Elaborat de: INTREPRINDERE INDIVIDUALA CSÁK LÁSZLÓ CUI 25100668 F19/298/2009 punct de lucru Miercurea Ciuc Kossuth Lajos nr. 28/1 www.planificatio.com Proiectant sef: Colaboratori: Csák László, PhD, PgDip, FeRSA Veres Valér, PhD; Kiss Dénes PhD; Dániel Botond PhD Csizmás Ákos Stagiar: Makó Tünde semnatura pr. sef. L.S. 30.07.2015 1 Coduri SIRUTA: Comuna Ciumani, judetul Harghita 84086 satele componente: Ciumani (reș. com.) 84095
2
TARTALOMJEGYZÉK I. HUMÁN TŐKE, SZOCIÁLIS HELYZET... 5 A népesség száma és összetétele... 5 A népesség természetes népmozgalma és vándormozgása... 8 A születések és halálozások számának alakulása... 8 A népesség vándormozgásának alakulása... 10 A népesség számának és összetételének prognózisa... 11 A népesség egészségügyi helyzete... 13 Az egészségügyi ellátás helyzete és mutatói... 13 Oktatás és továbbképzés... 16 Az oktatási intézmények helyzete, felszereltsége... 16 Szociális szolgáltatások és társadalmi inklúzió... 18 II. ELÉRHETŐSÉG ÉS TELEPÜLÉSHÁLÓZAT... 20 Településhálózat... 20 Közlekedési elérhetőség... 22 Repterek... 22 Autópályák... 23 Ingázás... 23 Alapszolgáltatások és szolgáltatások elérhetősége... 23 Oktatás... 23 Egészségügyi ellátás... 23 Építésügy... 24 Vállalkozói és mezőgazdasági szaktanácsadás... 25 Okmányiroda... 25 Kulturális intézmények... 25 Bank, pénzügy... 26 Úthálózat... 26 Ivóvíz és szennyvíz... 29 Földgáz-szolgáltatás... 29 GAZDASÁGSZERKEZET... 30 Területhasználat, gazdálkodás... 30 Vállalkozások... 34 Foglalkoztatás... 35 Gazdaságszerkezet... 38 3
Munkanélküliség... 40 Turizmus... 40 III. SWOT... 43 IV. CÉLRENDSZER, PRIORITÁSOK... 44 V. PROGRAMOK... 46 4
I. HUMÁN TŐKE, SZOCIÁLIS HELYZET A népesség száma és összetétele Gyergyócsomafalva népességszáma a 2011. évi népszámlálás szerint 4.328 fő, a népesség egy településen él. A népesség száma településenként CIUMANI 4 328 CIUMANI 4 328 Népsűrűség: 45,36 fő/km 2 A népesség száma az elmúlt évtizedekben jelentős módon csökkent, 1992 és 2014 között mintegy 9 százalékot. A népességszám alakulását részletesen megvizsgáltuk a 2002-2011 közötti időszakban, és azt figyelhettük meg, a község népessége a szomszédos felcsíki községekhez képest is leginkább csökkent, Gyergyócsomafalva népessége a 2011. évi népszámlálás óta is kismértékű, 1-2 százalékos csökkenést mutat. A nemzetiségi összetétel a 2011. évi népszámlálás szerint a következő: a népesség 98,9 százaléka magyar, 0,2 százaléka román és 0,9 százaléka más nemzetiségűnek vallotta magát. A község területének népsűrűsége 45,36 fő/ km 2, jóval sűrűbben lakott, mint a csíki községek. A népesség korösszetételét vizsgálva megfigyelhetjük, hogy 2011-ben a 65 éves és idősebb népesség aránya viszonylag magas. 5 A népesség korösszetételét országos és megyei összehasonlításban megfigyelhetjük, hogy a 1992-ben is a 65 éves és idősebb népesség aránya 14 százalék körüli, míg megyei és országos viszonylatban 10 százalék körüli volt. 2014-ben is a községben 19 százalék körüli az 65 éves és idősebb népesség aránya, meghaladva a megyei 15 százalékos arányt is. Hasonlóképpen a 0-4 éves kiskorú népesség 7 százalékos aránya még 1992-ben meggyegyezett az országos és megyei szinttel, 2014-re a 0-4 évesek aránya már magasabb a megyei és országos átlagnál. Azt mondhatjuk, hogy a község népessége elöregedettebb a Hargita megyei és az ország népességének átlagánál.
1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 STRATEGIA DE DEZVOLTARE 2015-2020 A népesség számának alakulása 2002-2013 100% 99% 98% 97% 96% 95% 94% 93% 92% 91% 90% Harghita Romania Centru Ciumani A népesség korösszetétele 1990-2013 5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 6 0-4 5-19 20-44 45-64 65+ Forrás: INS TEMPO, 2011-es népszámlálás (INS 2015)
40% A népesség korösszetétele a községben, megyei és országos összehasonlításban 1992 35% 30% 25% 20% 15% Local Judeţean Naţional 10% 5% 0% 0-4 5-19 20-44 45-64 65+ A népesség korösszetétele a községben, megyei és országos összehasonlításban 2014 45% 7 40% 35% 30% 25% 20% 15% Local Judeţean Regional Naţional 10% 5% 0% 0-4 5-19 20-44 45-64 65+
A népesség természetes népmozgalma és vándormozgása A születések és halálozások számának alakulása Gyergyócsomafalva községben a népességszám alakulásának feltárásához megvizsgáltuk a természetes népmozgalmat, ami a születések és halálozások számának alakulását jelenti. A demográfiai események községszintű vizsgálatában tudni kell, hogy az adatokban jelentős ingadozás figyelhető meg az alacsony esetszámok miatt. Így 1990 és 2013 között a születések száma 28 és 77, a halálozások száma 44 és 89 között mozgott évente. A születéseket vizsgálva, a községben az ezer főre eső születésszám 1992-től 2001-ig 9-12 között mozgott, így 1997-et kivéve átlagban elmaradt az országos és megyei szinttől. 2002-től a születésszámok bár ingadoznak, de megállapítható, hogy csökkentek, 6 és 10 ezrelék között mozogtak átlagosan, majd 2006-tól egy keveset emelkedett a születések arányszáma, de a legmagasabb érték 10 ezrelék volt, a megyei átlag és az országos átlag alatt. A halálozásokat illetően viszont a helyzet rosszabb mind az országos, mind pedig a megyei szinten. 1992 és 2013 között az ezer főre eső halálozások értéke 15 és 25 ezrelék között mozgott, és csak 2007- ben és 2012-ben sikerült jóval 15 ezrelék alatti értéket produkálni. Ebben az időszakban a romániai és a Hargita megyei átlagértékek alacsonyabbak, 11-12 ezrelék körül mozogtak. A természetes szaporulat arányszámát az ezer főre eső születések és halálozások számának kivonásával kapjuk meg. A községben a természetes szaporulat arányszáma 1992 és 2013 között negatív, tehát a népesség száma természetes okokból csökkent, mégpedig jelentően 1992 és 1997 között -9 és -2 ezrelék közötti értékekkel. 2007 és 2011 között a fogyás mértéke kicsit mérséklődik, de még mindig -5 és -2 ezrelék közötti. 2012-ben újra -9 lett a természetes szaporulat egy évre. 8
A születések és halálozások száma, 1990-2013 -89-50 -76-54 -51-65 -57-58 -68-60 -72-69 -66-60 -61-64 -57-69 -71-62 -75-72 -66-44 35 34 42 38 43 47 44 43 28 31 37 44 51 43 49 42 59 52 43 48 55 51 58-100 -80-60 -40-20 0 20 40 60 80 100 77 2013 2012 2011 2010 2009 2008 2007 2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 1999 1998 1997 1996 1995 1994 1993 1992 1991 1990 Élveszületések arányszáma 1000 főre 1992-2013 9 20 18 16 14 12 10 8 6 4 Romania Jud. Harghita CIUMANI COZMENI DANESTI DEALU
1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 STRATEGIA DE DEZVOLTARE 2015-2020 Halálozások arányszáma 1000 főre, 1992-2013 28 26 24 22 20 18 16 14 12 10 8 Románia Jud. Harghita CIUMANI COZMENI DANESTI DEALU A természetes szaporulat arányszáma 1000 főre, 1992-2013 10,0 10 5,0 0,0-5,0-10,0-15,0 CIUMANI COZMENI DANESTI DEALU Romania Jud. Harghita A népesség vándormozgásának alakulása A község népességének vándorlási egyenlege az 2002 óta pozitív, 2007. év kivételével, tehát 2002 és 2012 között többen telepedtek le a községben, mint ahányan távoztak. Arányszámban
