Tartalomjegyzék 24. ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁG, MINT SZAKHATÓSÁG... 3 24. 1. Az építésügyi hatóság szakhatósági eljárása, vizsgálati követelmények... 4 24.1.1. Építési engedélyezési eljárásban... 5 24.1.2. Használatbavételi engedélyezési eljárásban... 7 24.1.3. Bontási engedélyezési eljárásban... 9 24.1.4. Fennmaradási engedélyezési eljárásban... 9 24.1.5. Egyéb hatósági eljárásban... 10 24.2. Eljárási kötelezettség, és ügyintézési határidők... 11 24.3. Benyújtandó dokumentumok... 13 24.4. Az igazgatási szolgáltatási díj... 14 24.5. Ellenőrző kérdések... 15 2
24. ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁG, MINT SZAKHATÓSÁG Az építésügyi hatóság - a sokféle engedélyezési, tudomásulvételi, hatósági bizonyítvány kiállítása, kötelezési, végrehajtási eljárásokon túl szakhatósági eljárást is folytat, és jogszabályban meghatározott esetben és módon építésügyi hatósági szolgáltatást nyújt. Étv. 34. (2) Az építésügyi hatóság m) szakhatósági, valamint eljárásokat folytat, és jogszabályban meghatározott esetben és módon építésügyi hatósági szolgáltatást nyújt. Az építésfelügyeleti hatóság az Étv. törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint ellátja az építési folyamat felügyeletét, ellenőrzi az építmény műszaki állapotát, valamint feltárja a szabálytalan építkezéseket, és ennek keretében szakhatósági eljárást is lefolytat. Étv. 46. (2) f) Az építésfelügyeleti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint ellátja az építési folyamat felügyeletét, ellenőrzi az építmény műszaki állapotát, valamint feltárja a szabálytalan építkezéseket. Ennek keretében szakhatósági eljárást folytat le. Természetesen mind az építésügyi, mind az építésfelügyeleti hatóság számára kötelező betartani a szakhatósági eljárása során a Ket.-ben általánosságban megfogalmazott az eljárásokra és a szolgáltatásokra vonatkozó általános szabályokat. Ket. 44. (3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szakhatóságra a hatóságra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. A Ket. rendelkezéseket részletesen a 23. fejezet Az építésügyi eljárásokban a szakhatóságokra vonatkozó előírások címszó alatt részletesen ismertettük, hiszen az építésügyi, és építésfelügyeleti hatóságok ilyenkor szakhatósági szerepkört kapnak. Ezért itt csak egy-két fontosabb elemet emelünk ki. Törvény vagy kormányrendelet az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott meghatározott szakkérdésben más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) kötelező állásfoglalását kell beszereznie (Ket. 44. (1) bek.). A szakhatóság olyan szakkérdésben ad ki állásfoglalást, amelynek megítélése hatósági ügyként a hatáskörébe tartozik, ennek hiányában törvény vagy kormányrendelet annak vizsgálatát szakhatósági ügyként a hatáskörébe utalja (Ket. 44. (1) bek.). A szakhatóságra a hatóságra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell (Ket. 44. (3) bek. ). A szakhatósági eljárásért illeték vagy díj fizetendő. A hatóság akkor keresi meg a szakhatóságot, ha az ügyfél az illeték és díjfizetési kötelezettségének eleget tett (Ket. 44. (4) bek.). A szakhatósági állásfoglalás tartalmára a határozat tartalmára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni a Ket. 44. (6) bekezdésben foglalt eltérésekkel. A szakhatóság jogszabályt sértés esetében a határozatának vagy eljárást megszüntető végzésének jogerőre emelkedéséig egy alkalommal módosíthatja döntését (Ket. 44. (7) bek.). A szakhatóság a megkeresés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy van-e hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására (Ket. 45/A. (2) bek.). A szakhatóság szükség esetén 3
hiánypótlást ad ki (Ket. 45/A. (2) bek.). Törvény vagy kormányrendelet rendelkezhet úgy, hogy az ügyben eljáró szakhatóság állásfoglalását helyszíni szemle keretében adja meg (Ket. 56. (3) bek.). A szakhatóság hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, ha a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vett részt (Ket. 71. (2) bek. b) pont). A másodfokú döntést hozó hatóság beszerzi a másodfokú eljárásban kijelölt szakhatóság állásfoglalását (Ket. 104. (2). bek.). A döntés semmis, ha a határozatot a szakhatóság kötelező megkeresése nélkül vagy a szakhatóság állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg (Ket. 121. (1) bek. c) pont). Kormányrendeletben meghatározott esetekben más hatóság eljárásába az építésügyi hatóságot szakhatóságként be kell vonni. Az építésügyi hatóság szakhatóságként történő bevonásának eseteit (azaz az érintett eljárásokat, valamint a bevonás és közreműködés feltételeit) és az első fokú, továbbá a másodfokú eljárásban részt vevő szakhatóság kijelölését jellemzően az eljáró hatóság kijelöléséről szóló vagy az eljárását szabályozó kormányrendelet tartalmazza. Az építésügyi hatóságot szakhatóságként kijelölő kormányrendeletnek meg kell határozni azt a szakkérdést is, amelyben az építésügyi hatóságnak állást kell foglalnia. Az építésügyi hatóság, mint szakhatóság eljárására (illetve állásfoglalásának meghozatalára) vonatkozó szabályok: A) a Ket.