Ifjúságkutatás 2013 Szekszárd

Ifjúságkutatás 2013 Szekszárd A kutatási beszámolót írta: Macher Judit és Turzó-Németh A. Violetta A kutatásra Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából került sor. A program megvalósítója az Echo Innovációs Műhely volt. Projekt azonosító: ECHO 249/2013 A kutatásban való együttműködésért az alábbiaknak szeretnénk köszönetet mondani: Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szekszárdi Garay János Gimnázium Szekszárdi Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézmény Szekszárdi I. Béla Gimnázium, Kollégium és Általános Iskola Pécsi tudományegyetem IGY Gyakorlóiskola Szent József Iskolaközpont Szekszárdi Kolping Iskola VM Dunántúli Agrár- Szakképző Központ, Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium (TISZK) Bezerédj István Szakképző Iskola Tagintézménye Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium (TISZK) Egészségügyi- Szociális Szakképző Tagintézménye Szent László Szakképző Iskola és Kollégium (TISZK) Vendéglátó Szakképző Tagintézménye Echo Innovációs Műhely 8000 Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. Tel: (22) 502-276 Fax: (22) 379-622 projekt@echomail.hu; www.echonetwork.hu Echo Network, 2013

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ... 3 1.1 IFJÚSÁGKUTATÁS 2013... 3 1.2 KUTATÁSI MÓDSZER... 4 1.3 ADATFELDOLGOZÁS... 6 2. A VIZSGÁLT TANULÓK DEMOGRÁFIAI HELYZETE... 8 3. CSALÁDI HÁTTÉR... 15 4. EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS... 24 5. SZABADIDŐ... 39 6. MÉDIAFOGYASZTÁS... 43 7. IFJÚSÁGI KÖZÉLET... 48 8. A FIATALOK SZEKSZÁRDHOZ VALÓ VISZONYA... 55 9. A DIÁKOK PSZICHÉS ÁLLAPOTA... 60 10. A MILLENIUMI GENERÁCIÓ JÖVŐKÉPE... 66 2

1. BEVEZETŐ Köztudomású, hogy a kilencvenes évek társadalmi-gazdasági és politikai változásai jelentősen átrendezték és egyben szegregálták az emberek értékhierarchiáját. Felmerült a tradicionális családi értékekhez való visszatérés gondolata éppen úgy, mint az ezzel élesen szembenálló piaci alapokon nyugvó, fogyasztás-centrikus attitűd. Ezzel egyidejűleg megindult a generációs korszakváltás folyamata is. Azok a tanulók, akik a kilencvenes évek elején kezdték iskolai pályafutásukat már teljes mértékben a megváltozott gazdasági és társadalmi környezetre szocializálódnak, s ennek jellemzői áthatják életük minden területét, így a családi viszonyaikat, az iskolával kapcsolatos elvárásaikat, az identitásukat, a szabadidős preferenciájukat, a mentálhigiénés állapotukat, a közéleti és politikai kultúrájukat, a médiahasználati és fogyasztási szokásaikat illetve a jövőre vonatkozó terveiket egyaránt. Mivel az értékrendi és szemléletbeli változás az ifjúsági problémák struktúrájában is módosítást okozott, a fiatalok életéért felelősséget érző helyi közösségnek, családoknak, civil szervezeteknek és önkormányzatoknak fontos megismerni az új generáció sajátosságait, jellemzőit, problémáit. Az önkormányzatok ifjúságpolitikai tevékenységének közvetlen jogforrása a 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól, melynek 13. -ában a települési önkormányzat feladatai között a törvény felsorolja a sport és ifjúsági ügyekről való gondoskodást Az ifjúsági feladatterv készítése vagy felülvizsgálata sem nélkülözheti tehát a minél szélesebb körű empirikus adatok számbevételét. 1.1 IFJÚSÁGKUTATÁS 2013 Az elmúlt évtizedben egyre több önkormányzat ismerte fel, hogy az ifjúsági problémák települési szintű kezelése nem nélkülözheti a szakmailag megalapozott helyzetkép és az arra épülő koncepció, feladatterv készítését. Az Echo Innovációs Műhely szakértői - az önkormányzati igényekre reagálva a 90-es évek közepén kidolgoztak egy több komponensű ifjúságkutatási és fejlesztési programot, melyet a helyi igényekhez való nagyfokú alkalmazkodás jellemez. Az elmúlt tíz évben ifjúságkutatási programjainkat megyei jogú városokban és kisebb településeken egyaránt sikerrel bonyolítottuk le. A kutatások között alapozó, általános helyzetkép készítése és célzott, egy-egy problématerületre (pl. alkohol és kábítószer fogyasztás, szabadidős szokások, lokálpatriotizmus, ifjúsági közéletiség, pályakezdő munkanélküliség, ifjúsági szolgáltatások stb.) fókuszáló kutatások egyaránt voltak. A kutatói, fejlesztői munka eredménye, hogy több önkormányzat megalkotta ifjúsági koncepcióját, a feltárt jelenségek, problémák kezelésére különböző programok indultak. 3

Közhasznú egyesületünk Szociológiai Kutatóintézete 1995-2013 között több mint 40 településen bonyolított le ifjúságkutatási programot az érintett önkormányzatokkal partnerségben. Az önkormányzati szakemberek, ifjúsági referensek körében többször felmerült, hogy az adott településen feltárt ifjúsági problémákat, jelenségeket fontos lenne összevetni más települések adataival, jó lenne egyeztetni a vizsgálati kérdéseket, szempontokat. Mindezen igényekhez igazodva hirdette meg kutatóműhelyünk Ifjúságkutatás 2000 - Nagyvárosi fiatalok az ezredfordulón című programját, melyhez akkor 21 város csatlakozott, köztük Szekszárd is. Azóta sok idő eltelt, sok minden változott az egyes településeken, a fiatalok új generációja lépett színre. Ennek szellemében valósult meg Ifjúságkutatás 2013 - Szekszárd című kutatási programunk. 1.2 KUTATÁSI MÓDSZER Eddigi tapasztalataink alapján az ifjúsági problémák megismerésének egyik leghatékonyabb módja a középiskolások problémáinak, életének figyelemmel kísérése, ennek megfelelően a kutatást is rájuk fókuszáltuk, de az igényeknek megfelelően kiterjesztettük az általános iskola 7-8 évfolyamára is. A tanulói vizsgálat empirikus adatgyűjtésére önkitöltős kérdőívek segítségével 2013. decemberében került sor. A 7-14 évfolyamos diákoknak a kérdőívet on-line formában, interneten keresztül tettük elérhetővé. Az illetéktelen kitöltés elkerülése érdekében jelszóval védtük le a kutatás kérdőívét osztályonként, melyet csak az adott osztályok ismertek. Az általunk megkérdezett diákok az alapsokaság (az összes 7-14. évfolyamos tanuló) 13 százalékát teszik ki, az 4958 tanulóból 664 fő válaszolt kérdéseinkre. A mintába kerülő osztályközösségeket az iskolák által közölt alapadatok alapján határoztuk meg, figyelembe véve az évfolyam és intézménytípus szerinti kvótákat, a specializációt valamint a nemek szerinti összetételt az alábbiak szerint. A kutatás során város 212 osztályát évfolyam és iskolatípus szerinti rétegekbe soroltuk, majd ezek után minden rétegből az arányának megfelelő véletlen mintát vettünk. Általános iskolai képzés Gimnáziumi képzés Szakközépiskolai képzés Szakiskolai képzés Érettségire épülő egyéb képzés Osztályok száma 7. évf 17 8.évf. 18 9. évf. 10 6 22 10. évf. 6 10 20 11. évf. 8 9 20 12. évf. 9 11 18 13-14. évf. 20 7 Osztályok száma az egyes rétegekben 4