kifejezve, a nettó migrációs arányszám értéke 1 és 6 ezrelék között mozgott 2002 és 2014 között, 2007-ben pedig -3 volt, miközben mind Hargita megye, végig negatív, 0 és -2 ezrelék közötti migrációs egyenleggel rendelkezett ebben az időszakban. A migrációs egyenleg ezer főre, 2002-2012 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0-3,0-4,0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 CIUMANI Jud. Harghita Romania A községbe állandó lakhellyel letelepedett népesség száma 2002 2012 között összesen 376 fő volt, és 303 fő vándorolt el véglegesen, ezáltal a pozitív migrációs egyenleg értéke összesen 73 fő. 11 Összevetve a vándorlási egyenleget a természetes szaporulattal, megfigyelhető, hogy az elhalálozások és a születések miatt kialakuló népességfogyást 2002 és 2012 között nem tudta pótolni a pozitív migrációs egyenleg, 192 fővel csökkent ténylegesen a község népessége, azonban ezt, ha idősorban nézzük, megfigyelhetjük, hogy 2002 óta már folyamatos népességnövekedés tapasztalható, de a csökkenés mértéke 2008 és 2011 között mérséklődött az előző évekhez képest. A be- és kivándorolt népesség száma, 2002-2012 CSOMAFALVA 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Teljes Migrációs egyenleg Természetes szaporulat Teljes szaporulat 10 6 6 7 9-14 11 4 27 0 7 73-22 -32-41 -32-25 -14-10 -22-13 -12-42 -265-12 -26-35 -25-16 -28 1-18 14-12 -35-192 A népesség számának és összetételének prognózisa A 2009-2014 közötti demográfiai adatok függvényében készítettünk egy prognózist arról, hogy a község népessége száma és összetétele hogyan alakul a programozási időszak végéig, azaz 2020-re. Amennyiben a község születési és halálozási viszonyai hasonlóak maradnak a 2009-2014. évek átlagához, és a vándorlás 0 szaldós lesz 2015-2020 között, 2020 végére a népesség száma 4207 fő körüli lesz, ami 2,8 százalékos csökkenést jelent.
A jelentősebb változást a népesség korösszetételében észlelhetünk. A 0-4 éves kisgyermekek száma 11,3 százalékkal csökkenni fog, és az általános iskolai népességet magába foglaló, 5-14 éves kiskorú népesség is 16 százalékkal csökken, a 65 éves és idősebb idős népesség aránya pedig 22 százalékkal növekedni fog. Amennyiben a bevándorlás egyenlege pozitív lesz, és fiatal, munkaképes korúak telepednek le a községben, az elöregedés előre jelzett mértékét némileg csökkenteni tudják. A népesség száma, nemek és életkor szerinti összetétele 2011, 2020 (prognózis)* 2011. népszámlálás 5 alatt 5-14 15-39 40-64 65+ Teljes Férfiak 120 225 725 683 365 2118 Nők 107 202 700 683 518 2210 Összesen 227 427 1425 1366 883 4328 Összesen (%) 5.2 9.9 32.9 31.6 20.4 100.0 2020 Prognózis Férfiak 73 202 599 766 419 2059 Nők 70 185 594 718 582 2149 Összesen 143 387 1193 1483 1001 4207 Összesen (%) 3.4 9.2 28.3 35.3 23.8 100.0 Változás 2011-21 (%) -37.0-9.3-16.3 8.6 13.4-2.8 Forrás: 2011. évi népszámlálás, népmozgalmi adatok (INS, 2015) *Módszertani adatok: Az előrejelzés (prognózis) egy egyszerűsített kohorsz-komponens módszerrel készült. A feltételek (hipotézisek), amelyek esetén helytálló lesz, az, hogy a születések és a halálozások száma 2015 és 2020 között, átlagosan, a népesség korcsoportjain belül hasonló lesz a 2009 2014 között átlagosan jellemző állapotokhoz. A korösszetétel a 2011. évi népszámlálás eredményein alapult. 12
A népesség egészségügyi helyzete Az egészségügyi ellátás helyzete és mutatói A községben működik családi orvosi rendelő és fogorvosi rendelő, valamint van gyógyszertár. A község területén az 1000 főre eső családi orvosi rendelők száma 0,4 ezrelék, kissé elmarad az országos és megyei, 0,5 körüli átlagtól. Az ezer főre eső fogorvosi rendelők száma 0,4, ami magasabb, a gyógyszertáraké (0,2) viszont alacsonyabb a megyei átlagnál. A népességre számolt mutatók nagyon érzékenyek az alacsony esetszámokra, más infrastruktúra csak a községen kívül vehető igénybe. Az egészségügyi helyzetet községi szinten viszonylag kevés mutatóval tudjuk mérni. Az egyik mutató a bruttó csecsemőhalandósági arányszám, az ezer élveszületettre jutó csecsemőhalálozás, amelynek értéke nagyon ingadozó az alacsony esetszámok miatt, ezért hosszabb időszakokra számítottuk ki. Az 1990-es években a községben az 1000 élveszületettre eső egy éves kor alatti csecsemőhalálozások száma 22,5, 2000 és 2008 között 4,9 és 2009-2013 között pedig 15,6 volt. 2009-2013 között a megyei és az országos átlagértékek alacsonyabbak, 10,7 és 9,4 voltak. Az utóbbi években a mutató értéke számottevően magasabb az országos és a megyei értéknél, míg azok is jóval magasabbak a legtöbb európai országban jellemző értékeknél. Ezer főre eső egészségügyi infrastruktúra (családi orvos, fogászat, gyógyszertár) 13 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 national regional judetean local 0,1 0 Cabinete medicale de familie Cabinete stomatologice Farmacii
Ezer főre eső egészségügyi infrastruktúra, amely nem elérhető a község területén 0,18 0,16 0,14 0,12 0,1 0,08 0,06 0,04 0,02 0 national regional judetean A csecsemőhalálozások arányszáma néhány községben, Hargita megyében és Romániában, 1990-2013 14 1990-1999 2000-2008 2009-2013 Románia 22.5 15.5 9.4 Hargita megye 16.1 11.5 10.7 Csíkkarcfalva 23.6 2.6 15.0 Csíkszentgyörgy 28.0 19.7 19.3 Gyergyócsomafalva 22.5 4.9 15.6 Csíkkozmás 8.2 16.0 Csíkdánfalva 21.4 3.7 0.0 Oroszhegy 27.6 9.8 0.0 Gyimesfelsőlok 38.5 12.9 10.2 Csíkszentmihály 0.0 22.1 14.9 Csíkpálfalva 6.5 0.0 9.7 Kászon 18.1 26.0 14.8 Csíkszentimre 18.2 23.1 Csíkszenttamás 8.3 7.8 Kányád 0.0 27.6 0.0
Csecsemőhalálozások összesen, nemzetközi összehasonlításban 1992-2013 local 2,00% Italia 1,50% 1,00% 0,50% rural HR Ungaria 0,00% urban HR national judetean regional 15