-nek AA) a szakhatóságokra vonatkozó különös szabályai, valamint AB) az AA) pont szerinti szabályokkal nem ellentétes a hatóságokra vonatkozó általános szabályai, B) ahol ez az építésügyi hatóság szakhatóságként történő eljárásával összeegyeztethető a 312. Kr. -nek az építésügyi hatóság eljárására vonatkozó szabályai, C) az Étv.-nek és egyéb építésügyi jogszabályoknak az építésügyi hatóságra vonatkozó szabályai (építésügyi anyagi jogi követelményei), és D) a jogszabálynak, amely az annak a hatóságnak az eljárását szabályozza, amelyben az építésügyi hatóság szakhatóságként részt vesz, az adott eljárásban a szakhatóságokra, illetve ha van ilyen az építésügyi hatóságra, mint szakhatóságra vonatkozó eljárási szabályai. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság, mint szakhatóság természetesen csak a hatáskörébe tartozó szakkérdésben adhat ki állásfoglalást. Az állásfoglalásban csak a jogszabályban meghatározott követelményeket jogosult érvényre jutatni. Az állásfoglalásban meg kell jelölni a követelményekre vonatkozó jogszabályi hivatkozást is. E jogszabályok alapvetően az OTÉK, a helyi építési szabályzat és szabályozási terv. 312. Kr. 12. (2) A szakhatóság állásfoglalásában csak a hatáskörébe tartozó szakkérdés jogszabályban meghatározott követelményeit jogosult érvényre juttatni azzal, hogy az állásfoglalásban meg kell jelölni a követelmény jogszabályi hivatkozását is. 24. 1. Az építésügyi hatóság szakhatósági eljárása, vizsgálati követelmények Az építésügyi hatóság, mint szakhatóság az állásfoglalásában csak a hatáskörébe tartozó követelményeket jogosult érvényre jutatni, melyeket jogszabályok határoznak meg. Az állásfoglalásában a vizsgált követelmények jogszabályi hivatkozását meg kell jelölni. 4
312. Kr. 12. (2) A szakhatóság állásfoglalásában csak a hatáskörébe tartozó szakkérdés jogszabályban meghatározott követelményeit jogosult érvényre juttatni azzal, hogy az állásfoglalásban meg kell jelölni a követelmény jogszabályi hivatkozását is. Az építésügyi hatóságnak is lehetősége van az ügyfél kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadására (Ket. 44. (8) bek.). Fontos szabály, hogy a szakhatósági eljárása során köteles helyszíni szemlét tartani. Az eljárás során az építésügyi hatóság a 312. Kr. rendelet szerinti építési, használatbavételi, bontási és fennmaradási engedélyezési eljárásban, vagy egyéb hatósági eljárásban a településrendezési és építésügyi követelmények betartását ellenőrzi. A következő részekben az eljárásonként ismertetjük a vizsgálandó szempontokat. 312. Kr. 57. (1) Az építésügyi hatóság kérelemre előzetes szakhatósági állásfoglalást ad. (2) Az építésügyi hatóság szakhatóságként történő közreműködése során a) helyszíni szemlét tart, b) vizsgálja ba) építési engedélyezési eljárásban a 18. (1) és (2) bekezdésében, bb) használatbavételi engedélyezési eljárásban a 40. (2)-(4) bekezdésében, bc) bontási engedélyezési eljárásban a 46. (2) és (3) bekezdésében, bd) fennmaradási engedélyezési eljárásban a 42. (1) és (2), valamint a 43. (3) bekezdésében, be) egyéb hatósági eljárásban a településrendezési és építésügyi követelményekben előírtakat. 24.1.1. Építési engedélyezési eljárásban a) Legelőször is szükséges megvizsgálni, hogy a tervezett építmény, az építési tevékenység megfelel-e a helyi építési szabályzat előírásainak. Ha nem áll rendelkezésre, illetve nincs hatályban a területre vonatkozó helyi építési szabályzat vagy éppen az éppen nem szabályoz teljeskörűen, akkor vizsgálni kell, hogy a célzott hasznosítás jellege, a kialakuló telek mérete, a tervezett beépítés mértéke - beépítettség és építménymagasság - valamint módja, rendeltetése (területfelhasználása) illeszkedik a meglévő környezethez. természetesen az egyéb jogszabályokban foglalt építésügyi követelmények betartásával. Vizsgálni kell, hogy az ingatlan, a telek beépítésre vagy beépítésre nem szánt területen helyezkedik el. Az első esetben kizárólag építési telken helyezhető el építmény. A második esetben építményt elhelyezni csak akkor lehet, ha