Tanulók száma Általános iskolai képzés Gimnáziumi képzés Szakközépiskolai képzés Szakiskolai képzés Érettségire épülő egyéb képzés 7. évf 343 8.évf. 311 9. évf. 286 163 650 10. évf. 175 255 418 11. évf. 240 233 454 12. évf. 272 253 321 13-14. évf. 458 126 Tanulók száma az egyes rétegekben A kijelölt mintát 35 osztály 811 tanulója jelentette, az elért minta (akik végül is válaszoltak a kérdésekre) 664 fő volt. Mivel több iskolában voltak az adatfelvétel idején hiányzó tanulók, a hiányzásból és az esetleges válaszmegtagadásból fakadó kismértékű torzulást az évfolyam és az iskolatípus szempontja szerinti matematikai-statisztikai súlyozással korrigáltuk a rétegüknek megfelelő súlyváltozóval. Súlyozás után a minta évfolyam és iskolatípus szerint pontosan reprezentálja a szekszárdi 7-14. osztályos diákokat. A vizsgálat a város 8 középfokú és 3 alapfokú oktatási intézményére terjedt ki az alábbi megoszlás szerint: 7-14. osztályos tanulók megoszlása (%) kérdezett osztályok száma Kijelölt minta (fő) Szekszárdi Garay János Gimnázium 16,3 5 132 Szekszárdi Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézmény 5,1 2 41 Szekszárdi I. Béla Gimnázium, Kollégium és Általános Iskola 4,4 2 36 Pécsi tudományegyetem IGY Gyakorlóiskola 2,5 1 20 Szent József Iskolaközpont 3 1 24 Szekszárdi Kolping Iskola 16 6 130 VM Dunántúli Agrár- Szakképző Központ, Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és 13,1 4 106 Gimnázium Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola 8,6 4 70 Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium (TISZK) Bezerédj István Szakképző Iskola 6 2 49 Tagintézménye Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium (TISZK) Egészségügyi- Szociális Szakképző 13,2 4 107 Tagintézménye Szent László Szakképző Iskola és Kollégium (TISZK) Vendéglátó Szakképző Tagintézménye 11,8 4 96 Összesen 100 35 811 5

A mintavételi hiba nagysága városi szinten +/- 2-4 százalék az adott kérdésre válaszolók számától függően. Ez azt jelenti, hogy az általunk mért eredmények legfeljebb ennyivel térnek el attól az eredménytől, amit akkor kapnánk, ha minden 7-14. évfolyamos diákot megkérdeznénk a városban. 1.3 ADATFELDOLGOZÁS A kérdőívből kinyerhető empirikus adatokat kódolás után számítógépen rögzítettük és ellenőriztük. Az adatelemzést SPSS programmal végeztük. Egyes kérdéseknél azt kértük a válaszolóktól, hogy értékeljenek állításokat, minősítsenek társadalmi cselekedeteket, problémákat, intézményeket négy illetve ötfokú skálán. Ezen kérdések esetében a kapott értékeket egy százfokú skálára számoltuk át, ahol a százas értéket az jelentette volna, ha az adott kérdésre minden válaszoló egyöntetűen a maximális, a nullát pedig az, ha a minimális pontszámot adja. A határ az ilyen százfokú skálákon az ötven pont. Az ez alatti érték általában negatív véleményt (bizalmatlanságot, elégedetlenséget, ellenszenvet stb.), míg az e feletti érték pozitív véleményt (elégedettséget, bizalmat, rokonszenvet stb.) jelez. Más kérdéseknél - ahol pozitív vagy negatív tendenciát lehetett prognosztizálni - a százalékos értékeket egy ún. mérleg-indexre vetítettük. Ez esetben a kapott szám egy -100 és +100 közötti érték, ahol az egyöntetű pozitív tendenciát a pozitív, míg az egyöntetű negatív tendenciát a negatív véglet mutatja. A mérleg-indexen a nulla körüli értékek fejezik ki a változatlan helyzetet. Az elemzés során a gyakrabban használt egyváltozós elemzési technikák (gyakoriság, átlagok stb.) mellett a rejtett tartalmak, tendenciák vázolására ún. többváltozós matematikai-statisztikai módszereket is használtunk. A leggyakoribb többváltozós elemzési formák a következők: A korrelációs elemzés azt mutatja meg, hogy az egyes változók megítélése mennyiben hasonló. Ha van köztük hasonlóság (vagyis pozitív korreláció), akkor ezt egy korrelációs együttható fejezik ki, melynek értéke 0 és 1 között lehet. Minél magasabb ez az érték, annál nagyobb a hasonlóság a megítélésben. A megítélési hasonlóságot korrelációs mátrixon ábrázoljuk. A faktoranalízis arra szolgál, hogy sok változóból (például egy hosszú kérdéssorból) kevesebb, jobban kezelhető egységeket kapjunk. Az eljárás alapja itt is az egyes változók megítélésének hasonlósága, de itt változó-csoportokat, megítélési mintázatokat kapunk végeredményül. Az egyes csoportokba tartozó itemekhez faktorsúlyokat rendel a számítógép (-1 és 1 között), amelyek azt fejezik ki, hogy az adott item, változó vagy állítás mennyire befolyásolja az adott faktor összképét. Minél inkább távol van a nullától ez a szám, annál jelentősebb az adott item befolyása az adott faktorra, (ha negatív ez a szám, akkor az adott item éppen ellenkező előjellel befolyásolja a faktort, mint pozitív faktorsúlyú társai). 6

A klaszteranalízis nem a változókból, hanem a válaszadókból képez csoportokat (klasztereket), aszerint, hogy egyes kérdéseket, kérdéssorokat mennyire hasonlóan ítéltek meg. Ezzel lehetővé válik, hogy egy-egy témakör (akár viszonylag sok kérdéssel) megítélése szerint csoportosítsuk a válaszadókat, és a csoportokat utána elemezzük akár társadalmi-demográfiai összetételük, akár más kérdésekre adott válaszaik alapján. 7

2. A VIZSGÁLT TANULÓK DEMOGRÁFIAI HELYZETE Mielőtt belekezdenénk a tanulói kérdőíves kutatás részletes tartalmi ismertetésébe, szükséges, hogy a vizsgált népesség demográfiai helyzetét, összetételét ismertessük, mert vannak olyan tendenciák, jelenségek, amelyek csak ennek fényében érthetők. A társadalomtudományi vizsgálódások alapvető demográfiai változója közé tartozik az életkor. A vizsgált tanulói korosztályban (7-14 évfolyam) a tanulók 56 százaléka fiatalkorú (tehát jogi értelemben korlátozottan cselekvőképes), 36 százalékuk jogilag felnőtt, betöltötte a 18. életévet, s a maradék 8 százalék még gyermekkorú, nincs 14 éves. A mintában a 17-18 évesek aránya 32 százalék. Az ennél fiatalabbak (15-16 évesek) aránya 29 százalék. A kérdezett tanulók átlagéletkora 16.87 év, mely iskolatípusonként egy kicsit eltérő. A gimnáziumokban az átlagos életkor 16.1 év, a szakiskolákban 17.3, a szakközépiskolákban 17.1, az érettségire épülő szakképzésben 19.7, az általános iskola 7-8 osztályában pedig 13.7 év. 20+ 20 19 18 17 16 15 14 13 12 év A vizsgált tanulók korfája 80 60 40 20 0 20 40 60 80 fiúk lányok fõ A szekszárdi iskolákban a hetedik és nyolcadik évfolyamon közel egyenlő arányban vannak a tanulók (6-7 százalék). A középiskolai osztályok közül a legnépesebb a kilencedik és a tizenegyedik (22 22 százalék), a 10. évfolyamon 14, a 12. évfolyamon pedig 17 százalék a tanulók részaránya. Érettségi utáni szakképzésben (14-15 évfolyam) is sokan maradnak, ám arányuk érthetően ennél alacsonyabb. Ennek megfelelően az egyes iskolatípusok között eltérő a válaszolók évfolyam szerinti megoszlása is. 8