Oktatás és továbbképzés Az oktatási intézmények helyzete, felszereltsége A községben két óvoda és egy napközi, 3 egy-négy osztály és egy 5-8 osztályos általános iskola működik. A 2013/14. tanévben a községben az elemi oktatásban 174, az általános iskola felső tagozatán 168 tanuló volt beiskolázva. A megyében is hasonlóan többen tanulnak 1-4 osztályban, mint az általános iskola felső tagozatán. Az iskolai infrastruktúrát 23 oktató, 25 osztályterem, 4 laboratórium, 49 számítógép és egy tornaterem képezi. A diáklétszám 2002. óta lassú ütemben, de folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, 2011-re közel 17 %-kal csökkent le 2002-höz képest, aztán 2013-ra újra visszaemelkedett a 2002. évi létszám 90%-ára. A 2013/14. tanévben beiskolázottak, oktatók és az iskolai infrastruktúra száma a községben Ebből: 2013 Beiskolázott Osztálytermek Összesen Elemi Általános Oktatók Laborok PC-k Tornaterem HARGITA MEGYE 29353 16355 12998 2307 2355 322 5200 135.0 GYERGYÓCSOMAFALVA 342 174 168 23 25 4 49 1.0 180 A beiskolázott népesség számának alakulása, 2002-2013 (2002=100%) 16 160 140 120 100 80 60 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 CARTA CIUCSINGEORGIU CIUMANI* COZMENI Romania Harghita Az iskolai infrastruktúrát elemezve a községben, megállapítható, hogy 100 diákra 8 oktató jutott 2002-ben, közel mint a megyei 8 fő, ám 2013-ra ez 6,7 oktatóra csökkent, ami elmarad a 7,9 fős megyei átlagtól, de meghaladja az országos 5,9 oktatót, 100 diákra számolva. A száz diákra jutó laborok száma 8 körüli 2007-ben és 2013-ban 11,7-re emelkedik, ami eléri a megyei 11-es átlagot és megközelíti az országos 12-től is. A száz diákra jutó számítógépek száma 2007-
ben 4, 2013-ban 14,3, amely jóval elmarad a megyei 17.7 százalékos átlagtól országos átlagtól is. Egy osztályteremre, 13,7 diák jut, ami a megyei 12,5 fős átlagtól nem tér el lényegesen. Az iskolák infrastruktúrájának mutatói (oktatók, laborok, PC-k száma 100 diákra, tanulók száma osztálytermekre) 2002-2013 ROMÁNIA HARGITA MEGYE GYERGYÓCSOMAFALVA CSÍKKARCFALVA CSÍKSZENTGYÖRGY CSÍKKOZMÁS CSÍKDÁNFALVA OROSZHEGY GYIMESFELSŐLOK CSÍKSZENTMIHÁLY CSÍKPÁLFALVA KÁSZON CSÍKSZENTIMRE CSÍKSZENTTAMÁS KÁNYÁD Oktatók száma 100 diákra Laborok száma100 diákra PC-k száma 100 diákra Tanulók /1 osztályterem 2002 2007 2013 2002 2007 2013 2007 2013 2013 6.0 5.4 5.9 8.6 9.3 12.6 8.6 16.8 29.0 8.4 7.7 7.9 6.9 8.8 11.0 13.1 17.7 12.5 8.0 6.8 6.7 7.7 8.5 11.7 4.0 14.3 13.7 7.9 7.0 7.4 1.8 3.3 3.9 8.0 10.2 17.1 8.7 7.7 7.9 6.4 4.1 3.7 7.1 10.5 15.9 7.9 6.7 5.6 4.5 9.0 8.9 22.4 6.7 9.0 9.8 4.8 4.7 5.2 18.5 16.1 11.4 8.7 7.5 8.4 5.0 5.4 5.4 11.6 11.3 16.1 11.1 9.6 6.9 2.5 11.0 13.9 28.6 9.6 10.7 11.8 8.1 5.1 17.1 6.2 16.7 13.8 11.7 12.3 10.9 9.7 9.4 6.6 19.3 11.9 12.5 10.1 8.6 3.4 3.5 5.6 7.3 7.2 16.3 6.6 6.9 6.0 5.0 6.6 14.4 20.2 6.1 7.5 0.0 0.0 5.3 6.2 17.5 11.7 9.8 11.5 9.8 16.4 6.9 12.3 15.3 17
Szociális szolgáltatások és társadalmi inklúzió Gyergyócsomafalva szociális ellátórendszere több szálon is szorosan kapcsolódik a térség szociális ellátórendszeréhez, ugyanakkor saját szociális intézményekkel is rendelkezik. A legújabb és legmodernebb szociális intézmény a 2015 április végén átadott Szociális Központ. A központ az Európai Unió Vidékfejlesztési Alapjának támogatásával készült el. Gondozási szereződés fejében, öregotthonban élő helyi lakostól került az önkormányzat tulajdonába a községközpontban, a plébániával szemben lévő régi ház. Ennek toldásaként született meg a központ. Az új ingatlan napközi otthon, amely helyet ad minden korosztálynak, és minden csoportosulásnak, a közösség számára fontos rendezvényeknek. A tervek szerint az épületegyütteshez tartozó műhelyben a férfiak barkácsolni, faragni fognak, a nők pedig szövőszéket állítanak fel. Szeretnék, ha a fiatalok mindezen mesterségeket itt tanulhatnák el az idősektől. A központ programjainak nagy részét jelenleg a Gyulafehérvári Caritas Családsegítő Szolgálatának gyergyószentmiklósi központjából szervezik. A központban gyűlnek össze az idősek klubjának tagjai, amely már lassan 10 éve (2005-től) működik a községben (korábban Moni Gabriella, jelenleg Pál Emília szociális munkás vezetésével), ugyanakkor a családsegítő szolgálat fiatalok számára is működtet egy csoportot, amely Gyarmati (Ördög) Csilla vezet. Helyi szolgáltatásként működik továbbá a Dévai Szent Ferenc Alapítvány Páli Szent Vincéről elnevezett délutáni foglalkoztató központja. A központ több csomafalvi gyereknek segít, hogy a délutáni tanulással, neveléssel játékosan felzárkózzanak társaikhoz. A központnak helyet adó épületet 2010 nyarán vásárolta meg a Dévai Szent Ferenc Alapítvány, így biztosítva a tevékenység további működését (ugyanis az előzőleg használt épület már nem állt akkor rendelkezésre). Az épület felújítása (újrafödés, vízszerelés, csemperakás, kertelés, fa WC és később fürdőszoba építése) és felszerelése helyi támogatók segítségével zajlott. A közösség úgy a magánvállalkozók, mint magánszemélyek nagymértékben támogatják az alapítvány tevékenységét, különböző nagyrendezvények (falunapok, gazdanapok) alkalmával pénzadományokat gyűjtenek a központ működtetésére. A központban a tavalyi évben 23 gyerek számára szerveztek rendszeres tevékenységet, a központ vezetője Bartalis Bernadette. A térségi szintű szociális szolgáltatások közül továbbá a Gulafehérvári Caritas Otthoni Beteggondozó Szolgálata is működik a településen. Ezen program célja a mozgáskorlátozott vagy mozgásképtelen, ágyban fekvő, alapvető szükségleteit ellátni képtelen emberek életvitelének javítása. Az egészségi állapot megtartása, helyreállítása, illetve javítása. Szolgáltatásaik közé tartozik az alapápolás és szakápolás, háztartási segítségnyújtás, betegközvetítés és betegfelügyelet. Mindezek mellett a szolgálat munkatársai nagyban hozzájárulnak az egyedül élő idősek életminőségének javításához azáltal, hogy rendszeresen látogatják őket, ugyanakkor időnként közösségi eseményeket is szerveznek. 18
Erre példa a 2014 áprilisában Gyergyószentmiklóson megszervezett találkozó, amikor gondozók és gondozottak együtt készültek a Húsvétra. A találkozó célja az volt, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz, megismerjék egymás húsvéti szokásait, kimozduljanak a hétköznapok monotonitásából. A kihelyezett szolgáltatások mellett a gyergyócsomafalvi lakosok számára más térségi szociális szolgáltatás is elérhető a közeli Gyergyószentmiklóson. A városban, a Gyergyói Szociális Erőforrásközpont katalógusa szerint 42 különböző szociális szolgáltatás működik, ezek nagy része térségi szintű. A gyergyócsomafalvi sérült gyerekek és fiatalok, valamint az őket nevelő és gondozó családok igénybe vehetik a Gyulafehérvári Caritas Esély Programját, vagy a Napsugár az Esőben Egyesület által működtetett nappali foglalkoztató központot, a településen egy állami gondozó és ápoló központ, valamint egy Gyulafehérvári Caritas által működtetett alapítványi idősotthon is elérhető, családi típusú elhelyező központokat működtet a Megyei Szociális Gyermekvédelmi Igazgatóság és az ORA International Segélyszervezet és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány is. A településen többek között menhely működik hajléktalanoknak és családi erőszak áldozatainak, egyesülettel rendelkeznek a cukorbetegséggel élők stb. Mindezen szolgáltatások nyitottak nemcsak a Gyergyószentmiklóson élőknek, hanem a környező községek, így Gyergyócsomafalva lakói számára is. Ezen szolgáltatások esetén fontos támogatni a szociális problémahelyzetben lévőket abban, hogy hozzá tudjanak férni ezekhez a szolgáltatásokhoz (pl. információk biztosítása az elérhető szolgáltatásokhoz, a felutazás támogatása stb.) Gyergyócsomafalva önkormányzata a szociális háló működtetése során hangsúlyt fektet a más településekkel való együttműködésekre, tapasztalatcserére. 2014-ben került sor az Európai Polgárokért program által finanszírozott konferenciára, amelyen a község és testvértelepüléseinek képviselői cserélték ki tapasztalataikat a szociális problémákról és az önkormányzatok szociális szerepvállalásáról, osztották meg jó gyakorlataikat. A konferencián hat település szociális szolgáltatásait (gyermekjóléti szolgálat, szociális rendezvények, szociális mintahely, családsegítő szolgálat, gondozási központ stb.) mutatták be a vendégek, valamint megismerhették a község Családok éve Csomafalván programját, meglátogatták a Páli Szent Vince Napközi Otthont. 19