a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja, közérdeket nem sért (nem érinti károsan a környezet természeti, táji és építészeti értékei védelmének érdekeit, nem veszélyezteti a talaj- és a vízgazdálkodást, nem befolyásolja hátrányosan a terület rendeltetésszerű felhasználását, a megfelelő megközelítés biztosított, illetőleg biztosítható). További feltétel, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el, a korábbi gazdálkodó ott lakását biztosító második lakóépület céljára szolgál, és amennyiben biztosított a gazdálkodás folytatása, valamint azt a gazdaság meglévő építményeinek közvetlen közelében építik fel, helyhez kötött, továbbá a környezetével szemben támasztott különleges védelmi igény miatt, illetőleg a környezetére kifejtett hatása miatt beépítésre szánt területen nem helyezhető el, illetve közösségi építmény vagy köztárgy. 5
Alapvető a területre vonatkozó un. tilalmak vizsgálata, ezen belül a változtatási, a telekalakítási, illetve építési tilalom, vagy korlátozás. Az építmény elhelyezése során biztosítani kell az építmény, továbbá a szomszédos építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát, az építmény közszolgálati (tűzoltó, mentő stb.) járművel történő megközelíthetőségét, a környezetvédelem és a természetvédelem sajátos követelményeit és érdekeit, a közhasználatú építmények esetében a mindenki számára biztonságos és akadálymentes megközelíthetőséget; a rendeltetésszerű telekhasználatot. Ezért ezek vizsgálatára is ki kell térjen az építésügyi szakhatósági állásfoglalás vizsgálata. b) Következő fontos vizsgálati szempont, hogy az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása megtörtént-e, a telek rendezett-e. A kialakítás követelményeit a településrendezési tervek és az egyéb jogszabályokban előírtak határozzák meg. (Megjegyzés: Az építési tevékenységgel érintett telek akkor minősül rendezettnek, ha a helyi építési szabályzat, ennek hiányában az illeszkedés szabályai szerint alakították ki és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.) A telekalakítás alapvető szabálya, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége és megközelíthetősége a jogszabályoknak megfeleljen. c) Az előbbiek vizsgálata után ki kell térni, hogy a tervezett építmény és az alkalmazott építészeti-műszaki megoldás megfelel-e az Étv.-ben rögzített alapvető követelményeknek, ezen belül az OTÉK-ban meghatározott alapvető követelményeknek kell teljesülni. Biztosítani kell a rendszeres karbantartás lehetőségét, továbbá, hogy az építmény rendeltetésszerű használatával járó környezeti terhelés az adott helyen megengedett mértéket ne lépje túl, valamint mindenki számára a közhasználatú építmények esetében a biztonságos és akadálymentes használatot, a terület geológiai, hidrológiai és szeizmológiai sajátosságainak való megfelelést. Különös figyelmet kell fordítani a táj- és településkép, a beépítési vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelmére, az épített örökség védett értékeinek érvényesülésére. A vizsgálat során figyelemmel kell lenni, hogy teljesülnek-e az egyes építményekre, területekre védettséget elrendelő jogszabályoknak és az építési tevékenységre vonatkozó, az építésügyi hatósági eljárást megelőzően lefolytatott más hatósági eljárásokban meghatározott követelmények, különösen az építészeti minőség- és értékvédelem jogszabályban meghatározott szempontjai. d) Előrelátóan vizsgálni szükséges, hogy a megvalósuló építmény megépítése, rendeltetése, használata, fenntartása nem okoz-e a környezetében olyan káros hatást, amely az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot majdan veszélyeztetné. e) A szakhatósági állásfoglalás elbírálása során meg kell vizsgálni, hogy biztosítható-e az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságához szükséges járulékos építmények telken belül történő elhelyezése, biztosítható a közlekedési hálózathoz való csatlakozás és a közműellátás, és megvalósíthatók-e az építménnyel összefüggő tervezett tereprendezési munkálatok. f) Műemlék esetén az előbbiekben felsoroltakon túl az építésügyi hatóságnak vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek megfelel-e, vagy további feltételek mellett megteremthetőek-e. 6