A válaszolók évfolyam szerinti megoszlása 25 % 22 22 20 17 15 14 10 7 6 9 5 3 0 7 8 9 10 11 12 14 15 évfolyam A tanulók nemek szerinti összetételét az egyes iskolatípusok dimenziójában vizsgálva - ahogy az várható volt - komolyabb eltérés tapasztalható. Az általános iskolában 57 százalék a fiúk és 43 százalék a lányok aránya. Míg a gimnáziumi képzésben résztvevő középiskolások között kiegyenlített a nemek aránya, addig a szakközépiskolások 55 százaléka lány, s a szakmunkásképzősök között pedig inkább fiú dominancia érvényesül. Az érettségire épülő szakképzésben körülbelül egyharmad kétharmad arányban oszlik meg a nemek aránya a lányok javára. Összességében tehát a fiúk alacsonyabb arányban vesznek részt érettségit adó képzésben. 9

A tanulók nemek szerinti megoszlása képzési formák szerint fiú lány ált.iskola 7-8. oszt. gimnázium szakközépiskola szakmunkásképző 57 51 45 55 43 49 55 45 érettségire épülő 31 69 0% 20% 40% 60% 80% 100% Eddigi tapasztalataink alapján a legfontosabb magyarázó változók egyike a szülők iskolai végzettsége, azon belül is az apa iskolázottsága. A jelenleg Szekszárdon tanuló 7-15 osztályos diákok 15 százalékának édesapja maximum általános iskolát végzett (1 százalékuknál azt sem), 48 százalékuk kitanult valamilyen szakmát, további 21 százalék édesapja le is érettségizett. A diplomás szülő aránya 16 százalék. Összevetve a városban helyben lakó illetve a bejárós tanulók szüleinek képzettségi szintjét kiderül, hogy Szekszárd kulturális tőkében gazdagabb, mint a környező kistelepülések, mert míg a Szekszárdon lakó szekszárdi iskolások szüleinek 32 százaléka diplomás, s további 28 százalékuk érettségizett, addig a nem szekszárdi, naponta bejáró vagy kollégiumban élő tanulók szüleinek csak 7 százaléka diplomás. A szülő iskolai végzettsége - közvetve - jelentősen meghatározza, hogy a nyolcadikos tanuló milyen iskolatípusban tanul tovább. A két változó közötti korrelációs együttható értéke r=0.35. Az összefüggés pozitív előjelű, a képzettebb szülők gyerekei a magasabb képzettséget adó iskola felé orientálódnak. A gimnáziumokban tanuló diákok 42 százaléka diplomás, további 26 százaléka érettségizett családból került ki, míg a szakközépiskolások 55, a szakmunkások 57 százalékának szülei szakmunkások. Jellemző, hogy a teljesen képzetlen szülők gyerekei között jóval átlag alatti az érettségit adó iskolába járó fiatalok aránya, s ez a kulturális tőke hátrányának újratermeléséről ad hírt. 10

A szülők iskolai végzettségének megoszlása max. 8 osztály szakmunkás érettségizett diplomás helyi 6 35 28 32 bejárós 20 55 17 8 kollégista 24 55 16 6 0% 20% 40% 60% 80% 100% A szülő iskolai végzettségének hatása a gyermek képzettségére szülõ képzettségi szintje diploma érettségi szakmunkás nyolc osztály 8 9 24 16 38 38 42 73 43 36 16 8 3 17 19 11 0% 20% 40% 60% 80% 100% gyerek jelenlegi iskolája szakmunkásképzõ szakközépiskola gimnázium érettségire épülõ szakképzés Mindezek alapján kísérletet tehetünk arra, hogy meghatározzuk a generációk közötti mobilitás irányát. A középiskolás tanulók iskolázottsága nyilván még nem teljesen lezárt, de a tudás mobilitás értelmezéséhez felhasználható a hazai iskolarendszernek az a sajátossága, hogy a középiskolai végzettség erősen befolyásolja a későbbi tanulmányokat, illetve ezen keresztül az elért társadalmi státuszt. Immobilnak tekinthetjük azokat, 11

akiknél a gyerek és a szülői helyzet megegyezik, felfelé mobilnak, ha a gyerek helyzete jobb, s lefelé mobilnak, ha a gyerek helyzete várhatóan rosszabb, mint a szülőké 1. Az ily módon értelmezett mobilitási csoportok megoszlása iskolatípusonként a következő: a gimnazisták több mint fele, a szakközépiskolások közel háromnegyede, míg a szakiskolások mindössze 29 százaléka felfelé mobil. Az utóbbiak többsége immobil - egyenlőre. Nincs tehát lezárva a mobilizációs csatorna, nem determinisztikus a családi háttér, de erős a hatása. Mobilitási irányok az egyes iskolatípusokban lefelé mobil immobil felfelé mobil gimnázium 44 56 szakközépiskola 7 20 73 szakiskola 15 56 29 0% 20% 40% 60% 80% 100% A vizsgált diákok 34 százaléka szekszárdi lakosú, 57 százalékuk naponta jár be a környező kisebb településekről, 8 százalékuk kollégiumban lakik, 1 százalékuk pedig rokonoknál vagy albérletben. Iskolatípusonként vizsgálva a kérdést elmondható, hogy a legnagyobb arányban a gimnáziumokban vannak a helyi diákok (68 százalékban). Ezt követik az általános iskolák, ahol a tanulók több mint fele (52 százalék) szekszárdi. A szakközépiskolákban, a szakmunkás képesítést adó középfokú oktatási intézményekben és az érettségire épülő szakképzésben tanulók között a bejárósok aránya a legmagasabb. 1 Ennél az eljárásnál csak a középiskolások válaszait vettük figyelembe. 12

A lakóhely iskolatípusonkénti megoszlása 100% szekszárdi bejárós kollégista 80% 60% 40% 20% 0% 80% 68% 63% 66% 52% 48% 31% 21% 24% 16% 14% 1% 6% 10% általános iskola gimnázium szakközépiskola szakiskola érettségire épülő százalékos megoszlás A kérdőívben arra is megkértük a tanulókat, hogy nyilatkozzanak iskolai teljesítményükről, megkérdeztük a legutóbbi félévi tanulmányi átlagukat. A városban tanuló diákok összesített átlaga a közepes és a jó között helyezkedik el, számszerűsítve 3.65. Ha nominálisan kategorizáljuk a tanulmányi átlagokat, a diákok 6 százaléka minősül gyenge tanulónak (1-2.49 közötti átlag), további 41 százalékuk közepes eredményt ért el a legutóbbi félévben (2.5-3.49 közötti átlag). Ennél jobb átlagot produkált a tanulók 35 százaléka. 4.5-ös, tehát jeles átlagot ért el 18 százalékuk. Ha összehasonlítjuk az egyes iskolatípusok adatait - ahogy az várható volt - azt tapasztaljuk, hogy a legmagasabb tanulmányi átlagot a gimnáziumok tanulói produkálták (4.21), az általános iskolások átlaga 3.97, az érettségire épülő szakképzésben részesülőké 3,85, szakközépiskolásoké pedig 3.35. A szakiskolákban közepes alatti átlag született (3.17). 13