II. ELÉRHETŐSÉG ÉS TELEPÜLÉSHÁLÓZAT Gyergyócsomafalva község Hargita megyében található, a község egy faluból áll, a 2011-es népszámlálás alapján a népessége 4.328 fő. Csomafalva, Gyergyóújfalu és Gyergyóalfalu között helyezkedik el. Északról a 13B jelzésű útról letérve a 126 jelzésű megyei úton lehet megközelíteni. Dél-keletről a 12-es jelzésű országos útról szintén a 126 jelzésű megyei úton lehet megközelíteni a községet, vagy pedig a 138-as megyei útról, amely Tekerőpatakról indul és összeköti a községet az Udvarhely melletti Fenyéddel. A községet nem érinti vasútvonal. Településhálózat Regionális repterek és nagyvárosi vonzáskörzetek 20 Forrás: saját szerkesztés, Google Earth Pro Amint a fenti ábrán is látható Csomafalva nem tartozik egyik százezer lakosúnál nagyobb város vonzáskörzetébe sem. A legközelebbi nagyvárosok közúton, Karácsonykő 94 km, Marosvásárhely 102 km, Brassó 153 km, Bákó 153 km távolságra találhatók. Ezek a nagyvárosok, gyorsforgalmi utak hiányában gépkocsival 2-4 óra alatt közelíthetők meg. Bukarest 336 km-re helyezkedik Csomafalvától. A megyeszékhely 56 km távolságra található a községtől. A lenti ábrán láthatóak a megye városainak vonzáskörzetei. A 2. rangú települések közül Gyergyószentmiklós van a legközelebb (10 km), Udvarhely 56 km távolságra van. Csomafalvához a legközelebbi egyéb városok: Balánbánya (3. rang) és
Maroshévíz (2. rang), egyaránt 39 km távolságra helyezkednek el. Csomafalva Gyergyószentmiklós vonzáskörzetébe tartozik, ez a város látja el központi funkciókkal a községközpontot elvileg. A megyeszékhely, valamint 2. és 3. rangú települések vonzáskörzete 21 Forrás: saját szerkesztés, Google Earth Pro
Csomafalva község közigazgatási területe Csomafalva, Gyergyószentmiklós mellett, a következő községekkel határos Gyergyóújfalu, Varság és Gyergyóalfalu községekkel. Az említett települések közül, Gyergyóújfaluval és Gyergyóalfaluval van közelebbi szomszédságba a község. A közelség előnyt jelenthet, amennyiben a községek együttműködnek, ugyanakkor egymás erősségeit is kiolthatják, amennyiben ugyanolyan beruházásokat kezdeményeznek. 22 Közlekedési elérhetőség Repterek Légvonalban, Csomafalvához közel, 200 km-es távolságon belül a következő városok repterei találhatók: Marosvásárhely, Jászvásár, Bákó, Nagyszeben, illetve a közeljövőben megépülő Brassó- Vidombák reptér. A repterek közúton 3,5-4,5 óra alatt érhetőek el, gyorsforgalmi utak nem segítik a repülőterek elérhetőségét, az út 10-20%-os többletköltséget jelent. A helyiek egyik kedvenc úti célja Budapest. Ez a legközelebbi működő, Marosvásárhelyi reptérről, reptéri beszállással 6 óra alatt érhető el, közúton pedig 8-9 óra, így nem igazán versenyképes ez a járat a helyieknek. A marosvásárhelyi reptér a belföldi járatokon kívül, jelenleg a következő országokba indít nemzetközi járatokat: Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország, Magyarország, Franciaország, Németország. A kolozsvári Avram Iancu nemzetközi repülőtér 214 km-es közúti távolságban található. Innen belföldi járatokon kívül 24 külföldi reptér érhető el, az európai városok mellett Tel Aviv is. A város a globális légi közlekedés rendszerébe csatlakozik Bécsen és Münchenen keresztül. 196 km-re található a nagyszebeni repülőtér is, ahonnan szintén Bécsen (Austrian) és Münchenen (Lufthansa) keresztül érhetők el a globális destinációk. A jászvásári reptér 226 km-re van járható közúton. A város a nemzetközi forgalomhoz is csatlakozik, hiszen az Austrian légitársaság is indít járatokat. A repterek
turisztikai hatása igencsak bizonytalan, hiszen a repterektől a községig nagy távolság mellett az autóbérlési díjak is 40-60%-kal magasabbak a nagy nemzetközi repterek áraihoz képest. Autópályák A község elérhetősége javulhat, amennyiben a Jászvásár-Marosvásárhely autópálya, és adott esetben az ahhoz csatlakozó kolozsvári szakasz, vagy gyorsforgalmi út megépül. Az autópályára legközelebb a gyergyóditrói feljárónál lehet majd csatlakozni, ami közúton 19 km távolságot jelent Csomafalvától. Ingázás Gyergyószentmiklós közel helyezkedik el a községhez viszonyítva (10 km), így a község lakói viszonylag kevés idő alatt és olcsón be tudnak ingázni a városba, amennyiben ott találnak munkát. Ilyen összefüggésben ajánlatos lenne a tömegközlekedési feltételeket még tovább javítani. Alapszolgáltatások és szolgáltatások elérhetősége Oktatás A község rendelkezik két óvodával, egy napközi otthonos óvodával, három I-IV osztályos iskolával és egy V-VIII osztályos iskolával. Így elmondható, hogy számszerűleg megfelelő a községben lévő tanintézmények száma. Ahhoz, hogy a község versenyezni tudjon Gyergyószentmiklós elszívó hatásával, a helyi iskolákat kell minél jobban felszerelni tanszerekkel, laborokkal, hogy a diákok helyben maradjanak. Egészségügyi ellátás A község rendelkezik két orvosi rendelővel, egy fogorvosi rendelővel és egy gyógyszertárral. Az ezer főre eső orvosi rendelők és gyógyszertárak száma alacsonyabb, mint a megyei és országos átlag, így továbbiak létesítése lenne szükséges. Mentőállomás legközelebb Gyergyószentmiklóson van, 11 kmre a községtől. 23
Építésügy Egy főre eső lakófelület, 1992-2013 25 20 15 10 5 0 Építkezési engedélyek 2003-2014 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2013 2014 Cladiri pentru comert cu ridicata si cu amanuntul Cladiri administrative Cladiri rezidentiale (exclusiv cele pentru colectivitati) Alte cladiri (hoteluri si cladiri similare, cladiri pentru comert cu ridicata si cu amanuntul, etc) Alte cladiri 24 A fenti ábrán látható, hogy a népesség csökkenésével növekedik az egy főre eső lakófelület. A következő ábrán pedig az építkezési engedélyek kérései láthatóak. Megfigyelhető, hogy a vizsgált időszakban, 2009-ben volt a legmagasabb az engedélyek kérése, azóta folyamatosan csökken, a válság hatása tehát jól látszik az építkezési szektoron.