312. Kr. 18. (1) Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelem elbírálása során, helyszíni szemle megtartása mellett vizsgálja, hogy a) a tervezett építmény elhelyezése megfelel-e az Étv. 18-22. -ában és 31. (1) bekezdésében előírtaknak, b) az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása - kivéve az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszában - az Étv. 23-24. -ában, a településrendezési tervekben és a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént-e, a telek rendezett-e, (Megjegyzés: 18. (3) Az építési tevékenységgel érintett telek az (1) bekezdés b) pontja szerint akkor minősül rendezettnek, ha a helyi építési szabályzat, ennek hiányában az illeszkedés szabályai szerint alakították ki és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.) c) a tervezett építmény és az alkalmazott építészeti-műszaki megoldás megfelel-e ca) az Étv. 31. (2)-(5) bekezdésében előírt követelményeknek, cb) az általános érvényű szakmai és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek, cc) az egyes építményekre, területekre védettséget elrendelő jogszabályoknak és az építési tevékenységre vonatkozó, az építésügyi hatósági eljárást megelőzően lefolytatott más hatósági eljárásokban meghatározott követelményeknek, cd) az építészeti minőség- és értékvédelem jogszabályban meghatározott szempontjainak, d) az építmény megépítése, rendeltetése, használata, fenntartása nem okoz-e a környezetében olyan káros hatást, amely da) a terület rendeltetésének megfelelő és jogszabályban meghatározott mértéket meghaladná, db) az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, e) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságához szükséges ea) járulékos építmények telken belül, eb) közlekedési hálózathoz való csatlakozás és ec) a közműellátás a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható-e, f) a tervezőként megjelölt személy (ideértve a társtervezőt, szakági tervezőt is), vállalkozás jogosult-e a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos építészeti-műszaki tervezésre, g) az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnake és tartalmuk megfelel-e az a)-e) pont előírásainak, h) a tervezett építészeti-műszaki megoldásnak az országos építési követelményektől való eltérése engedélyezett-e vagy engedélyezhető-e, valamint i) az építménnyel összefüggő tervezett tereprendezési munkálatok megvalósíthatóak-e. 312. Kr. 18. (2) Műemlék esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túl az építésügyi hatóság vizsgálja, hogy a tervezett építési tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. 24.1.2. Használatbavételi engedélyezési eljárásban Használatbavételi engedélyezéskor kiadott építésügyi szakhatósági állásfoglalás során vizsgálni kell, hogy az építési tevékenységet a jogerős és végrehajtható építési engedélynek, a jóváhagyott 7
építészeti-műszaki dokumentációnak megfelelően végezték-e el, vannak e eltérések, és azok építésügyi hatósági engedélyhez, vagy műemlék esetén örökségvédelmi engedélyhez kötöttek-e. Alapvető fontos annak vizsgálata is, hogy maga az építmény a megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e, a vonatkozó jogszabályoknak, előírt követelményeknek megfelel-e (OTÉK-ban). Mindenképpen ki kell térjen az építésügyi szakhatósági állásfoglalás annak a vizsgálatára is, hogy a használathoz szükséges járulékos építmények megvalósultak-e, a felvonulási épület elbontásra került-e, a környezetrendezést elvégezték-e. Az építésügyi hatóságnak meg kell győződnie arról is, hogy a 191. Kr. szerint a felelős műszaki vezető nyilatkozata rendelkezésre áll. Az építésügyi szakhatósági állásfoglalás kiadható akkor is, ha a vizsgálat során az építésügyi hatóság a rendeltetésszerű és biztonságos építményhasználatot nem gátló hiányosságokat tapasztal. Ebben az esetben feltételként kell előírni a még fennálló hibák, hiányosságok megszüntetését, a kulturális örökség védelme érdekében szükséges munkálatok elvégzését. 312. Kr. 40. (2) A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során, helyszíni szemle megtartása mellett az építésügyi hatóság meggyőződik arról, hogy a) az építési tevékenységet az építési engedélynek, módosított építési engedélynek, az ahhoz tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelelően végezték-e el, b) a tapasztalt eltérések ba) építésügyi hatósági engedélyhez kötöttek-e, bb) műemlék esetén örökségvédelmi engedélyhez kötöttek-e, c) az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e, d) az elkészült építmény a vonatkozó jogszabályoknak, előírt követelményeknek megfelel-e, valamint e) az építmény zavartalan használatához az építési engedélyben előírt szükséges járulékos építmények megvalósultak-e, a felvonulási épület elbontásra került-e, a környezetrendezést elvégezték-e, f) a felelős műszaki vezetőnek az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 14. -a szerinti nyilatkozata az építési naplóban rendelkezésre áll-e, g) a fővállalkozó kivitelező