Az iskolai teljesítmény iskolatípusonkénti megoszlása gyenge közepes jó jeles általános iskola 3 29 35 33 gimnázium 1 18 42 40 szakközépiskola 8 53 33 5 szakiskola 9 66 24 2 érettségire épülő szakképzés 3 32 41 23 0% 20% 40% 60% 80% 100% százalékos megoszlás A tanulmányi átlagokat vizsgálva fel kell hívni a figyelmet arra a - pedagógusok által jól ismert - tényre, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező szülő gyermeke, mivel több kulturális tőkével rendelkezik jobban meg tud felelni az iskolai elvárásoknak, s az iskolákat leginkább ők tudják használni céljaik elérésére. Míg a diplomás szülők gyermekeinek 79 százaléka jó vagy jeles tanuló, addig az érettségizetteknél 60, a szakmunkásoknál pedig csak 50 százalék ez az arány. A maximum nyolc osztályt végzett szülők gyermekeinek 65 százaléka közepes, további 10 százaléka pedig kifejezetten gyenge tanuló. A kulturális tőke hiánya vagy kisebb mennyisége most is utolérhető a szekszárdi/bejárós diákok változó mentén. A bejárós diákok - akik többsége a környező kisebb, hátrányosabb helyzetű településről jár be - tanulmányi átlaga néhány tizeddel minden dimenzió mentén rosszabb, csakúgy mint a kollégiumban lakó diákok átlaga. 14

3. CSALÁDI HÁTTÉR Köztudott, hogy az elsődleges szocializációs közeg, a család meghatározó szerepet tölt be az egyén életében. Kutatásunknak is mindenképpen ki kell térnie rá, már csak azért is, mert számos olyan ifjúsági probléma van, melynek gyökere a családban, a családi mintában van. Nemcsak a neveltség és az erkölcsi szint alakulásának legfontosabb színtere, hanem követendő mintákat, életmódbeli mintázatokat, kulturális tőkét ad át a felnövekvő generációknak, továbbörökíti az adott mikroközösségre jellemző viselkedés íratlan szabályait. A tanulóval egy háztartásban élő személyek említési arányait vizsgálva kiderült, hogy a legintenzívebb kapcsolata a tanulóknak édesanyjukkal van, az összes 7-14 évfolyamos tanuló négyötöde él szülőanyjával közös családban. Édesapjukkal már kevesebben vannak napi kapcsolatban, a tanulók kétharmada adott ilyen választ. Szintén kétharmadukkal él egy háztartásban testvér is. A tanulóval egy háztartásban élő személyek említési aránya édesanya 81% testvér 67% édesapa 67% nagyszülő 12% nevelőszülő 12% egyéb személyek 8% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Természetesen a testvéreken és az édes szülőkőn kívül más személyek is előfordulhatnak a családokban. Gyakran fordul elő, hogy két generációnál több él közös háztartásban, a tanulók 12 százaléka említette, hogy a nagyszülő is náluk lakik. A válás után újraházasodott szülővel mostohaszülő érkezhet a tanuló családjába, ez történt a tanulók körülbelül egytizedénél. A családok szerkezetét tekintve a Szekszárdon tanuló diákok 40 százaléka él mindkét szülőjével és testvérével, míg 11 százalék mindkét szülővel, de egyedüli gyermekként. Ehhez jön még 5 százalék, ahol a szűk családba a nagyszülők is beletartoznak. Mindent összevetve a vizsgált tanulók kétharmadára lehet mondani, 15

hogy nem csonka családban él (szándékosan nem a rendezett kifejezést használtuk, mivel rendezett családi életet csonka családban is lehet élni, míg a teljes család nem feltétlenül garancia erre). A csonka, sérült családban, vagy nem a két édes szülővel együtt lakó tanulók aránya valamivel átlag feletti szakiskolákban, és azoknál a diákoknál, akiknek szülei alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. A csonka családban élők aránya az egyes csoportokban gyerek isk. végz. apa isk. végz. max. 8 általános szakmunkás érettségizett diplomás általános iskola gimnázium szakközépiskola szakiskola érettségire épülő 25% 21% 25% 17% 41% 33% 33% 37% 46% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% A család összetétele, kulturális tőkéjének szintje mellett a másik fontos tényező, amely járulékos hátrányokat okozhat, a munkanélküliség. A diákok számára a munkanélküliség - igaz egyenlőre csak közvetve, de - megélt jelenség. Szomorú tény, hogy a tanulók 19 százalékának családjában egy, míg 7 százalék családjában egynél több munkanélküli van. A munkanélküli családtag számos szempontból érinti hátrányosan a családot, elsősorban természetesen egzisztenciálisan, de az ebből eredő mentálhigiénés, értékrendi problémák veszélye sem elhanyagolható. 16

Családon belüli állástalanok száma az apa iskolai végzettségének dimenziójában 1 fõ 2 fõ 3 vagy több fõ max. 8 általános 53% kitanult szakma 27% érettségizett 16% diplomás 14% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% A családon belüli munkanélküliség jellemzőit és predesztinálhatóságát jól mutatja a fenti ábra, ahol a munkanélküliséget az apa iskolai végzettségével vetettük össze. Ezen látszik, hogy ennek elsősorban az alacsonyabb végzettségű családfővel rendelkező családok vannak kitéve, az ő körükben minden második családban van egy vagy több munkanélküli. A munkanélküliséggel sújtott családok aránya alacsonyabb a gimnazisták és az érettségire épülő szakképzésben résztvevők körében, s magasabb a szakiskolások és szakközépiskolások családjában. Az iskolatípus és a település dimenzióját együtt szemlélve kirajzolódik, hogy melyek azok a tanulói alcsoportok, ahol a munkanélküliség gyakrabban megélt problémának tekinthető. Ezt az ábrán a magasabb indexpontszámok jelzik. 17

A családi munkanélküliség vélelmezett indexe az egyes alcsoportokban szekszárdi gimnazista bejárós gimnazista szekszárdi ált.iskolás szekszárdi szakközepes bejárós szakközepes bejárós ált.iskolás szekszárdi szakiskolás 0,05 0,23 0,3 0,33 0,37 0,48 0,49 Átlag: 0,36 kollégista szakközepes bejárós szakiskolás 0,6 0,61 kollégista szakiskolás 1,09 0 0,2 0,4 0,6 0,8 1 1,2 A szülői munkanélküliség vélelmezett indexe az egyes almintákban általános iskola gimnázium szakközépiskola szakiskola érettségire épülő szakiskola max. nyolc osztály 0,66 0,22 0,68 1,05 0,38 szakmunkás 0,56 0,14 0,36 0,46 0,33 érettségi 0,15 0,14 0,20 0,29 0,26 diploma 0,26 0,07 0,69 0,32 0,32 Átlag 0,39 0,11 0,41 0,61 0,31 az index 0-3 közötti átlagértékei A családi élet legfontosabb színterei a hétköznapinak látszó események, közös programok, amikor a család élete a közösségben zajlik. A családi kapcsolat minőségét az interperszonális interakciók száma alapján próbáltuk meghatározni. Megkérdeztük a diákokat, mennyire jellemző családjukra, hogy különböző alkalmakkor együtt vannak-e egymással, illetve, hogy egyes szülői magatartásformák mennyire jellemzőek náluk otthon. Összesen 14 item szerepelt a kérdőíven, amelyek értékeit mérleg-indexen ábrázolva a következő ábra mutatja. Ebből kiderül, hogy a diákok többsége tud kihez fordulni, ha kérdése van, illetve meg tudják beszélni problémáikat. A diákok többsége hétköznap legalább egy alkalommal egyszerre együtt étkezik családtagjaival. A szülők többsége sokat aggódik, ha nem kerülnek haza időben gyermekeik. Szerencsére igen ritka az alkohollal vagy cigarettával való kínálás, a fizikai bántalmazás, valamint, hogy veszekednek egymással a szülők, valamint azt sem lehet elmondani, hogy a szülők vagy más családtagok gyakran kérdeznék ki a leckét. 18