Vállalkozói és mezőgazdasági szaktanácsadás Vállalkozói és mezőgazdasági szaktanácsadás jelenleg nem működik a községben, ebben legközelebb Gyergyószentmiklóson lehet részesülni. Okmányiroda Telekkönyvi nyilvántartás, államkincstári szolgáltatások és személyazonossági igazolvány kiállítása Gyergyószentmiklóson férhető hozzá, útlevélért, vezetői engedélyért, gépjármű iratokért Csíkszeredába kell elutazni. Kulturális intézmények A csomafalvi kultúrház jó állapotban van, egy falusi kultúrházzal kapcsolatos elvárásoknak teljes mértékben megfelel. 25
Bank, pénzügy Csomafalva rendelkezik bank automatával. Akik viszont más bankhoz tartoznak vagy bankfiókot szeretnének igénybe venni és nem szeretnének kezelési költséget fizetni, kénytelenek utazni más helységekbe, legfőképp Gyergyószentmiklósra, hogy végrehajthassák a pénzügyi tranzakcióikat. Úthálózat Községi utak: DC 61 Csomafalva (DJ 126) Hulladék tároló DC 62 Csomafalva (DC 61) csomafalvi bánya DC 63 Csomafalva (DC 62) víztározó központ 2.600 m 7.200 m 2.500 m Községi utcák: Kerekto Szentmiklós Begek Lukacsok Ujnegyed Szoros Madaraszok Dello Volgy Temeto Kis Alszeg Daviddomb Honcsok Kollo Borsosok Huszar Inczeloka Csatak Farkasdomb Mozi Kiseger 4.025 mp 6.580 mp 750 mp 1.325 mp 5.435 mp 2.975 mp 960 mp 4.860 mp 1.550 mp 2.975 mp 4.375 mp 6.187 mp 2.200 mp 2.446 mp 850 mp 850 mp 2.750 mp 4.000 mp 1.558 mp 616 mp 878 mp 1.050 mp 26
Toltes Szederpataka Foldklabja Kozeplab Hosszuvesz Ujut Mohos Malom Orbanok Alsokakas 87.500 mp 7.040 mp 3.070 mp 2.250 mp 1.200 mp 1.300 mp 6.878 mp 1.858 mp 1.680 mp 2.310 mp Kakas 2.137 m 9.902 mp Rokalyok Habak Hidegpatak Czirjakkert Kulcsar Magyari 1.850 mp 2.550 mp 3.850 mp 2.570 mp 1.050 mp 1.015 mp 27 Mezőgazdasági utak: Sarospatak Festettkeresztfa Nagymezo Kerekto Enke Szentmiklosi Dello Volgy I Volgy II Ciganyoknal Mihalypataka Hosszuvesz 5.250 mp 4.900 mp 17.400 mp 1.600 mp 3.400 mp 8.000 mp 9.200 mp 3.200 mp 4.800 mp 1.000 mp 7.000 mp 4.200 mp
Delhegyut Durgovesze Mermart Mohos Galvesze Ambarasokutja Hamor Szegelet Kotommezeje Hidegpataka Monuspataka Soutja Ketpatakkoze Stetret Fuloputja Veszfo 5.250 mp 3.500 mp 2.450 mp 875 mp 900 mp 4.375 mp 2.100 mp 1.050 mp 1.138 mp 30.000 mp 2.600 mp 31.200 mp 12.250 mp 13.400 mp 19.500 mp 13.500 mp 28 Erdészeti utak: Mihalypataka 4.200 m 20.000 mp Delhegy 5.200 m 20.800 mp Balazspataka 2.900 m 14.875 mp Vadmihaly 1.500 m 7.500 mp Erosteto 1.200 m 6.000 mp Csatakutja 1.500 m 7.500 mp Nagylok 7.300 m 36.500 mp Aranyasz 1.600 m 8.000 mp Haromutaga 1.300 m 8.500 mp Szaszutja 900 m 4.500 mp Garadicspataka 1.900 m 9.500 mp Gaborutja 1.000 m 5.000 mp Polgaroke 300 m 1.500 mp Nagynyaras 800 m 4.300 mp
Sotetpatak 900 m 4.500 mp Nagytormas 1.600 m 4.300 mp Oras 8.600 m 43.000 mp Ivóvíz és szennyvíz A kiépült ivóvíz-hálózat hossza 29.000 m, a szennyvíz hálózat pedig 28.000 m. Azaz majdnem teljes a lefedettség, ugyanakkor az ivóvíz forrás, tárolás és tisztítás, valamint az Alfalu hálózatával összekapcsolódó nyersvíz-vezeték cseréje indokolt. Földgáz-szolgáltatás Földgáz szolgáltatás jelenleg nincs a községben. 29
GAZDASÁGSZERKEZET Területhasználat, gazdálkodás Terenuri degradate si neproductive Cai de comunicatii si cai ferate Ocupata cu constructii Ocupata cu ape, balti 43 149 148 35 Paduri si alta vegetatie forestiera 3786 Finete 2943 Pasuni 1018 Arabila 1419 0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 4000 30
Mezőgazdasági területek Erdős terület 31
NATURA 2000 területek: 32 Nyugatról a belterületet harapófogóban tartja: Depresiunea şi Munţii Giurgeului, ROSPA0033 A 2010-es agrárösszeírás adatai szerint Gyergyócsomafalva a Hargita megyei agrárviszonyokhoz mérten látszólag átlagos mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik. A valóságban azonban a község szántóföldje az átlagosnál gyengébb minőségű, amely magasabb tengerszint fölötti fekvése miatt számos mezőgazdasági kultúra (pl. kukorica) termesztésére alkalmatlan. Így a szántóterületet nagyrészt az állattartáshoz szükséges takarmány előállítására használják, a község mezőgazdasága pedig állattartásra szakosodott. A fentiek következtében a helyi gazdaság szerkezetében a mezőgazdaság másodlagos szerepet tölt be, ám így is jelentős számú család számára biztosít megélhetést, illetve saját fogyasztásra történő élelmiszertermelési lehetőséget.