az építési munkaterületet - az építési naplóban igazoltan - visszaadta az építtetőnek. (3) A használatbavételi engedély akkor adható meg, ha az építmény az OTÉK-ban meghatározott rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek, az építési engedélynek és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelel és a) az eltérések nem építésügyi hatósági engedélyhez kötöttek, b) az eltérés műemlék esetén a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek vagy további feltétel előírása mellett megfelel, c) a (2) bekezdés f) és g) pontja szerinti dokumentumok az építési naplóban rendelkezésre állnak, vagy a (4b) és (4c) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak. 8
(4) Ha a használatbavételi engedélyezéskor az építésügyi hatóság a rendeltetésszerű és biztonságos építményhasználatot nem gátló hiányosságokat tapasztal, a használatbavételi engedélyt megadja és ezzel egyidejűleg megfelelő teljesítési határidő megjelölésével és a nem teljesítés esetén alkalmazható szankciók alkalmazására való figyelmeztetéssel - a kötelezésre vonatkozó, e rendeletben foglalt előírások szerint - kötelezi az építtetőt a még fennálló hibák, hiányosságok megszüntetésére, a kulturális örökség védelme érdekében szükséges munkálatok elvégzésére. 24.1.3. Bontási engedélyezési eljárásban Az építésügyi hatóság a bontási engedélyezési eljárásban vizsgálja, hogy a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi, építészeti, örökségvédelmi, műszaki és egyéb követelményeket a tervezett bontási munka kielégíti-e. Vizsgálni szükséges ez esetben is, hogy van e valamilyen tiltó előírás, amely az építmény, építményrész elbontását tiltja, illetve esetleg az ingatlannyilvántartási bejegyzésben feltüntetésre került. Fontos annak vizsgálata, hogy az építmény elbontása nem veszélyezteti-e a csatlakozó építmény, építményrész, vagy a szomszédos telkeken lévő építmények állapotát. Az előbb felsoroltakon túlmenően - műemlék esetén - az építésügyi hatóság azt is vizsgálja, hogy a tervezett bontási tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. 312. Kr. 46. (2) A bontási engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság a kérelem és mellékletei, valamint a helyszíni szemle tapasztalatai alapján vizsgálja, hogy a) a tervezett bontási munka kielégíti-e a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi, építészeti, örökségvédelmi, műszaki és egyéb követelményeket, b) az építmény, építményrész elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem tiltja-e, c) a tervezett bontási tevékenység nem veszélyezteti-e a csatlakozó építmény, építményrész, vagy a szomszédos telkeken lévő építmények állapotát, d) a tervezőként megjelölt személy, vállalkozás jogosult-e a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos dokumentáció elkészítésére, e) az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak-e és tartalmuk megfelel-e az a)-d) pont előírásainak. (3) Műemlék esetén a (2) bekezdésben foglaltakon túl az építésügyi hatóság azt is vizsgálja, hogy a tervezett bontási tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. 24.1.4. Fennmaradási engedélyezési eljárásban Az építésügyi hatóság fennmaradási engedélyezési eljárásban - a bontás tudomásulvétele nélkül és a tudomásulvételtől eltérően végzett jogszerűtlen bontási tevékenységek kivételével vizsgálja, hogy az építési tevékenységet jogszerűtlenül, vagy szakszerűtlenül végezték-e, és e 9
tevékenységek esetén is fenn állnak-e a fennmaradási engedély megadásához szükséges építésügyi szakhatósági állásfoglalás kiadásának jogszabályi feltételei. (Megjegyzés: Jogszerűtlen az építési vagy bontási tevékenység, ha a jogszabály alapján engedélyhez vagy tudomásul vételhez kötött építési vagy bontási tevékenységet engedély vagy tudomásul vétel nélkül, az engedélytől vagy tudomásul vételtől eltérően, az engedély jogerőssé válása nélkül - kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik, a jogerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére végzik. Szakszerűtlen tevékenységek: településtervezési, az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi igazgatási szakértői, az építési műszaki ellenőri, a felelős műszaki vezetői, a beruházáslebonyolítói, az energetikai tanúsítói tevékenység, valamint a kivitelezői tevékenység, ha azt a helyi építési szabályzat és az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik, vagy a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez.) Az építésügyi hatóság - az építésügyi szakhatósági állásfoglalás kiadása során - helyszíni szemlén vizsgálja, hogy adottak-e a döntés meghozatalának szakmai feltételei, a meglévő állapotot rögzítő építészeti-műszaki dokumentáció tartalma megfelel-e a valóságnak, továbbá az érintett telken folytatnak-e építési tevékenységet. 