesek Subordo: Tettigonoidea szöcskék Subordo: Grylloidea tücskök Ordo: Caelifera tojókampósok 14
Ordo ENSIFERA CAELIFERA Subordo TETTIGONIODEA GRYLLOIDEA Csáp a testhossz felénél hosszabb rövidebb a testhossz felénél Szem, látás kis szem, gyenge látás nagyobb szem, jó látás Fejcsúcs előreugró lekerekített Előhát általában van oldalgerinc oldalgerinc nincs általában van oldalgerinc Lábfejízek 4 3 4 Fedőszárny Hangadás bal van felül, különbözők jobb van felül, egyformák szárny-szárny összedörzsölése nem / kissé fednek át, egyformák a 3. comb és a szárnyak összedörzsölése Hallószerv első lábszáron a térd alatt első potrohszelvény oldalán Hímivarszerv epiphallus nincs epiphallus van Tojókészülék 4 lemezes, lapított tojócső 2 lemezes, hengeres tojókampó Életmenet pete telel lárva / imágó telel általában a pete telel Ordo: Ensifera tojócsövesek Subordo: Tettigoniodea - Szöcskék Familia: Tettigonidae Fürge szöcskék Tettigonia viridissima zöld lombszöcske Polysarcus denticauda fogasfarkú szöcske 15
Subordo: Grylloidea - Tücskök Familia: Gryllidae Valódi tücskök Melanogryllus desertus fekete tücsök Gryllus campestris mezei tücsök Familia: Gryllotalpidae Lótücskök Gryllotalpa gryllotalpa lótücsök biolib.cz mkk.szie.hu 16
Ordo: Caelifera - Tojókampósok Familia: Acrididae Valódi sáskák Calliptamus italicus olasz sáska Dociostaurus maroccanus marokkói sáska Locusta migratoria 17
Desert locust situation, 27 July 2004 Desert locust swarms travel a few kilometres to over 100 km per day, or as much as 3500 km in a month. One tonne of locusts (a very small portion of an average swarm) eat as much food in one day as about 10 elephants or 25 camels or 2500 people. A desert locust eats its own weight (2 grams) of food every day. Desert locust swarms range from less than one square kilometre (km²) to hundreds of square kilometres in size. There are about 50 million locusts per km² of medium-density swarm. The total number of locusts in a swarm varies from a few hundred millions to several billions. http://www.fao.org/english/newsroom/factfile/jul_04_locmap/jul04_loc_en.htm 18
Lárva kártétel daff.gov.au Repülő sáskaraj mysteryoftheinquity.wordpress.com 19