Gyergyócsomafalva használt mezőgazdasági területének megoszlása (Mezőgazdasági összeírás, 2010) Gyergyócsomafalva Hargita megye (ha) (%) (%) Szántóföld 685,3 16,0 12,8 Családi kert 48,2 1,1 0,6 Legelő és kaszáló 3537,7 82,8 86,5 Állandó kultúrák 0,1 0,0 0,1 Használt mezőgazdasági terület 4271,3 100,0 100 Gyergyócsomafalva szántóterületének megoszlása különböző kultúrák szerint, hektárban (Mezőgazdasági összeírás, 2010) Teljes Ebből: szántóterület Búza Kukorica Egyéb 685,28 93,63 0,27 591,38 Gyergyócsomafalva állatállománya (darabszám, 2010-es mezőgazdasági összeírás) Szarvasmarha Juh Kecske Disznó Baromfi Ló Méhcsalád 1100 1424 341 741 8559 218 19 33 A statisztikai adatokat kvalitatív jellegű adatokkal is kiegészítve a község mezőgazdasági szereplőiről a következők állapíthatók meg: a. A legnagyobb, farmszerű gazdaságok elsősorban szarvasmarhát és juhokat tartanak, fő termékük pedig a tej (néha a szintén nyersanyagként eladott sajt) és az élőállatként eladott hús (leggyakrabban a még hízlalás előtt álló bikaborjak). Az utóbbi években e gazdaságok jelentős növekedésen mentek át, mind a megművelt terület, mind a tartott állatok száma tekintetében. A területhez jutásnak azonban komoly akadálya a földek tulajdonjogi helyzetének tisztázatlansága, ami nagyfokú bizonytalanságot is eredményez a tervezésben. E családi farmok jelentős mennyiségű családon kívüli alkalmazott számára is munkát biztosítanak, ám a munkakörülmények miatt ezek a munkalehetőségek a helyi lakosság számára nem vonzóak, így az alkalmazottak inkább a településen kívülről kerülnek ki. A helyi gazdatársadalom számára a jelentőségüket az is növeli, hogy a kis és közepes gazdaságok nyári állattartását zömmel e nagygazdaságok vállalják át, esztenázó rendszerben. b. A közepes és kisebb gazdaságok egyre inkább felhagynak a tejtermeléssel, és inkább húsmarhatartásra, bikaborjak felhizlalására térnek át. A közepes méretű gazdaságok fenntartásával inkább idősebb gazdálkodók kísérleteznek, így várhatóan ez a gazdaságtípus el fog tűnni. Fennmaradásukhoz fontos a nagygazdaságokkal való együttműködésük, amelyektől gyakran a hizlalni való borjakat veszik, illetve amelyek a nyári időszakban a saját állataik mellé befogadják bérelt legelőikre e kisebb gazdaságok állatait is. c. A háztáji gazdaságok nagy arányban felszámolódtak, különösen a fiatalabb, nem mezőgazdaságban dolgozó családokban. A még működőkben elsősorban burgonyát termelnek (ennek egy részét
gyakran el is adják), illetve disznót és baromfit tartanak. Ez utóbbiakat szinte kizárólag csak saját fogyasztás céljából tartják a községben. A község mezőgazdaságában észlelt legfőbb hiányosságok és nehézségek o o o o A földpiac nehézkes működése miatt a földterület további növelése egyre nehezebb, a tagosítás pedig nehezen érhető el A legfontosabb termékek, a tej és a sajt, valamint a húsmarha előnytelen áron történő értékesítése és az értékesítés bizonytalansága A minden nagyobb gazdaság számára szükséges abrak és a tápkeverékek beszerzése esetlegesen, egyéni beszerzési csatornák mentén történik, tápkeveréssel a legnagyobb farmok sem foglalkoznak. A gazdaságok termelékenységének jelentős akadálya, hogy a fajállatok a községben igen ritkák. Vállalkozások Gyergyócsomafalván 2005-ben majdnem száz vállalkozást regisztráltak be. Az ezt követő időszakban megnövekedett a vállalkozások száma, esetenként elérve a 120-at is. Viszonylag stabilan alakult a gazdasági társaságok száma, csupán kisebb ingadozás jele láthatóak, a válság évében. Gazdasági társaságok száma 120 100 34 80 60 40 20 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: saját szerkesztés, Lista Firme szerződés A forgalomarányos profitnál 2009, 2010, 2011 és enyhe számban 2013-ban is negatív arányt regisztráltak.
Profit a gazdasági súly alapján 3% 2% 1% 0% -1% 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013-2% Forrás: saját szerkesztés, Lista Firme szerződés Gyergyócsomalfalva vállalkozói hajlandóságot mutató településnek számít, ami igencsak megmutatkozik az ezer főre jutó gazdasági társaságok számánál, hiszen nem sokkal marad el a megyei átlag mögött. Ezer lakosra eső gazdasági társaságok száma 35 30 25 20 15 10 5 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 35 megyei helyi Forrás: saját szerkesztés, Lista Firme szerződés Foglalkoztatás A foglalkoztatottak számának alakulása két forrás alapján kerül bemutatásra: az INS Tempo adatbázis és a Lista Firme szerződés. Az INS adatainál látni, hogy 2008 után jelentősen lecsökkent, több mint a felére és utána már viszonylag stabilan alakultak az értékek. Ami pedig a gazdasági társaságoknál beregisztrált foglalkoztatottak számát illeti, ott is csökkenés volt, viszont nem ugyanolyan mértékű. Nagyjából 25%-al csökkent a szám 2013-ra.
Foglalkoztatott számának az alakulása 2005 és 2013 között 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 INS foglalkoztatottak gazdasági társaságok foglalkoztatottjai Forrás: saját szerkesztés, Lista Firme szerződés Az átlagos foglalkoztatás a településen szinten azonos szinten van a megyei értékekkel, ami ugyancsak annak köszönhető, hogy a településen a vállalkozói hajlandóság jóval magasabb más településekhez viszonyítva. A beregisztrált vállalatok által foglalkoztatott személyek átlagos száma 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 36 megyei helyi Forrás: saját szerkesztés, Lista Firme szerződés A 2005-ös évhez viszonyítva a foglalkoztatottak száma a válság éve után enyhén megcsappant, úgy megyei, mint helyi szinten. Ami pedig a vállalkozások számát illeti - pár ingadozással felváltva - enyhe növekedés jelei mutatkoztak, mindkét szint esetében.
A foglalkoztatás és a gazdasági társaságok száma megyei és helyi szinten 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 megyei vállalkozások helyi vállalkozások Forrás: saját szerkesztés, Lista Firme szerződés A foglalkoztatottak aránya a teljes lakosság százalékában van kiszámítva. Látni lehet, hogy igaz, hogy Gyergyócsomafalván nem nagyobbak az értékek mint a megyében, a régióban és országos szinten, viszont a Lista Firme adatbázis szerint, amely jobban tükrözi a realitást, az értékek közelebbiek a felsőbb szint értékeihez. A foglalkoztatottak száma a teljes lakosságra vetítve 35% 37 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% INS helyi helyi valós országos regionális megyei Forrás: saját szerkesztés, INS Tempo adatbázis és Lista Firme szerződés A nettó átlagbérekre vonatkozóan nincsenek helyi adatok. Két szektornál (a kitermelőipar illetve az elektromos és hőenergia szolgáltatások) kimagaslóak a jövedelmek mindhárom szint esetében. Továbbá Hargita megyénél még jövedelmező szektornak számít a Közigazgatás és közbiztonság is. Ami mindhárom esetben alacsony szinten van, az a turizmus, az itteni átlagbérek 1000 lej alatt vannak.