312. Kr. 42. (1) Az építésügyi hatóság - a bontás tudomásulvétele nélkül és a tudomásulvételtől eltérően végzett jogszerűtlen bontási tevékenységek kivételével - az Étv. 48. (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott jogszerűtlen és az Étv. 48. (5) bekezdésében meghatározott szakszerűtlen építési tevékenységek esetén, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak, az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére fennmaradási engedélyt ad. (2) Az építésügyi hatóság a bontás tudomásulvétele nélkül és a tudomásulvételtől eltérően végzett bontási tevékenység esetén a jogszerűtlenül végzett bontási tevékenységet a) az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére, b) az a) pontban meghatározottak hiányában hivatalból tudomásul veszi. 312. Kr. 43. (3) Az építésügyi hatóság - az építésügyi monitoring alkalmazás (a továbbiakban: ÉMO) előzetes igénybevételével - a helyszíni szemlén vizsgálja, hogy a) adottak-e a döntés meghozatalának szakmai feltételei, b) a meglévő állapotot rögzítő építészeti-műszaki dokumentáció tartalma megfelel-e a valóságnak, továbbá c) az érintett telken folytatnak-e építési tevékenységet. 24.1.5. Egyéb hatósági eljárásban Az építésügyi hatóság egyéb hatósági eljárás során kiadandó építésügyi szakhatósági állásfoglalása során a településrendezési és építésügyi követelményekben előírtakat (HÉSZ és OTÉK) vizsgálja. 10
24.2. Eljárási kötelezettség, és ügyintézési határidők 343. Kr. 1. (8) A Kormány azokban az esetekben, amikor az ügyfajtára vonatkozó jogszabály általános építésügyi szakkérdésben szakhatóság közreműködését rendeli el, vagy kiemelt jelentőségű ügyben - a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - szakhatóságként első fokon a (2) bekezdés szerinti hatóságot, másodfokon az (5) bekezdés szerinti hatóságot jelöli ki. Ennek alapján az első fokon eljáró szakhatóság - a sajátos építményfajták, valamint a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak kivételével - az 1. melléklet I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatal, illetve járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal az 1. melléklet I. és II. részében felsorolt járásokra, fővárosi kerületekre kiterjedő illetékességgel. Másodfokon eljáró szakhatóság pedig - a sajátos építményfajták, valamint a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak valamint a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdés d) pontjában meghatározott építmények hatósági ügyeinek kivételével - a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatalának építésfelügyeleti hatósági és örökségvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat is ellátó önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egység (a továbbiakban: másodfokú építésügyi hatóság). Általános építésügyi szakkérdésben szakhatóság közreműködése A Kormány azokban az esetekben, amikor az ügyfajtára vonatkozó jogszabály általános építésügyi szakkérdésben szakhatóság közreműködését rendeli el, szakhatóságként az alábbi hatóságot jelöli ki: a) elsőfokú építésügyi hatóság a járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi (és örökségvédelmi) hivatal (első fokú kiemelt építésügyi hatóság). b) másodfokú építésügyi hatóság a kormányhivatalok építésügyi és örökségvédelmi hivatala. Kiemelt jelentőségű ügyben szakhatóság közreműködése A Kormány kiemelt jelentőségű ügyben a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában szakhatóságként első fokon az alábbi hatóságot jelöli ki: a) elsőfokú építésügyi hatóság a járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi (és örökségvédelmi) hivatal (első fokú kiemelt építésügyi hatóság). b) másodfokú építésügyi hatóság a kormányhivatalok építésügyi és örökségvédelmi hivatala. Ha a jogszabályban meghatározott eljárásban szakhatóságként kijelölt építésügyi hatóságot az ügyben eljáró hatóság megkeresi, az építésügyi hatóság köteles eljárni és szakhatósági állásfoglalást hozni. Ha az építésügyi hatóság a számára meghatározott ügyintézési határidőn belül nem hozza meg a szakhatósági állásfoglalását, az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság 11
