AKTUALITÁSOK A FARAGASZTÁSBAN Kiváló minőségű ragasztott kötés létrehozásának feltételei Dr. habil Csiha Csilla tanszékvezető, egyetemi docens Sopron 2014 szeptember 11.
Faanyagok ragasztása a faipari technológiák egyik kritikus területe. Ragasztani könnyű: meg kell találni a megfelelő ragasztót a megfelelően előkészített alapanyaghoz. Megfelelő: relatív fogalom.
Ragasztó Gyártó Kutatás Faanyag: inhomogén, anizotróp, zsugorodik, dagad Felhasználó
A kiváló minőségű ragasztást befolyásoló tényezők: - A faanyag: fafaja, sűrűsége, zsugorodás/dagadásának mértéke, méret és alakváltozás anatómiai irány függő, a megmunkálás módja (nedvesítés, adhézió) - A ragasztó: nyílt ideje, zárt ideje, présideje, fazékideje, fehéredési pontja, préselés hőmérséklete és hőmérséklet eloszlása, a felhordott mennyiség, a viszkozitás, oldószertartalom, esetleges edző túladagolás - A környezet: - hőmérséklete nedvtartalma - A rendeletek, szabályozások (emisszió)
A gyártó és a felhasználó munkáját szabványok támogatják. Szabványok: vizsgálják/minősítik a: - ragasztót és a - ragasztott kötést A RAGASZTÓKAT: - szerkezeti, félszerkezeti - nem szerkezeti ragasztók A RAGASZTOTT KÖTÉST - TEHERVISELŐ SZERKEZETET
Szerkezeti ragasztók vizsgálati módszerei: MSZ EN 302-1:2013: Ragasztóanyagok teherviselő faszerkezetekhez. Vizsgálati módszerek. 1. rész: A hosszirányú húzó-nyíró szilárdság meghatározása MSZ EN 302-2:2013 Ragasztóanyagok teherviselő faszerkezetekhez. Vizsgálati módszerek. 2. rész: A rétegszétválással szembeni ellenállás meghatározása MSZ EN 302-3:2013 Ragasztóanyagok teherviselő faszerkezetekhez. Vizsgálati módszerek. 3. rész: A cellulóz savas károsodása hatásának meghatározása a keresztirányú húzószilárdságra a hőmérséklet és a páratartalom ciklikus változásakor MSZ EN 302-4:2013 Ragasztóanyagok teherviselő faszerkezetekhez. Vizsgálati módszerek. 4. rész: A fazsugorodás nyírószilárdságra gyakorolt hatásának meghatározás MSZ EN 302-5:2013 Ragasztóanyagok teherviselő faszerkezetekhez. Vizsgálati módszerek. 5. rész: A legnagyobb összeszerelési idő meghatározása referenciafeltételek mellett MSZ EN 302-6:2013 Ragasztóanyagok teherviselő faszerkezetekhez. Vizsgálati módszerek. 6. rész: A legkisebb préselési idő meghatározása referenciafeltételek mellet MSZ EN 302-7:2013 Ragasztóanyagok teherviselő faszerkezetekhez. Vizsgálati módszerek. 7. rész: Az élettartam meghatározása referenciafeltételek mellett
Nem szerkezeti ragasztók vizsgálati szabványai: MSZ EN 204:2001: A nem szerkezeti, hőre lágyuló műanyag faragasztó anyagok osztályozása MSZ EN 205:2000 Vizsgálati módszerek nem szerkezeti felhasználású faipari ragasztókhoz. Átlapolt kötések húzó-nyíró szilárdságának meghatározása MSZ EN 12765:2001 A nem szerkezeti, hőre keményedő műanyag faragasztó anyagok osztályozása MSZ EN 14257:2006 Ragasztóanyagok. Faragasztó anyagok. Az átlapolt kötések szakítószilárdsága nagy hőmérsékleten (WATT 91) Stb.