A nettó átlagbérek szektoronként a 2013-as évben 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 országos regionális megyei Forrás: saját szerkesztés, INS Tempo adatbázis Gazdaságszerkezet A gazdaságszerkezet vizsgálatánál a Lista Firme forrásból szerzett adatok alapján megvizsgáljuk a településen bejegyzett vállalkozásokat gazdasági profiljuk alapján. A vizsgált éveket a 2005-ös, 2008-as és a 2013-as év képezi. 38 Első évben, azaz 2005-ben, a vállalkozások zömét a fűrészáru gyártása nevű szektorban regisztráltatták. Látni lehet, hogy az összmunkahelyből a 80%-ot és a település teljes gazdasági súlyának a 90%-át tette ki ez a csoport. A kereskedelem értékei követik, amelyek 10% alattiak. Mindemellett regisztráltattak vállalkozásokat elenyésző arányban a víztermelés, - kezelés, - ellátásnál; építkezésnél; vendéglátóiparban és az állat-egészségügyi ellátásnál. Gyergyócsomafalván bejegyzett gazdasági társaságok a 2005-ös évben 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Munkahely ek száma Forrás: saját szerkesztés, Lista Firme szerződés Gazdasági súly
2008-ban a fűrészáru gyártása már nem az egyedüli domináns szektor volt, a kereskedelemnél úgy a munkahelyek száma, mint a gazdasági súly is megnövekedett. Enyhe növekedésnek lehetünk szemtanúi a vendéglátóiparnál és az építkezésnél. Gyergyócsomafalván bejegyzett gazdasági társaságok 2008-ban 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Mu n kah elyek száma Gazd asági sú ly Forrás: saját szerkesztés, Lista Firme szerződés A 2013-as évben a fűrészáru jelentősége újra megnövekedett, nagyobb arányt képviselve úgy a munkahelyek számánál, mint a gazdasági súlynál. Értékei alapján másodikként követi az építkezés, majd a kereskedelem. A többi szektornál alig 1-2%-os a jelenlét. Gyergyócsomafalván bejegyzett gazdasági társaságok 2013-ban 39 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Munkahely ek száma Gazdasági súly Forrás: saját szerkesztés, Lista Firme szerződés Gyergyócsomafalva jelentős erdős kiterjedtséggel rendelkezik és lehet látni, hogy a gazdasága is többnyire erre az iparágra tevődik. Fontos, hogy a kitermelés környezettudatosan történjen.
1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2010. január március május július szeptember no vember 2011. január március május július szeptember no vember 2012. január március május július szeptember no vember 2013. január március május július szeptember no vember 2014. január március május július szeptember STRATEGIA DE DEZVOLTARE 2015-2020 Munkanélküliség A munkanélküliségi ráta kiszámítása a teljes lakosság számának a figyelembevételével történt. Gyergyócsomafalván többnyire azonos szinten alakult a megyei, regionális és országos értékekkel, pár hónap kivételével. Munkanélküliségi ráta a teljes lakosságra vetítve 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% helyi országos regionális megyei Forrás: saját szerkesztés, INS Tempo adatbázis Turizmus A turizmus vizsgálatánál a szálláskapacitást, annak kihasználtságát és a vendégéjszakák számát vesszük figyelembe. Gyergyócsomafalván 2014-ben 1068 vendégéjszakát regisztráltak, aminek majdnem 4500-nak kellene lennie, ahhoz, hogy elérje a megyei átlagot. 40 A szálláskapacitásnál lehet látni, hogy 2011-ig mindhárom szint esetében az 1990-es értékhez viszonyítva alább volt a szálláskapacitás mértéke. Egyedül a régiónak sikerült túlszárnyalnia 2011-ben, és folyamatos növekedés jeleit mutatta. Szálláskapacitás 140% 130% 120% 110% 100% 90% 80% 70% 60% 50% országos regionális megyei Forrás: saját szerkesztés, INS Tempo adatbázis
A szálláskapacitás kihasználtságának tekintetében a regionális adatoknál látni fejlődést. Hargita megye a sor végén van, az alig 10%-ával. A szálláskapacitás kihasználtsága 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% országos regionális megyei Forrás: saját szerkesztés, INS Tempo adatbázis A vendégéjszakák alakulása a 2001-es év értékéhez viszonyítva van kiszámítva. Amint látni lehet, a régió ebben az esetben is első helyen található: 2013-ra a másfélszeresére növekedtek úgy a vendégéjszakák száma, mint a szálláskapacitás. Az országos adatoknál kisebb ingadozásokat regisztráltak, míg Hargita megye esetében a szálláskapacitás alig változott, míg a vendégéjszakák száma fokozatosan visszaesett 2001-hez viszonyítva. 41 Vendégéjszakák és szálláskapacitás 180% 160% 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% országos kapacitás regionális kapacitás megyei kapacitás országos regionális megyei Forrás: saját szerkesztés, INS Tempo adatbázis A fenti ábráknál lehet látni, hogy a turizmusnál még fontos lenne fejlesztéseket véghezvinni, azért, hogy jövedelmezőbbé váljon a szektor. Románia, Erdély és maga Székelyföld természeti adottságai is különlegesek, amihez ha egy megfelelő turisztikai marketing párosulna, akkor
mind gazdasági, mind társadalmi szempontból az életszínvonal növekedését lehetne elősegíteni. A Görgényi havasok természeti adottságainak köszönhetően a községben számos borvízforrás található, emiatt a település a borvízkútjairól híres. Egyedi készítésű és díszítésű székely kapuk vannak a településen. Ami a gasztronómiát illeti, Gyergyócsomafalván van olyan ételkészítmény, amely helybéli unikumnak számít: a pojéka leves. Látnivalókban bővelkedik a település: templomok (Csomafalvi Fényes templom, Szászfalusi Gyümölcsoltó Boldogasszony ), Szent István Kardja emlékmű, Délhegy, Felső-Nyírkerti Borvízfürdő, Borsos Miklós Emlékház. 1 A Görgényi havasok közelségének köszönhetően a településen van két sípálya. Ezeknek a fejlesztése és kiépítése növelné a téli sportok iránti érdeklődők számát, amely jótékony hatással lenne a turizmusra. Új lehetőségek feltérképezésével, változatosságot lehetne hozni téli sportok céljából megrendezett táborokkal és különböző téli (és nemcsak) rendezvények megszervezésével. 42 1 Vö. Gyergyócsomafalva hivatalos oldala [http://www.csomafalva.info/]. Hozzáférés: 2015. május 21.