Mennyire jellemző a családodra, hogy... tudsz kihez fordulni együtt étkeznek megbeszélitek a problémákat aggódnak engedik, hogy éjszakára kimaradj rossz jegy után megszidnak közös kirándulás vagy mozi beleszólnak a dolgaidba gyakran nincsenek otthon kikérdezik a leckét veszekednek megkínálnak alkohollal megkínálnak cigarettával fizikailag bántalmaznak -61-76 -82-100 -18-23 -37-50 -4 63 53 43 46 8 5 4 0 50 100 általános iskola szakköz. iskola gimnázium szakiskola érettségire épülő szakközépiskola hétköznap legalább egy alkalommal egyszerre 56 61 54 47 44 együtt étkeztek szoktatok együtt kirándulni vagy moziba menni 12 18 3-14 0 megbeszélitek a problémákat 42 48 42 45 31 gyakran nincsenek otthon -13-26 -23-8 -8 ha valamilyen kérdésed van, tudsz a 65 74 59 66 51 családban kihez fordulni kikérdezik tőled a leckét 13-27 -18-29 -54 ha rossz jegyet viszel haza, megszidnak 25 12 9-2 -29 fizikailag bántalmaznak, megvernek -83-89 -77-80 -89 engedik, hogy éjszakára kimaradj otthonról -44 3 9 19 45 beleszólnak a dolgaidba -1 3-2 -12-12 rendszeresen megkínálnak alkohollal -73-63 -58-58 -54 rendszeresen megkínálnak cigarettával -86-92 -73-51 -76 aggódnak, ha nem vagy otthon időben 49 48 41 44 53 veszekednek egymással a szüleid -42-44 -43-28 -29 pontszám mérleg-indexen Ha a tanuló rossz jegyet visz haza, 20 százalékuk gyakran számíthat fejmosásra, a középiskolások közül leginkább a szakközépiskolákba járók. A szakiskolás diákok szüleire jellemző inkább, hogy gyakran nincsenek otthon. A lecke kikérdezése az általános iskolások egyötödénél gyakori, míg a középiskolásoknál az 19

alkalmankénti kikérdezés sem haladja meg a diákok 30 százalékát. Leginkább az érettségire épülő szakképzésben résztvevő diákoknak engedik meg az éjszakai kimaradást. Rajtuk kívül a szakiskolában és a szakközépiskolában tanulókat engedik el a szülők otthonról, előbbiek háromnegyede, utóbbiak 54 illetve 58 százaléka nyilatkozott így. A fenti családi magatartásformákból klaszteranalízis segítségével különböző nevelési típusokat határoltunk le. A számítógép az adott válaszok alapján három nevelési típust határozott meg. Az első típus az engedékeny szülőké, akik egyfajta nemtörődömséggel viseltetnek a gyermek iránt. Nem kérdezik ki a leckét, de nem is szidják őket meg rossz jegy esetén, nem szólnak bele a dolgaikba, éjszakára az átlagosnál gyakrabban engedik el és nem aggódnak, ha időben nincs otthon. Ezen szülők az átlagnál jellemzőbbek a lányokra, a szakiskolásokra, a bejárókra és a képzetlen családi háttérrel rendelkezőkre, ők teszik ki a fiatalok egyharmadát (33 százalék). A második típus a kemény szülői stratégia, ahol az átlagosnál gyakrabban szólnak bele a diákok dolgaiba, a leckét kikérdezik, és a szidás azonnal jön rossz jegy esetén. Az átlagosnál jellemzőbbek a családi viták, veszekedések, amelyek akár fizikai bántalmazásba is torkollhatnak. Emellett itt a családban általában jellemző a közös beszélgetés és a gyerek tud a szüleihez fordulni, ha valami problémája van, bár a szülők gyakran nincsenek otthon, és amikor otthon vannak az átlagnál nagyobb arányban veszekednek. Az ilyen szülők az átlagosnál nagyobb arányban vannak jelen a Szekszárdon helyben lakó és szakközépiskolákban illetve szakiskolában tanuló diákok családjaiban. A diákok 9 százalékának családja ilyen. A harmadik a féltő szülői típus, amely a diákok 58 százalékának családjára jellemző. Itt az átlagosnál gyakoribb a problémák megbeszélése, a gyerek is nagyobb bizalommal fordulhat a családhoz, a szülők kevésbé veszekednek egymással. Ők ugyanakkor az átlagosnál kevésbé engedik az éjszakázást, és sokkal jobban aggódnak, ha a gyerek nem ér haza időben. Itt az átlagosnál nagyobb arányban vannak magasabb iskolai végzettségű apák, a helyben lakó fiúk szülei és (nem meglepő módon) az általános iskolások és gimnazisták családjai. A szülői stratégiát jelentősen befolyásolhatja az elért tanulmányi eredmény is. Mint az alábbi ábra mutatja, ez elsősorban az engedékeny és a kemény stratégia arányának csökkenésére, valamint a féltő stratégia arányának növekedésére vezethet. 20

A tanulmányi átlag és a nevelési stratégia összefüggése engedékeny kemény féltő gyenge 42 8 50 tanulmányi eredmény közepes jó 35 36 4 15 60 50 jeles 23 5 72 0% 20% 40% 60% 80% 100% Szülői magatartásminták az iskolatípus dimenziójában 80 % 70 70 70 féltő engedékeny kemény 60 50 40 30 26 56 33 41 46 50 44 20 10 17 13 4 11 14 6 0 általános iskola gimnázium szakközépiskola érettségi utáni szakképzés szakiskola A másik érdekesség a szülői minta és az évfolyam kapcsolatában található. Az iskola elvégzése folyamán a két minta aránya jelentősen megváltozik és éppen ellenkező módon, nő az engedékenyek és csökken a féltők aránya. Ez a változás kicsiben modellezheti a gyermek életkori változásával együtt járó szülői 21

magatartásváltást is. A válaszadó diákok 35-35 százaléka állította, hogy gond nélkül megélnek, illetve hogy családjának be kell osztani a keresetét, hogy kijöjjön belőle, 21 százalék nyilatkozott kisebb anyagi gondokról és 9 százalék állította, hogy ezek a gondok igen gyakoriak. Azok aránya, akik gond nélkül élnek a gimnáziumban a legnagyobb (48 százalék), míg anyagi gondokról az érettségire épülő szakképzésben tanulók vallottak a legmagasabb arányban. Milyennek ítéled a családod anyagi helyzetét? általános iskola gimnázium szakközépiskola szakiskola érettségire épülő szakképzés gond nélkül megélünk 45 48 30 28 26 általában beosztással, de kijövünk a 33 34 39 31 38 keresetből néha kisebb anyagi gondjaink vannak 18 15 23 29 22 gyakran vannak anyagi gondjaink 3 3 9 12 14 százalékos megoszlás Jellemző tendencia, hogy a szülő iskolai végzettségének emelkedésével javul a család és benne a tanuló anyagi helyzete, s az is mérhető, hogy a vidéken élő tanulók nagyobb arányban nyilatkoztak úgy, hogy vannak anyagi problémáik. A saját bankkártya, táblagép, számítógép, TV, e-mail cím és mobiltelefon elterjedtsége bankkártya táblagép (tablet) számítógép tévé e-mail cím mobiltelefon 9% 27% 17% 49% 52% 69% 60% 64% 91% 96% 90% 97% általános iskolás középiskolás 0% 20% 40% 60% 80% 100% 22