az építésügyi hatóság felügyeleti szervéhez fordul. Az eljárásra a mulasztás miatt indult felügyeleti eljárásnak a Ket. 20. -ában foglalt szabályait kell alkalmazni: Ket. 20. (1) A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, valamint kijelölés alapján köteles eljárni. (2) Ha a hatóság eljárási kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a felügyeleti szerv az erre irányuló kérelem megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül kivizsgálja a mulasztás okát, és a mulasztó hatóságot az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja. Nincs helye az eljárás lefolytatására történő utasításnak, ha a 71. (2) bekezdés alkalmazásának van helye. Ket. 20. (7) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat a szakhatósági eljárásra és a fellebbezési eljárásra is alkalmazni kell. E rendelkezések akkor is irányadók, ha - a határozat megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése folytán - a hatóság az ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget az új eljárás lefolytatására irányuló kötelezettségének. Az ügyintézési határidőre a Ket. állapít meg határidőt, amely 15 nap. Természetesen indokolt esetben a határidő vezetői jóváhagyással egyszer meghosszabbítható, amelyről ügyfelet és a megkereső hatóságot is értesíteni kell. Az ügyintézési határidő meghosszabbításáról szóló végzésben az indokokat meg kell jelölni. Ket. 33. (8) A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő tizenöt nap. Kivételesen indokolt esetben - amennyiben azt jogszabály nem zárja ki - a szakhatóság vezetője a szakhatósági eljárásra irányadó határidőt annak letelte előtt egy alkalommal legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja, és erről az ügyfelet és a megkereső hatóságot értesíti. Amennyiben a szakhatóság eljárására irányadó határidő rövidebb, mint 15 nap, az legfeljebb csak a szakhatóság eljárására irányadó határidő mértékével hosszabbítható meg. A szakhatóságnak az ügyintézési határidő meghosszabbításáról szóló végzésében a határidő-hosszabbítás indokait kifejezetten meg kell jelölnie. Külön felhívnánk a figyelmet, hogy a meghatározott ügyintézési határidőnél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. Ket. 33. (9) A (7) és (8) bekezdésben meghatározott határidőnél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. Ilyen pl. a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló külön törvény vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet, amely a Ket.-től és az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg a szakhatóság közreműködésére. A hivatkozott törvény a szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidőt tizenöt napban határozza meg, amelyet a szakhatóság vezetője indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb nyolc nappal meghosszabbíthat. A kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító Kormányrendelet még ennél is rövidebb határidőt állapíthat meg. Ket. 14. (1) Törvény vagy kormányrendelet e törvény rendelkezéseitől eltérő szabályokat állapíthat meg (3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló külön törvény vagy annak felhatalmazása alapján 12
kormányrendelet e törvénytől és az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg: e) a szakhatóság közreműködésére. Ngtv. 5. (1) Kiemelt jelentőségű ügy engedélyezési eljárásában a szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő tizenöt nap, amelyet a szakhatóság vezetője indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb nyolc nappal meghosszabbíthat. 6/C. (1) Kiemelt jelentőségű ügyben a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet vagy az ügyfajtára vonatkozó különös hatósági eljárási szabályokat megállapító jogszabály az e törvényben foglalt határidőknél rövidebbet is megállapíthat. 24.3. Benyújtandó dokumentumok Jogszabály előírhatja, hogy a hatósághoz benyújtott kérelemnek milyen tartalmi követelményeket kell kielégíteni. Ezen belül azt is meghatározhatja, hogy az építésügyi hatósági szakhatósági eljáráshoz milyen mellékletek benyújtása szükséges a kérelem elbírálásához. Ket. 36. (1) A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket. Mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági hozzájárulás csatolását kérni. A 23. Kr. 3. (4) b) pontja szerint az engedélyezési eljárásban az általános építésügyi hatóság, a sajátos építményfajta szerinti építésügyi hatóság vagy a műemlékeket engedélyező építésügyi hatóság vesz részt a meglévő építmény tekintetében az általános érvényű kötelező építésügyi előírásoknak, a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási terveknek való megfelelés kérdésében. Kivételt képez az az eset, ha ugyanerre a rendeltetésre vonatkozóan az engedély iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi vagy fennmaradási engedélyt adott ki. Kérelmezőnek az engedély