A teherviselő tömör réteg-ragasztott tartók: EN 385: Ékcsapos toldású szerkezeti fa. Teljesítménykövetelmények és a gyártás alapkövetelményei (ANGOL) EN 386:2002 Rétegelt-ragasztott fa. Teljesítménykövetelmények és a gyártás alapkövetelményei (ANGOL) EN 387:2002 - Rétegelt-ragasztott fa. Nagy keresztmetszetű elemek ékcsapos toldása. Teljesítménykövetelmények és a gyártás alapkövetelményei. (ANGOL) EN 390 Rétegelt-ragasztott fa. Méretek. Mérettűrések. EN 391 Rétegelt-ragasztott fa. A fa ragasztási rétegek elválásának vizsgálata. (ANGOL) EN 392 Rétegelt-ragasztott fa. A ragasztási rétegek nyíróvizsgálata. MSZ EN 408:2011 Faszerkezetek. Szerkezeti fa és rétegelt-ragasztott fa. Egyes fizikai és mechanikai tulajdonságok meghatározása. (ANGOL) (VISSZAVONT) MSZ EN 1193:2000 Faszerkezetek. Szerkezeti fa és rétegelt-ragasztott fa. A nyírószilárdság és a rostirányra merőleges mechanikai tulajdonságok meghatározása. (VISSZAVONT) MSZ EN 1194:2000 Faszerkezetek. Rétegelt-ragasztott fa. A szilárdsági osztályok és a jellemző értékek meghatározása. (VISSZAVONT) MSZ EN 14080:2013 Faszerkezetek. Réetegelt-ragasztott fa és ragasztott tömör fa. Követelmények. (ANGOL) MSZ EN 14081-1:2005+A1:2011 Faszerkezetek. Szilárdság szerint osztályozott, téglalap keresztmetszetű szerkezeti fa. 1. rész: Általános követelmények. (ANGOL) MSZ EN 14081-2:2010+A1:2013 Faszerkezetek. Szilárdság szerint osztályozott, téglalap keresztmetszetű szerkezeti fa. 2. rész: Gépi osztályozás; az első típusvizsgálat kiegészítő követelményei. (ANGOL) MSZ EN 14081-3:2012: Faszerkezetek. Szilárdság szerint osztályozott, téglalap keresztmetszetű szerkezeti fa. 3. rész: Gépi osztályozás; az üzemi gyártásellenőrzés kiegészítő követelményei. (ANGOL)
A szabványok a tudás/az ismeretek egy bizonyos aktuális állapotát fagyasztják be. A gyártó és a felhasználó között az élő híd a kutatóhelyeken folyó kutatás. Amiről nem rendelkezik a szabvány
Kutatási eredményeink: Axióma: a paraméterek fafaj függőek Thermofa ragasztása:
Az érdesség hatása a ragasztási szilárdságra Fenyő minták esetében a thermofa megnövekedett érdessége nem jár együtt a szakítószilárdság növekedésével. Bükk minták esetében a hőkezelés hatására bekövetkező érdesség csökkenése szakítószilárdság növekedésével jár együtt! Tölgy minták esetében a hőkezelés hatására bekövetkező érdesség növekedése a szakítószilárdság növekedésével jár együtt.
A faanyag sűrűségének befolyása a ragasztó kötési szilárdságára Nyár mintákat vizsgálva: közepes sűrűségű nyár faanyag esetében mérhető a legmagasabb ragasztási szilárdság = 350-400 kg/m3, 400-450 kg/m3; 450-490 kg/m3
A ragasztó réteg nedvzárása: - további érdekes következtetésre jutottunk: az áztatási időszak második felétől a kontroll csoport és a karbamid-formaldehides minták esetén a vízfelvétel mennyiségét, már a minták sűrűsége határozta meg. A nedvesség átjutását a ragasztó réteg már nem, vagy csak igen csekély mértékben befolyásolta (11. ábra). Minél nagyobb volt a minta sűrűsége, annál kevesebb nedvességet vett fel.
Köszönöm a figyelmet!