A diákok nagy része rendelkezik info-kommunikációs eszközökkel. A megkérdezett diákok 62 százalékának van saját tévéje, további 11 százalékuk testvérével osztozkodik rajta. A fiatalok 61 százaléka rendelkezik saját számítógéppel, és további 19 százalékuk testvérével közösen használja. Mobiltelefonnal és e-mail címmel néhány százalék híján minden tanuló rendelkezik. A fogyasztói szokásokhoz, pénzforgalomhoz kapcsolódó jellemző, hogy a középiskolában tanulók mintegy felének önálló bankkártyája is van. 23

4. EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS Ebben a fejezetben a szekszárdi diákok alapvető egészségmegőrzési és egészségkárosítási tevékenységeinek intenzitásáról számolunk be. Így többek között szó lesz a legális és illegális pszichoaktív szerek fogyasztásáról, a sportolásról, a táplálkozási szokásról és mindezek családi mintázatáról. A tudatot és lelkiállapotot egyaránt módosító pszichoaktív szerek egyik része a modern társadalmakban élvezeti cikként szervesült, fogyasztásuk legális, kereskedelmi forgalomban hozzájuk lehet jutni. Hagyományosan ilyen anyagok az alkohol, a dohány, a kávé, a tea, bizonyos növényekből kivont vagy szintetikus úton előállított gyógyszerek illetve ide sorolhatók az utóbbi időben a különböző energia italok is. A pszichoaktív szerek másik része az európai kultúrkörben kevéssé szervesült, számos országban tiltott, illegális anyagok, drogok, kábítószerek (depresszánsok, stimulációs anyagok, hallucinogének, szerves oldószerek). 4.1 Pszichoaktív szerek fogyasztása A vizsgált tanulók 19 százaléka rendszeresen dohányzik, további 14 százalékuk pedig alkalmanként gyújt rá. A tanulók 34 százaléka válaszolt úgy, hogy nem dohányzik, de már kipróbálta. Azok aránya, akik soha nem is próbálták, 33 százalék. A fiúk között valamivel magasabb a rendszeres, és az alkalmankénti dohányosok aránya is. Iskolatípus mentén tekintve, a kérdezett hetedikes-nyolcadikos általános iskolások körében 3 százaléknyi rendszeres, illetve 8 százalék alkalmankénti dohányos található. A gimnazisták körében 6 százalék dohányzik rendszeresen, addig a szakközépiskolásoknál ez az arány 20, illetve a szakiskolásoknál 41 százalék. A bejárósok közel 60 százaléka rendszeresen gyújt rá. 24

A dohányzó tanulók aránya nemenként rendszeresen alkalmanként már próbálta soha fiúk 21 15 28 37 lányok 17 13 40 30 0% 20% 40% 60% 80% 100% A dohányzó tanulók aránya iskolatípusonként rendszeresen alkalmanként már próbálta soha általános iskola 3 8 20 70 gimnázium 6 14 39 41 szakközépiskola 20 12 36 32 szakiskola 41 24 24 12 érettségire épülő szakiskola 21 13 45 21 0% 20% 40% 60% 80% 100% Jól látható tendencia, hogy az életkor növekedésével hogyan emelkedik a rendszeresen és alkalmanként dohányzók aránya. A 14 évesek között már 3 százaléknyi a rendszeres dohányosok aránya, ez a következő korcsoportra megduplázódik, majd folyamatosan emelkedik. Érdekes, hogy a 18 évesek körében némi visszaesés mutatkozik, és ez a csökkenő tendencia megmarad. 25

A dohányzó fiatalok aránya az életkor dimenziójában 50% 40% 30% 20% 10% 0% 26% 19% 14% 11% 9% 8% 22% 15% 18% 6% 5% 11% 7% 7% 1% 3% 13% 13 14 15 16 17 18 19 20 21 életkor alkalmanként rendszeresen százalékos megoszlás Az életkor mellett a tanulmányi eredmény alakulásával is szoros összefüggésben van a dohányzás kérdése, sokkal kevésbé jellemző a jó és jeles tanulókra. Míg a gyenge tanulmányi eredményt elért diákok 63 százaléka dohányzik, addig a jó tanulóknak 27 százaléka, a 4.5 fölötti átlagot elért tanulóknak pedig csak 10 százaléka. Ha a szülői magatartástípusokat nézzük, akkor az derül ki, hogy a kemény szülők gyermekei közt vannak a legnagyobb arányban rendszeres dohányosok (38 százalék), bár a féltő szülői stratégia sem akadályozza ezt meg túlságosan (11 százalék), illetve az engedékeny szülők gyermekeinek is 27 százaléka rendszeres dohányos. A magyar társadalomban a legelterjedtebb pszichoaktív szer, drog az alkohol. Ez érezhető a szekszárdi mintában is, ugyanis a vizsgált tanulók mindössze 13 százaléka nem ivott még soha alkoholt. Az általános iskolás tanulóknál a rendszeres alkoholfogyasztók aránya (napi vagy heti rendszeresség) 9, az alkalmankénti ivóké 18, az absztinenseké 43 százalék, a középiskolában a rendszeresen ivók 9, az absztinensek 15 százalékban vannak jelen, s kétharmaduk alkalmanként iszik. Azok aránya, akik sosem ittak még alkoholt 10 százalék. Ha a nemek dimenziójában vizsgáljuk a kérdést, kiderül, hogy a rendszeresen alkoholt fogyasztó tanulók többsége férfi, míg az alkalmankénti ivók aránya magasabb a nőknél, 62 százalék. Az átlag azonban elfedi azt a tényt, hogy míg az középiskolák elsőseinek csak 68 százaléka iszik rendszeresen vagy alkalmanként, addig a másodikosainak már 78, a harmadikasoknak pedig 93 százaléka fogyaszt alkoholt. 26

Alkoholfogyasztás az évfolyam mentén rendszeresen alkalmanként már próbálta 7.évfolyam 3% 41% 56% 8.évfolyam 10% 48% 42% 9.évfolyam 22% 46% 31% 10.évfolyam 19% 51% 30% 11.évfolyam 27% 40% 33% 12.évfolyam 41% 34% 25% 13.évfolyam 35% 43% 22% 14.évfolyam 24% 33% 43% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Az alkoholfogyasztás gyenge kapcsolatban van a tanulmányi eredmény alakulásával is. Míg a gyenge tanulók 42 százaléka fogyaszt alkoholt, addig a jó tanulóknak 68, a jeles tanulóknak pedig csak 56 százaléka. Jellemző, hogy az életkor emelkedésével nő az alkoholt fogyasztók aránya, de a szülő iskolai végzettségétől mindez teljesen független. Bár nem sorolják a klasszikus egészségkárosítási módozatok közé a kávé fogyasztását, ugyanakkor túlzott fogyasztása, életformává válása esetén - különösen hosszabb távon - gyengíti a szervezetet, ugyanúgy megbontja az egészséges rendszert, mint bármely más pótszer, ha szenvedéllyé válik (naponta 6-8 csésze kávé elfogyasztásának már jelentős veszélyei lehetnek). A kérdezett középiskolások 26 százaléka rendszeresen, 37 százaléka alkalmanként szokott kávét inni. Azok aránya, akik kipróbálták ugyan, de nem fogyasztanak szintén 28 százalék. A kávézók aránya - ahogy az feltételezhető - az iskolai évek alatt az életkor emelkedésével nő. Az általános iskola hetedik évfolyamán 2 százaléknyi a rendszeres kávéfogyasztó tanulók aránya, s további 34 százalék az alkalmankénti kávézóké. A középiskola elsőseinél 20 illetve 42 százalék ez az arány, a végzősöknél pedig 37 százalék a rendszeresen kávézók aránya, s az alkalmankénti fogyasztók köre is 31 százalékra. A kávéfogyasztás intenzitása nem független az iskolatípustól sem. Érezhető tendencia, hogy a szakiskolás tanulók körében magasabb a rendszeresen és az alkalmankénti kávézók aránya is, míg a gimnazisták között többen vannak azok, akik ki sem próbálták még a kávét életükben. 27