iránti kérelemhez csatolni kell az építésügyi hatóság szakhatósági közreműködéséhez szükséges építészeti-műszaki dokumentációt két példányban és a tervezői nyilatkozatot. A külön jogszabályban, amely a benyújtandó melléklet tartalmát előírja a 312. Kr. rendelet 8. számú melléklet 9. pontja. Ez speciális esetben írja elő az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmát az építésügyi szakhatósági állásfoglalás kérelméhez. A 23. Kr. szerint: 3. (4) Az engedélyezési eljárásban szakhatóságként részt vesz b) a meglévő építmény tekintetében az általános érvényű kötelező építésügyi előírásoknak, a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási terveknek való megfelelés kérdésében az általános építésügyi hatóság, a sajátos építményfajta szerinti építésügyi hatóság vagy a műemlékeket engedélyező építésügyi hatóság, kivéve, ha ugyanerre a rendeltetésre vonatkozóan az engedély iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi vagy fennmaradási engedélyt adott ki, 5. (1) Az engedély iránti kérelemhez a kérelmező csatolja h) az építésügyi hatóság szakhatósági közreműködéséhez szükséges, külön jogszabályban meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt két példányban és a tervezői nyilatkozatot. 312. Kr. 8. melléklet 9. pont 13
Általános építésügyi szakhatósági eljáráshoz szükséges építészet-műszaki dokumentáció 9.1. Az adott rendeltetéssel érintett építmény, építményrész alaprajza M=1:200-as méretaránynak megfelelő műszaki tartalommal. 9.2. Metszetek M=1:100-as méretarányban. 9.3. Az építészeti műszaki leírás, az I. rész 1.1.1-1.1.4. pontja szerinti tartalommal. 9.4. Tartószerkezeti műszaki leírás, amely tartalmazza az építmény tartószerkezetének leírását, jellemzőit, így különösen a következőket: 9.4.1. a szerkezet alapvető rendszerének leírása, 9.4.2. az alkalmazott számítási modell, 9.4.3. a szerkezet típusa és méretei, 9.4.4. a felelős tervező és szakági tervező neve, címe, jogosultsági száma, 9.4.5. az építmény, építményrész az adott rendeltetésre megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti előírásoknak, 9.4.6. a jogszabályokban meghatározottaktól eltérés engedélyezése szükséges-e, 9.4.7. a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű, 9.4.8. a tervezett építmény, építményrész milyen műszaki megoldással teljesíti az OTÉK 50. (3) bekezdésében meghatározott követelményeket, az építmény tűzvédelmi kockázati osztályát, 9.4.9. az adott rendeltetéssel érintett építmény, építményrész tartalmaz-e azbesztet. 24.4. Az igazgatási szolgáltatási díj Az Étv. felhatalmazása alapján került megállapításra az építésügyi hatóságot, mint szakhatóságot a szakhatósági eljárásáért megillető igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó részletes szabályokat megállapító 24. BMr. A rendelet vonatkozik az építésügyi hatóság, mint szakhatóság szakhatósági eljárására. Étv. 53/C. (3) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendelettel állapítsa meg 3. az építésügyi hatóságot mint szakhatóságot a szakhatósági eljárásért megillető igazgatási szolgáltatási díj mértékét, annak beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat. 24. BMr. 1. (1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - a) az építésügyi hatóság mint szakhatóság szakhatósági eljárására, és terjed ki. 2. (1) Az építésügyi hatóság számára az építtető a) a szakhatóságként való eljárásért aa) az ab)-ac) alpontban meghatározott esetek kivételével 20 000 forint, ab) a repülőtér területén lévő, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet szerinti, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben szakhatóságként való eljárásért 50 000 forint, ac) telekalakítási eljárásban szakhatóságként való eljárásért érintett telkenként 5000 forint, igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) fizet. (2) A jogorvoslati eljárás díja az (1) bekezdésben meghatározott díjjal megegyező mértékű. 14
24.5. Ellenőrző kérdések A.24.1. Mik az építésügyi hatóság szakhatósági eljárására vonatkozó vizsgálati követelmények? Ezen belül mik az építési, használatbavételi, bontási és a fennmaradási engedélyezési eljárásra vonatkozó vizsgálati követelmények? A.24.2. Mi a teendője az építésügyi hatóságnak, mint szakhatóságnak az egyéb hatósági eljárásban? A.24.3. Ismertesse az eljárási kötelezettségre vonatkozó, és az ügyintézési határidőkre vonatkozó általános és különös szabályok? A.24.4. Milyen dokumentumokat kell benyújtani? A.24.5. Ismertesse az építésügyi szakhatósági állásfoglalás esetén az igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó rendelkezéseket! 15