III. SWOT Erősségek - Pozitív migrációs egyenleg - Szociális rendszer/tevékenységek - Magas a gazdasági társaságok száma - Magas foglalkoztatás - Globálisan integrált - Borvízforrás - Sípálya - Vállalkozói hajlandóság Lehetőségek - Szociális Központ - Elővárosi tömegközlekedés - Sípályák korszerűsítése, funkcióinak bővítése - EU-s források szakképzésekre a gazdasági profil változatosságának elősegítése - Együttműködés a helyi vállalkozók között - Térségi együttmüködésre való nyitás - Új turisztikai irányvonal Gyengyeségek - Népesség csökkenése - Elöregedő társadalom - Magas népsűrűség - Egészségügyi infrastruktúra - Vasútvonal hiánya - Rossz minőségű szántóföld - Mezőgazdasági kultúra hiánya - Gyenge termőképességű talajok Veszélyek - A gazdaság egyoldalúsága - Gazdasági világválság - Támogatások korlátozása - Klímaváltozás - Etnikai feszültség - Szakképzett munkaerő elvándorlása - Mezőgazdasági tevékenységek, amelyek káros hatással lehetnek a Natura 2000-es területekre 43
IV. CÉLRENDSZER, PRIORITÁSOK Az elemzések alapján ki kell emelnünk, hogy Csomafalva legfontosabb megkülönböztető jegye, hogy gazdaságilag fenntartható, ami abból is egyértelműen látszik, hogy a kereskedelem részesedése a vállalkozások kumulált forgalmából 10% alatti meghatározó tehát a helyi gazdaságon belül a faipar (70%) és az építőipar (90%). A fenntarthatóság szempontjából ugyanakkor két kockázatot lehet beazonosítani: - egyrészt a specializált gazdaságszerkezet nagyon érzékennyé teszi a községet minden, az adott szektort érintő kedvezőtlen globális gazdasági változásra; - a községben annyira alacsony a születések száma, hogy nemcsak a diverzifikációhoz kevés a humán utánpótlás, de a fapiari-építőipari szektor megújuló- vagy önfenntartó képessége is veszélybe kerül. Ebben az összefüggésben megoldást kell keresni arra, hogy a község hogyan tudna olyan vonzerőt képviselni, ami - elsősorban a kivándorolt, magasabban képzett csoportok számára vonzóvá tenné (első és második generációs kivándoroltak egyaránt) a hazatérés lehetőségét, - másodsorban pedig olyan, a helyi ipar, gazdaság és közösség számára hasznos, felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek idevonzására kell képessé tenni a községet. 44 Ugyanakkor az oktatási rendszer nagyon erős kihívásokkal szembesül: 2020 után 30-40%-kal csökken az iskolás korú népesség, amennyiben nem történik jelentős változás a migráció és a gyerekvállalás terén. Az iskolarendszer minőségének fenntarthatóságát veszélyezteti, ha 5-8. osztályban nem tud két párhuzamos osztály indulni márpedig az oktatás színvonala egy ilyen fejlődési pályát megtett község esetén meghatározó kérdés. Azaz olyan vonzóvá kell tenni a csomafalvi 5-8. soztályos képzés feltételrendszerét, hogy más településekről (10-15 km-en belülről) a szülők a csomafalvi iskolát válasszák. Mindezek alapján az mondható, hogy a kulcskérdés a fenntarthatóság de nem elcsépelt, közhelyszerű értelmében, hanem eredeti jelentése szerint. A gazdaságilag fenntartható működés feltételrendszere azonban nem fenntartható, ezért szükség van - gazdasági diverzifikációra,
- népességvonzásra, - magas színvonalú közoktatásra. A diverzifikációhoz szükséges: - turizmus-fejlesztés: kiegészítő jövedelem számos család és vállalkozás számára, - képzések, átképzések: a város stratégiájában egy komplex vállalkozás-fejlesztési és továbbképzési központ szerepel, de nagyon kérdéses, hogy ezt meg tudják-e, meg akarják-e valósítani; megfelelő forrásokból térségi képzési központ létrehozható - a vállalkozói kultúra igen fejlett, de csak bizonyos szektorokra korlátozódik: lehetőséget kell biztosítani az új vállalkozóknak, akik más területen indulnának (szolgáltatások, egyéb gyártás, IT, kreatív ipar, nagy hozzáadott értékű élelmiszeripar, stb.) - magában a meghatározó szektorban is lépni kell a magasabb tudásigényű témák felé, azaz pl. épület, bútor és műtárgy restaurálás, műemlék-védelem, megújuló energiák szerelése, energiahatékony épületek tervezése és kivitelezése, energiahatékony épületrehabilitálás, stb. A népességvonzáshoz szükséges: - magas minőségű alapszolgáltatások: víz, szennyvíz, közvilágítás, (szelektív) hulladék - alapszintű pénzügyi szolgáltatások: valódi bankfiók vagy helyi fejlesztési alap létrehozása közösségi tőkével, hogy az induló vállalkozások tőkéhez és finanszírozáshoz jussanak - magasabb szintű egészségügyi ellátási színvonalra: családorvosi ügyelet, gyermekorvosi rendelő, képalkotó diagnosztika, labor, ügyeleti gyógyszertár - kimagaslóan jó alapfokú oktatás: speciális, helyi tudást is átadó, reformpedagógiai módszereket alkalmazó 1-4 osztály, teljes digitális oktatás 5-8 osztályban - rugalmas, a munkavállalást és vállalkozást segítő pedagógia ellátás: bölcsőde, napköziotthonos óvoda, iskola utáni iskola - sokszínű kulturális élet, ami az elvándoroltak számára is vonzóak lehetnek - befogadó jellegű helyi identitáselemek hangsúlyozása - kereskedelmi, szolgáltató funkciók bővítése 45
V. PROGRAMOK BIZTOS ALAPOK A) Közterületek egységes kialakítása, rendezése (polgármesteri hivatalnál, templomnál, egy további helyszín) a tervek kidolgozásánál érdemes lakossági kezdeményező csoportot is kialakítani, törekedve arra, hogy minél sokszínűbb legyen a részt vállalók köre a megvalósításban részben helyi, közösségi megvalósításra fontos helyezni a hangsúlyt, hogy a közösség minél inkább sajátjának érezze a kialakított köztereket a tervek elkészítése során fontos, hogy elsősorban helyi anyaghasználatra törekedjenek, fém szalagkorlátok, beton, vasbeton műtárgyak elhelyezése kerülendő, ugyanakkor a vezetékeket ezeken a megújított tereken a földbe javasolt helyezni B) Alapszolgáltatás-fejlesztés: 46 külterületi úthálózat fejlesztése (Varság felé, sípályákhoz, mezőgazdasági területekhez) külterületi telekkönyvezés közvilágítás: energiahatékony megoldásra való áttérés a jelenlegi rendszer amortizációját követően köz-infokommunikációs hálózat a lakosság, az intézmények és a vállalkozások szélessávú ellátása és a helyi elektronikus ügyintézési és kommunikációs rendszer érdekében víz- és szennyvízhálózat fejlesztése csak kövezett belterületi utak modernizálása (aszfaltozással, de kerülve a szalagkorlátok, beton, vasbeton műtárgyak használatát helyettesítésként természetes kő, fa alkalmazandó) családorvosi ügyeleti központ kialakítása az egészségházban o az egészségház bekapcsolása a Hargita megyei telemedicina rendszerbe
o egészségügyi ellátási szempontból fontos, hogy a községben az egészségház közelében helikopter-leszálló kerüljön kialakításra, mivel a telemedicina rendszer bevezetése esetén a sürgősségi kórház szakorvosa csak így rendelkezhet a megfelelő szállításról szükség esetén ügyeleti gyógyszertár (24/24, 7/7) 47
TURISZTIKAI FEJLESZTÉS C) A térségi turizmus fókuszának keletre tolásához szükséges új turisztikai tengelyek: Csomafalva-Farkaslaka érték-turisztikai tengely csatlakozás a Maros (Szeged) nemzetközi kerékpárút kezdeményezéshez Ezen kívül három további fejlesztési irány körvonalazható: otthoni (pl. agroturisztikai) vendégfogadás bővítése és szervezése turisztikai szolgáltatások fejlesztése (kalandpark, tájház vagy hagyományok háza, aktív turizmushoz szükséges szolgáltatások, kerékpár-kölcsönző, stb.) Maros part turisztikailag is értelmezhető hasznosítása (sétány, területrendezés) 48