A kávé fogyasztása az iskola dimenziójában rendszeresen alkalmanként már próbálta soha 100% 80% 12 8 8 28 20 33 22 4 33 60% 32 36 40% 37 40 45 20% 0% 39 36 18 24 19 6 gimn. szakközépisk. szakisk. ált. isk. érettségire ép. szakisk. Az utóbbi években a fiatalok körében fokozatosan elterjedt egy másik értágító, serkentő hatású legális doppingszer, az energia ital. Az energia italt (pl. Red Bull, Hell, Bomba stb.) a szekszárdi 7-14 osztályos tanulók csupán 12 százaléka nem próbálta ki még eddig, 12 százalékuk rendszeres, 40 százalékuk alkalmi fogyasztónak vallja magát e tekintetben. Az energia italok fogyasztásában nemek szerint nincs különbség, azonban kimutatható, hogy a gyengébb tanulók körében magasabb az ilyen italt fogyasztók aránya. Amíg a gyenge tanulók 37 százaléka iszik rendszeresen energia italt, addig a jeles tanulók mindössze 11 százaléka. 28

Energia ital fogyasztása az életkor mentén 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% fogyasztó próbáló 41% 36% 34% 38% 35% 29% 40% 81% 3% 43% 60% 54% 53% 52% 54% 58% 44% 29% 13 14 15 16 17 18 19 20 21 év A legális szereknél sokkal kevésbé elterjedt a kábítószerek fogyasztása. A kérdezett tanulók 82 százaléka egyelőre nem próbált még ki semmilyen klasszikus értelemben használt kábítószert. A megkérdezett tanulók 13 százaléka már legalább egyszer kipróbálta valamelyik kábítószert, de ezeket nem fogyasztja. A fogyasztók 4 százaléka tekintheti magát alkalmi, és 2 százaléka rendszeres drogfogyasztónak - saját bevallása alapján. A valós arány azonban - feltételezhetően - ennél magasabb, ugyanis a megkérdezett tanulók fele (56 százalék) ismer olyan fiatalt, aki kábítószert fogyaszt, 32 százalékának a barátai körében is van drogos, s 23 százalékuk személyesen ismer olyan fiatalt, aki kábítószert árusít. Tapasztalataink szerint a kábítószert fogyasztó tanulók jelentős része a szigorú büntetőpolitikából fakadó törvénymódosítás óta (BTK szigorítás) rejtőzködve marad, még az anonim kérdőívekben sem vállalja drogfogyasztását, tudva, hogy jogilag is elítélhető cselekedetről van szó. A középiskolán belül a háromféle képzési típusban eltérő arányban vannak drogfogyasztók, a gimnáziumokban 2, a szakközépiskolákban 8, a szakiskolákban 7 százalék használ rendszeresen vagy alkalmi jelleggel kábítószert. Érdemes megnézni, hogyan alakul a szekszárdi tanulók kábítószerrel való kapcsolata az életkor dimenziójában. Jól látható, hogy mind a fogyasztás, mind pedig a terjesztés tekintetében aktívabbá válik a kapcsolat az életkor emelkedésével. A kábítószer kipróbálását tekintetve az 2 százaléknyi bevallott 12-14 éves fogyasztó a nagykorúság elérésére 11 százalékra nő, azok aránya akik tudnak arról, hogy barátjuk fogyasztó, több mint háromszorosára emelkedik. Azon tanulók aránya, akik ismernek kábítószert fogyasztó fiatalt a 12-14 éveseknél még csak 33 százalék, a középiskola végzőseinél már 56 (!) százalék. 29

A tanulók kábítószerrel való kapcsolata 12-14 év 15-17 év 18 éves vagy idõsebb ismer fogyasztót 33% 56% 65% barátja fogyasztó 10% 36% 36% ismer terjesztőt 10% 25% 25% kipróbálta 4% 15% 29% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% Megállapítható, hogy a drog szempontjából az átlagnál veszélyeztetettebbek az alacsonyan kvalifikált családi háttérrel rendelkező, és gyengébb (közepes vagy gyenge) tanulmányi eredményt elérő tanulók valamint a Szekszárdon élő diákok. A drogozó fiatalok 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy van kábítószer fogyasztó barátja. Ezzel szemben, akiknek nincs drogfogyasztó barátja 56 százalékban nem is próbált még ki valamilyen kábítószert. A piszchoaktív szerek fogyasztási indexének alakulása 70 60 50 40 30 33 12-14 év 15-17 év 18 éves vagy annál idõsebb 62 63 58 59 55 52 51 44 41 39 20 10 0 13 14 6 2 alkohol kávé dohány energia ital kábítószer pontszám százfokú skálán 30

Az ötféle egészségkárosító tevékenység intenzitását százfokú skálára vetítettük. Az adott szer fogyasztási indexe minden esetben 0-100 közötti szám és azt mutatja meg, hogy az adott válaszoló milyen mértékben rombolja saját egészégét. Minél nagyobb az index értéke, annál intenzívebb károsításnak van kitéve a tanuló szervezete. Az index értéke a kávéfogyasztás esetében a legmagasabb, 58 pont. Az alkoholfogyasztás esetében 55 pont, az energia ital fogyasztás esetében pedig 51 pont. A dohánytermékek fogyasztási indexe 40 pont. A drogok fogyasztási indexe 8 pont százfokú skálán. A fenti diagram az egyes pszichoaktív szerek fogyasztási indexének alakulását mutatja az életkor dimenziójában. A pszichoaktív szerek fogyasztásának intenzitása az egyes iskolatípusokban is eltérő, a legintenzívebb a gimnáziumokban. A pszichoaktív szerek fogyasztásának intenzitása az egyes iskolatípusokban általános iskola gimnázium szakközépiskola szakiskola Érettségire épülő szakközépisk. kávé 28 54 40 4 54 dohány 15 42 41 4 30 energia ital 40 61 54 10 59 alkohol 44 60 55 9 62 kábítószer 65 67 61 13 61 pontszám százfokú skálán Végül vizsgáljuk meg, hogy a különféle szülői nevelési stratégiák miként hatnak az egészségkárosító szerek használatára. A következő ábrán jól látható, hogy a kemény (bár sokszor igazságtalan) nevelési stratégia e tekintetben sem hozza meg az eredményét, hiszen az egyes szerekkel élők aránya körükben a legmagasabb, bár a kábítószer-fogyasztás tekintetében az engedékeny, valójában nemtörődöm szülők gyermekei vannak kitéve a legnagyobb veszélynek. 31

Egészségkárosítás a nevelési stratégia dimenziójában 40% alkohol kávé dohányzás energia ital drog 30% 20% 10% 0% kemény féltõ engedékeny nevelési stratégia a rendszeres fogyasztók aránya 4.2 Egészségmegőrzés Kutatásunk során többféle szempont szerint is közelítettük a fiatalok egészségügyi helyzetét. Elsőként az orvosnál, fogorvosnál, tüdőszűrésen, illetve kórházban, szakrendelésen való megjelenés gyakorisága alapján vizsgáltuk a kérdéskört. A legmagasabb arányban - érthetően - a körzeti orvost említették a tanulók, 64 százalékuk megfordult háziorvosa rendelőjében az elmúlt egy évben. Ennél kevesebben keresték fel problémával az iskolaorvost, a tanulók valamivel több, mint fele adott ilyen választ. A rendszeres fogászati ellenőrzésen (évenként legalább egy alkalom) 57 százalékuk vettek részt, bár a kívánatos itt a 100 százalék lenne. Kórházban és más szakrendelésen a tanulók harmada járt, tüdőszűrésen 23 százalékuk volt. 32

Az utóbbi egy évben orvosnál voltak aránya körzeti orvosnál 64% fogorvosnál 57% iskolaorvosnál 56% kórház, szakrendelés 37% tüdõszûrésen 23% nem volt orvosnál 5% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% A fiatalok egészségromlásának fontos okozója a korán kialakított egészségtelen életmód. Ezek között gyakran első helyen szerepel a helytelen, egészségtelen táplálkozás. A diákok 39 százaléka minden nap, 42 százalékuk csak hétvégente szokott otthon, elindulás előtt reggelizni, 19 százalékuk pedig soha sem reggelizik. Az életkor emelkedésével egy kicsit csökken a naponta otthon reggelizők aránya, ellenben a szülő iskolai végzettségnek emelkedése pozitívan befolyásolták a válaszokat. Míg a képzetlen családok gyermekeinek 30 százaléka reggelizik mindennap, addig a diplomás családoknál ez az arány 55 százalék. Szoktál otthon reggelizni? csak hétvégén csak hétvégén 43% 42% soha 14% soha 26% 43% 32% minden nap minden nap 12-14 évesek 18évesek vagy annál idősebbek 33

Az életmóddal kapcsolatos másik elterjedtebb probléma a rendszeres testmozgás, a sport hiánya. Kérdéseinkkel azt próbáltuk vizsgálni, hogy az iskolai és a tanórán kívüli lehetőségeket milyen mértékben használják ki a vizsgált mintába került fiatalok. A megkérdezett tanulók 26 százaléka sportol napi rendszerességgel az iskolai tanórán kívül, további 24 százalék hetente többször mozog. Heti rendszerességről 15 százalék nyilatkozott. Azok aránya, akik soha nem sportolnak saját bevallásuk szerint 15 százalék. A napi rendszerességgel sportoló tanulók aránya 40 30 37 34 városi átlag: 26 % 20 10 16 24 19 26 21 0 fiúk általános iskolások szakiskolások érettségire ép. szakképz. lányok gimnazisták szakközepesek százalékos arány Jellemző, hogy a fiúk és az fiatalabb (12-14 éves diákok) az átlagnál sportosabbak, rendszeresebben mozognak. A település szerint is mérhető különbség, míg a szekszárdi lakosú tanulók 28 százaléka sportol valamit naponta, addig a bejárós és a kollégista diákoknak 26-16 százaléka, ők - feltehetően időhiány miatt - inkább a heti rendszerességet preferálják. Tanulmányi átlag szerint a jeles tanulók körében magasabb a heti és alacsonyabb a napi rendszeresség, míg a közepes tanuló diákoknál fordított a helyzet. A vizsgált diákok 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy fel tud mászni a kötélen függeszkedve (csak a kezüket használva), 43 százalékuk pedig úgy véli, le tud úszni tíz hosszt egy átlagos úszómedencében, illetve 55 százalékuk át tud ugrani egy három méteres árkot. Mivel ebben a korosztályban a fizikum és az életkor között igen szoros összefüggés van, érdemes megnézni a válaszokat e dimenzió mentén is. Míg a 12-14 éves fiúk 57 százaléka mondta, hogy fel tud menni a kötélen, addig a 18 éves, vagy idősebb fiúknak 66 százaléka vélekedett így. Meglepő módon az úszás szempontjából és egy kb. három méter széles árok átugrásánál némileg romlik a helyzet az életkor előrehaladtával. A lányoknak a függeszkedés nehezen megy, ellenben az életkor előrehaladtával csekély mértékben, de 34

növekszik azok aránya, akik úgy gondolják, fel tudnak mászni a kötélen csak a kezüket használva. A tíz hosszt a helyben lakó lányok 65, a bejárósok 41 százaléka tudja leúszni, míg a széles árkot csupán negyedük ugorja át. fiúk (év) lányok(év) 12-14 15-17 18-12-14 15-17 18- Fel tud mászni egy kötélen csak a kezét 57 58 65 11 20 14 használva (függeszkedve) Legalább tíz hosszt le tud úszni egy medencében 75 62 53 47 56 40 Át tud ugrani egy kb. három méter széles árkot 58 64 52 17 27 21 százalék Arról is megkérdeztük a tanulókat, hogy a különböző tartós egészségi problémák jellemzőek-e rájuk. A szekszárdi diákok negyede szemüveges, további egynegyedük szenved valamilyen allergiától, nagyjából 27 százalékuk lúdtalpas és másik 20 százalékuknak - saját bevallásuk alapján - rossz testtarása van. Ez utóbbiak aránya különösen magas a lányoknál, akik között egyébként több a szemüveges és az allergiás is. Szemüveg viselése, lúdtalp, rossz tartás és allergia a nem dimenziójában 35% 30% 25% 20% 21% 30% 30% 19% fiúk lányok 26% 27% 21% 29% 15% 10% 5% 0% rossz tartás szemüveg lúdtalp allergia Részben az egészségmegőrzés, részben pedig a szabadidő eltöltésének témaköréhez tartozik a sportolási lehetőségek használata. Szekszárdon több mint harminc különböző sportágat űzhetnek szervezett keretek között a város fiataljai. A fiúk legnagyobb arányban kerékpározni, focizni járnak (22-22 százalék), de az úszás is több mint 10 százalékukat fejleszti. A lányok körében a kerékpározás a legnépszerűbb, 21 százalékuk 35

űzi alkalmanként ezt a sportágat. Ezen kívül csak a jég- és görkorcsolya, a sqash, és a modern táncok kapott 10 százaléknál nagyobb említési arányt. fiúk lányok most is űzi régebben űzte most is űzi régebben űzte labdarúgás 22 23 4 16 kézilabda 3 12 8 21 kerékpár 22 7 21 10 kosárlabda 6 11 5 15 atlétika 7 14 5 16 aerobic 2 3 5 10 tenisz 5 5 2 5 box 6 7 2 2 úszás 11 20 7 23 teke 3 6 2 2 modellezés 6 7 2 2 természetjárás 5 3 2 1 dzsúdó 3 3 1 1 íjászat 9 6 6 3 kick box 6 8-4 triatlon 5 6 1 4 karate 3 6 1 2 sakk 3 3 1 1 asztalitenisz 4 5 1 3 horgászat 4 12 3 4 lovas sport 4 12 4 5 amatőr rádió 17 7 4 4 modern tánc 5 3 10 8 tájékozódási futás 3 2 1 - standard tánc 4 5 6 13 jégkorcsolya 5 5 3 3 gördeszka 4 3 2 3 görkorcsolya 8 6 15 6 spinning 5 11 4 7 sqash 5 6 12 12 bowling 3 3 2 2 kondizás, testépítés 4 4 1 1 százalékos arányok Az is fontos információ, hogy melyek voltak azok a sportágak, amelyeket régebben űztek a megkérdezettek, de már abbahagyták. A lista a fiúknál hasonló a jelenlegi preferenciához (labdarúgás, úszás) kiegészítve az atlétikával és a kézilabdával, horgászattal, lovas sporttal, ezen utóbbiakat a fiúk 12 százaléka űzte korábban. A lányok több mint 10 százaléka nyilatkozott úgy, hogy korábban űzte, de már abbahagyta az úszást, kézilabdát, labdarúgást, az atlétikát, a kosárlabdát a standard táncot, és a sqasht. Összeadva a jelenleg is űzött, illetve a már abbahagyott sportokat kiderült, hogy a fiúk 45 százaléka focizott/focizik, de a úszással is több mint 36